9.7.3 – A hörgőcskék fala és a légáramlás szabályozása – Wandbau der Bronchiolen und Steuerung des Luftstroms
1. A hörgőfa perifériája felé haladva a hörgők fokozatosan hörgőcskékké, bronchiolusokká (bronchioli) alakulnak, amelyek átmérője általában egy milliméternél kisebb. – Zur Peripherie des Bronchialbaums hin gehen die Bronchien allmählich in Bronchiolen (bronchioli) über, deren Durchmesser gewöhnlich weniger als einen Millimeter beträgt.
2. Szerkezetük legfontosabb sajátossága, hogy falukból eltűnnek a hörgőkre jellemző porclemezek, miközben a simaizomzat és a rugalmas kötőszövet jelentősége megnő. – Ihr wichtigstes strukturelles Merkmal besteht darin, dass die für die Bronchien typischen Knorpelplatten aus ihrer Wand verschwinden, während glatte Muskulatur und elastisches Bindegewebe an Bedeutung gewinnen.
3. Mivel a hörgőcskék fala már nem tartalmaz porcot, lumenük átmérője lényegesen könnyebben változtatható, mint a nagyobb, porccal megtámasztott légutaké. – Da die Wand der Bronchiolen keinen Knorpel mehr enthält, lässt sich ihr Lumendurchmesser wesentlich leichter verändern als derjenige der größeren, durch Knorpel gestützten Atemwege.
4. A tüdő rugalmas szövetállományába beágyazott kis légutakat kívülről a környező parenchyma húzóereje is nyitva tartja, különösen belégzéskor, amikor a tüdő kitágul. – Die in das elastische Lungengewebe eingebetteten kleinen Atemwege werden zusätzlich durch den Zug des umgebenden Parenchyms offengehalten, besonders bei der Inspiration, wenn sich die Lunge ausdehnt.
5. A hörgőcskék nyálkahártyáját proximálisan még csillós hengerhám boríthatja, amely distalis irányban fokozatosan alacsonyabb, végül csillós köbhámmá alakul. – Die Schleimhaut der Bronchiolen kann proximal noch von Flimmerepithel mit hochprismatischen Zellen bedeckt sein, das distal zunehmend niedriger wird und schließlich in kubisches Flimmerepithel übergeht.
6. Ezzel párhuzamosan a kehelysejtek száma erősen csökken, a legkisebb hörgőcskékben pedig normális körülmények között már alig vagy egyáltalán nem találhatók meg. – Parallel dazu nimmt die Zahl der Becherzellen stark ab, und in den kleinsten Bronchiolen sind sie unter normalen Bedingungen kaum noch oder gar nicht mehr vorhanden.
7. A hámsejtek között egyre nagyobb arányban jelennek meg a club-sejtek, amelyek váladékukkal védik a hámfelszínt, és a belélegzett káros anyagok lebontásában is részt vesznek. – Zwischen den Epithelzellen treten zunehmend Club-Zellen auf, deren Sekret die Epitheloberfläche schützt und die außerdem am Abbau eingeatmeter Schadstoffe beteiligt sind.
8. A nagyobb hörgőkkel ellentétben a hörgőcskék falában nyálkatermelő mirigyek sincsenek, ezért a lumen eltömődését normálisan nem nagy mennyiségű helyi mirigyváladék akadályozza vagy szabályozza. – Im Gegensatz zu den größeren Bronchien fehlen in der Wand der Bronchiolen auch schleimproduzierende Drüsen, sodass ihr Lumen normalerweise nicht durch größere Mengen lokalen Drüsensekrets beeinflusst wird.
9. Közvetlenül a nyálkahártya alatt körkörösen, illetve csavarvonalasan rendeződő simaizomsejtek húzódnak, amelyek összehúzódásukkal gyorsan csökkenthetik a légút keresztmetszetét. – Unmittelbar unter der Schleimhaut verlaufen ringförmig beziehungsweise spiralig angeordnete glatte Muskelzellen, die durch ihre Kontraktion den Querschnitt des Atemwegs rasch verkleinern können.
10. Éppen a kis belső átmérő miatt már viszonylag csekély simaizom-összehúzódás is jelentősen növeli a légáramlással szembeni ellenállást. – Gerade wegen des kleinen Innendurchmessers kann bereits eine relativ geringe Kontraktion der glatten Muskulatur den Strömungswiderstand erheblich erhöhen.
