6.7.2 – A faggyúmirigyek és a bőr savköpenye – Die Talgdrüsen und der Säureschutzmantel
1. A faggyúmirigyek elágazó, hólyagos felépítésű külső elválasztású mirigyek. – Die Talgdrüsen (Glandulae sebaceae) sind verzweigte, alveolär aufgebaute exokrine Drüsen.
2. Legtöbbjük egy szőrtüszőhöz kapcsolódik, és váladékát annak felső részébe üríti. – Die meisten von ihnen sind mit einem Haarfollikel (Folliculus pili) verbunden und geben ihr Sekret in dessen oberen Abschnitt ab.
3. A szőrtüsző, a faggyúmirigy és a szőrmerevítő izom közös működési egységet alkot. – Haarfollikel, Talgdrüse und Haaraufrichtemuskel (Musculus arrector pili) bilden eine funktionelle Einheit.
4. A szőrmerevítő izom összehúzódása segítheti a faggyú kiürülését a mirigyből. – Die Kontraktion des Haaraufrichtemuskels kann die Abgabe des Talgs aus der Drüse unterstützen.
5. Egyes faggyúmirigyek nem kapcsolódnak szőrtüszőhöz, hanem közvetlenül a bőr vagy a nyálkahártya felszínére nyílnak. – Einige Talgdrüsen sind nicht an Haarfollikel gebunden, sondern münden direkt an der Haut- oder Schleimhautoberfläche.
6. Ilyen szabad faggyúmirigyek találhatók például az ajkakon, a szemhéjakon és a külső nemi szervek területén. – Solche freien Talgdrüsen finden sich beispielsweise an den Lippen, den Augenlidern und im Bereich der äußeren Geschlechtsorgane.
7. A faggyúmirigyek különösen nagy számban fordulnak elő az arcon, a fejbőrön, a mellkason és a háton. – Besonders zahlreich kommen Talgdrüsen im Gesicht, auf der Kopfhaut, an der Brust und am Rücken vor.
8. A tenyér és a talp bőrében nincsenek faggyúmirigyek. – In der Haut der Handflächen und Fußsohlen fehlen Talgdrüsen.
9. A mirigy külső részén osztódásra képes, éretlen sejtek helyezkednek el. – Im äußeren Bereich der Drüse liegen teilungsfähige, unreife Zellen.
10. Ezekből alakulnak ki a faggyút termelő sejtek, az úgynevezett szebociták. – Aus ihnen entstehen die talgbildenden Zellen, die sogenannten Sebozyten.
11. A szebociták érésük során egyre több zsírcseppet halmoznak fel a sejtplazmájukban. – Während ihrer Reifung lagern die Sebozyten zunehmend Fetttröpfchen in ihrem Zellplasma ein.
12. A mirigy közepe felé haladva a sejtek megtelnek faggyúval, majd szétesnek. – Auf dem Weg zum Zentrum der Drüse füllen sich die Zellen mit Talg und zerfallen schließlich.
13. A sejtek teljes pusztulásával járó váladékképzést holokrin elválasztásnak nevezzük. – Eine Sekretbildung, bei der die gesamten Zellen zugrunde gehen, nennt man holokrine Sekretion.
14. A faggyú tehát nemcsak a sejtek váladékát, hanem a szétesett sejtek alkotórészeit is tartalmazza. – Der Hauttalg besteht daher nicht nur aus einem Zellsekret, sondern auch aus Bestandteilen zerfallener Zellen.
15. A faggyú zsírsavakból, trigliceridekből, viaszészterekből, szkvalénből és sejttörmelékből áll. – Der Hauttalg enthält Fettsäuren, Triglyceride, Wachsester, Squalen und Zellreste.
16. A szőrtüszőbe jutó faggyú a szőrszál mentén a bőr felszínére terjed. – Der in den Haarfollikel abgegebene Talg breitet sich entlang des Haarschafts bis zur Hautoberfläche aus.
17. Vékony zsírréteget képez, amely rugalmassá teszi a szaruréteget és a szőrszálakat. – Er bildet eine dünne Fettschicht, welche die Hornschicht und die Haare geschmeidig hält.
18. A faggyú csökkenti a víz túlzott elpárolgását, és védi a bőrt a kiszáradástól. – Der Hauttalg vermindert die übermäßige Verdunstung von Wasser und schützt die Haut vor Austrocknung.
19. Emellett mérsékli a szőrszálak töredezését, és javítja víztaszító tulajdonságukat. – Außerdem vermindert er das Brüchigwerden der Haare und verbessert ihre wasserabweisenden Eigenschaften.
20. A faggyútermelést elsősorban hormonális tényezők, különösen az androgének szabályozzák. – Die Talgproduktion wird vor allem durch hormonelle Faktoren, insbesondere durch Androgene, gesteuert.
21. Emiatt a faggyúmirigyek működése a serdülőkorban jelentősen fokozódik. – Deshalb nimmt die Tätigkeit der Talgdrüsen während der Pubertät deutlich zu.
