6.1.1 – A hám öt rétege a mélytől a felszínig – Die fünf Schichten der Epidermis von der Tiefe zur Oberfläche
1. A bőr külső rétegét alkotó felhám (epidermis) többrétegű elszarusodó laphám, amely az alatta fekvő irhától bazális membránnal határolódik el. – Die Epidermis, welche die äußere Schicht der Haut bildet, ist ein mehrschichtiges verhorntes Plattenepithel, das durch eine Basalmembran von der darunterliegenden Dermis getrennt wird.
2. Mivel a felhám saját ereket nem tartalmaz, sejtjei diffúzió útján, az irha szemölcsös rétegének hajszálereiből kapják az oxigént és a tápanyagokat. – Da die Epidermis keine eigenen Gefäße enthält, erhalten ihre Zellen Sauerstoff und Nährstoffe durch Diffusion aus den Kapillaren der Papillarschicht der Dermis.
3. A mélytől a felszín felé haladva öt réteg különíthető el: az alapréteg, a tüskés réteg, a szemcsés réteg, a fénylő réteg és a szaruréteg. – Von der Tiefe zur Oberfläche lassen sich fünf Schichten unterscheiden: Basalschicht, Stachelzellschicht, Körnerzellschicht, Glanzschicht und Hornschicht.
4. Mind az öt réteg jól felismerhető a tenyér és a talp vastag bőrében, míg a test nagy részét borító vékony bőrben a fénylő réteg hiányzik. – Alle fünf Schichten sind in der dicken Haut von Handflächen und Fußsohlen gut erkennbar, während die Glanzschicht in der dünnen Haut des übrigen Körpers fehlt.
5. Legmélyebben az alapréteg (stratum basale) helyezkedik el, amely egyetlen sorban álló, köbös vagy hengeres sejtekből épül fel. – Am tiefsten liegt die Basalschicht (Stratum basale), die aus einer einzigen Reihe kubischer oder hochprismatischer Zellen aufgebaut ist.
6. Sejtjei hemidezmoszómák közvetítésével rögzülnek a bazális membránhoz, egymással pedig dezmoszómák révén létesítenek szoros mechanikai kapcsolatot. – Ihre Zellen sind durch Hemidesmosomen an der Basalmembran befestigt und über Desmosomen mechanisch fest miteinander verbunden.
7. Ebben a rétegben találhatók a felhám osztódásra képes ős- és elődsejtjei, amelyek folyamatosan pótolják a felszínről leváló sejteket. – In dieser Schicht befinden sich die teilungsfähigen Stamm- und Vorläuferzellen der Epidermis, die fortlaufend die von der Oberfläche abgeschilferten Zellen ersetzen.
8. Az alapréteg sejtjeiben megindul a keratin köztes filamentumainak termelése, amelyek később a szarusejtek mechanikai ellenállását biztosítják. – In den Zellen der Basalschicht beginnt die Bildung intermediärer Keratinfilamente, die später die mechanische Widerstandsfähigkeit der Hornzellen gewährleisten.
9. A keratinociták mellett pigmenttermelő melanociták és érzékelésben részt vevő Merkel-sejtek is előfordulnak az alaprétegben. – Neben den Keratinozyten kommen in der Basalschicht auch pigmentbildende Melanozyten und an der Wahrnehmung beteiligte Merkel-Zellen vor.
10. Az alapréteg hullámos lefutása követi az irha papilláinak felszínét, ezért a két szövetréteg közötti érintkezési terület jelentősen megnövekszik. – Der wellenförmige Verlauf der Basalschicht folgt der Oberfläche der Dermalpapillen, wodurch sich die Kontaktfläche zwischen den beiden Gewebeschichten deutlich vergrößert.
11. Az alaprétegből felfelé jutó keratinociták a tüskés rétegbe (stratum spinosum) kerülnek, amely rendszerint több sejtsorból áll. – Die aus der Basalschicht aufsteigenden Keratinozyten gelangen in die Stachelzellschicht (Stratum spinosum), die gewöhnlich aus mehreren Zelllagen besteht.
