6.1.2 – A szarusodás folyamata és a bőr gátfunkciója – Der Vorgang der Verhornung und die Barrierefunktion
1. A szarusodás, más néven keratinizáció, a keratinociták szabályozott érési folyamata, amelynek során az élő hámsejtek ellenálló szarusejtekké alakulnak. – Die Verhornung, auch Keratinisierung genannt, ist der geregelte Reifungsprozess der Keratinozyten, bei dem lebende Epithelzellen in widerstandsfähige Hornzellen umgewandelt werden.
2. A folyamat az alapréteg osztódó sejtjeiben kezdődik, majd a sejtek felszín felé történő vándorlása közben egymást követő szakaszokon halad át. – Der Vorgang beginnt in den teilungsfähigen Zellen der Basalschicht und durchläuft während ihrer Wanderung zur Oberfläche mehrere aufeinanderfolgende Stadien.
3. Az osztódást követően az egyik leánysejt rendszerint az alaprétegben marad, míg a másik megkezdi felfelé irányuló differenciálódását. – Nach der Teilung verbleibt gewöhnlich eine Tochterzelle in der Basalschicht, während die andere ihre nach oben gerichtete Differenzierung beginnt.
4. Már a mélyebb rétegekben fokozódik a keratinfehérjék termelése, miközben a sejtváz köztes filamentumai egyre vastagabb kötegekbe rendeződnek. – Bereits in den tieferen Schichten nimmt die Produktion von Keratinproteinen zu, während sich die intermediären Filamente des Zytoskeletts zu immer dickeren Bündeln ordnen.
5. A tüskés rétegben a keratinfonalak a dezmoszómákhoz rögzülnek, ezért az egyes sejtek mechanikai szempontból összefüggő hálózatot alkotnak. – In der Stachelzellschicht verankern sich die Keratinfilamente an den Desmosomen, sodass die einzelnen Zellen ein mechanisch zusammenhängendes Netzwerk bilden.
6. Ez a hálózat a helyi terhelést nagyobb területre osztja el, és megakadályozza, hogy a felhám kisebb húzóerők hatására felszakadjon. – Dieses Netzwerk verteilt lokale Belastungen auf eine größere Fläche und verhindert, dass die Epidermis bereits unter geringen Zugkräften einreißt.
7. A szemcsés rétegbe jutva a keratinociták ellaposodnak, fehérjeszintézisük átalakul, és citoplazmájukban keratohialin-szemcsék jelennek meg. – Beim Eintritt in die Körnerzellschicht flachen die Keratinozyten ab, ihre Proteinsynthese verändert sich, und in ihrem Zytoplasma erscheinen Keratohyalin-Granula.
8. A szemcsékben található filaggrin előanyagai elősegítik a keratinfonalak szoros összerendeződését, amely a szarusejtek tömör belső vázát hozza létre. – Die in den Granula enthaltenen Vorstufen des Filaggrins fördern die dichte Bündelung der Keratinfilamente, wodurch das kompakte Innengerüst der Hornzellen entsteht.
9. Ezzel párhuzamosan a sejthártya belső oldalán erős, oldhatatlan fehérjeréteg képződik, amelyet elszarusodott sejtburoknak nevezünk. – Gleichzeitig entsteht an der Innenseite der Zellmembran eine feste, unlösliche Proteinschicht, die als verhornte Zellhülle bezeichnet wird.
10. A burok kialakításában több, keresztkötésekkel összekapcsolt szerkezeti fehérje vesz részt, ezért a korneocita jóval ellenállóbbá válik elődsejtjénél. – An der Bildung dieser Hülle sind mehrere durch Querverbindungen verknüpfte Strukturproteine beteiligt, wodurch der Korneozyt wesentlich widerstandsfähiger als seine Vorläuferzelle wird.
11. A szemcsés réteg lamelláris testjeiből ceramidokban, koleszterinben és zsírsavakban gazdag anyag ürül a sejtek közötti térbe. – Aus den Lamellarkörperchen der Körnerzellschicht wird eine an Ceramiden, Cholesterin und Fettsäuren reiche Substanz in den Interzellularraum abgegeben.
12. Ezek a lipidek egymás fölé rendeződő lemezeket alkotnak, amelyek a szarusejtek közötti réseket víztaszító tömítőanyagként töltik ki. – Diese Lipide bilden übereinanderliegende Lamellen, welche die Zwischenräume der Hornzellen als wasserabweisendes Dichtungsmaterial ausfüllen.
