3.3.3 – A mitokondrium mint erőmű – Das Mitochondrium als Kraftwerk
1. A mitokondriumot (mitochondrion) gyakran a sejt erőművének nevezik, mivel a tápanyagok kémiai energiájának jelentős részét közvetlenül felhasználható formává alakítja. – Das Mitochondrium (Mitochondrion) wird häufig als Kraftwerk der Zelle bezeichnet, da es einen erheblichen Teil der chemischen Energie der Nährstoffe in unmittelbar nutzbare Form umwandelt.
2. Ez a szemléletes elnevezés azonban csak egyik feladatát emeli ki, hiszen az organellum számos anyagcsere-, jelátviteli és szabályozó folyamatban is közreműködik. – Diese anschauliche Bezeichnung hebt jedoch nur eine seiner Aufgaben hervor, denn die Organelle wirkt auch an zahlreichen Stoffwechsel-, Signalübertragungs- und Regulationsvorgängen mit.
3. Számuk és alakjuk nem állandó, hanem az adott sejttípus működéséhez, energiaigényéhez és pillanatnyi anyagcsere-állapotához igazodik. – Zahl und Form sind nicht konstant, sondern passen sich der Funktion, dem Energiebedarf und dem jeweiligen Stoffwechselzustand des betreffenden Zelltyps an.
4. Különösen sok mitokondrium található a szívizomsejtekben, a vesecsatornák hámsejtjeiben és az idegsejtekben, amelyek folyamatosan nagy mennyiségű energiát használnak fel. – Besonders viele Mitochondrien finden sich in Herzmuskelzellen, Epithelzellen der Nierenkanälchen und Nervenzellen, die fortlaufend große Energiemengen verbrauchen.
5. Ezzel szemben az érett vörösvértestek egyáltalán nem tartalmaznak mitokondriumot, ezért energiaszükségletüket kizárólag a citoplazmában zajló lebontó folyamatok fedezik. – Reife rote Blutkörperchen enthalten dagegen überhaupt keine Mitochondrien und decken ihren Energiebedarf daher ausschließlich durch im Zytoplasma ablaufende Abbauprozesse.
6. Külső és belső membránja egymástól eltérő összetételű, közöttük pedig keskeny membránközti tér húzódik. – Seine äußere und innere Membran besitzen eine unterschiedliche Zusammensetzung, zwischen ihnen liegt ein schmaler Intermembranraum.
7. Viszonylag sima felszínű külső membránját pórusképző fehérjék járják át, amelyek számos kisebb molekula számára átjárhatóvá teszik. – Die relativ glatte äußere Membran wird von porenbildenden Proteinen durchsetzt, die sie für zahlreiche kleinere Moleküle durchlässig machen.
8. Sokkal szigorúbban szabályozott a belső membrán áteresztőképessége, amelyen ionok és anyagcsere-molekulák csak meghatározott szállítófehérjék segítségével juthatnak át. – Wesentlich strenger reguliert ist die Durchlässigkeit der inneren Membran, die Ionen und Stoffwechselmoleküle nur mithilfe bestimmter Transportproteine passieren können.
9. Felületét mély betüremkedések, úgynevezett mitokondriális kriszták (cristae mitochondriales) növelik meg, amelyek számos energiatermelő fehérjekomplex számára biztosítanak helyet. – Tiefe Einstülpungen, die sogenannten mitochondrialen Cristae (Cristae mitochondriales), vergrößern ihre Oberfläche und schaffen Raum für zahlreiche energiegewinnende Proteinkomplexe.
10. Minél nagyobb egy sejt tartós energiaigénye, annál sűrűbben helyezkednek el rendszerint ezek a belső membránredők. – Je höher der dauerhafte Energiebedarf einer Zelle ist, desto dichter liegen diese inneren Membranfalten gewöhnlich beieinander.
11. A belső membrán által körülzárt állományt mitokondriális mátrixnak nevezzük, amely enzimeket, ionokat, riboszómákat és saját örökítőanyagot tartalmaz. – Der von der inneren Membran umschlossene Inhalt wird als mitochondriale Matrix bezeichnet und enthält Enzyme, Ionen, Ribosomen sowie eigenes Erbmaterial.
