7.4.3 – A rostos váz és a billentyűk vetülete a mellkasfalon – Das Herzskelett und die Projektion der Klappen auf die Brustwand
1. A szív rostos váza (skeleton fibrosum cordis) tömött kollagén kötőszövetből álló rendszer, amely a pitvarok és a kamrák izomzatát szerkezetileg elválasztja. – Das Herzskelett (Skeleton fibrosum cordis) ist ein System aus straffem kollagenem Bindegewebe, das die Muskulatur der Vorhöfe und Kammern strukturell voneinander trennt.
2. Legfontosabb részeit a pitvar-kamrai szájadékokat körülvevő jobb és bal rostos gyűrű, az anulus fibrosus dexter és sinister alkotja. – Seine wichtigsten Bestandteile sind der rechte und linke Faserring, Anulus fibrosus dexter und sinister, welche die Vorhof-Kammer-Öffnungen umgeben.
3. A nagy artériák eredésénél további rostos gyűrűk támasztják meg az aorta- és a tüdőverőér-billentyű tasakjainak rögzülési vonalát. – An den Ursprüngen der großen Arterien stützen weitere Faserringe die Ansatzlinien der Taschen von Aorten- und Pulmonalklappe.
4. A rostos gyűrűket egymással a jobb és bal rostos háromszög, vagyis a trigonum fibrosum dextrum és sinistrum kapcsolja össze. – Die Faserringe werden durch das rechte und linke Faserdreieck, das Trigonum fibrosum dextrum und sinistrum, miteinander verbunden.
5. Közülük a jobb rostos háromszög erősebb, központi helyzetű terület, amelyet gyakran a szív központi rostos testének is neveznek. – Das rechte Faserdreieck ist der kräftigere, zentral gelegene Abschnitt und wird häufig als zentraler fibröser Körper des Herzens bezeichnet.
6. A kamraközti sövény hártyás része (pars membranacea septi interventricularis) szintén szoros szerkezeti kapcsolatban áll ezzel a rostos rendszerrel. – Auch der membranöse Teil der Kammerscheidewand (Pars membranacea septi interventricularis) steht in enger struktureller Verbindung mit diesem Faserapparat.
7. A rostos váz a billentyűvitorlák és -tasakok szilárd rögzítési helyét képezi, miközben megakadályozza a szájadékok túlzott kitágulását. – Das Herzskelett bildet eine feste Ansatzstelle für Klappensegel und -taschen und verhindert zugleich eine übermäßige Erweiterung der Öffnungen.
8. Hozzá tapad a pitvari és kamrai szívizomrostok jelentős része is, ezért a váz a szívizomzat erőátvitelében szintén szerepet játszik. – An ihm setzt auch ein erheblicher Teil der Vorhof- und Kammermuskelfasern an, weshalb das Skelett ebenfalls an der Kraftübertragung des Myokards beteiligt ist.
9. Elektromos szempontból a kötőszövetes váz elszigeteli a pitvari izomzatot a kamrai izomzattól, így közöttük közvetlen ingerületvezetés rendszerint nem lehetséges. – Elektrisch isoliert das bindegewebige Skelett die Vorhofmuskulatur von der Kammermuskulatur, sodass zwischen beiden gewöhnlich keine direkte Erregungsleitung möglich ist.
10. Az ingerület fiziológiás körülmények között kizárólag a rostos vázat áttörő pitvar-kamrai kötegen, vagyis a His-kötegen keresztül jut a kamrákba. – Unter physiologischen Bedingungen erreicht die Erregung die Kammern ausschließlich über das atrioventrikuläre Bündel, das His-Bündel, welches das Herzskelett durchbricht.
11. A billentyűk a szív alapjánál egymáshoz közel, megközelítőleg egy ferde billentyűsíkban helyezkednek el, bár nyílásaik nem fekszenek teljesen azonos magasságban. – Die Herzklappen liegen an der Herzbasis nahe beieinander in einer annähernd schrägen Klappenebene, obwohl sich ihre Öffnungen nicht vollständig auf gleicher Höhe befinden.
