10.14.3 – A májsejt feladatai és az epe képződése – Aufgaben der Leberzelle und Gallebildung
1. A máj működési sokféleségét elsősorban a hepatociták biztosítják, amelyek egyszerre vesznek részt az anyagcserében, a kiválasztásban, a raktározásban és számos fehérje előállításában. – Die funktionelle Vielfalt der Leber wird vor allem durch die Hepatozyten gewährleistet, die zugleich an Stoffwechsel, Ausscheidung, Speicherung und Bildung zahlreicher Proteine beteiligt sind.
2. A májlebenykén belül a sokszögletű májsejtek egymással összekapcsolódó sejtlemezeket alkotnak, amelyek között a szinuszoidok szabálytalan hálózata húzódik. – Innerhalb des Leberläppchens bilden die polygonalen Leberzellen miteinander verbundene Zellplatten, zwischen denen sich das unregelmäßige Netz der Sinusoide erstreckt.
3. Mivel ugyanaz a sejt a vérrel és az epével is közvetlen kapcsolatot tart fenn, felszíne funkcionálisan eltérő területekre tagolódik. – Da dieselbe Zelle sowohl mit dem Blut als auch mit der Galle unmittelbar in Verbindung steht, gliedert sich ihre Oberfläche in funktionell unterschiedliche Bereiche.
4. A szinuszoidok felé néző vérpóluson számos mikrobolyhokkal borított felszín nyúlik a Disse-térbe, jelentősen megnövelve az anyagcsere számára rendelkezésre álló területet. – Am den Sinusoiden zugewandten Blutpol ragt eine von zahlreichen Mikrovilli bedeckte Oberfläche in den Disse-Raum und vergrößert dadurch erheblich die für den Stoffaustausch verfügbare Fläche.
5. Ezen a kiterjedt érintkezési felszínen keresztül a hepatociták tápanyagokat, hormonokat és bomlástermékeket vesznek fel, miközben saját termékeiket a vérbe adják. – Über diese ausgedehnte Kontaktfläche nehmen die Hepatozyten Nährstoffe, Hormone und Abbauprodukte auf, während sie ihre eigenen Erzeugnisse an das Blut abgeben.
6. Az ellenkező oldalon elhelyezkedő epepólus két szomszédos májsejt között keskeny epekapillárist határol, amelynek nincs önálló hámfala. – Der auf der entgegengesetzten Seite gelegene Gallenpol begrenzt zwischen zwei benachbarten Leberzellen ein enges Gallenkanälchen, das keine eigenständige Epithelwand besitzt.
7. Szoros sejtkapcsolatok akadályozzák meg, hogy az epe az epekapillárisból a sejtek közötti térbe vagy közvetlenül a vérbe szivárogjon. – Dichte Zellverbindungen verhindern, dass Galle aus dem Gallenkanälchen in den Zellzwischenraum oder unmittelbar in das Blut austritt.
8. Nagy anyagcsere-aktivitásuknak megfelelően a hepatociták citoplazmája sok mitokondriumot, fejlett endoplazmatikus hálózatot, kiterjedt Golgi-készüléket és számos enzimet tartalmaz. – Entsprechend ihrer hohen Stoffwechselaktivität enthält das Zytoplasma der Hepatozyten zahlreiche Mitochondrien, ein entwickeltes endoplasmatisches Retikulum, einen ausgedehnten Golgi-Apparat und viele Enzyme.
9. A durva felszínű endoplazmatikus hálózathoz kapcsolódó riboszómák főként azoknak a fehérjéknek a szintézisét végzik, amelyeket a májsejt később a vérbe juttat. – Die an das raue endoplasmatische Retikulum gebundenen Ribosomen synthetisieren vor allem jene Proteine, die die Leberzelle später an das Blut abgibt.