12. Ide érkezik a citoplazmában képződött piroszőlősav, amely több lépésben acetil-koenzim-A-vá alakul, majd belép a citromsavciklusba. – Hierher gelangt das im Zytoplasma gebildete Pyruvat, das in mehreren Schritten zu Acetyl-Coenzym A umgewandelt wird und anschließend in den Citratzyklus eintritt.
13. Zsírsavak lebontásakor szintén acetil-koenzim-A keletkezik, így a szénhidrátok és zsírok anyagcseréje ezen a ponton közös útra tér. – Auch beim Abbau von Fettsäuren entsteht Acetyl-Coenzym A, sodass der Kohlenhydrat- und Fettstoffwechsel an dieser Stelle in einen gemeinsamen Weg übergehen.
14. A citromsavciklus során az acetilcsoport szénatomjai fokozatosan szén-dioxiddá oxidálódnak, miközben energiadús elektronokat hordozó molekulák képződnek. – Im Verlauf des Citratzyklus werden die Kohlenstoffatome der Acetylgruppe schrittweise zu Kohlendioxid oxidiert, wobei energiereiche elektronenübertragende Moleküle entstehen.
15. Ezek a redukált elektronhordozók a belső membránban elhelyezkedő légzési láncnak adják át elektronjaikat. – Diese reduzierten Elektronenüberträger geben ihre Elektronen an die in der inneren Membran gelegene Atmungskette ab.
16. Egymást követő fehérjekomplexeken haladva az elektronok fokozatosan veszítenek energiájukból, amelyet a rendszer protonok membránközti térbe történő pumpálására használ fel. – Beim Durchlaufen aufeinanderfolgender Proteinkomplexe verlieren die Elektronen schrittweise Energie, die das System zum Pumpen von Protonen in den Intermembranraum nutzt.
17. Ennek következtében a belső membrán két oldala között koncentráció- és töltéskülönbségből álló elektrokémiai gradiens alakul ki. – Dadurch entsteht zwischen beiden Seiten der inneren Membran ein elektrochemischer Gradient, der aus einem Konzentrations- und einem Ladungsunterschied besteht.
18. A felhalmozott protonok természetes törekvése a mátrixba való visszaáramlás, ezt azonban az ép belső membrán csak meghatározott útvonalon engedi meg. – Die angesammelten Protonen streben natürlicherweise in die Matrix zurück, doch die intakte innere Membran ermöglicht dies nur über einen bestimmten Weg.
19. Visszaáramlásuk főként az ATP-szintáz fehérjekomplexén keresztül történik, amely a protongrádiens energiáját kémiai kötési energiává alakítja. – Ihr Rückstrom erfolgt hauptsächlich durch den Proteinkomplex ATP-Synthase, der die Energie des Protonengradienten in chemische Bindungsenergie umwandelt.
20. Forgó molekuláris gépként működve ez az enzim adenozin-difoszfátból és szervetlen foszfátból adenozin-trifoszfátot állít elő. – Als rotierende molekulare Maschine stellt dieses Enzym aus Adenosindiphosphat und anorganischem Phosphat Adenosintriphosphat her.
21. Az oxidációs folyamatok és az ATP-képzés összekapcsolását oxidatív foszforilációnak nevezzük, amely aerob körülmények között a sejt legfontosabb energiaforrása. – Die Kopplung der Oxidationsvorgänge an die ATP-Bildung wird als oxidative Phosphorylierung bezeichnet und stellt unter aeroben Bedingungen die wichtigste Energiequelle der Zelle dar.
22. A légzési lánc végén az oxigén veszi át az elektronokat, majd protonokkal egyesülve vizet képez. – Am Ende der Atmungskette übernimmt Sauerstoff die Elektronen und bildet nach der Verbindung mit Protonen Wasser.
23. Oxigén hiányában az elektronáramlás rövid időn belül leáll, a protongrádiens összeomlik, és az ATP-termelés jelentősen csökken. – Bei Sauerstoffmangel kommt der Elektronenfluss innerhalb kurzer Zeit zum Stillstand, der Protonengradient bricht zusammen, und die ATP-Produktion nimmt erheblich ab.
24. Különösen érzékenyek erre az agy és a szív sejtjei, mert folyamatos működésükhöz nagy energiaforgalom és zavartalan oxigénellátás szükséges. – Besonders empfindlich reagieren die Zellen von Gehirn und Herz, da ihre kontinuierliche Tätigkeit einen hohen Energieumsatz und eine ununterbrochene Sauerstoffversorgung erfordert.
