6.8.2 – Szabad és testecskés idegvégződések – Freie und korpuskuläre Nervenendigungen
1. A bőr kiterjedt érzőszerv, amely különböző felépítésű receptorai révén érintést, nyomást, rezgést, hőmérséklet-változást, fájdalmat és viszketést közvetít. – Die Haut ist ein ausgedehntes Sinnesorgan, das über unterschiedlich gebaute Rezeptoren Berührung, Druck, Vibration, Temperaturänderungen, Schmerz und Juckreiz vermittelt.
2. Az érzőidegek végződései szerkezetük alapján szabad és kötőszövetes burokkal körülvett, úgynevezett testecskés idegvégződésekre oszthatók. – Die Endigungen sensibler Nerven werden nach ihrem Aufbau in freie und von einer Bindegewebskapsel umgebene, sogenannte korpuskuläre Nervenendigungen eingeteilt.
3. E receptorok eloszlása nem egyenletes, hanem a bőrterület funkcionális jelentőségéhez és az ott szükséges érzékelési pontossághoz igazodik. – Die Verteilung dieser Rezeptoren ist nicht gleichmäßig, sondern richtet sich nach der funktionellen Bedeutung der Hautregion und der dort erforderlichen Wahrnehmungsgenauigkeit.
4. Az ujjbegyek, az ajkak és az arc egyes részei ezért sokkal sűrűbben beidegzettek, mint például a hát vagy a felkar bőre. – Fingerspitzen, Lippen und bestimmte Gesichtsregionen sind daher wesentlich dichter innerviert als beispielsweise die Haut des Rückens oder Oberarms.
5. A receptorokat ellátó érzőrostok sejttestei a gerincvelői idegdúcokban vagy bizonyos agyidegek érződúcaiban helyezkednek el. – Die Zellkörper der versorgenden sensiblen Fasern liegen in den Spinalganglien oder in den sensiblen Ganglien bestimmter Hirnnerven.
6. Perifériás nyúlványaik a bőrbe jutva elágaznak, elveszítik velőshüvelyüket, majd szabadon vagy specializált végkészülékekben végződnek. – Ihre peripheren Fortsätze verzweigen sich nach dem Eintritt in die Haut, verlieren ihre Myelinscheide und enden frei oder in spezialisierten Endorganen.
7. A szabad idegvégződések (terminationes nervorum liberae) kötőszövetes tok nélkül, finom axonágakként terjednek szét az irhában és a felhámban. – Freie Nervenendigungen (Terminationes nervorum liberae) breiten sich ohne Bindegewebskapsel als feine Axonäste in Lederhaut und Epidermis aus.
8. Egy részük az irha felszínes rétegében végződik, más ágaik azonban az alaphártyát áttörve az epidermisz sejtei közé is behatolnak. – Ein Teil endet in der oberflächlichen Lederhaut, während andere Äste die Basalmembran durchdringen und zwischen die Zellen der Epidermis eintreten.
9. A felhámban haladó rostok gyakran a szemcsés rétegig emelkednek, így a felszínhez közel bekövetkező károsító ingereket közvetlenül érzékelhetik. – Die innerhalb der Epidermis verlaufenden Fasern reichen häufig bis zur Körnerschicht und können dadurch oberflächennahe schädigende Reize unmittelbar erfassen.
10. Szabad végződések találhatók továbbá a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek, valamint a kis erek falának környezetében. – Freie Endigungen finden sich außerdem in der Umgebung von Haarfollikeln, Talg- und Schweißdrüsen sowie in der Wand kleiner Gefäße.
11. Működésük szerint közöttük fájdalomérző, hőérző, hidegérző, viszketést közvetítő és durvább mechanikai ingerekre reagáló receptorok különíthetők el. – Funktionell lassen sich unter ihnen Rezeptoren unterscheiden, die Schmerz, Wärme, Kälte und Juckreiz vermitteln oder auf gröbere mechanische Reize reagieren.
12. A fájdalomérző receptorok, vagy nociceptorok olyan mechanikai, hő- és kémiai ingerekre válaszolnak, amelyek tényleges vagy fenyegető szövetkárosodást jeleznek. – Schmerzrezeptoren oder Nozizeptoren reagieren auf mechanische, thermische und chemische Reize, die eine tatsächliche oder drohende Gewebeschädigung anzeigen.