12. A szövettani preparátumokon látható tüskeszerű nyúlványokat a sejtek közötti dezmoszómás kapcsolatok és a rögzítésükhöz futó keratinfonalak rajzolják ki. – Die in histologischen Präparaten sichtbaren stachelartigen Fortsätze werden durch desmosomale Zellkontakte und die zu ihrer Verankerung ziehenden Keratinfilamente hervorgerufen.
13. Ezek a kapcsolatok nagy szakítószilárdságot kölcsönöznek a felhámnak, így az ismétlődő húzó- és nyíróerők hatására sem válik könnyen szét. – Diese Verbindungen verleihen der Epidermis eine hohe Zugfestigkeit, sodass sie sich auch unter wiederholten Zug- und Scherkräften nicht leicht voneinander löst.
14. A tüskés réteg mélyebb sejtjei még osztódhatnak, felsőbb sejtjei azonban már fokozatosan belépnek a végleges differenciálódás folyamatába. – Die tieferen Zellen der Stachelzellschicht können sich noch teilen, während die oberen Zellen allmählich in den Prozess der endgültigen Differenzierung eintreten.
15. Citoplazmájukban a keratinfilamentumok vastag kötegekké rendeződnek, amelyek a dezmoszómákhoz kapcsolódva a mechanikai terhelést több sejtre osztják el. – In ihrem Zytoplasma ordnen sich die Keratinfilamente zu dicken Bündeln, die an Desmosomen ansetzen und mechanische Belastungen auf mehrere Zellen verteilen.
16. A rétegben elszórtan Langerhans-sejtek is megfigyelhetők, amelyek nyúlványaikkal több keratinocita közötti területet ellenőriznek. – In dieser Schicht sind vereinzelt auch Langerhans-Zellen zu beobachten, die mit ihren Fortsätzen Bereiche zwischen mehreren Keratinozyten überwachen.
17. A tüskés réteg vastagsága a mechanikai igénybevételnek megfelelően változik, ezért erősen terhelt bőrterületeken rendszerint fejlettebb. – Die Dicke der Stachelzellschicht variiert entsprechend der mechanischen Beanspruchung und ist daher in stark belasteten Hautregionen gewöhnlich ausgeprägter.
18. Felfelé haladva a sejtek ellaposodnak, és kialakítják a rendszerint három-öt sejtsorból álló szemcsés réteget (stratum granulosum). – Auf dem Weg zur Oberfläche flachen die Zellen ab und bilden die gewöhnlich drei bis fünf Zelllagen umfassende Körnerzellschicht (Stratum granulosum).
19. Nevét a keratohialin-szemcsékről kapta, amelyek fénymikroszkóppal sötét, szabálytalan alakú képletekként jelennek meg a citoplazmában. – Ihren Namen verdankt sie den Keratohyalin-Granula, die lichtmikroskopisch als dunkle, unregelmäßig geformte Strukturen im Zytoplasma erscheinen.
20. A szemcsék fehérjéi elősegítik a keratinfilamentumok összecsomósodását, ezáltal megkezdődik a szilárd szaruváz kialakulása. – Die Proteine dieser Granula fördern die Bündelung der Keratinfilamente, wodurch die Bildung eines festen Horngerüstes beginnt.
21. Ugyanebben a rétegben membránnal határolt lamelláris testek találhatók, amelyek lipideket és a későbbi gátképzéshez szükséges enzimeket tartalmaznak. – In derselben Schicht befinden sich membranumhüllte Lamellarkörperchen, die Lipide und für die spätere Barrierebildung erforderliche Enzyme enthalten.
22. A lamelláris testek tartalma a sejtek közötti térbe ürül, ahol rendezett lipidrétegek kialakításával lezárja a felhám felső részét. – Der Inhalt der Lamellarkörperchen wird in den Interzellularraum abgegeben und verschließt durch die Bildung geordneter Lipidschichten den oberen Abschnitt der Epidermis.
23. A szemcsés réteg felső határához közeledve a sejtmag és a sejtszervecskék lebomlanak, miközben a sejthártya belső felszíne fehérjékkel erősödik meg. – Nahe der oberen Grenze der Körnerzellschicht werden Zellkern und Organellen abgebaut, während die Innenseite der Zellmembran durch Proteine verstärkt wird.
