10.12 – A féregnyúlvány – Der Wurmfortsatz
1. A féregnyúlvány a vakbélből kiinduló keskeny, csőszerű bélszakasz. – Der Wurmfortsatz (Appendix vermiformis) ist ein schmaler, röhrenförmiger Darmabschnitt, der vom Blinddarm ausgeht.
2. A hétköznapi nyelvben gyakran magát a féregnyúlványt nevezik vakbélnek, anatómiailag azonban a két képlet nem azonos. – In der Alltagssprache wird häufig der Wurmfortsatz selbst als Blinddarm bezeichnet, anatomisch sind die beiden Gebilde jedoch nicht identisch.
3. A vakbél a vastagbél kezdeti, zsákszerű szakasza, amelybe a vékonybél torkollik. – Der Blinddarm (Caecum) ist der sackförmige Anfangsabschnitt des Dickdarms, in den der Dünndarm mündet.
4. A féregnyúlvány ennek a szakasznak a keskeny, többnyire lefelé irányuló függeléke. – Der Wurmfortsatz ist der schmale, meist nach unten gerichtete Anhang dieses Abschnitts.
5. Eredése a vakbél hátsó-belső falán, a csípőbél beszájadzása alatt található. – Sein Ursprung liegt an der hinteren medialen Wand des Blinddarms unterhalb der Einmündung des Krummdarms.
6. A féregnyúlvány eredési helyét a vastagbél három hosszanti izomszalagjának találkozása jelöli. – Die Ursprungsstelle des Wurmfortsatzes wird durch das Zusammentreffen der drei Längsmuskelbänder des Dickdarms (Taeniae coli) gekennzeichnet.
7. A nyúlvány tövének helyzete viszonylag állandó, míg a szabad vége különböző irányokba fordulhat. – Die Lage der Basis des Wurmfortsatzes ist relativ konstant, während sich sein freies Ende in verschiedene Richtungen wenden kann.
8. Hossza általában hat és tíz centiméter között van, de jelentős egyéni eltérések fordulhatnak elő. – Seine Länge beträgt gewöhnlich zwischen sechs und zehn Zentimetern, es können jedoch erhebliche individuelle Unterschiede auftreten.
9. Átmérője jóval kisebb, mint a hozzá kapcsolódó vakbélé. – Sein Durchmesser ist wesentlich kleiner als der des mit ihm verbundenen Blinddarms.
10. Belső ürege a vakbél üregével közlekedik, nyílása azonban viszonylag szűk. – Sein innerer Hohlraum steht mit dem Lumen des Blinddarms in Verbindung, seine Öffnung ist jedoch relativ eng.
11. A féregnyúlványt rendszerint hashártya borítja, ezért többnyire hashártyán belüli helyzetű szerv. – Der Wurmfortsatz ist gewöhnlich vom Bauchfell bedeckt und liegt daher meist intraperitoneal.
12. Saját kis bélfodra, a féregnyúlvány bélfodra rögzíti a környezetéhez. – Ein eigenes kleines Gekröse, das Mesoappendix, befestigt ihn an seiner Umgebung.
13. Ebben a bélfodorban futnak a nyúlvány erei, nyirokerei és idegei. – In diesem Gekröse verlaufen die Blutgefäße, Lymphgefäße und Nerven des Wurmfortsatzes.
14. Artériás vérellátását főként a féregnyúlvány artériája biztosítja. – Seine arterielle Blutversorgung erfolgt hauptsächlich durch die Wurmfortsatzarterie (Arteria appendicularis).
15. Ez az ér a csípő-vastagbéli artéria egyik ágából származik. – Dieses Gefäß entspringt einem Ast der Krummdarm-Dickdarm-Arterie (Arteria ileocolica).
16. A féregnyúlvány artériája funkcionálisan végartéria, ezért elzáródását más erek csak korlátozottan képesek pótolni. – Die Wurmfortsatzarterie ist funktionell eine Endarterie, weshalb ihr Verschluss durch andere Gefäße nur begrenzt ausgeglichen werden kann.
17. A vénás vér a megfelelő vénákon keresztül a felső bélfodri véna felé áramlik. – Das venöse Blut fließt über die entsprechenden Venen zur oberen Gekrösevene (Vena mesenterica superior).
18. Nyirokerei elsősorban a csípő-vastagbéli nyirokcsomókhoz vezetnek. – Seine Lymphgefäße führen vor allem zu den Krummdarm-Dickdarm-Lymphknoten (Nodi lymphatici ileocolici).