13. Gyulladás során felszabaduló mediátorok csökkenthetik e végződések ingerküszöbét, ezért a sérült terület már enyhe érintésre vagy melegre is fájdalmassá válhat. – Bei Entzündungen freigesetzte Mediatoren können die Reizschwelle dieser Endigungen senken, sodass bereits leichte Berührung oder Wärme im geschädigten Gebiet Schmerzen auslösen kann.
14. A hőmérsékletet érzékelő végződések külön receptorpopulációi elsősorban a lehűlést vagy a felmelegedést jelzik, nem pedig abszolút hőmérőként működnek. – Unterschiedliche Populationen temperaturempfindlicher Endigungen melden vor allem Abkühlung oder Erwärmung, anstatt wie absolute Thermometer zu funktionieren.
15. Szélsőséges hőmérsékleten a hőérzet fájdalomérzetté alakul, mert ilyenkor hőérzékeny nociceptorok is aktiválódnak. – Bei extremen Temperaturen geht die Temperaturempfindung in Schmerz über, da dann zusätzlich thermisch empfindliche Nozizeptoren aktiviert werden.
16. A viszketés többnyire lassan vezető, vékony idegrostokhoz kapcsolódik, amelyek kémiai mediátorokra és bizonyos mechanikai ingerekre érzékenyek. – Juckreiz ist überwiegend mit langsam leitenden dünnen Nervenfasern verbunden, die auf chemische Mediatoren und bestimmte mechanische Reize ansprechen.
17. A szőrtüszők körül kosárszerűen elágazó szabad végződések a szőrszál elmozdulását érzékelik, ezért igen enyhe érintésre is reagálhatnak. – Korbartig um Haarfollikel verzweigte freie Endigungen registrieren die Bewegung des Haarschafts und können deshalb bereits auf sehr leichte Berührungen reagieren.
18. A testecskés idegvégződésekben az érző axon terminális szakaszát módosult Schwann-sejtek, kötőszövetes lemezek vagy folyadékkal telt terek veszik körül. – In korpuskulären Nervenendigungen ist der terminale Abschnitt des sensiblen Axons von modifizierten Schwann-Zellen, Bindegewebslamellen oder flüssigkeitsgefüllten Räumen umgeben.
19. E járulékos szerkezetek megszűrik és mechanikailag átalakítják az ingert, ezért meghatározzák, hogy a receptor milyen erősségű és időbeli lefolyású behatásra válaszol. – Diese Zusatzstrukturen filtern und verformen den Reiz mechanisch und bestimmen dadurch, auf welche Stärke und welchen zeitlichen Verlauf einer Einwirkung der Rezeptor antwortet.
20. A Meissner-féle tapintótestek (corpuscula tactus) főként a szőrtelen bőr irhaszemölcseiben, különösen az ujjbegyeken, a tenyéren, a talpon és az ajkakon fordulnak elő. – Meissner-Tastkörperchen (Corpuscula tactus) kommen vor allem in den Lederhautpapillen unbehaarter Haut vor, insbesondere an Fingerspitzen, Handflächen, Fußsohlen und Lippen.
21. Hosszúkás testükben laposan rendezett támasztósejtek között kanyargó idegvégződés található, amelyet vékony kötőszövetes tok határol. – In ihrem länglichen Körper verläuft zwischen flach angeordneten Stützzellen eine gewundene Nervenendigung, die von einer dünnen Bindegewebskapsel begrenzt wird.
22. Gyorsan alkalmazkodó receptorként elsősorban a finom érintést, a bőrön történő elmozdulást és az alacsony frekvenciájú rezgést érzékeli. – Als rasch adaptierender Rezeptor registriert es vor allem feine Berührung, Bewegungen auf der Haut und niederfrequente Vibrationen.
23. A Vater–Pacini-féle lemezes testek (corpuscula lamellosa) ezzel szemben az irha mély részében, a bőraljában, valamint ízületek és fasciák közelében helyezkednek el. – Vater-Pacini-Lamellenkörperchen (Corpuscula lamellosa) liegen dagegen in den tiefen Abschnitten der Lederhaut, in der Unterhaut sowie in der Nähe von Gelenken und Faszien.
24. Jellegzetes hagymahéjszerű felépítésüket koncentrikusan rendezett sejtes és kötőszövetes lemezek adják, amelyek közepén egyetlen idegrost végződik. – Ihren charakteristischen zwiebelschalenartigen Aufbau bilden konzentrisch angeordnete zelluläre und bindegewebige Lamellen, in deren Zentrum eine einzelne Nervenfaser endet.
