12.11 – Anatomie lang

12.11 – A hüvely és a külső nemi szervek – Scheide und äußere Geschlechtsorgane

1. A női nemi utak alsó szakaszát a hüvely és a hozzá közvetlenül kapcsolódó külső nemi szervek alkotják, amelyek a kismedencét a külvilággal kötik össze. – Den unteren Abschnitt der weiblichen Geschlechtswege bilden die Scheide und die unmittelbar mit ihr verbundenen äußeren Geschlechtsorgane, welche das kleine Becken mit der Außenwelt verbinden.

2. A méhnyaktól lefelé haladva a hüvely rugalmas, izmos-kötőszövetes csatornaként követi a medence tengelyét, majd a medencefenéken áthaladva a hüvelyelőcsarnokba nyílik. – Vom Gebärmutterhals abwärts folgt die Scheide als elastischer, fibromuskulärer Kanal der Beckenachse und mündet nach Durchtritt durch den Beckenboden in den Scheidenvorhof.

3. Nyugalomban elülső és hátulsó fala többnyire egymáshoz simul, jelentős tágulékonysága azonban lehetővé teszi, hogy alakját és keresztmetszetét nagy mértékben megváltoztassa. – In Ruhe liegen Vorder- und Hinterwand meist aneinander, ihre erhebliche Dehnbarkeit ermöglicht jedoch eine starke Veränderung von Form und Querschnitt.

4. Felső végén a hüvely körülveszi a méhnyak hüvelybe domborodó részét, amely körül különböző mélységű hüvelyboltozat (fornix vaginae) alakul ki. – An ihrem oberen Ende umgibt die Scheide den in sie vorspringenden Teil des Gebärmutterhalses, um den sich das unterschiedlich tiefe Scheidengewölbe (Fornix vaginae) bildet.

5. Különösen mély a hátulsó boltozatrész, amely a méhnyak mögött fekszik, és a végbél–méh közötti hashártyaöböl közvetlen szomszédságában helyezkedik el. – Besonders tief ist der hintere Gewölbeabschnitt, der hinter dem Gebärmutterhals liegt und unmittelbar an die zwischen Rektum und Gebärmutter gelegene Bauchfelltasche grenzt.

6. Falának felépítése egyszerre biztosít mechanikai ellenállást és rugalmasságot, ami a nemi érintkezés, valamint a szülés során bekövetkező jelentős tágulás szempontjából alapvető. – Der Wandbau gewährleistet zugleich mechanische Widerstandsfähigkeit und Elastizität, was für die erhebliche Dehnung beim Geschlechtsverkehr und während der Geburt wesentlich ist.

7. Belül többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja a hüvelyt, amely alatt erekben és rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes réteg helyezkedik el. – Innen wird die Scheide von mehrschichtigem unverhorntem Plattenepithel ausgekleidet, unter dem eine gefäß- und elastischfaserreiche Bindegewebsschicht liegt.

8. Saját mirigyek hiányában a hüvely nedvességét főként a falán átszűrődő folyadék, a méhnyak váladéka és a leváló hámsejtek anyagai biztosítják. – Da eigene Drüsen fehlen, wird die Feuchtigkeit der Scheide vor allem durch austretende Gewebsflüssigkeit, Zervixsekret und Bestandteile abgestoßener Epithelzellen gewährleistet.

9. A hám szerkezete hormonális hatásokra változik, miközben a felszíni sejtek glikogéntartalma a hüvely mikrobiális környezetének kialakításában is jelentős szerepet játszik. – Die Struktur des Epithels verändert sich unter hormonellen Einflüssen, wobei der Glykogengehalt der oberflächlichen Zellen auch für das mikrobielle Milieu der Scheide bedeutsam ist.

10. Tejsavtermelő baktériumok jelenlétében savas hüvelyi környezet alakul ki, amely a helyi védekezés egyik fontos, bár nem kizárólagos tényezője. – In Gegenwart milchsäurebildender Bakterien entsteht ein saures Scheidenmilieu, das einen wichtigen, jedoch nicht alleinigen Faktor der lokalen Abwehr darstellt.