12. Mellkasfali vetületük azt a területet jelöli, amely mögött az adott billentyű anatómiailag elhelyezkedik, és nem azonos a hallgatózási ponttal. – Ihre Projektion auf die Brustwand bezeichnet den Bereich, hinter dem die betreffende Klappe anatomisch liegt, und ist nicht mit dem Auskultationspunkt identisch.
13. A tüdőverőér-billentyű vetülete a szegycsont bal széle mögött, a harmadik bordaporc magasságában található. – Die Pulmonalklappe projiziert sich hinter den linken Sternalrand auf Höhe des dritten Rippenknorpels.
14. Az aortabillentyű valamivel lejjebb és hátrébb, a szegycsont bal fele mögött, megközelítőleg a harmadik bordaköz magasságában vetül. – Die Aortenklappe projiziert sich etwas tiefer und weiter dorsal hinter die linke Hälfte des Brustbeins, ungefähr auf Höhe des dritten Zwischenrippenraums.
15. A mitrális billentyű a szegycsont bal oldalán, nagyjából a negyedik bordaporc mögött helyezkedik el. – Die Mitralklappe liegt hinter der linken Brustbeinhälfte ungefähr auf Höhe des vierten Rippenknorpels.
16. A tricuspidalis billentyű vetülete a szegycsont mögött, a negyedik és ötödik bordaporc rögzülése közötti területre esik. – Die Trikuspidalklappe projiziert sich hinter das Brustbein in den Bereich zwischen den Ansätzen des vierten und fünften Rippenknorpels.
17. Mivel a négy billentyű vetülete egymáshoz igen közel helyezkedik el, közvetlenül e pontok felett a szívhangok nehezen különíthetők el. – Da die Projektionen der vier Klappen sehr nahe beieinanderliegen, lassen sich die Herztöne unmittelbar über diesen Stellen nur schwer voneinander unterscheiden.
18. A billentyűk hangjelenségeit ezért ott hallgatjuk, ahová a véráramlás és a hozzá kapcsolódó rezgések a mellkasfal mentén a legjobban továbbterjednek. – Deshalb werden die Klappengeräusche dort auskultiert, wohin sich Blutströmung und die damit verbundenen Schwingungen entlang der Brustwand am besten fortpflanzen.
19. Az aortabillentyű elsődleges hallgatózási pontja a második jobb bordaközben, közvetlenül a szegycsont jobb széle mellett található. – Der primäre Auskultationspunkt der Aortenklappe liegt im zweiten rechten Zwischenrippenraum unmittelbar neben dem rechten Sternalrand.
20. Ez a hely az aortán felfelé haladó véráramlás irányában fekszik, ezért az aortabillentyű szűkületének zöreje rendszerint itt hallható a legerősebben. – Diese Stelle liegt in Richtung des aufsteigenden Blutstroms in der Aorta, weshalb das Geräusch einer Aortenklappenstenose dort gewöhnlich am lautesten ist.
21. A tüdőverőér-billentyűt a második bal bordaközben, a szegycsont bal széle mellett hallgatjuk. – Die Pulmonalklappe wird im zweiten linken Zwischenrippenraum am linken Sternalrand auskultiert.
22. Ezen a területen különösen jól megítélhető a második szívhang pulmonális összetevője és annak légzéssel változó elkülönülése. – In diesem Bereich lassen sich besonders die pulmonale Komponente des zweiten Herztons und ihre atemabhängige Trennung beurteilen.
23. A tricuspidalis billentyű hallgatózási pontja a szegycsont alsó bal széle mellett, rendszerint a negyedik vagy ötödik bordaközben helyezkedik el. – Der Auskultationspunkt der Trikuspidalklappe liegt am unteren linken Sternalrand, gewöhnlich im vierten oder fünften Zwischenrippenraum.
24. A jobb kamrai eredetű hangjelenségek belégzéskor gyakran felerősödnek, mert ekkor fokozódik a jobb szívfél vénás telődése. – Geräusche aus der rechten Kammer werden bei der Einatmung häufig lauter, weil dabei die venöse Füllung des rechten Herzens zunimmt.