25. A lemezes tok gyorsan eloszlatja a tartós nyomást, ezért a receptor elsősorban a nyomás kezdetére és végére, valamint a magas frekvenciájú rezgésekre válaszol. – Die Lamellenkapsel verteilt anhaltenden Druck rasch, weshalb der Rezeptor vor allem auf Beginn und Ende des Drucks sowie auf hochfrequente Vibrationen reagiert.
26. A Ruffini-féle végtestek (corpuscula Ruffini) orsó alakú, lassan alkalmazkodó mechanoreceptorok, amelyek a mély irhában és a bőraljában találhatók. – Ruffini-Körperchen (Corpuscula Ruffini) sind spindelförmige, langsam adaptierende Mechanorezeptoren, die in tiefer Lederhaut und Unterhaut vorkommen.
27. Tokjukon belül az idegrost kollagénrostok között ágazik el, így a bőr megnyúlása és a tartós szöveti feszülés közvetlenül deformálja a végződést. – Innerhalb ihrer Kapsel verzweigt sich die Nervenfaser zwischen Kollagenfasern, sodass Hautdehnung und anhaltende Gewebespannung die Endigung unmittelbar verformen.
28. Információjuk hozzájárul az ujjak helyzetének, a tárgyak alakjának és a kéz fogóerejének folyamatos érzékeléséhez. – Ihre Informationen tragen zur fortlaufenden Wahrnehmung der Fingerstellung, der Form ergriffener Gegenstände und der Greifkraft der Hand bei.
29. A Krause-féle végbunkók kisebb, tokos receptorok, amelyek elsősorban a bőr és a nyálkahártya átmeneti területein fordulnak elő. – Krause-Endkolben sind kleinere gekapselte Rezeptoren, die vor allem in Übergangsbereichen zwischen Haut und Schleimhaut vorkommen.
30. Korábban önálló hidegreceptorként írták le őket, funkcionális jelentőségük azonban kevésbé egyértelmű, mint a többi klasszikus bőrreceptoré. – Früher wurden sie als eigenständige Kälterezeptoren beschrieben, ihre funktionelle Bedeutung ist jedoch weniger eindeutig als die anderer klassischer Hautrezeptoren.
31. A Merkel-sejt–neurit komplexumokban egy érzőideg korongszerű végződése kapcsolódik a felhám bazális rétegében elhelyezkedő Merkel-sejthez. – In Merkel-Zell-Neurit-Komplexen steht die scheibenförmige Endigung eines sensiblen Nervs mit einer Merkel-Zelle der Basalschicht der Epidermis in Verbindung.
32. Ezek a lassan alkalmazkodó mechanoreceptorok tartós érintésre és helyi benyomódásra válaszolnak, ezért a felszín alakjának, széleinek és finom részleteinek felismerésében fontosak. – Diese langsam adaptierenden Mechanorezeptoren reagieren auf anhaltende Berührung und lokale Eindellung und sind daher für die Erkennung von Oberflächenform, Kanten und feinen Einzelheiten wichtig.
33. A receptorok eltérő alkalmazkodási sebessége lehetővé teszi, hogy a bőr egyszerre közvetítse az inger kezdetét, időtartamát, változását és megszűnését. – Die unterschiedliche Adaptationsgeschwindigkeit der Rezeptoren ermöglicht es der Haut, Beginn, Dauer, Veränderung und Ende eines Reizes gleichzeitig zu vermitteln.
34. Az egyes érzőrostok által ellátott receptorok összessége receptív mezőt alkot, amelynek mérete döntően befolyásolja az érzékelés térbeli felbontását. – Die Gesamtheit der von einer einzelnen sensiblen Faser versorgten Rezeptoren bildet ein rezeptives Feld, dessen Größe die räumliche Auflösung der Wahrnehmung wesentlich bestimmt.
35. A szabad és testecskés idegvégződések összehangolt működése révén a bőr nem egyszerű védőburkolat, hanem a külvilág mechanikai, termikus és károsító hatásait részletesen elemző érzékszerv. – Durch das abgestimmte Zusammenwirken freier und korpuskulärer Nervenendigungen ist die Haut nicht nur eine Schutzhülle, sondern ein Sinnesorgan, das mechanische, thermische und schädigende Einwirkungen der Umwelt differenziert analysiert.