13. A gát szerkezetét gyakran téglafalhoz hasonlítják, amelyben a korneociták a tégláknak, a sejtközötti lipidek pedig a habarcsnak felelnek meg. – Der Aufbau der Barriere wird häufig mit einer Ziegelmauer verglichen, in der die Korneozyten den Ziegeln und die interzellulären Lipide dem Mörtel entsprechen.
14. A keratinizáció előrehaladtával a sejtmag, a mitokondriumok, a riboszómák és más sejtszervecskék enzimek közreműködésével szabályozottan lebomlanak. – Mit fortschreitender Keratinisierung werden Zellkern, Mitochondrien, Ribosomen und andere Organellen unter Mitwirkung von Enzymen kontrolliert abgebaut.
15. Az így létrejövő korneocita már nem élő sejt, hanem keratinnal kitöltött, mechanikailag szilárd és biológiailag működőképes védőelem. – Der dadurch entstehende Korneozyt ist keine lebende Zelle mehr, sondern ein mit Keratin gefülltes, mechanisch stabiles und biologisch wirksames Schutzelement.
16. Bár a szaruréteg sejtjei elhaltak, rendezett szerkezetük és folyamatos megújulásuk miatt a réteg nem tekinthető élettelen, passzív burkolatnak. – Obwohl die Zellen der Hornschicht abgestorben sind, kann die Schicht wegen ihres geordneten Aufbaus und ihrer ständigen Erneuerung nicht als leblose, passive Hülle betrachtet werden.
17. A szarusejtek fehérjéinek lebomlásából vízmegkötő, kis molekulatömegű anyagok keletkeznek, amelyek a természetes hidratáló faktor részét alkotják. – Beim Abbau der Proteine der Hornzellen entstehen wasserbindende niedermolekulare Stoffe, die zum natürlichen Feuchthaltefaktor gehören.
18. E vegyületek segítenek fenntartani a szaruréteg megfelelő víztartalmát, rugalmasságát és enzimeinek működéséhez szükséges kémiai környezetét. – Diese Verbindungen tragen dazu bei, den geeigneten Wassergehalt, die Elastizität und das für die Enzymfunktion erforderliche chemische Milieu der Hornschicht zu erhalten.
19. Túlzott vízvesztés esetén a szaruréteg kiszárad, merevvé válik és berepedezhet, ami jelentősen növeli az idegen anyagok behatolását. – Bei übermäßigem Wasserverlust trocknet die Hornschicht aus, wird starr und kann einreißen, wodurch das Eindringen fremder Stoffe deutlich erleichtert wird.
20. A bőr gátja mindenekelőtt korlátozza a víz szervezetből történő elpárolgását, ezért nélkülözhetetlen a belső folyadéktér állandóságának fenntartásához. – Die Hautbarriere begrenzt vor allem die Verdunstung von Wasser aus dem Körper und ist daher für die Erhaltung eines konstanten inneren Flüssigkeitsraumes unverzichtbar.
21. Ellenkező irányban megakadályozza számos vízben oldódó anyag, kórokozó és környezeti szennyeződés ellenőrizetlen bejutását a mélyebb szövetekbe. – In umgekehrter Richtung verhindert sie das unkontrollierte Eindringen vieler wasserlöslicher Stoffe, Krankheitserreger und Umweltschadstoffe in tiefere Gewebe.
22. A lipidekben jól oldódó, kis méretű molekulák ugyanakkor bizonyos mértékben átjuthatnak rajta, amit egyes bőrön keresztül alkalmazott gyógyszerek is kihasználnak. – Kleine, gut fettlösliche Moleküle können sie jedoch in gewissem Umfang passieren, was auch bei bestimmten über die Haut verabreichten Arzneimitteln genutzt wird.
23. Mechanikai védelem szempontjából a keratin, a sejtburok és a dezmoszómákból visszamaradó kapcsolatok együttesen növelik a felszín kopásállóságát. – Für den mechanischen Schutz erhöhen Keratin, Zellhülle und die aus Desmosomen hervorgegangenen Verbindungen gemeinsam die Abriebfestigkeit der Oberfläche.
24. Az erősebben terhelt területeken a sejtosztódás és a szaruréteg képződése fokozódik, ami alkalmazkodásként vastagabb védőréteget eredményez. – In stärker beanspruchten Regionen nehmen Zellteilung und Hornschichtbildung zu, wodurch sich als Anpassung eine dickere Schutzschicht entwickelt.