25. Nem alakul át azonban minden felszabaduló energia ATP-vé, mivel egy része hő formájában távozik, és hozzájárul a testhőmérséklet fenntartásához. – Nicht die gesamte frei werdende Energie wird jedoch in ATP umgewandelt, da ein Teil als Wärme abgegeben wird und zur Aufrechterhaltung der Körpertemperatur beiträgt.
26. Barna zsírszövetben különleges szétkapcsoló fehérjék teszik lehetővé, hogy a protonok ATP-képzés nélkül áramoljanak vissza a mátrixba. – Im braunen Fettgewebe ermöglichen besondere Entkopplungsproteine den Rückstrom der Protonen in die Matrix, ohne dass ATP gebildet wird.
27. Ilyenkor a gradiens energiája közvetlenül hővé alakul, ami főként újszülöttekben segíti a lehűlés elleni védekezést. – Dabei wird die Energie des Gradienten unmittelbar in Wärme umgewandelt, was vor allem bei Neugeborenen dem Schutz vor Auskühlung dient.
28. A mitokondriumok nem merev, változatlan testecskék, hanem folyamatosan egyesülő, szétváló és a sejten belül elmozduló dinamikus hálózatot alkothatnak. – Mitochondrien sind keine starren, unveränderlichen Körperchen, sondern können ein dynamisches Netzwerk bilden, das fortlaufend fusioniert, sich teilt und innerhalb der Zelle bewegt.
29. Egyesülésük elősegíti a mátrixtartalom keveredését és kisebb működési hibák kiegyenlítését, míg osztódásuk az elosztást és a károsodott részek elkülönítését támogatja. – Ihre Fusion fördert die Durchmischung des Matrixinhalts und den Ausgleich kleiner Funktionsstörungen, während ihre Teilung die Verteilung und Absonderung geschädigter Abschnitte unterstützt.
30. Súlyosan károsodott példányaikat a sejt mitofágia útján távolítja el, megakadályozva ezzel a hibás organellumok és káros reakciótermékek felhalmozódását. – Stark geschädigte Exemplare beseitigt die Zelle durch Mitophagie und verhindert dadurch die Anhäufung fehlerhafter Organellen und schädlicher Reaktionsprodukte.
31. Saját, kör alakú DNS-ük és baktériumokéhoz hasonló riboszómáik révén a mitokondriumok bizonyos fehérjéket önállóan is elő tudnak állítani. – Mithilfe ihrer eigenen ringförmigen DNA und ihrer bakterienähnlichen Ribosomen können Mitochondrien bestimmte Proteine selbst herstellen.
32. Fehérjéik túlnyomó többségét mégis a sejtmag génjei kódolják, majd a citoplazmában képződött molekulák célzott transzporttal jutnak be az organellumba. – Die überwiegende Mehrzahl ihrer Proteine wird dennoch von Genen des Zellkerns codiert, worauf die im Zytoplasma gebildeten Moleküle durch gezielten Transport in die Organelle gelangen.
33. Kettős membránjuk, saját örökítőanyaguk és osztódási módjuk az endoszimbionta elméletet támasztja alá, amely szerint őseik egykor önálló baktériumok voltak. – Ihre Doppelmembran, ihr eigenes Erbmaterial und ihre Teilungsweise stützen die Endosymbiontentheorie, nach der ihre Vorfahren einst selbstständige Bakterien waren.
34. Az energiatermelés mellett részt vesznek a kalciumháztartás szabályozásában, egyes anyagcsere-köztes termékek képzésében és a programozott sejthalál elindításában is. – Neben der Energiegewinnung wirken sie an der Regulation des Kalziumhaushalts, an der Bildung bestimmter Stoffwechselzwischenprodukte und an der Einleitung des programmierten Zelltods mit.
35. Így a mitokondrium nem egyszerű energiatermelő szervecske, hanem dinamikus anyagcsere- és szabályozóközpont, amelynek állapota alapvetően meghatározza a sejt működőképességét. – Das Mitochondrium ist somit keine bloße energieerzeugende Organelle, sondern ein dynamisches Stoffwechsel- und Regulationszentrum, dessen Zustand die Funktionsfähigkeit der Zelle grundlegend bestimmt.
