modjor.de

5.9.1 – Anatomie lang


5.9.1 – A gerinc mellett futó oldalsó és mediális pálya – Lateraler und medialer Trakt


1. A mély hátizmok a gerincoszlop két oldalán húzódó hosszanti izomtömeget alkotnak, amelyet összefoglalóan gerincfeszítő izomnak (musculus erector spinae) nevezünk. – Die tiefen Rückenmuskeln bilden beiderseits der Wirbelsäule eine längs verlaufende Muskelmasse, die zusammenfassend als Rückenstrecker (Musculus erector spinae) bezeichnet wird.

2. Eredeti helyzetük és szelvényes beidegzésük miatt ezeket az izmokat autochton, vagyis helyben fejlődött hátizmoknak nevezzük. – Aufgrund ihrer ursprünglichen Lage und segmentalen Innervation werden diese Muskeln als autochthone, also ortsständig entwickelte Rückenmuskeln bezeichnet.

3. A keresztcsonttól a koponyaalapig terjedő izomrendszer a csigolyák hátsó felszíne mellett kialakult két mély hosszanti barázdát tölti ki. – Das vom Kreuzbein bis zur Schädelbasis reichende Muskelsystem füllt die beiden tiefen Längsfurchen neben der hinteren Fläche der Wirbelsäule aus.

4. Felületesebb, oldalra elhelyezkedő része az oldalsó pálya, míg a tövisnyúlványokhoz közelebb fekvő mélyebb része a mediális pálya. – Sein oberflächlicher und seitlich gelegener Anteil bildet den lateralen Trakt, während der näher an den Dornfortsätzen liegende tiefere Anteil den medialen Trakt darstellt.

5. Mindkét pálya egymást részben átfedő izomkötegekből áll, amelyek különböző hosszúságban hidalják át a csigolyákat. – Beide Trakte bestehen aus einander teilweise überlagernden Muskelbündeln, welche die Wirbel über unterschiedlich lange Strecken hinweg verbinden.

6. Az izmokat a nyaki szakaszon a tarkópólya (fascia nuchae), a háti és ágyéki területen pedig a mellkas-ágyéki pólya (fascia thoracolumbalis) borítja. – Im Halsbereich werden die Muskeln von der Nackenfaszie (Fascia nuchae), im Brust- und Lendenbereich dagegen von der Brust-Lenden-Faszie (Fascia thoracolumbalis) bedeckt.

7. A pólyák az izmokat zárt térben tartják, miközben erőátviteli felszínt és számos izomrost számára eredési területet biztosítanak. – Die Faszien halten die Muskeln in einem geschlossenen Raum und bieten zugleich eine Fläche zur Kraftübertragung sowie Ursprungsgebiete für zahlreiche Muskelfasern.

8. Oldalt a hosszabb, több csigolyaszelvényt áthidaló izmok helyezkednek el, amelyek a bordákhoz, a harántnyúlványokhoz és a koponyához is kapcsolódnak. – Seitlich liegen längere, mehrere Wirbelsegmente überspannende Muskeln, die außerdem mit den Rippen, den Querfortsätzen und dem Schädel verbunden sind.

9. Az oldalsó pálya legnagyobb részét a csípőbordai izom (musculus iliocostalis) és a leghosszabb izom (musculus longissimus) alkotja. – Den größten Teil des lateralen Trakts bilden der Darmbein-Rippen-Muskel (Musculus iliocostalis) und der längste Rückenmuskel (Musculus longissimus).

10. Hozzájuk társul a fej és a nyak területén elhelyezkedő szíjizomrendszer, amely a nyakcsigolyákat a koponyával és a felső háti csigolyákkal kapcsolja össze. – Hinzu kommt im Kopf- und Halsbereich das System der Riemenmuskeln, das die Halswirbel mit dem Schädel und den oberen Brustwirbeln verbindet.

11. A csípőbordai izom a rendszer legoldalsóbb oszlopa, amely alsó szakaszán a keresztcsontról, a csípőtarajról és a mellkas-ágyéki pólyáról ered. – Der Musculus iliocostalis bildet die äußerste Säule des Systems und entspringt in seinem unteren Abschnitt am Kreuzbein, am Darmbeinkamm und an der Fascia thoracolumbalis.

