3.11.2 – A velőshüvely és az idegrostok – Markscheide und Nervenfasern
1. Az idegrost egy idegsejt nyúlványából, rendszerint az axonból és az azt körülvevő gliaborításból áll. – Eine Nervenfaser besteht aus einem Fortsatz der Nervenzelle, gewöhnlich dem Axon, und der ihn umgebenden Gliahülle.
2. Az axon feladata, hogy az ingerületet a sejttesttől a célsejtek felé vezesse. – Die Aufgabe des Axons besteht darin, die Erregung vom Zellkörper zu den Zielzellen weiterzuleiten.
3. Az idegrostok felépítése attól függ, hogy rendelkeznek-e velőshüvellyel vagy sem. – Der Aufbau der Nervenfasern hängt davon ab, ob sie eine Markscheide besitzen oder nicht.
4. Ennek alapján velőhüvelyes és velőhüvely nélküli idegrostokat különböztetünk meg. – Dementsprechend unterscheidet man markhaltige und marklose Nervenfasern.
5. A velőshüvely lipidben gazdag, többrétegű sejthártyaborítás, amely szorosan körülveszi az axont. – Die Markscheide ist eine lipidreiche, mehrschichtige Membranhülle, die das Axon eng umgibt.
6. Világos színét és szigetelő tulajdonságát elsősorban magas zsírtartalmának köszönheti. – Ihre helle Farbe und ihre isolierende Wirkung verdankt sie vor allem ihrem hohen Fettgehalt.
7. A velőshüvelyt a központi és a környéki idegrendszerben eltérő gliasejtek hozzák létre. – Die Markscheide wird im zentralen und im peripheren Nervensystem von unterschiedlichen Gliazellen gebildet.
8. A környéki idegrendszerben ezt a feladatot a Schwann-sejtek végzik. – Im peripheren Nervensystem übernehmen die Schwann-Zellen diese Aufgabe.
9. Egy Schwann-sejt egyetlen axon egy rövid szakaszát burkolja körül. – Eine Schwann-Zelle umhüllt einen kurzen Abschnitt eines einzelnen Axons.
10. A sejt többszörösen az axon köré csavarja saját sejthártyáját, miközben a sejtplazma nagy része kiszorul a rétegek közül. – Die Zelle wickelt ihre eigene Zellmembran mehrfach um das Axon, wobei der größte Teil des Zellplasmas zwischen den Schichten verdrängt wird.
11. Így egymásra fekvő, tömött membránrétegek alkotják a velőshüvelyt. – Auf diese Weise bilden dicht übereinanderliegende Membranschichten die Markscheide.
12. A Schwann-sejt sejtmagot tartalmazó külső része a velőshüvely felszínén marad. – Der kernhaltige äußere Teil der Schwann-Zelle bleibt an der Oberfläche der Markscheide erhalten.
13. Ezt a külső sejtréteget neurilemmának vagy Schwann-hüvelynek nevezzük. – Diese äußere Zellschicht wird als Neurilemm oder Schwann-Scheide bezeichnet.
14. A neurilemma fontos szerepet játszik a környéki idegrostok sérülés utáni regenerációjában. – Das Neurilemm spielt eine wichtige Rolle bei der Regeneration peripherer Nervenfasern nach einer Verletzung.
15. A központi idegrendszerben a velőshüvelyt az oligodendrociták képezik. – Im Zentralnervensystem wird die Markscheide von Oligodendrozyten gebildet.
16. Egy oligodendrocita több nyúlványt bocsát ki, és egyszerre több axon egy-egy szakaszát is burkolhatja. – Ein Oligodendrozyt bildet mehrere Fortsätze und kann gleichzeitig Abschnitte mehrerer Axone umhüllen.
17. A központi idegrendszer velőshüvelyes rostjai körül nem alakul ki a környéki idegek neurilemmájához hasonló külső sejthüvely. – Um die markhaltigen Fasern des Zentralnervensystems entsteht keine äußere Zellhülle, die dem Neurilemm der peripheren Nerven entspricht.
18. A velőshüvely nem borítja be megszakítás nélkül az axon teljes hosszát. – Die Markscheide bedeckt das Axon nicht ohne Unterbrechung über seine gesamte Länge.