10. Különösen jelentős az albumin képződése, mivel ez a fehérje fenntartja a vér kolloidozmotikus nyomását, és számos rosszul oldódó anyagot szállít. – Besonders bedeutsam ist die Bildung von Albumin, da dieses Protein den kolloidosmotischen Druck des Blutes aufrechterhält und zahlreiche schwer lösliche Stoffe transportiert.
11. Ugyancsak a hepatociták termelik a véralvadási faktorok, a szállítófehérjék és a komplementrendszer fehérjéinek jelentős részét. – Ebenso produzieren die Hepatozyten einen großen Teil der Gerinnungsfaktoren, Transportproteine und Proteine des Komplementsystems.
12. A sima felszínű endoplazmatikus hálózat ezzel szemben elsősorban a lipidanyagcserében, az epesavképzésben és az idegen anyagok átalakításában vesz részt. – Das glatte endoplasmatische Retikulum ist dagegen vor allem am Fettstoffwechsel, an der Bildung von Gallensäuren und an der Umwandlung körperfremder Stoffe beteiligt.
13. Itt található többek között a citokróm P450 enzimrendszer, amely számos gyógyszert, alkoholt és más zsírban oldódó vegyületet kémiailag módosít. – Hier befindet sich unter anderem das Cytochrom-P450-Enzymsystem, das zahlreiche Medikamente, Alkohol und andere fettlösliche Verbindungen chemisch verändert.
14. A szénhidrát-anyagcsere szabályozása során a májsejtek étkezés után felveszik a vérből a glükózt, majd annak egy részét glikogénné alakítják. – Bei der Regulation des Kohlenhydratstoffwechsels nehmen die Leberzellen nach einer Mahlzeit Glukose aus dem Blut auf und wandeln einen Teil davon in Glykogen um.
15. Ily módon a hepatociták gyorsan mozgósítható szénhidrátraktárt képeznek, amely hozzájárul a vércukorszint nagyobb ingadozásainak mérsékléséhez. – Auf diese Weise bilden die Hepatozyten einen rasch mobilisierbaren Kohlenhydratspeicher, der zur Begrenzung stärkerer Schwankungen des Blutzuckerspiegels beiträgt.
16. Táplálékhiány idején a glikogén lebontása és új glükóz képzése révén a máj ismét cukrot juttathat a keringésbe. – Bei Nahrungsmangel kann die Leber durch den Abbau von Glykogen und die Neubildung von Glukose erneut Zucker an den Kreislauf abgeben.
17. Az aminosavak feldolgozásakor keletkező mérgező ammóniát a hepatociták karbamiddá alakítják, amely a vérrel a vesékhez kerül, majd a vizelettel kiválasztódik. – Das bei der Verarbeitung von Aminosäuren entstehende giftige Ammoniak wird von den Hepatozyten in Harnstoff umgewandelt, der mit dem Blut zu den Nieren gelangt und im Urin ausgeschieden wird.
18. A zsíranyagcsere keretében triglicerideket, foszfolipideket és koleszterint dolgoznak fel, miközben lipoproteineket építenek fel a lipidek vérben történő szállításához. – Im Rahmen des Fettstoffwechsels verarbeiten sie Triglyceride, Phospholipide und Cholesterin, während sie Lipoproteine für den Transport der Fette im Blut aufbauen.
19. Raktározási feladatuk részeként a májsejtek glikogén mellett vasat, rezet, valamint több zsírban oldódó vitamint és B12-vitamint is felhalmozhatnak. – Im Rahmen ihrer Speicherfunktion können die Leberzellen neben Glykogen auch Eisen, Kupfer, mehrere fettlösliche Vitamine und Vitamin B12 anreichern.
20. Méregtelenítéskor a zsírban oldódó anyagok gyakran vízoldékonyabb vegyületekké alakulnak, így könnyebben kiüríthetők az epével vagy a vesén keresztül. – Bei der Entgiftung werden fettlösliche Stoffe häufig in besser wasserlösliche Verbindungen umgewandelt, sodass sie leichter mit der Galle oder über die Nieren ausgeschieden werden können.