25. A mitrális billentyűt a szívcsúcs felett, az ötödik bal bordaközben, a középső kulcscsonti vonal közelében vizsgáljuk. – Die Mitralklappe wird über der Herzspitze im fünften linken Zwischenrippenraum nahe der Medioklavikularlinie untersucht.
26. Mivel a bal kamra csúcsa közvetlenül megközelíti a mellkasfalat, a mitrális billentyű záródásával összefüggő hangok itt vezetődnek a legjobban. – Da die Spitze der linken Kammer der Brustwand unmittelbar anliegt, werden die mit dem Mitralklappenschluss verbundenen Schallphänomene hier am besten fortgeleitet.
27. Kiegészítő hallgatózási helyként használható a harmadik bal bordaköz szegycsont melletti része, amelyet Erb-pontnak nevezünk. – Als ergänzende Auskultationsstelle dient der sternumnahe Abschnitt des dritten linken Zwischenrippenraums, der als Erb-Punkt bezeichnet wird.
28. Az Erb-pontban különösen az aortabillentyű diasztolés elégtelenségi zöreje, valamint a második szívhang több összetevője értékelhető jól. – Am Erb-Punkt lassen sich besonders das diastolische Geräusch einer Aortenklappeninsuffizienz und mehrere Komponenten des zweiten Herztons gut beurteilen.
29. Hallgatózáskor nemcsak a zörej legerősebb helyét, hanem időbeli megjelenését, hangmagasságát, jellegét és tovavezetődésének irányát is vizsgálni kell. – Bei der Auskultation sind nicht nur der Ort der größten Lautstärke, sondern auch Zeitpunkt, Tonhöhe, Charakter und Fortleitungsrichtung eines Geräusches zu beurteilen.
30. A vetületi és hallgatózási pontok megkülönböztetése alapvető, mert az anatómiai helyzet és a hang legjobb észlelési helye eltérő elveket követ. – Die Unterscheidung zwischen Projektions- und Auskultationspunkten ist grundlegend, weil anatomische Lage und optimaler Ort der Schallwahrnehmung unterschiedlichen Prinzipien folgen.
(aufklappen)magyar
1. A szív rostos váza (skeleton fibrosum cordis) tömött kollagén kötőszövetből álló rendszer, amely a pitvarok és a kamrák izomzatát szerkezetileg elválasztja.
2. Legfontosabb részeit a pitvar-kamrai szájadékokat körülvevő jobb és bal rostos gyűrű, az anulus fibrosus dexter és sinister alkotja.
3. A nagy artériák eredésénél további rostos gyűrűk támasztják meg az aorta- és a tüdőverőér-billentyű tasakjainak rögzülési vonalát.
4. A rostos gyűrűket egymással a jobb és bal rostos háromszög, vagyis a trigonum fibrosum dextrum és sinistrum kapcsolja össze.
5. Közülük a jobb rostos háromszög erősebb, központi helyzetű terület, amelyet gyakran a szív központi rostos testének is neveznek.
6. A kamraközti sövény hártyás része (pars membranacea septi interventricularis) szintén szoros szerkezeti kapcsolatban áll ezzel a rostos rendszerrel.
7. A rostos váz a billentyűvitorlák és -tasakok szilárd rögzítési helyét képezi, miközben megakadályozza a szájadékok túlzott kitágulását.
8. Hozzá tapad a pitvari és kamrai szívizomrostok jelentős része is, ezért a váz a szívizomzat erőátvitelében szintén szerepet játszik.
9. Elektromos szempontból a kötőszövetes váz elszigeteli a pitvari izomzatot a kamrai izomzattól, így közöttük közvetlen ingerületvezetés rendszerint nem lehetséges.
10. Az ingerület fiziológiás körülmények között kizárólag a rostos vázat áttörő pitvar-kamrai kötegen, vagyis a His-kötegen keresztül jut a kamrákba.
11. A billentyűk a szív alapjánál egymáshoz közel, megközelítőleg egy ferde billentyűsíkban helyezkednek el, bár nyílásaik nem fekszenek teljesen azonos magasságban.
12. Mellkasfali vetületük azt a területet jelöli, amely mögött az adott billentyű anatómiailag elhelyezkedik, és nem azonos a hallgatózási ponttal.