22. A túlzott faggyútermelést szeborreának nevezzük. – Eine übermäßige Talgproduktion wird als Seborrhö bezeichnet.
23. Ha a faggyú és az elszarusodott sejtek elzárják a szőrtüsző kivezetőnyílását, mitesszer alakulhat ki. – Wenn Talg und verhornte Zellen die Öffnung eines Haarfollikels verschließen, kann ein Mitesser entstehen.
24. Baktériumok elszaporodása és gyulladás esetén ebből pattanásos bőrelváltozás fejlődhet ki. – Bei einer Vermehrung von Bakterien und einer Entzündung kann sich daraus eine akneartige Hautveränderung entwickeln.
25. A bőr felszínén a faggyú összekeveredik a verejtékkel, a szaruréteg anyagaival és a mikroorganizmusok bomlástermékeivel. – An der Hautoberfläche vermischt sich der Talg mit Schweiß, Bestandteilen der Hornschicht und Abbauprodukten von Mikroorganismen.
26. Ez a keverék alkotja a bőr hidrolipidfilmjét, amelynek savas része a savköpeny. – Dieses Gemisch bildet den Hydrolipidfilm der Haut, dessen saurer Anteil als Säureschutzmantel bezeichnet wird.
27. A savköpeny nem önálló anatómiai réteg, hanem a bőrfelszínen kialakuló vékony, működési szempontból fontos film. – Der Säureschutzmantel ist keine eigenständige anatomische Schicht, sondern ein dünner, funktionell wichtiger Film auf der Hautoberfläche.
28. A bőrfelszín pH-értéke általában enyhén savas, többnyire körülbelül 4,5 és 5,5 között van. – Der pH-Wert der Hautoberfläche ist gewöhnlich leicht sauer und liegt meist ungefähr zwischen 4,5 und 5,5.
29. A savas környezet támogatja a normális bőrflórát, gátolja számos kórokozó szaporodását, és hozzájárul a bőr gátfunkciójához. – Das saure Milieu unterstützt die normale Hautflora, hemmt die Vermehrung vieler Krankheitserreger und trägt zur Barrierefunktion der Haut bei.
30. Erősen lúgos tisztítószerek átmenetileg megemelhetik a bőr pH-értékét, de az egészséges bőr a savköpenyt rendszerint fokozatosan helyreállítja. – Stark alkalische Reinigungsmittel können den pH-Wert der Haut vorübergehend erhöhen, doch gesunde Haut stellt den Säureschutzmantel gewöhnlich schrittweise wieder her.
(aufklappen)magyar
1. A faggyúmirigyek elágazó, hólyagos felépítésű külső elválasztású mirigyek.
2. Legtöbbjük egy szőrtüszőhöz kapcsolódik, és váladékát annak felső részébe üríti.
3. A szőrtüsző, a faggyúmirigy és a szőrmerevítő izom közös működési egységet alkot.
4. A szőrmerevítő izom összehúzódása segítheti a faggyú kiürülését a mirigyből.
5. Egyes faggyúmirigyek nem kapcsolódnak szőrtüszőhöz, hanem közvetlenül a bőr vagy a nyálkahártya felszínére nyílnak.
6. Ilyen szabad faggyúmirigyek találhatók például az ajkakon, a szemhéjakon és a külső nemi szervek területén.
7. A faggyúmirigyek különösen nagy számban fordulnak elő az arcon, a fejbőrön, a mellkason és a háton.
8. A tenyér és a talp bőrében nincsenek faggyúmirigyek.
9. A mirigy külső részén osztódásra képes, éretlen sejtek helyezkednek el.
10. Ezekből alakulnak ki a faggyút termelő sejtek, az úgynevezett szebociták.
11. A szebociták érésük során egyre több zsírcseppet halmoznak fel a sejtplazmájukban.
12. A mirigy közepe felé haladva a sejtek megtelnek faggyúval, majd szétesnek.
13. A sejtek teljes pusztulásával járó váladékképzést holokrin elválasztásnak nevezzük.
14. A faggyú tehát nemcsak a sejtek váladékát, hanem a szétesett sejtek alkotórészeit is tartalmazza.
15. A faggyú zsírsavakból, trigliceridekből, viaszészterekből, szkvalénből és sejttörmelékből áll.
16. A szőrtüszőbe jutó faggyú a szőrszál mentén a bőr felszínére terjed.
17. Vékony zsírréteget képez, amely rugalmassá teszi a szaruréteget és a szőrszálakat.
18. A faggyú csökkenti a víz túlzott elpárolgását, és védi a bőrt a kiszáradástól.
19. Emellett mérsékli a szőrszálak töredezését, és javítja víztaszító tulajdonságukat.
20. A faggyútermelést elsősorban hormonális tényezők, különösen az androgének szabályozzák.
21. Emiatt a faggyúmirigyek működése a serdülőkorban jelentősen fokozódik.
22. A túlzott faggyútermelést szeborreának nevezzük.
23. Ha a faggyú és az elszarusodott sejtek elzárják a szőrtüsző kivezetőnyílását, mitesszer alakulhat ki.
24. Baktériumok elszaporodása és gyulladás esetén ebből pattanásos bőrelváltozás fejlődhet ki.
25. A bőr felszínén a faggyú összekeveredik a verejtékkel, a szaruréteg anyagaival és a mikroorganizmusok bomlástermékeivel.