12. Felfelé haladó rostkötegei a bordák szögletein és a nyaki csigolyák harántnyúlványain tapadnak, ezért az izom a törzset és a nyakat egyaránt befolyásolja. – Seine aufsteigenden Faserbündel setzen an den Rippenwinkeln und den Querfortsätzen der Halswirbel an, weshalb der Muskel sowohl den Rumpf als auch den Hals beeinflusst.

13. Lefutása alapján ágyéki, háti és nyaki részét különítjük el, amelyek egymás folytatásaként alkotnak hosszú izomláncot. – Nach seinem Verlauf werden ein Lenden-, Brust- und Halsteil unterschieden, die als Fortsetzungen voneinander eine lange Muskelkette bilden.

14. A leghosszabb izom a csípőbordai izomtól mediálisan helyezkedik el, és a mély hátizomzat legerőteljesebb hosszanti oszlopát képezi. – Der Musculus longissimus liegt medial vom Musculus iliocostalis und bildet die kräftigste längsgerichtete Säule der tiefen Rückenmuskulatur.

15. Ágyéki és háti rostjai a csigolyák harántnyúlványaihoz, valamint a bordák hátsó felszínéhez húzódnak, miközben több mozgásszelvényt hidalnak át. – Seine lumbalen und thorakalen Fasern ziehen zu den Querfortsätzen der Wirbel sowie zu den hinteren Flächen der Rippen und überbrücken dabei mehrere Bewegungssegmente.

16. Nyaki része a nyakcsigolyák harántnyúlványain végződik, feji része pedig a halántékcsont csecsnyúlványát (processus mastoideus) éri el. – Sein Halsteil endet an den Querfortsätzen der Halswirbel, während der Kopfteil den Warzenfortsatz des Schläfenbeins (Processus mastoideus) erreicht.

17. Az oldalsó pálya mélyebb síkjában található bordaemelő izmok (musculi levatores costarum) a harántnyúlványoktól az alattuk fekvő bordákhoz futnak. – In einer tieferen Schicht des lateralen Trakts verlaufen die Rippenheber (Musculi levatores costarum) von den Querfortsätzen zu den darunterliegenden Rippen.

18. Rövid és hosszú változataik egy, illetve két csigolyaszintet hidalnak át, miközben a bordák emelésében és a gerinc oldalra hajlításában működnek közre. – Ihre kurzen und langen Varianten überbrücken ein beziehungsweise zwei Wirbelebenen und wirken bei der Hebung der Rippen sowie der Seitwärtsneigung der Wirbelsäule mit.

19. A harántnyúlványok közötti izmok (musculi intertransversarii) két szomszédos csigolya harántnyúlványait kapcsolják össze, ezért helyzetük átmenetet képez a két pálya között. – Die Zwischenquerfortsatzmuskeln (Musculi intertransversarii) verbinden die Querfortsätze zweier benachbarter Wirbel und nehmen deshalb eine Übergangsstellung zwischen beiden Trakten ein.

20. Különösen a nyaki és az ágyéki szakaszon fejlettek, ahol a gerinc oldalirányú mozgásait finoman irányítják és az egyes szelvényeket stabilizálják. – Besonders im Hals- und Lendenbereich sind sie gut entwickelt, wo sie die seitlichen Bewegungen der Wirbelsäule fein steuern und die einzelnen Segmente stabilisieren.

21. A mediális pálya közvetlenül a tövisnyúlványok mellett és a csigolyaívek hátsó felszínén fekszik, nagyrészt az oldalsó pálya alatt. – Der mediale Trakt liegt unmittelbar neben den Dornfortsätzen und auf den hinteren Flächen der Wirbelbögen, überwiegend unterhalb des lateralen Trakts.

22. Izmai egyenes és ferde lefutású rendszerekbe rendeződnek, attól függően, hogy azonos nevű nyúlványokat vagy haránt- és tövisnyúlványokat kapcsolnak össze. – Seine Muskeln ordnen sich zu geraden und schrägen Systemen, je nachdem, ob sie gleichnamige Fortsätze oder Quer- und Dornfortsätze miteinander verbinden.

23. Az egyenes rendszerhez tartozó tövisizom (musculus spinalis) a tövisnyúlványok mentén halad, és a mediális pálya legbelső hosszanti oszlopát alkotja. – Der zum geraden System gehörende Dornmuskel (Musculus spinalis) verläuft entlang der Dornfortsätze und bildet die innerste Längssäule des medialen Trakts.