21. A máj exokrin működésének terméke az epe, amelyet a hepatociták választanak ki az egymás között kialakított epekapillárisok üregébe. – Das Produkt der exokrinen Leberfunktion ist die Galle, welche die Hepatozyten in das Lumen der zwischen ihnen gebildeten Gallenkanälchen absondern.
22. Termelődése folyamatos, és egészséges felnőttben naponta megközelítőleg fél-egy liter elsődleges epe keletkezik. – Ihre Bildung erfolgt kontinuierlich, wobei bei einem gesunden Erwachsenen täglich ungefähr ein halber bis ein Liter Primärgalle entsteht.
23. Összetételében víz, elektrolitok, epesavak, foszfolipidek, koleszterin, epefestékek és különféle kiválasztandó szerves vegyületek találhatók. – Ihre Zusammensetzung umfasst Wasser, Elektrolyte, Gallensäuren, Phospholipide, Cholesterin, Gallenfarbstoffe und verschiedene auszuscheidende organische Verbindungen.
24. Az epesavakat a májsejtek koleszterinből állítják elő, ezért képződésük egyben a felesleges koleszterin eltávolításának fontos útját is jelenti. – Die Gallensäuren werden von den Leberzellen aus Cholesterin gebildet, weshalb ihre Entstehung zugleich einen wichtigen Weg zur Entfernung überschüssigen Cholesterins darstellt.
25. Mielőtt kiválasztódnának, az elsődleges epesavak glicinnel vagy taurinnal kapcsolódnak össze, aminek eredményeként vízben jobban oldódó epesók keletkeznek. – Bevor sie ausgeschieden werden, verbinden sich die primären Gallensäuren mit Glycin oder Taurin, wodurch besser wasserlösliche Gallensalze entstehen.
26. Kettős oldódási tulajdonságuknak köszönhetően az epesók egyik felszínükkel a zsírokhoz, másik felszínükkel pedig a béltartalom vizes közegéhez kapcsolódnak. – Aufgrund ihrer doppelten Löslichkeit binden sich die Gallensalze mit einer Seite an Fette und mit der anderen an das wässrige Milieu des Darminhalts.
27. Bár az epe emésztőenzimeket nem tartalmaz, a zsírcseppek emulgeálásával elősegíti a lipázok működését és a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. – Obwohl die Galle keine Verdauungsenzyme enthält, unterstützt sie durch die Emulgierung der Fetttröpfchen die Wirkung der Lipasen und die Aufnahme fettlöslicher Vitamine.
28. A hemoglobin lebontásából származó bilirubint a hepatociták felveszik a vérből, majd glükuronsavhoz kapcsolva vízoldékonyabb formává alakítják. – Das beim Abbau des Hämoglobins entstehende Bilirubin wird von den Hepatozyten aus dem Blut aufgenommen und durch Bindung an Glukuronsäure in eine besser wasserlösliche Form überführt.
29. Az így feldolgozott bilirubin az epébe kerül, amelynek jellegzetes sárgásbarna színéhez az epefestékek jelentősen hozzájárulnak. – Das auf diese Weise verarbeitete Bilirubin gelangt in die Galle, zu deren charakteristischer gelblich-brauner Farbe die Gallenfarbstoffe wesentlich beitragen.
30. Az epesók, a bilirubin és más szerves anionok aktív transzporttal jutnak az epekapillárisba, miközben az ozmotikus gradiens hatására víz és elektrolitok követik őket. – Gallensalze, Bilirubin und andere organische Anionen gelangen durch aktiven Transport in das Gallenkanälchen, wobei ihnen aufgrund des osmotischen Gradienten Wasser und Elektrolyte folgen.
