15.10 – Anatomie lang

15.10 – A látópálya és a látókereszteződés – Sehbahn und Sehnervenkreuzung

1. A látópálya anatómiai értelemben azoknak az egymáshoz rendezett idegsejteknek és axonkötegeknek az összessége, amelyek a retinában keletkező vizuális információt több átkapcsolási állomáson keresztül a nyakszirti lebeny elsődleges látókérgéhez továbbítják. – Die Sehbahn umfasst anatomisch die geordneten Nervenzellen und Axonbündel, welche die in der Netzhaut entstehende visuelle Information über mehrere Umschaltstationen zur primären Sehrinde des Okzipitallappens weiterleiten.

2. Mielőtt az ingerület elhagyná a szemet, a retina bonyolult neuronhálózatában már jelentős feldolgozáson megy keresztül, amelynek során a fotoreceptorok jelei bipoláris, horizontális és amakrin sejtek közreműködésével jutnak el a dúcsejtekhez. – Noch bevor die Erregung das Auge verlässt, wird sie im komplexen neuronalen Netzwerk der Retina bereits erheblich verarbeitet, wobei die Signale der Photorezeptoren unter Mitwirkung von Bipolar-, Horizontal- und Amakrinzellen zu den Ganglienzellen gelangen.

3. A klasszikus leírás szerint a fő látópálya első neuronjait a retina bipoláris sejtjei, második neuronjait pedig azok a dúcsejtek alkotják, amelyek hosszú axonjai a központi idegrendszer felé vezetik az információt. – Nach klassischer Beschreibung bilden die Bipolarzellen der Retina die ersten und die Ganglienzellen die zweiten Neurone der Hauptsehbahn, deren lange Axone die Information zum Zentralnervensystem weiterleiten.

4. A retina belső felszínén egymás mellé rendeződő dúcsejt-axonok a látóidegfő felé tartanak, ahol egy tömött rostköteggé egyesülve átfúrják a szemgolyó külső burkait, majd létrehozzák a látóideget (nervus opticus). – Die an der inneren Oberfläche der Retina nebeneinander verlaufenden Ganglienzellaxone ziehen zur Sehnervenpapille, wo sie sich zu einem kompakten Faserbündel vereinigen, die äußeren Augenhüllen durchsetzen und den Sehnerv (Nervus opticus) bilden.

5. Mivel a látóidegfő területén sem pálcikák, sem csapok nincsenek, az ennek megfelelő látótérrészből nem keletkezhet vizuális ingerület, így fiziológiásan kialakul az úgynevezett vakfolt. – Da im Bereich der Sehnervenpapille weder Stäbchen noch Zapfen vorhanden sind, kann aus dem entsprechenden Gesichtsfeldabschnitt keine visuelle Erregung entstehen, wodurch physiologisch der sogenannte blinde Fleck entsteht.

6. Fejlődéstani eredetének megfelelően a látóideg nem valódi perifériás ideg, hanem a központi idegrendszer előretolt rostkötege, amelynek axonjait Schwann-sejtek helyett oligodendrocyták által képzett mielinhüvely veszi körül. – Entsprechend seiner entwicklungsgeschichtlichen Herkunft ist der Sehnerv kein echter peripherer Nerv, sondern ein vorgeschobenes Faserbündel des Zentralnervensystems, dessen Axone nicht von Schwann-Zellen, sondern von Oligodendrozyten myelinisiert werden.

7. E központi idegrendszeri jelleg abban is megmutatkozik, hogy a látóideget a kemény, a pókháló- és a lágy agyhártya folytatásai burkolják, miközben körülötte liquorral kitöltött subarachnoidealis tér húzódik. – Dieser Charakter als Teil des Zentralnervensystems zeigt sich auch darin, dass der Sehnerv von Fortsetzungen der harten, der Spinngewebs- und der weichen Hirnhaut umgeben wird, während ihn ein mit Liquor gefüllter Subarachnoidalraum begleitet.