24. Háti, nyaki és feji részei nem mindenütt különülnek el élesen, rostjaik pedig több szomszédos tövisnyúlvány között húzódnak. – Seine Brust-, Hals- und Kopfanteile sind nicht überall klar voneinander abgrenzbar, wobei ihre Fasern zwischen mehreren benachbarten Dornfortsätzen verlaufen.

25. A tövisnyúlványok közötti izmok (musculi interspinales) ezzel szemben rövid kötegek, amelyek közvetlenül két egymás melletti tövisnyúlványt kötnek össze. – Die Zwischendornfortsatzmuskeln (Musculi interspinales) sind dagegen kurze Bündel, welche unmittelbar zwei benachbarte Dornfortsätze miteinander verbinden.

26. Legjobban a nyaki és az ágyéki gerincen fejlődtek ki, míg a háti szakasz középső részén többnyire hiányoznak. – Am stärksten sind sie an der Hals- und Lendenwirbelsäule ausgebildet, während sie im mittleren Brustbereich überwiegend fehlen.

27. A mediális pálya ferde rendszere harántnyúlványokról indul, majd felfelé és mediálisan haladva magasabban fekvő tövisnyúlványokon végződik. – Das schräge System des medialen Trakts entspringt an Querfortsätzen und endet, nach kranial und medial verlaufend, an höher gelegenen Dornfortsätzen.

28. Ezt a rostirányt követik a forgató izmok, a sokbahasadt izmok és a féltövises izmok, amelyeket együttesen haránt-tövises rendszernek (systema transversospinale) nevezünk. – Dieser Faserrichtung folgen die Rotatoren, die vielgefiederten Muskeln und die Halbdornmuskeln, die gemeinsam als quer-dornförmiges System (Systema transversospinale) bezeichnet werden.

29. A rövid és hosszú forgató izmok (musculi rotatores breves et longi) főként a háti szakaszon fejlettek, ahol egy vagy két csigolyát hidalnak át. – Die kurzen und langen Rotatoren (Musculi rotatores breves et longi) sind vor allem im Brustbereich ausgebildet, wo sie einen beziehungsweise zwei Wirbel überbrücken.

30. Mély helyzetük és rövid rostjaik révén nem nagy mozgásokat hoznak létre, hanem elsősorban az egyes csigolyák helyzetét szabályozzák. – Aufgrund ihrer tiefen Lage und kurzen Fasern erzeugen sie keine großen Bewegungen, sondern regulieren vor allem die Stellung der einzelnen Wirbel.

31. A sokbahasadt izom (musculus multifidus) a keresztcsonttól a nyaki gerincig húzódik, és különösen az ágyéki területen képez erős izomtömeget. – Der vielgefiederte Muskel (Musculus multifidus) erstreckt sich vom Kreuzbein bis zur Halswirbelsäule und bildet besonders im Lendenbereich eine kräftige Muskelmasse.

32. Egyes kötegei rendszerint két-négy csigolyát hidalnak át, mielőtt a magasabban fekvő csigolyák tövisnyúlványain tapadnának. – Seine einzelnen Bündel überbrücken gewöhnlich zwei bis vier Wirbel, bevor sie an den Dornfortsätzen höher gelegener Wirbel ansetzen.

33. A féltövises izom (musculus semispinalis) hosszabb kötegei négy-hat csigolyaszelvényt kereszteznek, és háti, nyaki, valamint feji részre tagolódnak. – Die längeren Bündel des Halbdornmuskels (Musculus semispinalis) überqueren vier bis sechs Wirbelsegmente und gliedern sich in einen Brust-, Hals- und Kopfteil.

34. Feji része a tarkócsont pikkelyén tapad, ezért a mediális pálya izomláncát egészen a koponya hátsó felszínéig folytatja. – Sein Kopfteil setzt an der Schuppe des Hinterhauptsbeins an und führt dadurch die Muskelkette des medialen Trakts bis zur hinteren Schädelfläche fort.

35. Minél hosszabb egy izomköteg, annál nagyobb gerincszakasz helyzetét képes befolyásolni, míg a rövid kötegek főként szegmentális ellenőrzést biztosítanak. – Je länger ein Muskelbündel ist, desto größere Abschnitte der Wirbelsäule kann es beeinflussen, während kurze Bündel vor allem eine segmentale Kontrolle gewährleisten.

