3.3.5 – Zárványok és a sejt raktárai – Einschlüsse und Speicher der Zelle
1. A működő sejtek citoplazmájában a sejtszervecskék mellett átmenetileg vagy tartósan felhalmozódó anyagok is megjelenhetnek, amelyeket összefoglalóan sejtzárványoknak nevezünk. – Im Zytoplasma tätiger Zellen können neben den Organellen vorübergehend oder dauerhaft angesammelte Stoffe auftreten, die zusammenfassend als Zelleinschlüsse bezeichnet werden.
2. Többségük nem tekinthető önálló sejtszervecskének, mivel nincs saját, összetett működési rendszerük, mennyiségük pedig a sejt állapotával együtt változik. – Die meisten gelten nicht als eigenständige Organellen, da sie kein eigenes komplexes Funktionssystem besitzen und ihre Menge mit dem Zustand der Zelle schwankt.
3. Rendeltetésük szerint tápanyagraktárak, kiválasztásra előkészített váladékok, pigmentek, ásványi anyagok vagy nehezen lebomló anyagcsere-maradványok különíthetők el. – Nach ihrer Bedeutung unterscheidet man Nährstoffspeicher, zur Sekretion vorbereitete Stoffe, Pigmente, Mineralstoffe und schwer abbaubare Stoffwechselrückstände.
4. Mivel összetételük és elhelyezkedésük szorosan összefügg a sejt feladatával, a zárványok mikroszkópos képe gyakran a szövet működési állapotáról is tájékoztat. – Da Zusammensetzung und Lage eng mit der Zellfunktion zusammenhängen, gibt das mikroskopische Bild der Einschlüsse häufig auch Auskunft über den Funktionszustand des Gewebes.
5. Az állati sejtek legfontosabb szénhidrátraktára a glikogén, amely erősen elágazó glükózláncokból álló, membránnal nem határolt szemcsék formájában halmozódik fel. – Der wichtigste Kohlenhydratspeicher tierischer Zellen ist Glykogen, das sich in Form nicht membranumhüllter Körnchen aus stark verzweigten Glukoseketten ansammelt.
6. Különösen nagy készletek találhatók a májsejtekben, ahol a glikogén lebontásából származó glükóz hozzájárulhat a vércukorszint viszonylagos állandóságának fenntartásához. – Besonders große Vorräte finden sich in Leberzellen, wo die aus dem Glykogenabbau stammende Glukose zur Aufrechterhaltung eines relativ konstanten Blutzuckerspiegels beitragen kann.
7. Vázizomrostokban ezzel szemben a raktározott glikogén elsősorban helyi energiaforrás, amely intenzív összehúzódáskor gyorsan bekapcsolódik az ATP-termelésbe. – In Skelettmuskelfasern dient das gespeicherte Glykogen dagegen vor allem als lokale Energiequelle, die bei intensiver Kontraktion rasch in die ATP-Bildung einbezogen wird.
8. Elektronmikroszkópos vizsgálat során a glikogén különálló apró szemcsékként vagy szabálytalan, nagyobb szemcsecsoportokként jelenhet meg a sejtplazmában. – Bei elektronenmikroskopischer Untersuchung kann Glykogen im Zytoplasma als einzelne kleine Körnchen oder als unregelmäßige größere Körnchengruppen erscheinen.
9. Energiában gazdagabb és tömörebb raktározási formát képviselnek a lipidcseppek, amelyek belsejében főként trigliceridek és koleszterinészterek gyűlnek össze. – Eine energiereichere und kompaktere Speicherform stellen Lipidtröpfchen dar, in deren Innerem sich vor allem Triglyzeride und Cholesterinester ansammeln.
10. Hagyományos kettős membrán helyett felszínüket egyetlen foszfolipidréteg és hozzá kapcsolódó fehérjék borítják, amelyek a csepp kialakulását és lebontását szabályozzák. – Anstelle einer herkömmlichen Lipiddoppelschicht wird ihre Oberfläche von einer einzelnen Phospholipidschicht und angelagerten Proteinen bedeckt, die Bildung und Abbau des Tröpfchens regulieren.