19. A féregnyúlvány fala a bélcső általános négy rétegéből épül fel. – Die Wand des Wurmfortsatzes besteht aus den vier allgemeinen Schichten des Verdauungsrohrs.
20. Legbelül a nyálkahártya található, amelynek felszínén nincsenek bélbolyhok. – Ganz innen liegt die Schleimhaut, deren Oberfläche keine Darmzotten besitzt.
21. A nyálkahártyát egyrétegű hengerhám borítja, amelyben számos kehelysejt helyezkedik el. – Die Schleimhaut wird von einem einschichtigen hochprismatischen Epithel bedeckt, in dem zahlreiche Becherzellen liegen.
22. A hám mélyén rövid és szabálytalan bélmirigyek találhatók. – In der Tiefe des Epithels befinden sich kurze und unregelmäßige Darmdrüsen (Krypten).
23. A nyálkahártyában és az alatta fekvő kötőszövetes rétegben sok nyiroktüsző helyezkedik el. – In der Schleimhaut und in der darunterliegenden Bindegewebsschicht befinden sich zahlreiche Lymphfollikel.
24. Ezek a tüszők gyakran gyűrűszerűen veszik körül a nyúlvány belső üregét. – Diese Follikel umgeben das Lumen des Wurmfortsatzes häufig ringförmig.
25. A gazdag nyirokszövet miatt a féregnyúlvány a bélhez kapcsolódó immunrendszer részének tekinthető. – Aufgrund seines reichen lymphatischen Gewebes gilt der Wurmfortsatz als Teil des darmassoziierten Immunsystems.
26. A nyirokszövet különösen gyermek- és fiatalkorban fejlett, később részben visszafejlődhet. – Das lymphatische Gewebe ist besonders im Kindes- und Jugendalter ausgeprägt und kann sich später teilweise zurückbilden.
27. Az izomréteg egy belső körkörös és egy külső hosszanti simaizomrétegből áll. – Die Muskelschicht besteht aus einer inneren ringförmigen und einer äußeren längs verlaufenden Schicht glatter Muskulatur.
28. A vastagbéllel ellentétben a külső hosszanti izomréteg itt összefüggő köpenyt alkot. – Im Gegensatz zum Dickdarm bildet die äußere Längsmuskelschicht hier einen geschlossenen Mantel.
29. A féregnyúlvány felszínét kívülről savós hártya borítja. – Die Oberfläche des Wurmfortsatzes wird außen von einer serösen Haut (Tunica serosa) bedeckt.
30. A féregnyúlvány leggyakoribb helyzete a vakbél mögötti, úgynevezett retrocaecalis helyzet. – Die häufigste Lage des Wurmfortsatzes ist die hinter dem Blinddarm gelegene, sogenannte retrozökale Lage.
31. Retrocaecalis helyzetben a nyúlvány a vakbél mögött felfelé vagy oldalra húzódik. – In retrozökaler Lage zieht der Wurmfortsatz hinter dem Blinddarm nach oben oder zur Seite.
32. Egy másik gyakori változatban a nyúlvány lefelé, a kismedence irányába lóg. – Bei einer weiteren häufigen Variante hängt der Wurmfortsatz nach unten in Richtung des kleinen Beckens.
33. Ezt a helyzetet medencei vagy pelvicus helyzetnek nevezzük. – Diese Lage wird als Beckenlage oder pelvine Lage bezeichnet.
34. Medencei helyzetben a féregnyúlvány a húgyhólyag, a végbél vagy a belső nemi szervek közelébe kerülhet. – In pelviner Lage kann der Wurmfortsatz in die Nähe der Harnblase, des Mastdarms oder der inneren Geschlechtsorgane gelangen.
35. A nyúlvány a vakbél alatt is elhelyezkedhet, amit subcaecalis helyzetnek nevezünk. – Der Wurmfortsatz kann auch unterhalb des Blinddarms liegen, was als subzökale Lage bezeichnet wird.
36. Ha a csípőbél utolsó szakasza előtt halad, preilealis helyzetről beszélünk. – Verläuft er vor dem Endabschnitt des Krummdarms, spricht man von einer präilealen Lage.
37. Ha a csípőbél mögé kerül, helyzetét retroilealisnak nevezzük. – Liegt er hinter dem Krummdarm, wird seine Lage als retroileal bezeichnet.