36. Az oldalsó pálya ezért elsősorban nagyobb kiterjedésű nyújtó és oldalra hajlító mozgásokban vesz részt, bár tartó működése szintén jelentős. – Der laterale Trakt beteiligt sich daher vorwiegend an großräumigen Streck- und Seitneigebewegungen, besitzt jedoch ebenfalls eine bedeutende Haltefunktion.

37. Ezzel szemben a mediális pálya rövidebb és ferdén futó kötegei a csigolyák finom beállítását, forgatását és egymáshoz viszonyított rögzítését szolgálják. – Demgegenüber dienen die kürzeren und schräg verlaufenden Bündel des medialen Trakts der feinen Einstellung, Drehung und gegenseitigen Fixierung der Wirbel.

38. Mindkét izompályát a gerincvelői idegek háti ágai (rami dorsales nervorum spinalium) idegzik be, mégpedig alapvetően szelvényes elrendeződésben. – Beide Muskeltrakte werden von den hinteren Ästen der Spinalnerven (Rami dorsales nervorum spinalium) innerviert, und zwar grundsätzlich in segmentaler Anordnung.

39. Ez a beidegzés megkülönbözteti az autochton izomzatot a felszínes, bevándorolt hátizmoktól, amelyek többnyire a gerincvelői idegek elülső ágaitól kapják rostjaikat. – Diese Innervation unterscheidet die autochthone Muskulatur von den oberflächlichen, eingewanderten Rückenmuskeln, die ihre Fasern meist aus den vorderen Ästen der Spinalnerven erhalten.

40. Az oldalsó és mediális pálya tehát nem két élesen elkülönülő izom, hanem egymással összehangolt, többrétegű rendszer, amely a gerinc egészét mozgatja és biztosítja. – Lateraler und medialer Trakt sind somit keine zwei scharf getrennten Muskeln, sondern ein koordiniertes, mehrschichtiges System, das die gesamte Wirbelsäule bewegt und sichert.

(aufklappen)magyar

1. A mély hátizmok a gerincoszlop két oldalán húzódó hosszanti izomtömeget alkotnak, amelyet összefoglalóan gerincfeszítő izomnak (musculus erector spinae) nevezünk.

2. Eredeti helyzetük és szelvényes beidegzésük miatt ezeket az izmokat autochton, vagyis helyben fejlődött hátizmoknak nevezzük.

3. A keresztcsonttól a koponyaalapig terjedő izomrendszer a csigolyák hátsó felszíne mellett kialakult két mély hosszanti barázdát tölti ki.

4. Felületesebb, oldalra elhelyezkedő része az oldalsó pálya, míg a tövisnyúlványokhoz közelebb fekvő mélyebb része a mediális pálya.

5. Mindkét pálya egymást részben átfedő izomkötegekből áll, amelyek különböző hosszúságban hidalják át a csigolyákat.

6. Az izmokat a nyaki szakaszon a tarkópólya (fascia nuchae), a háti és ágyéki területen pedig a mellkas-ágyéki pólya (fascia thoracolumbalis) borítja.

7. A pólyák az izmokat zárt térben tartják, miközben erőátviteli felszínt és számos izomrost számára eredési területet biztosítanak.

8. Oldalt a hosszabb, több csigolyaszelvényt áthidaló izmok helyezkednek el, amelyek a bordákhoz, a harántnyúlványokhoz és a koponyához is kapcsolódnak.

9. Az oldalsó pálya legnagyobb részét a csípőbordai izom (musculus iliocostalis) és a leghosszabb izom (musculus longissimus) alkotja.

10. Hozzájuk társul a fej és a nyak területén elhelyezkedő szíjizomrendszer, amely a nyakcsigolyákat a koponyával és a felső háti csigolyákkal kapcsolja össze.

11. A csípőbordai izom a rendszer legoldalsóbb oszlopa, amely alsó szakaszán a keresztcsontról, a csípőtarajról és a mellkas-ágyéki pólyáról ered.

12. Felfelé haladó rostkötegei a bordák szögletein és a nyaki csigolyák harántnyúlványain tapadnak, ezért az izom a törzset és a nyakat egyaránt befolyásolja.