11. Fehér zsírszövetben egyetlen nagy lipidcsepp csaknem teljesen kitölti a zsírsejtet, miközben a citoplazmát és a sejtmagot keskeny peremrétegbe szorítja. – Im weißen Fettgewebe füllt ein einzelner großer Lipidtropfen die Fettzelle nahezu vollständig aus und drängt Zytoplasma und Zellkern in einen schmalen Randsaum.
12. Szteroid hormonokat termelő sejtekben több kisebb lipidcsepp található, amelyekből a hormonszintézis kiindulási anyagaként szolgáló koleszterin gyorsan felszabadítható. – In steroidbildenden Zellen finden sich mehrere kleinere Lipidtröpfchen, aus denen Cholesterin als Ausgangsstoff der Hormonsynthese rasch freigesetzt werden kann.
13. Ha a zsírok felvétele és képződése tartósan meghaladja felhasználásukat, nem zsírszöveti sejtekben is kóros lipidfelhalmozódás, úgynevezett zsíros elfajulás jöhet létre. – Übersteigen Aufnahme und Bildung von Fetten dauerhaft deren Verwertung, kann auch in Zellen außerhalb des Fettgewebes eine krankhafte Lipidansammlung, die sogenannte Verfettung, entstehen.
14. Gyakran a májsejteket érinti ez az elváltozás, amely túlzott energiafelvétel, alkoholfogyasztás, oxigénhiány vagy különböző anyagcserezavarok következtében alakulhat ki. – Häufig betrifft diese Veränderung die Leberzellen und kann infolge übermäßiger Energiezufuhr, Alkoholkonsums, Sauerstoffmangels oder verschiedener Stoffwechselstörungen entstehen.
15. Kiválasztó működésű sejtekben a Golgi-készülékből származó, membránnal határolt váladékszemcsék olyan anyagokat tárolnak, amelyeket a sejt csak megfelelő jel hatására ürít ki. – In sekretorisch tätigen Zellen speichern vom Golgi-Apparat stammende membranumhüllte Sekretgranula Stoffe, welche die Zelle erst auf ein entsprechendes Signal hin abgibt.
16. Ilyen raktárakban enzimek, peptidek, hormonok vagy ingerületátvivő anyagok halmozódhatnak fel, miközben a membrán elkülöníti őket a citoplazma többi részétől. – In solchen Speichern können sich Enzyme, Peptide, Hormone oder Neurotransmitter ansammeln, während die Membran sie vom übrigen Zytoplasma abgrenzt.
17. A hasnyálmirigy külső elválasztású sejtjeinek apikális pólusán például zimogénszemcsék helyezkednek el, amelyek az emésztőenzimek még inaktív előalakjait tartalmazzák. – Am apikalen Pol der exokrinen Pankreaszellen liegen beispielsweise Zymogengranula, welche die noch inaktiven Vorstufen der Verdauungsenzyme enthalten.
18. Meghatározott hormonális vagy idegi inger érkezésekor e szemcsék membránja egyesül a sejthártyával, tartalmuk pedig exocitózissal a sejten kívüli térbe jut. – Beim Eintreffen eines bestimmten hormonellen oder nervalen Reizes verschmilzt die Membran dieser Granula mit der Zellmembran, und ihr Inhalt gelangt durch Exozytose in den Extrazellularraum.
19. A pigmentzárványok közül a melanin sötétbarna szemcséi elnyelik az ultraibolya sugárzás egy részét, és ezáltal hozzájárulnak a sejtmag örökítőanyagának védelméhez. – Unter den Pigmenteinschlüssen absorbieren die dunkelbraunen Melaninkörnchen einen Teil der ultravioletten Strahlung und tragen dadurch zum Schutz des Erbmaterials im Zellkern bei.
20. Képződése a melanociták melanoszómáiban történik, ahonnan a pigmenttartalmú képletek a környező hámsejtekbe kerülnek, és gyakran sapkaszerűen a sejtmag fölött rendeződnek. – Seine Bildung erfolgt in den Melanosomen der Melanozyten, von denen die pigmenthaltigen Strukturen in benachbarte Epithelzellen gelangen und sich häufig kappenförmig über dem Zellkern anordnen.
21. Vörösvértestek lebontását követően vastartalmú hemosziderin halmozódhat fel elsősorban falósejtekben, valamint a máj és a lép vastárolásban részt vevő sejtjeiben. – Nach dem Abbau roter Blutkörperchen kann sich eisenhaltiges Hämosiderin vor allem in Fresszellen sowie in den an der Eisenspeicherung beteiligten Zellen von Leber und Milz ansammeln.