(aufklappen)magyar
1. A bőr kiterjedt érzőszerv, amely különböző felépítésű receptorai révén érintést, nyomást, rezgést, hőmérséklet-változást, fájdalmat és viszketést közvetít.
2. Az érzőidegek végződései szerkezetük alapján szabad és kötőszövetes burokkal körülvett, úgynevezett testecskés idegvégződésekre oszthatók.
3. E receptorok eloszlása nem egyenletes, hanem a bőrterület funkcionális jelentőségéhez és az ott szükséges érzékelési pontossághoz igazodik.
4. Az ujjbegyek, az ajkak és az arc egyes részei ezért sokkal sűrűbben beidegzettek, mint például a hát vagy a felkar bőre.
5. A receptorokat ellátó érzőrostok sejttestei a gerincvelői idegdúcokban vagy bizonyos agyidegek érződúcaiban helyezkednek el.
6. Perifériás nyúlványaik a bőrbe jutva elágaznak, elveszítik velőshüvelyüket, majd szabadon vagy specializált végkészülékekben végződnek.
7. A szabad idegvégződések (terminationes nervorum liberae) kötőszövetes tok nélkül, finom axonágakként terjednek szét az irhában és a felhámban.
8. Egy részük az irha felszínes rétegében végződik, más ágaik azonban az alaphártyát áttörve az epidermisz sejtei közé is behatolnak.
9. A felhámban haladó rostok gyakran a szemcsés rétegig emelkednek, így a felszínhez közel bekövetkező károsító ingereket közvetlenül érzékelhetik.
10. Szabad végződések találhatók továbbá a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek, valamint a kis erek falának környezetében.
11. Működésük szerint közöttük fájdalomérző, hőérző, hidegérző, viszketést közvetítő és durvább mechanikai ingerekre reagáló receptorok különíthetők el.
12. A fájdalomérző receptorok, vagy nociceptorok olyan mechanikai, hő- és kémiai ingerekre válaszolnak, amelyek tényleges vagy fenyegető szövetkárosodást jeleznek.
13. Gyulladás során felszabaduló mediátorok csökkenthetik e végződések ingerküszöbét, ezért a sérült terület már enyhe érintésre vagy melegre is fájdalmassá válhat.
14. A hőmérsékletet érzékelő végződések külön receptorpopulációi elsősorban a lehűlést vagy a felmelegedést jelzik, nem pedig abszolút hőmérőként működnek.
15. Szélsőséges hőmérsékleten a hőérzet fájdalomérzetté alakul, mert ilyenkor hőérzékeny nociceptorok is aktiválódnak.
16. A viszketés többnyire lassan vezető, vékony idegrostokhoz kapcsolódik, amelyek kémiai mediátorokra és bizonyos mechanikai ingerekre érzékenyek.
17. A szőrtüszők körül kosárszerűen elágazó szabad végződések a szőrszál elmozdulását érzékelik, ezért igen enyhe érintésre is reagálhatnak.
18. A testecskés idegvégződésekben az érző axon terminális szakaszát módosult Schwann-sejtek, kötőszövetes lemezek vagy folyadékkal telt terek veszik körül.
19. E járulékos szerkezetek megszűrik és mechanikailag átalakítják az ingert, ezért meghatározzák, hogy a receptor milyen erősségű és időbeli lefolyású behatásra válaszol.
20. A Meissner-féle tapintótestek (corpuscula tactus) főként a szőrtelen bőr irhaszemölcseiben, különösen az ujjbegyeken, a tenyéren, a talpon és az ajkakon fordulnak elő.
21. Hosszúkás testükben laposan rendezett támasztósejtek között kanyargó idegvégződés található, amelyet vékony kötőszövetes tok határol.
22. Gyorsan alkalmazkodó receptorként elsősorban a finom érintést, a bőrön történő elmozdulást és az alacsony frekvenciájú rezgést érzékeli.
23. A Vater–Pacini-féle lemezes testek (corpuscula lamellosa) ezzel szemben az irha mély részében, a bőraljában, valamint ízületek és fasciák közelében helyezkednek el.
24. Jellegzetes hagymahéjszerű felépítésüket koncentrikusan rendezett sejtes és kötőszövetes lemezek adják, amelyek közepén egyetlen idegrost végződik.
25. A lemezes tok gyorsan eloszlatja a tartós nyomást, ezért a receptor elsősorban a nyomás kezdetére és végére, valamint a magas frekvenciájú rezgésekre válaszol.