11. A légúti ellenállás és a sugár közötti erős összefüggés következtében a hörgőcskék átmérőjének változtatása a tüdőn belüli légeloszlás szabályozásának egyik hatékony eszköze. – Aufgrund des starken Zusammenhangs zwischen Atemwegswiderstand und Radius stellt die Veränderung des Bronchiolendurchmessers ein wirksames Mittel zur Regulation der Luftverteilung innerhalb der Lunge dar.
12. Nyugalmi légzés során a kis légutak összesített keresztmetszete igen nagy, ezért az egyes hörgőcskék szűk lumene ellenére a perifériás légúti ellenállás általában viszonylag alacsony. – Bei der Ruheatmung ist der gesamte Querschnitt der kleinen Atemwege sehr groß, weshalb der periphere Atemwegswiderstand trotz des engen Lumens einzelner Bronchiolen normalerweise relativ gering bleibt.
13. Ha azonban sok hörgőcske egyidejűleg beszűkül, az összhatás már számottevően akadályozhatja a levegő áramlását, különösen kilégzéskor. – Verengen sich jedoch viele Bronchiolen gleichzeitig, kann die Gesamtwirkung den Luftstrom deutlich behindern, insbesondere während der Exspiration.
14. A hörgőcskék simaizomzatának tónusát az autonóm idegrendszer, a helyileg felszabaduló mediátorok és a keringő hormonális tényezők együttesen befolyásolják. – Der Tonus der glatten Bronchiolenmuskulatur wird gemeinsam durch das autonome Nervensystem, lokal freigesetzte Mediatoren und zirkulierende hormonelle Faktoren beeinflusst.
15. Paraszimpatikus ingerléskor a bolygóideg (nervus vagus) kolinerg rostjaiból felszabaduló acetilkolin a simaizom összehúzódását, ezáltal hörgőszűkületet, bronchoconstrictiót vált ki. – Bei parasympathischer Stimulation löst das aus cholinergen Fasern des Nervus vagus freigesetzte Acetylcholin eine Kontraktion der glatten Muskulatur und damit eine Bronchokonstriktion aus.
16. Ezzel szemben a β2-adrenerg receptorok ingerlése ellazítja a hörgőcskék simaizomzatát, aminek következtében a lumen kitágul, és csökken a légúti ellenállás. – Demgegenüber entspannt die Stimulation β2-adrenerger Rezeptoren die glatte Muskulatur der Bronchiolen, wodurch sich das Lumen erweitert und der Atemwegswiderstand abnimmt.
17. Emberben ebben a tágító hatásban különösen fontos a mellékvesevelőből a vérbe kerülő adrenalin, amely a hörgőcskék β2-receptoraira hat. – Beim Menschen ist für diese Erweiterung besonders das aus dem Nebennierenmark ins Blut abgegebene Adrenalin wichtig, das an β2-Rezeptoren der Bronchiolen wirkt.
18. Fizikai terhelés alatt a fokozott adrenerg hatás elősegíti a bronchodilatációt, így a megnövekedett ventilációhoz szükséges nagyobb légáramlás kisebb ellenállással valósulhat meg. – Bei körperlicher Belastung fördert die verstärkte adrenerge Wirkung die Bronchodilatation, sodass der für die gesteigerte Ventilation erforderliche größere Luftstrom bei geringerem Widerstand erfolgen kann.
19. A vegetatív szabályozás mellett a hörgőcskék környezetében képződő gyulladásos mediátorok is módosíthatják a simaizom tónusát, és kifejezett szűkületet idézhetnek elő. – Neben der vegetativen Regulation können auch im Umfeld der Bronchiolen gebildete Entzündungsmediatoren den Tonus der glatten Muskulatur verändern und eine ausgeprägte Verengung hervorrufen.
20. Ilyenkor a simaizom-összehúzódást a nyálkahártya duzzanata és a fokozott váladékképződés tovább súlyosbíthatja, ezért a légáramlás akadályozottsága több tényező együttes következménye lehet. – Dabei können Schleimhautschwellung und gesteigerte Sekretbildung die Muskelkontraktion zusätzlich verstärken, sodass die Behinderung des Luftstroms aus dem Zusammenwirken mehrerer Faktoren entstehen kann.
