6.10 – Az emlő felépítése – Der Bau der Brustdrüse
1. Az emlő a bőr páros függeléke, amelynek központi alkotórésze a tejtermelésre specializálódott, módosult külső elválasztású mirigy. – Die Brust ist ein paariges Anhangsgebilde der Haut, dessen zentraler Bestandteil eine auf die Milchbildung spezialisierte, modifizierte exokrine Drüse ist.
2. A mellkas elülső falán elhelyezkedő emlő rendszerint a második és a hatodik borda magassága között terül el. – Die an der vorderen Brustwand gelegene Brust erstreckt sich gewöhnlich zwischen der Höhe der zweiten und der sechsten Rippe.
3. Harántirányban a szegycsont szélétől nagyjából a hónalj középvonaláig ér, miközben mirigyállományának egy nyúlványa a hónalj felé folytatódhat. – In Querrichtung reicht sie vom Rand des Brustbeins ungefähr bis zur mittleren Achsellinie, wobei sich ein Ausläufer des Drüsengewebes zur Achselhöhle fortsetzen kann.
4. Mély felszíne főként a nagy mellizmot borító pólyán nyugszik, kisebb oldalsó része pedig az elülső fűrészizom fölé kerül. – Ihre tiefe Fläche ruht überwiegend auf der Faszie des großen Brustmuskels, während ein kleinerer seitlicher Abschnitt über dem vorderen Sägemuskel liegt.
5. A mirigy és az izompólya között laza kötőszövetes réteg húzódik, amely egészséges állapotban lehetővé teszi az emlő korlátozott elmozdíthatóságát. – Zwischen Drüse und Muskelfaszie liegt eine lockere Bindegewebsschicht, die im gesunden Zustand eine begrenzte Verschieblichkeit der Brust ermöglicht.
6. Belső állományát mirigyszövet, kötőszövet és zsírszövet alkotja, amelyek aránya az életkor, a hormonális állapot és az egyéni testalkat szerint változik. – Ihr Inneres besteht aus Drüsen-, Binde- und Fettgewebe, deren Verhältnis sich nach Alter, hormonellem Zustand und individuellem Körperbau verändert.
7. A mirigyállomány hozzávetőleg tizenöt-húsz lebenyre tagolódik, amelyek az emlőbimbó körül sugarasan rendeződnek, és saját tejcsatornával rendelkeznek. – Das Drüsengewebe gliedert sich in etwa fünfzehn bis zwanzig Lappen, die radiär um die Brustwarze angeordnet sind und jeweils einen eigenen Milchgang besitzen.
8. Az egyes lebenyeken belül kötőszövetes sövények kisebb lebenykéket határolnak, amelyekben a tejtermelő végkamrák és a hozzájuk kapcsolódó csatornák helyezkednek el. – Innerhalb der einzelnen Lappen begrenzen bindegewebige Septen kleinere Läppchen, in denen die milchbildenden Endstücke und die angeschlossenen Gänge liegen.
9. A mirigyvégkamrákat és a kisebb kivezetőcsöveket összehúzódásra képes mioepithelialis sejtek veszik körül, amelyek szerkezetileg támogatják a váladék továbbítását. – Die Drüsenendstücke und kleineren Ausführungsgänge werden von kontraktionsfähigen Myoepithelzellen umgeben, welche die Weiterleitung des Sekrets strukturell unterstützen.
10. A lebenyek tejcsatornái az emlőbimbó felé haladva fokozatosan egyesülnek, majd egymástól elkülönülő nyílásokkal érik el annak felszínét. – Die Milchgänge der Lappen vereinigen sich auf ihrem Weg zur Brustwarze schrittweise und erreichen deren Oberfläche schließlich durch voneinander getrennte Öffnungen.
11. Az emlőbimbó kötőszövetes vázában sok simaizomsejt található, amelyek összehúzódásukkal megváltoztatják a bimbó alakját és kiemelkedését. – Im bindegewebigen Gerüst der Brustwarze liegen zahlreiche glatte Muskelzellen, die durch ihre Kontraktion Form und Hervortreten der Brustwarze verändern.
12. Körülötte helyezkedik el a pigmentált bimbóudvar, amelynek bőrében faggyúmirigyek, módosult verejtékmirigyek és érző idegvégződések egyaránt előfordulnak. – Um sie herum liegt der pigmentierte Warzenhof, in dessen Haut Talgdrüsen, modifizierte Schweißdrüsen und sensible Nervenendigungen vorkommen.
13. Az emlő vérellátását több szomszédos artériás terület ágai biztosítják, nyirokereinek nagyobb része pedig a hónalji nyirokcsomók felé vezeti a nyirkot. – Die Blutversorgung der Brust erfolgt durch Äste mehrerer benachbarter Arteriengebiete, während der größere Teil ihrer Lymphgefäße die Lymphe zu den Achsellymphknoten leitet.
14. Már az embrionális fejlődés során kialakuló tejléc hámjából mirigybimbók nőnek a kötőszövetbe, amelyekből később a csatornarendszer és a mirigyállomány fejlődik. – Bereits während der Embryonalentwicklung wachsen aus dem Epithel der Milchleiste Drüsenknospen in das Bindegewebe ein, aus denen später Gangsystem und Drüsengewebe entstehen.
15. Míg férfiakban az emlőmirigy rendszerint fejletlen marad, nőkben a serdülőkor, a terhesség, a szoptatás és az öregedés egymást követő szerkezeti átalakulásokat idéz elő. – Während die Brustdrüse beim Mann gewöhnlich rudimentär bleibt, führen Pubertät, Schwangerschaft, Stillzeit und Alterung bei der Frau zu aufeinanderfolgenden strukturellen Veränderungen.
