6.1.3 – A hám nem szarusodó sejtjei: Langerhans- és Merkel-sejtek – Die nicht verhornenden Zellen der Epidermis: Langerhans- und Merkel-Zellen
1. A keratinociták mellett a felhámban kisebb számban olyan specializált sejtek is találhatók, amelyek nem vesznek részt a szaruréteg kialakításában. – Neben den Keratinozyten befinden sich in der Epidermis in geringerer Zahl spezialisierte Zellen, die nicht an der Bildung der Hornschicht beteiligt sind.
2. Közéjük tartoznak az immunvédelemben működő Langerhans-sejtek és a tapintási ingerek feldolgozásához kapcsolódó Merkel-sejtek. – Zu ihnen gehören die an der Immunabwehr beteiligten Langerhans-Zellen und die mit der Verarbeitung von Berührungsreizen verbundenen Merkel-Zellen.
3. A Langerhans-sejtek elsősorban a tüskés rétegben helyezkednek el, ahol hosszú, elágazó nyúlványaik a szomszédos keratinociták közé terjednek. – Langerhans-Zellen befinden sich vor allem in der Stachelzellschicht, wo sich ihre langen, verzweigten Fortsätze zwischen benachbarte Keratinozyten erstrecken.
4. Nyúlványaik révén viszonylag nagy szövetterületet képesek ellenőrizni anélkül, hogy összefüggő sejtréteget alkotnának. – Durch ihre Fortsätze können sie ein relativ großes Gewebegebiet überwachen, ohne eine zusammenhängende Zellschicht zu bilden.
5. A csontvelő vérképző őssejtjeiből származnak, ezért fejlődésük és működésük alapján az immunrendszer dendritikus sejtjei közé sorolhatók. – Sie stammen von hämatopoetischen Stammzellen des Knochenmarks ab und werden aufgrund ihrer Entwicklung und Funktion den dendritischen Zellen des Immunsystems zugeordnet.
6. Felszínükön számos olyan receptor található, amely mikroorganizmusokhoz, idegen fehérjékhez vagy károsodott sejtekből származó anyagokhoz képes kötődni. – Auf ihrer Oberfläche befinden sich zahlreiche Rezeptoren, die Mikroorganismen, fremde Proteine oder aus geschädigten Zellen freigesetzte Stoffe binden können.
7. Amikor idegen anyagot vesznek fel, azt sejten belüli hólyagokban lebontják, majd jellegzetes fehérjerészleteit a sejtfelszínen bemutatják. – Nach der Aufnahme fremden Materials zerlegen sie dieses in intrazellulären Vesikeln und präsentieren anschließend charakteristische Proteinfragmente an ihrer Zelloberfläche.
8. Ezt a folyamatot antigénfeldolgozásnak és antigénbemutatásnak nevezzük, amely összekapcsolja a bőr helyi védekezését a specifikus immunválasszal. – Dieser Vorgang wird als Antigenverarbeitung und Antigenpräsentation bezeichnet und verbindet die lokale Abwehr der Haut mit der spezifischen Immunantwort.
9. Aktiválódás után a Langerhans-sejtek elhagyhatják a felhámot, az irhán keresztül nyirokérbe léphetnek, majd a területi nyirokcsomó felé vándorolhatnak. – Nach ihrer Aktivierung können Langerhans-Zellen die Epidermis verlassen, durch die Dermis in ein Lymphgefäß eintreten und zum regionalen Lymphknoten wandern.
10. A nyirokcsomóban antigénrészleteket mutatnak be a megfelelő T-limfocitáknak, amelyek felismerés esetén osztódni és differenciálódni kezdenek. – Im Lymphknoten präsentieren sie entsprechende Antigenfragmente den T-Lymphozyten, die bei erfolgreicher Erkennung mit Teilung und Differenzierung beginnen.
11. Ily módon a felhám nem csupán mechanikai határfelület, hanem az immunrendszer folyamatosan ellenőrzött külső őrhelye is. – Auf diese Weise ist die Epidermis nicht nur eine mechanische Grenzfläche, sondern zugleich ein ständig überwachter äußerer Posten des Immunsystems.
12. A Langerhans-sejtek száma és aktivitása testtájanként, életkoronként, valamint a bőrt érő gyulladásos vagy sugárzási hatások függvényében változhat. – Anzahl und Aktivität der Langerhans-Zellen können je nach Körperregion, Lebensalter sowie entzündlicher oder strahlenbedingter Belastung der Haut variieren.
