7.11 – A felső és az alsó végtag artériái – Die Arterien der oberen und unteren Extremität
1. A végtagok artériás ellátását egymásba folytatódó főverőerek biztosítják, amelyek nevüket az általuk átszelt testtájaknak megfelelően változtatják. – Die arterielle Versorgung der Extremitäten wird durch ineinander übergehende Hauptarterien gewährleistet, deren Bezeichnung sich entsprechend den durchquerten Körperregionen ändert.
2. Mindkét végtagban egy központi érpálya vezeti a vért a törzs felől a kézhez vagy a lábhoz, miközben számos izom-, csont- és ízületi ágat ad le. – In beiden Extremitäten führt eine zentrale Gefäßbahn das Blut vom Rumpf zur Hand oder zum Fuß und gibt dabei zahlreiche Muskel-, Knochen- und Gelenkäste ab.
3. A felső végtag fő artériája a kulcscsont alatt haladva éri el az első borda lateralis szélét, ahol hónalji verőérként folytatja útját. – Die Hauptarterie der oberen Extremität zieht unter dem Schlüsselbein zum lateralen Rand der ersten Rippe, wo sie sich als Achselarterie fortsetzt.
4. A hónaljban az ér ágai a mellkas oldalfalát, a vállízületet és a lapocka körüli izmokat látják el, miközben kiterjedt összeköttetéseket alakítanak ki. – In der Achselhöhle versorgen ihre Äste die seitliche Brustwand, das Schultergelenk und die Muskeln um das Schulterblatt und bilden dabei ausgedehnte Gefäßverbindungen.
5. A nagy görgetegizom alsó szélétől kari verőérnek nevezett törzs a felkar medialis oldalán halad lefelé, és kisebb ágaival mindkét izomrekeszt táplálja. – Der ab dem Unterrand des großen Rundmuskels als Oberarmarterie bezeichnete Stamm zieht an der medialen Oberarmseite abwärts und versorgt mit kleineren Ästen beide Muskellogen.
6. Legerősebb proximális ága az orsóideget követve a felkar hátulsó felszínére jut, ahol főként a háromfejű karizom és a felkarcsont vérellátásában vesz részt. – Ihr kräftigster proximaler Ast folgt dem Speichennerv zur Rückseite des Oberarms und beteiligt sich dort vor allem an der Versorgung des dreiköpfigen Oberarmmuskels und des Oberarmknochens.
7. A könyökhajlat mélyén a kari verőér orsócsonti és singcsonti verőérre oszlik, amelyek eltérő útvonalon közelítik meg a csuklót és a kezet. – In der Tiefe der Ellenbeuge teilt sich die Oberarmarterie in Speichen- und Ellenarterie, die auf unterschiedlichen Wegen Handgelenk und Hand erreichen.
8. Hüvelykujji oldalon az orsócsonti verőér distalisan felszínessé válik, ezért pulzusa a csuklónál könnyen tapintható, mielőtt a kézháton át a tenyér mélyébe fordul. – Auf der Daumenseite wird die Speichenarterie distal oberflächlich, weshalb ihr Puls am Handgelenk gut tastbar ist, bevor sie über den Handrücken in die tiefe Hohlhand zieht.
9. A mély tenyéri rétegben főként az orsócsonti verőér hozza létre azt az artériás ívet, amely a kézközépcsontok és a hüvelykujj ellátásában meghatározó. – In der tiefen Hohlhandschicht bildet hauptsächlich die Speichenarterie den Gefäßbogen, der für die Versorgung der Mittelhandknochen und des Daumens entscheidend ist.
10. Ezzel szemben a singcsonti verőér az alkar medialis oldalán halad, majd a borsócsont mellett belépve elsősorban a felületes tenyéri ívet alakítja ki. – Dagegen verläuft die Ellenarterie an der medialen Unterarmseite und bildet nach ihrem Eintritt neben dem Erbsenbein überwiegend den oberflächlichen Hohlhandbogen.