25. A sértetlen felszín fizikai akadályt képez a mikroorganizmusok előtt, miközben folyamatos hámlása eltávolítja a hozzá tapadt kórokozók egy részét. – Die unversehrte Oberfläche bildet ein physikalisches Hindernis für Mikroorganismen, während ihre fortlaufende Abschilferung einen Teil der anhaftenden Erreger entfernt.
26. A keratinociták emellett antimikrobiális peptideket és gyulladásos jelzőanyagokat termelhetnek, így a felhám aktívan is részt vesz a veleszületett immunvédelemben. – Keratinozyten können außerdem antimikrobielle Peptide und entzündliche Signalstoffe bilden, sodass die Epidermis aktiv an der angeborenen Immunabwehr beteiligt ist.
27. A felszínt borító enyhén savas közeg gátolja számos kórokozó szaporodását, miközben kedvez a bőr normális mikroorganizmus-közösségének. – Das leicht saure Milieu der Oberfläche hemmt die Vermehrung zahlreicher Krankheitserreger und begünstigt zugleich die normale mikrobielle Gemeinschaft der Haut.
28. Ennek a kémiai védelemnek a kialakításához a szaruréteg bomlástermékei mellett a verejték- és faggyúmirigyek váladékai is hozzájárulnak. – An der Ausbildung dieses chemischen Schutzes sind neben Abbauprodukten der Hornschicht auch die Sekrete der Schweiß- und Talgdrüsen beteiligt.
29. A szaruréteg állandó vastagságát a sejtképződés és a hámlás egyensúlya tartja fenn, amelyet helyi jelzőmolekulák és enzimek hangolnak össze. – Die gleichbleibende Dicke der Hornschicht wird durch das Gleichgewicht zwischen Zellneubildung und Abschilferung erhalten, das von lokalen Signalmolekülen und Enzymen abgestimmt wird.
30. A felszíni leválás során proteolitikus enzimek bontják le a szarusejtek közötti módosult dezmoszómákat, így az elöregedett pikkelyek fokozatosan szabaddá válnak. – Bei der oberflächlichen Abschilferung bauen proteolytische Enzyme die veränderten Desmosomen zwischen den Hornzellen ab, sodass die gealterten Schuppen allmählich freigesetzt werden.
31. E folyamat megfelelő víztartalmat és savas kémhatást igényel, ezért a túl száraz vagy kémiailag károsított bőrön szabálytalanná válhat a hámlás. – Dieser Vorgang erfordert einen geeigneten Wassergehalt und ein saures Milieu, weshalb die Abschilferung bei zu trockener oder chemisch geschädigter Haut unregelmäßig werden kann.
32. A felhám teljes megújulásához szükséges idő nem állandó, hanem az életkortól, a testtájtól, a hormonális állapottól és a helyi terheléstől is függ. – Die für die vollständige Erneuerung der Epidermis erforderliche Zeit ist nicht konstant, sondern hängt unter anderem von Alter, Körperregion, Hormonlage und lokaler Belastung ab.
33. Sérülés vagy gyulladás hatására a bazális sejtek osztódása felgyorsulhat, hogy a megszakadt felszíni folytonosság mielőbb helyreálljon. – Nach Verletzung oder Entzündung kann sich die Teilung der Basalzellen beschleunigen, damit die unterbrochene Oberflächenkontinuität möglichst rasch wiederhergestellt wird.
34. Ha azonban a lipidrétegek, a szarusejtek vagy a közöttük fennálló kapcsolatok tartósan károsodnak, fokozódik a vízvesztés, az irritáció és a gyulladás veszélye. – Werden jedoch Lipidschichten, Hornzellen oder ihre Verbindungen dauerhaft geschädigt, steigen Wasserverlust sowie das Risiko von Reizung und Entzündung.
35. A hatékony bőrgát tehát nem egyetlen alkotórész eredménye, hanem a keratinociták érése, a fehérjeburok, a sejtközötti lipidek és a szabályozott hámlás összehangolt működéséből születik. – Eine wirksame Hautbarriere entsteht somit nicht durch einen einzelnen Bestandteil, sondern durch das abgestimmte Zusammenwirken von Keratinozytenreifung, Proteinhülle, interzellulären Lipiden und geregelter Abschilferung.