31. A lebenykén belül az epe a központ felől a széli portális mezők irányába áramlik, tehát haladási iránya ellentétes a szinuszoidok vérének áramlásával. – Innerhalb des Läppchens fließt die Galle vom Zentrum zu den randständigen Portalfeldern, sodass ihre Flussrichtung derjenigen des Blutes in den Sinusoiden entgegengesetzt ist.
32. A sejtek közötti epekapillárisok a lebenyke peremén rövid Hering-csatornákba vezetnek, amelyek az interlobuláris epeutak hámjával teremtenek kapcsolatot. – Die zwischen den Zellen gelegenen Gallenkanälchen münden am Rand des Läppchens in kurze Hering-Kanäle, die eine Verbindung zum Epithel der interlobulären Gallenwege herstellen.
33. Az epeutak hámsejtjei bikarbonátot és vizet adhatnak a májsejtek által termelt váladékhoz, ezáltal növelve annak térfogatát és lúgosító hatását. – Die Epithelzellen der Gallenwege können dem von den Leberzellen gebildeten Sekret Bicarbonat und Wasser hinzufügen und dadurch dessen Volumen und alkalisierende Wirkung erhöhen.
34. A bélbe jutott epesók többsége később visszaszívódik, majd a kapuvénán keresztül visszatér a májhoz, ahol a hepatociták ismét felveszik és kiválasztják. – Der größte Teil der in den Darm gelangten Gallensalze wird später wieder aufgenommen und kehrt über die Pfortader zur Leber zurück, wo die Hepatozyten sie erneut aufnehmen und ausscheiden.
35. Ha a hepatociták károsodnak vagy az epe elfolyása akadályozottá válik, az epealkotók felszaporodhatnak a vérben, ami epepangáshoz és sárgasághoz vezethet. – Werden die Hepatozyten geschädigt oder ist der Galleabfluss behindert, können sich Gallenbestandteile im Blut anreichern, was zu Cholestase und Gelbsucht führen kann.
(aufklappen)magyar
1. A máj működési sokféleségét elsősorban a hepatociták biztosítják, amelyek egyszerre vesznek részt az anyagcserében, a kiválasztásban, a raktározásban és számos fehérje előállításában.
2. A májlebenykén belül a sokszögletű májsejtek egymással összekapcsolódó sejtlemezeket alkotnak, amelyek között a szinuszoidok szabálytalan hálózata húzódik.
3. Mivel ugyanaz a sejt a vérrel és az epével is közvetlen kapcsolatot tart fenn, felszíne funkcionálisan eltérő területekre tagolódik.
4. A szinuszoidok felé néző vérpóluson számos mikrobolyhokkal borított felszín nyúlik a Disse-térbe, jelentősen megnövelve az anyagcsere számára rendelkezésre álló területet.
5. Ezen a kiterjedt érintkezési felszínen keresztül a hepatociták tápanyagokat, hormonokat és bomlástermékeket vesznek fel, miközben saját termékeiket a vérbe adják.
6. Az ellenkező oldalon elhelyezkedő epepólus két szomszédos májsejt között keskeny epekapillárist határol, amelynek nincs önálló hámfala.
7. Szoros sejtkapcsolatok akadályozzák meg, hogy az epe az epekapillárisból a sejtek közötti térbe vagy közvetlenül a vérbe szivárogjon.
8. Nagy anyagcsere-aktivitásuknak megfelelően a hepatociták citoplazmája sok mitokondriumot, fejlett endoplazmatikus hálózatot, kiterjedt Golgi-készüléket és számos enzimet tartalmaz.
9. A durva felszínű endoplazmatikus hálózathoz kapcsolódó riboszómák főként azoknak a fehérjéknek a szintézisét végzik, amelyeket a májsejt később a vérbe juttat.
10. Különösen jelentős az albumin képződése, mivel ez a fehérje fenntartja a vér kolloidozmotikus nyomását, és számos rosszul oldódó anyagot szállít.
