6.3.2 – A korai kötetek lírája – Die Lyrik der frühen Bände
1. Babits Mihály korai kötetei a formai tökély és a nagy műveltség jegyében születtek, és azonnal új hangot hoztak a magyar lírába. – Mihály Babits’ frühe Bände entstanden im Zeichen der formalen Vollkommenheit und der großen Bildung und brachten sogleich einen neuen Ton in die ungarische Lyrik.
2. Első kötete, a Levelek Iris koszorújából, 1909-ben jelent meg, és rendkívüli formai tudásról tett tanúbizonyságot. – Sein erster Band, „Levelek Iris koszorújából“ (Blätter aus dem Kranz der Iris), erschien 1909 und legte Zeugnis von außerordentlichem formalem Können ab.
3. A második kötet, a Herceg, hátha megjön a tél is!, 1911-ben követte, és tovább erősítette költői tekintélyét. – Der zweite Band, „Herceg, hátha megjön a tél is!“ (Prinz, vielleicht kommt auch der Winter!), folgte 1911 und festigte sein dichterisches Ansehen weiter.
4. E kötetek költőjét a poeta doctus, vagyis a tudós költő eszménye jellemzi, aki tudatosan uralja mesterségét. – Den Dichter dieser Bände kennzeichnet das Ideal des „poeta doctus“, also des gelehrten Dichters, der sein Handwerk bewusst beherrscht.
5. Babits korai lírája élesen elüt Ady szenvedélyes, vallomásos költészetétől, mert a személyességet gyakran háttérbe szorítja. – Babits’ frühe Lyrik hebt sich scharf von Adys leidenschaftlicher, bekenntnishafter Dichtung ab, weil sie das Persönliche häufig in den Hintergrund drängt.
6. Míg Ady saját sorsát állította verseinek középpontjába, Babits gyakran tárgyakról, tájakról és gondolatokról ír. – Während Ady sein eigenes Schicksal in den Mittelpunkt seiner Gedichte stellte, schreibt Babits häufig über Dinge, Landschaften und Gedanken.
7. Ezt a szemléletet szokás tárgyias költészetnek nevezni, mert a világot a maga érzéki gazdagságában akarja megragadni. – Diese Sichtweise pflegt man als gegenständliche Dichtung zu bezeichnen, weil sie die Welt in ihrer sinnlichen Fülle erfassen will.
8. A korai versek nyelve rendkívül zenei és színes, tele finom hangzásokkal, ritmusokkal és merész képekkel. – Die Sprache der frühen Gedichte ist außerordentlich musikalisch und farbig, voller feiner Klänge, Rhythmen und kühner Bilder.
9. Babits mesterien bánik a klasszikus és a modern versformákkal, ezért kötetei a formák valóságos tárházát kínálják. – Babits geht meisterhaft mit den klassischen und modernen Versformen um, deshalb bieten seine Bände eine wahre Fundgrube der Formen.
10. A műveltség nála nem külső dísz, hanem a világlátás szerves része, mert az antik és a modern kultúra átjárja verseit. – Die Bildung ist bei ihm kein äußerer Schmuck, sondern ein organischer Teil der Weltsicht, weil die antike und die moderne Kultur seine Gedichte durchdringen.
11. Az In Horatium című vers a kötet egyik programadó darabja, amely a klasszikus formát merész, modern tartalommal tölti meg. – Das Gedicht „In Horatium“ ist eines der programmatischen Stücke des Bandes, das die klassische Form mit kühnem, modernem Inhalt füllt.
12. A vers a horatiusi arany középszer eszményével fordul szembe, mert Babits a változást, a sokféleséget és a szüntelen megújulást hirdeti. – Das Gedicht wendet sich gegen das horazische Ideal der goldenen Mitte, weil Babits die Veränderung, die Vielfalt und die unaufhörliche Erneuerung verkündet.
13. Az antik alkaioszi strófában megszólaló modern gondolat jól mutatja Babits egész korai költészetének kettősségét. – Der in der antiken alkäischen Strophe erklingende moderne Gedanke zeigt gut die Doppelheit von Babits’ ganzer frühen Dichtung.