13. A tüdőverőér-billentyű vetülete a szegycsont bal széle mögött, a harmadik bordaporc magasságában található.
14. Az aortabillentyű valamivel lejjebb és hátrébb, a szegycsont bal fele mögött, megközelítőleg a harmadik bordaköz magasságában vetül.
15. A mitrális billentyű a szegycsont bal oldalán, nagyjából a negyedik bordaporc mögött helyezkedik el.
16. A tricuspidalis billentyű vetülete a szegycsont mögött, a negyedik és ötödik bordaporc rögzülése közötti területre esik.
17. Mivel a négy billentyű vetülete egymáshoz igen közel helyezkedik el, közvetlenül e pontok felett a szívhangok nehezen különíthetők el.
18. A billentyűk hangjelenségeit ezért ott hallgatjuk, ahová a véráramlás és a hozzá kapcsolódó rezgések a mellkasfal mentén a legjobban továbbterjednek.
19. Az aortabillentyű elsődleges hallgatózási pontja a második jobb bordaközben, közvetlenül a szegycsont jobb széle mellett található.
20. Ez a hely az aortán felfelé haladó véráramlás irányában fekszik, ezért az aortabillentyű szűkületének zöreje rendszerint itt hallható a legerősebben.
21. A tüdőverőér-billentyűt a második bal bordaközben, a szegycsont bal széle mellett hallgatjuk.
22. Ezen a területen különösen jól megítélhető a második szívhang pulmonális összetevője és annak légzéssel változó elkülönülése.
23. A tricuspidalis billentyű hallgatózási pontja a szegycsont alsó bal széle mellett, rendszerint a negyedik vagy ötödik bordaközben helyezkedik el.
24. A jobb kamrai eredetű hangjelenségek belégzéskor gyakran felerősödnek, mert ekkor fokozódik a jobb szívfél vénás telődése.
25. A mitrális billentyűt a szívcsúcs felett, az ötödik bal bordaközben, a középső kulcscsonti vonal közelében vizsgáljuk.
26. Mivel a bal kamra csúcsa közvetlenül megközelíti a mellkasfalat, a mitrális billentyű záródásával összefüggő hangok itt vezetődnek a legjobban.
27. Kiegészítő hallgatózási helyként használható a harmadik bal bordaköz szegycsont melletti része, amelyet Erb-pontnak nevezünk.
28. Az Erb-pontban különösen az aortabillentyű diasztolés elégtelenségi zöreje, valamint a második szívhang több összetevője értékelhető jól.
29. Hallgatózáskor nemcsak a zörej legerősebb helyét, hanem időbeli megjelenését, hangmagasságát, jellegét és tovavezetődésének irányát is vizsgálni kell.
30. A vetületi és hallgatózási pontok megkülönböztetése alapvető, mert az anatómiai helyzet és a hang legjobb észlelési helye eltérő elveket követ.
(aufklappen)német
1. Das Herzskelett (Skeleton fibrosum cordis) ist ein System aus straffem kollagenem Bindegewebe, das die Muskulatur der Vorhöfe und Kammern strukturell voneinander trennt.
2. Seine wichtigsten Bestandteile sind der rechte und linke Faserring, Anulus fibrosus dexter und sinister, welche die Vorhof-Kammer-Öffnungen umgeben.
3. An den Ursprüngen der großen Arterien stützen weitere Faserringe die Ansatzlinien der Taschen von Aorten- und Pulmonalklappe.
4. Die Faserringe werden durch das rechte und linke Faserdreieck, das Trigonum fibrosum dextrum und sinistrum, miteinander verbunden.
5. Das rechte Faserdreieck ist der kräftigere, zentral gelegene Abschnitt und wird häufig als zentraler fibröser Körper des Herzens bezeichnet.
6. Auch der membranöse Teil der Kammerscheidewand (Pars membranacea septi interventricularis) steht in enger struktureller Verbindung mit diesem Faserapparat.
7. Das Herzskelett bildet eine feste Ansatzstelle für Klappensegel und -taschen und verhindert zugleich eine übermäßige Erweiterung der Öffnungen.
