14.22.3 – A far- és a gátidegek – Die Gesäß- und Dammnerven
1. A keresztcsonti fonat rövidebb ágai a farizmokat, a fartájék bőrét, valamint a gát harántcsíkolt izmait és érzőterületeit látják el. – Die kürzeren Äste des Kreuzgeflechts versorgen die Gesäßmuskeln, die Haut der Gesäßregion sowie die quergestreiften Muskeln und sensiblen Gebiete des Dammes.
2. E csoporton belül motoros, érző és kevert idegek különíthetők el, amelyek egymáshoz közeli nyílásokon hagyják el a kismedencét. – Innerhalb dieser Gruppe lassen sich motorische, sensible und gemischte Nerven unterscheiden, die das kleine Becken durch nahe beieinanderliegende Öffnungen verlassen.
3. A felső farideg (nervus gluteus superior) az L4–S1 gerincvelői szelvényekből származó rostokat tartalmazza. – Der obere Gesäßnerv (Nervus gluteus superior) enthält Fasern aus den Rückenmarkssegmenten L4–S1.
4. A nagy ülőcsonti nyíláson áthaladva az ideg a körteképű izom felett, a foramen suprapiriformén keresztül jut a fartájékra. – Beim Durchtritt durch das große Sitzbeinloch gelangt der Nerv oberhalb des birnenförmigen Muskels durch das Foramen suprapiriforme in die Gesäßregion.
5. Innen a felső farverőér kíséretében a középső és a kis farizom közötti kötőszövetes rétegben halad előre és oldalra. – Von dort zieht er zusammen mit der oberen Gesäßarterie in der Bindegewebsschicht zwischen mittlerem und kleinem Gesäßmuskel nach vorn und lateral.
6. Motoros ágai a középső farizmot, a kis farizmot és a combpólyafeszítő izmot idegzik be. – Seine motorischen Äste innervieren den mittleren Gesäßmuskel, den kleinen Gesäßmuskel und den Schenkelbindenspanner.
7. Ezek az izmok nemcsak távolítják a combot, hanem járás közben a medencét is vízszintes helyzetben tartják. – Diese Muskeln führen den Oberschenkel nicht nur seitwärts, sondern halten das Becken während des Gehens auch in horizontaler Stellung.
8. Egyoldali idegsérüléskor a medence a felemelt végtag oldalán lesüllyed, amit pozitív Trendelenburg-jelnek nevezünk. – Bei einer einseitigen Nervenschädigung sinkt das Becken auf der Seite des angehobenen Beines ab, was als positives Trendelenburg-Zeichen bezeichnet wird.
9. Kétoldali gyengeség esetén a medence minden lépésnél váltakozva billen, ezért jellegzetes kacsázó járás alakulhat ki. – Bei beidseitiger Schwäche kippt das Becken mit jedem Schritt abwechselnd, sodass ein charakteristischer Watschelgang entstehen kann.
10. Az alsó farideg (nervus gluteus inferior) főként az L5–S2 gerincvelői szelvények elülső ágaiból képződik. – Der untere Gesäßnerv (Nervus gluteus inferior) entsteht hauptsächlich aus den vorderen Ästen der Rückenmarkssegmente L5–S2.
11. A körteképű izom alatt, a foramen infrapiriformén keresztül lép ki a medencéből, majd rövid, erős ágakra oszlik. – Unterhalb des birnenförmigen Muskels verlässt er das Becken durch das Foramen infrapiriforme und teilt sich anschließend in kurze, kräftige Äste.
12. Ezek az ágak a nagy farizom mély felszínéhez jutva annak csaknem teljes motoros beidegzését biztosítják. – Diese Äste erreichen die tiefe Oberfläche des großen Gesäßmuskels und gewährleisten nahezu dessen gesamte motorische Innervation.
13. Mivel a nagy farizom erőteljesen feszíti a csípőízületet, az ideg károsodásakor különösen a felállás és a lépcsőn járás nehezül meg. – Da der große Gesäßmuskel das Hüftgelenk kräftig streckt, sind bei einer Nervenschädigung besonders das Aufstehen und Treppensteigen erschwert.
