0. Bevezetés: Egy ország, amely egy medence – Einführung: Ein Land, das ein Becken ist

1. Fekvés és tér: Magyarország a Kárpát-medencében – Lage und Raum: Ungarn im Karpatenbecken

1.1 Földrajzi elhelyezkedés és kiterjedés – Geografische Lage und Ausdehnung

1.1.1 A terület koordinátái, mérete és határai – Koordinaten, Größe und Grenzen der Ausdehnung

1.1.2 Magyarország mint szárazföldi ország – Ungarn als Binnenland

1.1.3 A földrajzi középpont és a „középpont” kérdése – Der geografische Mittelpunkt und die Frage nach der „Mitte“

1.2 Határok és szomszédok – Grenzen und Nachbarn

1.2.1 A határ Ausztriával és Szlovákiával – Die Grenze zu Österreich und zur Slowakei

1.2.2 Az Ukrajnával és Romániával közös határ – Die Grenze zur Ukraine und zu Rumänien

1.2.3 A Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával közös határ – Die Grenze zu Serbien, Kroatien und Slowenien

1.2.4 Határfolyók és a határok eltolódásai – Grenzflüsse und die Verschiebungen der Grenzen

1.3 A Kárpát-medence mint keret – Das Karpatenbecken als Rahmen

1.3.1 Mi is a Kárpát-medence? – Was das Karpatenbecken ist

1.3.2 A Kárpátok íve mint védőfal – Der Karpatenbogen als Wall

1.3.3 A medence mint földrajzi egység – Das Becken als geografische Einheit

2. Aljzat és domborzat: Hogyan alakult ki Magyarország – Untergrund und Relief: Wie Ungarn entstand

2.1 A geológiai kialakulás – Die geologische Entstehung

2.1.1 A medence tektonikus kialakulása – Die tektonische Bildung des Beckens

2.1.2 Ősi hegygerincek és fiatal üledékek – Alte Gebirgsrümpfe und junge Sedimente