14. A régi forma és az új tartalom feszültsége teszi ezeket a verseket egyszerre klasszikussá és modernné. – Die Spannung zwischen der alten Form und dem neuen Inhalt macht diese Gedichte zugleich klassisch und modern.
15. A korai líra egyik legfontosabb darabja A lírikus epilógja, egy tökéletes formájú szonett. – Eines der wichtigsten Stücke der frühen Lyrik ist „A lírikus epilógja“ („Der Epilog des Lyrikers“), ein Sonett von vollendeter Form.
16. Ebben a versben a költő fájdalmasan vallja be, hogy önmaga börtönébe zárva csak saját magáról tud írni. – In diesem Gedicht gesteht der Dichter schmerzlich, dass er, im Gefängnis seiner selbst eingeschlossen, nur über sich selbst zu schreiben vermag.
17. A híres sor, hogy „csak én bírok versemnek hőse lenni”, a modern ember magányát és bezártságát fejezi ki. – Die berühmte Zeile „csak én bírok versemnek hőse lenni“ („nur ich kann der Held meines Gedichts sein“) drückt die Einsamkeit und die Abgeschlossenheit des modernen Menschen aus.
18. A vers a szubjektum és a világ közötti áthidalhatatlan távolság filozófiai problémáját öltözteti tökéletes formába. – Das Gedicht kleidet das philosophische Problem des unüberbrückbaren Abstands zwischen dem Subjekt und der Welt in eine vollkommene Form.
19. Babits korai költészetét mélyen áthatják a korszak nagy filozófiai áramlatai, például Bergson, Nietzsche és Schopenhauer gondolatai. – Babits’ frühe Dichtung ist zutiefst von den großen philosophischen Strömungen der Epoche durchdrungen, etwa von den Gedanken Bergsons, Nietzsches und Schopenhauers.
20. Az idő, a mulandóság, a megismerés és a lét kérdései már ezekben a korai versekben is nagy szerepet játszanak. – Die Fragen der Zeit, der Vergänglichkeit, der Erkenntnis und des Seins spielen schon in diesen frühen Gedichten eine große Rolle.
21. A Fekete ország című vers egy sötét, látomásos világot fest, amelyben minden feketévé válik és egységbe olvad. – Das Gedicht „Fekete ország“ („Schwarzes Land“) malt eine dunkle, visionäre Welt, in der alles schwarz wird und sich zur Einheit verschmilzt.
22. A vers monoton, sulykoló ritmusa és a fekete szó szüntelen ismétlése nyomasztó, hipnotikus hatást kelt. – Der monotone, einhämmernde Rhythmus des Gedichts und die unaufhörliche Wiederholung des Wortes „schwarz“ erzeugen eine bedrückende, hypnotische Wirkung.
23. Ez a vers a lét mögötti sötét, megfoghatatlan lényeg megsejtését fejezi ki egy nagy filozófiai látomásban. – Dieses Gedicht drückt das Ahnen des dunklen, ungreifbaren Wesens hinter dem Dasein in einer großen philosophischen Vision aus.
24. A korai kötetekben gyakran jelennek meg egzotikus, távoli tájak és kultúrák, amelyek a képzelet szabadságát mutatják. – In den frühen Bänden erscheinen häufig exotische, ferne Landschaften und Kulturen, die die Freiheit der Vorstellungskraft zeigen.
25. Babits a képzeletben bejárja a világ és a történelem távoli tartományait, mert a valóságtól a művészet felé menekül. – Babits durchwandert in der Vorstellung die fernen Gefilde der Welt und der Geschichte, weil er aus der Wirklichkeit in die Kunst flieht.
26. Ezt a menekülő, esztétizáló magatartást gyakran a l’art pour l’art, vagyis a művészet a művészetért elvéhez kapcsolják. – Diese fliehende, ästhetisierende Haltung verbindet man häufig mit dem Grundsatz des „l’art pour l’art“, also der Kunst um der Kunst willen.