13. Lefutása alapján ágyéki, háti és nyaki részét különítjük el, amelyek egymás folytatásaként alkotnak hosszú izomláncot.

14. A leghosszabb izom a csípőbordai izomtól mediálisan helyezkedik el, és a mély hátizomzat legerőteljesebb hosszanti oszlopát képezi.

15. Ágyéki és háti rostjai a csigolyák harántnyúlványaihoz, valamint a bordák hátsó felszínéhez húzódnak, miközben több mozgásszelvényt hidalnak át.

16. Nyaki része a nyakcsigolyák harántnyúlványain végződik, feji része pedig a halántékcsont csecsnyúlványát (processus mastoideus) éri el.

17. Az oldalsó pálya mélyebb síkjában található bordaemelő izmok (musculi levatores costarum) a harántnyúlványoktól az alattuk fekvő bordákhoz futnak.

18. Rövid és hosszú változataik egy, illetve két csigolyaszintet hidalnak át, miközben a bordák emelésében és a gerinc oldalra hajlításában működnek közre.

19. A harántnyúlványok közötti izmok (musculi intertransversarii) két szomszédos csigolya harántnyúlványait kapcsolják össze, ezért helyzetük átmenetet képez a két pálya között.

20. Különösen a nyaki és az ágyéki szakaszon fejlettek, ahol a gerinc oldalirányú mozgásait finoman irányítják és az egyes szelvényeket stabilizálják.

21. A mediális pálya közvetlenül a tövisnyúlványok mellett és a csigolyaívek hátsó felszínén fekszik, nagyrészt az oldalsó pálya alatt.

22. Izmai egyenes és ferde lefutású rendszerekbe rendeződnek, attól függően, hogy azonos nevű nyúlványokat vagy haránt- és tövisnyúlványokat kapcsolnak össze.

23. Az egyenes rendszerhez tartozó tövisizom (musculus spinalis) a tövisnyúlványok mentén halad, és a mediális pálya legbelső hosszanti oszlopát alkotja.

24. Háti, nyaki és feji részei nem mindenütt különülnek el élesen, rostjaik pedig több szomszédos tövisnyúlvány között húzódnak.

25. A tövisnyúlványok közötti izmok (musculi interspinales) ezzel szemben rövid kötegek, amelyek közvetlenül két egymás melletti tövisnyúlványt kötnek össze.

26. Legjobban a nyaki és az ágyéki gerincen fejlődtek ki, míg a háti szakasz középső részén többnyire hiányoznak.

27. A mediális pálya ferde rendszere harántnyúlványokról indul, majd felfelé és mediálisan haladva magasabban fekvő tövisnyúlványokon végződik.

28. Ezt a rostirányt követik a forgató izmok, a sokbahasadt izmok és a féltövises izmok, amelyeket együttesen haránt-tövises rendszernek (systema transversospinale) nevezünk.

29. A rövid és hosszú forgató izmok (musculi rotatores breves et longi) főként a háti szakaszon fejlettek, ahol egy vagy két csigolyát hidalnak át.

30. Mély helyzetük és rövid rostjaik révén nem nagy mozgásokat hoznak létre, hanem elsősorban az egyes csigolyák helyzetét szabályozzák.

31. A sokbahasadt izom (musculus multifidus) a keresztcsonttól a nyaki gerincig húzódik, és különösen az ágyéki területen képez erős izomtömeget.

32. Egyes kötegei rendszerint két-négy csigolyát hidalnak át, mielőtt a magasabban fekvő csigolyák tövisnyúlványain tapadnának.

33. A féltövises izom (musculus semispinalis) hosszabb kötegei négy-hat csigolyaszelvényt kereszteznek, és háti, nyaki, valamint feji részre tagolódnak.

34. Feji része a tarkócsont pikkelyén tapad, ezért a mediális pálya izomláncát egészen a koponya hátsó felszínéig folytatja.

35. Minél hosszabb egy izomköteg, annál nagyobb gerincszakasz helyzetét képes befolyásolni, míg a rövid kötegek főként szegmentális ellenőrzést biztosítanak.

36. Az oldalsó pálya ezért elsősorban nagyobb kiterjedésű nyújtó és oldalra hajlító mozgásokban vesz részt, bár tartó működése szintén jelentős.

