3.10.2 – A szívizomszövet – Das Herzmuskelgewebe
1. A szívizomszövet kizárólag a szív falának izmos rétegében, a szívizomban (myocardium) fordul elő, ahol egész életen át ritmikus összehúzódásokat végez. – Herzmuskelgewebe kommt ausschließlich in der Muskelschicht der Herzwand, dem Myokard, vor, wo es lebenslang rhythmische Kontraktionen ausführt.
2. Bár harántcsíkolata miatt szerkezetileg a vázizomhoz hasonlít, működése akaratunktól független, és saját ingerületképző rendszer szabályozza. – Obwohl es aufgrund seiner Querstreifung strukturell der Skelettmuskulatur ähnelt, arbeitet es unwillkürlich und wird durch ein eigenes Erregungsbildungssystem gesteuert.
3. Sejtjei, a kardiomiociták, jóval rövidebbek a vázizomrostoknál, alakjuk többnyire hengeres, végükön pedig gyakran elágaznak. – Seine Zellen, die Kardiomyozyten, sind deutlich kürzer als Skelettmuskelfasern, meist zylindrisch geformt und an ihren Enden häufig verzweigt.
4. Az elágazó sejtek térbeli hálózatot alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy az ingerület és a mechanikai erő a szívfal különböző irányaiban terjedjen. – Die verzweigten Zellen bilden ein räumliches Netzwerk, das die Ausbreitung von Erregung und mechanischer Kraft in verschiedene Richtungen der Herzwand ermöglicht.
5. Többségük közepén egyetlen ovális sejtmag található, egyes sejtek azonban két magot is tartalmazhatnak. – In ihrer Mitte liegt meist ein einzelner ovaler Zellkern; einige Zellen können jedoch auch zwei Kerne enthalten.
6. A mag körüli szarkoplazmában rendszerint több sejtalkotó és glikogén helyezkedik el, ezért ez a terület mikroszkóposan világosabbnak tűnhet. – Im Sarkoplasma um den Kern liegen gewöhnlich zahlreiche Organellen und Glykogen, weshalb dieser Bereich mikroskopisch heller erscheinen kann.
7. A kardiomiociták miofibrillumai szarkomerekből épülnek fel, így bennük ugyanazok az A- és I-csíkok, Z-lemezek, valamint H-zónák különíthetők el. – Die Myofibrillen der Kardiomyozyten bestehen aus Sarkomeren, sodass sich in ihnen dieselben A- und I-Banden, Z-Scheiben sowie H-Zonen unterscheiden lassen.
8. Kontrakciójuk során az aktin- és miozinfilamentumok a vázizomban megismert csúszófilamentum-mechanizmus szerint mozdulnak el egymáshoz képest. – Bei ihrer Kontraktion verschieben sich Aktin- und Myosinfilamente nach dem aus der Skelettmuskulatur bekannten Gleitfilamentmechanismus gegeneinander.
9. A szomszédos kardiomiocitákat lépcsőzetes lefutású sejtkapcsolatok, az úgynevezett fénylő csíkok vagy kapcsolólemezek (disci intercalares) kötik össze. – Benachbarte Kardiomyozyten werden durch stufenförmig verlaufende Zellkontakte, die sogenannten Glanzstreifen oder Disci intercalares, miteinander verbunden.
10. Fénymikroszkóppal ezek többnyire sötétebb, harántirányú vonalakként láthatók, amelyek szabálytalan időközönként szakítják meg a sejtek hosszanti lefutását. – Lichtmikroskopisch erscheinen sie meist als dunklere Querlinien, welche den Längsverlauf der Zellen in unregelmäßigen Abständen unterbrechen.
11. Elektronmikroszkóposan a kapcsolólemez harántirányú és hosszanti szakaszokra tagolódik, amelyek eltérő típusú mechanikai és elektromos kapcsolatokat hordoznak. – Elektronenmikroskopisch gliedert sich der Glanzstreifen in quer und längs verlaufende Abschnitte, die unterschiedliche mechanische und elektrische Verbindungen tragen.
12. A harántirányú részeken található fascia adherens az aktinfilamentumokat rögzíti a sejthártyához, és továbbítja az összehúzódás során keletkező húzóerőt. – Die in den Querabschnitten gelegene Fascia adherens befestigt Aktinfilamente an der Zellmembran und überträgt die während der Kontraktion entstehende Zugkraft.