11. A két tenyéri ív egymással és a kézhát ereivel is kapcsolatban áll, így a kéz változó helyzete és erős markolómozgásai mellett is fenntartható a véráramlás. – Beide Hohlhandbögen stehen untereinander sowie mit den Gefäßen des Handrückens in Verbindung, sodass der Blutfluss auch bei wechselnder Handstellung und kräftigen Greifbewegungen erhalten bleibt.
12. Az alsó végtag artériás útja a hasi aorta kettéágazásánál kezdődik, ahol a két közös csípőverőér rövid lefutás után belső és külső ágra válik. – Die arterielle Gefäßbahn der unteren Extremität beginnt an der Teilung der Bauchaorta, wo sich beide gemeinsamen Beckenarterien nach kurzem Verlauf in einen inneren und einen äußeren Ast aufspalten.
13. A belső csípőverőér ágai a farizmokat, a medence környékét és részben a csípőízületet táplálják, miközben kapcsolatot teremtenek a comb artériás rendszerével. – Äste der inneren Beckenarterie versorgen die Gesäßmuskulatur, die Beckenumgebung und teilweise das Hüftgelenk und stellen zugleich Verbindungen zum arteriellen System des Oberschenkels her.
14. Miután a külső csípőverőér a lágyékszalag alatt elhagyta a medencét, combverőérként halad tovább a comb elülső és medialis részén. – Nachdem die äußere Beckenarterie das Becken unter dem Leistenband verlassen hat, zieht sie als Oberschenkelarterie an der Vorder- und Innenseite des Oberschenkels weiter.
15. Közvetlenül a lágyéktájék alatt eredő mély combverőér körülfutó és átfúró ágaival a comb izomzatának, valamint a combfej és a combnyak területének legfontosabb táplálóere. – Die unmittelbar unterhalb der Leistenregion entspringende tiefe Oberschenkelarterie ist mit ihren umgreifenden und durchbohrenden Ästen das wichtigste Versorgungsgefäß der Oberschenkelmuskulatur sowie des Hüftkopfes und Schenkelhalses.
16. A közelítőcsatornán végighaladó combverőér annak ínnyílásán keresztül jut a térdhajlatba, ahol térdhajlati verőérként közvetlenül az ízületi tok előtt fekszik. – Die durch den Adduktorenkanal verlaufende Oberschenkelarterie gelangt durch dessen Sehnenöffnung in die Kniekehle, wo sie als Kniekehlenarterie unmittelbar vor der Gelenkkapsel liegt.
17. A térd körül több irányból érkező ágak sűrű ízületi hálózatot alkotnak, amely hajlítás és nyújtás közben is biztosítja a környező szövetek vérellátását. – Um das Knie bilden aus mehreren Richtungen kommende Äste ein dichtes Gelenknetz, das die Versorgung der umgebenden Gewebe auch während Beugung und Streckung gewährleistet.
18. A térdhajlati verőér az alsó lábszáron elülső és hátulsó sípcsonti verőérre oszlik, míg a szárkapcsi verőér rendszerint a hátulsó ágból ered. – Die Kniekehlenarterie teilt sich am oberen Unterschenkel in eine vordere und eine hintere Schienbeinarterie, während die Wadenbeinarterie gewöhnlich aus dem hinteren Ast entspringt.
19. A csontközi hártyán áthaladó elülső sípcsonti verőér az elülső izomrekeszben ereszkedik a boka felé, majd a lábháton lábháti verőérként folytatódik. – Die durch die Zwischenknochenmembran tretende vordere Schienbeinarterie steigt in der vorderen Muskelloge zum Sprunggelenk ab und setzt sich auf dem Fußrücken als Fußrückenarterie fort.
20. Pulzusa a lábháton rendszerint jól vizsgálható, mivel az ér a hosszú öregujjfeszítő ina mellett viszonylag felszínesen halad. – Ihr Puls lässt sich auf dem Fußrücken gewöhnlich gut untersuchen, da das Gefäß neben der Sehne des langen Großzehenstreckers verhältnismäßig oberflächlich verläuft.