14. A hátulsó combbőrideg (nervus cutaneus femoris posterior) az S1–S3 szelvényekből eredő, tisztán érző ideg. – Der hintere Oberschenkelhautnerv (Nervus cutaneus femoris posterior) ist ein rein sensibler Nerv aus den Segmenten S1–S3.
15. Az ülőideg közelében hagyja el a medencét, majd a nagy farizom alatt elérve a comb hátulsó felszínére fordul. – In der Nähe des Ischiasnervs verlässt er das Becken und gelangt unter dem großen Gesäßmuskel zur Rückseite des Oberschenkels.
16. A combon a széles combpólya alatt halad lefelé, miközben a térdhajlatig ellátja a hátulsó bőrterületeket. – Am Oberschenkel zieht er unter der breiten Oberschenkelfaszie abwärts und versorgt dabei die hinteren Hautgebiete bis zur Kniekehle.
17. Proximális ágai közül az alsó farbőridegek (nervi clunium inferiores) a nagy farizom alsó széle körül visszahajolva a fartájék bőréhez jutnak. – Von seinen proximalen Ästen ziehen die unteren Gesäßhautnerven (Nervi clunium inferiores) um den Unterrand des großen Gesäßmuskels zur Haut der Gesäßregion.
18. Gátágai (rami perineales) előre és befelé haladva a gát oldalsó részének, valamint a herezacskó vagy a nagyajkak hátulsó területének érző beidegzését adják. – Seine Dammäste (Rami perineales) ziehen nach vorn und medial und versorgen sensibel den seitlichen Damm sowie die hinteren Bereiche des Hodensacks oder der großen Schamlippen.
19. A gát legfontosabb kevert idege a szeméremideg (nervus pudendus), amely az S2–S4 szelvények elülső ágaiból képződik. – Der wichtigste gemischte Nerv des Dammes ist der Schamnerv (Nervus pudendus), der aus den vorderen Ästen der Segmente S2–S4 entsteht.
20. Először a foramen infrapiriformén át hagyja el a kismedencét, bár végleges ellátási területe nem a fartájékon helyezkedik el. – Zunächst verlässt er das kleine Becken durch das Foramen infrapiriforme, obwohl sein endgültiges Versorgungsgebiet nicht in der Gesäßregion liegt.
21. Az ülőcsonti tövis körül, a keresztcsonti tövisszalag közelében visszafordul, majd a kis ülőcsonti nyíláson keresztül belép a gáttájékra. – Um den Sitzbeinstachel herum kehrt er nahe dem Kreuzbein-Dornfortsatz-Band um und tritt durch das kleine Sitzbeinloch in die Dammregion ein.
22. Ezután a belső elfedőizom fasciájának kettőzetében kialakult szeméremcsatornában, más néven Alcock-csatornában halad előre. – Anschließend zieht er im Schamkanal, dem sogenannten Alcock-Kanal, nach vorn, der durch eine Duplikatur der Faszie des inneren Hüftlochmuskels gebildet wird.
23. A csatorna az ülőcsonti-végbéltájéki árok oldalfalán fekszik, ahol az ideget a belső szeméremerek kísérik. – Der Kanal liegt an der Seitenwand der Sitzbein-After-Grube, wo der Nerv von den inneren Schamgefäßen begleitet wird.
24. A szeméremideg fő ágai az alsó végbélidegek, a gátidegek, valamint a hímvessző vagy a csikló háti idege. – Die Hauptäste des Schamnervs sind die unteren Mastdarmnerven, die Dammnerven sowie der Rückenast des Penis oder der Klitoris.
25. Az alsó végbélidegek (nervi rectales inferiores) keresztezik az ülőcsonti-végbéltájéki árkot, majd elérik a végbélnyílás külső záróizmát. – Die unteren Mastdarmnerven (Nervi rectales inferiores) durchqueren die Sitzbein-After-Grube und erreichen anschließend den äußeren Schließmuskel des Afters.
