3.2.2 – Anyagszállítás a membránon át – Der Stofftransport durch die Membran
1. Ahhoz, hogy a sejt belső környezetét fenntartsa, folyamatosan és szelektíven kell anyagokat felvennie, leadnia, illetve a citoplazmában visszatartania. – Um ihr inneres Milieu aufrechtzuerhalten, muss die Zelle fortlaufend und selektiv Stoffe aufnehmen, abgeben oder im Zytoplasma zurückhalten.
2. A plazmamembrán ezért nem egyszerűen elválasztó réteg, hanem szabályozott áteresztőképességű határ, amely különbséget tesz az egyes részecskék között. – Die Plasmamembran ist daher nicht nur eine trennende Schicht, sondern eine Grenze mit regulierter Permeabilität, die zwischen verschiedenen Teilchen unterscheidet.
3. Hogy egy molekula milyen módon jut át rajta, azt mérete, töltése, lipidoldékonysága, koncentrációkülönbsége és a megfelelő membránfehérjék jelenléte együttesen határozza meg. – Auf welche Weise ein Molekül sie durchquert, wird gemeinsam durch dessen Größe, Ladung, Lipidlöslichkeit, Konzentrationsunterschied und das Vorhandensein geeigneter Membranproteine bestimmt.
4. Kisméretű, töltés nélküli és zsírban oldódó molekulák közvetlenül áthaladhatnak a lipid kettős rétegen, anélkül hogy szállítófehérjéhez kötődnének. – Kleine, ungeladene und fettlösliche Moleküle können die Lipiddoppelschicht unmittelbar durchqueren, ohne sich an ein Transportprotein zu binden.
5. Ilyen egyszerű diffúzióval mozog többek között az oxigén és a szén-dioxid, amelyek mindig a nagyobb koncentrációjú tér felől az alacsonyabb koncentráció irányába haladnak. – Durch eine solche einfache Diffusion bewegen sich unter anderem Sauerstoff und Kohlendioxid stets vom Bereich höherer zum Bereich niedrigerer Konzentration.
6. A folyamat nem igényel közvetlen energiafelhasználást, hajtóerejét ugyanis a részecskék hőmozgása és az ebből eredő koncentrációgradiens adja. – Der Vorgang erfordert keinen unmittelbaren Energieaufwand, da die Wärmebewegung der Teilchen und der daraus entstehende Konzentrationsgradient seine Triebkraft bilden.
7. Amint a koncentrációkülönbség csökken, a két irányban mozgó molekulák száma fokozatosan kiegyenlítődik, bár mikroszkopikus mozgásuk továbbra sem szűnik meg. – Mit abnehmendem Konzentrationsunterschied gleicht sich die Zahl der in beide Richtungen wandernden Moleküle allmählich an, obwohl ihre mikroskopische Bewegung weiterhin bestehen bleibt.
8. Az ionok és a legtöbb poláris anyag a hidrofób membránbelsőn önmagában nem képes átjutni, ezért számukra fehérjék közvetítette út szükséges. – Ionen und die meisten polaren Stoffe können den hydrophoben Membrankern nicht selbstständig passieren und benötigen deshalb einen proteinvermittelten Weg.
9. Csatornafehérjéken keresztül olyan hidrofil átjáró nyílik, amelynek átmérője, elektromos töltése és belső szerkezete meghatározza az áthaladó részecskéket. – Durch Kanalproteine entsteht ein hydrophiler Durchgang, dessen Durchmesser, elektrische Ladung und innere Struktur bestimmen, welche Teilchen passieren können.
10. Egyes ioncsatornák állandóan nyitva vannak, mások feszültségváltozás, kémiai jel vagy mechanikai hatás következtében nyílnak és záródnak. – Manche Ionenkanäle sind ständig geöffnet, während andere infolge einer Spannungsänderung, eines chemischen Signals oder einer mechanischen Einwirkung öffnen und schließen.
11. Nyitott csatornán keresztül az ionok az elektrokémiai gradiensük irányában mozognak, amely a koncentrációkülönbségből és az elektromos vonzó- vagy taszítóerőből tevődik össze. – Durch einen geöffneten Kanal bewegen sich Ionen entlang ihres elektrochemischen Gradienten, der sich aus Konzentrationsunterschied und elektrischer Anziehungs- beziehungsweise Abstoßungskraft zusammensetzt.