38. Ritkábban a féregnyúlvány a vakbél mellett, oldalsó irányban helyezkedik el. – Seltener liegt der Wurmfortsatz seitlich neben dem Blinddarm.
39. Ezek a különböző helyzetek szabályos anatómiai változatok, és önmagukban nem jelentenek betegséget. – Diese unterschiedlichen Lagen sind normale anatomische Varianten und stellen für sich allein keine Krankheit dar.
40. A féregnyúlvány ezért jól szemlélteti, hogy az anatómiai norma nem egyetlen kötelező formát jelent. – Der Wurmfortsatz zeigt daher anschaulich, dass die anatomische Norm nicht nur eine einzige verbindliche Form bedeutet.
41. A norma a leggyakoribb elhelyezkedést írja le, miközben több egészséges helyzetváltozat is létezhet. – Die Norm beschreibt die häufigste Lage, während gleichzeitig mehrere gesunde Lagevarianten bestehen können.
42. A féregnyúlvány gyulladását féregnyúlvány-gyulladásnak nevezzük, bár a köznyelvben gyakran vakbélgyulladásként említik. – Die Entzündung des Wurmfortsatzes heißt Appendizitis, wird in der Alltagssprache jedoch häufig als Blinddarmentzündung bezeichnet.
43. A gyulladás tünetei részben attól függnek, hogy a nyúlvány csúcsa melyik irányba helyezkedik el. – Die Beschwerden der Entzündung hängen teilweise davon ab, in welcher Richtung die Spitze des Wurmfortsatzes liegt.
44. Műtét során a sebész a három hosszanti vastagbélizom-szalag követésével találhatja meg biztonságosan a nyúlvány tövét. – Während einer Operation kann der Chirurg die Basis des Wurmfortsatzes sicher finden, indem er den drei Längsmuskelbändern des Dickdarms folgt.
45. A féregnyúlvány tehát kis mérete ellenére jellegzetes falszerkezetű, immunológiailag aktív és helyzetében különösen változékony bélszakasz. – Der Wurmfortsatz ist somit trotz seiner geringen Größe ein Darmabschnitt mit charakteristischem Wandbau, immunologischer Aktivität und besonders variabler Lage.
(aufklappen)magyar
1. A féregnyúlvány a vakbélből kiinduló keskeny, csőszerű bélszakasz.
2. A hétköznapi nyelvben gyakran magát a féregnyúlványt nevezik vakbélnek, anatómiailag azonban a két képlet nem azonos.
3. A vakbél a vastagbél kezdeti, zsákszerű szakasza, amelybe a vékonybél torkollik.
4. A féregnyúlvány ennek a szakasznak a keskeny, többnyire lefelé irányuló függeléke.
5. Eredése a vakbél hátsó-belső falán, a csípőbél beszájadzása alatt található.
6. A féregnyúlvány eredési helyét a vastagbél három hosszanti izomszalagjának találkozása jelöli.
7. A nyúlvány tövének helyzete viszonylag állandó, míg a szabad vége különböző irányokba fordulhat.
8. Hossza általában hat és tíz centiméter között van, de jelentős egyéni eltérések fordulhatnak elő.
9. Átmérője jóval kisebb, mint a hozzá kapcsolódó vakbélé.