24. A következő réteg, a fénylő réteg (stratum lucidum), kizárólag a vastag, szőrtelen tenyéri és talpi bőrben különül el jól. – Die folgende Glanzschicht (Stratum lucidum) ist ausschließlich in der dicken, unbehaarten Haut von Handflächen und Fußsohlen deutlich ausgebildet.
25. Keskeny, egyenletesen világos sávot alkot, amelyben lapos, sejtmag nélküli, már nagyrészt elszarusodott keratinociták helyezkednek el. – Sie bildet ein schmales, gleichmäßig helles Band aus flachen, kernlosen und bereits weitgehend verhornten Keratinozyten.
26. A fénylő megjelenést részben a tömören elrendezett keratinanyag, részben pedig a sejtszervecskék és festődő sejtmagok hiánya okozza. – Das glänzende Erscheinungsbild entsteht teilweise durch das dicht angeordnete Keratinmaterial und teilweise durch das Fehlen von Organellen und färbbaren Zellkernen.
27. E réteg átmenetet képez a még felismerhető sejthatárokat mutató szemcsés réteg és a teljesen elszarusodott felszíni réteg között. – Diese Schicht bildet den Übergang zwischen der noch erkennbare Zellgrenzen aufweisenden Körnerzellschicht und der vollständig verhornten Oberflächenschicht.
28. Legfelszínesebben a szaruréteg (stratum corneum) található, amely sok egymásra helyezkedő, lapos és sejtmag nélküli szarusejtből áll. – Am oberflächlichsten liegt die Hornschicht (Stratum corneum), die aus zahlreichen übereinanderliegenden, flachen und kernlosen Hornzellen besteht.
29. Ezeket a véglegesen differenciálódott sejteket korneocitáknak nevezzük, belsejüket pedig szorosan összecsomagolt keratin tölti ki. – Diese endgültig differenzierten Zellen werden Korneozyten genannt, und ihr Inneres ist mit dicht gebündeltem Keratin ausgefüllt.
30. A korneocitákat ellenálló fehérjeburok veszi körül, közöttük pedig víztaszító lipidekből felépülő, többrétegű állomány helyezkedik el. – Die Korneozyten sind von einer widerstandsfähigen Proteinhülle umgeben, während zwischen ihnen eine mehrschichtige, aus wasserabweisenden Lipiden aufgebaute Substanz liegt.
31. A mélyebb szarusejtek még szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a felszín közelében azonban kapcsolataik fokozatosan lebomlanak. – Die tiefer gelegenen Hornzellen sind noch fest miteinander verbunden, während ihre Verbindungen nahe der Oberfläche allmählich abgebaut werden.
32. Ennek következtében a legkülső szarupikkelyek észrevétlenül leválnak, miközben az alsó rétegekből folyamatosan új sejtek érkeznek a helyükre. – Dadurch lösen sich die äußersten Hornschuppen unbemerkt ab, während aus den tieferen Schichten fortlaufend neue Zellen nachrücken.
33. A szaruréteg vastagsága testtájanként jelentősen eltér, és a tartós mechanikai terhelés hatására bőrkeményedés formájában tovább növekedhet. – Die Dicke der Hornschicht unterscheidet sich je nach Körperregion erheblich und kann unter dauerhafter mechanischer Belastung in Form einer Schwiele weiter zunehmen.
34. Az egymásra épülő rétegek nem élesen elhatárolt, önálló egységek, hanem ugyanazon sejtvonal érésének egymást követő állomásai. – Die aufeinanderfolgenden Schichten sind keine scharf getrennten, selbstständigen Einheiten, sondern aufeinanderfolgende Stadien der Reifung derselben Zelllinie.
35. Így a felhám szerkezete egyszerre teszi lehetővé a mélyben zajló folyamatos megújulást és a felszínen kialakuló, ellenálló védőréteg fenntartását. – Dadurch ermöglicht der Aufbau der Epidermis zugleich die fortlaufende Erneuerung in der Tiefe und die Erhaltung einer widerstandsfähigen Schutzschicht an der Oberfläche.
