14.19.1 – Az agyidegek rendszere, magvaik és kilépési helyeik – Das System der Hirnnerven, ihre Kerne und Austrittsstellen
1. Az agyidegek tizenkét páros idegből álló rendszert alkotnak, amelyek az agyból erednek, és főként a fej, valamint a nyak képleteit látják el. – Die Hirnnerven bilden ein System aus zwölf paarigen Nerven, die vom Gehirn ausgehen und überwiegend Strukturen des Kopfes und Halses versorgen.
2. Míg a gerincvelői idegek szabályos szelvényes elrendeződést mutatnak, az agyidegek eredése, rostösszetétele és működése jelentősen különbözik egymástól. – Während die Spinalnerven regelmäßig segmental angeordnet sind, unterscheiden sich die Hirnnerven erheblich hinsichtlich ihres Ursprungs, ihrer Faserzusammensetzung und ihrer Funktion.
3. Az agyidegek lehetnek tisztán érző, tisztán mozgató vagy kevert idegek, attól függően, hogy milyen minőségű rostokat tartalmaznak. – Hirnnerven können rein sensibel, rein motorisch oder gemischt sein, je nachdem, welche funktionellen Faserqualitäten sie enthalten.
4. Az érző rostok a külvilágból, a belső szervekből vagy speciális érzékszervekből származó információkat vezetik a központi idegrendszer felé. – Sensible Fasern leiten Informationen aus der Außenwelt, den inneren Organen oder spezialisierten Sinnesorganen zum Zentralnervensystem.
5. A mozgató rostok harántcsíkolt izmokat idegeznek be, míg a vegetatív rostok mirigyekhez, simaizmokhoz és belső szervekhez futnak. – Motorische Fasern innervieren quergestreifte Muskeln, während vegetative Fasern zu Drüsen, glatter Muskulatur und inneren Organen ziehen.
6. Az agyidegmagvak olyan szürkeállományi sejtcsoportok, amelyekből a mozgató rostok kiindulnak, vagy amelyekben az érző rostok végződnek. – Die Hirnnervenkerne sind Gruppen grauer Substanz, aus denen motorische Fasern entspringen oder in denen sensible Fasern enden.
7. Az agyidegmagvak többsége az agytörzsben található, ahol hosszanti sejtoszlopokba rendeződve követik az embrionális fejlődés során kialakult alaptervet. – Die meisten Hirnnervenkerne liegen im Hirnstamm, wo sie entsprechend dem embryonalen Grundbauplan in längs verlaufenden Kernsäulen angeordnet sind.
8. A mozgató magvak általában közelebb helyezkednek el a középvonalhoz, míg az érző magvak az agytörzs oldalsóbb területeit foglalják el. – Die motorischen Kerne liegen gewöhnlich näher an der Mittellinie, während die sensiblen Kerne weiter seitlich im Hirnstamm angeordnet sind.
9. Ezt az elrendeződést az embrionális határbarázda határozza meg, amely a fejlődő idegcső mozgató és érző területeit választja el egymástól. – Diese Anordnung wird durch den embryonalen Sulcus limitans bestimmt, der die motorischen und sensiblen Bereiche des sich entwickelnden Neuralrohrs trennt.
10. A mozgató agyidegmagvak szomatikus, zsigeri vagy kopoltyúívi eredetű izmokat ellátó sejtcsoportokra különíthetők el. – Die motorischen Hirnnervenkerne lassen sich in Zellgruppen gliedern, die somatische, viszerale oder aus den Kiemenbögen hervorgegangene Muskeln versorgen.
11. A szomatikus mozgató magvak a szemizmokat és a nyelv izmait irányítják, ezért működésük részben a gerincvelő elülső szarvához hasonlítható. – Die somatomotorischen Kerne steuern die Augen- und Zungenmuskulatur, weshalb ihre Funktion teilweise mit dem Vorderhorn des Rückenmarks vergleichbar ist.