21. Kilégzés közben a mellkasi nyomásviszonyok miatt a kis légutak lumene eleve szűkebbé válik, amit a hörgőcskék simaizomzatának fokozott tónusa tovább erősíthet. – Während der Exspiration wird das Lumen der kleinen Atemwege aufgrund der thorakalen Druckverhältnisse ohnehin enger, was durch einen erhöhten Tonus der Bronchiolenmuskulatur zusätzlich verstärkt werden kann.
22. Belégzéskor viszont a kitáguló tüdő rugalmas rostjai radiális húzást gyakorolnak a hörgőcskékre, ezért azok keresztmetszete rendszerint megnő. – Bei der Inspiration üben dagegen die elastischen Fasern der sich ausdehnenden Lunge einen radialen Zug auf die Bronchiolen aus, wodurch ihr Querschnitt in der Regel zunimmt.
23. A vezető légutak legdistalisabb szakaszát a terminális hörgőcskék (bronchioli terminales) alkotják, amelyek falában még nincsenek a gázcserére szolgáló alveolusok. – Den distalsten Abschnitt der luftleitenden Atemwege bilden die terminalen Bronchiolen (bronchioli terminales), deren Wand noch keine dem Gasaustausch dienenden Alveolen enthält.
24. Egy terminális hörgőcske több respiratorikus hörgőcskére (bronchioli respiratorii) oszlik, amelyek falában már megjelennek az alveolusok, ezért velük kezdődik a légzőzóna. – Eine terminale Bronchiole teilt sich in mehrere respiratorische Bronchiolen (bronchioli respiratorii), in deren Wand bereits Alveolen auftreten, sodass mit ihnen die respiratorische Zone beginnt.
25. A respiratorikus hörgőcskék mentén a folytonos hám- és simaizomréteg fokozatosan megszakad, mert a fal egyre nagyobb részét a gázcserében részt vevő alveolusok foglalják el. – Entlang der respiratorischen Bronchiolen werden die kontinuierliche Epithel- und Muskelschicht zunehmend unterbrochen, weil ein immer größerer Teil der Wand von den am Gasaustausch beteiligten Alveolen eingenommen wird.
26. Distalis irányban tehát egyszerre csökken a légút falának mechanikai merevsége és nő a környező tüdőszövethez való szerkezeti kapcsolata, ami a légutak és a parenchyma mozgását szorosan összehangolja. – Nach distal nimmt somit die mechanische Steifigkeit der Atemwegswand ab, während ihre strukturelle Verbindung mit dem umgebenden Lungengewebe zunimmt, wodurch die Bewegungen von Atemwegen und Parenchym eng gekoppelt werden.
27. Az elágazódások rendkívül nagy száma miatt a periféria felé a légutak együttes keresztmetszete rohamosan növekszik, miközben az egyes ágakban a levegő áramlási sebessége csökken. – Aufgrund der sehr großen Zahl von Verzweigungen nimmt der Gesamtquerschnitt der Atemwege zur Peripherie hin stark zu, während die Strömungsgeschwindigkeit der Luft in den einzelnen Ästen abnimmt.
28. Ez a fokozatos lassulás kedvez annak, hogy a terminális légutak után a konvektív légáramlás jelentősége csökkenjen, és a gázok diffúziója egyre meghatározóbbá váljon. – Diese allmähliche Verlangsamung begünstigt, dass nach den terminalen Atemwegen die Bedeutung der konvektiven Luftströmung abnimmt und die Diffusion der Gase zunehmend bestimmend wird.
29. Funkcionális szempontból tehát a hörgőcskék nem egyszerűen passzív levegővezető csövek, hanem változtatható átmérőjű ellenállási szakaszok, amelyek a tüdő különböző területeinek ventilációját befolyásolják. – Funktionell sind die Bronchiolen somit nicht lediglich passive luftleitende Röhren, sondern Widerstandsabschnitte mit veränderlichem Durchmesser, welche die Ventilation verschiedener Lungenbereiche beeinflussen.
30. Faluk porcmentessége, fejlett simaizomzata és a környező rugalmas tüdőszövettel fennálló szoros kapcsolat együtt teszi lehetővé, hogy a hörgőcskék a légáramlást gyorsan az aktuális légzési igényekhez igazítsák. – Das Fehlen von Knorpel, die ausgeprägte glatte Muskulatur und die enge Verbindung mit dem elastischen Lungengewebe ermöglichen gemeinsam, dass die Bronchiolen den Luftstrom rasch an den jeweiligen Atembedarf anpassen.