13. Túlzott aktivációjuk allergiás bőrreakciókhoz járulhat hozzá, míg működésük gyengülése csökkentheti a felszíni kórokozókkal szembeni immunellenőrzést. – Eine übermäßige Aktivierung kann zu allergischen Hautreaktionen beitragen, während eine verminderte Funktion die Immunüberwachung gegenüber oberflächlichen Erregern schwächen kann.
14. Fénymikroszkópos metszetben különleges festési eljárás nélkül nehezen különíthetők el, mert citoplazmájuk világos, sejtmagjuk pedig szabálytalan alakú. – In lichtmikroskopischen Schnitten sind sie ohne besondere Färbeverfahren schwer zu unterscheiden, da ihr Zytoplasma hell und ihr Zellkern unregelmäßig geformt ist.
15. A keratinocitákkal ellentétben nem kapcsolódnak dezmoszómákkal a környező sejtekhez, ami megkönnyíti nyúlványaik mozgatását és szöveten belüli vándorlásukat. – Im Gegensatz zu Keratinozyten sind sie nicht durch Desmosomen mit den umgebenden Zellen verbunden, was die Bewegung ihrer Fortsätze und ihre Wanderung im Gewebe erleichtert.
16. A Merkel-sejtek ezzel szemben főként az alaprétegben helyezkednek el, és különösen gyakoriak a finom tapintásra érzékeny bőrterületeken. – Merkel-Zellen liegen dagegen überwiegend in der Basalschicht und kommen besonders häufig in Hautregionen mit ausgeprägter Feinberührung vor.
17. Nagyobb számban találhatók például az ujjbegyeken, az ajkakon és más olyan felszíneken, ahol a tárgyak alakjának és felszínének pontos felismerése szükséges. – In größerer Zahl finden sie sich beispielsweise an den Fingerkuppen, den Lippen und anderen Oberflächen, an denen Form und Beschaffenheit von Gegenständen genau erkannt werden müssen.
18. Egy Merkel-sejt szoros kapcsolatban áll egy érzőidegrost kiszélesedő végződésével, és együtt Merkel-féle tapintókorongot alkotnak. – Eine Merkel-Zelle steht in engem Kontakt mit der verbreiterten Endigung einer sensiblen Nervenfaser; gemeinsam bilden sie eine Merkel-Tastscheibe.
19. A sejt mechanikai deformációja ioncsatornákat nyit meg, aminek következtében megváltozik a membrán elektromos állapota és jelátvivő anyagok szabadulhatnak fel. – Die mechanische Verformung der Zelle öffnet Ionenkanäle, wodurch sich der elektrische Zustand der Membran verändert und Botenstoffe freigesetzt werden können.
20. Ezek a jelzések ingerlik a hozzá kapcsolódó idegvégződést, amely az információt érzőidegroston keresztül a központi idegrendszer felé továbbítja. – Diese Signale erregen die angeschlossene Nervenendigung, welche die Information über eine sensible Nervenfaser zum Zentralnervensystem weiterleitet.
21. A Merkel-sejt–idegvégződés komplex lassan alkalmazkodó mechanoreceptorként működik, ezért tartós benyomódás alatt is folyamatosan ad le jeleket. – Der Merkel-Zell-Nervenendigungs-Komplex wirkt als langsam adaptierender Mechanorezeptor und gibt daher auch bei anhaltender Eindellung fortlaufend Signale ab.
22. Működése különösen fontos az állandó nyomás, az élek, a görbületek és a bőrfelszínen kialakuló finom térbeli mintázatok felismerésében. – Seine Funktion ist besonders wichtig für die Wahrnehmung konstanten Drucks, von Kanten, Krümmungen und feinen räumlichen Mustern auf der Hautoberfläche.
23. A receptor kis érzőmezője lehetővé teszi, hogy az egymáshoz közeli érintési pontok viszonylag pontosan elkülönüljenek egymástól. – Das kleine rezeptive Feld ermöglicht es, nahe beieinanderliegende Berührungspunkte vergleichsweise genau voneinander zu unterscheiden.
24. A Merkel-sejtek a keratinocitákkal dezmoszómákon keresztül kapcsolódhatnak, a bazális membránhoz pedig hemidezmoszómák rögzíthetik őket. – Merkel-Zellen können über Desmosomen mit Keratinozyten verbunden und durch Hemidesmosomen an der Basalmembran befestigt sein.