12. A kopoltyúívi mozgató magvak a rágás, az arckifejezés, a nyelés és a hangképzés izmainak beidegzésében vesznek részt. – Die branchiomotorischen Kerne sind an der Innervation der Muskulatur für Kauen, Mimik, Schlucken und Stimmbildung beteiligt.
13. Az általános zsigeri mozgató magvak paraszimpatikus rostokat bocsátanak ki, amelyek többek között a pupillát, a nyálmirigyeket és a belső szerveket szabályozzák. – Die allgemein viszeromotorischen Kerne entsenden parasympathische Fasern, die unter anderem Pupille, Speicheldrüsen und innere Organe regulieren.
14. Az érző magvak külön oszlopokat alkotnak az általános testérzés, a zsigeri érzékelés, valamint a hallás és az egyensúly információinak feldolgozására. – Die sensiblen Kerne bilden getrennte Säulen zur Verarbeitung allgemeiner Körperempfindungen, viszeraler Reize sowie von Hör- und Gleichgewichtsinformationen.
15. Az első és a második agyideg különleges helyzetű, mert nem az agytörzsből erednek, hanem közvetlenül az előagyhoz kapcsolódó pályarendszerek. – Der erste und zweite Hirnnerv nehmen eine Sonderstellung ein, da sie nicht aus dem Hirnstamm entspringen, sondern unmittelbar mit dem Vorderhirn verbundene Bahnsysteme darstellen.
16. A szaglóideg rostjai az orrüreg szaglóhámjából indulnak, majd a rostacsont lemezének apró nyílásain keresztül érik el a szaglóhagymát. – Die Fasern des Riechnervs beginnen im Riechepithel der Nasenhöhle und erreichen durch kleine Öffnungen der Siebplatte den Riechkolben.
17. A látóideg a retina idegsejtjeinek nyúlványaiból épül fel, és a látócsatornán keresztül lép be a koponyaüregbe. – Der Sehnerv besteht aus Fortsätzen retinaler Nervenzellen und tritt durch den Sehnervenkanal in die Schädelhöhle ein.
18. A harmadik és a negyedik agyideg magvai a középagyban találhatók, és elsősorban a szemgolyó mozgásainak összehangolását szolgálják. – Die Kerne des dritten und vierten Hirnnervs liegen im Mittelhirn und dienen vor allem der koordinierten Bewegung des Augapfels.
19. A szemmozgató ideg az agykocsányok közötti árokban jelenik meg az agy felszínén, majd a felső szemgödri résen keresztül jut a szemüregbe. – Der Augenbewegungsnerv tritt in der Grube zwischen den Hirnschenkeln an die Oberfläche und gelangt durch die obere Augenhöhlenspalte in die Orbita.
20. A sodorideg az egyetlen agyideg, amely az agytörzs hátulsó felszínén lép ki, mielőtt megkerüli a középagyat és előrefelé halad. – Der Rollnerv ist der einzige Hirnnerv, der dorsal aus dem Hirnstamm austritt, bevor er das Mittelhirn umzieht und nach vorn verläuft.
21. Az ötödik agyideg nagy érző és kisebb mozgató gyökérrel hagyja el a hidat, majd három fő ágra oszolva látja el az arc területét. – Der fünfte Hirnnerv verlässt die Brücke mit einer großen sensiblen und einer kleineren motorischen Wurzel und versorgt das Gesicht über drei Hauptäste.
22. A háromosztatú ideg szemága a felső szemgödri résen, felső állcsonti ága a kerek nyíláson, alsó állcsonti ága pedig az ovális nyíláson halad át. – Der Augenast des Drillingsnervs zieht durch die obere Augenhöhlenspalte, der Oberkieferast durch das runde und der Unterkieferast durch das ovale Loch.
23. A hatodik, hetedik és nyolcadik agyideg a híd és a nyúltvelő határának közelében jelenik meg, bár pontos kilépési helyük eltérő. – Der sechste, siebte und achte Hirnnerv treten nahe der Grenze zwischen Brücke und verlängertem Mark aus, wobei ihre genauen Austrittsstellen verschieden sind.