26. Motoros rostjaik a külső végbélzáró izmot működtetik, érzőrostjaik pedig az analis csatorna alsó részét és a végbélnyílás körüli bőrt látják el. – Ihre motorischen Fasern steuern den äußeren Afterschließmuskel, während ihre sensiblen Fasern den unteren Analkanal und die Haut um den After versorgen.
27. A gátidegek (nervi perineales) felületes és mély ágakra oszlanak, amelyek érző, illetve motoros feladatokat végeznek. – Die Dammnerven (Nervi perineales) teilen sich in oberflächliche und tiefe Äste, die sensible beziehungsweise motorische Aufgaben übernehmen.
28. Mély ágaik beidegzik többek között a hagymás-szivacsos, az ülőcsonti-barlangos és a haránt gátizmokat, valamint a húgycső külső záróizmát. – Ihre tiefen Äste innervieren unter anderem den Bulbospongiosusmuskel, den Ischiocavernosusmuskel, die queren Dammmuskeln und den äußeren Harnröhrenschließmuskel.
29. A felületes ágak hátsó herezacskóidegekként vagy hátsó nagyajakidegekként folytatódva a külső nemi szervek megfelelő bőrterületeit látják el. – Die oberflächlichen Äste setzen sich als hintere Hodensack- oder hintere Schamlippennerven fort und versorgen entsprechende Hautgebiete der äußeren Geschlechtsorgane.
30. A hímvessző, illetve a csikló háti idege (nervus dorsalis penis beziehungsweise nervus dorsalis clitoridis) főként érzőrostokat vezet, míg a szeméremideg sérülése fájdalmat, érzészavart és záróizomgyengeséget okozhat. – Der Rückenast des Penis beziehungsweise der Klitoris (Nervus dorsalis penis beziehungsweise Nervus dorsalis clitoridis) führt vorwiegend sensible Fasern, während eine Schädigung des Schamnervs Schmerzen, Sensibilitätsstörungen und eine Schließmuskelschwäche verursachen kann.
(aufklappen)magyar
1. A keresztcsonti fonat rövidebb ágai a farizmokat, a fartájék bőrét, valamint a gát harántcsíkolt izmait és érzőterületeit látják el.
2. E csoporton belül motoros, érző és kevert idegek különíthetők el, amelyek egymáshoz közeli nyílásokon hagyják el a kismedencét.
3. A felső farideg (nervus gluteus superior) az L4–S1 gerincvelői szelvényekből származó rostokat tartalmazza.
4. A nagy ülőcsonti nyíláson áthaladva az ideg a körteképű izom felett, a foramen suprapiriformén keresztül jut a fartájékra.
5. Innen a felső farverőér kíséretében a középső és a kis farizom közötti kötőszövetes rétegben halad előre és oldalra.
6. Motoros ágai a középső farizmot, a kis farizmot és a combpólyafeszítő izmot idegzik be.
7. Ezek az izmok nemcsak távolítják a combot, hanem járás közben a medencét is vízszintes helyzetben tartják.
8. Egyoldali idegsérüléskor a medence a felemelt végtag oldalán lesüllyed, amit pozitív Trendelenburg-jelnek nevezünk.
9. Kétoldali gyengeség esetén a medence minden lépésnél váltakozva billen, ezért jellegzetes kacsázó járás alakulhat ki.
10. Az alsó farideg (nervus gluteus inferior) főként az L5–S2 gerincvelői szelvények elülső ágaiból képződik.
11. A körteképű izom alatt, a foramen infrapiriformén keresztül lép ki a medencéből, majd rövid, erős ágakra oszlik.
12. Ezek az ágak a nagy farizom mély felszínéhez jutva annak csaknem teljes motoros beidegzését biztosítják.
13. Mivel a nagy farizom erőteljesen feszíti a csípőízületet, az ideg károsodásakor különösen a felállás és a lépcsőn járás nehezül meg.