21. A hátulsó sípcsonti verőér a lábszár mély hajlítórekeszében halad, majd a belboka mögött a lábtőalagúton keresztül éri el a talpat. – Die hintere Schienbeinarterie zieht in der tiefen Beugerloge des Unterschenkels und erreicht anschließend hinter dem Innenknöchel durch den Tarsaltunnel die Fußsohle.
22. Medialis és lateralis talpi végágai közül az utóbbi a lábháti rendszer mély ágával egyesülve létrehozza a talp mély artériás ívét. – Von ihren medialen und lateralen plantaren Endästen bildet der letztere durch Vereinigung mit einem tiefen Ast des Fußrückensystems den tiefen arteriellen Sohlenbogen.
23. Az artériás összeköttetések különösen az ízületek körül jelentősek, mert lehetővé teszik, hogy a vér egy átmenetileg összenyomott vagy megtört érszakaszt kerülő úton megkerüljön. – Arterielle Verbindungen sind besonders im Bereich der Gelenke bedeutsam, da sie dem Blut ermöglichen, einen vorübergehend zusammengedrückten oder abgeknickten Gefäßabschnitt zu umgehen.
24. Pulzus legbiztosabban ott tapintható, ahol az artéria felszínesen, szilárd csontos alap fölött halad, például a csuklón, a lágyékhajlatban, a belboka mögött vagy a lábháton. – Der Puls ist dort am zuverlässigsten tastbar, wo eine Arterie oberflächlich über einer festen knöchernen Unterlage verläuft, etwa am Handgelenk, in der Leistenbeuge, hinter dem Innenknöchel oder auf dem Fußrücken.
25. A folytonos főverőerek, a kéz és a láb artériás ívei, valamint az ízületek körüli érhálózatok együtt alkalmazkodnak a végtagok mozgásához és változó terheléséhez. – Die durchgehenden Hauptarterien, die Gefäßbögen von Hand und Fuß sowie die Netze um die Gelenke passen sich gemeinsam den Bewegungen und wechselnden Belastungen der Extremitäten an.
(aufklappen)magyar
1. A végtagok artériás ellátását egymásba folytatódó főverőerek biztosítják, amelyek nevüket az általuk átszelt testtájaknak megfelelően változtatják.
2. Mindkét végtagban egy központi érpálya vezeti a vért a törzs felől a kézhez vagy a lábhoz, miközben számos izom-, csont- és ízületi ágat ad le.
3. A felső végtag fő artériája a kulcscsont alatt haladva éri el az első borda lateralis szélét, ahol hónalji verőérként folytatja útját.
4. A hónaljban az ér ágai a mellkas oldalfalát, a vállízületet és a lapocka körüli izmokat látják el, miközben kiterjedt összeköttetéseket alakítanak ki.
5. A nagy görgetegizom alsó szélétől kari verőérnek nevezett törzs a felkar medialis oldalán halad lefelé, és kisebb ágaival mindkét izomrekeszt táplálja.
6. Legerősebb proximális ága az orsóideget követve a felkar hátulsó felszínére jut, ahol főként a háromfejű karizom és a felkarcsont vérellátásában vesz részt.
7. A könyökhajlat mélyén a kari verőér orsócsonti és singcsonti verőérre oszlik, amelyek eltérő útvonalon közelítik meg a csuklót és a kezet.
8. Hüvelykujji oldalon az orsócsonti verőér distalisan felszínessé válik, ezért pulzusa a csuklónál könnyen tapintható, mielőtt a kézháton át a tenyér mélyébe fordul.
9. A mély tenyéri rétegben főként az orsócsonti verőér hozza létre azt az artériás ívet, amely a kézközépcsontok és a hüvelykujj ellátásában meghatározó.
10. Ezzel szemben a singcsonti verőér az alkar medialis oldalán halad, majd a borsócsont mellett belépve elsősorban a felületes tenyéri ívet alakítja ki.
11. A két tenyéri ív egymással és a kézhát ereivel is kapcsolatban áll, így a kéz változó helyzete és erős markolómozgásai mellett is fenntartható a véráramlás.