24. A távolító ideg a híd és a nyúltvelő közötti barázdában, a középvonalhoz közel lép ki, majd a felső szemgödri résen át jut a szemüregbe. – Der Abziehnerv tritt nahe der Mittellinie in der Furche zwischen Brücke und verlängertem Mark aus und gelangt durch die obere Augenhöhlenspalte in die Orbita.
25. Az arcideg és az egyensúlyi-hallóideg oldalsóbban, a kisagy-hídi szögletben jelennek meg, majd együtt lépnek be a belső hallójáratba. – Gesichtsnerv und Gleichgewichts-Hörnerv treten weiter seitlich im Kleinhirnbrückenwinkel hervor und ziehen gemeinsam in den inneren Gehörgang.
26. Az arcideg a belső hallójárat és az arccsatorna után az öreglyuk melletti csecsnyúlványi nyíláson keresztül hagyja el a koponyát. – Der Gesichtsnerv verlässt nach innerem Gehörgang und Fazialiskanal den Schädel durch das Griffelfortsatz-Warzenfortsatz-Loch.
27. A nyolcadik agyideg halló- és egyensúlyi része külön érző magvakhoz kapcsolódik, amelyek a híd és a nyúltvelő területén helyezkednek el. – Der Hör- und Gleichgewichtsanteil des achten Hirnnervs ist mit getrennten sensiblen Kernen in Brücke und verlängertem Mark verbunden.
28. A kilencedik, tizedik és tizenegyedik agyideg gyökérrostjai a nyúltvelő oldalsó felszínén, az olajka mögötti barázdában lépnek ki. – Die Wurzelfasern des neunten, zehnten und elften Hirnnervs treten an der Seitenfläche des verlängerten Marks in der Furche hinter der Olive aus.
29. A nyelv-garat ideg, a bolygóideg és a járulékos ideg koponyaüregi része a torkolati nyíláson keresztül hagyja el a koponyát. – Zungen-Rachen-Nerv, Vagusnerv und der kranielle Anteil des Zusatznervs verlassen den Schädel durch das Drosselloch.
30. A bolygóideg kiterjedt zsigeri beidegzést biztosít, ezért rostjai a nyakon és a mellkason át egészen a hasüreg szerveihez haladnak. – Der Vagusnerv gewährleistet eine ausgedehnte viszerale Innervation, weshalb seine Fasern durch Hals und Brustkorb bis zu den Bauchorganen ziehen.
31. A járulékos ideg gerincvelői gyökerei a felső nyaki szelvényekből erednek, majd az öreglyukon át belépnek a koponyaüregbe. – Die spinalen Wurzeln des Zusatznervs entspringen den oberen Halssegmenten und treten durch das große Hinterhauptsloch in die Schädelhöhle ein.
32. A nyelv alatti ideg gyökérrostjai a nyúltvelő piramisa és olajkája közötti barázdában jelennek meg, majd a nyelv alatti ideg csatornáján haladnak át. – Die Wurzelfasern des Unterzungennervs treten in der Furche zwischen Pyramide und Olive aus und ziehen durch den Unterzungennervenkanal.
33. Egy agyideg valódi eredése a magjában vagy érző ganglionjában található, míg látszólagos eredése az agyfelszínen megfigyelhető kilépési helyének felel meg. – Der reale Ursprung eines Hirnnervs liegt in seinem Kern oder sensiblen Ganglion, während sein scheinbarer Ursprung der sichtbaren Austrittsstelle an der Hirnoberfläche entspricht.
34. Az érző agyidegek elsődleges idegsejtjei többnyire koponyán kívüli vagy koponyaalapi ganglionokban helyezkednek el, amelyek működésükben a gerincvelői dúcokhoz hasonlítanak. – Die primären Nervenzellen sensibler Hirnnerven liegen meist in extra- oder intrakraniellen Ganglien, die funktionell den Spinalganglien entsprechen.