14. A hátulsó combbőrideg (nervus cutaneus femoris posterior) az S1–S3 szelvényekből eredő, tisztán érző ideg.
15. Az ülőideg közelében hagyja el a medencét, majd a nagy farizom alatt elérve a comb hátulsó felszínére fordul.
16. A combon a széles combpólya alatt halad lefelé, miközben a térdhajlatig ellátja a hátulsó bőrterületeket.
17. Proximális ágai közül az alsó farbőridegek (nervi clunium inferiores) a nagy farizom alsó széle körül visszahajolva a fartájék bőréhez jutnak.
18. Gátágai (rami perineales) előre és befelé haladva a gát oldalsó részének, valamint a herezacskó vagy a nagyajkak hátulsó területének érző beidegzését adják.
19. A gát legfontosabb kevert idege a szeméremideg (nervus pudendus), amely az S2–S4 szelvények elülső ágaiból képződik.
20. Először a foramen infrapiriformén át hagyja el a kismedencét, bár végleges ellátási területe nem a fartájékon helyezkedik el.
21. Az ülőcsonti tövis körül, a keresztcsonti tövisszalag közelében visszafordul, majd a kis ülőcsonti nyíláson keresztül belép a gáttájékra.
22. Ezután a belső elfedőizom fasciájának kettőzetében kialakult szeméremcsatornában, más néven Alcock-csatornában halad előre.
23. A csatorna az ülőcsonti-végbéltájéki árok oldalfalán fekszik, ahol az ideget a belső szeméremerek kísérik.
24. A szeméremideg fő ágai az alsó végbélidegek, a gátidegek, valamint a hímvessző vagy a csikló háti idege.
25. Az alsó végbélidegek (nervi rectales inferiores) keresztezik az ülőcsonti-végbéltájéki árkot, majd elérik a végbélnyílás külső záróizmát.
26. Motoros rostjaik a külső végbélzáró izmot működtetik, érzőrostjaik pedig az analis csatorna alsó részét és a végbélnyílás körüli bőrt látják el.
27. A gátidegek (nervi perineales) felületes és mély ágakra oszlanak, amelyek érző, illetve motoros feladatokat végeznek.
28. Mély ágaik beidegzik többek között a hagymás-szivacsos, az ülőcsonti-barlangos és a haránt gátizmokat, valamint a húgycső külső záróizmát.
29. A felületes ágak hátsó herezacskóidegekként vagy hátsó nagyajakidegekként folytatódva a külső nemi szervek megfelelő bőrterületeit látják el.
30. A hímvessző, illetve a csikló háti idege (nervus dorsalis penis beziehungsweise nervus dorsalis clitoridis) főként érzőrostokat vezet, míg a szeméremideg sérülése fájdalmat, érzészavart és záróizomgyengeséget okozhat.
(aufklappen)német
1. Die kürzeren Äste des Kreuzgeflechts versorgen die Gesäßmuskeln, die Haut der Gesäßregion sowie die quergestreiften Muskeln und sensiblen Gebiete des Dammes.
2. Innerhalb dieser Gruppe lassen sich motorische, sensible und gemischte Nerven unterscheiden, die das kleine Becken durch nahe beieinanderliegende Öffnungen verlassen.
3. Der obere Gesäßnerv (Nervus gluteus superior) enthält Fasern aus den Rückenmarkssegmenten L4–S1.
4. Beim Durchtritt durch das große Sitzbeinloch gelangt der Nerv oberhalb des birnenförmigen Muskels durch das Foramen suprapiriforme in die Gesäßregion.
5. Von dort zieht er zusammen mit der oberen Gesäßarterie in der Bindegewebsschicht zwischen mittlerem und kleinem Gesäßmuskel nach vorn und lateral.
6. Seine motorischen Äste innervieren den mittleren Gesäßmuskel, den kleinen Gesäßmuskel und den Schenkelbindenspanner.
7. Diese Muskeln führen den Oberschenkel nicht nur seitwärts, sondern halten das Becken während des Gehens auch in horizontaler Stellung.
8. Bei einer einseitigen Nervenschädigung sinkt das Becken auf der Seite des angehobenen Beines ab, was als positives Trendelenburg-Zeichen bezeichnet wird.