12. Az alsó végtag artériás útja a hasi aorta kettéágazásánál kezdődik, ahol a két közös csípőverőér rövid lefutás után belső és külső ágra válik.
13. A belső csípőverőér ágai a farizmokat, a medence környékét és részben a csípőízületet táplálják, miközben kapcsolatot teremtenek a comb artériás rendszerével.
14. Miután a külső csípőverőér a lágyékszalag alatt elhagyta a medencét, combverőérként halad tovább a comb elülső és medialis részén.
15. Közvetlenül a lágyéktájék alatt eredő mély combverőér körülfutó és átfúró ágaival a comb izomzatának, valamint a combfej és a combnyak területének legfontosabb táplálóere.
16. A közelítőcsatornán végighaladó combverőér annak ínnyílásán keresztül jut a térdhajlatba, ahol térdhajlati verőérként közvetlenül az ízületi tok előtt fekszik.
17. A térd körül több irányból érkező ágak sűrű ízületi hálózatot alkotnak, amely hajlítás és nyújtás közben is biztosítja a környező szövetek vérellátását.
18. A térdhajlati verőér az alsó lábszáron elülső és hátulsó sípcsonti verőérre oszlik, míg a szárkapcsi verőér rendszerint a hátulsó ágból ered.
19. A csontközi hártyán áthaladó elülső sípcsonti verőér az elülső izomrekeszben ereszkedik a boka felé, majd a lábháton lábháti verőérként folytatódik.
20. Pulzusa a lábháton rendszerint jól vizsgálható, mivel az ér a hosszú öregujjfeszítő ina mellett viszonylag felszínesen halad.
21. A hátulsó sípcsonti verőér a lábszár mély hajlítórekeszében halad, majd a belboka mögött a lábtőalagúton keresztül éri el a talpat.
22. Medialis és lateralis talpi végágai közül az utóbbi a lábháti rendszer mély ágával egyesülve létrehozza a talp mély artériás ívét.
23. Az artériás összeköttetések különösen az ízületek körül jelentősek, mert lehetővé teszik, hogy a vér egy átmenetileg összenyomott vagy megtört érszakaszt kerülő úton megkerüljön.
24. Pulzus legbiztosabban ott tapintható, ahol az artéria felszínesen, szilárd csontos alap fölött halad, például a csuklón, a lágyékhajlatban, a belboka mögött vagy a lábháton.
25. A folytonos főverőerek, a kéz és a láb artériás ívei, valamint az ízületek körüli érhálózatok együtt alkalmazkodnak a végtagok mozgásához és változó terheléséhez.
(aufklappen)német
1. Die arterielle Versorgung der Extremitäten wird durch ineinander übergehende Hauptarterien gewährleistet, deren Bezeichnung sich entsprechend den durchquerten Körperregionen ändert.
2. In beiden Extremitäten führt eine zentrale Gefäßbahn das Blut vom Rumpf zur Hand oder zum Fuß und gibt dabei zahlreiche Muskel-, Knochen- und Gelenkäste ab.
3. Die Hauptarterie der oberen Extremität zieht unter dem Schlüsselbein zum lateralen Rand der ersten Rippe, wo sie sich als Achselarterie fortsetzt.
4. In der Achselhöhle versorgen ihre Äste die seitliche Brustwand, das Schultergelenk und die Muskeln um das Schulterblatt und bilden dabei ausgedehnte Gefäßverbindungen.
5. Der ab dem Unterrand des großen Rundmuskels als Oberarmarterie bezeichnete Stamm zieht an der medialen Oberarmseite abwärts und versorgt mit kleineren Ästen beide Muskellogen.
6. Ihr kräftigster proximaler Ast folgt dem Speichennerv zur Rückseite des Oberarms und beteiligt sich dort vor allem an der Versorgung des dreiköpfigen Oberarmmuskels und des Oberarmknochens.
7. In der Tiefe der Ellenbeuge teilt sich die Oberarmarterie in Speichen- und Ellenarterie, die auf unterschiedlichen Wegen Handgelenk und Hand erreichen.