37. Ezzel szemben a mediális pálya rövidebb és ferdén futó kötegei a csigolyák finom beállítását, forgatását és egymáshoz viszonyított rögzítését szolgálják.

38. Mindkét izompályát a gerincvelői idegek háti ágai (rami dorsales nervorum spinalium) idegzik be, mégpedig alapvetően szelvényes elrendeződésben.

39. Ez a beidegzés megkülönbözteti az autochton izomzatot a felszínes, bevándorolt hátizmoktól, amelyek többnyire a gerincvelői idegek elülső ágaitól kapják rostjaikat.

40. Az oldalsó és mediális pálya tehát nem két élesen elkülönülő izom, hanem egymással összehangolt, többrétegű rendszer, amely a gerinc egészét mozgatja és biztosítja.

(aufklappen)német

1. Die tiefen Rückenmuskeln bilden beiderseits der Wirbelsäule eine längs verlaufende Muskelmasse, die zusammenfassend als Rückenstrecker (Musculus erector spinae) bezeichnet wird.

2. Aufgrund ihrer ursprünglichen Lage und segmentalen Innervation werden diese Muskeln als autochthone, also ortsständig entwickelte Rückenmuskeln bezeichnet.

3. Das vom Kreuzbein bis zur Schädelbasis reichende Muskelsystem füllt die beiden tiefen Längsfurchen neben der hinteren Fläche der Wirbelsäule aus.

4. Sein oberflächlicher und seitlich gelegener Anteil bildet den lateralen Trakt, während der näher an den Dornfortsätzen liegende tiefere Anteil den medialen Trakt darstellt.

5. Beide Trakte bestehen aus einander teilweise überlagernden Muskelbündeln, welche die Wirbel über unterschiedlich lange Strecken hinweg verbinden.

6. Im Halsbereich werden die Muskeln von der Nackenfaszie (Fascia nuchae), im Brust- und Lendenbereich dagegen von der Brust-Lenden-Faszie (Fascia thoracolumbalis) bedeckt.

7. Die Faszien halten die Muskeln in einem geschlossenen Raum und bieten zugleich eine Fläche zur Kraftübertragung sowie Ursprungsgebiete für zahlreiche Muskelfasern.

8. Seitlich liegen längere, mehrere Wirbelsegmente überspannende Muskeln, die außerdem mit den Rippen, den Querfortsätzen und dem Schädel verbunden sind.

9. Den größten Teil des lateralen Trakts bilden der Darmbein-Rippen-Muskel (Musculus iliocostalis) und der längste Rückenmuskel (Musculus longissimus).

10. Hinzu kommt im Kopf- und Halsbereich das System der Riemenmuskeln, das die Halswirbel mit dem Schädel und den oberen Brustwirbeln verbindet.

11. Der Musculus iliocostalis bildet die äußerste Säule des Systems und entspringt in seinem unteren Abschnitt am Kreuzbein, am Darmbeinkamm und an der Fascia thoracolumbalis.

12. Seine aufsteigenden Faserbündel setzen an den Rippenwinkeln und den Querfortsätzen der Halswirbel an, weshalb der Muskel sowohl den Rumpf als auch den Hals beeinflusst.

13. Nach seinem Verlauf werden ein Lenden-, Brust- und Halsteil unterschieden, die als Fortsetzungen voneinander eine lange Muskelkette bilden.

14. Der Musculus longissimus liegt medial vom Musculus iliocostalis und bildet die kräftigste längsgerichtete Säule der tiefen Rückenmuskulatur.

15. Seine lumbalen und thorakalen Fasern ziehen zu den Querfortsätzen der Wirbel sowie zu den hinteren Flächen der Rippen und überbrücken dabei mehrere Bewegungssegmente.

16. Sein Halsteil endet an den Querfortsätzen der Halswirbel, während der Kopfteil den Warzenfortsatz des Schläfenbeins (Processus mastoideus) erreicht.

17. In einer tieferen Schicht des lateralen Trakts verlaufen die Rippenheber (Musculi levatores costarum) von den Querfortsätzen zu den darunterliegenden Rippen.

18. Ihre kurzen und langen Varianten überbrücken ein beziehungsweise zwei Wirbelebenen und wirken bei der Hebung der Rippen sowie der Seitwärtsneigung der Wirbelsäule mit.