22. Kis mennyiségben ez a pigment élettani vastartaléknak tekinthető, kifejezett felszaporodása azonban korábbi vérzésre, fokozott vörösvértest-pusztulásra vagy zavart vasanyagcserére utalhat. – In geringer Menge gilt dieses Pigment als physiologische Eisenreserve, eine ausgeprägte Anhäufung kann jedoch auf frühere Blutungen, gesteigerten Erythrozytenabbau oder einen gestörten Eisenstoffwechsel hinweisen.
23. Hosszú életű sejtekben, különösen ideg- és szívizomsejtekben, az életkor előrehaladtával sárgásbarna lipofuszcin halmozódhat fel a lizoszómák által már nem teljesen lebontható maradványokból. – In langlebigen Zellen, besonders in Nerven- und Herzmuskelzellen, kann sich mit zunehmendem Alter gelblich braunes Lipofuszin aus Resten ansammeln, die von Lysosomen nicht mehr vollständig abgebaut werden.
24. Mérsékelt jelenléte az öregedés természetes kísérőjelensége, nagyobb mennyisége viszont tartós oxidatív terhelést vagy fokozott sejtkárosodást jelezhet. – Sein mäßiges Vorkommen ist eine natürliche Begleiterscheinung des Alterns, größere Mengen können dagegen auf anhaltende oxidative Belastung oder verstärkte Zellschädigung hinweisen.
25. A sejtzárványok összetétele, mennyisége és eloszlása ezért egyszerre tükrözi a sejt jelenlegi anyagcsere-állapotát, szakosodott működését, korábbi terheléseit és esetleges kóros elváltozásait. – Zusammensetzung, Menge und Verteilung der Zelleinschlüsse spiegeln daher zugleich den gegenwärtigen Stoffwechselzustand, die spezialisierte Funktion, frühere Belastungen und mögliche krankhafte Veränderungen der Zelle wider.
(aufklappen)magyar
1. A működő sejtek citoplazmájában a sejtszervecskék mellett átmenetileg vagy tartósan felhalmozódó anyagok is megjelenhetnek, amelyeket összefoglalóan sejtzárványoknak nevezünk.
2. Többségük nem tekinthető önálló sejtszervecskének, mivel nincs saját, összetett működési rendszerük, mennyiségük pedig a sejt állapotával együtt változik.
3. Rendeltetésük szerint tápanyagraktárak, kiválasztásra előkészített váladékok, pigmentek, ásványi anyagok vagy nehezen lebomló anyagcsere-maradványok különíthetők el.
4. Mivel összetételük és elhelyezkedésük szorosan összefügg a sejt feladatával, a zárványok mikroszkópos képe gyakran a szövet működési állapotáról is tájékoztat.
5. Az állati sejtek legfontosabb szénhidrátraktára a glikogén, amely erősen elágazó glükózláncokból álló, membránnal nem határolt szemcsék formájában halmozódik fel.
6. Különösen nagy készletek találhatók a májsejtekben, ahol a glikogén lebontásából származó glükóz hozzájárulhat a vércukorszint viszonylagos állandóságának fenntartásához.
7. Vázizomrostokban ezzel szemben a raktározott glikogén elsősorban helyi energiaforrás, amely intenzív összehúzódáskor gyorsan bekapcsolódik az ATP-termelésbe.
8. Elektronmikroszkópos vizsgálat során a glikogén különálló apró szemcsékként vagy szabálytalan, nagyobb szemcsecsoportokként jelenhet meg a sejtplazmában.
9. Energiában gazdagabb és tömörebb raktározási formát képviselnek a lipidcseppek, amelyek belsejében főként trigliceridek és koleszterinészterek gyűlnek össze.
10. Hagyományos kettős membrán helyett felszínüket egyetlen foszfolipidréteg és hozzá kapcsolódó fehérjék borítják, amelyek a csepp kialakulását és lebontását szabályozzák.
11. Fehér zsírszövetben egyetlen nagy lipidcsepp csaknem teljesen kitölti a zsírsejtet, miközben a citoplazmát és a sejtmagot keskeny peremrétegbe szorítja.