13. Ugyanezeken a területeken dezmoszómák is kialakulnak, amelyek erős pontszerű kapcsolataikkal megakadályozzák a sejtek széthúzódását. – In denselben Bereichen entstehen auch Desmosomen, deren kräftige punktförmige Verbindungen ein Auseinanderweichen der Zellen verhindern.
14. A főként hosszanti szakaszokon elhelyezkedő réskapcsolatokon keresztül ionok áramolhatnak egyik kardiomiocitából a másikba. – Durch die überwiegend in den Längsabschnitten gelegenen Gap Junctions können Ionen von einem Kardiomyozyten in den nächsten strömen.
15. Ennek köszönhetően az elektromos ingerület gyorsan terjed a sejthálózatban, amely működés szempontjából összekapcsolt, funkcionális szincíciumként viselkedik. – Dadurch breitet sich die elektrische Erregung rasch im Zellnetz aus, das funktionell gekoppelt ist und sich wie ein funktionelles Synzytium verhält.
16. Anatómiai értelemben mégsem valódi szincíciumról van szó, mivel minden kardiomiocitát saját sejthártya határol, és a sejtek egyedileg elkülönülnek. – Anatomisch handelt es sich dennoch nicht um ein echtes Synzytium, da jeder Kardiomyozyt von einer eigenen Zellmembran begrenzt und als einzelne Zelle abgegrenzt ist.
17. A szív pitvari és kamrai izomzata kötőszövetes szigetelés révén nagyrészt elkülönül egymástól, ezért az ingerület közöttük meghatározott vezetőrendszeren halad át. – Die Muskulatur von Vorhöfen und Kammern ist durch bindegewebige Isolation weitgehend voneinander getrennt, weshalb die Erregung zwischen ihnen über ein bestimmtes Leitungssystem verläuft.
18. Energiaellátásukhoz a kardiomiociták rendkívül sok mitokondriumot tartalmaznak, amelyek gyakran hosszanti sorokban helyezkednek el a miofibrillumok között. – Für ihre Energieversorgung enthalten Kardiomyozyten außerordentlich viele Mitochondrien, die häufig in Längsreihen zwischen den Myofibrillen angeordnet sind.
19. A mitokondriumok nagy száma a folyamatos aerob anyagcserét szolgálja, amely nélkül a szív tartós, fáradhatatlannak tűnő működése nem lenne fenntartható. – Die große Zahl der Mitochondrien dient dem kontinuierlichen aeroben Stoffwechsel, ohne den die dauerhafte, scheinbar ermüdungsfreie Herztätigkeit nicht aufrechterhalten werden könnte.
20. Oxigén- és tápanyagigényük miatt minden egyes sejthez sűrű hajszálérhálózat közelít, amelyet csak vékony endomysium választ el a szarkolemmától. – Wegen ihres hohen Sauerstoff- und Nährstoffbedarfs reicht ein dichtes Kapillarnetz an jede einzelne Zelle heran und ist nur durch dünnes Endomysium vom Sarkolemm getrennt.
21. Szarkoplazmatikus retikulumuk a vázizoméhoz képest kevésbé fejlett, ezért az összehúzódáshoz az extracelluláris térből beáramló kalcium is nélkülözhetetlen. – Ihr sarkoplasmatisches Retikulum ist schwächer entwickelt als das der Skelettmuskulatur, weshalb für die Kontraktion auch aus dem Extrazellularraum einströmendes Calcium unverzichtbar ist.
22. A T-tubulusok tágabbak, rendszerint a Z-lemezek magasságában húzódnak, és a szarkoplazmatikus retikulum egyetlen terminális ciszternájával kapcsolódnak. – Die T-Tubuli sind weiter, verlaufen gewöhnlich auf Höhe der Z-Scheiben und stehen mit jeweils einer Terminalzisterne des sarkoplasmatischen Retikulums in Verbindung.
23. Egy T-tubulus és egy terminális ciszterna együtt diádot alkot, szemben a vázizomrostokra jellemző, két ciszternát tartalmazó triáddal. – Ein T-Tubulus und eine Terminalzisterne bilden gemeinsam eine Diade, im Gegensatz zur für Skelettmuskelfasern typischen Triade mit zwei Zisternen.