27. A fiatal Babitsot valóban vonzotta a tiszta, öncélú szépség eszménye, amely elfordul a hétköznapi valóságtól. – Den jungen Babits zog tatsächlich das Ideal der reinen, selbstzweckhaften Schönheit an, das sich von der alltäglichen Wirklichkeit abwendet.
28. Ez a szemlélet azonban sohasem volt teljes nála, mert a nagy gondolati és erkölcsi kérdések már ekkor foglalkoztatták. – Diese Sichtweise war bei ihm jedoch nie vollständig, weil ihn die großen gedanklichen und moralischen Fragen schon damals beschäftigten.
29. A korai kötetek verseiben a hűvös tárgyilagosság mögött gyakran mély, rejtett érzelmi feszültség rejlik. – In den Gedichten der frühen Bände verbirgt sich hinter der kühlen Sachlichkeit häufig eine tiefe, verborgene emotionale Spannung.
30. Babits nem tárja fel közvetlenül érzelmeit, hanem képekbe, formákba és gondolatokba burkolja őket. – Babits legt seine Gefühle nicht unmittelbar offen, sondern hüllt sie in Bilder, Formen und Gedanken.
31. Ez a tartózkodó, közvetett kifejezésmód a korai líra egyik legjellemzőbb és legmodernebb vonása. – Diese zurückhaltende, indirekte Ausdrucksweise ist eines der charakteristischsten und modernsten Merkmale der frühen Lyrik.
32. A korabeli olvasók egy része hidegnek, túl intellektuálisnak és mesterkéltnek érezte Babits verseit. – Ein Teil der damaligen Leser empfand Babits’ Gedichte als kalt, zu intellektuell und gekünstelt.
33. Mások éppen a nagy tudást, a formai gazdagságot és a gondolati mélységet csodálták ebben a költészetben. – Andere bewunderten gerade das große Wissen, den formalen Reichtum und die gedankliche Tiefe in dieser Dichtung.
34. A korai kötetek jelentősége abban áll, hogy megmutatták, milyen magas szintre emelhető a magyar költői mesterség. – Die Bedeutung der frühen Bände liegt darin, dass sie zeigten, auf welch hohes Niveau das ungarische dichterische Handwerk gehoben werden kann.
35. Babits bebizonyította, hogy a legbonyolultabb európai formák és gondolatok is természetesen szólalhatnak meg magyarul. – Babits bewies, dass auch die kompliziertesten europäischen Formen und Gedanken auf Ungarisch natürlich erklingen können.
36. E korszak lírája szoros kapcsolatban áll műfordítói munkájával, mert a fordítás közben tökéletesítette formaérzékét. – Die Lyrik dieser Epoche steht in engem Zusammenhang mit seiner Übersetzertätigkeit, weil er beim Übersetzen sein Formgefühl vervollkommnete.
37. A korai kötetek költője még nem a felelősség és a próféta hangján szól, hanem a formák és a szépség mesteri játékával. – Der Dichter der frühen Bände spricht noch nicht mit der Stimme der Verantwortung und des Propheten, sondern mit dem meisterhaften Spiel der Formen und der Schönheit.
38. Későbbi pályáján ez a hang fokozatosan komorabbá, gondolatibbá és erkölcsileg elkötelezettebbé vált. – In seiner späteren Laufbahn wurde dieser Ton allmählich düsterer, gedanklicher und moralisch engagierter.
39. A korai líra mégis nélkülözhetetlen alapja az egész babitsi életműnek, mert itt alakult ki jellegzetes költői nyelve. – Die frühe Lyrik ist dennoch die unentbehrliche Grundlage von Babits’ ganzem Lebenswerk, weil hier seine charakteristische dichterische Sprache entstand.
40. Ezek a kötetek ma is a magyar formaművészet csúcsai közé tartoznak, és a tudós költő eszményének maradandó példái. – Diese Bände gehören bis heute zu den Gipfeln der ungarischen Formkunst und sind bleibende Beispiele für das Ideal des gelehrten Dichters.