(aufklappen)magyar
1. A szarusodás, más néven keratinizáció, a keratinociták szabályozott érési folyamata, amelynek során az élő hámsejtek ellenálló szarusejtekké alakulnak.
2. A folyamat az alapréteg osztódó sejtjeiben kezdődik, majd a sejtek felszín felé történő vándorlása közben egymást követő szakaszokon halad át.
3. Az osztódást követően az egyik leánysejt rendszerint az alaprétegben marad, míg a másik megkezdi felfelé irányuló differenciálódását.
4. Már a mélyebb rétegekben fokozódik a keratinfehérjék termelése, miközben a sejtváz köztes filamentumai egyre vastagabb kötegekbe rendeződnek.
5. A tüskés rétegben a keratinfonalak a dezmoszómákhoz rögzülnek, ezért az egyes sejtek mechanikai szempontból összefüggő hálózatot alkotnak.
6. Ez a hálózat a helyi terhelést nagyobb területre osztja el, és megakadályozza, hogy a felhám kisebb húzóerők hatására felszakadjon.
7. A szemcsés rétegbe jutva a keratinociták ellaposodnak, fehérjeszintézisük átalakul, és citoplazmájukban keratohialin-szemcsék jelennek meg.
8. A szemcsékben található filaggrin előanyagai elősegítik a keratinfonalak szoros összerendeződését, amely a szarusejtek tömör belső vázát hozza létre.
9. Ezzel párhuzamosan a sejthártya belső oldalán erős, oldhatatlan fehérjeréteg képződik, amelyet elszarusodott sejtburoknak nevezünk.
10. A burok kialakításában több, keresztkötésekkel összekapcsolt szerkezeti fehérje vesz részt, ezért a korneocita jóval ellenállóbbá válik elődsejtjénél.
11. A szemcsés réteg lamelláris testjeiből ceramidokban, koleszterinben és zsírsavakban gazdag anyag ürül a sejtek közötti térbe.
12. Ezek a lipidek egymás fölé rendeződő lemezeket alkotnak, amelyek a szarusejtek közötti réseket víztaszító tömítőanyagként töltik ki.
13. A gát szerkezetét gyakran téglafalhoz hasonlítják, amelyben a korneociták a tégláknak, a sejtközötti lipidek pedig a habarcsnak felelnek meg.
14. A keratinizáció előrehaladtával a sejtmag, a mitokondriumok, a riboszómák és más sejtszervecskék enzimek közreműködésével szabályozottan lebomlanak.
15. Az így létrejövő korneocita már nem élő sejt, hanem keratinnal kitöltött, mechanikailag szilárd és biológiailag működőképes védőelem.
16. Bár a szaruréteg sejtjei elhaltak, rendezett szerkezetük és folyamatos megújulásuk miatt a réteg nem tekinthető élettelen, passzív burkolatnak.
17. A szarusejtek fehérjéinek lebomlásából vízmegkötő, kis molekulatömegű anyagok keletkeznek, amelyek a természetes hidratáló faktor részét alkotják.
18. E vegyületek segítenek fenntartani a szaruréteg megfelelő víztartalmát, rugalmasságát és enzimeinek működéséhez szükséges kémiai környezetét.
19. Túlzott vízvesztés esetén a szaruréteg kiszárad, merevvé válik és berepedezhet, ami jelentősen növeli az idegen anyagok behatolását.
20. A bőr gátja mindenekelőtt korlátozza a víz szervezetből történő elpárolgását, ezért nélkülözhetetlen a belső folyadéktér állandóságának fenntartásához.
21. Ellenkező irányban megakadályozza számos vízben oldódó anyag, kórokozó és környezeti szennyeződés ellenőrizetlen bejutását a mélyebb szövetekbe.
22. A lipidekben jól oldódó, kis méretű molekulák ugyanakkor bizonyos mértékben átjuthatnak rajta, amit egyes bőrön keresztül alkalmazott gyógyszerek is kihasználnak.
23. Mechanikai védelem szempontjából a keratin, a sejtburok és a dezmoszómákból visszamaradó kapcsolatok együttesen növelik a felszín kopásállóságát.
24. Az erősebben terhelt területeken a sejtosztódás és a szaruréteg képződése fokozódik, ami alkalmazkodásként vastagabb védőréteget eredményez.
25. A sértetlen felszín fizikai akadályt képez a mikroorganizmusok előtt, miközben folyamatos hámlása eltávolítja a hozzá tapadt kórokozók egy részét.
