5.4 – Eredés, tapadás és az emelőrendszerek – Ursprung, Ansatz und Hebelsysteme
1. A vázizmok összehúzódásuk során húzóerőt fejtenek ki, amelyet inaikon keresztül a csontokra továbbítva egy vagy több áthidalt ízületben mozgást hoznak létre. – Bei ihrer Kontraktion entwickeln die Skelettmuskeln Zugkraft, die sie über ihre Sehnen auf die Knochen übertragen und dadurch in einem oder mehreren überbrückten Gelenken Bewegung erzeugen.
2. Bár az eredés és a tapadás az izom állandó anatómiai végpontját jelöli, a punctum fixum és a punctum mobile mindig az adott mozgás pillanatnyi mechanikai viszonyaitól függ. – Während Ursprung und Ansatz die dauerhaft benannten anatomischen Endpunkte eines Muskels bezeichnen, hängen Punctum fixum und Punctum mobile stets von den momentanen mechanischen Bedingungen der jeweiligen Bewegung ab.
3. Szabad végtagmozgáskor többnyire a proximalis rész marad rögzített, zárt mozgásláncban azonban a distalis vég válhat támaszponttá, ezért ugyanazon izom eltérő testrészt mozdíthat el. – Bei einer freien Extremitätenbewegung bleibt meist der proximale Abschnitt fixiert, während in einer geschlossenen Bewegungskette das distale Ende zum Widerlager werden kann, sodass derselbe Muskel einen anderen Körperabschnitt bewegt.
4. Hajlítás, feszítés, közelítés, távolítás és forgatás csak akkor értelmezhető pontosan, ha az érintett ízület mellett a mozgási síkot, a tengelyt és a kiindulási helyzetet is meghatározzuk. – Beugung, Streckung, Adduktion, Abduktion und Rotation lassen sich nur dann genau beschreiben, wenn neben dem betroffenen Gelenk auch Bewegungsebene, Achse und Ausgangsstellung angegeben werden.
5. Az alkar pronatiója és supinatiója során az orsócsont a singcsonthoz képest fordul el, míg a lábon ugyanezek a kifejezések több ízületben létrejövő összetett mozgásokat jelölnek. – Bei Pronation und Supination des Unterarms dreht sich die Speiche gegenüber der Elle, während dieselben Begriffe am Fuß zusammengesetzte Bewegungen in mehreren Gelenken bezeichnen.
6. Egy célzott mozdulatot rendszerint agonisták, szinergisták és fixátorok együtt hoznak létre, miközben az antagonisták fékező aktivitása pontosítja a mozgást és stabilizálja az ízületet. – Eine gezielte Bewegung wird gewöhnlich gemeinsam von Agonisten, Synergisten und Fixatoren erzeugt, während die bremsende Aktivität der Antagonisten die Bewegung präzisiert und das Gelenk stabilisiert.
7. Biomechanikai szempontból a csontok emelőkarokként, az ízületek forgáspontokként, az izmok pedig erőforrásként működnek, amelyek hatását az erő nagysága és az ízületi tengelytől mért erőkar együttesen határozza meg. – Biomechanisch wirken die Knochen als Hebel, die Gelenke als Drehpunkte und die Muskeln als Kraftquellen, deren Wirkung gemeinsam durch Kraftgröße und Abstand der Wirkungslinie von der Gelenkachse bestimmt wird.
8. Mivel az ízületi helyzettel a húzás iránya, az erőkar hossza és az együttműködő izmok szerepe is megváltozhat, az izomműködés nem vezethető le pusztán az anatómiai elnevezésekből. – Da sich mit der Gelenkstellung Zugrichtung, Hebelarm und Rolle der zusammenwirkenden Muskeln verändern können, lässt sich die Muskelfunktion nicht allein aus anatomischen Bezeichnungen ableiten.
(aufklappen)magyar
1. A vázizmok összehúzódásuk során húzóerőt fejtenek ki, amelyet inaikon keresztül a csontokra továbbítva egy vagy több áthidalt ízületben mozgást hoznak létre.
2. Bár az eredés és a tapadás az izom állandó anatómiai végpontját jelöli, a punctum fixum és a punctum mobile mindig az adott mozgás pillanatnyi mechanikai viszonyaitól függ.
3. Szabad végtagmozgáskor többnyire a proximalis rész marad rögzített, zárt mozgásláncban azonban a distalis vég válhat támaszponttá, ezért ugyanazon izom eltérő testrészt mozdíthat el.
4. Hajlítás, feszítés, közelítés, távolítás és forgatás csak akkor értelmezhető pontosan, ha az érintett ízület mellett a mozgási síkot, a tengelyt és a kiindulási helyzetet is meghatározzuk.
5. Az alkar pronatiója és supinatiója során az orsócsont a singcsonthoz képest fordul el, míg a lábon ugyanezek a kifejezések több ízületben létrejövő összetett mozgásokat jelölnek.
6. Egy célzott mozdulatot rendszerint agonisták, szinergisták és fixátorok együtt hoznak létre, miközben az antagonisták fékező aktivitása pontosítja a mozgást és stabilizálja az ízületet.
7. Biomechanikai szempontból a csontok emelőkarokként, az ízületek forgáspontokként, az izmok pedig erőforrásként működnek, amelyek hatását az erő nagysága és az ízületi tengelytől mért erőkar együttesen határozza meg.
8. Mivel az ízületi helyzettel a húzás iránya, az erőkar hossza és az együttműködő izmok szerepe is megváltozhat, az izomműködés nem vezethető le pusztán az anatómiai elnevezésekből.
(aufklappen)német
1. Bei ihrer Kontraktion entwickeln die Skelettmuskeln Zugkraft, die sie über ihre Sehnen auf die Knochen übertragen und dadurch in einem oder mehreren überbrückten Gelenken Bewegung erzeugen.
2. Während Ursprung und Ansatz die dauerhaft benannten anatomischen Endpunkte eines Muskels bezeichnen, hängen Punctum fixum und Punctum mobile stets von den momentanen mechanischen Bedingungen der jeweiligen Bewegung ab.
3. Bei einer freien Extremitätenbewegung bleibt meist der proximale Abschnitt fixiert, während in einer geschlossenen Bewegungskette das distale Ende zum Widerlager werden kann, sodass derselbe Muskel einen anderen Körperabschnitt bewegt.
4. Beugung, Streckung, Adduktion, Abduktion und Rotation lassen sich nur dann genau beschreiben, wenn neben dem betroffenen Gelenk auch Bewegungsebene, Achse und Ausgangsstellung angegeben werden.
5. Bei Pronation und Supination des Unterarms dreht sich die Speiche gegenüber der Elle, während dieselben Begriffe am Fuß zusammengesetzte Bewegungen in mehreren Gelenken bezeichnen.
6. Eine gezielte Bewegung wird gewöhnlich gemeinsam von Agonisten, Synergisten und Fixatoren erzeugt, während die bremsende Aktivität der Antagonisten die Bewegung präzisiert und das Gelenk stabilisiert.
7. Biomechanisch wirken die Knochen als Hebel, die Gelenke als Drehpunkte und die Muskeln als Kraftquellen, deren Wirkung gemeinsam durch Kraftgröße und Abstand der Wirkungslinie von der Gelenkachse bestimmt wird.
8. Da sich mit der Gelenkstellung Zugrichtung, Hebelarm und Rolle der zusammenwirkenden Muskeln verändern können, lässt sich die Muskelfunktion nicht allein aus anatomischen Bezeichnungen ableiten.