(aufklappen)magyar
1. Babits Mihály korai kötetei a formai tökély és a nagy műveltség jegyében születtek, és azonnal új hangot hoztak a magyar lírába.
2. Első kötete, a Levelek Iris koszorújából, 1909-ben jelent meg, és rendkívüli formai tudásról tett tanúbizonyságot.
3. A második kötet, a Herceg, hátha megjön a tél is!, 1911-ben követte, és tovább erősítette költői tekintélyét.
4. E kötetek költőjét a poeta doctus, vagyis a tudós költő eszménye jellemzi, aki tudatosan uralja mesterségét.
5. Babits korai lírája élesen elüt Ady szenvedélyes, vallomásos költészetétől, mert a személyességet gyakran háttérbe szorítja.
6. Míg Ady saját sorsát állította verseinek középpontjába, Babits gyakran tárgyakról, tájakról és gondolatokról ír.
7. Ezt a szemléletet szokás tárgyias költészetnek nevezni, mert a világot a maga érzéki gazdagságában akarja megragadni.
8. A korai versek nyelve rendkívül zenei és színes, tele finom hangzásokkal, ritmusokkal és merész képekkel.
9. Babits mesterien bánik a klasszikus és a modern versformákkal, ezért kötetei a formák valóságos tárházát kínálják.
10. A műveltség nála nem külső dísz, hanem a világlátás szerves része, mert az antik és a modern kultúra átjárja verseit.
11. Az In Horatium című vers a kötet egyik programadó darabja, amely a klasszikus formát merész, modern tartalommal tölti meg.
12. A vers a horatiusi arany középszer eszményével fordul szembe, mert Babits a változást, a sokféleséget és a szüntelen megújulást hirdeti.
13. Az antik alkaioszi strófában megszólaló modern gondolat jól mutatja Babits egész korai költészetének kettősségét.
14. A régi forma és az új tartalom feszültsége teszi ezeket a verseket egyszerre klasszikussá és modernné.
15. A korai líra egyik legfontosabb darabja A lírikus epilógja, egy tökéletes formájú szonett.
16. Ebben a versben a költő fájdalmasan vallja be, hogy önmaga börtönébe zárva csak saját magáról tud írni.
17. A híres sor, hogy „csak én bírok versemnek hőse lenni”, a modern ember magányát és bezártságát fejezi ki.
18. A vers a szubjektum és a világ közötti áthidalhatatlan távolság filozófiai problémáját öltözteti tökéletes formába.
19. Babits korai költészetét mélyen áthatják a korszak nagy filozófiai áramlatai, például Bergson, Nietzsche és Schopenhauer gondolatai.
20. Az idő, a mulandóság, a megismerés és a lét kérdései már ezekben a korai versekben is nagy szerepet játszanak.
21. A Fekete ország című vers egy sötét, látomásos világot fest, amelyben minden feketévé válik és egységbe olvad.
22. A vers monoton, sulykoló ritmusa és a fekete szó szüntelen ismétlése nyomasztó, hipnotikus hatást kelt.
23. Ez a vers a lét mögötti sötét, megfoghatatlan lényeg megsejtését fejezi ki egy nagy filozófiai látomásban.
24. A korai kötetekben gyakran jelennek meg egzotikus, távoli tájak és kultúrák, amelyek a képzelet szabadságát mutatják.
25. Babits a képzeletben bejárja a világ és a történelem távoli tartományait, mert a valóságtól a művészet felé menekül.
26. Ezt a menekülő, esztétizáló magatartást gyakran a l’art pour l’art, vagyis a művészet a művészetért elvéhez kapcsolják.
27. A fiatal Babitsot valóban vonzotta a tiszta, öncélú szépség eszménye, amely elfordul a hétköznapi valóságtól.
28. Ez a szemlélet azonban sohasem volt teljes nála, mert a nagy gondolati és erkölcsi kérdések már ekkor foglalkoztatták.