8. A szemgolyó hátsó pólusát elhagyva a látóideg az orbita zsírszövetében enyhén hullámos lefutást követ, amely elegendő hossztartalékot biztosít ahhoz, hogy a szem mozgásai ne feszítsék meg kórosan a rostköteget. – Nach Verlassen des hinteren Augenpols nimmt der Sehnerv im Fettgewebe der Orbita einen leicht geschlängelten Verlauf, der genügend Längenreserve bietet, damit Augenbewegungen das Faserbündel nicht krankhaft unter Zug setzen.

9. Az orbita csúcsa felé közeledve a látóideg az arteria ophthalmicával együtt a látócsatornán (canalis opticus) keresztül lép át a középső koponyagödörbe, ahol rövid intracranialis szakasza a középvonal felé irányul. – Auf dem Weg zur Orbitaspitze tritt der Sehnerv zusammen mit der Arteria ophthalmica durch den Sehkanal (Canalis opticus) in die mittlere Schädelgrube ein, wo sein kurzer intrakranieller Abschnitt zur Mittellinie zieht.

10. A jobb és bal látóideg a köztiagy alapjánál találkozik egymással, és létrehozza a látókereszteződést (chiasma opticum), amelynek különleges rostátrendeződése meghatározza a látópálya további oldalviszonyait. – Der rechte und linke Sehnerv treffen an der Basis des Zwischenhirns aufeinander und bilden die Sehnervenkreuzung (Chiasma opticum), deren besondere Faserneuordnung die weiteren Seitenverhältnisse der Sehbahn bestimmt.

11. Topográfiailag a chiasma opticum közvetlenül a töröknyereg és az agyalapi mirigy felett helyezkedik el, miközben mögötte az infundibulum és a hypothalamus struktúrái, oldalirányban pedig fontos artériás képletek találhatók. – Topographisch liegt das Chiasma opticum unmittelbar oberhalb des Türkensattels und der Hypophyse, während sich dahinter Infundibulum und hypothalamische Strukturen sowie seitlich wichtige arterielle Gefäße befinden.

12. A látókereszteződés elnevezése félrevezető lehet, ha teljes rostcserére gondolunk, mert az emberben csak a retina nasalis feléből származó axonok kereszteződnek, míg a temporalis retinafél rostjai azonos oldalon maradnak. – Die Bezeichnung Sehnervenkreuzung kann irreführend sein, wenn man an einen vollständigen Faseraustausch denkt, denn beim Menschen kreuzen nur die Axone aus der nasalen Retinahälfte, während die Fasern der temporalen Retinahälfte auf derselben Seite verbleiben.

13. A részleges kereszteződés megértéséhez figyelembe kell venni, hogy a szem optikai rendszere a külvilág képét mind függőleges, mind vízszintes irányban megfordítva vetíti a retinára, ezért a látótér és a retina oldalviszonyai ellentétesek. – Zum Verständnis der partiellen Kreuzung muss berücksichtigt werden, dass das optische System des Auges das Bild der Außenwelt sowohl vertikal als auch horizontal umgekehrt auf die Retina projiziert, weshalb Gesichtsfeld und Retina entgegengesetzte Seitenverhältnisse aufweisen.

14. Ennek következtében a bal látótérfélből érkező fénysugarak mindkét szemben a retina jobb felére esnek, vagyis a bal szem nasalis, a jobb szem pedig temporalis retinafelén hozzák létre megfelelő ingerületi mintázatukat. – Folglich treffen die Lichtstrahlen aus der linken Gesichtsfeldhälfte in beiden Augen auf die rechte Retinahälfte, also auf die nasale Retina des linken und die temporale Retina des rechten Auges, wo sie ihr entsprechendes Erregungsmuster erzeugen.