12. A vízmolekulák kis részben a lipidrétegen át, nagyobb mennyiségben azonban speciális vízcsatornákon, az akvaporinokon keresztül közlekednek. – Wassermoleküle passieren die Lipidschicht zu einem kleinen Teil direkt, in größerer Menge jedoch über besondere Wasserkanäle, die Aquaporine.
13. A víz féligáteresztő membránon keresztül végzett nettó mozgását ozmózisnak nevezzük, amely a két oldalon fennálló oldottanyag-koncentráció különbségét igyekszik kiegyenlíteni. – Die Nettobewegung von Wasser durch eine semipermeable Membran wird als Osmose bezeichnet und wirkt darauf hin, Unterschiede der gelösten Stoffkonzentration auf beiden Seiten auszugleichen.
14. Hipotóniás környezetben víz áramlik a sejtbe, ezért annak térfogata növekedhet, szélsőséges esetben pedig a plazmamembrán felrepedhet. – In einer hypotonen Umgebung strömt Wasser in die Zelle, wodurch ihr Volumen zunehmen und die Plasmamembran im Extremfall zerreißen kann.
15. Hipertóniás oldatban ezzel szemben a sejt vizet veszít és zsugorodik, mert a víz a nagyobb oldottanyag-koncentrációjú külső tér felé mozog. – In einer hypertonen Lösung verliert die Zelle dagegen Wasser und schrumpft, da sich das Wasser zum Außenraum mit der höheren Konzentration gelöster Stoffe bewegt.
16. Izotóniás viszonyok között a két irányú vízmozgás egyensúlyban marad, így a sejt térfogata tartósan nem változik. – Unter isotonischen Bedingungen bleibt die Wasserbewegung in beide Richtungen im Gleichgewicht, sodass sich das Zellvolumen dauerhaft nicht verändert.
17. A hordozófehérjék az átvitt anyagot meghatározott kötőhelyen kapcsolják meg, majd térszerkezeti változásukkal juttatják a membrán másik oldalára. – Carrierproteine binden den zu transportierenden Stoff an einer bestimmten Bindungsstelle und befördern ihn durch eine Konformationsänderung auf die andere Membranseite.
18. Amennyiben ez a mozgás a koncentráció- vagy elektrokémiai gradiens irányában történik, megkönnyített diffúzióról beszélünk, amely szintén passzív folyamat. – Erfolgt diese Bewegung entlang des Konzentrations- oder elektrochemischen Gradienten, spricht man von erleichterter Diffusion, die ebenfalls einen passiven Vorgang darstellt.
19. A hordozók száma korlátozott, ezért nagy anyagkoncentrációnál valamennyi kötőhelyük foglalttá válhat, és a szállítás sebessége eléri felső határát. – Da die Zahl der Carrier begrenzt ist, können bei hoher Stoffkonzentration sämtliche Bindungsstellen besetzt werden, sodass die Transportgeschwindigkeit ihre Obergrenze erreicht.
20. Jellegzetes példája ennek a glükóz felvétele bizonyos sejtekbe, ahol a cukormolekulát specifikus glükóztranszporterek juttatják át a membránon. – Ein typisches Beispiel ist die Glukoseaufnahme in bestimmte Zellen, bei der spezifische Glukosetransporter das Zuckermolekül durch die Membran befördern.
21. Ha egy anyagot saját gradiensével ellentétesen kell mozgatni, a sejtnek energiát kell felhasználnia, ezért ezt a folyamatot aktív transzportnak nevezzük. – Muss ein Stoff entgegen seinem eigenen Gradienten bewegt werden, muss die Zelle Energie aufwenden; dieser Vorgang wird deshalb als aktiver Transport bezeichnet.
22. Az elsődlegesen aktív transzport során a szállítófehérje közvetlenül az adenozin-trifoszfát (ATP) bontásából felszabaduló energiát hasznosítja. – Beim primär aktiven Transport nutzt das Transportprotein unmittelbar die Energie, die bei der Spaltung von Adenosintriphosphat (ATP) frei wird.
23. Ennek egyik alapvető példája a nátrium-kálium-pumpa, amely ciklusonként három nátriumiont szállít kifelé, miközben két káliumiont juttat a sejt belsejébe. – Ein grundlegendes Beispiel ist die Natrium-Kalium-Pumpe, die pro Zyklus drei Natriumionen nach außen und gleichzeitig zwei Kaliumionen in die Zelle transportiert.
