10.8.2 – A gyomormirigyek sejtjei és váladékaik – Die Zellen der Magendrüsen und ihre Sekrete
1. A gyomor nyálkahártyájában található mirigyek több sejttípusból épülnek fel, amelyek különböző váladékokat termelnek. – Die in der Magenschleimhaut gelegenen Drüsen sind aus mehreren Zelltypen aufgebaut, die unterschiedliche Sekrete bilden.
2. Ezek a mirigyek egyszerű csöves szerkezetűek, és mélyen benyúlnak a nyálkahártya kötőszövetes rétegébe. – Diese Drüsen sind einfache Röhrendrüsen und reichen tief in die Bindegewebsschicht der Schleimhaut hinein.
3. A mirigyek felépítése és sejtösszetétele a gyomor egyes szakaszaiban eltérő. – Der Aufbau und die Zellzusammensetzung der Drüsen unterscheiden sich in den einzelnen Abschnitten des Magens.
4. A test és a fenék tájékán találhatók a legtöbb sejttípust tartalmazó, úgynevezett fő gyomormirigyek. – Im Bereich von Korpus und Fundus liegen die sogenannten Hauptdrüsen des Magens, die die meisten Zelltypen enthalten.
5. A gyomor nyálkahártyájának felszínét egységesen nyálkatermelő hengerhámsejtek borítják. – Die Oberfläche der Magenschleimhaut wird einheitlich von schleimbildenden Zylinderepithelzellen bedeckt.
6. Ezek a felszíni nyálkasejtek sűrű, lúgos kémhatású nyákréteget választanak ki. – Diese oberflächlichen Schleimzellen sondern eine dichte, alkalisch reagierende Schleimschicht ab.
7. A nyákréteg vékony vízfilmet zár magába, amely megköti a bikarbonátionokat. – Die Schleimschicht schließt einen dünnen Wasserfilm ein, der Bikarbonationen bindet.
8. Ez a nyák-bikarbonát réteg védőgátat képez a savas gyomornedv és a hámsejtek között. – Diese Schleim-Bikarbonat-Schicht bildet eine Schutzbarriere zwischen dem sauren Magensaft und den Epithelzellen.
9. A felszíni hámsejtek folyamatosan megújulnak, és néhány nap alatt lecserélődnek. – Die oberflächlichen Epithelzellen erneuern sich fortlaufend und werden innerhalb weniger Tage ausgetauscht.
10. A gyomorgödröcskék alján és a mirigy nyaki szakaszában nyaki nyálkasejtek helyezkednek el. – Am Grund der Magengrübchen und im Halsabschnitt der Drüse liegen die Halsschleimzellen.
11. Ezek a sejtek higabb, savasabb kémhatású nyákot termelnek, mint a felszíni sejtek. – Diese Zellen bilden einen dünnflüssigeren, saurer reagierenden Schleim als die Oberflächenzellen.
12. A nyaki nyálkasejtek környékén találhatók azok az őssejtek, amelyek a mirigy valamennyi sejttípusát pótolják. – In der Umgebung der Halsschleimzellen befinden sich die Stammzellen, die alle Zelltypen der Drüse ersetzen.
13. Az újonnan képződött sejtek egy része felfelé vándorol, és felszíni nyálkasejtté alakul. – Ein Teil der neu gebildeten Zellen wandert nach oben und wird zu einer oberflächlichen Schleimzelle.
14. Más sejtek lefelé vándorolva a mirigy mélyebb szakaszainak sejtjeivé érnek. – Andere Zellen wandern nach unten und reifen zu Zellen der tieferen Drüsenabschnitte heran.
15. A mirigy alsó, fenéki részén helyezkednek el a fősejtek, amelyek fehérjebontó enzim előanyagát termelik. – Im unteren, basalen Teil der Drüse liegen die Hauptzellen, die die Vorstufe eines eiweißspaltenden Enzyms bilden.