26. A Ruffini-féle végtestek (corpuscula Ruffini) orsó alakú, lassan alkalmazkodó mechanoreceptorok, amelyek a mély irhában és a bőraljában találhatók.
27. Tokjukon belül az idegrost kollagénrostok között ágazik el, így a bőr megnyúlása és a tartós szöveti feszülés közvetlenül deformálja a végződést.
28. Információjuk hozzájárul az ujjak helyzetének, a tárgyak alakjának és a kéz fogóerejének folyamatos érzékeléséhez.
29. A Krause-féle végbunkók kisebb, tokos receptorok, amelyek elsősorban a bőr és a nyálkahártya átmeneti területein fordulnak elő.
30. Korábban önálló hidegreceptorként írták le őket, funkcionális jelentőségük azonban kevésbé egyértelmű, mint a többi klasszikus bőrreceptoré.
31. A Merkel-sejt–neurit komplexumokban egy érzőideg korongszerű végződése kapcsolódik a felhám bazális rétegében elhelyezkedő Merkel-sejthez.
32. Ezek a lassan alkalmazkodó mechanoreceptorok tartós érintésre és helyi benyomódásra válaszolnak, ezért a felszín alakjának, széleinek és finom részleteinek felismerésében fontosak.
33. A receptorok eltérő alkalmazkodási sebessége lehetővé teszi, hogy a bőr egyszerre közvetítse az inger kezdetét, időtartamát, változását és megszűnését.
34. Az egyes érzőrostok által ellátott receptorok összessége receptív mezőt alkot, amelynek mérete döntően befolyásolja az érzékelés térbeli felbontását.
35. A szabad és testecskés idegvégződések összehangolt működése révén a bőr nem egyszerű védőburkolat, hanem a külvilág mechanikai, termikus és károsító hatásait részletesen elemző érzékszerv.
(aufklappen)német
1. Die Haut ist ein ausgedehntes Sinnesorgan, das über unterschiedlich gebaute Rezeptoren Berührung, Druck, Vibration, Temperaturänderungen, Schmerz und Juckreiz vermittelt.
2. Die Endigungen sensibler Nerven werden nach ihrem Aufbau in freie und von einer Bindegewebskapsel umgebene, sogenannte korpuskuläre Nervenendigungen eingeteilt.
3. Die Verteilung dieser Rezeptoren ist nicht gleichmäßig, sondern richtet sich nach der funktionellen Bedeutung der Hautregion und der dort erforderlichen Wahrnehmungsgenauigkeit.
4. Fingerspitzen, Lippen und bestimmte Gesichtsregionen sind daher wesentlich dichter innerviert als beispielsweise die Haut des Rückens oder Oberarms.
5. Die Zellkörper der versorgenden sensiblen Fasern liegen in den Spinalganglien oder in den sensiblen Ganglien bestimmter Hirnnerven.
6. Ihre peripheren Fortsätze verzweigen sich nach dem Eintritt in die Haut, verlieren ihre Myelinscheide und enden frei oder in spezialisierten Endorganen.
7. Freie Nervenendigungen (Terminationes nervorum liberae) breiten sich ohne Bindegewebskapsel als feine Axonäste in Lederhaut und Epidermis aus.
8. Ein Teil endet in der oberflächlichen Lederhaut, während andere Äste die Basalmembran durchdringen und zwischen die Zellen der Epidermis eintreten.
9. Die innerhalb der Epidermis verlaufenden Fasern reichen häufig bis zur Körnerschicht und können dadurch oberflächennahe schädigende Reize unmittelbar erfassen.
10. Freie Endigungen finden sich außerdem in der Umgebung von Haarfollikeln, Talg- und Schweißdrüsen sowie in der Wand kleiner Gefäße.
11. Funktionell lassen sich unter ihnen Rezeptoren unterscheiden, die Schmerz, Wärme, Kälte und Juckreiz vermitteln oder auf gröbere mechanische Reize reagieren.
12. Schmerzrezeptoren oder Nozizeptoren reagieren auf mechanische, thermische und chemische Reize, die eine tatsächliche oder drohende Gewebeschädigung anzeigen.
13. Bei Entzündungen freigesetzte Mediatoren können die Reizschwelle dieser Endigungen senken, sodass bereits leichte Berührung oder Wärme im geschädigten Gebiet Schmerzen auslösen kann.