24. Működése fenntartja a nátrium- és káliumionok egyenlőtlen eloszlását, amely az elektromos ingerelhetőségnek és számos másodlagos szállítási folyamatnak is előfeltétele. – Ihre Tätigkeit erhält die ungleiche Verteilung von Natrium- und Kaliumionen aufrecht, die sowohl für die elektrische Erregbarkeit als auch für zahlreiche sekundäre Transportvorgänge Voraussetzung ist.
25. Másodlagosan aktív transzport esetén a szállítófehérje nem közvetlenül ATP-t bont, hanem egy korábban kialakított iongradiens energiáját használja fel. – Beim sekundär aktiven Transport spaltet das Transportprotein nicht unmittelbar ATP, sondern nutzt die Energie eines zuvor aufgebauten Ionengradienten.
26. Ha két anyag ugyanabba az irányba halad, szimport, ellentétes irányú mozgásuk esetén pedig antiport valósul meg. – Bewegen sich zwei Stoffe in dieselbe Richtung, liegt ein Symport vor; bei entgegengesetzter Bewegungsrichtung handelt es sich um einen Antiport.
27. A bélhámsejtek például a nátriumionok gradienséhez kapcsolva képesek glükózt felvenni akkor is, amikor a cukor koncentrációja a sejtben már magasabb. – Darmepithelzellen können beispielsweise Glukose an den Natriumgradienten gekoppelt aufnehmen, selbst wenn die Zuckerkonzentration in der Zelle bereits höher ist.
28. A kisebb molekulák szállításától eltérően nagy részecskék és makromolekulák membránhólyagok segítségével kerülnek a sejtbe vagy jutnak ki belőle. – Anders als kleinere Moleküle werden große Teilchen und Makromoleküle mithilfe von Membranvesikeln in die Zelle aufgenommen oder aus ihr ausgeschleust.
29. Endocitózis során a plazmamembrán betüremkedik, körülzárja a felveendő anyagot, majd lefűződve önálló, citoplazmatikus hólyagot képez. – Bei der Endozytose stülpt sich die Plasmamembran ein, umschließt den aufzunehmenden Stoff und schnürt sich anschließend als eigenständiges zytoplasmatisches Vesikel ab.
30. A nagyobb szilárd részecskék bekebelezése a fagocitózis, míg a folyadék és a benne oldott anyagok kevésbé szelektív felvétele a pinocitózis. – Die Aufnahme größerer fester Teilchen heißt Phagozytose, während die weniger selektive Aufnahme von Flüssigkeit und darin gelösten Stoffen als Pinozytose bezeichnet wird.
31. Receptor közvetítette endocitózisnál a felszíni receptorok előbb meghatározott molekulákat kötnek meg, ezért a sejt kis koncentrációban jelen lévő anyagokat is célzottan felvehet. – Bei der rezeptorvermittelten Endozytose binden Oberflächenrezeptoren zunächst bestimmte Moleküle, sodass die Zelle auch Stoffe niedriger Konzentration gezielt aufnehmen kann.
32. Exocitózis közben egy sejten belüli hólyag membránja összeolvad a plazmamembránnal, tartalma pedig a sejten kívüli térbe ürül. – Bei der Exozytose verschmilzt die Membran eines intrazellulären Vesikels mit der Plasmamembran, woraufhin dessen Inhalt in den Extrazellularraum entleert wird.
33. Ilyen módon szabadulnak fel többek között hormonok, emésztőenzimek és neurotranszmitterek, miközben a hólyag membránja beépül a sejt felszínébe. – Auf diese Weise werden unter anderem Hormone, Verdauungsenzyme und Neurotransmitter freigesetzt, während die Vesikelmembran in die Zelloberfläche eingebaut wird.
34. Az endocitózis és az exocitózis egymással összehangolt működése hozzájárul a plazmamembrán felszínének, fehérje-összetételének és receptorállományának szabályozásához. – Das aufeinander abgestimmte Zusammenwirken von Endozytose und Exozytose trägt zur Regulation der Fläche, Proteinzusammensetzung und Rezeptorausstattung der Plasmamembran bei.
35. A membránon át zajló anyagszállítás összességében nemcsak tápanyagokat és salakanyagokat mozgat, hanem fenntartja az ioneloszlást, a sejttérfogatot és a sejtek közötti kommunikáció feltételeit is. – Der Stofftransport durch die Membran bewegt insgesamt nicht nur Nähr- und Abfallstoffe, sondern erhält auch die Ionenverteilung, das Zellvolumen und die Voraussetzungen der interzellulären Kommunikation.