24. Az akciós potenciál során a sejthártyán át beáramló kalcium további kalcium felszabadulását váltja ki a szarkoplazmatikus retikulumból. – Während des Aktionspotenzials löst das durch die Zellmembran einströmende Calcium eine weitere Calciumfreisetzung aus dem sarkoplasmatischen Retikulum aus.
25. E kalcium által kiváltott kalciumfelszabadítás lehetővé teszi, hogy a szívizom összehúzódásának ereje bizonyos határok között a sejtek kalciumellátásától függjön. – Diese calciuminduzierte Calciumfreisetzung ermöglicht, dass die Kontraktionskraft des Herzmuskels innerhalb bestimmter Grenzen von der Calciumversorgung der Zellen abhängt.
26. A pitvari kardiomiociták egy része a kontraktilis elemek mellett membránnal határolt váladékszemcséket is tartalmaz. – Ein Teil der atrialen Kardiomyozyten enthält neben kontraktilen Elementen auch membranbegrenzte Sekretgranula.
27. Ezekből többek között pitvari natriuretikus peptid szabadul fel, amely hormonális úton hozzájárul a vértérfogat és a vérnyomás szabályozásához. – Aus ihnen wird unter anderem das atriale natriuretische Peptid freigesetzt, das hormonell zur Regulation von Blutvolumen und Blutdruck beiträgt.
28. A munkát végző izomsejtek mellett módosult kardiomiociták alkotják a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerét. – Neben den arbeitenden Muskelzellen bilden modifizierte Kardiomyozyten das Erregungsbildungs- und Erregungsleitungssystem des Herzens.
29. Az ingerképző sejtek spontán membránpotenciál-változásaik révén külső idegi parancs nélkül is ritmikusan akciós potenciálokat hoznak létre. – Die Schrittmacherzellen erzeugen durch spontane Veränderungen ihres Membranpotenzials auch ohne äußeren Nervenbefehl rhythmisch Aktionspotenziale.
30. Az autonóm idegrendszer ezért nem maga indítja el a szívverést, hanem annak gyakoriságát, ingerületvezetését és összehúzódási erejét módosítja. – Das autonome Nervensystem löst den Herzschlag daher nicht selbst aus, sondern verändert dessen Frequenz, Erregungsleitung und Kontraktionskraft.
31. A vezetőrendszer Purkinje-rostjai nagyobb átmérőjű, világosabb sejtek, amelyekben sok glikogén, de a munkaizomsejteknél kevesebb miofibrillum található. – Die Purkinje-Fasern des Leitungssystems sind größere, hellere Zellen, die viel Glykogen, aber weniger Myofibrillen als die Arbeitsmyokardzellen enthalten.
32. Gyors ingerületvezetésük biztosítja, hogy a kamrai izomzat megfelelő sorrendben, a szívcsúcstól a kiáramlási pályák irányába húzódjon össze. – Ihre schnelle Erregungsleitung gewährleistet, dass sich die Kammermuskulatur in geeigneter Reihenfolge von der Herzspitze zu den Ausflussbahnen hin zusammenzieht.
33. Sérülés után az érett kardiomiociták osztódási képessége erősen korlátozott, ezért az elpusztult sejtek helyét rendszerint kollagénrostos hegszövet foglalja el. – Nach einer Schädigung ist die Teilungsfähigkeit reifer Kardiomyozyten stark begrenzt, weshalb abgestorbene Zellen gewöhnlich durch kollagenfaseriges Narbengewebe ersetzt werden.
34. A hegszövet mechanikailag összetartja a szívfalat, összehúzódni azonban nem képes, így nagyobb károsodás tartósan csökkentheti a pumpateljesítményt. – Das Narbengewebe hält die Herzwand mechanisch zusammen, kann sich jedoch nicht kontrahieren, sodass größere Schäden die Pumpleistung dauerhaft vermindern können.
35. A szívizomszövet különleges működése tehát a harántcsíkolt kontraktilis apparátus, az erős sejtkapcsolatok, az elektromos összeköttetés és a kiemelkedő oxidatív kapacitás egységén alapul. – Die besondere Funktion des Herzmuskelgewebes beruht somit auf dem Zusammenwirken des quergestreiften kontraktilen Apparats, kräftiger Zellkontakte, elektrischer Kopplung und hoher oxidativer Kapazität.