16. Ezt a hatástalan előanyagot pepszinogénnek nevezik. – Diese noch unwirksame Vorstufe wird Pepsinogen genannt.
17. A fősejtek citoplazmája erősen bazofil, mivel bőséges fehérjeszintetizáló rendszerrel rendelkezik. – Das Zytoplasma der Hauptzellen ist stark basophil, da sie über ein reichhaltiges Eiweiß-Synthesesystem verfügen.
18. A pepszinogént a sejtek szemcsék formájában raktározzák, és inger hatására ürítik ki. – Die Zellen speichern das Pepsinogen in Form von Körnchen und schütten es auf einen Reiz hin aus.
19. A gyomorüregbe jutva a pepszinogén a sósav hatására aktív pepszinné alakul. – Im Mageninneren wird das Pepsinogen durch die Einwirkung der Salzsäure in aktives Pepsin umgewandelt.
20. Az így keletkezett pepszin további pepszinogénmolekulákat is aktiválni képes. – Das dabei entstandene Pepsin ist in der Lage, weitere Pepsinogenmoleküle zu aktivieren.
21. A pepszin savas közegben bontja le a táplálék fehérjéit nagyobb peptidekre. – Pepsin spaltet im sauren Milieu die Eiweiße der Nahrung in größere Peptide.
22. A fősejtek emellett kis mennyiségű gyomorlipázt is elválasztanak, amely a zsírok emésztésében vesz részt. – Die Hauptzellen sondern außerdem eine geringe Menge an Magenlipase ab, die an der Fettverdauung beteiligt ist.
23. A mirigy középső szakaszában szétszórtan találhatók a fedősejtek, amelyeket méretük miatt könnyű felismerni. – Im mittleren Abschnitt der Drüse liegen verstreut die Belegzellen, die aufgrund ihrer Größe leicht zu erkennen sind.
24. A fedősejtek feladata a sósav és egy nélkülözhetetlen fehérje, a belső faktor termelése. – Die Aufgabe der Belegzellen ist die Bildung von Salzsäure und eines unentbehrlichen Eiweißes, des Intrinsic-Faktors.
25. A sejt felszínén mély betüremkedések, úgynevezett szekréciós csatornácskák futnak. – An der Zelloberfläche verlaufen tiefe Einstülpungen, sogenannte Sekretionskanälchen.
26. Nyugalmi állapotban ezeket a csatornácskákat sűrű mikrobolyhok bélelik. – Im Ruhezustand sind diese Kanälchen von dichten Mikrovilli ausgekleidet.
27. Ingerlés hatására a sejt belsejében lévő membránhólyagocskák beépülnek a csatornácskák falába. – Bei Stimulation werden die im Zellinneren gelegenen Membranbläschen in die Wand der Kanälchen eingebaut.
28. Ez a folyamat jelentősen megnöveli a savtermelésre képes felszínt. – Dieser Vorgang vergrößert die zur Säureproduktion fähige Oberfläche erheblich.
29. A sósav termeléséért egy speciális szivattyú, a proton-kálium pumpa felel. – Für die Bildung der Salzsäure ist eine spezielle Pumpe, die Protonen-Kalium-Pumpe, verantwortlich.
30. Ez a pumpa hidrogénionokat juttat a gyomorüregbe, miközben káliumionokat vesz fel a sejtbe. – Diese Pumpe befördert Wasserstoffionen in das Mageninnere und nimmt dabei Kaliumionen in die Zelle auf.
31. A folyamathoz szükséges kloridionok külön csatornákon keresztül jutnak a csatornácskákba. – Die für den Vorgang benötigten Chloridionen gelangen über gesonderte Kanäle in die Kanälchen.
32. A hidrogén- és a kloridionok összekapcsolódásából jön létre a tömény sósav. – Aus der Verbindung von Wasserstoff- und Chloridionen entsteht die konzentrierte Salzsäure.
33. A fedősejtek által termelt belső faktor a B12-vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen. – Der von den Belegzellen gebildete Intrinsic-Faktor ist für die Aufnahme von Vitamin B12 unentbehrlich.