(aufklappen)magyar
1. Ahhoz, hogy a sejt belső környezetét fenntartsa, folyamatosan és szelektíven kell anyagokat felvennie, leadnia, illetve a citoplazmában visszatartania.
2. A plazmamembrán ezért nem egyszerűen elválasztó réteg, hanem szabályozott áteresztőképességű határ, amely különbséget tesz az egyes részecskék között.
3. Hogy egy molekula milyen módon jut át rajta, azt mérete, töltése, lipidoldékonysága, koncentrációkülönbsége és a megfelelő membránfehérjék jelenléte együttesen határozza meg.
4. Kisméretű, töltés nélküli és zsírban oldódó molekulák közvetlenül áthaladhatnak a lipid kettős rétegen, anélkül hogy szállítófehérjéhez kötődnének.
5. Ilyen egyszerű diffúzióval mozog többek között az oxigén és a szén-dioxid, amelyek mindig a nagyobb koncentrációjú tér felől az alacsonyabb koncentráció irányába haladnak.
6. A folyamat nem igényel közvetlen energiafelhasználást, hajtóerejét ugyanis a részecskék hőmozgása és az ebből eredő koncentrációgradiens adja.
7. Amint a koncentrációkülönbség csökken, a két irányban mozgó molekulák száma fokozatosan kiegyenlítődik, bár mikroszkopikus mozgásuk továbbra sem szűnik meg.
8. Az ionok és a legtöbb poláris anyag a hidrofób membránbelsőn önmagában nem képes átjutni, ezért számukra fehérjék közvetítette út szükséges.
9. Csatornafehérjéken keresztül olyan hidrofil átjáró nyílik, amelynek átmérője, elektromos töltése és belső szerkezete meghatározza az áthaladó részecskéket.
10. Egyes ioncsatornák állandóan nyitva vannak, mások feszültségváltozás, kémiai jel vagy mechanikai hatás következtében nyílnak és záródnak.
11. Nyitott csatornán keresztül az ionok az elektrokémiai gradiensük irányában mozognak, amely a koncentrációkülönbségből és az elektromos vonzó- vagy taszítóerőből tevődik össze.
12. A vízmolekulák kis részben a lipidrétegen át, nagyobb mennyiségben azonban speciális vízcsatornákon, az akvaporinokon keresztül közlekednek.
13. A víz féligáteresztő membránon keresztül végzett nettó mozgását ozmózisnak nevezzük, amely a két oldalon fennálló oldottanyag-koncentráció különbségét igyekszik kiegyenlíteni.
14. Hipotóniás környezetben víz áramlik a sejtbe, ezért annak térfogata növekedhet, szélsőséges esetben pedig a plazmamembrán felrepedhet.
15. Hipertóniás oldatban ezzel szemben a sejt vizet veszít és zsugorodik, mert a víz a nagyobb oldottanyag-koncentrációjú külső tér felé mozog.
16. Izotóniás viszonyok között a két irányú vízmozgás egyensúlyban marad, így a sejt térfogata tartósan nem változik.
17. A hordozófehérjék az átvitt anyagot meghatározott kötőhelyen kapcsolják meg, majd térszerkezeti változásukkal juttatják a membrán másik oldalára.
18. Amennyiben ez a mozgás a koncentráció- vagy elektrokémiai gradiens irányában történik, megkönnyített diffúzióról beszélünk, amely szintén passzív folyamat.
19. A hordozók száma korlátozott, ezért nagy anyagkoncentrációnál valamennyi kötőhelyük foglalttá válhat, és a szállítás sebessége eléri felső határát.
20. Jellegzetes példája ennek a glükóz felvétele bizonyos sejtekbe, ahol a cukormolekulát specifikus glükóztranszporterek juttatják át a membránon.
21. Ha egy anyagot saját gradiensével ellentétesen kell mozgatni, a sejtnek energiát kell felhasználnia, ezért ezt a folyamatot aktív transzportnak nevezzük.
22. Az elsődlegesen aktív transzport során a szállítófehérje közvetlenül az adenozin-trifoszfát (ATP) bontásából felszabaduló energiát hasznosítja.
23. Ennek egyik alapvető példája a nátrium-kálium-pumpa, amely ciklusonként három nátriumiont szállít kifelé, miközben két káliumiont juttat a sejt belsejébe.
24. Működése fenntartja a nátrium- és káliumionok egyenlőtlen eloszlását, amely az elektromos ingerelhetőségnek és számos másodlagos szállítási folyamatnak is előfeltétele.