(aufklappen)magyar
1. A szívizomszövet kizárólag a szív falának izmos rétegében, a szívizomban (myocardium) fordul elő, ahol egész életen át ritmikus összehúzódásokat végez.
2. Bár harántcsíkolata miatt szerkezetileg a vázizomhoz hasonlít, működése akaratunktól független, és saját ingerületképző rendszer szabályozza.
3. Sejtjei, a kardiomiociták, jóval rövidebbek a vázizomrostoknál, alakjuk többnyire hengeres, végükön pedig gyakran elágaznak.
4. Az elágazó sejtek térbeli hálózatot alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy az ingerület és a mechanikai erő a szívfal különböző irányaiban terjedjen.
5. Többségük közepén egyetlen ovális sejtmag található, egyes sejtek azonban két magot is tartalmazhatnak.
6. A mag körüli szarkoplazmában rendszerint több sejtalkotó és glikogén helyezkedik el, ezért ez a terület mikroszkóposan világosabbnak tűnhet.
7. A kardiomiociták miofibrillumai szarkomerekből épülnek fel, így bennük ugyanazok az A- és I-csíkok, Z-lemezek, valamint H-zónák különíthetők el.
8. Kontrakciójuk során az aktin- és miozinfilamentumok a vázizomban megismert csúszófilamentum-mechanizmus szerint mozdulnak el egymáshoz képest.
9. A szomszédos kardiomiocitákat lépcsőzetes lefutású sejtkapcsolatok, az úgynevezett fénylő csíkok vagy kapcsolólemezek (disci intercalares) kötik össze.
10. Fénymikroszkóppal ezek többnyire sötétebb, harántirányú vonalakként láthatók, amelyek szabálytalan időközönként szakítják meg a sejtek hosszanti lefutását.
11. Elektronmikroszkóposan a kapcsolólemez harántirányú és hosszanti szakaszokra tagolódik, amelyek eltérő típusú mechanikai és elektromos kapcsolatokat hordoznak.
12. A harántirányú részeken található fascia adherens az aktinfilamentumokat rögzíti a sejthártyához, és továbbítja az összehúzódás során keletkező húzóerőt.
13. Ugyanezeken a területeken dezmoszómák is kialakulnak, amelyek erős pontszerű kapcsolataikkal megakadályozzák a sejtek széthúzódását.
14. A főként hosszanti szakaszokon elhelyezkedő réskapcsolatokon keresztül ionok áramolhatnak egyik kardiomiocitából a másikba.
15. Ennek köszönhetően az elektromos ingerület gyorsan terjed a sejthálózatban, amely működés szempontjából összekapcsolt, funkcionális szincíciumként viselkedik.
16. Anatómiai értelemben mégsem valódi szincíciumról van szó, mivel minden kardiomiocitát saját sejthártya határol, és a sejtek egyedileg elkülönülnek.
17. A szív pitvari és kamrai izomzata kötőszövetes szigetelés révén nagyrészt elkülönül egymástól, ezért az ingerület közöttük meghatározott vezetőrendszeren halad át.
18. Energiaellátásukhoz a kardiomiociták rendkívül sok mitokondriumot tartalmaznak, amelyek gyakran hosszanti sorokban helyezkednek el a miofibrillumok között.
19. A mitokondriumok nagy száma a folyamatos aerob anyagcserét szolgálja, amely nélkül a szív tartós, fáradhatatlannak tűnő működése nem lenne fenntartható.
20. Oxigén- és tápanyagigényük miatt minden egyes sejthez sűrű hajszálérhálózat közelít, amelyet csak vékony endomysium választ el a szarkolemmától.
21. Szarkoplazmatikus retikulumuk a vázizoméhoz képest kevésbé fejlett, ezért az összehúzódáshoz az extracelluláris térből beáramló kalcium is nélkülözhetetlen.
22. A T-tubulusok tágabbak, rendszerint a Z-lemezek magasságában húzódnak, és a szarkoplazmatikus retikulum egyetlen terminális ciszternájával kapcsolódnak.
23. Egy T-tubulus és egy terminális ciszterna együtt diádot alkot, szemben a vázizomrostokra jellemző, két ciszternát tartalmazó triáddal.
24. Az akciós potenciál során a sejthártyán át beáramló kalcium további kalcium felszabadulását váltja ki a szarkoplazmatikus retikulumból.