35. Az agyidegek magvainak, agyfelszíni kilépési helyeinek és koponyaalapi nyílásainak ismerete alapvető a neurológiai tünetek pontos anatómiai lokalizációjához. – Die Kenntnis der Hirnnervenkerne, ihrer Austrittsstellen an der Hirnoberfläche und der Schädelbasisöffnungen ist grundlegend für die genaue anatomische Lokalisation neurologischer Symptome.
(aufklappen)magyar
1. Az agyidegek tizenkét páros idegből álló rendszert alkotnak, amelyek az agyból erednek, és főként a fej, valamint a nyak képleteit látják el.
2. Míg a gerincvelői idegek szabályos szelvényes elrendeződést mutatnak, az agyidegek eredése, rostösszetétele és működése jelentősen különbözik egymástól.
3. Az agyidegek lehetnek tisztán érző, tisztán mozgató vagy kevert idegek, attól függően, hogy milyen minőségű rostokat tartalmaznak.
4. Az érző rostok a külvilágból, a belső szervekből vagy speciális érzékszervekből származó információkat vezetik a központi idegrendszer felé.
5. A mozgató rostok harántcsíkolt izmokat idegeznek be, míg a vegetatív rostok mirigyekhez, simaizmokhoz és belső szervekhez futnak.
6. Az agyidegmagvak olyan szürkeállományi sejtcsoportok, amelyekből a mozgató rostok kiindulnak, vagy amelyekben az érző rostok végződnek.
7. Az agyidegmagvak többsége az agytörzsben található, ahol hosszanti sejtoszlopokba rendeződve követik az embrionális fejlődés során kialakult alaptervet.
8. A mozgató magvak általában közelebb helyezkednek el a középvonalhoz, míg az érző magvak az agytörzs oldalsóbb területeit foglalják el.
9. Ezt az elrendeződést az embrionális határbarázda határozza meg, amely a fejlődő idegcső mozgató és érző területeit választja el egymástól.
10. A mozgató agyidegmagvak szomatikus, zsigeri vagy kopoltyúívi eredetű izmokat ellátó sejtcsoportokra különíthetők el.
11. A szomatikus mozgató magvak a szemizmokat és a nyelv izmait irányítják, ezért működésük részben a gerincvelő elülső szarvához hasonlítható.
12. A kopoltyúívi mozgató magvak a rágás, az arckifejezés, a nyelés és a hangképzés izmainak beidegzésében vesznek részt.
13. Az általános zsigeri mozgató magvak paraszimpatikus rostokat bocsátanak ki, amelyek többek között a pupillát, a nyálmirigyeket és a belső szerveket szabályozzák.
14. Az érző magvak külön oszlopokat alkotnak az általános testérzés, a zsigeri érzékelés, valamint a hallás és az egyensúly információinak feldolgozására.
15. Az első és a második agyideg különleges helyzetű, mert nem az agytörzsből erednek, hanem közvetlenül az előagyhoz kapcsolódó pályarendszerek.
16. A szaglóideg rostjai az orrüreg szaglóhámjából indulnak, majd a rostacsont lemezének apró nyílásain keresztül érik el a szaglóhagymát.
17. A látóideg a retina idegsejtjeinek nyúlványaiból épül fel, és a látócsatornán keresztül lép be a koponyaüregbe.
18. A harmadik és a negyedik agyideg magvai a középagyban találhatók, és elsősorban a szemgolyó mozgásainak összehangolását szolgálják.
19. A szemmozgató ideg az agykocsányok közötti árokban jelenik meg az agy felszínén, majd a felső szemgödri résen keresztül jut a szemüregbe.
20. A sodorideg az egyetlen agyideg, amely az agytörzs hátulsó felszínén lép ki, mielőtt megkerüli a középagyat és előrefelé halad.
21. Az ötödik agyideg nagy érző és kisebb mozgató gyökérrel hagyja el a hidat, majd három fő ágra oszolva látja el az arc területét.