25. Másodlagosan aktív transzport esetén a szállítófehérje nem közvetlenül ATP-t bont, hanem egy korábban kialakított iongradiens energiáját használja fel.
26. Ha két anyag ugyanabba az irányba halad, szimport, ellentétes irányú mozgásuk esetén pedig antiport valósul meg.
27. A bélhámsejtek például a nátriumionok gradienséhez kapcsolva képesek glükózt felvenni akkor is, amikor a cukor koncentrációja a sejtben már magasabb.
28. A kisebb molekulák szállításától eltérően nagy részecskék és makromolekulák membránhólyagok segítségével kerülnek a sejtbe vagy jutnak ki belőle.
29. Endocitózis során a plazmamembrán betüremkedik, körülzárja a felveendő anyagot, majd lefűződve önálló, citoplazmatikus hólyagot képez.
30. A nagyobb szilárd részecskék bekebelezése a fagocitózis, míg a folyadék és a benne oldott anyagok kevésbé szelektív felvétele a pinocitózis.
31. Receptor közvetítette endocitózisnál a felszíni receptorok előbb meghatározott molekulákat kötnek meg, ezért a sejt kis koncentrációban jelen lévő anyagokat is célzottan felvehet.
32. Exocitózis közben egy sejten belüli hólyag membránja összeolvad a plazmamembránnal, tartalma pedig a sejten kívüli térbe ürül.
33. Ilyen módon szabadulnak fel többek között hormonok, emésztőenzimek és neurotranszmitterek, miközben a hólyag membránja beépül a sejt felszínébe.
34. Az endocitózis és az exocitózis egymással összehangolt működése hozzájárul a plazmamembrán felszínének, fehérje-összetételének és receptorállományának szabályozásához.
35. A membránon át zajló anyagszállítás összességében nemcsak tápanyagokat és salakanyagokat mozgat, hanem fenntartja az ioneloszlást, a sejttérfogatot és a sejtek közötti kommunikáció feltételeit is.
(aufklappen)német
1. Um ihr inneres Milieu aufrechtzuerhalten, muss die Zelle fortlaufend und selektiv Stoffe aufnehmen, abgeben oder im Zytoplasma zurückhalten.
2. Die Plasmamembran ist daher nicht nur eine trennende Schicht, sondern eine Grenze mit regulierter Permeabilität, die zwischen verschiedenen Teilchen unterscheidet.
3. Auf welche Weise ein Molekül sie durchquert, wird gemeinsam durch dessen Größe, Ladung, Lipidlöslichkeit, Konzentrationsunterschied und das Vorhandensein geeigneter Membranproteine bestimmt.
4. Kleine, ungeladene und fettlösliche Moleküle können die Lipiddoppelschicht unmittelbar durchqueren, ohne sich an ein Transportprotein zu binden.
5. Durch eine solche einfache Diffusion bewegen sich unter anderem Sauerstoff und Kohlendioxid stets vom Bereich höherer zum Bereich niedrigerer Konzentration.
6. Der Vorgang erfordert keinen unmittelbaren Energieaufwand, da die Wärmebewegung der Teilchen und der daraus entstehende Konzentrationsgradient seine Triebkraft bilden.
7. Mit abnehmendem Konzentrationsunterschied gleicht sich die Zahl der in beide Richtungen wandernden Moleküle allmählich an, obwohl ihre mikroskopische Bewegung weiterhin bestehen bleibt.
8. Ionen und die meisten polaren Stoffe können den hydrophoben Membrankern nicht selbstständig passieren und benötigen deshalb einen proteinvermittelten Weg.
9. Durch Kanalproteine entsteht ein hydrophiler Durchgang, dessen Durchmesser, elektrische Ladung und innere Struktur bestimmen, welche Teilchen passieren können.
10. Manche Ionenkanäle sind ständig geöffnet, während andere infolge einer Spannungsänderung, eines chemischen Signals oder einer mechanischen Einwirkung öffnen und schließen.
11. Durch einen geöffneten Kanal bewegen sich Ionen entlang ihres elektrochemischen Gradienten, der sich aus Konzentrationsunterschied und elektrischer Anziehungs- beziehungsweise Abstoßungskraft zusammensetzt.
12. Wassermoleküle passieren die Lipidschicht zu einem kleinen Teil direkt, in größerer Menge jedoch über besondere Wasserkanäle, die Aquaporine.
13. Die Nettobewegung von Wasser durch eine semipermeable Membran wird als Osmose bezeichnet und wirkt darauf hin, Unterschiede der gelösten Stoffkonzentration auf beiden Seiten auszugleichen.