11. Harántirányú nyálkahártyaredői nyugalomban összehajtogatják a felszínt, megnyúláskor viszont kisimulnak, így szerkezeti alapot teremtenek a hüvely nagyfokú tágulékonyságához. – Quer verlaufende Schleimhautfalten legen die Oberfläche in Ruhe zusammen, glätten sich bei Dehnung jedoch und schaffen damit eine strukturelle Grundlage für die starke Erweiterungsfähigkeit der Scheide.

12. Kifelé haladva az izomréteget rugalmas kötőszövetes burok követi, amely a hüvelyt a környező kismedencei szervekhez és támasztó kötőszövetekhez kapcsolja. – Nach außen folgt auf die Muskelschicht eine elastische Bindegewebshülle, welche die Scheide mit den benachbarten Beckenorganen und stützenden Bindegeweben verbindet.

13. Az alsó hüvelyszakasz a medencefenék izmai között jut a felszín felé, ezért helyzete és megtámasztása szorosan összefügg a gáttájék szerkezetével. – Der untere Scheidenabschnitt zieht zwischen den Muskeln des Beckenbodens zur Oberfläche, weshalb seine Lage und Abstützung eng mit dem Bau der Dammregion verbunden sind.

14. A hüvely külső nyílása már a szeméremtesthez (vulva) tartozó hüvelyelőcsarnokban található, ahol a nemi és a húgyutak anatómiailag szoros közelségbe kerülnek. – Die äußere Scheidenöffnung liegt bereits im zur Vulva gehörenden Scheidenvorhof, wo Geschlechts- und Harnwege anatomisch in enge Nachbarschaft treten.

15. A szeméremtest a nő külső nemi szerveinek összessége, amely a szeméremdombtól és a szeméremajkaktól a hüvelyelőcsarnok képleteiig terjed. – Die Vulva umfasst die äußeren weiblichen Geschlechtsorgane und reicht vom Schamberg und den Schamlippen bis zu den Gebilden des Scheidenvorhofs.

16. Elöl a zsírszövetben gazdag szeméremdomb (mons pubis) fedi a szeméremcsonti összenövést, és hátrafelé folytonosan megy át a nagy szeméremajkakba. – Vorn bedeckt der fettreiche Schamberg (Mons pubis) die Schambeinfuge und geht nach hinten kontinuierlich in die großen Schamlippen über.

17. Kétoldalt a nagy szeméremajkak (labia majora pudendi) vastagabb bőrredőként határolják a szeméremrést, miközben zsíros kötőszövetük mechanikai védelmet biztosít a mélyebb képleteknek. – Beidseits begrenzen die großen Schamlippen (Labia majora pudendi) als kräftigere Hautfalten die Schamspalte, während ihr fettreiches Bindegewebe die tieferen Strukturen mechanisch schützt.

18. Tőlük medialisan helyezkednek el a vékonyabb, szőrtelen kis szeméremajkak (labia minora pudendi), amelyek erekben, idegvégződésekben és rugalmas kötőszövetben különösen gazdagok. – Medial davon liegen die dünneren, unbehaarten kleinen Schamlippen (Labia minora pudendi), die besonders reich an Gefäßen, Nervenendigungen und elastischem Bindegewebe sind.

19. Elülső végük a csikló körül redőket képez, hátrafelé pedig a hüvelyelőcsarnokot oldalról határolva fokozatosan ellaposodik és beleolvad a környező szövetekbe. – Ihre vorderen Enden bilden Falten um die Klitoris, während sie nach hinten den Scheidenvorhof seitlich begrenzen und allmählich in die umgebenden Gewebe übergehen.

20. A kis szeméremajkak közötti hüvelyelőcsarnok (vestibulum vaginae) közös felszíni tér, amelybe a húgycső és a hüvely nyílása, valamint több mirigy járata torkollik. – Der zwischen den kleinen Schamlippen gelegene Scheidenvorhof (Vestibulum vaginae) ist ein gemeinsamer Oberflächenraum, in den Harnröhre, Scheide und mehrere Drüsengänge münden.