26. A keratinociták emellett antimikrobiális peptideket és gyulladásos jelzőanyagokat termelhetnek, így a felhám aktívan is részt vesz a veleszületett immunvédelemben.
27. A felszínt borító enyhén savas közeg gátolja számos kórokozó szaporodását, miközben kedvez a bőr normális mikroorganizmus-közösségének.
28. Ennek a kémiai védelemnek a kialakításához a szaruréteg bomlástermékei mellett a verejték- és faggyúmirigyek váladékai is hozzájárulnak.
29. A szaruréteg állandó vastagságát a sejtképződés és a hámlás egyensúlya tartja fenn, amelyet helyi jelzőmolekulák és enzimek hangolnak össze.
30. A felszíni leválás során proteolitikus enzimek bontják le a szarusejtek közötti módosult dezmoszómákat, így az elöregedett pikkelyek fokozatosan szabaddá válnak.
31. E folyamat megfelelő víztartalmat és savas kémhatást igényel, ezért a túl száraz vagy kémiailag károsított bőrön szabálytalanná válhat a hámlás.
32. A felhám teljes megújulásához szükséges idő nem állandó, hanem az életkortól, a testtájtól, a hormonális állapottól és a helyi terheléstől is függ.
33. Sérülés vagy gyulladás hatására a bazális sejtek osztódása felgyorsulhat, hogy a megszakadt felszíni folytonosság mielőbb helyreálljon.
34. Ha azonban a lipidrétegek, a szarusejtek vagy a közöttük fennálló kapcsolatok tartósan károsodnak, fokozódik a vízvesztés, az irritáció és a gyulladás veszélye.
35. A hatékony bőrgát tehát nem egyetlen alkotórész eredménye, hanem a keratinociták érése, a fehérjeburok, a sejtközötti lipidek és a szabályozott hámlás összehangolt működéséből születik.
(aufklappen)német
1. Die Verhornung, auch Keratinisierung genannt, ist der geregelte Reifungsprozess der Keratinozyten, bei dem lebende Epithelzellen in widerstandsfähige Hornzellen umgewandelt werden.
2. Der Vorgang beginnt in den teilungsfähigen Zellen der Basalschicht und durchläuft während ihrer Wanderung zur Oberfläche mehrere aufeinanderfolgende Stadien.
3. Nach der Teilung verbleibt gewöhnlich eine Tochterzelle in der Basalschicht, während die andere ihre nach oben gerichtete Differenzierung beginnt.
4. Bereits in den tieferen Schichten nimmt die Produktion von Keratinproteinen zu, während sich die intermediären Filamente des Zytoskeletts zu immer dickeren Bündeln ordnen.
5. In der Stachelzellschicht verankern sich die Keratinfilamente an den Desmosomen, sodass die einzelnen Zellen ein mechanisch zusammenhängendes Netzwerk bilden.
6. Dieses Netzwerk verteilt lokale Belastungen auf eine größere Fläche und verhindert, dass die Epidermis bereits unter geringen Zugkräften einreißt.
7. Beim Eintritt in die Körnerzellschicht flachen die Keratinozyten ab, ihre Proteinsynthese verändert sich, und in ihrem Zytoplasma erscheinen Keratohyalin-Granula.
8. Die in den Granula enthaltenen Vorstufen des Filaggrins fördern die dichte Bündelung der Keratinfilamente, wodurch das kompakte Innengerüst der Hornzellen entsteht.
9. Gleichzeitig entsteht an der Innenseite der Zellmembran eine feste, unlösliche Proteinschicht, die als verhornte Zellhülle bezeichnet wird.
10. An der Bildung dieser Hülle sind mehrere durch Querverbindungen verknüpfte Strukturproteine beteiligt, wodurch der Korneozyt wesentlich widerstandsfähiger als seine Vorläuferzelle wird.
11. Aus den Lamellarkörperchen der Körnerzellschicht wird eine an Ceramiden, Cholesterin und Fettsäuren reiche Substanz in den Interzellularraum abgegeben.
12. Diese Lipide bilden übereinanderliegende Lamellen, welche die Zwischenräume der Hornzellen als wasserabweisendes Dichtungsmaterial ausfüllen.
13. Der Aufbau der Barriere wird häufig mit einer Ziegelmauer verglichen, in der die Korneozyten den Ziegeln und die interzellulären Lipide dem Mörtel entsprechen.