9. Bei beidseitiger Schwäche kippt das Becken mit jedem Schritt abwechselnd, sodass ein charakteristischer Watschelgang entstehen kann.
10. Der untere Gesäßnerv (Nervus gluteus inferior) entsteht hauptsächlich aus den vorderen Ästen der Rückenmarkssegmente L5–S2.
11. Unterhalb des birnenförmigen Muskels verlässt er das Becken durch das Foramen infrapiriforme und teilt sich anschließend in kurze, kräftige Äste.
12. Diese Äste erreichen die tiefe Oberfläche des großen Gesäßmuskels und gewährleisten nahezu dessen gesamte motorische Innervation.
13. Da der große Gesäßmuskel das Hüftgelenk kräftig streckt, sind bei einer Nervenschädigung besonders das Aufstehen und Treppensteigen erschwert.
14. Der hintere Oberschenkelhautnerv (Nervus cutaneus femoris posterior) ist ein rein sensibler Nerv aus den Segmenten S1–S3.
15. In der Nähe des Ischiasnervs verlässt er das Becken und gelangt unter dem großen Gesäßmuskel zur Rückseite des Oberschenkels.
16. Am Oberschenkel zieht er unter der breiten Oberschenkelfaszie abwärts und versorgt dabei die hinteren Hautgebiete bis zur Kniekehle.
17. Von seinen proximalen Ästen ziehen die unteren Gesäßhautnerven (Nervi clunium inferiores) um den Unterrand des großen Gesäßmuskels zur Haut der Gesäßregion.
18. Seine Dammäste (Rami perineales) ziehen nach vorn und medial und versorgen sensibel den seitlichen Damm sowie die hinteren Bereiche des Hodensacks oder der großen Schamlippen.
19. Der wichtigste gemischte Nerv des Dammes ist der Schamnerv (Nervus pudendus), der aus den vorderen Ästen der Segmente S2–S4 entsteht.
20. Zunächst verlässt er das kleine Becken durch das Foramen infrapiriforme, obwohl sein endgültiges Versorgungsgebiet nicht in der Gesäßregion liegt.
21. Um den Sitzbeinstachel herum kehrt er nahe dem Kreuzbein-Dornfortsatz-Band um und tritt durch das kleine Sitzbeinloch in die Dammregion ein.
22. Anschließend zieht er im Schamkanal, dem sogenannten Alcock-Kanal, nach vorn, der durch eine Duplikatur der Faszie des inneren Hüftlochmuskels gebildet wird.
23. Der Kanal liegt an der Seitenwand der Sitzbein-After-Grube, wo der Nerv von den inneren Schamgefäßen begleitet wird.
24. Die Hauptäste des Schamnervs sind die unteren Mastdarmnerven, die Dammnerven sowie der Rückenast des Penis oder der Klitoris.
25. Die unteren Mastdarmnerven (Nervi rectales inferiores) durchqueren die Sitzbein-After-Grube und erreichen anschließend den äußeren Schließmuskel des Afters.
26. Ihre motorischen Fasern steuern den äußeren Afterschließmuskel, während ihre sensiblen Fasern den unteren Analkanal und die Haut um den After versorgen.
27. Die Dammnerven (Nervi perineales) teilen sich in oberflächliche und tiefe Äste, die sensible beziehungsweise motorische Aufgaben übernehmen.
28. Ihre tiefen Äste innervieren unter anderem den Bulbospongiosusmuskel, den Ischiocavernosusmuskel, die queren Dammmuskeln und den äußeren Harnröhrenschließmuskel.
29. Die oberflächlichen Äste setzen sich als hintere Hodensack- oder hintere Schamlippennerven fort und versorgen entsprechende Hautgebiete der äußeren Geschlechtsorgane.
30. Der Rückenast des Penis beziehungsweise der Klitoris (Nervus dorsalis penis beziehungsweise Nervus dorsalis clitoridis) führt vorwiegend sensible Fasern, während eine Schädigung des Schamnervs Schmerzen, Sensibilitätsstörungen und eine Schließmuskelschwäche verursachen kann.