21. Elülső részén található a húgycső külső nyílása, ettől hátrafelé pedig a rendszerint nagyobb hüvelynyílás helyezkedik el. – Im vorderen Abschnitt befindet sich die äußere Harnröhrenöffnung, während dahinter die gewöhnlich größere Scheidenöffnung liegt.

22. A hüvelynyílás szélén változó alakú nyálkahártyaredő, a szűzhártya (hymen) maradványai lehetnek jelen, amelyek megjelenése jelentős egyéni különbségeket mutat. – Am Rand der Scheidenöffnung können Reste einer unterschiedlich geformten Schleimhautfalte, des Hymens, vorhanden sein, deren Erscheinungsbild erhebliche individuelle Unterschiede zeigt.

23. A hüvelyelőcsarnok nedvesítésében több kisebb mirigy mellett a páros nagy előcsarnoki mirigyek (glandulae vestibulares majores) is részt vesznek. – An der Befeuchtung des Scheidenvorhofs sind neben mehreren kleineren Drüsen auch die paarigen großen Vorhofdrüsen (Glandulae vestibulares majores) beteiligt.

24. Mélyebben a felszíni redők alatt erekben gazdag merevedő szövetek helyezkednek el, amelyek a csiklóval együtt a női erektilis rendszer funkcionálisan összefüggő egységét alkotják. – Tiefer unter den oberflächlichen Falten liegen gefäßreiche Schwellgewebe, die zusammen mit der Klitoris eine funktionell zusammenhängende Einheit des weiblichen erektilen Systems bilden.

25. A csikló (clitoris) nagyobb része kívülről nem látható, mivel páros szárai és teste a szeméremcsontok közelében, a felszíni szövetek alatt helyezkednek el. – Der größere Teil der Klitoris (Clitoris) ist von außen nicht sichtbar, da ihre paarigen Schenkel und ihr Körper nahe den Schambeinen unter den oberflächlichen Geweben liegen.

26. Kívülről elsősorban a rendkívül gazdagon beidegzett csiklómakk látható, amelyet a kis szeméremajkak elülső részeiből kialakuló redők részben körülvesznek. – Von außen ist vor allem die außerordentlich dicht innervierte Klitoriseichel sichtbar, die von aus den vorderen Abschnitten der kleinen Schamlippen entstehenden Falten teilweise umgeben wird.

27. A csikló belsejében páros barlangos testek (corpora cavernosa clitoridis) húzódnak, amelyek artériás vérrel telődve és a vénás elfolyást csökkentve megduzzadnak. – Im Inneren der Klitoris verlaufen paarige Schwellkörper (Corpora cavernosa clitoridis), die durch arterielle Blutfüllung und verminderten venösen Abfluss anschwellen.

28. A hüvelybemenet két oldalán elhelyezkedő előcsarnoki gumók (bulbi vestibuli) ugyancsak merevedő szövetből állnak, és elülső részeikkel a csikló környezetéhez kapcsolódnak. – Die beiderseits des Scheideneingangs liegenden Vorhofschwellkörper (Bulbi vestibuli) bestehen ebenfalls aus erektilem Gewebe und stehen mit ihren vorderen Anteilen mit der Umgebung der Klitoris in Verbindung.

29. Nemi izgalomkor fokozódó vértelődésük megváltoztatja a hüvelybemenet környezetének feszülését, miközben a hozzájuk kapcsolódó harántcsíkolt izmok tovább csökkenthetik a vénás elfolyást. – Bei sexueller Erregung verändert ihre zunehmende Blutfüllung die Spannung um den Scheideneingang, während die zugehörigen quergestreiften Muskeln den venösen Abfluss zusätzlich vermindern können.

30. Érző beidegzésében kiemelkedő szerepet játszik a szeméremideg (nervus pudendus), míg az erek telődését vegetatív idegrostok közreműködésével szabályozott érváltozások irányítják. – Bei der sensiblen Innervation spielt der Schamnerv (Nervus pudendus) eine herausragende Rolle, während die Blutfüllung durch vegetativ regulierte Veränderungen der Gefäßweite gesteuert wird.