2.1.3 A vulkanizmus – Der Vulkanismus

2.2 A domborzat áttekintése – Das Relief im Überblick

2.2.1 Magassági szintek: az alföldtől a középhegységig – Höhenstufen: von der Tiefebene zum Mittelgebirge

2.2.2 A Kékes és a legmagasabb pontok – Der Kékes und die höchsten Punkte

2.2.3 A legmélyebb pont és a táj síkja – Der tiefste Punkt und die Ebenheit des Landes

2.3 Kőzetek, talajok és természeti kincsek – Gesteine, Böden und Bodenschätze

2.3.1 Löss, homok és feketeföld – Löss, Sand und Schwarzerde

2.3.2 Mészkő, karszt és barlangok – Kalk, Karst und Höhlen

2.3.3 Écek, szén, bauxit és kőolaj – Erze, Kohle, Bauxit und Erdöl

3. Magyarország nagy tájképei – Die Großlandschaften Ungarns

3.1 A Nagyalföld – Die Große Tiefebene (Alföld)

3.1.1 Kiterjedés, határok és megjelenés – Ausdehnung, Grenzen und Erscheinungsbild

3.1.2 Homok, lösz és a síkság kialakulása – Sand, Löss und die Entstehung der Ebene

3.1.3 A puszta: természet, hasznosítás, mítosz – Die Puszta: Natur, Nutzung, Mythos

3.1.4 Hortobágy és a Tisza túlsó partja – Der Hortobágy und das Land jenseits der Theiß

3.2 Dunántúl – Transdanubien (Dunántúl)

3.2.1 A transdanubiai dombvidék jellege – Charakter des transdanubischen Hügellands

3.2.2 A Transdanubiai Középhegység – Das Transdanubische Mittelgebirge

3.2.3 A Bakony és a Balaton-fennsík – Der Bakony und das Balaton-Oberland

3.2.4 A Dél-Tornádói-hegység (Mecsek és Villány) – Das südtransdanubische Bergland (Mecsek und Villány)

3.3 Kisalföld – Die Kleine Tiefebene (Kisalföld)

3.3.1 Fekvés és határok – Lage und Abgrenzung

3.3.2 A Duna öbölvidéke (Szigetköz) – Die Schüttlandschaft der Donau (Szigetköz)

3.3.3 Talaj, víz és hasznosítás – Böden, Wasser und Nutzung

3.4 Az Északi Középhegység – Das Nördliche Mittelgebirge

3.4.1 A Börzsönytől a Zempléni-hegységig – Vom Börzsöny zum Zempléner Gebirge

3.4.2 A Bükk és a Mátra – Der Bükk und die Mátra

3.4.3 Vulkanikus eredet és karsztvilág (Aggtelek) – Vulkanische Herkunft und Karstwelt (Aggtelek)

4. Éghajlat és időjárás – Klima und Wetter

4.1 Az éghajlat főbb jellemzői – Grundzüge des Klimas

4.1.1 Magyarország három éghajlati hatás között – Ungarn zwischen drei Klimaeinflüssen

4.1.2 Hőmérséklet és éves ingadozás – Temperatur und Jahresgang

4.1.3 A csapadék és eloszlása – Niederschlag und seine Verteilung

4.2 Időjárás, szélsőséges jelenségek és változás – Wetter, Extreme und Wandel

4.2.1 Nyári hőség és aszály – Sommerhitze und Dürre

4.2.2 Tél, fagyok és viharok – Winter, Fröste und Stürme

4.2.3 Az éghajlatváltozás Magyarországon – Der Klimawandel in Ungarn

4.3 Az éghajlat a tájban és a mindennapokban – Klima in Landschaft und Alltag

4.3.1 A napsütés időtartama és a vidék megvilágítása – Sonnenscheindauer und das Licht des Landes

4.3.2 Mikroklímák: Balaton, városok, síkságok – Kleinklimata: Balaton, Städte, Ebenen

4.3.3 Éghajlat, mezőgazdaság és vízháztartás – Klima, Landwirtschaft und Wasserhaushalt