26. Ez a keverék alkotja a bőr hidrolipidfilmjét, amelynek savas része a savköpeny.
27. A savköpeny nem önálló anatómiai réteg, hanem a bőrfelszínen kialakuló vékony, működési szempontból fontos film.
28. A bőrfelszín pH-értéke általában enyhén savas, többnyire körülbelül 4,5 és 5,5 között van.
29. A savas környezet támogatja a normális bőrflórát, gátolja számos kórokozó szaporodását, és hozzájárul a bőr gátfunkciójához.
30. Erősen lúgos tisztítószerek átmenetileg megemelhetik a bőr pH-értékét, de az egészséges bőr a savköpenyt rendszerint fokozatosan helyreállítja.
(aufklappen)német
1. Die Talgdrüsen (Glandulae sebaceae) sind verzweigte, alveolär aufgebaute exokrine Drüsen.
2. Die meisten von ihnen sind mit einem Haarfollikel (Folliculus pili) verbunden und geben ihr Sekret in dessen oberen Abschnitt ab.
3. Haarfollikel, Talgdrüse und Haaraufrichtemuskel (Musculus arrector pili) bilden eine funktionelle Einheit.
4. Die Kontraktion des Haaraufrichtemuskels kann die Abgabe des Talgs aus der Drüse unterstützen.
5. Einige Talgdrüsen sind nicht an Haarfollikel gebunden, sondern münden direkt an der Haut- oder Schleimhautoberfläche.
6. Solche freien Talgdrüsen finden sich beispielsweise an den Lippen, den Augenlidern und im Bereich der äußeren Geschlechtsorgane.
7. Besonders zahlreich kommen Talgdrüsen im Gesicht, auf der Kopfhaut, an der Brust und am Rücken vor.
8. In der Haut der Handflächen und Fußsohlen fehlen Talgdrüsen.
9. Im äußeren Bereich der Drüse liegen teilungsfähige, unreife Zellen.
10. Aus ihnen entstehen die talgbildenden Zellen, die sogenannten Sebozyten.
11. Während ihrer Reifung lagern die Sebozyten zunehmend Fetttröpfchen in ihrem Zellplasma ein.
12. Auf dem Weg zum Zentrum der Drüse füllen sich die Zellen mit Talg und zerfallen schließlich.
13. Eine Sekretbildung, bei der die gesamten Zellen zugrunde gehen, nennt man holokrine Sekretion.
14. Der Hauttalg besteht daher nicht nur aus einem Zellsekret, sondern auch aus Bestandteilen zerfallener Zellen.
15. Der Hauttalg enthält Fettsäuren, Triglyceride, Wachsester, Squalen und Zellreste.
16. Der in den Haarfollikel abgegebene Talg breitet sich entlang des Haarschafts bis zur Hautoberfläche aus.
17. Er bildet eine dünne Fettschicht, welche die Hornschicht und die Haare geschmeidig hält.
18. Der Hauttalg vermindert die übermäßige Verdunstung von Wasser und schützt die Haut vor Austrocknung.
19. Außerdem vermindert er das Brüchigwerden der Haare und verbessert ihre wasserabweisenden Eigenschaften.
20. Die Talgproduktion wird vor allem durch hormonelle Faktoren, insbesondere durch Androgene, gesteuert.
21. Deshalb nimmt die Tätigkeit der Talgdrüsen während der Pubertät deutlich zu.
22. Eine übermäßige Talgproduktion wird als Seborrhö bezeichnet.
23. Wenn Talg und verhornte Zellen die Öffnung eines Haarfollikels verschließen, kann ein Mitesser entstehen.
24. Bei einer Vermehrung von Bakterien und einer Entzündung kann sich daraus eine akneartige Hautveränderung entwickeln.
25. An der Hautoberfläche vermischt sich der Talg mit Schweiß, Bestandteilen der Hornschicht und Abbauprodukten von Mikroorganismen.
26. Dieses Gemisch bildet den Hydrolipidfilm der Haut, dessen saurer Anteil als Säureschutzmantel bezeichnet wird.
27. Der Säureschutzmantel ist keine eigenständige anatomische Schicht, sondern ein dünner, funktionell wichtiger Film auf der Hautoberfläche.
28. Der pH-Wert der Hautoberfläche ist gewöhnlich leicht sauer und liegt meist ungefähr zwischen 4,5 und 5,5.
29. Das saure Milieu unterstützt die normale Hautflora, hemmt die Vermehrung vieler Krankheitserreger und trägt zur Barrierefunktion der Haut bei.
30. Stark alkalische Reinigungsmittel können den pH-Wert der Haut vorübergehend erhöhen, doch gesunde Haut stellt den Säureschutzmantel gewöhnlich schrittweise wieder her.