6.8.1 – A bőr két érfonata és a hőszabályozás – Die beiden Gefäßgeflechte der Haut und die Wärmeregulation
1. A bőr gazdag érhálózata nemcsak a szövetek oxigén- és tápanyagellátását biztosítja, hanem a testhőmérséklet szabályozásának egyik legfontosabb perifériás végrehajtó rendszere is. – Das dichte Gefäßnetz der Haut gewährleistet nicht nur die Sauerstoff- und Nährstoffversorgung der Gewebe, sondern bildet zugleich eines der wichtigsten peripheren Ausführungssysteme der Wärmeregulation.
2. Mivel a többrétegű elszarusodó laphámból álló felhám (epidermis) ereket nem tartalmaz, sejtjei az irha kapillárisaiból diffúzió útján kapják meg a szükséges anyagokat. – Da die aus mehrschichtigem verhorntem Plattenepithel bestehende Epidermis keine Gefäße enthält, erhalten ihre Zellen die erforderlichen Stoffe durch Diffusion aus den Kapillaren der Lederhaut.
3. Az irhában két, egymással számos függőleges érág révén összekapcsolt érrendszer különíthető el: a mély és a felszínes érfonat. – In der Lederhaut lassen sich zwei durch zahlreiche senkrechte Gefäßäste miteinander verbundene Gefäßsysteme unterscheiden: das tiefe und das oberflächliche Gefäßgeflecht.
4. Mélyebben, az irha hálózatos rétege és a bőralja határán helyezkedik el a mély érfonat (plexus vasculosus profundus). – In der Tiefe, an der Grenze zwischen der Netzschicht der Lederhaut und der Unterhaut, liegt das tiefe Gefäßgeflecht (Plexus vasculosus profundus).
5. E fonat nagyobb artériás és vénás ágai a bőralja sövényei között haladó erekkel állnak kapcsolatban, amelyek a környező fasciák és izmok érrendszeréből érkeznek. – Die größeren arteriellen und venösen Äste dieses Geflechts stehen mit Gefäßen in Verbindung, die zwischen den Septen der Unterhaut aus den Gefäßsystemen benachbarter Faszien und Muskeln heranziehen.
6. A mély érfonatból felszálló ágak ellátják a szőrtüszők mély részeit, a faggyúmirigyeket, a verejtékmirigyek gomolyagjait és a bőralja zsírszövetét. – Aufsteigende Äste des tiefen Gefäßgeflechts versorgen die tiefen Abschnitte der Haarfollikel, die Talgdrüsen, die Knäuel der Schweißdrüsen und das Fettgewebe der Unterhaut.
7. Innen vékonyabb arteriolák futnak az irha felszíne felé, miközben oldalágakat adnak a kötőszöveti rostok, a mirigyek és a szőrtüszők környezetéhez. – Von hier ziehen dünnere Arteriolen zur Oberfläche der Lederhaut und geben dabei Seitenäste an die Umgebung der Bindegewebsfasern, Drüsen und Haarfollikel ab.
8. Az irha szemölcsös és hálózatos rétegének határán ezek az ágak létrehozzák a felszínes érfonatot (plexus vasculosus superficialis). – An der Grenze zwischen Papillar- und Netzschicht der Lederhaut bilden diese Äste das oberflächliche Gefäßgeflecht (Plexus vasculosus superficialis).
9. A felszínes fonat finomabb erekből áll, amelyek a bőrfelszínnel nagyjából párhuzamosan haladva sűrű hálózatot alkotnak. – Das oberflächliche Geflecht besteht aus feineren Gefäßen, die annähernd parallel zur Hautoberfläche verlaufen und ein dichtes Netzwerk bilden.
10. Belőle erednek azok a kapillárishurkok, amelyek az irhaszemölcsökbe nyomulnak, majd hajtűszerű fordulat után venulákba folytatódnak. – Aus ihm gehen Kapillarschlingen hervor, die in die Lederhautpapillen eintreten und nach einer haarnadelförmigen Wendung in Venolen übergehen.
11. Egy-egy kapillárishurok rendszerint egy irhaszemölcsöt lát el, így közvetlenül a felhám alatt igen sűrű mikrokeringési rendszer alakul ki. – Eine Kapillarschlinge versorgt gewöhnlich jeweils eine Lederhautpapille, sodass unmittelbar unter der Epidermis ein besonders dichtes Mikrozirkulationssystem entsteht.