29. A korai kötetek verseiben a hűvös tárgyilagosság mögött gyakran mély, rejtett érzelmi feszültség rejlik.
30. Babits nem tárja fel közvetlenül érzelmeit, hanem képekbe, formákba és gondolatokba burkolja őket.
31. Ez a tartózkodó, közvetett kifejezésmód a korai líra egyik legjellemzőbb és legmodernebb vonása.
32. A korabeli olvasók egy része hidegnek, túl intellektuálisnak és mesterkéltnek érezte Babits verseit.
33. Mások éppen a nagy tudást, a formai gazdagságot és a gondolati mélységet csodálták ebben a költészetben.
34. A korai kötetek jelentősége abban áll, hogy megmutatták, milyen magas szintre emelhető a magyar költői mesterség.
35. Babits bebizonyította, hogy a legbonyolultabb európai formák és gondolatok is természetesen szólalhatnak meg magyarul.
36. E korszak lírája szoros kapcsolatban áll műfordítói munkájával, mert a fordítás közben tökéletesítette formaérzékét.
37. A korai kötetek költője még nem a felelősség és a próféta hangján szól, hanem a formák és a szépség mesteri játékával.
38. Későbbi pályáján ez a hang fokozatosan komorabbá, gondolatibbá és erkölcsileg elkötelezettebbé vált.
39. A korai líra mégis nélkülözhetetlen alapja az egész babitsi életműnek, mert itt alakult ki jellegzetes költői nyelve.
40. Ezek a kötetek ma is a magyar formaművészet csúcsai közé tartoznak, és a tudós költő eszményének maradandó példái.
(aufklappen)német
1. Mihály Babits’ frühe Bände entstanden im Zeichen der formalen Vollkommenheit und der großen Bildung und brachten sogleich einen neuen Ton in die ungarische Lyrik.
2. Sein erster Band, „Levelek Iris koszorújából“ (Blätter aus dem Kranz der Iris), erschien 1909 und legte Zeugnis von außerordentlichem formalem Können ab.
3. Der zweite Band, „Herceg, hátha megjön a tél is!“ (Prinz, vielleicht kommt auch der Winter!), folgte 1911 und festigte sein dichterisches Ansehen weiter.
4. Den Dichter dieser Bände kennzeichnet das Ideal des „poeta doctus“, also des gelehrten Dichters, der sein Handwerk bewusst beherrscht.
5. Babits’ frühe Lyrik hebt sich scharf von Adys leidenschaftlicher, bekenntnishafter Dichtung ab, weil sie das Persönliche häufig in den Hintergrund drängt.
6. Während Ady sein eigenes Schicksal in den Mittelpunkt seiner Gedichte stellte, schreibt Babits häufig über Dinge, Landschaften und Gedanken.
7. Diese Sichtweise pflegt man als gegenständliche Dichtung zu bezeichnen, weil sie die Welt in ihrer sinnlichen Fülle erfassen will.
8. Die Sprache der frühen Gedichte ist außerordentlich musikalisch und farbig, voller feiner Klänge, Rhythmen und kühner Bilder.
9. Babits geht meisterhaft mit den klassischen und modernen Versformen um, deshalb bieten seine Bände eine wahre Fundgrube der Formen.
10. Die Bildung ist bei ihm kein äußerer Schmuck, sondern ein organischer Teil der Weltsicht, weil die antike und die moderne Kultur seine Gedichte durchdringen.
11. Das Gedicht „In Horatium“ ist eines der programmatischen Stücke des Bandes, das die klassische Form mit kühnem, modernem Inhalt füllt.
12. Das Gedicht wendet sich gegen das horazische Ideal der goldenen Mitte, weil Babits die Veränderung, die Vielfalt und die unaufhörliche Erneuerung verkündet.
13. Der in der antiken alkäischen Strophe erklingende moderne Gedanke zeigt gut die Doppelheit von Babits’ ganzer frühen Dichtung.
14. Die Spannung zwischen der alten Form und dem neuen Inhalt macht diese Gedichte zugleich klassisch und modern.
15. Eines der wichtigsten Stücke der frühen Lyrik ist „A lírikus epilógja“ („Der Epilog des Lyrikers“), ein Sonett von vollendeter Form.