11. Ugyancsak a hepatociták termelik a véralvadási faktorok, a szállítófehérjék és a komplementrendszer fehérjéinek jelentős részét.
12. A sima felszínű endoplazmatikus hálózat ezzel szemben elsősorban a lipidanyagcserében, az epesavképzésben és az idegen anyagok átalakításában vesz részt.
13. Itt található többek között a citokróm P450 enzimrendszer, amely számos gyógyszert, alkoholt és más zsírban oldódó vegyületet kémiailag módosít.
14. A szénhidrát-anyagcsere szabályozása során a májsejtek étkezés után felveszik a vérből a glükózt, majd annak egy részét glikogénné alakítják.
15. Ily módon a hepatociták gyorsan mozgósítható szénhidrátraktárt képeznek, amely hozzájárul a vércukorszint nagyobb ingadozásainak mérsékléséhez.
16. Táplálékhiány idején a glikogén lebontása és új glükóz képzése révén a máj ismét cukrot juttathat a keringésbe.
17. Az aminosavak feldolgozásakor keletkező mérgező ammóniát a hepatociták karbamiddá alakítják, amely a vérrel a vesékhez kerül, majd a vizelettel kiválasztódik.
18. A zsíranyagcsere keretében triglicerideket, foszfolipideket és koleszterint dolgoznak fel, miközben lipoproteineket építenek fel a lipidek vérben történő szállításához.
19. Raktározási feladatuk részeként a májsejtek glikogén mellett vasat, rezet, valamint több zsírban oldódó vitamint és B12-vitamint is felhalmozhatnak.
20. Méregtelenítéskor a zsírban oldódó anyagok gyakran vízoldékonyabb vegyületekké alakulnak, így könnyebben kiüríthetők az epével vagy a vesén keresztül.
21. A máj exokrin működésének terméke az epe, amelyet a hepatociták választanak ki az egymás között kialakított epekapillárisok üregébe.
22. Termelődése folyamatos, és egészséges felnőttben naponta megközelítőleg fél-egy liter elsődleges epe keletkezik.
23. Összetételében víz, elektrolitok, epesavak, foszfolipidek, koleszterin, epefestékek és különféle kiválasztandó szerves vegyületek találhatók.
24. Az epesavakat a májsejtek koleszterinből állítják elő, ezért képződésük egyben a felesleges koleszterin eltávolításának fontos útját is jelenti.
25. Mielőtt kiválasztódnának, az elsődleges epesavak glicinnel vagy taurinnal kapcsolódnak össze, aminek eredményeként vízben jobban oldódó epesók keletkeznek.
26. Kettős oldódási tulajdonságuknak köszönhetően az epesók egyik felszínükkel a zsírokhoz, másik felszínükkel pedig a béltartalom vizes közegéhez kapcsolódnak.
27. Bár az epe emésztőenzimeket nem tartalmaz, a zsírcseppek emulgeálásával elősegíti a lipázok működését és a zsírban oldódó vitaminok felszívódását.
28. A hemoglobin lebontásából származó bilirubint a hepatociták felveszik a vérből, majd glükuronsavhoz kapcsolva vízoldékonyabb formává alakítják.
29. Az így feldolgozott bilirubin az epébe kerül, amelynek jellegzetes sárgásbarna színéhez az epefestékek jelentősen hozzájárulnak.
30. Az epesók, a bilirubin és más szerves anionok aktív transzporttal jutnak az epekapillárisba, miközben az ozmotikus gradiens hatására víz és elektrolitok követik őket.
31. A lebenykén belül az epe a központ felől a széli portális mezők irányába áramlik, tehát haladási iránya ellentétes a szinuszoidok vérének áramlásával.
32. A sejtek közötti epekapillárisok a lebenyke peremén rövid Hering-csatornákba vezetnek, amelyek az interlobuláris epeutak hámjával teremtenek kapcsolatot.