25. E kalcium által kiváltott kalciumfelszabadítás lehetővé teszi, hogy a szívizom összehúzódásának ereje bizonyos határok között a sejtek kalciumellátásától függjön.
26. A pitvari kardiomiociták egy része a kontraktilis elemek mellett membránnal határolt váladékszemcséket is tartalmaz.
27. Ezekből többek között pitvari natriuretikus peptid szabadul fel, amely hormonális úton hozzájárul a vértérfogat és a vérnyomás szabályozásához.
28. A munkát végző izomsejtek mellett módosult kardiomiociták alkotják a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerét.
29. Az ingerképző sejtek spontán membránpotenciál-változásaik révén külső idegi parancs nélkül is ritmikusan akciós potenciálokat hoznak létre.
30. Az autonóm idegrendszer ezért nem maga indítja el a szívverést, hanem annak gyakoriságát, ingerületvezetését és összehúzódási erejét módosítja.
31. A vezetőrendszer Purkinje-rostjai nagyobb átmérőjű, világosabb sejtek, amelyekben sok glikogén, de a munkaizomsejteknél kevesebb miofibrillum található.
32. Gyors ingerületvezetésük biztosítja, hogy a kamrai izomzat megfelelő sorrendben, a szívcsúcstól a kiáramlási pályák irányába húzódjon össze.
33. Sérülés után az érett kardiomiociták osztódási képessége erősen korlátozott, ezért az elpusztult sejtek helyét rendszerint kollagénrostos hegszövet foglalja el.
34. A hegszövet mechanikailag összetartja a szívfalat, összehúzódni azonban nem képes, így nagyobb károsodás tartósan csökkentheti a pumpateljesítményt.
35. A szívizomszövet különleges működése tehát a harántcsíkolt kontraktilis apparátus, az erős sejtkapcsolatok, az elektromos összeköttetés és a kiemelkedő oxidatív kapacitás egységén alapul.
(aufklappen)német
1. Herzmuskelgewebe kommt ausschließlich in der Muskelschicht der Herzwand, dem Myokard, vor, wo es lebenslang rhythmische Kontraktionen ausführt.
2. Obwohl es aufgrund seiner Querstreifung strukturell der Skelettmuskulatur ähnelt, arbeitet es unwillkürlich und wird durch ein eigenes Erregungsbildungssystem gesteuert.
3. Seine Zellen, die Kardiomyozyten, sind deutlich kürzer als Skelettmuskelfasern, meist zylindrisch geformt und an ihren Enden häufig verzweigt.
4. Die verzweigten Zellen bilden ein räumliches Netzwerk, das die Ausbreitung von Erregung und mechanischer Kraft in verschiedene Richtungen der Herzwand ermöglicht.
5. In ihrer Mitte liegt meist ein einzelner ovaler Zellkern; einige Zellen können jedoch auch zwei Kerne enthalten.
6. Im Sarkoplasma um den Kern liegen gewöhnlich zahlreiche Organellen und Glykogen, weshalb dieser Bereich mikroskopisch heller erscheinen kann.
7. Die Myofibrillen der Kardiomyozyten bestehen aus Sarkomeren, sodass sich in ihnen dieselben A- und I-Banden, Z-Scheiben sowie H-Zonen unterscheiden lassen.
8. Bei ihrer Kontraktion verschieben sich Aktin- und Myosinfilamente nach dem aus der Skelettmuskulatur bekannten Gleitfilamentmechanismus gegeneinander.
9. Benachbarte Kardiomyozyten werden durch stufenförmig verlaufende Zellkontakte, die sogenannten Glanzstreifen oder Disci intercalares, miteinander verbunden.
10. Lichtmikroskopisch erscheinen sie meist als dunklere Querlinien, welche den Längsverlauf der Zellen in unregelmäßigen Abständen unterbrechen.
11. Elektronenmikroskopisch gliedert sich der Glanzstreifen in quer und längs verlaufende Abschnitte, die unterschiedliche mechanische und elektrische Verbindungen tragen.
12. Die in den Querabschnitten gelegene Fascia adherens befestigt Aktinfilamente an der Zellmembran und überträgt die während der Kontraktion entstehende Zugkraft.
13. In denselben Bereichen entstehen auch Desmosomen, deren kräftige punktförmige Verbindungen ein Auseinanderweichen der Zellen verhindern.