19. Az egymást követő gliasejtek között rövid, velőshüvely nélküli szakaszok maradnak. – Zwischen den aufeinanderfolgenden Gliazellen bleiben kurze Abschnitte ohne Markscheide bestehen.
20. Ezeket a megszakításokat Ranvier-féle befűződéseknek nevezzük. – Diese Unterbrechungen werden als Ranvier-Schnürringe bezeichnet.
21. Két Ranvier-befűződés közötti velőshüvelyes szakasz az internódium. – Der markhaltige Abschnitt zwischen zwei Ranvier-Schnürringen ist das Internodium.
22. A Ranvier-befűződések területén az axon sejthártyája közvetlen kapcsolatban áll a környező szövettérrel. – Im Bereich der Ranvier-Schnürringe steht die Zellmembran des Axons unmittelbar mit dem umgebenden Gewebsraum in Verbindung.
23. Itt nagy számban találhatók olyan ioncsatornák, amelyek az akciós potenciál kialakulásához szükségesek. – Hier befinden sich zahlreiche Ionenkanäle, die für die Entstehung des Aktionspotenzials erforderlich sind.
24. A velőshüvely elektromosan szigeteli az axon köztes szakaszait, és csökkenti az ionok membránon át történő áramlását. – Die Markscheide isoliert die dazwischenliegenden Axonabschnitte elektrisch und vermindert den Ionenstrom durch die Membran.
25. Emiatt az ingerület látszólag egyik Ranvier-befűződésről a következőre ugrik. – Dadurch scheint die Erregung von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten zu springen.
26. Ezt a gyors vezetési módot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük. – Diese schnelle Form der Erregungsleitung wird als saltatorische Erregungsleitung bezeichnet.
27. A velőshüvelyes rostok ezért jóval gyorsabban vezetik az ingerületet, mint a hasonló átmérőjű velőhüvely nélküli rostok. – Markhaltige Fasern leiten die Erregung deshalb wesentlich schneller als marklose Fasern mit vergleichbarem Durchmesser.
28. A vezetési sebességet a velőshüvely mellett az axon átmérője is jelentősen befolyásolja. – Neben der Markscheide beeinflusst auch der Durchmesser des Axons die Leitungsgeschwindigkeit erheblich.
29. A nagyobb átmérőjű axonokban kisebb a belső elektromos ellenállás, ezért az ingerület gyorsabban terjed. – In Axonen mit größerem Durchmesser ist der innere elektrische Widerstand geringer, weshalb sich die Erregung schneller ausbreitet.
30. A velőhüvely nélküli idegrostokban az ingerület folyamatosan halad végig az axon teljes membránján. – In marklosen Nervenfasern breitet sich die Erregung kontinuierlich entlang der gesamten Axonmembran aus.
31. A környéki idegrendszerben ezek az axonok is Schwann-sejtek vájataiban helyezkednek el, de nem veszi körül őket többrétegű velőshüvely. – Im peripheren Nervensystem liegen auch diese Axone in Einbuchtungen von Schwann-Zellen, werden jedoch nicht von einer mehrschichtigen Markscheide umgeben.
32. Egyetlen Schwann-sejt több vékony, velőhüvely nélküli axont is befogadhat. – Eine einzelne Schwann-Zelle kann mehrere dünne marklose Axone aufnehmen.
33. A velőhüvely nélküli rostok főként lassabban vezető fájdalom-, hőmérsékleti és vegetatív ingerületeket továbbítanak. – Marklose Fasern leiten vor allem langsamere Schmerz-, Temperatur- und vegetative Erregungen weiter.
34. A velőshüvely károsodása lelassíthatja vagy teljesen megszakíthatja az ingerület vezetését. – Eine Schädigung der Markscheide kann die Erregungsleitung verlangsamen oder vollständig unterbrechen.
35. Az idegrostok működését ezért az axon épsége, a gliasejtek állapota és a velőshüvely szerkezete együttesen határozza meg. – Die Funktion der Nervenfasern wird daher gemeinsam durch die Unversehrtheit des Axons, den Zustand der Gliazellen und den Aufbau der Markscheide bestimmt.