31. A külső nemi szervek mélyén fekvő gát nem csupán felszíni terület, hanem izmokat, kötőszövetes lemezeket, ereket és idegeket tartalmazó összetett anatómiai régió. – Der unter den äußeren Geschlechtsorganen gelegene Damm ist nicht nur ein Oberflächengebiet, sondern eine komplexe anatomische Region aus Muskeln, Bindegewebsplatten, Gefäßen und Nerven.

32. Tágabb anatómiai értelemben a gáttájék (regio perinealis) a medencekimenet alatti rombusz alakú területet jelenti, amely elülső és hátulsó háromszögre osztható. – Im weiteren anatomischen Sinn bezeichnet die Dammregion (Regio perinealis) das rautenförmige Gebiet unter dem Beckenausgang, das in ein vorderes und ein hinteres Dreieck gegliedert wird.

33. Elülső, húgy-nemi részében találhatók a külső nemi szervek mélyebb képletei, míg a hátulsó háromszög központi struktúrája a végbélnyílás és annak környezete. – Im vorderen urogenitalen Abschnitt liegen die tieferen Strukturen der äußeren Geschlechtsorgane, während der After und seine Umgebung den Mittelpunkt des hinteren Dreiecks bilden.

34. A régió mélyén elhelyezkedő medencefenék izmos-kötőszövetes támasztórendszerként zárja le a kismedencét, ugyanakkor átjárást biztosít a húgycső, a hüvely és a végbél számára. – Der tief gelegene Beckenboden verschließt das kleine Becken als muskulär-bindegewebiges Stützsystem und ermöglicht zugleich den Durchtritt von Harnröhre, Scheide und Rektum.

35. Legfontosabb izmos alkotója a medencei rekesz (diaphragma pelvis), amely a végbélemelő izom és a farkcsonti izom révén tartja alulról a kismedence szerveit. – Sein wichtigster muskulärer Bestandteil ist das Diaphragma pelvis, das durch Afterheber und Steißbeinmuskel die Organe des kleinen Beckens von unten stützt.

36. Mivel a húgycső, a hüvely és a végbél megszakítja ezt az izmos lemezt, a nyílások körüli izmok és kötőszövetek különösen fontosak a medencefenék stabilitásában. – Da Harnröhre, Scheide und Rektum diese Muskelplatte durchbrechen, sind die Muskeln und Bindegewebe um die Öffnungen für die Stabilität des Beckenbodens besonders wichtig.

37. Az elülső gáttájék erős kötőszövetes lemeze, a gáti hártya (membrana perinei) a szeméremcsont és az ülőcsont alsó ágai között feszül. – Die kräftige Bindegewebsplatte des vorderen Dammgebiets, die Perinealmembran (Membrana perinei), ist zwischen den unteren Scham- und Sitzbeinästen ausgespannt.

38. Fölötte és alatta különböző gáti terek helyezkednek el, amelyekben záróizmok, merevedőtestek, mirigyek, valamint az ezekhez tartozó erek és idegek futnak. – Oberhalb und unterhalb von ihr liegen unterschiedliche Dammräume, die Schließmuskeln, Schwellkörper, Drüsen sowie die zugehörigen Gefäße und Nerven enthalten.

39. Különösen fontos támasztó pont a hüvely és a végbélnyílás között fekvő gáttest (centrum perinei), amelybe több gáti és medencefenéki izom rostjai sugároznak. – Ein besonders wichtiger Stützpunkt ist der zwischen Scheide und After gelegene Dammkörper (Centrum perinei), in den Fasern mehrerer Damm- und Beckenbodenmuskeln einstrahlen.

40. A hüvely, a szeméremtest, a női merevedőtestek és a medencefenék így nem elkülönült képletek, hanem egymást térben és működésben kiegészítő anatómiai rendszert alkotnak. – Scheide, Vulva, weibliche Schwellkörper und Beckenboden bilden somit keine voneinander isolierten Strukturen, sondern ein räumlich und funktionell zusammenwirkendes anatomisches System.