8. An ihm setzt auch ein erheblicher Teil der Vorhof- und Kammermuskelfasern an, weshalb das Skelett ebenfalls an der Kraftübertragung des Myokards beteiligt ist.
9. Elektrisch isoliert das bindegewebige Skelett die Vorhofmuskulatur von der Kammermuskulatur, sodass zwischen beiden gewöhnlich keine direkte Erregungsleitung möglich ist.
10. Unter physiologischen Bedingungen erreicht die Erregung die Kammern ausschließlich über das atrioventrikuläre Bündel, das His-Bündel, welches das Herzskelett durchbricht.
11. Die Herzklappen liegen an der Herzbasis nahe beieinander in einer annähernd schrägen Klappenebene, obwohl sich ihre Öffnungen nicht vollständig auf gleicher Höhe befinden.
12. Ihre Projektion auf die Brustwand bezeichnet den Bereich, hinter dem die betreffende Klappe anatomisch liegt, und ist nicht mit dem Auskultationspunkt identisch.
13. Die Pulmonalklappe projiziert sich hinter den linken Sternalrand auf Höhe des dritten Rippenknorpels.
14. Die Aortenklappe projiziert sich etwas tiefer und weiter dorsal hinter die linke Hälfte des Brustbeins, ungefähr auf Höhe des dritten Zwischenrippenraums.
15. Die Mitralklappe liegt hinter der linken Brustbeinhälfte ungefähr auf Höhe des vierten Rippenknorpels.
16. Die Trikuspidalklappe projiziert sich hinter das Brustbein in den Bereich zwischen den Ansätzen des vierten und fünften Rippenknorpels.
17. Da die Projektionen der vier Klappen sehr nahe beieinanderliegen, lassen sich die Herztöne unmittelbar über diesen Stellen nur schwer voneinander unterscheiden.
18. Deshalb werden die Klappengeräusche dort auskultiert, wohin sich Blutströmung und die damit verbundenen Schwingungen entlang der Brustwand am besten fortpflanzen.
19. Der primäre Auskultationspunkt der Aortenklappe liegt im zweiten rechten Zwischenrippenraum unmittelbar neben dem rechten Sternalrand.
20. Diese Stelle liegt in Richtung des aufsteigenden Blutstroms in der Aorta, weshalb das Geräusch einer Aortenklappenstenose dort gewöhnlich am lautesten ist.
21. Die Pulmonalklappe wird im zweiten linken Zwischenrippenraum am linken Sternalrand auskultiert.
22. In diesem Bereich lassen sich besonders die pulmonale Komponente des zweiten Herztons und ihre atemabhängige Trennung beurteilen.
23. Der Auskultationspunkt der Trikuspidalklappe liegt am unteren linken Sternalrand, gewöhnlich im vierten oder fünften Zwischenrippenraum.
24. Geräusche aus der rechten Kammer werden bei der Einatmung häufig lauter, weil dabei die venöse Füllung des rechten Herzens zunimmt.
25. Die Mitralklappe wird über der Herzspitze im fünften linken Zwischenrippenraum nahe der Medioklavikularlinie untersucht.
26. Da die Spitze der linken Kammer der Brustwand unmittelbar anliegt, werden die mit dem Mitralklappenschluss verbundenen Schallphänomene hier am besten fortgeleitet.
27. Als ergänzende Auskultationsstelle dient der sternumnahe Abschnitt des dritten linken Zwischenrippenraums, der als Erb-Punkt bezeichnet wird.
28. Am Erb-Punkt lassen sich besonders das diastolische Geräusch einer Aortenklappeninsuffizienz und mehrere Komponenten des zweiten Herztons gut beurteilen.
29. Bei der Auskultation sind nicht nur der Ort der größten Lautstärke, sondern auch Zeitpunkt, Tonhöhe, Charakter und Fortleitungsrichtung eines Geräusches zu beurteilen.
30. Die Unterscheidung zwischen Projektions- und Auskultationspunkten ist grundlegend, weil anatomische Lage und optimaler Ort der Schallwahrnehmung unterschiedlichen Prinzipien folgen.