(aufklappen)magyar
1. A bőr külső rétegét alkotó felhám (epidermis) többrétegű elszarusodó laphám, amely az alatta fekvő irhától bazális membránnal határolódik el.
2. Mivel a felhám saját ereket nem tartalmaz, sejtjei diffúzió útján, az irha szemölcsös rétegének hajszálereiből kapják az oxigént és a tápanyagokat.
3. A mélytől a felszín felé haladva öt réteg különíthető el: az alapréteg, a tüskés réteg, a szemcsés réteg, a fénylő réteg és a szaruréteg.
4. Mind az öt réteg jól felismerhető a tenyér és a talp vastag bőrében, míg a test nagy részét borító vékony bőrben a fénylő réteg hiányzik.
5. Legmélyebben az alapréteg (stratum basale) helyezkedik el, amely egyetlen sorban álló, köbös vagy hengeres sejtekből épül fel.
6. Sejtjei hemidezmoszómák közvetítésével rögzülnek a bazális membránhoz, egymással pedig dezmoszómák révén létesítenek szoros mechanikai kapcsolatot.
7. Ebben a rétegben találhatók a felhám osztódásra képes ős- és elődsejtjei, amelyek folyamatosan pótolják a felszínről leváló sejteket.
8. Az alapréteg sejtjeiben megindul a keratin köztes filamentumainak termelése, amelyek később a szarusejtek mechanikai ellenállását biztosítják.
9. A keratinociták mellett pigmenttermelő melanociták és érzékelésben részt vevő Merkel-sejtek is előfordulnak az alaprétegben.
10. Az alapréteg hullámos lefutása követi az irha papilláinak felszínét, ezért a két szövetréteg közötti érintkezési terület jelentősen megnövekszik.
11. Az alaprétegből felfelé jutó keratinociták a tüskés rétegbe (stratum spinosum) kerülnek, amely rendszerint több sejtsorból áll.
12. A szövettani preparátumokon látható tüskeszerű nyúlványokat a sejtek közötti dezmoszómás kapcsolatok és a rögzítésükhöz futó keratinfonalak rajzolják ki.
13. Ezek a kapcsolatok nagy szakítószilárdságot kölcsönöznek a felhámnak, így az ismétlődő húzó- és nyíróerők hatására sem válik könnyen szét.
14. A tüskés réteg mélyebb sejtjei még osztódhatnak, felsőbb sejtjei azonban már fokozatosan belépnek a végleges differenciálódás folyamatába.
15. Citoplazmájukban a keratinfilamentumok vastag kötegekké rendeződnek, amelyek a dezmoszómákhoz kapcsolódva a mechanikai terhelést több sejtre osztják el.
16. A rétegben elszórtan Langerhans-sejtek is megfigyelhetők, amelyek nyúlványaikkal több keratinocita közötti területet ellenőriznek.
17. A tüskés réteg vastagsága a mechanikai igénybevételnek megfelelően változik, ezért erősen terhelt bőrterületeken rendszerint fejlettebb.
18. Felfelé haladva a sejtek ellaposodnak, és kialakítják a rendszerint három-öt sejtsorból álló szemcsés réteget (stratum granulosum).
19. Nevét a keratohialin-szemcsékről kapta, amelyek fénymikroszkóppal sötét, szabálytalan alakú képletekként jelennek meg a citoplazmában.
20. A szemcsék fehérjéi elősegítik a keratinfilamentumok összecsomósodását, ezáltal megkezdődik a szilárd szaruváz kialakulása.
21. Ugyanebben a rétegben membránnal határolt lamelláris testek találhatók, amelyek lipideket és a későbbi gátképzéshez szükséges enzimeket tartalmaznak.
22. A lamelláris testek tartalma a sejtek közötti térbe ürül, ahol rendezett lipidrétegek kialakításával lezárja a felhám felső részét.
23. A szemcsés réteg felső határához közeledve a sejtmag és a sejtszervecskék lebomlanak, miközben a sejthártya belső felszíne fehérjékkel erősödik meg.
24. A következő réteg, a fénylő réteg (stratum lucidum), kizárólag a vastag, szőrtelen tenyéri és talpi bőrben különül el jól.