(aufklappen)magyar
1. Az emlő a bőr páros függeléke, amelynek központi alkotórésze a tejtermelésre specializálódott, módosult külső elválasztású mirigy.
2. A mellkas elülső falán elhelyezkedő emlő rendszerint a második és a hatodik borda magassága között terül el.
3. Harántirányban a szegycsont szélétől nagyjából a hónalj középvonaláig ér, miközben mirigyállományának egy nyúlványa a hónalj felé folytatódhat.
4. Mély felszíne főként a nagy mellizmot borító pólyán nyugszik, kisebb oldalsó része pedig az elülső fűrészizom fölé kerül.
5. A mirigy és az izompólya között laza kötőszövetes réteg húzódik, amely egészséges állapotban lehetővé teszi az emlő korlátozott elmozdíthatóságát.
6. Belső állományát mirigyszövet, kötőszövet és zsírszövet alkotja, amelyek aránya az életkor, a hormonális állapot és az egyéni testalkat szerint változik.
7. A mirigyállomány hozzávetőleg tizenöt-húsz lebenyre tagolódik, amelyek az emlőbimbó körül sugarasan rendeződnek, és saját tejcsatornával rendelkeznek.
8. Az egyes lebenyeken belül kötőszövetes sövények kisebb lebenykéket határolnak, amelyekben a tejtermelő végkamrák és a hozzájuk kapcsolódó csatornák helyezkednek el.
9. A mirigyvégkamrákat és a kisebb kivezetőcsöveket összehúzódásra képes mioepithelialis sejtek veszik körül, amelyek szerkezetileg támogatják a váladék továbbítását.
10. A lebenyek tejcsatornái az emlőbimbó felé haladva fokozatosan egyesülnek, majd egymástól elkülönülő nyílásokkal érik el annak felszínét.
11. Az emlőbimbó kötőszövetes vázában sok simaizomsejt található, amelyek összehúzódásukkal megváltoztatják a bimbó alakját és kiemelkedését.
12. Körülötte helyezkedik el a pigmentált bimbóudvar, amelynek bőrében faggyúmirigyek, módosult verejtékmirigyek és érző idegvégződések egyaránt előfordulnak.
13. Az emlő vérellátását több szomszédos artériás terület ágai biztosítják, nyirokereinek nagyobb része pedig a hónalji nyirokcsomók felé vezeti a nyirkot.
14. Már az embrionális fejlődés során kialakuló tejléc hámjából mirigybimbók nőnek a kötőszövetbe, amelyekből később a csatornarendszer és a mirigyállomány fejlődik.
15. Míg férfiakban az emlőmirigy rendszerint fejletlen marad, nőkben a serdülőkor, a terhesség, a szoptatás és az öregedés egymást követő szerkezeti átalakulásokat idéz elő.
(aufklappen)német
1. Die Brust ist ein paariges Anhangsgebilde der Haut, dessen zentraler Bestandteil eine auf die Milchbildung spezialisierte, modifizierte exokrine Drüse ist.
2. Die an der vorderen Brustwand gelegene Brust erstreckt sich gewöhnlich zwischen der Höhe der zweiten und der sechsten Rippe.
3. In Querrichtung reicht sie vom Rand des Brustbeins ungefähr bis zur mittleren Achsellinie, wobei sich ein Ausläufer des Drüsengewebes zur Achselhöhle fortsetzen kann.
4. Ihre tiefe Fläche ruht überwiegend auf der Faszie des großen Brustmuskels, während ein kleinerer seitlicher Abschnitt über dem vorderen Sägemuskel liegt.
5. Zwischen Drüse und Muskelfaszie liegt eine lockere Bindegewebsschicht, die im gesunden Zustand eine begrenzte Verschieblichkeit der Brust ermöglicht.
6. Ihr Inneres besteht aus Drüsen-, Binde- und Fettgewebe, deren Verhältnis sich nach Alter, hormonellem Zustand und individuellem Körperbau verändert.
7. Das Drüsengewebe gliedert sich in etwa fünfzehn bis zwanzig Lappen, die radiär um die Brustwarze angeordnet sind und jeweils einen eigenen Milchgang besitzen.
8. Innerhalb der einzelnen Lappen begrenzen bindegewebige Septen kleinere Läppchen, in denen die milchbildenden Endstücke und die angeschlossenen Gänge liegen.
9. Die Drüsenendstücke und kleineren Ausführungsgänge werden von kontraktionsfähigen Myoepithelzellen umgeben, welche die Weiterleitung des Sekrets strukturell unterstützen.
10. Die Milchgänge der Lappen vereinigen sich auf ihrem Weg zur Brustwarze schrittweise und erreichen deren Oberfläche schließlich durch voneinander getrennte Öffnungen.
11. Im bindegewebigen Gerüst der Brustwarze liegen zahlreiche glatte Muskelzellen, die durch ihre Kontraktion Form und Hervortreten der Brustwarze verändern.
12. Um sie herum liegt der pigmentierte Warzenhof, in dessen Haut Talgdrüsen, modifizierte Schweißdrüsen und sensible Nervenendigungen vorkommen.
13. Die Blutversorgung der Brust erfolgt durch Äste mehrerer benachbarter Arteriengebiete, während der größere Teil ihrer Lymphgefäße die Lymphe zu den Achsellymphknoten leitet.
14. Bereits während der Embryonalentwicklung wachsen aus dem Epithel der Milchleiste Drüsenknospen in das Bindegewebe ein, aus denen später Gangsystem und Drüsengewebe entstehen.
15. Während die Brustdrüse beim Mann gewöhnlich rudimentär bleibt, führen Pubertät, Schwangerschaft, Stillzeit und Alterung bei der Frau zu aufeinanderfolgenden strukturellen Veränderungen.