12. A papilláris kapillárisok közelsége megkönnyíti az oxigén, a tápanyagok és a jelzőmolekulák diffúzióját a felhám mély sejtrétegei felé. – Die Nähe der papillären Kapillaren erleichtert die Diffusion von Sauerstoff, Nährstoffen und Signalmolekülen zu den tiefen Zellschichten der Epidermis.
13. Ugyanez a felszínes elhelyezkedés teszi lehetővé, hogy a bőrerek vértartalmának változása gyorsan befolyásolja a környezet felé történő hőleadást. – Dieselbe oberflächennahe Lage ermöglicht es, dass Veränderungen des Blutvolumens in den Hautgefäßen die Wärmeabgabe an die Umgebung rasch beeinflussen.
14. A bőr vérellátása ezért jelentősen meghaladhatja a szövet saját anyagcsereigényének kielégítéséhez szükséges vérmennyiséget. – Die Hautdurchblutung kann daher die Blutmenge deutlich übersteigen, die zur Deckung des eigenen Stoffwechselbedarfs des Gewebes erforderlich wäre.
15. Meleg környezetben vagy fokozott hőtermeléskor a bőr arteriolái kitágulnak, aminek következtében több meleg vér jut a felszínes érfonatba. – In warmer Umgebung oder bei gesteigerter Wärmeproduktion erweitern sich die Arteriolen der Haut, wodurch mehr warmes Blut in das oberflächliche Gefäßgeflecht gelangt.
16. A fokozott bőrvéráramlás növeli a bőr hőmérsékletét, és ezáltal elősegíti a hő sugárzással, vezetéssel és légáramlással történő leadását. – Die gesteigerte Hautdurchblutung erhöht die Hauttemperatur und fördert dadurch die Wärmeabgabe durch Strahlung, Leitung und Luftströmung.
17. Ezzel egyidejűleg a verejtékmirigyek működése is fokozódhat, így a verejték elpárolgása további hőt von el a testfelszíntől. – Gleichzeitig kann die Tätigkeit der Schweißdrüsen zunehmen, sodass die Verdunstung des Schweißes der Körperoberfläche zusätzliche Wärme entzieht.
18. A bőrerek tágulása különösen akkor hatékony, ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb a bőrfelszín hőmérsékleténél. – Die Erweiterung der Hautgefäße ist besonders wirksam, wenn die Umgebungstemperatur unter der Temperatur der Hautoberfläche liegt.
19. Amikor azonban a környezet melegebbé válik a bőrnél, a sugárzás és a hővezetés már nem hűti, hanem melegítheti a testet. – Wird die Umgebung jedoch wärmer als die Haut, können Strahlung und Wärmeleitung den Körper nicht mehr kühlen, sondern zusätzlich erwärmen.
20. Ilyen körülmények között a hőleadás döntően a verejték párolgásától függ, amelyet a magas páratartalom jelentősen korlátozhat. – Unter solchen Bedingungen hängt die Wärmeabgabe überwiegend von der Schweißverdunstung ab, die durch hohe Luftfeuchtigkeit erheblich eingeschränkt werden kann.
21. Hideg hatására a bőr kis artériái és arteriolái összehúzódnak, ezért a felszínes érfonatba jutó vér mennyisége gyorsan csökken. – Unter Kälteeinwirkung ziehen sich die kleinen Arterien und Arteriolen der Haut zusammen, weshalb die Blutmenge im oberflächlichen Gefäßgeflecht rasch abnimmt.
22. Az érszűkület csökkenti a bőrfelszín hőmérsékletét, mérsékli a testmag és a környezet közötti hőmérséklet-különbséget, ezáltal korlátozza a hővesztést. – Die Gefäßverengung senkt die Temperatur der Hautoberfläche, vermindert den Temperaturunterschied zwischen Körperkern und Umgebung und begrenzt dadurch den Wärmeverlust.
23. A lehűlt bőr sápadtabbnak látszik, mert a papilláris kapillárisok és a felszínes vénás erek vértartalma csökken. – Die abgekühlte Haut erscheint blasser, weil der Blutgehalt der papillären Kapillaren und oberflächlichen Venen abnimmt.