33. Az epeutak hámsejtjei bikarbonátot és vizet adhatnak a májsejtek által termelt váladékhoz, ezáltal növelve annak térfogatát és lúgosító hatását.
34. A bélbe jutott epesók többsége később visszaszívódik, majd a kapuvénán keresztül visszatér a májhoz, ahol a hepatociták ismét felveszik és kiválasztják.
35. Ha a hepatociták károsodnak vagy az epe elfolyása akadályozottá válik, az epealkotók felszaporodhatnak a vérben, ami epepangáshoz és sárgasághoz vezethet.
(aufklappen)német
1. Die funktionelle Vielfalt der Leber wird vor allem durch die Hepatozyten gewährleistet, die zugleich an Stoffwechsel, Ausscheidung, Speicherung und Bildung zahlreicher Proteine beteiligt sind.
2. Innerhalb des Leberläppchens bilden die polygonalen Leberzellen miteinander verbundene Zellplatten, zwischen denen sich das unregelmäßige Netz der Sinusoide erstreckt.
3. Da dieselbe Zelle sowohl mit dem Blut als auch mit der Galle unmittelbar in Verbindung steht, gliedert sich ihre Oberfläche in funktionell unterschiedliche Bereiche.
4. Am den Sinusoiden zugewandten Blutpol ragt eine von zahlreichen Mikrovilli bedeckte Oberfläche in den Disse-Raum und vergrößert dadurch erheblich die für den Stoffaustausch verfügbare Fläche.
5. Über diese ausgedehnte Kontaktfläche nehmen die Hepatozyten Nährstoffe, Hormone und Abbauprodukte auf, während sie ihre eigenen Erzeugnisse an das Blut abgeben.
6. Der auf der entgegengesetzten Seite gelegene Gallenpol begrenzt zwischen zwei benachbarten Leberzellen ein enges Gallenkanälchen, das keine eigenständige Epithelwand besitzt.
7. Dichte Zellverbindungen verhindern, dass Galle aus dem Gallenkanälchen in den Zellzwischenraum oder unmittelbar in das Blut austritt.
8. Entsprechend ihrer hohen Stoffwechselaktivität enthält das Zytoplasma der Hepatozyten zahlreiche Mitochondrien, ein entwickeltes endoplasmatisches Retikulum, einen ausgedehnten Golgi-Apparat und viele Enzyme.
9. Die an das raue endoplasmatische Retikulum gebundenen Ribosomen synthetisieren vor allem jene Proteine, die die Leberzelle später an das Blut abgibt.
10. Besonders bedeutsam ist die Bildung von Albumin, da dieses Protein den kolloidosmotischen Druck des Blutes aufrechterhält und zahlreiche schwer lösliche Stoffe transportiert.
11. Ebenso produzieren die Hepatozyten einen großen Teil der Gerinnungsfaktoren, Transportproteine und Proteine des Komplementsystems.
12. Das glatte endoplasmatische Retikulum ist dagegen vor allem am Fettstoffwechsel, an der Bildung von Gallensäuren und an der Umwandlung körperfremder Stoffe beteiligt.
13. Hier befindet sich unter anderem das Cytochrom-P450-Enzymsystem, das zahlreiche Medikamente, Alkohol und andere fettlösliche Verbindungen chemisch verändert.
14. Bei der Regulation des Kohlenhydratstoffwechsels nehmen die Leberzellen nach einer Mahlzeit Glukose aus dem Blut auf und wandeln einen Teil davon in Glykogen um.
15. Auf diese Weise bilden die Hepatozyten einen rasch mobilisierbaren Kohlenhydratspeicher, der zur Begrenzung stärkerer Schwankungen des Blutzuckerspiegels beiträgt.
16. Bei Nahrungsmangel kann die Leber durch den Abbau von Glykogen und die Neubildung von Glukose erneut Zucker an den Kreislauf abgeben.