15. Mivel a bal szem nasalis rostjai a chiasmában jobbra kereszteződnek, a jobb szem temporalis rostjai viszont kereszteződés nélkül ugyanazon az oldalon haladnak tovább, a bal látótér teljes információja végül a jobb látópályába kerül. – Da die nasalen Fasern des linken Auges im Chiasma nach rechts kreuzen, während die temporalen Fasern des rechten Auges ungekreuzt auf derselben Seite weiterziehen, gelangt die gesamte Information des linken Gesichtsfeldes schließlich in die rechte Sehbahn.

16. Tükörképszerűen ugyanez történik a jobb látótérfél esetében, amelynek információja a jobb szem nasalis és a bal szem temporalis retinafeléről származva a látókereszteződés után a bal oldali pályában egyesül. – Spiegelbildlich gilt dasselbe für die rechte Gesichtsfeldhälfte, deren Information aus der nasalen Retina des rechten und der temporalen Retina des linken Auges stammt und sich nach der Sehnervenkreuzung in der linken Sehbahn vereinigt.

17. A chiasma opticum mögött ezért már nem látóidegről, hanem látókötegről (tractus opticus) beszélünk, amely mindkét szemből szállít rostokat, de kizárólag az ellenkező oldali látótérfélhez tartozó vizuális információt vezeti. – Hinter dem Chiasma opticum spricht man deshalb nicht mehr vom Sehnerv, sondern vom Sehstrang (Tractus opticus), der Fasern aus beiden Augen enthält, jedoch ausschließlich visuelle Informationen der gegenüberliegenden Gesichtsfeldhälfte führt.

18. Egy jobb oldali tractus opticus tehát nem a jobb szem teljes látási információját hordozza, hanem a jobb szem temporalis és a bal szem nasalis retinafeléből érkező, funkcionálisan összetartozó rostokat foglalja magában. – Ein rechter Tractus opticus führt somit nicht die gesamte Sehinformation des rechten Auges, sondern enthält funktionell zusammengehörige Fasern aus der temporalen Retina des rechten und der nasalen Retina des linken Auges.

19. A rostok chiasmában végbemenő átrendeződése nem bontja meg a retinán kialakult térbeli szervezettséget, mert az egymással szomszédos retinaterületeket képviselő axonok a további pályaszakaszokon is rendezett, úgynevezett retinotóp kapcsolatban maradnak. – Die im Chiasma erfolgende Neuordnung der Fasern zerstört die in der Retina entstandene räumliche Organisation nicht, da Axone benachbarter Retinabereiche auch in den folgenden Bahnabschnitten in einer geordneten, sogenannten retinotopen Beziehung zueinander bleiben.

20. A látóköteg a chiasmától hátrafelé és oldalirányban halad, megkerüli az agykocsány lateralis részét, majd rostjainak túlnyomó többségével eléri a köztiagyhoz tartozó külső térdestestet (corpus geniculatum laterale). – Der Sehstrang zieht vom Chiasma nach hinten und lateral, umgreift den lateralen Abschnitt des Hirnschenkels und erreicht mit dem überwiegenden Teil seiner Fasern den zum Zwischenhirn gehörenden lateralen Kniehöcker (Corpus geniculatum laterale).

21. A thalamus hátsó részén elhelyezkedő külső térdestest rétegesen szervezett átkapcsolóállomás, amelyben a két szemből érkező rostok ugyan nem keverednek teljesen, térbeli összerendezettségük azonban lehetővé teszi a későbbi binokuláris feldolgozást. – Der im hinteren Thalamus gelegene laterale Kniehöcker ist eine geschichtete Umschaltstation, in der sich die Fasern beider Augen zwar nicht vollständig vermischen, ihre räumliche Zuordnung jedoch die spätere binokulare Verarbeitung ermöglicht.

22. Itt találhatók a fő látópálya harmadik neuronjainak sejttestei, amelyek dendritjeikkel fogadják a retina dúcsejtjeinek jeleit, axonjaikkal pedig a nagyagy fehérállományán keresztül továbbítják azokat a látókéreg irányába. – Hier liegen die Zellkörper der dritten Neurone der Hauptsehbahn, die mit ihren Dendriten die Signale retinaler Ganglienzellen aufnehmen und sie mit ihren Axonen durch die weiße Substanz des Großhirns zur Sehrinde weiterleiten.