25. Keskeny, egyenletesen világos sávot alkot, amelyben lapos, sejtmag nélküli, már nagyrészt elszarusodott keratinociták helyezkednek el.
26. A fénylő megjelenést részben a tömören elrendezett keratinanyag, részben pedig a sejtszervecskék és festődő sejtmagok hiánya okozza.
27. E réteg átmenetet képez a még felismerhető sejthatárokat mutató szemcsés réteg és a teljesen elszarusodott felszíni réteg között.
28. Legfelszínesebben a szaruréteg (stratum corneum) található, amely sok egymásra helyezkedő, lapos és sejtmag nélküli szarusejtből áll.
29. Ezeket a véglegesen differenciálódott sejteket korneocitáknak nevezzük, belsejüket pedig szorosan összecsomagolt keratin tölti ki.
30. A korneocitákat ellenálló fehérjeburok veszi körül, közöttük pedig víztaszító lipidekből felépülő, többrétegű állomány helyezkedik el.
31. A mélyebb szarusejtek még szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a felszín közelében azonban kapcsolataik fokozatosan lebomlanak.
32. Ennek következtében a legkülső szarupikkelyek észrevétlenül leválnak, miközben az alsó rétegekből folyamatosan új sejtek érkeznek a helyükre.
33. A szaruréteg vastagsága testtájanként jelentősen eltér, és a tartós mechanikai terhelés hatására bőrkeményedés formájában tovább növekedhet.
34. Az egymásra épülő rétegek nem élesen elhatárolt, önálló egységek, hanem ugyanazon sejtvonal érésének egymást követő állomásai.
35. Így a felhám szerkezete egyszerre teszi lehetővé a mélyben zajló folyamatos megújulást és a felszínen kialakuló, ellenálló védőréteg fenntartását.
(aufklappen)német
1. Die Epidermis, welche die äußere Schicht der Haut bildet, ist ein mehrschichtiges verhorntes Plattenepithel, das durch eine Basalmembran von der darunterliegenden Dermis getrennt wird.
2. Da die Epidermis keine eigenen Gefäße enthält, erhalten ihre Zellen Sauerstoff und Nährstoffe durch Diffusion aus den Kapillaren der Papillarschicht der Dermis.
3. Von der Tiefe zur Oberfläche lassen sich fünf Schichten unterscheiden: Basalschicht, Stachelzellschicht, Körnerzellschicht, Glanzschicht und Hornschicht.
4. Alle fünf Schichten sind in der dicken Haut von Handflächen und Fußsohlen gut erkennbar, während die Glanzschicht in der dünnen Haut des übrigen Körpers fehlt.
5. Am tiefsten liegt die Basalschicht (Stratum basale), die aus einer einzigen Reihe kubischer oder hochprismatischer Zellen aufgebaut ist.
6. Ihre Zellen sind durch Hemidesmosomen an der Basalmembran befestigt und über Desmosomen mechanisch fest miteinander verbunden.
7. In dieser Schicht befinden sich die teilungsfähigen Stamm- und Vorläuferzellen der Epidermis, die fortlaufend die von der Oberfläche abgeschilferten Zellen ersetzen.
8. In den Zellen der Basalschicht beginnt die Bildung intermediärer Keratinfilamente, die später die mechanische Widerstandsfähigkeit der Hornzellen gewährleisten.
9. Neben den Keratinozyten kommen in der Basalschicht auch pigmentbildende Melanozyten und an der Wahrnehmung beteiligte Merkel-Zellen vor.
10. Der wellenförmige Verlauf der Basalschicht folgt der Oberfläche der Dermalpapillen, wodurch sich die Kontaktfläche zwischen den beiden Gewebeschichten deutlich vergrößert.
11. Die aus der Basalschicht aufsteigenden Keratinozyten gelangen in die Stachelzellschicht (Stratum spinosum), die gewöhnlich aus mehreren Zelllagen besteht.
12. Die in histologischen Präparaten sichtbaren stachelartigen Fortsätze werden durch desmosomale Zellkontakte und die zu ihrer Verankerung ziehenden Keratinfilamente hervorgerufen.