10. Belső ürege a vakbél üregével közlekedik, nyílása azonban viszonylag szűk.
11. A féregnyúlványt rendszerint hashártya borítja, ezért többnyire hashártyán belüli helyzetű szerv.
12. Saját kis bélfodra, a féregnyúlvány bélfodra rögzíti a környezetéhez.
13. Ebben a bélfodorban futnak a nyúlvány erei, nyirokerei és idegei.
14. Artériás vérellátását főként a féregnyúlvány artériája biztosítja.
15. Ez az ér a csípő-vastagbéli artéria egyik ágából származik.
16. A féregnyúlvány artériája funkcionálisan végartéria, ezért elzáródását más erek csak korlátozottan képesek pótolni.
17. A vénás vér a megfelelő vénákon keresztül a felső bélfodri véna felé áramlik.
18. Nyirokerei elsősorban a csípő-vastagbéli nyirokcsomókhoz vezetnek.
19. A féregnyúlvány fala a bélcső általános négy rétegéből épül fel.
20. Legbelül a nyálkahártya található, amelynek felszínén nincsenek bélbolyhok.
21. A nyálkahártyát egyrétegű hengerhám borítja, amelyben számos kehelysejt helyezkedik el.
22. A hám mélyén rövid és szabálytalan bélmirigyek találhatók.
23. A nyálkahártyában és az alatta fekvő kötőszövetes rétegben sok nyiroktüsző helyezkedik el.
24. Ezek a tüszők gyakran gyűrűszerűen veszik körül a nyúlvány belső üregét.
25. A gazdag nyirokszövet miatt a féregnyúlvány a bélhez kapcsolódó immunrendszer részének tekinthető.
26. A nyirokszövet különösen gyermek- és fiatalkorban fejlett, később részben visszafejlődhet.
27. Az izomréteg egy belső körkörös és egy külső hosszanti simaizomrétegből áll.
28. A vastagbéllel ellentétben a külső hosszanti izomréteg itt összefüggő köpenyt alkot.
29. A féregnyúlvány felszínét kívülről savós hártya borítja.
30. A féregnyúlvány leggyakoribb helyzete a vakbél mögötti, úgynevezett retrocaecalis helyzet.
31. Retrocaecalis helyzetben a nyúlvány a vakbél mögött felfelé vagy oldalra húzódik.
32. Egy másik gyakori változatban a nyúlvány lefelé, a kismedence irányába lóg.
33. Ezt a helyzetet medencei vagy pelvicus helyzetnek nevezzük.
34. Medencei helyzetben a féregnyúlvány a húgyhólyag, a végbél vagy a belső nemi szervek közelébe kerülhet.
35. A nyúlvány a vakbél alatt is elhelyezkedhet, amit subcaecalis helyzetnek nevezünk.
36. Ha a csípőbél utolsó szakasza előtt halad, preilealis helyzetről beszélünk.
37. Ha a csípőbél mögé kerül, helyzetét retroilealisnak nevezzük.
38. Ritkábban a féregnyúlvány a vakbél mellett, oldalsó irányban helyezkedik el.
39. Ezek a különböző helyzetek szabályos anatómiai változatok, és önmagukban nem jelentenek betegséget.
40. A féregnyúlvány ezért jól szemlélteti, hogy az anatómiai norma nem egyetlen kötelező formát jelent.
41. A norma a leggyakoribb elhelyezkedést írja le, miközben több egészséges helyzetváltozat is létezhet.
42. A féregnyúlvány gyulladását féregnyúlvány-gyulladásnak nevezzük, bár a köznyelvben gyakran vakbélgyulladásként említik.
43. A gyulladás tünetei részben attól függnek, hogy a nyúlvány csúcsa melyik irányba helyezkedik el.
44. Műtét során a sebész a három hosszanti vastagbélizom-szalag követésével találhatja meg biztonságosan a nyúlvány tövét.
45. A féregnyúlvány tehát kis mérete ellenére jellegzetes falszerkezetű, immunológiailag aktív és helyzetében különösen változékony bélszakasz.
(aufklappen)német
1. Der Wurmfortsatz (Appendix vermiformis) ist ein schmaler, röhrenförmiger Darmabschnitt, der vom Blinddarm ausgeht.
2. In der Alltagssprache wird häufig der Wurmfortsatz selbst als Blinddarm bezeichnet, anatomisch sind die beiden Gebilde jedoch nicht identisch.
3. Der Blinddarm (Caecum) ist der sackförmige Anfangsabschnitt des Dickdarms, in den der Dünndarm mündet.
4. Der Wurmfortsatz ist der schmale, meist nach unten gerichtete Anhang dieses Abschnitts.
5. Sein Ursprung liegt an der hinteren medialen Wand des Blinddarms unterhalb der Einmündung des Krummdarms.
6. Die Ursprungsstelle des Wurmfortsatzes wird durch das Zusammentreffen der drei Längsmuskelbänder des Dickdarms (Taeniae coli) gekennzeichnet.
7. Die Lage der Basis des Wurmfortsatzes ist relativ konstant, während sich sein freies Ende in verschiedene Richtungen wenden kann.
8. Seine Länge beträgt gewöhnlich zwischen sechs und zehn Zentimetern, es können jedoch erhebliche individuelle Unterschiede auftreten.