(aufklappen)magyar
1. A mitokondriumot (mitochondrion) gyakran a sejt erőművének nevezik, mivel a tápanyagok kémiai energiájának jelentős részét közvetlenül felhasználható formává alakítja.
2. Ez a szemléletes elnevezés azonban csak egyik feladatát emeli ki, hiszen az organellum számos anyagcsere-, jelátviteli és szabályozó folyamatban is közreműködik.
3. Számuk és alakjuk nem állandó, hanem az adott sejttípus működéséhez, energiaigényéhez és pillanatnyi anyagcsere-állapotához igazodik.
4. Különösen sok mitokondrium található a szívizomsejtekben, a vesecsatornák hámsejtjeiben és az idegsejtekben, amelyek folyamatosan nagy mennyiségű energiát használnak fel.
5. Ezzel szemben az érett vörösvértestek egyáltalán nem tartalmaznak mitokondriumot, ezért energiaszükségletüket kizárólag a citoplazmában zajló lebontó folyamatok fedezik.
6. Külső és belső membránja egymástól eltérő összetételű, közöttük pedig keskeny membránközti tér húzódik.
7. Viszonylag sima felszínű külső membránját pórusképző fehérjék járják át, amelyek számos kisebb molekula számára átjárhatóvá teszik.
8. Sokkal szigorúbban szabályozott a belső membrán áteresztőképessége, amelyen ionok és anyagcsere-molekulák csak meghatározott szállítófehérjék segítségével juthatnak át.
9. Felületét mély betüremkedések, úgynevezett mitokondriális kriszták (cristae mitochondriales) növelik meg, amelyek számos energiatermelő fehérjekomplex számára biztosítanak helyet.
10. Minél nagyobb egy sejt tartós energiaigénye, annál sűrűbben helyezkednek el rendszerint ezek a belső membránredők.
11. A belső membrán által körülzárt állományt mitokondriális mátrixnak nevezzük, amely enzimeket, ionokat, riboszómákat és saját örökítőanyagot tartalmaz.
12. Ide érkezik a citoplazmában képződött piroszőlősav, amely több lépésben acetil-koenzim-A-vá alakul, majd belép a citromsavciklusba.
13. Zsírsavak lebontásakor szintén acetil-koenzim-A keletkezik, így a szénhidrátok és zsírok anyagcseréje ezen a ponton közös útra tér.
14. A citromsavciklus során az acetilcsoport szénatomjai fokozatosan szén-dioxiddá oxidálódnak, miközben energiadús elektronokat hordozó molekulák képződnek.
15. Ezek a redukált elektronhordozók a belső membránban elhelyezkedő légzési láncnak adják át elektronjaikat.
16. Egymást követő fehérjekomplexeken haladva az elektronok fokozatosan veszítenek energiájukból, amelyet a rendszer protonok membránközti térbe történő pumpálására használ fel.
17. Ennek következtében a belső membrán két oldala között koncentráció- és töltéskülönbségből álló elektrokémiai gradiens alakul ki.
18. A felhalmozott protonok természetes törekvése a mátrixba való visszaáramlás, ezt azonban az ép belső membrán csak meghatározott útvonalon engedi meg.
19. Visszaáramlásuk főként az ATP-szintáz fehérjekomplexén keresztül történik, amely a protongrádiens energiáját kémiai kötési energiává alakítja.
20. Forgó molekuláris gépként működve ez az enzim adenozin-difoszfátból és szervetlen foszfátból adenozin-trifoszfátot állít elő.
21. Az oxidációs folyamatok és az ATP-képzés összekapcsolását oxidatív foszforilációnak nevezzük, amely aerob körülmények között a sejt legfontosabb energiaforrása.
22. A légzési lánc végén az oxigén veszi át az elektronokat, majd protonokkal egyesülve vizet képez.
23. Oxigén hiányában az elektronáramlás rövid időn belül leáll, a protongrádiens összeomlik, és az ATP-termelés jelentősen csökken.
24. Különösen érzékenyek erre az agy és a szív sejtjei, mert folyamatos működésükhöz nagy energiaforgalom és zavartalan oxigénellátás szükséges.
25. Nem alakul át azonban minden felszabaduló energia ATP-vé, mivel egy része hő formájában távozik, és hozzájárul a testhőmérséklet fenntartásához.