(aufklappen)magyar
1. A hörgőfa perifériája felé haladva a hörgők fokozatosan hörgőcskékké, bronchiolusokká (bronchioli) alakulnak, amelyek átmérője általában egy milliméternél kisebb.
2. Szerkezetük legfontosabb sajátossága, hogy falukból eltűnnek a hörgőkre jellemző porclemezek, miközben a simaizomzat és a rugalmas kötőszövet jelentősége megnő.
3. Mivel a hörgőcskék fala már nem tartalmaz porcot, lumenük átmérője lényegesen könnyebben változtatható, mint a nagyobb, porccal megtámasztott légutaké.
4. A tüdő rugalmas szövetállományába beágyazott kis légutakat kívülről a környező parenchyma húzóereje is nyitva tartja, különösen belégzéskor, amikor a tüdő kitágul.
5. A hörgőcskék nyálkahártyáját proximálisan még csillós hengerhám boríthatja, amely distalis irányban fokozatosan alacsonyabb, végül csillós köbhámmá alakul.
6. Ezzel párhuzamosan a kehelysejtek száma erősen csökken, a legkisebb hörgőcskékben pedig normális körülmények között már alig vagy egyáltalán nem találhatók meg.
7. A hámsejtek között egyre nagyobb arányban jelennek meg a club-sejtek, amelyek váladékukkal védik a hámfelszínt, és a belélegzett káros anyagok lebontásában is részt vesznek.
8. A nagyobb hörgőkkel ellentétben a hörgőcskék falában nyálkatermelő mirigyek sincsenek, ezért a lumen eltömődését normálisan nem nagy mennyiségű helyi mirigyváladék akadályozza vagy szabályozza.
9. Közvetlenül a nyálkahártya alatt körkörösen, illetve csavarvonalasan rendeződő simaizomsejtek húzódnak, amelyek összehúzódásukkal gyorsan csökkenthetik a légút keresztmetszetét.
10. Éppen a kis belső átmérő miatt már viszonylag csekély simaizom-összehúzódás is jelentősen növeli a légáramlással szembeni ellenállást.
11. A légúti ellenállás és a sugár közötti erős összefüggés következtében a hörgőcskék átmérőjének változtatása a tüdőn belüli légeloszlás szabályozásának egyik hatékony eszköze.
12. Nyugalmi légzés során a kis légutak összesített keresztmetszete igen nagy, ezért az egyes hörgőcskék szűk lumene ellenére a perifériás légúti ellenállás általában viszonylag alacsony.
13. Ha azonban sok hörgőcske egyidejűleg beszűkül, az összhatás már számottevően akadályozhatja a levegő áramlását, különösen kilégzéskor.
14. A hörgőcskék simaizomzatának tónusát az autonóm idegrendszer, a helyileg felszabaduló mediátorok és a keringő hormonális tényezők együttesen befolyásolják.
15. Paraszimpatikus ingerléskor a bolygóideg (nervus vagus) kolinerg rostjaiból felszabaduló acetilkolin a simaizom összehúzódását, ezáltal hörgőszűkületet, bronchoconstrictiót vált ki.
16. Ezzel szemben a β2-adrenerg receptorok ingerlése ellazítja a hörgőcskék simaizomzatát, aminek következtében a lumen kitágul, és csökken a légúti ellenállás.
17. Emberben ebben a tágító hatásban különösen fontos a mellékvesevelőből a vérbe kerülő adrenalin, amely a hörgőcskék β2-receptoraira hat.
18. Fizikai terhelés alatt a fokozott adrenerg hatás elősegíti a bronchodilatációt, így a megnövekedett ventilációhoz szükséges nagyobb légáramlás kisebb ellenállással valósulhat meg.
19. A vegetatív szabályozás mellett a hörgőcskék környezetében képződő gyulladásos mediátorok is módosíthatják a simaizom tónusát, és kifejezett szűkületet idézhetnek elő.
20. Ilyenkor a simaizom-összehúzódást a nyálkahártya duzzanata és a fokozott váladékképződés tovább súlyosbíthatja, ezért a légáramlás akadályozottsága több tényező együttes következménye lehet.
21. Kilégzés közben a mellkasi nyomásviszonyok miatt a kis légutak lumene eleve szűkebbé válik, amit a hörgőcskék simaizomzatának fokozott tónusa tovább erősíthet.