5. Magyarország vizei – Die Gewässer Ungarns

5.1 A nagy folyók – Die großen Flüsse

5.1.1 A Duna: Magyarország életereje – Die Donau: Ungarns Lebensader

5.1.2 A Duna-kanyar és a szakadék – Das Donauknie und der Durchbruch

5.1.3 A Tisza és jellege – Die Theiß und ihr Charakter

5.1.4 Mellékfolyók, szabályozás és árvíz – Nebenflüsse, Regulierung und Hochwasser

5.2 Tavak és állóvizek – Seen und stehende Gewässer

5.2.1 A Balaton – Der Plattensee (Balaton)

5.2.2 A Velence-tó és a Fertő-tó – Der Velence-See und der Neusiedler See (Fertő)

5.2.3 Holtágak, tavak és víztározók – Tote Arme, Teiche und Stauseen

5.3 A felszín alatt: talaj- és termálvíz – Unter der Oberfläche: Grund- und Thermalwasser

5.3.1 A medence talajvízkészlete – Der Grundwasserreichtum des Beckens

5.3.2 Termál- és gyógyvíz – Thermal- und Heilwasser

5.3.3 Fürdők, források és azok hasznosítása – Bäder, Quellen und ihre Nutzung

6. Természeti területek, növény- és állatvilág, valamint természetvédelem – Naturräume, Flora, Fauna und Naturschutz

6.1 A növényvilág – Die Pflanzenwelt

6.1.1 Magyarország erdei – Die Wälder Ungarns

6.1.2 Sztyeppek, rétek és pusztai növényzet – Steppen, Wiesen und Puszta-Vegetation

6.1.3 Vizes élőhelyek és árterületek – Feuchtgebiete und Auen

6.2 Az állatvilág – Die Tierwelt

6.2.1 Emlősök és nagy testű állatok – Säugetiere und Großtiere

6.2.2 Madarak és a vonuló madarak pihenőhelyei – Vögel und die Rastplätze der Zugvögel

6.2.3 Halak, kétéltűek és rovarok – Fische, Amphibien und Insekten

6.3 Természetvédelem és nemzeti parkok – Naturschutz und Nationalparks

6.3.1 A nemzeti parkok rendszere – Das System der Nationalparks

6.3.2 A Hortobágy és a pusztai parkok – Der Hortobágy und die Puszta-Parks

6.3.3 Aggtelek, a Bükk, valamint a hegyi és karsztparkok – Aggtelek, Bükk und die Berg- und Karstparks

6.3.4 Védett területek, Natura 2000 és konfliktusok – Schutzgebiete, Natura 2000 und Konflikte

7. Népesség és kisebbségek – Bevölkerung und Minderheiten

7.1 Magyarország népessége – Die Bevölkerung Ungarns

7.1.1 Szám, sűrűség és eloszlás – Zahl, Dichte und Verteilung

7.1.2 Demográfiai változások és az idősödés – Demografischer Wandel und Alterung

7.1.3 Kivándorlás, bevándorlás és belső vándorlás – Ab-, Zu- und Binnenwanderung

7.2 Kisebbségek és népcsoportok – Minderheiten und Volksgruppen

7.2.1 A romák – Die Roma

7.2.2 Németek, szlovákok és más nemzetiségek – Deutsche, Slowaken und andere Nationalitäten

7.2.3 A határon túli magyarok – Die Ungarn jenseits der Grenzen

7.3 Nyelv, vallás és identitás a térben – Sprache, Religion und Identität im Raum

7.3.1 A magyar nyelv és nyelvjárásai – Die ungarische Sprache und ihre Mundarten

7.3.2 Vallási felekezetek és regionális eloszlásuk – Konfessionen und ihre regionale Verteilung

7.3.3 Regionális identitások és tájképek – Regionale Identitäten und Landschaftsbilder

8. Települések és városok – Siedlungen und Städte

8.1 A települési hálózat – Das Siedlungsnetz

8.1.1 Falvak, piactelepülések és elszigetelt tanyák (tanya) – Dörfer, Marktflecken und Einzelhöfe (Tanya)

8.1.2 A városok hierarchiája – Die Städtehierarchie

8.1.3 A regionális központok és környékük – Regionale Zentren und ihr Umland

8.2 Budapest – Budapest

8.2.1 A főváros elhelyezkedése és kialakulása – Lage und Entstehung der Hauptstadt

8.2.2 Buda, Pest és az egyesülés – Buda, Pest und die Vereinigung

8.2.3 A nagyváros és agglomerációja – Die Großstadt und ihr Ballungsraum

8.2.4 Budapest dominanciája az országban – Die Dominanz Budapests im Land

8.3 Az ország nagyvárosai – Die großen Städte des Landes

8.3.1 Debrecen, Szeged és a kelet – Debrecen, Szeged und der Osten

8.3.2 Miskolc, Győr, valamint az ipari észak és nyugat – Miskolc, Győr und der industrielle Norden und Westen

8.3.3 Pécs, az egyetemi városok és a déli régió – Pécs, die Universitätsstädte und der Süden

9. Magyarország gazdasági térsége – Wirtschaftsraum Ungarn

9.1 Mezőgazdaság és szőlőtermesztés – Landwirtschaft und Weinbau

9.1.1 Szántóföldi gazdálkodás az Alföld talajain – Ackerbau auf den Böden der Ebene

9.1.2 Állattenyésztés és speciális növénytermesztés – Tierhaltung und Sonderkulturen

9.1.3 A borvidékek és a tokaji – Die Weinregionen und der Tokajer

9.2 Ipar és energia – Industrie und Energie

9.2.1 A nehézipartól a modern gyártásig – Von der Schwerindustrie zur modernen Fertigung

9.2.2 Az autóipar és a külföldi befektetések – Die Automobilindustrie und ausländische Investitionen

9.2.3 Energia: Paks, gáz és új források – Energie: Paks, Gas und neue Quellen

9.3 Közlekedés és hálózatépítés – Verkehr und Vernetzung

9.3.1 A sugárszerű közúthálózat – Das strahlenförmige Straßennetz

9.3.2 Vasút, hajózás és légi közlekedés – Eisenbahn, Schifffahrt und Luftverkehr

9.3.3 Magyarország mint európai tranzitország – Ungarn als Transitland Europas

10. Környezet, területrendezés és közigazgatási felosztás – Umwelt, Raumordnung und Verwaltungsgliederung

10.1 Környezet és fenntarthatóság – Umwelt und Nachhaltigkeit

10.1.1 Vízgazdálkodás és árvízvédelem – Wasserwirtschaft und Hochwasserschutz

10.1.2 Talaj, levegő és terhelések – Boden, Luft und Belastungen

10.1.3 Környezetpolitika és környezeti konfliktusok – Umweltpolitik und -konflikte

10.2 Területrendezés és regionális különbségek – Raumordnung und regionale Unterschiede

10.2.1 Központ és periféria: a nyugat–kelet közötti szakadék – Zentrum und Peripherie: das West-Ost-Gefälle

10.2.2 Nagyvárosi agglomerációk és vidéki térségek – Ballungsräume und ländlicher Raum

10.2.3 Regionális tervezés és fejlesztés – Regionalplanung und Entwicklung

10.3 A közigazgatási felosztás – Die Verwaltungsgliederung

10.3.1 A megyék (Vármegyék) – Die Komitate (Vármegyék)

10.3.2 Megyei körzetek, városok és községek – Kreise, Städte und Gemeinden

10.3.3 A régiók és az uniós szint – Die Regionen und die EU-Ebene