34. Belső faktor hiányában a szervezet nem tudja megfelelően felszívni ezt a vitamint a vékonybélben. – Bei Fehlen des Intrinsic-Faktors kann der Körper dieses Vitamin im Dünndarm nicht ausreichend aufnehmen.
35. A mirigyekben szétszórtan enteroendokrin sejtek is előfordulnak, amelyek hormonokat választanak ki a kötőszövet felé. – In den Drüsen kommen verstreut auch enteroendokrine Zellen vor, die Hormone in Richtung des Bindegewebes abgeben.
36. Az antrum tájékán elhelyezkedő G-sejtek gasztrint termelnek, amely fokozza a sósavtermelést. – Die im Bereich des Antrums gelegenen G-Zellen bilden Gastrin, das die Salzsäureproduktion steigert.
37. A test és a fenék mirigyeiben találhatók az ECL-sejtek, amelyek hisztamint bocsátanak a fedősejtek közelébe. – In den Drüsen von Korpus und Fundus liegen die ECL-Zellen, die Histamin in die Nähe der Belegzellen abgeben.
38. A hisztamin a fedősejtek receptoraihoz kötődve erőteljesen serkenti a sósav elválasztását. – Histamin bindet an Rezeptoren der Belegzellen und regt die Salzsäureabgabe kräftig an.
39. D-sejtek is jelen vannak a mirigyekben, amelyek szomatosztatin révén gátolják a szomszédos sejtek működését. – Ebenfalls in den Drüsen vorhanden sind D-Zellen, die über Somatostatin die Tätigkeit benachbarter Zellen hemmen.
40. A különböző sejttípusok egymással szoros együttműködésben szabályozzák a gyomornedv mennyiségét és összetételét. – Die verschiedenen Zelltypen regulieren in enger Zusammenarbeit miteinander die Menge und Zusammensetzung des Magensaftes.