24. Tartós vagy igen erős hidegben az érszűkületet időszakos értágulat szakíthatja meg, amely átmenetileg javítja a veszélyeztetett szövetek oxigénellátását. – Bei anhaltender oder sehr starker Kälte kann die Gefäßverengung durch periodische Erweiterungen unterbrochen werden, die vorübergehend die Sauerstoffversorgung gefährdeter Gewebe verbessern.
25. Ez a váltakozó érreakció különösen az ujjakon, a lábujjakon, az orron és a fülkagylón figyelhető meg. – Diese wechselnde Gefäßreaktion lässt sich besonders an Fingern, Zehen, Nase und Ohrmuschel beobachten.
26. A bőr egyes területein közvetlen arteriovenózus összeköttetések (anastomoses arteriovenosae) kapcsolják össze az arteriolákat a venulákkal. – In bestimmten Hautregionen verbinden direkte arteriovenöse Anastomosen (Anastomoses arteriovenosae) die Arteriolen mit den Venolen.
27. Ezek az izmos falú söntök főként az ujjak, a lábujjak, a tenyér, a talp, az ajkak, az orr és a fül bőrében gyakoriak. – Diese muskulärwandigen Kurzschlussverbindungen kommen vor allem in der Haut von Fingern, Zehen, Handflächen, Fußsohlen, Lippen, Nase und Ohren vor.
28. Megnyílásukkor a vér a kapillárisok egy részét megkerülve közvetlenül a vénás oldalra jut, ami lehetővé teszi a bőrvéráramlás gyors átrendezését. – Bei ihrer Öffnung gelangt das Blut unter Umgehung eines Teils der Kapillaren unmittelbar auf die venöse Seite, wodurch sich die Hautdurchblutung rasch umverteilen lässt.
29. Az arteriovenózus összeköttetések záródása ezzel szemben csökkenti a felszínes keringést, és hidegben hozzájárul a test hőtartalmának megőrzéséhez. – Der Verschluss der arteriovenösen Anastomosen vermindert dagegen die oberflächennahe Durchblutung und trägt bei Kälte zur Erhaltung des Körperwärmeinhalts bei.
30. A bőrerek átmérőjét elsősorban a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amelynek tónusos aktivitása nyugalomban is fenntart bizonyos fokú érszűkületet. – Der Durchmesser der Hautgefäße wird vor allem durch das sympathische Nervensystem reguliert, dessen tonische Aktivität bereits in Ruhe eine gewisse Gefäßverengung aufrechterhält.
31. A hipotalamusz hőszabályozó központjai a központi és perifériás hőérzékelőkből érkező információkat feldolgozva módosítják ezt a szimpatikus érmozgató aktivitást. – Die thermoregulatorischen Zentren des Hypothalamus verarbeiten Informationen zentraler und peripherer Thermorezeptoren und verändern entsprechend diese sympathische vasomotorische Aktivität.
32. Melegedéskor a bőrerekre ható érszűkítő impulzusok gyengülnek, míg lehűléskor fokozódásuk gyors és kiterjedt vazokonstrikciót vált ki. – Bei Erwärmung nehmen die gefäßverengenden Impulse zu den Hautgefäßen ab, während ihre Verstärkung bei Abkühlung eine rasche und ausgedehnte Vasokonstriktion auslöst.
33. A bőrvéráramlást helyi tényezők, köztük a szöveti anyagcseretermékek, gyulladásos mediátorok és a környező szövet hőmérséklete szintén befolyásolják. – Die Hautdurchblutung wird außerdem durch lokale Faktoren beeinflusst, darunter Stoffwechselprodukte des Gewebes, Entzündungsmediatoren und die Temperatur des umgebenden Gewebes.
34. Az érfonatok szabályozott telődése ezért egyszerre szolgálja a bőr életképességét, a sérülések gyógyulását és a szervezet hőháztartásának fenntartását. – Die regulierte Füllung der Gefäßgeflechte dient somit gleichzeitig der Lebensfähigkeit der Haut, der Wundheilung und der Aufrechterhaltung des Wärmehaushalts.
35. A mély és a felszínes érfonat együtt olyan dinamikus hőcserélő rendszert alkot, amely a keringés átrendezésével folyamatosan alkalmazkodik a külső és belső hőterheléshez. – Das tiefe und das oberflächliche Gefäßgeflecht bilden gemeinsam ein dynamisches Wärmeaustauschsystem, das sich durch Umverteilung des Blutstroms fortlaufend an äußere und innere Wärmebelastungen anpasst.