23. A corpus geniculatum laterale nem egyszerű továbbítóállomásként működik, mivel neuronális aktivitását a retina felől érkező bemenet mellett az agykéregből, az agytörzsből és más központokból származó szabályozó kapcsolatok is jelentősen befolyásolják. – Das Corpus geniculatum laterale arbeitet nicht als bloße Durchgangsstation, da seine neuronale Aktivität neben retinalen Eingängen auch wesentlich durch regulierende Verbindungen aus Großhirnrinde, Hirnstamm und weiteren Zentren beeinflusst wird.

24. A külső térdestestből kilépő nagyszámú axon látókisugárzást (radiatio optica) alkot, amely kezdetben tömöttebb rostkötegként halad, majd a nagyagy mély fehérállományában szélesen széttérve közelíti meg a nyakszirti kérget. – Die zahlreichen aus dem lateralen Kniehöcker austretenden Axone bilden die Sehstrahlung (Radiatio optica), die zunächst kompakter verläuft und sich anschließend in der tiefen weißen Substanz des Großhirns breit auffächert, während sie sich der Okzipitalrinde nähert.

25. A látókisugárzás rostjai a belső tok lencse mögötti, részben pedig lencse alatti szakaszával kapcsolatban haladnak, miközben felső és alsó rostcsoportjaik eltérő útvonalon érik el a sarkantyúbarázda környékét. – Die Fasern der Sehstrahlung verlaufen in Beziehung zum hinter und teilweise unter dem Linsenkern gelegenen Abschnitt der inneren Kapsel, wobei obere und untere Fasergruppen auf unterschiedlichen Wegen die Umgebung der Kalkarinarinne erreichen.

26. A felső retinafelekből származó rostok, amelyek az alsó látótérfél információját képviselik, döntően a fali lebeny fehérállományán keresztül, viszonylag közvetlen útvonalat követve húzódnak a nyakszirti lebeny felé. – Die aus den oberen Retinahälften stammenden Fasern, welche die untere Gesichtsfeldhälfte repräsentieren, ziehen überwiegend durch die weiße Substanz des Parietallappens auf einem relativ direkten Weg zum Okzipitallappen.

27. Az alsó retinafelek jeleit, tehát a felső látótérfél információját szállító rostok ezzel szemben a halántéklebenybe térnek, ahol a lateralis agykamra temporalis szarva körül előrefelé ívelő jellegzetes hurkot képeznek. – Die Fasern aus den unteren Retinahälften, welche somit Informationen der oberen Gesichtsfeldhälfte führen, ziehen dagegen in den Temporallappen und bilden dort um das Temporalhorn des Seitenventrikels eine charakteristische, nach vorn gerichtete Schleife.

28. Ezt az előrefelé domborodó rostívet Meyer-huroknak nevezik; klinikai jelentőségét az adja, hogy a halántéklebeny körülírt károsodása már a látópálya végleges kérgi végződése előtt jellegzetes látótérkiesést okozhat. – Dieser nach vorn ausschwingende Faserbogen wird als Meyer-Schleife bezeichnet; seine klinische Bedeutung liegt darin, dass eine umschriebene Schädigung des Temporallappens bereits vor der endgültigen kortikalen Endigung der Sehbahn charakteristische Gesichtsfeldausfälle verursachen kann.

29. A látókisugárzás felső és alsó rostjai végül a nyakszirti lebeny medialis felszínén húzódó sarkantyúbarázda (sulcus calcarinus) körül elhelyezkedő elsődleges látókéregben egyesülnek ismét rendezett funkcionális rendszerbe. – Die oberen und unteren Fasern der Sehstrahlung werden schließlich in der um die Kalkarinarinne (Sulcus calcarinus) an der medialen Fläche des Okzipitallappens gelegenen primären Sehrinde wieder zu einem geordneten funktionellen System zusammengeführt.