26. Barna zsírszövetben különleges szétkapcsoló fehérjék teszik lehetővé, hogy a protonok ATP-képzés nélkül áramoljanak vissza a mátrixba.
27. Ilyenkor a gradiens energiája közvetlenül hővé alakul, ami főként újszülöttekben segíti a lehűlés elleni védekezést.
28. A mitokondriumok nem merev, változatlan testecskék, hanem folyamatosan egyesülő, szétváló és a sejten belül elmozduló dinamikus hálózatot alkothatnak.
29. Egyesülésük elősegíti a mátrixtartalom keveredését és kisebb működési hibák kiegyenlítését, míg osztódásuk az elosztást és a károsodott részek elkülönítését támogatja.
30. Súlyosan károsodott példányaikat a sejt mitofágia útján távolítja el, megakadályozva ezzel a hibás organellumok és káros reakciótermékek felhalmozódását.
31. Saját, kör alakú DNS-ük és baktériumokéhoz hasonló riboszómáik révén a mitokondriumok bizonyos fehérjéket önállóan is elő tudnak állítani.
32. Fehérjéik túlnyomó többségét mégis a sejtmag génjei kódolják, majd a citoplazmában képződött molekulák célzott transzporttal jutnak be az organellumba.
33. Kettős membránjuk, saját örökítőanyaguk és osztódási módjuk az endoszimbionta elméletet támasztja alá, amely szerint őseik egykor önálló baktériumok voltak.
34. Az energiatermelés mellett részt vesznek a kalciumháztartás szabályozásában, egyes anyagcsere-köztes termékek képzésében és a programozott sejthalál elindításában is.
35. Így a mitokondrium nem egyszerű energiatermelő szervecske, hanem dinamikus anyagcsere- és szabályozóközpont, amelynek állapota alapvetően meghatározza a sejt működőképességét.
(aufklappen)német
1. Das Mitochondrium (Mitochondrion) wird häufig als Kraftwerk der Zelle bezeichnet, da es einen erheblichen Teil der chemischen Energie der Nährstoffe in unmittelbar nutzbare Form umwandelt.
2. Diese anschauliche Bezeichnung hebt jedoch nur eine seiner Aufgaben hervor, denn die Organelle wirkt auch an zahlreichen Stoffwechsel-, Signalübertragungs- und Regulationsvorgängen mit.
3. Zahl und Form sind nicht konstant, sondern passen sich der Funktion, dem Energiebedarf und dem jeweiligen Stoffwechselzustand des betreffenden Zelltyps an.
4. Besonders viele Mitochondrien finden sich in Herzmuskelzellen, Epithelzellen der Nierenkanälchen und Nervenzellen, die fortlaufend große Energiemengen verbrauchen.
5. Reife rote Blutkörperchen enthalten dagegen überhaupt keine Mitochondrien und decken ihren Energiebedarf daher ausschließlich durch im Zytoplasma ablaufende Abbauprozesse.
6. Seine äußere und innere Membran besitzen eine unterschiedliche Zusammensetzung, zwischen ihnen liegt ein schmaler Intermembranraum.
7. Die relativ glatte äußere Membran wird von porenbildenden Proteinen durchsetzt, die sie für zahlreiche kleinere Moleküle durchlässig machen.
8. Wesentlich strenger reguliert ist die Durchlässigkeit der inneren Membran, die Ionen und Stoffwechselmoleküle nur mithilfe bestimmter Transportproteine passieren können.
9. Tiefe Einstülpungen, die sogenannten mitochondrialen Cristae (Cristae mitochondriales), vergrößern ihre Oberfläche und schaffen Raum für zahlreiche energiegewinnende Proteinkomplexe.
10. Je höher der dauerhafte Energiebedarf einer Zelle ist, desto dichter liegen diese inneren Membranfalten gewöhnlich beieinander.
11. Der von der inneren Membran umschlossene Inhalt wird als mitochondriale Matrix bezeichnet und enthält Enzyme, Ionen, Ribosomen sowie eigenes Erbmaterial.
12. Hierher gelangt das im Zytoplasma gebildete Pyruvat, das in mehreren Schritten zu Acetyl-Coenzym A umgewandelt wird und anschließend in den Citratzyklus eintritt.
13. Auch beim Abbau von Fettsäuren entsteht Acetyl-Coenzym A, sodass der Kohlenhydrat- und Fettstoffwechsel an dieser Stelle in einen gemeinsamen Weg übergehen.