22. Belégzéskor viszont a kitáguló tüdő rugalmas rostjai radiális húzást gyakorolnak a hörgőcskékre, ezért azok keresztmetszete rendszerint megnő.
23. A vezető légutak legdistalisabb szakaszát a terminális hörgőcskék (bronchioli terminales) alkotják, amelyek falában még nincsenek a gázcserére szolgáló alveolusok.
24. Egy terminális hörgőcske több respiratorikus hörgőcskére (bronchioli respiratorii) oszlik, amelyek falában már megjelennek az alveolusok, ezért velük kezdődik a légzőzóna.
25. A respiratorikus hörgőcskék mentén a folytonos hám- és simaizomréteg fokozatosan megszakad, mert a fal egyre nagyobb részét a gázcserében részt vevő alveolusok foglalják el.
26. Distalis irányban tehát egyszerre csökken a légút falának mechanikai merevsége és nő a környező tüdőszövethez való szerkezeti kapcsolata, ami a légutak és a parenchyma mozgását szorosan összehangolja.
27. Az elágazódások rendkívül nagy száma miatt a periféria felé a légutak együttes keresztmetszete rohamosan növekszik, miközben az egyes ágakban a levegő áramlási sebessége csökken.
28. Ez a fokozatos lassulás kedvez annak, hogy a terminális légutak után a konvektív légáramlás jelentősége csökkenjen, és a gázok diffúziója egyre meghatározóbbá váljon.
29. Funkcionális szempontból tehát a hörgőcskék nem egyszerűen passzív levegővezető csövek, hanem változtatható átmérőjű ellenállási szakaszok, amelyek a tüdő különböző területeinek ventilációját befolyásolják.
30. Faluk porcmentessége, fejlett simaizomzata és a környező rugalmas tüdőszövettel fennálló szoros kapcsolat együtt teszi lehetővé, hogy a hörgőcskék a légáramlást gyorsan az aktuális légzési igényekhez igazítsák.
(aufklappen)német
1. Zur Peripherie des Bronchialbaums hin gehen die Bronchien allmählich in Bronchiolen (bronchioli) über, deren Durchmesser gewöhnlich weniger als einen Millimeter beträgt.
2. Ihr wichtigstes strukturelles Merkmal besteht darin, dass die für die Bronchien typischen Knorpelplatten aus ihrer Wand verschwinden, während glatte Muskulatur und elastisches Bindegewebe an Bedeutung gewinnen.
3. Da die Wand der Bronchiolen keinen Knorpel mehr enthält, lässt sich ihr Lumendurchmesser wesentlich leichter verändern als derjenige der größeren, durch Knorpel gestützten Atemwege.
4. Die in das elastische Lungengewebe eingebetteten kleinen Atemwege werden zusätzlich durch den Zug des umgebenden Parenchyms offengehalten, besonders bei der Inspiration, wenn sich die Lunge ausdehnt.
5. Die Schleimhaut der Bronchiolen kann proximal noch von Flimmerepithel mit hochprismatischen Zellen bedeckt sein, das distal zunehmend niedriger wird und schließlich in kubisches Flimmerepithel übergeht.
6. Parallel dazu nimmt die Zahl der Becherzellen stark ab, und in den kleinsten Bronchiolen sind sie unter normalen Bedingungen kaum noch oder gar nicht mehr vorhanden.
7. Zwischen den Epithelzellen treten zunehmend Club-Zellen auf, deren Sekret die Epitheloberfläche schützt und die außerdem am Abbau eingeatmeter Schadstoffe beteiligt sind.
8. Im Gegensatz zu den größeren Bronchien fehlen in der Wand der Bronchiolen auch schleimproduzierende Drüsen, sodass ihr Lumen normalerweise nicht durch größere Mengen lokalen Drüsensekrets beeinflusst wird.
9. Unmittelbar unter der Schleimhaut verlaufen ringförmig beziehungsweise spiralig angeordnete glatte Muskelzellen, die durch ihre Kontraktion den Querschnitt des Atemwegs rasch verkleinern können.
10. Gerade wegen des kleinen Innendurchmessers kann bereits eine relativ geringe Kontraktion der glatten Muskulatur den Strömungswiderstand erheblich erhöhen.
11. Aufgrund des starken Zusammenhangs zwischen Atemwegswiderstand und Radius stellt die Veränderung des Bronchiolendurchmessers ein wirksames Mittel zur Regulation der Luftverteilung innerhalb der Lunge dar.