(aufklappen)magyar
1. Az idegrost egy idegsejt nyúlványából, rendszerint az axonból és az azt körülvevő gliaborításból áll.
2. Az axon feladata, hogy az ingerületet a sejttesttől a célsejtek felé vezesse.
3. Az idegrostok felépítése attól függ, hogy rendelkeznek-e velőshüvellyel vagy sem.
4. Ennek alapján velőhüvelyes és velőhüvely nélküli idegrostokat különböztetünk meg.
5. A velőshüvely lipidben gazdag, többrétegű sejthártyaborítás, amely szorosan körülveszi az axont.
6. Világos színét és szigetelő tulajdonságát elsősorban magas zsírtartalmának köszönheti.
7. A velőshüvelyt a központi és a környéki idegrendszerben eltérő gliasejtek hozzák létre.
8. A környéki idegrendszerben ezt a feladatot a Schwann-sejtek végzik.
9. Egy Schwann-sejt egyetlen axon egy rövid szakaszát burkolja körül.
10. A sejt többszörösen az axon köré csavarja saját sejthártyáját, miközben a sejtplazma nagy része kiszorul a rétegek közül.
11. Így egymásra fekvő, tömött membránrétegek alkotják a velőshüvelyt.
12. A Schwann-sejt sejtmagot tartalmazó külső része a velőshüvely felszínén marad.
13. Ezt a külső sejtréteget neurilemmának vagy Schwann-hüvelynek nevezzük.
14. A neurilemma fontos szerepet játszik a környéki idegrostok sérülés utáni regenerációjában.
15. A központi idegrendszerben a velőshüvelyt az oligodendrociták képezik.
16. Egy oligodendrocita több nyúlványt bocsát ki, és egyszerre több axon egy-egy szakaszát is burkolhatja.
17. A központi idegrendszer velőshüvelyes rostjai körül nem alakul ki a környéki idegek neurilemmájához hasonló külső sejthüvely.
18. A velőshüvely nem borítja be megszakítás nélkül az axon teljes hosszát.
19. Az egymást követő gliasejtek között rövid, velőshüvely nélküli szakaszok maradnak.
20. Ezeket a megszakításokat Ranvier-féle befűződéseknek nevezzük.
21. Két Ranvier-befűződés közötti velőshüvelyes szakasz az internódium.
22. A Ranvier-befűződések területén az axon sejthártyája közvetlen kapcsolatban áll a környező szövettérrel.
23. Itt nagy számban találhatók olyan ioncsatornák, amelyek az akciós potenciál kialakulásához szükségesek.
24. A velőshüvely elektromosan szigeteli az axon köztes szakaszait, és csökkenti az ionok membránon át történő áramlását.
25. Emiatt az ingerület látszólag egyik Ranvier-befűződésről a következőre ugrik.
26. Ezt a gyors vezetési módot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük.
27. A velőshüvelyes rostok ezért jóval gyorsabban vezetik az ingerületet, mint a hasonló átmérőjű velőhüvely nélküli rostok.
28. A vezetési sebességet a velőshüvely mellett az axon átmérője is jelentősen befolyásolja.
29. A nagyobb átmérőjű axonokban kisebb a belső elektromos ellenállás, ezért az ingerület gyorsabban terjed.
30. A velőhüvely nélküli idegrostokban az ingerület folyamatosan halad végig az axon teljes membránján.
31. A környéki idegrendszerben ezek az axonok is Schwann-sejtek vájataiban helyezkednek el, de nem veszi körül őket többrétegű velőshüvely.
32. Egyetlen Schwann-sejt több vékony, velőhüvely nélküli axont is befogadhat.
33. A velőhüvely nélküli rostok főként lassabban vezető fájdalom-, hőmérsékleti és vegetatív ingerületeket továbbítanak.
34. A velőshüvely károsodása lelassíthatja vagy teljesen megszakíthatja az ingerület vezetését.
35. Az idegrostok működését ezért az axon épsége, a gliasejtek állapota és a velőshüvely szerkezete együttesen határozza meg.