9. Sein Durchmesser ist wesentlich kleiner als der des mit ihm verbundenen Blinddarms.
10. Sein innerer Hohlraum steht mit dem Lumen des Blinddarms in Verbindung, seine Öffnung ist jedoch relativ eng.
11. Der Wurmfortsatz ist gewöhnlich vom Bauchfell bedeckt und liegt daher meist intraperitoneal.
12. Ein eigenes kleines Gekröse, das Mesoappendix, befestigt ihn an seiner Umgebung.
13. In diesem Gekröse verlaufen die Blutgefäße, Lymphgefäße und Nerven des Wurmfortsatzes.
14. Seine arterielle Blutversorgung erfolgt hauptsächlich durch die Wurmfortsatzarterie (Arteria appendicularis).
15. Dieses Gefäß entspringt einem Ast der Krummdarm-Dickdarm-Arterie (Arteria ileocolica).
16. Die Wurmfortsatzarterie ist funktionell eine Endarterie, weshalb ihr Verschluss durch andere Gefäße nur begrenzt ausgeglichen werden kann.
17. Das venöse Blut fließt über die entsprechenden Venen zur oberen Gekrösevene (Vena mesenterica superior).
18. Seine Lymphgefäße führen vor allem zu den Krummdarm-Dickdarm-Lymphknoten (Nodi lymphatici ileocolici).
19. Die Wand des Wurmfortsatzes besteht aus den vier allgemeinen Schichten des Verdauungsrohrs.
20. Ganz innen liegt die Schleimhaut, deren Oberfläche keine Darmzotten besitzt.
21. Die Schleimhaut wird von einem einschichtigen hochprismatischen Epithel bedeckt, in dem zahlreiche Becherzellen liegen.
22. In der Tiefe des Epithels befinden sich kurze und unregelmäßige Darmdrüsen (Krypten).
23. In der Schleimhaut und in der darunterliegenden Bindegewebsschicht befinden sich zahlreiche Lymphfollikel.
24. Diese Follikel umgeben das Lumen des Wurmfortsatzes häufig ringförmig.
25. Aufgrund seines reichen lymphatischen Gewebes gilt der Wurmfortsatz als Teil des darmassoziierten Immunsystems.
26. Das lymphatische Gewebe ist besonders im Kindes- und Jugendalter ausgeprägt und kann sich später teilweise zurückbilden.
27. Die Muskelschicht besteht aus einer inneren ringförmigen und einer äußeren längs verlaufenden Schicht glatter Muskulatur.
28. Im Gegensatz zum Dickdarm bildet die äußere Längsmuskelschicht hier einen geschlossenen Mantel.
29. Die Oberfläche des Wurmfortsatzes wird außen von einer serösen Haut (Tunica serosa) bedeckt.
30. Die häufigste Lage des Wurmfortsatzes ist die hinter dem Blinddarm gelegene, sogenannte retrozökale Lage.
31. In retrozökaler Lage zieht der Wurmfortsatz hinter dem Blinddarm nach oben oder zur Seite.
32. Bei einer weiteren häufigen Variante hängt der Wurmfortsatz nach unten in Richtung des kleinen Beckens.
33. Diese Lage wird als Beckenlage oder pelvine Lage bezeichnet.
34. In pelviner Lage kann der Wurmfortsatz in die Nähe der Harnblase, des Mastdarms oder der inneren Geschlechtsorgane gelangen.
35. Der Wurmfortsatz kann auch unterhalb des Blinddarms liegen, was als subzökale Lage bezeichnet wird.
36. Verläuft er vor dem Endabschnitt des Krummdarms, spricht man von einer präilealen Lage.
37. Liegt er hinter dem Krummdarm, wird seine Lage als retroileal bezeichnet.
38. Seltener liegt der Wurmfortsatz seitlich neben dem Blinddarm.
39. Diese unterschiedlichen Lagen sind normale anatomische Varianten und stellen für sich allein keine Krankheit dar.
40. Der Wurmfortsatz zeigt daher anschaulich, dass die anatomische Norm nicht nur eine einzige verbindliche Form bedeutet.
41. Die Norm beschreibt die häufigste Lage, während gleichzeitig mehrere gesunde Lagevarianten bestehen können.
42. Die Entzündung des Wurmfortsatzes heißt Appendizitis, wird in der Alltagssprache jedoch häufig als Blinddarmentzündung bezeichnet.
43. Die Beschwerden der Entzündung hängen teilweise davon ab, in welcher Richtung die Spitze des Wurmfortsatzes liegt.
44. Während einer Operation kann der Chirurg die Basis des Wurmfortsatzes sicher finden, indem er den drei Längsmuskelbändern des Dickdarms folgt.
45. Der Wurmfortsatz ist somit trotz seiner geringen Größe ein Darmabschnitt mit charakteristischem Wandbau, immunologischer Aktivität und besonders variabler Lage.