14. Im Verlauf des Citratzyklus werden die Kohlenstoffatome der Acetylgruppe schrittweise zu Kohlendioxid oxidiert, wobei energiereiche elektronenübertragende Moleküle entstehen.
15. Diese reduzierten Elektronenüberträger geben ihre Elektronen an die in der inneren Membran gelegene Atmungskette ab.
16. Beim Durchlaufen aufeinanderfolgender Proteinkomplexe verlieren die Elektronen schrittweise Energie, die das System zum Pumpen von Protonen in den Intermembranraum nutzt.
17. Dadurch entsteht zwischen beiden Seiten der inneren Membran ein elektrochemischer Gradient, der aus einem Konzentrations- und einem Ladungsunterschied besteht.
18. Die angesammelten Protonen streben natürlicherweise in die Matrix zurück, doch die intakte innere Membran ermöglicht dies nur über einen bestimmten Weg.
19. Ihr Rückstrom erfolgt hauptsächlich durch den Proteinkomplex ATP-Synthase, der die Energie des Protonengradienten in chemische Bindungsenergie umwandelt.
20. Als rotierende molekulare Maschine stellt dieses Enzym aus Adenosindiphosphat und anorganischem Phosphat Adenosintriphosphat her.
21. Die Kopplung der Oxidationsvorgänge an die ATP-Bildung wird als oxidative Phosphorylierung bezeichnet und stellt unter aeroben Bedingungen die wichtigste Energiequelle der Zelle dar.
22. Am Ende der Atmungskette übernimmt Sauerstoff die Elektronen und bildet nach der Verbindung mit Protonen Wasser.
23. Bei Sauerstoffmangel kommt der Elektronenfluss innerhalb kurzer Zeit zum Stillstand, der Protonengradient bricht zusammen, und die ATP-Produktion nimmt erheblich ab.
24. Besonders empfindlich reagieren die Zellen von Gehirn und Herz, da ihre kontinuierliche Tätigkeit einen hohen Energieumsatz und eine ununterbrochene Sauerstoffversorgung erfordert.
25. Nicht die gesamte frei werdende Energie wird jedoch in ATP umgewandelt, da ein Teil als Wärme abgegeben wird und zur Aufrechterhaltung der Körpertemperatur beiträgt.
26. Im braunen Fettgewebe ermöglichen besondere Entkopplungsproteine den Rückstrom der Protonen in die Matrix, ohne dass ATP gebildet wird.
27. Dabei wird die Energie des Gradienten unmittelbar in Wärme umgewandelt, was vor allem bei Neugeborenen dem Schutz vor Auskühlung dient.
28. Mitochondrien sind keine starren, unveränderlichen Körperchen, sondern können ein dynamisches Netzwerk bilden, das fortlaufend fusioniert, sich teilt und innerhalb der Zelle bewegt.
29. Ihre Fusion fördert die Durchmischung des Matrixinhalts und den Ausgleich kleiner Funktionsstörungen, während ihre Teilung die Verteilung und Absonderung geschädigter Abschnitte unterstützt.
30. Stark geschädigte Exemplare beseitigt die Zelle durch Mitophagie und verhindert dadurch die Anhäufung fehlerhafter Organellen und schädlicher Reaktionsprodukte.
31. Mithilfe ihrer eigenen ringförmigen DNA und ihrer bakterienähnlichen Ribosomen können Mitochondrien bestimmte Proteine selbst herstellen.
32. Die überwiegende Mehrzahl ihrer Proteine wird dennoch von Genen des Zellkerns codiert, worauf die im Zytoplasma gebildeten Moleküle durch gezielten Transport in die Organelle gelangen.
33. Ihre Doppelmembran, ihr eigenes Erbmaterial und ihre Teilungsweise stützen die Endosymbiontentheorie, nach der ihre Vorfahren einst selbstständige Bakterien waren.
34. Neben der Energiegewinnung wirken sie an der Regulation des Kalziumhaushalts, an der Bildung bestimmter Stoffwechselzwischenprodukte und an der Einleitung des programmierten Zelltods mit.
35. Das Mitochondrium ist somit keine bloße energieerzeugende Organelle, sondern ein dynamisches Stoffwechsel- und Regulationszentrum, dessen Zustand die Funktionsfähigkeit der Zelle grundlegend bestimmt.