16. In diesem Gedicht gesteht der Dichter schmerzlich, dass er, im Gefängnis seiner selbst eingeschlossen, nur über sich selbst zu schreiben vermag.
17. Die berühmte Zeile „csak én bírok versemnek hőse lenni“ („nur ich kann der Held meines Gedichts sein“) drückt die Einsamkeit und die Abgeschlossenheit des modernen Menschen aus.
18. Das Gedicht kleidet das philosophische Problem des unüberbrückbaren Abstands zwischen dem Subjekt und der Welt in eine vollkommene Form.
19. Babits’ frühe Dichtung ist zutiefst von den großen philosophischen Strömungen der Epoche durchdrungen, etwa von den Gedanken Bergsons, Nietzsches und Schopenhauers.
20. Die Fragen der Zeit, der Vergänglichkeit, der Erkenntnis und des Seins spielen schon in diesen frühen Gedichten eine große Rolle.
21. Das Gedicht „Fekete ország“ („Schwarzes Land“) malt eine dunkle, visionäre Welt, in der alles schwarz wird und sich zur Einheit verschmilzt.
22. Der monotone, einhämmernde Rhythmus des Gedichts und die unaufhörliche Wiederholung des Wortes „schwarz“ erzeugen eine bedrückende, hypnotische Wirkung.
23. Dieses Gedicht drückt das Ahnen des dunklen, ungreifbaren Wesens hinter dem Dasein in einer großen philosophischen Vision aus.
24. In den frühen Bänden erscheinen häufig exotische, ferne Landschaften und Kulturen, die die Freiheit der Vorstellungskraft zeigen.
25. Babits durchwandert in der Vorstellung die fernen Gefilde der Welt und der Geschichte, weil er aus der Wirklichkeit in die Kunst flieht.
26. Diese fliehende, ästhetisierende Haltung verbindet man häufig mit dem Grundsatz des „l’art pour l’art“, also der Kunst um der Kunst willen.
27. Den jungen Babits zog tatsächlich das Ideal der reinen, selbstzweckhaften Schönheit an, das sich von der alltäglichen Wirklichkeit abwendet.
28. Diese Sichtweise war bei ihm jedoch nie vollständig, weil ihn die großen gedanklichen und moralischen Fragen schon damals beschäftigten.
29. In den Gedichten der frühen Bände verbirgt sich hinter der kühlen Sachlichkeit häufig eine tiefe, verborgene emotionale Spannung.
30. Babits legt seine Gefühle nicht unmittelbar offen, sondern hüllt sie in Bilder, Formen und Gedanken.
31. Diese zurückhaltende, indirekte Ausdrucksweise ist eines der charakteristischsten und modernsten Merkmale der frühen Lyrik.
32. Ein Teil der damaligen Leser empfand Babits’ Gedichte als kalt, zu intellektuell und gekünstelt.
33. Andere bewunderten gerade das große Wissen, den formalen Reichtum und die gedankliche Tiefe in dieser Dichtung.
34. Die Bedeutung der frühen Bände liegt darin, dass sie zeigten, auf welch hohes Niveau das ungarische dichterische Handwerk gehoben werden kann.
35. Babits bewies, dass auch die kompliziertesten europäischen Formen und Gedanken auf Ungarisch natürlich erklingen können.
36. Die Lyrik dieser Epoche steht in engem Zusammenhang mit seiner Übersetzertätigkeit, weil er beim Übersetzen sein Formgefühl vervollkommnete.
37. Der Dichter der frühen Bände spricht noch nicht mit der Stimme der Verantwortung und des Propheten, sondern mit dem meisterhaften Spiel der Formen und der Schönheit.
38. In seiner späteren Laufbahn wurde dieser Ton allmählich düsterer, gedanklicher und moralisch engagierter.
39. Die frühe Lyrik ist dennoch die unentbehrliche Grundlage von Babits’ ganzem Lebenswerk, weil hier seine charakteristische dichterische Sprache entstand.
40. Diese Bände gehören bis heute zu den Gipfeln der ungarischen Formkunst und sind bleibende Beispiele für das Ideal des gelehrten Dichters.