25. Citoplazmájukban sűrű magvú szekréciós hólyagok találhatók, amelyek jelenléte idegi és hámsejtes tulajdonságaik sajátos együttesére utal. – In ihrem Zytoplasma befinden sich Sekretvesikel mit dichtem Kern, deren Vorhandensein auf eine besondere Verbindung neuraler und epithelialer Eigenschaften hinweist.
26. A sejtek nem vándorolnak a keratinocitákkal együtt a felszín felé, hanem az alaprétegben maradva hosszabb ideig őrzik kapcsolatukat az idegvégződéssel. – Die Zellen wandern nicht gemeinsam mit den Keratinozyten zur Oberfläche, sondern verbleiben in der Basalschicht und erhalten längerfristig ihren Kontakt zur Nervenendigung.
27. Ellentétben a Langerhans-sejtekkel, a Merkel-sejtek elsődleges feladata nem az antigénbemutatás, hanem a finom mechanikai ingerek érzékelésének támogatása. – Im Gegensatz zu den Langerhans-Zellen besteht die Hauptaufgabe der Merkel-Zellen nicht in der Antigenpräsentation, sondern in der Unterstützung der Wahrnehmung feiner mechanischer Reize.
28. A két sejttípus tehát eltérő rendszerhez kapcsolódik: a Langerhans-sejt az immunvédelemhez, a Merkel-sejt pedig a szomatoszenzoros működéshez. – Die beiden Zelltypen sind somit unterschiedlichen Systemen zugeordnet: die Langerhans-Zelle der Immunabwehr und die Merkel-Zelle der somatosensorischen Funktion.
29. Közös tulajdonságuk, hogy nem szarusodnak el, mégis nélkülözhetetlenül egészítik ki a felhám keratinociták által kialakított fizikai védelmét. – Gemeinsam ist ihnen, dass sie nicht verhornen und dennoch den von Keratinozyten aufgebauten physikalischen Schutz der Epidermis unverzichtbar ergänzen.
30. Jelenlétük jól mutatja, hogy a felhám egyszerre megújuló védőréteg, immunológiai ellenőrző felszín és a finom tapintásban részt vevő érzékelő szövet. – Ihre Anwesenheit zeigt, dass die Epidermis zugleich eine sich erneuernde Schutzschicht, eine immunologische Überwachungsfläche und ein an der Feinberührung beteiligtes Sinnesgewebe ist.
(aufklappen)magyar
1. A keratinociták mellett a felhámban kisebb számban olyan specializált sejtek is találhatók, amelyek nem vesznek részt a szaruréteg kialakításában.
2. Közéjük tartoznak az immunvédelemben működő Langerhans-sejtek és a tapintási ingerek feldolgozásához kapcsolódó Merkel-sejtek.
3. A Langerhans-sejtek elsősorban a tüskés rétegben helyezkednek el, ahol hosszú, elágazó nyúlványaik a szomszédos keratinociták közé terjednek.
4. Nyúlványaik révén viszonylag nagy szövetterületet képesek ellenőrizni anélkül, hogy összefüggő sejtréteget alkotnának.
5. A csontvelő vérképző őssejtjeiből származnak, ezért fejlődésük és működésük alapján az immunrendszer dendritikus sejtjei közé sorolhatók.
6. Felszínükön számos olyan receptor található, amely mikroorganizmusokhoz, idegen fehérjékhez vagy károsodott sejtekből származó anyagokhoz képes kötődni.
7. Amikor idegen anyagot vesznek fel, azt sejten belüli hólyagokban lebontják, majd jellegzetes fehérjerészleteit a sejtfelszínen bemutatják.
8. Ezt a folyamatot antigénfeldolgozásnak és antigénbemutatásnak nevezzük, amely összekapcsolja a bőr helyi védekezését a specifikus immunválasszal.
9. Aktiválódás után a Langerhans-sejtek elhagyhatják a felhámot, az irhán keresztül nyirokérbe léphetnek, majd a területi nyirokcsomó felé vándorolhatnak.
10. A nyirokcsomóban antigénrészleteket mutatnak be a megfelelő T-limfocitáknak, amelyek felismerés esetén osztódni és differenciálódni kezdenek.
11. Ily módon a felhám nem csupán mechanikai határfelület, hanem az immunrendszer folyamatosan ellenőrzött külső őrhelye is.
12. A Langerhans-sejtek száma és aktivitása testtájanként, életkoronként, valamint a bőrt érő gyulladásos vagy sugárzási hatások függvényében változhat.
13. Túlzott aktivációjuk allergiás bőrreakciókhoz járulhat hozzá, míg működésük gyengülése csökkentheti a felszíni kórokozókkal szembeni immunellenőrzést.