(aufklappen)magyar
1. A bőr gazdag érhálózata nemcsak a szövetek oxigén- és tápanyagellátását biztosítja, hanem a testhőmérséklet szabályozásának egyik legfontosabb perifériás végrehajtó rendszere is.
2. Mivel a többrétegű elszarusodó laphámból álló felhám (epidermis) ereket nem tartalmaz, sejtjei az irha kapillárisaiból diffúzió útján kapják meg a szükséges anyagokat.
3. Az irhában két, egymással számos függőleges érág révén összekapcsolt érrendszer különíthető el: a mély és a felszínes érfonat.
4. Mélyebben, az irha hálózatos rétege és a bőralja határán helyezkedik el a mély érfonat (plexus vasculosus profundus).
5. E fonat nagyobb artériás és vénás ágai a bőralja sövényei között haladó erekkel állnak kapcsolatban, amelyek a környező fasciák és izmok érrendszeréből érkeznek.
6. A mély érfonatból felszálló ágak ellátják a szőrtüszők mély részeit, a faggyúmirigyeket, a verejtékmirigyek gomolyagjait és a bőralja zsírszövetét.
7. Innen vékonyabb arteriolák futnak az irha felszíne felé, miközben oldalágakat adnak a kötőszöveti rostok, a mirigyek és a szőrtüszők környezetéhez.
8. Az irha szemölcsös és hálózatos rétegének határán ezek az ágak létrehozzák a felszínes érfonatot (plexus vasculosus superficialis).
9. A felszínes fonat finomabb erekből áll, amelyek a bőrfelszínnel nagyjából párhuzamosan haladva sűrű hálózatot alkotnak.
10. Belőle erednek azok a kapillárishurkok, amelyek az irhaszemölcsökbe nyomulnak, majd hajtűszerű fordulat után venulákba folytatódnak.
11. Egy-egy kapillárishurok rendszerint egy irhaszemölcsöt lát el, így közvetlenül a felhám alatt igen sűrű mikrokeringési rendszer alakul ki.
12. A papilláris kapillárisok közelsége megkönnyíti az oxigén, a tápanyagok és a jelzőmolekulák diffúzióját a felhám mély sejtrétegei felé.
13. Ugyanez a felszínes elhelyezkedés teszi lehetővé, hogy a bőrerek vértartalmának változása gyorsan befolyásolja a környezet felé történő hőleadást.
14. A bőr vérellátása ezért jelentősen meghaladhatja a szövet saját anyagcsereigényének kielégítéséhez szükséges vérmennyiséget.
15. Meleg környezetben vagy fokozott hőtermeléskor a bőr arteriolái kitágulnak, aminek következtében több meleg vér jut a felszínes érfonatba.
16. A fokozott bőrvéráramlás növeli a bőr hőmérsékletét, és ezáltal elősegíti a hő sugárzással, vezetéssel és légáramlással történő leadását.
17. Ezzel egyidejűleg a verejtékmirigyek működése is fokozódhat, így a verejték elpárolgása további hőt von el a testfelszíntől.
18. A bőrerek tágulása különösen akkor hatékony, ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb a bőrfelszín hőmérsékleténél.
19. Amikor azonban a környezet melegebbé válik a bőrnél, a sugárzás és a hővezetés már nem hűti, hanem melegítheti a testet.
20. Ilyen körülmények között a hőleadás döntően a verejték párolgásától függ, amelyet a magas páratartalom jelentősen korlátozhat.
21. Hideg hatására a bőr kis artériái és arteriolái összehúzódnak, ezért a felszínes érfonatba jutó vér mennyisége gyorsan csökken.
22. Az érszűkület csökkenti a bőrfelszín hőmérsékletét, mérsékli a testmag és a környezet közötti hőmérséklet-különbséget, ezáltal korlátozza a hővesztést.
23. A lehűlt bőr sápadtabbnak látszik, mert a papilláris kapillárisok és a felszínes vénás erek vértartalma csökken.
24. Tartós vagy igen erős hidegben az érszűkületet időszakos értágulat szakíthatja meg, amely átmenetileg javítja a veszélyeztetett szövetek oxigénellátását.
25. Ez a váltakozó érreakció különösen az ujjakon, a lábujjakon, az orron és a fülkagylón figyelhető meg.
26. A bőr egyes területein közvetlen arteriovenózus összeköttetések (anastomoses arteriovenosae) kapcsolják össze az arteriolákat a venulákkal.