14. Unterschiedliche Populationen temperaturempfindlicher Endigungen melden vor allem Abkühlung oder Erwärmung, anstatt wie absolute Thermometer zu funktionieren.
15. Bei extremen Temperaturen geht die Temperaturempfindung in Schmerz über, da dann zusätzlich thermisch empfindliche Nozizeptoren aktiviert werden.
16. Juckreiz ist überwiegend mit langsam leitenden dünnen Nervenfasern verbunden, die auf chemische Mediatoren und bestimmte mechanische Reize ansprechen.
17. Korbartig um Haarfollikel verzweigte freie Endigungen registrieren die Bewegung des Haarschafts und können deshalb bereits auf sehr leichte Berührungen reagieren.
18. In korpuskulären Nervenendigungen ist der terminale Abschnitt des sensiblen Axons von modifizierten Schwann-Zellen, Bindegewebslamellen oder flüssigkeitsgefüllten Räumen umgeben.
19. Diese Zusatzstrukturen filtern und verformen den Reiz mechanisch und bestimmen dadurch, auf welche Stärke und welchen zeitlichen Verlauf einer Einwirkung der Rezeptor antwortet.
20. Meissner-Tastkörperchen (Corpuscula tactus) kommen vor allem in den Lederhautpapillen unbehaarter Haut vor, insbesondere an Fingerspitzen, Handflächen, Fußsohlen und Lippen.
21. In ihrem länglichen Körper verläuft zwischen flach angeordneten Stützzellen eine gewundene Nervenendigung, die von einer dünnen Bindegewebskapsel begrenzt wird.
22. Als rasch adaptierender Rezeptor registriert es vor allem feine Berührung, Bewegungen auf der Haut und niederfrequente Vibrationen.
23. Vater-Pacini-Lamellenkörperchen (Corpuscula lamellosa) liegen dagegen in den tiefen Abschnitten der Lederhaut, in der Unterhaut sowie in der Nähe von Gelenken und Faszien.
24. Ihren charakteristischen zwiebelschalenartigen Aufbau bilden konzentrisch angeordnete zelluläre und bindegewebige Lamellen, in deren Zentrum eine einzelne Nervenfaser endet.
25. Die Lamellenkapsel verteilt anhaltenden Druck rasch, weshalb der Rezeptor vor allem auf Beginn und Ende des Drucks sowie auf hochfrequente Vibrationen reagiert.
26. Ruffini-Körperchen (Corpuscula Ruffini) sind spindelförmige, langsam adaptierende Mechanorezeptoren, die in tiefer Lederhaut und Unterhaut vorkommen.
27. Innerhalb ihrer Kapsel verzweigt sich die Nervenfaser zwischen Kollagenfasern, sodass Hautdehnung und anhaltende Gewebespannung die Endigung unmittelbar verformen.
28. Ihre Informationen tragen zur fortlaufenden Wahrnehmung der Fingerstellung, der Form ergriffener Gegenstände und der Greifkraft der Hand bei.
29. Krause-Endkolben sind kleinere gekapselte Rezeptoren, die vor allem in Übergangsbereichen zwischen Haut und Schleimhaut vorkommen.
30. Früher wurden sie als eigenständige Kälterezeptoren beschrieben, ihre funktionelle Bedeutung ist jedoch weniger eindeutig als die anderer klassischer Hautrezeptoren.
31. In Merkel-Zell-Neurit-Komplexen steht die scheibenförmige Endigung eines sensiblen Nervs mit einer Merkel-Zelle der Basalschicht der Epidermis in Verbindung.
32. Diese langsam adaptierenden Mechanorezeptoren reagieren auf anhaltende Berührung und lokale Eindellung und sind daher für die Erkennung von Oberflächenform, Kanten und feinen Einzelheiten wichtig.
33. Die unterschiedliche Adaptationsgeschwindigkeit der Rezeptoren ermöglicht es der Haut, Beginn, Dauer, Veränderung und Ende eines Reizes gleichzeitig zu vermitteln.
34. Die Gesamtheit der von einer einzelnen sensiblen Faser versorgten Rezeptoren bildet ein rezeptives Feld, dessen Größe die räumliche Auflösung der Wahrnehmung wesentlich bestimmt.
35. Durch das abgestimmte Zusammenwirken freier und korpuskulärer Nervenendigungen ist die Haut nicht nur eine Schutzhülle, sondern ein Sinnesorgan, das mechanische, thermische und schädigende Einwirkungen der Umwelt differenziert analysiert.