30. Az elsődleges látókéreg, amelyet csíkolt kéregnek vagy area striatának is neveznek, nagyjából a Brodmann-féle 17-es mezőnek felel meg, és a tudatos vizuális feldolgozás első kérgi állomását képezi. – Die primäre Sehrinde, die auch als gestreifte Rinde oder Area striata bezeichnet wird, entspricht ungefähr dem Brodmann-Areal 17 und bildet die erste kortikale Station der bewussten visuellen Verarbeitung.

31. A sarkantyúbarázda felső partján, főként az ék (cuneus) területén az alsó látótérfél reprezentációja található, mert ide a felső retinafelekből származó, parietalisan haladó rostok érkeznek. – Am oberen Ufer der Kalkarinarinne, vor allem im Bereich des Cuneus, ist die untere Gesichtsfeldhälfte repräsentiert, da hier die aus den oberen Retinahälften stammenden und parietal verlaufenden Fasern enden.

32. A barázda alsó partján fekvő nyelvi tekervény (gyrus lingualis) ezzel szemben elsősorban a felső látótérfél kérgi képviseletét tartalmazza, amelyhez a temporalis lebenyen és a Meyer-hurkon át érkező rostok futnak. – Der am unteren Ufer der Furche gelegene Zungengyrus (Gyrus lingualis) enthält dagegen vor allem die kortikale Repräsentation der oberen Gesichtsfeldhälfte, zu der die durch den Temporallappen und die Meyer-Schleife ziehenden Fasern gelangen.

33. A látókéreg retinotóp szerveződése azt jelenti, hogy a retina egymáshoz közeli pontjai a kéregben is szomszédos területekre vetülnek, miközben az egyes retinarészek kérgi képviseletének nagysága korántsem arányos anatómiai méretükkel. – Die retinotope Organisation der Sehrinde bedeutet, dass benachbarte Punkte der Retina auch auf benachbarte Rindenbereiche projiziert werden, wobei die Größe ihrer kortikalen Repräsentation keineswegs proportional zu ihrer anatomischen Ausdehnung ist.

34. Különösen nagy kérgi terület tartozik a sárgafolthoz és azon belül a fovea centralishoz, mert a nagy felbontású központi látáshoz szükséges információ feldolgozása aránytalanul sok kérgi neuront igényel. – Ein besonders großer Rindenbereich gehört zur Makula und insbesondere zur Fovea centralis, weil die Verarbeitung der für das hochauflösende zentrale Sehen erforderlichen Information überproportional viele kortikale Neurone beansprucht.

35. A fovea és a központi látótér kérgi képviselete elsősorban a nyakszirti pólus közelében helyezkedik el, míg a perifériásabb retinaterületek reprezentációja a sulcus calcarinus mentén fokozatosan előrébb tolódik. – Die kortikale Repräsentation der Fovea und des zentralen Gesichtsfeldes liegt vor allem nahe dem Okzipitalpol, während die Abbildung peripherer Retinabereiche entlang des Sulcus calcarinus zunehmend weiter nach vorn verlagert ist.

36. Bár a tractus opticus rostjainak többsége a külső térdestesthez tart, kisebb axoncsoportok már korábban leválnak a fő pályáról, és olyan középagyi vagy hypothalamicus központokat érnek el, amelyek nem közvetlenül a képalkotó látást szolgálják. – Obwohl die meisten Fasern des Tractus opticus zum lateralen Kniehöcker ziehen, zweigen kleinere Axongruppen bereits vorher von der Hauptbahn ab und erreichen Mittelhirn- oder Hypothalamuszentren, die nicht unmittelbar dem bildgebenden Sehen dienen.

37. A pretectalis magterülethez futó retinarostok a pupilláris fényreflex afferens szárának fontos részét képezik, mivel innen kétoldali kapcsolatok közvetítik a fényinger hatását az Edinger–Westphal-mag paraszimpatikus neuronjaihoz. – Die zum prätectalen Kerngebiet ziehenden Retinfasern bilden einen wichtigen Teil des afferenten Schenkels des Pupillenlichtreflexes, da von hier bilaterale Verbindungen die Wirkung des Lichtreizes zu den parasympathischen Neuronen des Edinger-Westphal-Kerns vermitteln.