27. Ezek az izmos falú söntök főként az ujjak, a lábujjak, a tenyér, a talp, az ajkak, az orr és a fül bőrében gyakoriak.
28. Megnyílásukkor a vér a kapillárisok egy részét megkerülve közvetlenül a vénás oldalra jut, ami lehetővé teszi a bőrvéráramlás gyors átrendezését.
29. Az arteriovenózus összeköttetések záródása ezzel szemben csökkenti a felszínes keringést, és hidegben hozzájárul a test hőtartalmának megőrzéséhez.
30. A bőrerek átmérőjét elsősorban a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amelynek tónusos aktivitása nyugalomban is fenntart bizonyos fokú érszűkületet.
31. A hipotalamusz hőszabályozó központjai a központi és perifériás hőérzékelőkből érkező információkat feldolgozva módosítják ezt a szimpatikus érmozgató aktivitást.
32. Melegedéskor a bőrerekre ható érszűkítő impulzusok gyengülnek, míg lehűléskor fokozódásuk gyors és kiterjedt vazokonstrikciót vált ki.
33. A bőrvéráramlást helyi tényezők, köztük a szöveti anyagcseretermékek, gyulladásos mediátorok és a környező szövet hőmérséklete szintén befolyásolják.
34. Az érfonatok szabályozott telődése ezért egyszerre szolgálja a bőr életképességét, a sérülések gyógyulását és a szervezet hőháztartásának fenntartását.
35. A mély és a felszínes érfonat együtt olyan dinamikus hőcserélő rendszert alkot, amely a keringés átrendezésével folyamatosan alkalmazkodik a külső és belső hőterheléshez.
(aufklappen)német
1. Das dichte Gefäßnetz der Haut gewährleistet nicht nur die Sauerstoff- und Nährstoffversorgung der Gewebe, sondern bildet zugleich eines der wichtigsten peripheren Ausführungssysteme der Wärmeregulation.
2. Da die aus mehrschichtigem verhorntem Plattenepithel bestehende Epidermis keine Gefäße enthält, erhalten ihre Zellen die erforderlichen Stoffe durch Diffusion aus den Kapillaren der Lederhaut.
3. In der Lederhaut lassen sich zwei durch zahlreiche senkrechte Gefäßäste miteinander verbundene Gefäßsysteme unterscheiden: das tiefe und das oberflächliche Gefäßgeflecht.
4. In der Tiefe, an der Grenze zwischen der Netzschicht der Lederhaut und der Unterhaut, liegt das tiefe Gefäßgeflecht (Plexus vasculosus profundus).
5. Die größeren arteriellen und venösen Äste dieses Geflechts stehen mit Gefäßen in Verbindung, die zwischen den Septen der Unterhaut aus den Gefäßsystemen benachbarter Faszien und Muskeln heranziehen.
6. Aufsteigende Äste des tiefen Gefäßgeflechts versorgen die tiefen Abschnitte der Haarfollikel, die Talgdrüsen, die Knäuel der Schweißdrüsen und das Fettgewebe der Unterhaut.
7. Von hier ziehen dünnere Arteriolen zur Oberfläche der Lederhaut und geben dabei Seitenäste an die Umgebung der Bindegewebsfasern, Drüsen und Haarfollikel ab.
8. An der Grenze zwischen Papillar- und Netzschicht der Lederhaut bilden diese Äste das oberflächliche Gefäßgeflecht (Plexus vasculosus superficialis).
9. Das oberflächliche Geflecht besteht aus feineren Gefäßen, die annähernd parallel zur Hautoberfläche verlaufen und ein dichtes Netzwerk bilden.
10. Aus ihm gehen Kapillarschlingen hervor, die in die Lederhautpapillen eintreten und nach einer haarnadelförmigen Wendung in Venolen übergehen.
11. Eine Kapillarschlinge versorgt gewöhnlich jeweils eine Lederhautpapille, sodass unmittelbar unter der Epidermis ein besonders dichtes Mikrozirkulationssystem entsteht.
12. Die Nähe der papillären Kapillaren erleichtert die Diffusion von Sauerstoff, Nährstoffen und Signalmolekülen zu den tiefen Zellschichten der Epidermis.
13. Dieselbe oberflächennahe Lage ermöglicht es, dass Veränderungen des Blutvolumens in den Hautgefäßen die Wärmeabgabe an die Umgebung rasch beeinflussen.