12. Szteroid hormonokat termelő sejtekben több kisebb lipidcsepp található, amelyekből a hormonszintézis kiindulási anyagaként szolgáló koleszterin gyorsan felszabadítható.
13. Ha a zsírok felvétele és képződése tartósan meghaladja felhasználásukat, nem zsírszöveti sejtekben is kóros lipidfelhalmozódás, úgynevezett zsíros elfajulás jöhet létre.
14. Gyakran a májsejteket érinti ez az elváltozás, amely túlzott energiafelvétel, alkoholfogyasztás, oxigénhiány vagy különböző anyagcserezavarok következtében alakulhat ki.
15. Kiválasztó működésű sejtekben a Golgi-készülékből származó, membránnal határolt váladékszemcsék olyan anyagokat tárolnak, amelyeket a sejt csak megfelelő jel hatására ürít ki.
16. Ilyen raktárakban enzimek, peptidek, hormonok vagy ingerületátvivő anyagok halmozódhatnak fel, miközben a membrán elkülöníti őket a citoplazma többi részétől.
17. A hasnyálmirigy külső elválasztású sejtjeinek apikális pólusán például zimogénszemcsék helyezkednek el, amelyek az emésztőenzimek még inaktív előalakjait tartalmazzák.
18. Meghatározott hormonális vagy idegi inger érkezésekor e szemcsék membránja egyesül a sejthártyával, tartalmuk pedig exocitózissal a sejten kívüli térbe jut.
19. A pigmentzárványok közül a melanin sötétbarna szemcséi elnyelik az ultraibolya sugárzás egy részét, és ezáltal hozzájárulnak a sejtmag örökítőanyagának védelméhez.
20. Képződése a melanociták melanoszómáiban történik, ahonnan a pigmenttartalmú képletek a környező hámsejtekbe kerülnek, és gyakran sapkaszerűen a sejtmag fölött rendeződnek.
21. Vörösvértestek lebontását követően vastartalmú hemosziderin halmozódhat fel elsősorban falósejtekben, valamint a máj és a lép vastárolásban részt vevő sejtjeiben.
22. Kis mennyiségben ez a pigment élettani vastartaléknak tekinthető, kifejezett felszaporodása azonban korábbi vérzésre, fokozott vörösvértest-pusztulásra vagy zavart vasanyagcserére utalhat.
23. Hosszú életű sejtekben, különösen ideg- és szívizomsejtekben, az életkor előrehaladtával sárgásbarna lipofuszcin halmozódhat fel a lizoszómák által már nem teljesen lebontható maradványokból.
24. Mérsékelt jelenléte az öregedés természetes kísérőjelensége, nagyobb mennyisége viszont tartós oxidatív terhelést vagy fokozott sejtkárosodást jelezhet.
25. A sejtzárványok összetétele, mennyisége és eloszlása ezért egyszerre tükrözi a sejt jelenlegi anyagcsere-állapotát, szakosodott működését, korábbi terheléseit és esetleges kóros elváltozásait.
(aufklappen)német
1. Im Zytoplasma tätiger Zellen können neben den Organellen vorübergehend oder dauerhaft angesammelte Stoffe auftreten, die zusammenfassend als Zelleinschlüsse bezeichnet werden.
2. Die meisten gelten nicht als eigenständige Organellen, da sie kein eigenes komplexes Funktionssystem besitzen und ihre Menge mit dem Zustand der Zelle schwankt.
3. Nach ihrer Bedeutung unterscheidet man Nährstoffspeicher, zur Sekretion vorbereitete Stoffe, Pigmente, Mineralstoffe und schwer abbaubare Stoffwechselrückstände.
4. Da Zusammensetzung und Lage eng mit der Zellfunktion zusammenhängen, gibt das mikroskopische Bild der Einschlüsse häufig auch Auskunft über den Funktionszustand des Gewebes.
5. Der wichtigste Kohlenhydratspeicher tierischer Zellen ist Glykogen, das sich in Form nicht membranumhüllter Körnchen aus stark verzweigten Glukoseketten ansammelt.
6. Besonders große Vorräte finden sich in Leberzellen, wo die aus dem Glykogenabbau stammende Glukose zur Aufrechterhaltung eines relativ konstanten Blutzuckerspiegels beitragen kann.