14. Mit fortschreitender Keratinisierung werden Zellkern, Mitochondrien, Ribosomen und andere Organellen unter Mitwirkung von Enzymen kontrolliert abgebaut.
15. Der dadurch entstehende Korneozyt ist keine lebende Zelle mehr, sondern ein mit Keratin gefülltes, mechanisch stabiles und biologisch wirksames Schutzelement.
16. Obwohl die Zellen der Hornschicht abgestorben sind, kann die Schicht wegen ihres geordneten Aufbaus und ihrer ständigen Erneuerung nicht als leblose, passive Hülle betrachtet werden.
17. Beim Abbau der Proteine der Hornzellen entstehen wasserbindende niedermolekulare Stoffe, die zum natürlichen Feuchthaltefaktor gehören.
18. Diese Verbindungen tragen dazu bei, den geeigneten Wassergehalt, die Elastizität und das für die Enzymfunktion erforderliche chemische Milieu der Hornschicht zu erhalten.
19. Bei übermäßigem Wasserverlust trocknet die Hornschicht aus, wird starr und kann einreißen, wodurch das Eindringen fremder Stoffe deutlich erleichtert wird.
20. Die Hautbarriere begrenzt vor allem die Verdunstung von Wasser aus dem Körper und ist daher für die Erhaltung eines konstanten inneren Flüssigkeitsraumes unverzichtbar.
21. In umgekehrter Richtung verhindert sie das unkontrollierte Eindringen vieler wasserlöslicher Stoffe, Krankheitserreger und Umweltschadstoffe in tiefere Gewebe.
22. Kleine, gut fettlösliche Moleküle können sie jedoch in gewissem Umfang passieren, was auch bei bestimmten über die Haut verabreichten Arzneimitteln genutzt wird.
23. Für den mechanischen Schutz erhöhen Keratin, Zellhülle und die aus Desmosomen hervorgegangenen Verbindungen gemeinsam die Abriebfestigkeit der Oberfläche.
24. In stärker beanspruchten Regionen nehmen Zellteilung und Hornschichtbildung zu, wodurch sich als Anpassung eine dickere Schutzschicht entwickelt.
25. Die unversehrte Oberfläche bildet ein physikalisches Hindernis für Mikroorganismen, während ihre fortlaufende Abschilferung einen Teil der anhaftenden Erreger entfernt.
26. Keratinozyten können außerdem antimikrobielle Peptide und entzündliche Signalstoffe bilden, sodass die Epidermis aktiv an der angeborenen Immunabwehr beteiligt ist.
27. Das leicht saure Milieu der Oberfläche hemmt die Vermehrung zahlreicher Krankheitserreger und begünstigt zugleich die normale mikrobielle Gemeinschaft der Haut.
28. An der Ausbildung dieses chemischen Schutzes sind neben Abbauprodukten der Hornschicht auch die Sekrete der Schweiß- und Talgdrüsen beteiligt.
29. Die gleichbleibende Dicke der Hornschicht wird durch das Gleichgewicht zwischen Zellneubildung und Abschilferung erhalten, das von lokalen Signalmolekülen und Enzymen abgestimmt wird.
30. Bei der oberflächlichen Abschilferung bauen proteolytische Enzyme die veränderten Desmosomen zwischen den Hornzellen ab, sodass die gealterten Schuppen allmählich freigesetzt werden.
31. Dieser Vorgang erfordert einen geeigneten Wassergehalt und ein saures Milieu, weshalb die Abschilferung bei zu trockener oder chemisch geschädigter Haut unregelmäßig werden kann.
32. Die für die vollständige Erneuerung der Epidermis erforderliche Zeit ist nicht konstant, sondern hängt unter anderem von Alter, Körperregion, Hormonlage und lokaler Belastung ab.
33. Nach Verletzung oder Entzündung kann sich die Teilung der Basalzellen beschleunigen, damit die unterbrochene Oberflächenkontinuität möglichst rasch wiederhergestellt wird.
34. Werden jedoch Lipidschichten, Hornzellen oder ihre Verbindungen dauerhaft geschädigt, steigen Wasserverlust sowie das Risiko von Reizung und Entzündung.
35. Eine wirksame Hautbarriere entsteht somit nicht durch einen einzelnen Bestandteil, sondern durch das abgestimmte Zusammenwirken von Keratinozytenreifung, Proteinhülle, interzellulären Lipiden und geregelter Abschilferung.