14. In einer hypotonen Umgebung strömt Wasser in die Zelle, wodurch ihr Volumen zunehmen und die Plasmamembran im Extremfall zerreißen kann.
15. In einer hypertonen Lösung verliert die Zelle dagegen Wasser und schrumpft, da sich das Wasser zum Außenraum mit der höheren Konzentration gelöster Stoffe bewegt.
16. Unter isotonischen Bedingungen bleibt die Wasserbewegung in beide Richtungen im Gleichgewicht, sodass sich das Zellvolumen dauerhaft nicht verändert.
17. Carrierproteine binden den zu transportierenden Stoff an einer bestimmten Bindungsstelle und befördern ihn durch eine Konformationsänderung auf die andere Membranseite.
18. Erfolgt diese Bewegung entlang des Konzentrations- oder elektrochemischen Gradienten, spricht man von erleichterter Diffusion, die ebenfalls einen passiven Vorgang darstellt.
19. Da die Zahl der Carrier begrenzt ist, können bei hoher Stoffkonzentration sämtliche Bindungsstellen besetzt werden, sodass die Transportgeschwindigkeit ihre Obergrenze erreicht.
20. Ein typisches Beispiel ist die Glukoseaufnahme in bestimmte Zellen, bei der spezifische Glukosetransporter das Zuckermolekül durch die Membran befördern.
21. Muss ein Stoff entgegen seinem eigenen Gradienten bewegt werden, muss die Zelle Energie aufwenden; dieser Vorgang wird deshalb als aktiver Transport bezeichnet.
22. Beim primär aktiven Transport nutzt das Transportprotein unmittelbar die Energie, die bei der Spaltung von Adenosintriphosphat (ATP) frei wird.
23. Ein grundlegendes Beispiel ist die Natrium-Kalium-Pumpe, die pro Zyklus drei Natriumionen nach außen und gleichzeitig zwei Kaliumionen in die Zelle transportiert.
24. Ihre Tätigkeit erhält die ungleiche Verteilung von Natrium- und Kaliumionen aufrecht, die sowohl für die elektrische Erregbarkeit als auch für zahlreiche sekundäre Transportvorgänge Voraussetzung ist.
25. Beim sekundär aktiven Transport spaltet das Transportprotein nicht unmittelbar ATP, sondern nutzt die Energie eines zuvor aufgebauten Ionengradienten.
26. Bewegen sich zwei Stoffe in dieselbe Richtung, liegt ein Symport vor; bei entgegengesetzter Bewegungsrichtung handelt es sich um einen Antiport.
27. Darmepithelzellen können beispielsweise Glukose an den Natriumgradienten gekoppelt aufnehmen, selbst wenn die Zuckerkonzentration in der Zelle bereits höher ist.
28. Anders als kleinere Moleküle werden große Teilchen und Makromoleküle mithilfe von Membranvesikeln in die Zelle aufgenommen oder aus ihr ausgeschleust.
29. Bei der Endozytose stülpt sich die Plasmamembran ein, umschließt den aufzunehmenden Stoff und schnürt sich anschließend als eigenständiges zytoplasmatisches Vesikel ab.
30. Die Aufnahme größerer fester Teilchen heißt Phagozytose, während die weniger selektive Aufnahme von Flüssigkeit und darin gelösten Stoffen als Pinozytose bezeichnet wird.
31. Bei der rezeptorvermittelten Endozytose binden Oberflächenrezeptoren zunächst bestimmte Moleküle, sodass die Zelle auch Stoffe niedriger Konzentration gezielt aufnehmen kann.
32. Bei der Exozytose verschmilzt die Membran eines intrazellulären Vesikels mit der Plasmamembran, woraufhin dessen Inhalt in den Extrazellularraum entleert wird.
33. Auf diese Weise werden unter anderem Hormone, Verdauungsenzyme und Neurotransmitter freigesetzt, während die Vesikelmembran in die Zelloberfläche eingebaut wird.
34. Das aufeinander abgestimmte Zusammenwirken von Endozytose und Exozytose trägt zur Regulation der Fläche, Proteinzusammensetzung und Rezeptorausstattung der Plasmamembran bei.
35. Der Stofftransport durch die Membran bewegt insgesamt nicht nur Nähr- und Abfallstoffe, sondern erhält auch die Ionenverteilung, das Zellvolumen und die Voraussetzungen der interzellulären Kommunikation.