14. Durch die überwiegend in den Längsabschnitten gelegenen Gap Junctions können Ionen von einem Kardiomyozyten in den nächsten strömen.
15. Dadurch breitet sich die elektrische Erregung rasch im Zellnetz aus, das funktionell gekoppelt ist und sich wie ein funktionelles Synzytium verhält.
16. Anatomisch handelt es sich dennoch nicht um ein echtes Synzytium, da jeder Kardiomyozyt von einer eigenen Zellmembran begrenzt und als einzelne Zelle abgegrenzt ist.
17. Die Muskulatur von Vorhöfen und Kammern ist durch bindegewebige Isolation weitgehend voneinander getrennt, weshalb die Erregung zwischen ihnen über ein bestimmtes Leitungssystem verläuft.
18. Für ihre Energieversorgung enthalten Kardiomyozyten außerordentlich viele Mitochondrien, die häufig in Längsreihen zwischen den Myofibrillen angeordnet sind.
19. Die große Zahl der Mitochondrien dient dem kontinuierlichen aeroben Stoffwechsel, ohne den die dauerhafte, scheinbar ermüdungsfreie Herztätigkeit nicht aufrechterhalten werden könnte.
20. Wegen ihres hohen Sauerstoff- und Nährstoffbedarfs reicht ein dichtes Kapillarnetz an jede einzelne Zelle heran und ist nur durch dünnes Endomysium vom Sarkolemm getrennt.
21. Ihr sarkoplasmatisches Retikulum ist schwächer entwickelt als das der Skelettmuskulatur, weshalb für die Kontraktion auch aus dem Extrazellularraum einströmendes Calcium unverzichtbar ist.
22. Die T-Tubuli sind weiter, verlaufen gewöhnlich auf Höhe der Z-Scheiben und stehen mit jeweils einer Terminalzisterne des sarkoplasmatischen Retikulums in Verbindung.
23. Ein T-Tubulus und eine Terminalzisterne bilden gemeinsam eine Diade, im Gegensatz zur für Skelettmuskelfasern typischen Triade mit zwei Zisternen.
24. Während des Aktionspotenzials löst das durch die Zellmembran einströmende Calcium eine weitere Calciumfreisetzung aus dem sarkoplasmatischen Retikulum aus.
25. Diese calciuminduzierte Calciumfreisetzung ermöglicht, dass die Kontraktionskraft des Herzmuskels innerhalb bestimmter Grenzen von der Calciumversorgung der Zellen abhängt.
26. Ein Teil der atrialen Kardiomyozyten enthält neben kontraktilen Elementen auch membranbegrenzte Sekretgranula.
27. Aus ihnen wird unter anderem das atriale natriuretische Peptid freigesetzt, das hormonell zur Regulation von Blutvolumen und Blutdruck beiträgt.
28. Neben den arbeitenden Muskelzellen bilden modifizierte Kardiomyozyten das Erregungsbildungs- und Erregungsleitungssystem des Herzens.
29. Die Schrittmacherzellen erzeugen durch spontane Veränderungen ihres Membranpotenzials auch ohne äußeren Nervenbefehl rhythmisch Aktionspotenziale.
30. Das autonome Nervensystem löst den Herzschlag daher nicht selbst aus, sondern verändert dessen Frequenz, Erregungsleitung und Kontraktionskraft.
31. Die Purkinje-Fasern des Leitungssystems sind größere, hellere Zellen, die viel Glykogen, aber weniger Myofibrillen als die Arbeitsmyokardzellen enthalten.
32. Ihre schnelle Erregungsleitung gewährleistet, dass sich die Kammermuskulatur in geeigneter Reihenfolge von der Herzspitze zu den Ausflussbahnen hin zusammenzieht.
33. Nach einer Schädigung ist die Teilungsfähigkeit reifer Kardiomyozyten stark begrenzt, weshalb abgestorbene Zellen gewöhnlich durch kollagenfaseriges Narbengewebe ersetzt werden.
34. Das Narbengewebe hält die Herzwand mechanisch zusammen, kann sich jedoch nicht kontrahieren, sodass größere Schäden die Pumpleistung dauerhaft vermindern können.
35. Die besondere Funktion des Herzmuskelgewebes beruht somit auf dem Zusammenwirken des quergestreiften kontraktilen Apparats, kräftiger Zellkontakte, elektrischer Kopplung und hoher oxidativer Kapazität.