13. Diese Verbindungen verleihen der Epidermis eine hohe Zugfestigkeit, sodass sie sich auch unter wiederholten Zug- und Scherkräften nicht leicht voneinander löst.
14. Die tieferen Zellen der Stachelzellschicht können sich noch teilen, während die oberen Zellen allmählich in den Prozess der endgültigen Differenzierung eintreten.
15. In ihrem Zytoplasma ordnen sich die Keratinfilamente zu dicken Bündeln, die an Desmosomen ansetzen und mechanische Belastungen auf mehrere Zellen verteilen.
16. In dieser Schicht sind vereinzelt auch Langerhans-Zellen zu beobachten, die mit ihren Fortsätzen Bereiche zwischen mehreren Keratinozyten überwachen.
17. Die Dicke der Stachelzellschicht variiert entsprechend der mechanischen Beanspruchung und ist daher in stark belasteten Hautregionen gewöhnlich ausgeprägter.
18. Auf dem Weg zur Oberfläche flachen die Zellen ab und bilden die gewöhnlich drei bis fünf Zelllagen umfassende Körnerzellschicht (Stratum granulosum).
19. Ihren Namen verdankt sie den Keratohyalin-Granula, die lichtmikroskopisch als dunkle, unregelmäßig geformte Strukturen im Zytoplasma erscheinen.
20. Die Proteine dieser Granula fördern die Bündelung der Keratinfilamente, wodurch die Bildung eines festen Horngerüstes beginnt.
21. In derselben Schicht befinden sich membranumhüllte Lamellarkörperchen, die Lipide und für die spätere Barrierebildung erforderliche Enzyme enthalten.
22. Der Inhalt der Lamellarkörperchen wird in den Interzellularraum abgegeben und verschließt durch die Bildung geordneter Lipidschichten den oberen Abschnitt der Epidermis.
23. Nahe der oberen Grenze der Körnerzellschicht werden Zellkern und Organellen abgebaut, während die Innenseite der Zellmembran durch Proteine verstärkt wird.
24. Die folgende Glanzschicht (Stratum lucidum) ist ausschließlich in der dicken, unbehaarten Haut von Handflächen und Fußsohlen deutlich ausgebildet.
25. Sie bildet ein schmales, gleichmäßig helles Band aus flachen, kernlosen und bereits weitgehend verhornten Keratinozyten.
26. Das glänzende Erscheinungsbild entsteht teilweise durch das dicht angeordnete Keratinmaterial und teilweise durch das Fehlen von Organellen und färbbaren Zellkernen.
27. Diese Schicht bildet den Übergang zwischen der noch erkennbare Zellgrenzen aufweisenden Körnerzellschicht und der vollständig verhornten Oberflächenschicht.
28. Am oberflächlichsten liegt die Hornschicht (Stratum corneum), die aus zahlreichen übereinanderliegenden, flachen und kernlosen Hornzellen besteht.
29. Diese endgültig differenzierten Zellen werden Korneozyten genannt, und ihr Inneres ist mit dicht gebündeltem Keratin ausgefüllt.
30. Die Korneozyten sind von einer widerstandsfähigen Proteinhülle umgeben, während zwischen ihnen eine mehrschichtige, aus wasserabweisenden Lipiden aufgebaute Substanz liegt.
31. Die tiefer gelegenen Hornzellen sind noch fest miteinander verbunden, während ihre Verbindungen nahe der Oberfläche allmählich abgebaut werden.
32. Dadurch lösen sich die äußersten Hornschuppen unbemerkt ab, während aus den tieferen Schichten fortlaufend neue Zellen nachrücken.
33. Die Dicke der Hornschicht unterscheidet sich je nach Körperregion erheblich und kann unter dauerhafter mechanischer Belastung in Form einer Schwiele weiter zunehmen.
34. Die aufeinanderfolgenden Schichten sind keine scharf getrennten, selbstständigen Einheiten, sondern aufeinanderfolgende Stadien der Reifung derselben Zelllinie.
35. Dadurch ermöglicht der Aufbau der Epidermis zugleich die fortlaufende Erneuerung in der Tiefe und die Erhaltung einer widerstandsfähigen Schutzschicht an der Oberfläche.