14. Fénymikroszkópos metszetben különleges festési eljárás nélkül nehezen különíthetők el, mert citoplazmájuk világos, sejtmagjuk pedig szabálytalan alakú.
15. A keratinocitákkal ellentétben nem kapcsolódnak dezmoszómákkal a környező sejtekhez, ami megkönnyíti nyúlványaik mozgatását és szöveten belüli vándorlásukat.
16. A Merkel-sejtek ezzel szemben főként az alaprétegben helyezkednek el, és különösen gyakoriak a finom tapintásra érzékeny bőrterületeken.
17. Nagyobb számban találhatók például az ujjbegyeken, az ajkakon és más olyan felszíneken, ahol a tárgyak alakjának és felszínének pontos felismerése szükséges.
18. Egy Merkel-sejt szoros kapcsolatban áll egy érzőidegrost kiszélesedő végződésével, és együtt Merkel-féle tapintókorongot alkotnak.
19. A sejt mechanikai deformációja ioncsatornákat nyit meg, aminek következtében megváltozik a membrán elektromos állapota és jelátvivő anyagok szabadulhatnak fel.
20. Ezek a jelzések ingerlik a hozzá kapcsolódó idegvégződést, amely az információt érzőidegroston keresztül a központi idegrendszer felé továbbítja.
21. A Merkel-sejt–idegvégződés komplex lassan alkalmazkodó mechanoreceptorként működik, ezért tartós benyomódás alatt is folyamatosan ad le jeleket.
22. Működése különösen fontos az állandó nyomás, az élek, a görbületek és a bőrfelszínen kialakuló finom térbeli mintázatok felismerésében.
23. A receptor kis érzőmezője lehetővé teszi, hogy az egymáshoz közeli érintési pontok viszonylag pontosan elkülönüljenek egymástól.
24. A Merkel-sejtek a keratinocitákkal dezmoszómákon keresztül kapcsolódhatnak, a bazális membránhoz pedig hemidezmoszómák rögzíthetik őket.
25. Citoplazmájukban sűrű magvú szekréciós hólyagok találhatók, amelyek jelenléte idegi és hámsejtes tulajdonságaik sajátos együttesére utal.
26. A sejtek nem vándorolnak a keratinocitákkal együtt a felszín felé, hanem az alaprétegben maradva hosszabb ideig őrzik kapcsolatukat az idegvégződéssel.
27. Ellentétben a Langerhans-sejtekkel, a Merkel-sejtek elsődleges feladata nem az antigénbemutatás, hanem a finom mechanikai ingerek érzékelésének támogatása.
28. A két sejttípus tehát eltérő rendszerhez kapcsolódik: a Langerhans-sejt az immunvédelemhez, a Merkel-sejt pedig a szomatoszenzoros működéshez.
29. Közös tulajdonságuk, hogy nem szarusodnak el, mégis nélkülözhetetlenül egészítik ki a felhám keratinociták által kialakított fizikai védelmét.
30. Jelenlétük jól mutatja, hogy a felhám egyszerre megújuló védőréteg, immunológiai ellenőrző felszín és a finom tapintásban részt vevő érzékelő szövet.
(aufklappen)német
1. Neben den Keratinozyten befinden sich in der Epidermis in geringerer Zahl spezialisierte Zellen, die nicht an der Bildung der Hornschicht beteiligt sind.
2. Zu ihnen gehören die an der Immunabwehr beteiligten Langerhans-Zellen und die mit der Verarbeitung von Berührungsreizen verbundenen Merkel-Zellen.
3. Langerhans-Zellen befinden sich vor allem in der Stachelzellschicht, wo sich ihre langen, verzweigten Fortsätze zwischen benachbarte Keratinozyten erstrecken.
4. Durch ihre Fortsätze können sie ein relativ großes Gewebegebiet überwachen, ohne eine zusammenhängende Zellschicht zu bilden.
5. Sie stammen von hämatopoetischen Stammzellen des Knochenmarks ab und werden aufgrund ihrer Entwicklung und Funktion den dendritischen Zellen des Immunsystems zugeordnet.
6. Auf ihrer Oberfläche befinden sich zahlreiche Rezeptoren, die Mikroorganismen, fremde Proteine oder aus geschädigten Zellen freigesetzte Stoffe binden können.
7. Nach der Aufnahme fremden Materials zerlegen sie dieses in intrazellulären Vesikeln und präsentieren anschließend charakteristische Proteinfragmente an ihrer Zelloberfläche.