17. Das bei der Verarbeitung von Aminosäuren entstehende giftige Ammoniak wird von den Hepatozyten in Harnstoff umgewandelt, der mit dem Blut zu den Nieren gelangt und im Urin ausgeschieden wird.
18. Im Rahmen des Fettstoffwechsels verarbeiten sie Triglyceride, Phospholipide und Cholesterin, während sie Lipoproteine für den Transport der Fette im Blut aufbauen.
19. Im Rahmen ihrer Speicherfunktion können die Leberzellen neben Glykogen auch Eisen, Kupfer, mehrere fettlösliche Vitamine und Vitamin B12 anreichern.
20. Bei der Entgiftung werden fettlösliche Stoffe häufig in besser wasserlösliche Verbindungen umgewandelt, sodass sie leichter mit der Galle oder über die Nieren ausgeschieden werden können.
21. Das Produkt der exokrinen Leberfunktion ist die Galle, welche die Hepatozyten in das Lumen der zwischen ihnen gebildeten Gallenkanälchen absondern.
22. Ihre Bildung erfolgt kontinuierlich, wobei bei einem gesunden Erwachsenen täglich ungefähr ein halber bis ein Liter Primärgalle entsteht.
23. Ihre Zusammensetzung umfasst Wasser, Elektrolyte, Gallensäuren, Phospholipide, Cholesterin, Gallenfarbstoffe und verschiedene auszuscheidende organische Verbindungen.
24. Die Gallensäuren werden von den Leberzellen aus Cholesterin gebildet, weshalb ihre Entstehung zugleich einen wichtigen Weg zur Entfernung überschüssigen Cholesterins darstellt.
25. Bevor sie ausgeschieden werden, verbinden sich die primären Gallensäuren mit Glycin oder Taurin, wodurch besser wasserlösliche Gallensalze entstehen.
26. Aufgrund ihrer doppelten Löslichkeit binden sich die Gallensalze mit einer Seite an Fette und mit der anderen an das wässrige Milieu des Darminhalts.
27. Obwohl die Galle keine Verdauungsenzyme enthält, unterstützt sie durch die Emulgierung der Fetttröpfchen die Wirkung der Lipasen und die Aufnahme fettlöslicher Vitamine.
28. Das beim Abbau des Hämoglobins entstehende Bilirubin wird von den Hepatozyten aus dem Blut aufgenommen und durch Bindung an Glukuronsäure in eine besser wasserlösliche Form überführt.
29. Das auf diese Weise verarbeitete Bilirubin gelangt in die Galle, zu deren charakteristischer gelblich-brauner Farbe die Gallenfarbstoffe wesentlich beitragen.
30. Gallensalze, Bilirubin und andere organische Anionen gelangen durch aktiven Transport in das Gallenkanälchen, wobei ihnen aufgrund des osmotischen Gradienten Wasser und Elektrolyte folgen.
31. Innerhalb des Läppchens fließt die Galle vom Zentrum zu den randständigen Portalfeldern, sodass ihre Flussrichtung derjenigen des Blutes in den Sinusoiden entgegengesetzt ist.
32. Die zwischen den Zellen gelegenen Gallenkanälchen münden am Rand des Läppchens in kurze Hering-Kanäle, die eine Verbindung zum Epithel der interlobulären Gallenwege herstellen.
33. Die Epithelzellen der Gallenwege können dem von den Leberzellen gebildeten Sekret Bicarbonat und Wasser hinzufügen und dadurch dessen Volumen und alkalisierende Wirkung erhöhen.
34. Der größte Teil der in den Darm gelangten Gallensalze wird später wieder aufgenommen und kehrt über die Pfortader zur Leber zurück, wo die Hepatozyten sie erneut aufnehmen und ausscheiden.
35. Werden die Hepatozyten geschädigt oder ist der Galleabfluss behindert, können sich Gallenbestandteile im Blut anreichern, was zu Cholestase und Gelbsucht führen kann.