12. Bei der Ruheatmung ist der gesamte Querschnitt der kleinen Atemwege sehr groß, weshalb der periphere Atemwegswiderstand trotz des engen Lumens einzelner Bronchiolen normalerweise relativ gering bleibt.
13. Verengen sich jedoch viele Bronchiolen gleichzeitig, kann die Gesamtwirkung den Luftstrom deutlich behindern, insbesondere während der Exspiration.
14. Der Tonus der glatten Bronchiolenmuskulatur wird gemeinsam durch das autonome Nervensystem, lokal freigesetzte Mediatoren und zirkulierende hormonelle Faktoren beeinflusst.
15. Bei parasympathischer Stimulation löst das aus cholinergen Fasern des Nervus vagus freigesetzte Acetylcholin eine Kontraktion der glatten Muskulatur und damit eine Bronchokonstriktion aus.
16. Demgegenüber entspannt die Stimulation β2-adrenerger Rezeptoren die glatte Muskulatur der Bronchiolen, wodurch sich das Lumen erweitert und der Atemwegswiderstand abnimmt.
17. Beim Menschen ist für diese Erweiterung besonders das aus dem Nebennierenmark ins Blut abgegebene Adrenalin wichtig, das an β2-Rezeptoren der Bronchiolen wirkt.
18. Bei körperlicher Belastung fördert die verstärkte adrenerge Wirkung die Bronchodilatation, sodass der für die gesteigerte Ventilation erforderliche größere Luftstrom bei geringerem Widerstand erfolgen kann.
19. Neben der vegetativen Regulation können auch im Umfeld der Bronchiolen gebildete Entzündungsmediatoren den Tonus der glatten Muskulatur verändern und eine ausgeprägte Verengung hervorrufen.
20. Dabei können Schleimhautschwellung und gesteigerte Sekretbildung die Muskelkontraktion zusätzlich verstärken, sodass die Behinderung des Luftstroms aus dem Zusammenwirken mehrerer Faktoren entstehen kann.
21. Während der Exspiration wird das Lumen der kleinen Atemwege aufgrund der thorakalen Druckverhältnisse ohnehin enger, was durch einen erhöhten Tonus der Bronchiolenmuskulatur zusätzlich verstärkt werden kann.
22. Bei der Inspiration üben dagegen die elastischen Fasern der sich ausdehnenden Lunge einen radialen Zug auf die Bronchiolen aus, wodurch ihr Querschnitt in der Regel zunimmt.
23. Den distalsten Abschnitt der luftleitenden Atemwege bilden die terminalen Bronchiolen (bronchioli terminales), deren Wand noch keine dem Gasaustausch dienenden Alveolen enthält.
24. Eine terminale Bronchiole teilt sich in mehrere respiratorische Bronchiolen (bronchioli respiratorii), in deren Wand bereits Alveolen auftreten, sodass mit ihnen die respiratorische Zone beginnt.
25. Entlang der respiratorischen Bronchiolen werden die kontinuierliche Epithel- und Muskelschicht zunehmend unterbrochen, weil ein immer größerer Teil der Wand von den am Gasaustausch beteiligten Alveolen eingenommen wird.
26. Nach distal nimmt somit die mechanische Steifigkeit der Atemwegswand ab, während ihre strukturelle Verbindung mit dem umgebenden Lungengewebe zunimmt, wodurch die Bewegungen von Atemwegen und Parenchym eng gekoppelt werden.
27. Aufgrund der sehr großen Zahl von Verzweigungen nimmt der Gesamtquerschnitt der Atemwege zur Peripherie hin stark zu, während die Strömungsgeschwindigkeit der Luft in den einzelnen Ästen abnimmt.
28. Diese allmähliche Verlangsamung begünstigt, dass nach den terminalen Atemwegen die Bedeutung der konvektiven Luftströmung abnimmt und die Diffusion der Gase zunehmend bestimmend wird.
29. Funktionell sind die Bronchiolen somit nicht lediglich passive luftleitende Röhren, sondern Widerstandsabschnitte mit veränderlichem Durchmesser, welche die Ventilation verschiedener Lungenbereiche beeinflussen.
30. Das Fehlen von Knorpel, die ausgeprägte glatte Muskulatur und die enge Verbindung mit dem elastischen Lungengewebe ermöglichen gemeinsam, dass die Bronchiolen den Luftstrom rasch an den jeweiligen Atembedarf anpassen.