8. Dieser Vorgang wird als Antigenverarbeitung und Antigenpräsentation bezeichnet und verbindet die lokale Abwehr der Haut mit der spezifischen Immunantwort.
9. Nach ihrer Aktivierung können Langerhans-Zellen die Epidermis verlassen, durch die Dermis in ein Lymphgefäß eintreten und zum regionalen Lymphknoten wandern.
10. Im Lymphknoten präsentieren sie entsprechende Antigenfragmente den T-Lymphozyten, die bei erfolgreicher Erkennung mit Teilung und Differenzierung beginnen.
11. Auf diese Weise ist die Epidermis nicht nur eine mechanische Grenzfläche, sondern zugleich ein ständig überwachter äußerer Posten des Immunsystems.
12. Anzahl und Aktivität der Langerhans-Zellen können je nach Körperregion, Lebensalter sowie entzündlicher oder strahlenbedingter Belastung der Haut variieren.
13. Eine übermäßige Aktivierung kann zu allergischen Hautreaktionen beitragen, während eine verminderte Funktion die Immunüberwachung gegenüber oberflächlichen Erregern schwächen kann.
14. In lichtmikroskopischen Schnitten sind sie ohne besondere Färbeverfahren schwer zu unterscheiden, da ihr Zytoplasma hell und ihr Zellkern unregelmäßig geformt ist.
15. Im Gegensatz zu Keratinozyten sind sie nicht durch Desmosomen mit den umgebenden Zellen verbunden, was die Bewegung ihrer Fortsätze und ihre Wanderung im Gewebe erleichtert.
16. Merkel-Zellen liegen dagegen überwiegend in der Basalschicht und kommen besonders häufig in Hautregionen mit ausgeprägter Feinberührung vor.
17. In größerer Zahl finden sie sich beispielsweise an den Fingerkuppen, den Lippen und anderen Oberflächen, an denen Form und Beschaffenheit von Gegenständen genau erkannt werden müssen.
18. Eine Merkel-Zelle steht in engem Kontakt mit der verbreiterten Endigung einer sensiblen Nervenfaser; gemeinsam bilden sie eine Merkel-Tastscheibe.
19. Die mechanische Verformung der Zelle öffnet Ionenkanäle, wodurch sich der elektrische Zustand der Membran verändert und Botenstoffe freigesetzt werden können.
20. Diese Signale erregen die angeschlossene Nervenendigung, welche die Information über eine sensible Nervenfaser zum Zentralnervensystem weiterleitet.
21. Der Merkel-Zell-Nervenendigungs-Komplex wirkt als langsam adaptierender Mechanorezeptor und gibt daher auch bei anhaltender Eindellung fortlaufend Signale ab.
22. Seine Funktion ist besonders wichtig für die Wahrnehmung konstanten Drucks, von Kanten, Krümmungen und feinen räumlichen Mustern auf der Hautoberfläche.
23. Das kleine rezeptive Feld ermöglicht es, nahe beieinanderliegende Berührungspunkte vergleichsweise genau voneinander zu unterscheiden.
24. Merkel-Zellen können über Desmosomen mit Keratinozyten verbunden und durch Hemidesmosomen an der Basalmembran befestigt sein.
25. In ihrem Zytoplasma befinden sich Sekretvesikel mit dichtem Kern, deren Vorhandensein auf eine besondere Verbindung neuraler und epithelialer Eigenschaften hinweist.
26. Die Zellen wandern nicht gemeinsam mit den Keratinozyten zur Oberfläche, sondern verbleiben in der Basalschicht und erhalten längerfristig ihren Kontakt zur Nervenendigung.
27. Im Gegensatz zu den Langerhans-Zellen besteht die Hauptaufgabe der Merkel-Zellen nicht in der Antigenpräsentation, sondern in der Unterstützung der Wahrnehmung feiner mechanischer Reize.
28. Die beiden Zelltypen sind somit unterschiedlichen Systemen zugeordnet: die Langerhans-Zelle der Immunabwehr und die Merkel-Zelle der somatosensorischen Funktion.
29. Gemeinsam ist ihnen, dass sie nicht verhornen und dennoch den von Keratinozyten aufgebauten physikalischen Schutz der Epidermis unverzichtbar ergänzen.
30. Ihre Anwesenheit zeigt, dass die Epidermis zugleich eine sich erneuernde Schutzschicht, eine immunologische Überwachungsfläche und ein an der Feinberührung beteiligtes Sinnesgewebe ist.