(aufklappen)német
1. Eine Nervenfaser besteht aus einem Fortsatz der Nervenzelle, gewöhnlich dem Axon, und der ihn umgebenden Gliahülle.
2. Die Aufgabe des Axons besteht darin, die Erregung vom Zellkörper zu den Zielzellen weiterzuleiten.
3. Der Aufbau der Nervenfasern hängt davon ab, ob sie eine Markscheide besitzen oder nicht.
4. Dementsprechend unterscheidet man markhaltige und marklose Nervenfasern.
5. Die Markscheide ist eine lipidreiche, mehrschichtige Membranhülle, die das Axon eng umgibt.
6. Ihre helle Farbe und ihre isolierende Wirkung verdankt sie vor allem ihrem hohen Fettgehalt.
7. Die Markscheide wird im zentralen und im peripheren Nervensystem von unterschiedlichen Gliazellen gebildet.
8. Im peripheren Nervensystem übernehmen die Schwann-Zellen diese Aufgabe.
9. Eine Schwann-Zelle umhüllt einen kurzen Abschnitt eines einzelnen Axons.
10. Die Zelle wickelt ihre eigene Zellmembran mehrfach um das Axon, wobei der größte Teil des Zellplasmas zwischen den Schichten verdrängt wird.
11. Auf diese Weise bilden dicht übereinanderliegende Membranschichten die Markscheide.
12. Der kernhaltige äußere Teil der Schwann-Zelle bleibt an der Oberfläche der Markscheide erhalten.
13. Diese äußere Zellschicht wird als Neurilemm oder Schwann-Scheide bezeichnet.
14. Das Neurilemm spielt eine wichtige Rolle bei der Regeneration peripherer Nervenfasern nach einer Verletzung.
15. Im Zentralnervensystem wird die Markscheide von Oligodendrozyten gebildet.
16. Ein Oligodendrozyt bildet mehrere Fortsätze und kann gleichzeitig Abschnitte mehrerer Axone umhüllen.
17. Um die markhaltigen Fasern des Zentralnervensystems entsteht keine äußere Zellhülle, die dem Neurilemm der peripheren Nerven entspricht.
18. Die Markscheide bedeckt das Axon nicht ohne Unterbrechung über seine gesamte Länge.
19. Zwischen den aufeinanderfolgenden Gliazellen bleiben kurze Abschnitte ohne Markscheide bestehen.
20. Diese Unterbrechungen werden als Ranvier-Schnürringe bezeichnet.
21. Der markhaltige Abschnitt zwischen zwei Ranvier-Schnürringen ist das Internodium.
22. Im Bereich der Ranvier-Schnürringe steht die Zellmembran des Axons unmittelbar mit dem umgebenden Gewebsraum in Verbindung.
23. Hier befinden sich zahlreiche Ionenkanäle, die für die Entstehung des Aktionspotenzials erforderlich sind.
24. Die Markscheide isoliert die dazwischenliegenden Axonabschnitte elektrisch und vermindert den Ionenstrom durch die Membran.
25. Dadurch scheint die Erregung von einem Ranvier-Schnürring zum nächsten zu springen.
26. Diese schnelle Form der Erregungsleitung wird als saltatorische Erregungsleitung bezeichnet.
27. Markhaltige Fasern leiten die Erregung deshalb wesentlich schneller als marklose Fasern mit vergleichbarem Durchmesser.
28. Neben der Markscheide beeinflusst auch der Durchmesser des Axons die Leitungsgeschwindigkeit erheblich.
29. In Axonen mit größerem Durchmesser ist der innere elektrische Widerstand geringer, weshalb sich die Erregung schneller ausbreitet.
30. In marklosen Nervenfasern breitet sich die Erregung kontinuierlich entlang der gesamten Axonmembran aus.
31. Im peripheren Nervensystem liegen auch diese Axone in Einbuchtungen von Schwann-Zellen, werden jedoch nicht von einer mehrschichtigen Markscheide umgeben.
32. Eine einzelne Schwann-Zelle kann mehrere dünne marklose Axone aufnehmen.
33. Marklose Fasern leiten vor allem langsamere Schmerz-, Temperatur- und vegetative Erregungen weiter.
34. Eine Schädigung der Markscheide kann die Erregungsleitung verlangsamen oder vollständig unterbrechen.
35. Die Funktion der Nervenfasern wird daher gemeinsam durch die Unversehrtheit des Axons, den Zustand der Gliazellen und den Aufbau der Markscheide bestimmt.