38. Mivel a pretectalis területről mindkét oldali paraszimpatikus maghoz jutnak rostok, az egyik szem megvilágítása normális körülmények között nemcsak ugyanazon az oldalon, hanem az ellenkező szemben is pupillaszűkületet vált ki. – Da vom prätectalen Gebiet Fasern zu den parasympathischen Kernen beider Seiten ziehen, führt die Beleuchtung eines Auges unter normalen Bedingungen nicht nur ipsilateral, sondern auch am gegenüberliegenden Auge zu einer Pupillenverengung.

39. Más retinaeredetű rostok a felső ikertesthez (colliculus superior) kapcsolódva olyan reflexes tájékozódó mozgások szervezésében vesznek részt, amelyek hirtelen megjelenő vizuális inger felé fordíthatják a szemeket, illetve szükség esetén a fejet is. – Andere retinalen Fasern beteiligen sich über Verbindungen zum oberen Vierhügel (Colliculus superior) an reflexhaften Orientierungsbewegungen, durch die Augen und erforderlichenfalls auch der Kopf einem plötzlich auftretenden visuellen Reiz zugewandt werden.

40. A hypothalamus suprachiasmaticus magjához vezető retinohypothalamicus rostok ezzel szemben a környezeti világosságról közvetítenek információt, amelynek alapján a központi cirkadián időmérő rendszer a szervezet napi ritmusait a fény–sötétség váltakozásához igazítja. – Die zum Nucleus suprachiasmaticus des Hypothalamus ziehenden retinohypothalamischen Fasern vermitteln dagegen Informationen über die Umgebungshelligkeit, anhand derer das zentrale zirkadiane Zeitsystem die Tagesrhythmen des Organismus an den Licht-Dunkel-Wechsel anpasst.

41. A látókereszteződés részleges volta tehát nem véletlenszerű anatómiai sajátosság, hanem annak feltétele, hogy ugyanazon térfélről mindkét szembe érkező információ egyetlen agyféltekében találkozhasson és ott egységes vizuális reprezentációvá szerveződhessen. – Die partielle Sehnervenkreuzung ist somit keine zufällige anatomische Besonderheit, sondern die Voraussetzung dafür, dass Informationen derselben Raumhälfte aus beiden Augen in einer Großhirnhemisphäre zusammentreffen und dort zu einer einheitlichen visuellen Repräsentation organisiert werden können.

42. Ennek az elrendezésnek különös jelentősége van a két szem látóterének átfedő részében, ahol a kissé eltérő nézőpontból származó képek összehasonlítása fontos alapot teremt a binokuláris látáshoz és a térmélység érzékeléséhez. – Diese Anordnung ist besonders im Überlappungsbereich der Gesichtsfelder beider Augen bedeutsam, wo der Vergleich der aus leicht unterschiedlichen Blickwinkeln stammenden Bilder eine wichtige Grundlage für binokulares Sehen und räumliche Tiefenwahrnehmung schafft.

43. A látópálya pontos topográfiai szervezettsége miatt a különböző szinteken kialakuló sérülések nem véletlenszerű látászavart okoznak, hanem helyüktől függően olyan jellegzetes látótérkieséseket eredményeznek, amelyekből a károsodás helye gyakran anatómiailag következtethető. – Wegen der präzisen topographischen Organisation der Sehbahn verursachen Läsionen auf verschiedenen Ebenen keine zufälligen Sehstörungen, sondern abhängig von ihrem Ort charakteristische Gesichtsfeldausfälle, aus denen sich die Lage der Schädigung häufig anatomisch ableiten lässt.