22. A háromosztatú ideg szemága a felső szemgödri résen, felső állcsonti ága a kerek nyíláson, alsó állcsonti ága pedig az ovális nyíláson halad át.
23. A hatodik, hetedik és nyolcadik agyideg a híd és a nyúltvelő határának közelében jelenik meg, bár pontos kilépési helyük eltérő.
24. A távolító ideg a híd és a nyúltvelő közötti barázdában, a középvonalhoz közel lép ki, majd a felső szemgödri résen át jut a szemüregbe.
25. Az arcideg és az egyensúlyi-hallóideg oldalsóbban, a kisagy-hídi szögletben jelennek meg, majd együtt lépnek be a belső hallójáratba.
26. Az arcideg a belső hallójárat és az arccsatorna után az öreglyuk melletti csecsnyúlványi nyíláson keresztül hagyja el a koponyát.
27. A nyolcadik agyideg halló- és egyensúlyi része külön érző magvakhoz kapcsolódik, amelyek a híd és a nyúltvelő területén helyezkednek el.
28. A kilencedik, tizedik és tizenegyedik agyideg gyökérrostjai a nyúltvelő oldalsó felszínén, az olajka mögötti barázdában lépnek ki.
29. A nyelv-garat ideg, a bolygóideg és a járulékos ideg koponyaüregi része a torkolati nyíláson keresztül hagyja el a koponyát.
30. A bolygóideg kiterjedt zsigeri beidegzést biztosít, ezért rostjai a nyakon és a mellkason át egészen a hasüreg szerveihez haladnak.
31. A járulékos ideg gerincvelői gyökerei a felső nyaki szelvényekből erednek, majd az öreglyukon át belépnek a koponyaüregbe.
32. A nyelv alatti ideg gyökérrostjai a nyúltvelő piramisa és olajkája közötti barázdában jelennek meg, majd a nyelv alatti ideg csatornáján haladnak át.
33. Egy agyideg valódi eredése a magjában vagy érző ganglionjában található, míg látszólagos eredése az agyfelszínen megfigyelhető kilépési helyének felel meg.
34. Az érző agyidegek elsődleges idegsejtjei többnyire koponyán kívüli vagy koponyaalapi ganglionokban helyezkednek el, amelyek működésükben a gerincvelői dúcokhoz hasonlítanak.
35. Az agyidegek magvainak, agyfelszíni kilépési helyeinek és koponyaalapi nyílásainak ismerete alapvető a neurológiai tünetek pontos anatómiai lokalizációjához.
(aufklappen)német
1. Die Hirnnerven bilden ein System aus zwölf paarigen Nerven, die vom Gehirn ausgehen und überwiegend Strukturen des Kopfes und Halses versorgen.
2. Während die Spinalnerven regelmäßig segmental angeordnet sind, unterscheiden sich die Hirnnerven erheblich hinsichtlich ihres Ursprungs, ihrer Faserzusammensetzung und ihrer Funktion.
3. Hirnnerven können rein sensibel, rein motorisch oder gemischt sein, je nachdem, welche funktionellen Faserqualitäten sie enthalten.
4. Sensible Fasern leiten Informationen aus der Außenwelt, den inneren Organen oder spezialisierten Sinnesorganen zum Zentralnervensystem.
5. Motorische Fasern innervieren quergestreifte Muskeln, während vegetative Fasern zu Drüsen, glatter Muskulatur und inneren Organen ziehen.
6. Die Hirnnervenkerne sind Gruppen grauer Substanz, aus denen motorische Fasern entspringen oder in denen sensible Fasern enden.
7. Die meisten Hirnnervenkerne liegen im Hirnstamm, wo sie entsprechend dem embryonalen Grundbauplan in längs verlaufenden Kernsäulen angeordnet sind.
8. Die motorischen Kerne liegen gewöhnlich näher an der Mittellinie, während die sensiblen Kerne weiter seitlich im Hirnstamm angeordnet sind.