7. In Skelettmuskelfasern dient das gespeicherte Glykogen dagegen vor allem als lokale Energiequelle, die bei intensiver Kontraktion rasch in die ATP-Bildung einbezogen wird.
8. Bei elektronenmikroskopischer Untersuchung kann Glykogen im Zytoplasma als einzelne kleine Körnchen oder als unregelmäßige größere Körnchengruppen erscheinen.
9. Eine energiereichere und kompaktere Speicherform stellen Lipidtröpfchen dar, in deren Innerem sich vor allem Triglyzeride und Cholesterinester ansammeln.
10. Anstelle einer herkömmlichen Lipiddoppelschicht wird ihre Oberfläche von einer einzelnen Phospholipidschicht und angelagerten Proteinen bedeckt, die Bildung und Abbau des Tröpfchens regulieren.
11. Im weißen Fettgewebe füllt ein einzelner großer Lipidtropfen die Fettzelle nahezu vollständig aus und drängt Zytoplasma und Zellkern in einen schmalen Randsaum.
12. In steroidbildenden Zellen finden sich mehrere kleinere Lipidtröpfchen, aus denen Cholesterin als Ausgangsstoff der Hormonsynthese rasch freigesetzt werden kann.
13. Übersteigen Aufnahme und Bildung von Fetten dauerhaft deren Verwertung, kann auch in Zellen außerhalb des Fettgewebes eine krankhafte Lipidansammlung, die sogenannte Verfettung, entstehen.
14. Häufig betrifft diese Veränderung die Leberzellen und kann infolge übermäßiger Energiezufuhr, Alkoholkonsums, Sauerstoffmangels oder verschiedener Stoffwechselstörungen entstehen.
15. In sekretorisch tätigen Zellen speichern vom Golgi-Apparat stammende membranumhüllte Sekretgranula Stoffe, welche die Zelle erst auf ein entsprechendes Signal hin abgibt.
16. In solchen Speichern können sich Enzyme, Peptide, Hormone oder Neurotransmitter ansammeln, während die Membran sie vom übrigen Zytoplasma abgrenzt.
17. Am apikalen Pol der exokrinen Pankreaszellen liegen beispielsweise Zymogengranula, welche die noch inaktiven Vorstufen der Verdauungsenzyme enthalten.
18. Beim Eintreffen eines bestimmten hormonellen oder nervalen Reizes verschmilzt die Membran dieser Granula mit der Zellmembran, und ihr Inhalt gelangt durch Exozytose in den Extrazellularraum.
19. Unter den Pigmenteinschlüssen absorbieren die dunkelbraunen Melaninkörnchen einen Teil der ultravioletten Strahlung und tragen dadurch zum Schutz des Erbmaterials im Zellkern bei.
20. Seine Bildung erfolgt in den Melanosomen der Melanozyten, von denen die pigmenthaltigen Strukturen in benachbarte Epithelzellen gelangen und sich häufig kappenförmig über dem Zellkern anordnen.
21. Nach dem Abbau roter Blutkörperchen kann sich eisenhaltiges Hämosiderin vor allem in Fresszellen sowie in den an der Eisenspeicherung beteiligten Zellen von Leber und Milz ansammeln.
22. In geringer Menge gilt dieses Pigment als physiologische Eisenreserve, eine ausgeprägte Anhäufung kann jedoch auf frühere Blutungen, gesteigerten Erythrozytenabbau oder einen gestörten Eisenstoffwechsel hinweisen.
23. In langlebigen Zellen, besonders in Nerven- und Herzmuskelzellen, kann sich mit zunehmendem Alter gelblich braunes Lipofuszin aus Resten ansammeln, die von Lysosomen nicht mehr vollständig abgebaut werden.
24. Sein mäßiges Vorkommen ist eine natürliche Begleiterscheinung des Alterns, größere Mengen können dagegen auf anhaltende oxidative Belastung oder verstärkte Zellschädigung hinweisen.
25. Zusammensetzung, Menge und Verteilung der Zelleinschlüsse spiegeln daher zugleich den gegenwärtigen Stoffwechselzustand, die spezialisierte Funktion, frühere Belastungen und mögliche krankhafte Veränderungen der Zelle wider.