44. Ha például az egyik látóideg még a chiasma előtt teljesen megszakad, az érintett szem valamennyi dúcsejt-axonja kiesik a vezetésből, ezért az adott oldalon teljes monocularis látásvesztés következik be. – Wird beispielsweise ein Sehnerv noch vor dem Chiasma vollständig unterbrochen, fallen sämtliche Ganglienzellaxone des betroffenen Auges für die Weiterleitung aus, sodass auf dieser Seite ein vollständiger monokularer Sehverlust entsteht.

45. A chiasma középső részének károsodása ezzel szemben elsősorban a két szem nasalis retinafeléből érkező kereszteződő rostokat szakítja meg, aminek következtében mindkét oldalon a temporalis látótér esik ki, létrehozva a bitemporalis hemianopsiát. – Eine Schädigung des mittleren Chiasmaanteils unterbricht dagegen vor allem die kreuzenden Fasern aus den nasalen Retinahälften beider Augen, wodurch beidseits die temporalen Gesichtsfelder ausfallen und eine bitemporale Hemianopsie entsteht.

46. Ennek klasszikus anatómiai oka az agyalapi mirigy felfelé terjedő térfoglaló folyamata, amely a töröknyeregből kiindulva alulról fokozatosan összenyomhatja a közvetlenül felette elhelyezkedő látókereszteződés középső rostjait. – Eine klassische anatomische Ursache hierfür ist ein nach oben wachsender raumfordernder Prozess der Hypophyse, der ausgehend vom Türkensattel die unmittelbar darüber gelegenen mittleren Fasern der Sehnervenkreuzung zunehmend von unten komprimieren kann.

47. A chiasma mögött bekövetkező egyoldali teljes pályasérülés már nem egyetlen szemet érint, hanem mindkét szem azonos látótérfelének információját szakítja meg, ezért ellenoldali homonym hemianopsia alakul ki. – Eine vollständige einseitige Bahnläsion hinter dem Chiasma betrifft nicht mehr nur ein Auge, sondern unterbricht die Information derselben Gesichtsfeldhälfte beider Augen, sodass eine kontralaterale homonyme Hemianopsie entsteht.

48. Ha a károsodás csak a halántéklebenyben előreívelő Meyer-hurkot érinti, elsősorban az ellenoldali felső látótérnegyed reprezentációja esik ki, míg a parietalis látókisugárzás körülírt sérülése inkább az ellenoldali alsó negyed kiesését eredményezi. – Betrifft die Schädigung nur die im Temporallappen nach vorn ziehende Meyer-Schleife, fällt vor allem der kontralaterale obere Gesichtsfeldquadrant aus, während eine umschriebene Läsion der parietalen Sehstrahlung eher den gegenüberliegenden unteren Quadranten betrifft.

49. Az elsődleges látókéreg egyoldali kiterjedt sérülése szintén ellenoldali homonym hemianopsiához vezethet, és mivel a kéreg retinotóp térképe pontosan rendezett, kisebb occipitalis léziók akár körülírt, jól lokalizálható látótérdefektusokat is létrehozhatnak. – Eine ausgedehnte einseitige Schädigung der primären Sehrinde kann ebenfalls zu einer kontralateralen homonymen Hemianopsie führen, und aufgrund der präzise geordneten retinotopen Karte können kleinere okzipitale Läsionen sogar umschriebene, gut lokalisierbare Gesichtsfelddefekte hervorrufen.

50. Összességében a látópálya a retina dúcsejtjeitől a látóidegen, a részleges rostkereszteződést létrehozó chiasma opticumon, a tractus opticuson, a corpus geniculatum lateralén és a radiatio opticán keresztül vezet a látókéreghez, miközben teljes hosszában megőrzi a látótér térbeli rendjét. – Insgesamt führt die Sehbahn von den Ganglienzellen der Retina über den Sehnerv, das Chiasma opticum mit seiner partiellen Faserkreuzung, den Tractus opticus, das Corpus geniculatum laterale und die Radiatio optica zur Sehrinde, wobei die räumliche Ordnung des Gesichtsfeldes über ihre gesamte Länge erhalten bleibt.