(aufklappen)magyar
1. A gyomor nyálkahártyájában található mirigyek több sejttípusból épülnek fel, amelyek különböző váladékokat termelnek.
2. Ezek a mirigyek egyszerű csöves szerkezetűek, és mélyen benyúlnak a nyálkahártya kötőszövetes rétegébe.
3. A mirigyek felépítése és sejtösszetétele a gyomor egyes szakaszaiban eltérő.
4. A test és a fenék tájékán találhatók a legtöbb sejttípust tartalmazó, úgynevezett fő gyomormirigyek.
5. A gyomor nyálkahártyájának felszínét egységesen nyálkatermelő hengerhámsejtek borítják.
6. Ezek a felszíni nyálkasejtek sűrű, lúgos kémhatású nyákréteget választanak ki.
7. A nyákréteg vékony vízfilmet zár magába, amely megköti a bikarbonátionokat.
8. Ez a nyák-bikarbonát réteg védőgátat képez a savas gyomornedv és a hámsejtek között.
9. A felszíni hámsejtek folyamatosan megújulnak, és néhány nap alatt lecserélődnek.
10. A gyomorgödröcskék alján és a mirigy nyaki szakaszában nyaki nyálkasejtek helyezkednek el.
11. Ezek a sejtek higabb, savasabb kémhatású nyákot termelnek, mint a felszíni sejtek.
12. A nyaki nyálkasejtek környékén találhatók azok az őssejtek, amelyek a mirigy valamennyi sejttípusát pótolják.
13. Az újonnan képződött sejtek egy része felfelé vándorol, és felszíni nyálkasejtté alakul.
14. Más sejtek lefelé vándorolva a mirigy mélyebb szakaszainak sejtjeivé érnek.
15. A mirigy alsó, fenéki részén helyezkednek el a fősejtek, amelyek fehérjebontó enzim előanyagát termelik.
16. Ezt a hatástalan előanyagot pepszinogénnek nevezik.
17. A fősejtek citoplazmája erősen bazofil, mivel bőséges fehérjeszintetizáló rendszerrel rendelkezik.
18. A pepszinogént a sejtek szemcsék formájában raktározzák, és inger hatására ürítik ki.
19. A gyomorüregbe jutva a pepszinogén a sósav hatására aktív pepszinné alakul.
20. Az így keletkezett pepszin további pepszinogénmolekulákat is aktiválni képes.
21. A pepszin savas közegben bontja le a táplálék fehérjéit nagyobb peptidekre.
22. A fősejtek emellett kis mennyiségű gyomorlipázt is elválasztanak, amely a zsírok emésztésében vesz részt.
23. A mirigy középső szakaszában szétszórtan találhatók a fedősejtek, amelyeket méretük miatt könnyű felismerni.
24. A fedősejtek feladata a sósav és egy nélkülözhetetlen fehérje, a belső faktor termelése.
25. A sejt felszínén mély betüremkedések, úgynevezett szekréciós csatornácskák futnak.
26. Nyugalmi állapotban ezeket a csatornácskákat sűrű mikrobolyhok bélelik.
27. Ingerlés hatására a sejt belsejében lévő membránhólyagocskák beépülnek a csatornácskák falába.
28. Ez a folyamat jelentősen megnöveli a savtermelésre képes felszínt.
29. A sósav termeléséért egy speciális szivattyú, a proton-kálium pumpa felel.
30. Ez a pumpa hidrogénionokat juttat a gyomorüregbe, miközben káliumionokat vesz fel a sejtbe.
31. A folyamathoz szükséges kloridionok külön csatornákon keresztül jutnak a csatornácskákba.
32. A hidrogén- és a kloridionok összekapcsolódásából jön létre a tömény sósav.
33. A fedősejtek által termelt belső faktor a B12-vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen.
34. Belső faktor hiányában a szervezet nem tudja megfelelően felszívni ezt a vitamint a vékonybélben.
35. A mirigyekben szétszórtan enteroendokrin sejtek is előfordulnak, amelyek hormonokat választanak ki a kötőszövet felé.
36. Az antrum tájékán elhelyezkedő G-sejtek gasztrint termelnek, amely fokozza a sósavtermelést.
37. A test és a fenék mirigyeiben találhatók az ECL-sejtek, amelyek hisztamint bocsátanak a fedősejtek közelébe.
38. A hisztamin a fedősejtek receptoraihoz kötődve erőteljesen serkenti a sósav elválasztását.
39. D-sejtek is jelen vannak a mirigyekben, amelyek szomatosztatin révén gátolják a szomszédos sejtek működését.
40. A különböző sejttípusok egymással szoros együttműködésben szabályozzák a gyomornedv mennyiségét és összetételét.
(aufklappen)német
1. Die in der Magenschleimhaut gelegenen Drüsen sind aus mehreren Zelltypen aufgebaut, die unterschiedliche Sekrete bilden.