14. Die Hautdurchblutung kann daher die Blutmenge deutlich übersteigen, die zur Deckung des eigenen Stoffwechselbedarfs des Gewebes erforderlich wäre.
15. In warmer Umgebung oder bei gesteigerter Wärmeproduktion erweitern sich die Arteriolen der Haut, wodurch mehr warmes Blut in das oberflächliche Gefäßgeflecht gelangt.
16. Die gesteigerte Hautdurchblutung erhöht die Hauttemperatur und fördert dadurch die Wärmeabgabe durch Strahlung, Leitung und Luftströmung.
17. Gleichzeitig kann die Tätigkeit der Schweißdrüsen zunehmen, sodass die Verdunstung des Schweißes der Körperoberfläche zusätzliche Wärme entzieht.
18. Die Erweiterung der Hautgefäße ist besonders wirksam, wenn die Umgebungstemperatur unter der Temperatur der Hautoberfläche liegt.
19. Wird die Umgebung jedoch wärmer als die Haut, können Strahlung und Wärmeleitung den Körper nicht mehr kühlen, sondern zusätzlich erwärmen.
20. Unter solchen Bedingungen hängt die Wärmeabgabe überwiegend von der Schweißverdunstung ab, die durch hohe Luftfeuchtigkeit erheblich eingeschränkt werden kann.
21. Unter Kälteeinwirkung ziehen sich die kleinen Arterien und Arteriolen der Haut zusammen, weshalb die Blutmenge im oberflächlichen Gefäßgeflecht rasch abnimmt.
22. Die Gefäßverengung senkt die Temperatur der Hautoberfläche, vermindert den Temperaturunterschied zwischen Körperkern und Umgebung und begrenzt dadurch den Wärmeverlust.
23. Die abgekühlte Haut erscheint blasser, weil der Blutgehalt der papillären Kapillaren und oberflächlichen Venen abnimmt.
24. Bei anhaltender oder sehr starker Kälte kann die Gefäßverengung durch periodische Erweiterungen unterbrochen werden, die vorübergehend die Sauerstoffversorgung gefährdeter Gewebe verbessern.
25. Diese wechselnde Gefäßreaktion lässt sich besonders an Fingern, Zehen, Nase und Ohrmuschel beobachten.
26. In bestimmten Hautregionen verbinden direkte arteriovenöse Anastomosen (Anastomoses arteriovenosae) die Arteriolen mit den Venolen.
27. Diese muskulärwandigen Kurzschlussverbindungen kommen vor allem in der Haut von Fingern, Zehen, Handflächen, Fußsohlen, Lippen, Nase und Ohren vor.
28. Bei ihrer Öffnung gelangt das Blut unter Umgehung eines Teils der Kapillaren unmittelbar auf die venöse Seite, wodurch sich die Hautdurchblutung rasch umverteilen lässt.
29. Der Verschluss der arteriovenösen Anastomosen vermindert dagegen die oberflächennahe Durchblutung und trägt bei Kälte zur Erhaltung des Körperwärmeinhalts bei.
30. Der Durchmesser der Hautgefäße wird vor allem durch das sympathische Nervensystem reguliert, dessen tonische Aktivität bereits in Ruhe eine gewisse Gefäßverengung aufrechterhält.
31. Die thermoregulatorischen Zentren des Hypothalamus verarbeiten Informationen zentraler und peripherer Thermorezeptoren und verändern entsprechend diese sympathische vasomotorische Aktivität.
32. Bei Erwärmung nehmen die gefäßverengenden Impulse zu den Hautgefäßen ab, während ihre Verstärkung bei Abkühlung eine rasche und ausgedehnte Vasokonstriktion auslöst.
33. Die Hautdurchblutung wird außerdem durch lokale Faktoren beeinflusst, darunter Stoffwechselprodukte des Gewebes, Entzündungsmediatoren und die Temperatur des umgebenden Gewebes.
34. Die regulierte Füllung der Gefäßgeflechte dient somit gleichzeitig der Lebensfähigkeit der Haut, der Wundheilung und der Aufrechterhaltung des Wärmehaushalts.
35. Das tiefe und das oberflächliche Gefäßgeflecht bilden gemeinsam ein dynamisches Wärmeaustauschsystem, das sich durch Umverteilung des Blutstroms fortlaufend an äußere und innere Wärmebelastungen anpasst.