8. Auf der Daumenseite wird die Speichenarterie distal oberflächlich, weshalb ihr Puls am Handgelenk gut tastbar ist, bevor sie über den Handrücken in die tiefe Hohlhand zieht.
9. In der tiefen Hohlhandschicht bildet hauptsächlich die Speichenarterie den Gefäßbogen, der für die Versorgung der Mittelhandknochen und des Daumens entscheidend ist.
10. Dagegen verläuft die Ellenarterie an der medialen Unterarmseite und bildet nach ihrem Eintritt neben dem Erbsenbein überwiegend den oberflächlichen Hohlhandbogen.
11. Beide Hohlhandbögen stehen untereinander sowie mit den Gefäßen des Handrückens in Verbindung, sodass der Blutfluss auch bei wechselnder Handstellung und kräftigen Greifbewegungen erhalten bleibt.
12. Die arterielle Gefäßbahn der unteren Extremität beginnt an der Teilung der Bauchaorta, wo sich beide gemeinsamen Beckenarterien nach kurzem Verlauf in einen inneren und einen äußeren Ast aufspalten.
13. Äste der inneren Beckenarterie versorgen die Gesäßmuskulatur, die Beckenumgebung und teilweise das Hüftgelenk und stellen zugleich Verbindungen zum arteriellen System des Oberschenkels her.
14. Nachdem die äußere Beckenarterie das Becken unter dem Leistenband verlassen hat, zieht sie als Oberschenkelarterie an der Vorder- und Innenseite des Oberschenkels weiter.
15. Die unmittelbar unterhalb der Leistenregion entspringende tiefe Oberschenkelarterie ist mit ihren umgreifenden und durchbohrenden Ästen das wichtigste Versorgungsgefäß der Oberschenkelmuskulatur sowie des Hüftkopfes und Schenkelhalses.
16. Die durch den Adduktorenkanal verlaufende Oberschenkelarterie gelangt durch dessen Sehnenöffnung in die Kniekehle, wo sie als Kniekehlenarterie unmittelbar vor der Gelenkkapsel liegt.
17. Um das Knie bilden aus mehreren Richtungen kommende Äste ein dichtes Gelenknetz, das die Versorgung der umgebenden Gewebe auch während Beugung und Streckung gewährleistet.
18. Die Kniekehlenarterie teilt sich am oberen Unterschenkel in eine vordere und eine hintere Schienbeinarterie, während die Wadenbeinarterie gewöhnlich aus dem hinteren Ast entspringt.
19. Die durch die Zwischenknochenmembran tretende vordere Schienbeinarterie steigt in der vorderen Muskelloge zum Sprunggelenk ab und setzt sich auf dem Fußrücken als Fußrückenarterie fort.
20. Ihr Puls lässt sich auf dem Fußrücken gewöhnlich gut untersuchen, da das Gefäß neben der Sehne des langen Großzehenstreckers verhältnismäßig oberflächlich verläuft.
21. Die hintere Schienbeinarterie zieht in der tiefen Beugerloge des Unterschenkels und erreicht anschließend hinter dem Innenknöchel durch den Tarsaltunnel die Fußsohle.
22. Von ihren medialen und lateralen plantaren Endästen bildet der letztere durch Vereinigung mit einem tiefen Ast des Fußrückensystems den tiefen arteriellen Sohlenbogen.
23. Arterielle Verbindungen sind besonders im Bereich der Gelenke bedeutsam, da sie dem Blut ermöglichen, einen vorübergehend zusammengedrückten oder abgeknickten Gefäßabschnitt zu umgehen.
24. Der Puls ist dort am zuverlässigsten tastbar, wo eine Arterie oberflächlich über einer festen knöchernen Unterlage verläuft, etwa am Handgelenk, in der Leistenbeuge, hinter dem Innenknöchel oder auf dem Fußrücken.
25. Die durchgehenden Hauptarterien, die Gefäßbögen von Hand und Fuß sowie die Netze um die Gelenke passen sich gemeinsam den Bewegungen und wechselnden Belastungen der Extremitäten an.