2. Diese Drüsen sind einfache Röhrendrüsen und reichen tief in die Bindegewebsschicht der Schleimhaut hinein.
3. Der Aufbau und die Zellzusammensetzung der Drüsen unterscheiden sich in den einzelnen Abschnitten des Magens.
4. Im Bereich von Korpus und Fundus liegen die sogenannten Hauptdrüsen des Magens, die die meisten Zelltypen enthalten.
5. Die Oberfläche der Magenschleimhaut wird einheitlich von schleimbildenden Zylinderepithelzellen bedeckt.
6. Diese oberflächlichen Schleimzellen sondern eine dichte, alkalisch reagierende Schleimschicht ab.
7. Die Schleimschicht schließt einen dünnen Wasserfilm ein, der Bikarbonationen bindet.
8. Diese Schleim-Bikarbonat-Schicht bildet eine Schutzbarriere zwischen dem sauren Magensaft und den Epithelzellen.
9. Die oberflächlichen Epithelzellen erneuern sich fortlaufend und werden innerhalb weniger Tage ausgetauscht.
10. Am Grund der Magengrübchen und im Halsabschnitt der Drüse liegen die Halsschleimzellen.
11. Diese Zellen bilden einen dünnflüssigeren, saurer reagierenden Schleim als die Oberflächenzellen.
12. In der Umgebung der Halsschleimzellen befinden sich die Stammzellen, die alle Zelltypen der Drüse ersetzen.
13. Ein Teil der neu gebildeten Zellen wandert nach oben und wird zu einer oberflächlichen Schleimzelle.
14. Andere Zellen wandern nach unten und reifen zu Zellen der tieferen Drüsenabschnitte heran.
15. Im unteren, basalen Teil der Drüse liegen die Hauptzellen, die die Vorstufe eines eiweißspaltenden Enzyms bilden.
16. Diese noch unwirksame Vorstufe wird Pepsinogen genannt.
17. Das Zytoplasma der Hauptzellen ist stark basophil, da sie über ein reichhaltiges Eiweiß-Synthesesystem verfügen.
18. Die Zellen speichern das Pepsinogen in Form von Körnchen und schütten es auf einen Reiz hin aus.
19. Im Mageninneren wird das Pepsinogen durch die Einwirkung der Salzsäure in aktives Pepsin umgewandelt.
20. Das dabei entstandene Pepsin ist in der Lage, weitere Pepsinogenmoleküle zu aktivieren.
21. Pepsin spaltet im sauren Milieu die Eiweiße der Nahrung in größere Peptide.
22. Die Hauptzellen sondern außerdem eine geringe Menge an Magenlipase ab, die an der Fettverdauung beteiligt ist.
23. Im mittleren Abschnitt der Drüse liegen verstreut die Belegzellen, die aufgrund ihrer Größe leicht zu erkennen sind.
24. Die Aufgabe der Belegzellen ist die Bildung von Salzsäure und eines unentbehrlichen Eiweißes, des Intrinsic-Faktors.
25. An der Zelloberfläche verlaufen tiefe Einstülpungen, sogenannte Sekretionskanälchen.
26. Im Ruhezustand sind diese Kanälchen von dichten Mikrovilli ausgekleidet.
27. Bei Stimulation werden die im Zellinneren gelegenen Membranbläschen in die Wand der Kanälchen eingebaut.
28. Dieser Vorgang vergrößert die zur Säureproduktion fähige Oberfläche erheblich.
29. Für die Bildung der Salzsäure ist eine spezielle Pumpe, die Protonen-Kalium-Pumpe, verantwortlich.
30. Diese Pumpe befördert Wasserstoffionen in das Mageninnere und nimmt dabei Kaliumionen in die Zelle auf.
31. Die für den Vorgang benötigten Chloridionen gelangen über gesonderte Kanäle in die Kanälchen.
32. Aus der Verbindung von Wasserstoff- und Chloridionen entsteht die konzentrierte Salzsäure.
33. Der von den Belegzellen gebildete Intrinsic-Faktor ist für die Aufnahme von Vitamin B12 unentbehrlich.
34. Bei Fehlen des Intrinsic-Faktors kann der Körper dieses Vitamin im Dünndarm nicht ausreichend aufnehmen.
35. In den Drüsen kommen verstreut auch enteroendokrine Zellen vor, die Hormone in Richtung des Bindegewebes abgeben.
36. Die im Bereich des Antrums gelegenen G-Zellen bilden Gastrin, das die Salzsäureproduktion steigert.
37. In den Drüsen von Korpus und Fundus liegen die ECL-Zellen, die Histamin in die Nähe der Belegzellen abgeben.
38. Histamin bindet an Rezeptoren der Belegzellen und regt die Salzsäureabgabe kräftig an.
39. Ebenfalls in den Drüsen vorhanden sind D-Zellen, die über Somatostatin die Tätigkeit benachbarter Zellen hemmen.
40. Die verschiedenen Zelltypen regulieren in enger Zusammenarbeit miteinander die Menge und Zusammensetzung des Magensaftes.