19. Die Zwischenquerfortsatzmuskeln (Musculi intertransversarii) verbinden die Querfortsätze zweier benachbarter Wirbel und nehmen deshalb eine Übergangsstellung zwischen beiden Trakten ein.

20. Besonders im Hals- und Lendenbereich sind sie gut entwickelt, wo sie die seitlichen Bewegungen der Wirbelsäule fein steuern und die einzelnen Segmente stabilisieren.

21. Der mediale Trakt liegt unmittelbar neben den Dornfortsätzen und auf den hinteren Flächen der Wirbelbögen, überwiegend unterhalb des lateralen Trakts.

22. Seine Muskeln ordnen sich zu geraden und schrägen Systemen, je nachdem, ob sie gleichnamige Fortsätze oder Quer- und Dornfortsätze miteinander verbinden.

23. Der zum geraden System gehörende Dornmuskel (Musculus spinalis) verläuft entlang der Dornfortsätze und bildet die innerste Längssäule des medialen Trakts.

24. Seine Brust-, Hals- und Kopfanteile sind nicht überall klar voneinander abgrenzbar, wobei ihre Fasern zwischen mehreren benachbarten Dornfortsätzen verlaufen.

25. Die Zwischendornfortsatzmuskeln (Musculi interspinales) sind dagegen kurze Bündel, welche unmittelbar zwei benachbarte Dornfortsätze miteinander verbinden.

26. Am stärksten sind sie an der Hals- und Lendenwirbelsäule ausgebildet, während sie im mittleren Brustbereich überwiegend fehlen.

27. Das schräge System des medialen Trakts entspringt an Querfortsätzen und endet, nach kranial und medial verlaufend, an höher gelegenen Dornfortsätzen.

28. Dieser Faserrichtung folgen die Rotatoren, die vielgefiederten Muskeln und die Halbdornmuskeln, die gemeinsam als quer-dornförmiges System (Systema transversospinale) bezeichnet werden.

29. Die kurzen und langen Rotatoren (Musculi rotatores breves et longi) sind vor allem im Brustbereich ausgebildet, wo sie einen beziehungsweise zwei Wirbel überbrücken.

30. Aufgrund ihrer tiefen Lage und kurzen Fasern erzeugen sie keine großen Bewegungen, sondern regulieren vor allem die Stellung der einzelnen Wirbel.

31. Der vielgefiederte Muskel (Musculus multifidus) erstreckt sich vom Kreuzbein bis zur Halswirbelsäule und bildet besonders im Lendenbereich eine kräftige Muskelmasse.

32. Seine einzelnen Bündel überbrücken gewöhnlich zwei bis vier Wirbel, bevor sie an den Dornfortsätzen höher gelegener Wirbel ansetzen.

33. Die längeren Bündel des Halbdornmuskels (Musculus semispinalis) überqueren vier bis sechs Wirbelsegmente und gliedern sich in einen Brust-, Hals- und Kopfteil.

34. Sein Kopfteil setzt an der Schuppe des Hinterhauptsbeins an und führt dadurch die Muskelkette des medialen Trakts bis zur hinteren Schädelfläche fort.

35. Je länger ein Muskelbündel ist, desto größere Abschnitte der Wirbelsäule kann es beeinflussen, während kurze Bündel vor allem eine segmentale Kontrolle gewährleisten.

36. Der laterale Trakt beteiligt sich daher vorwiegend an großräumigen Streck- und Seitneigebewegungen, besitzt jedoch ebenfalls eine bedeutende Haltefunktion.

37. Demgegenüber dienen die kürzeren und schräg verlaufenden Bündel des medialen Trakts der feinen Einstellung, Drehung und gegenseitigen Fixierung der Wirbel.

38. Beide Muskeltrakte werden von den hinteren Ästen der Spinalnerven (Rami dorsales nervorum spinalium) innerviert, und zwar grundsätzlich in segmentaler Anordnung.

39. Diese Innervation unterscheidet die autochthone Muskulatur von den oberflächlichen, eingewanderten Rückenmuskeln, die ihre Fasern meist aus den vorderen Ästen der Spinalnerven erhalten.

40. Lateraler und medialer Trakt sind somit keine zwei scharf getrennten Muskeln, sondern ein koordiniertes, mehrschichtiges System, das die gesamte Wirbelsäule bewegt und sichert.