9. Diese Anordnung wird durch den embryonalen Sulcus limitans bestimmt, der die motorischen und sensiblen Bereiche des sich entwickelnden Neuralrohrs trennt.
10. Die motorischen Hirnnervenkerne lassen sich in Zellgruppen gliedern, die somatische, viszerale oder aus den Kiemenbögen hervorgegangene Muskeln versorgen.
11. Die somatomotorischen Kerne steuern die Augen- und Zungenmuskulatur, weshalb ihre Funktion teilweise mit dem Vorderhorn des Rückenmarks vergleichbar ist.
12. Die branchiomotorischen Kerne sind an der Innervation der Muskulatur für Kauen, Mimik, Schlucken und Stimmbildung beteiligt.
13. Die allgemein viszeromotorischen Kerne entsenden parasympathische Fasern, die unter anderem Pupille, Speicheldrüsen und innere Organe regulieren.
14. Die sensiblen Kerne bilden getrennte Säulen zur Verarbeitung allgemeiner Körperempfindungen, viszeraler Reize sowie von Hör- und Gleichgewichtsinformationen.
15. Der erste und zweite Hirnnerv nehmen eine Sonderstellung ein, da sie nicht aus dem Hirnstamm entspringen, sondern unmittelbar mit dem Vorderhirn verbundene Bahnsysteme darstellen.
16. Die Fasern des Riechnervs beginnen im Riechepithel der Nasenhöhle und erreichen durch kleine Öffnungen der Siebplatte den Riechkolben.
17. Der Sehnerv besteht aus Fortsätzen retinaler Nervenzellen und tritt durch den Sehnervenkanal in die Schädelhöhle ein.
18. Die Kerne des dritten und vierten Hirnnervs liegen im Mittelhirn und dienen vor allem der koordinierten Bewegung des Augapfels.
19. Der Augenbewegungsnerv tritt in der Grube zwischen den Hirnschenkeln an die Oberfläche und gelangt durch die obere Augenhöhlenspalte in die Orbita.
20. Der Rollnerv ist der einzige Hirnnerv, der dorsal aus dem Hirnstamm austritt, bevor er das Mittelhirn umzieht und nach vorn verläuft.
21. Der fünfte Hirnnerv verlässt die Brücke mit einer großen sensiblen und einer kleineren motorischen Wurzel und versorgt das Gesicht über drei Hauptäste.
22. Der Augenast des Drillingsnervs zieht durch die obere Augenhöhlenspalte, der Oberkieferast durch das runde und der Unterkieferast durch das ovale Loch.
23. Der sechste, siebte und achte Hirnnerv treten nahe der Grenze zwischen Brücke und verlängertem Mark aus, wobei ihre genauen Austrittsstellen verschieden sind.
24. Der Abziehnerv tritt nahe der Mittellinie in der Furche zwischen Brücke und verlängertem Mark aus und gelangt durch die obere Augenhöhlenspalte in die Orbita.
25. Gesichtsnerv und Gleichgewichts-Hörnerv treten weiter seitlich im Kleinhirnbrückenwinkel hervor und ziehen gemeinsam in den inneren Gehörgang.
26. Der Gesichtsnerv verlässt nach innerem Gehörgang und Fazialiskanal den Schädel durch das Griffelfortsatz-Warzenfortsatz-Loch.
27. Der Hör- und Gleichgewichtsanteil des achten Hirnnervs ist mit getrennten sensiblen Kernen in Brücke und verlängertem Mark verbunden.
28. Die Wurzelfasern des neunten, zehnten und elften Hirnnervs treten an der Seitenfläche des verlängerten Marks in der Furche hinter der Olive aus.
29. Zungen-Rachen-Nerv, Vagusnerv und der kranielle Anteil des Zusatznervs verlassen den Schädel durch das Drosselloch.
30. Der Vagusnerv gewährleistet eine ausgedehnte viszerale Innervation, weshalb seine Fasern durch Hals und Brustkorb bis zu den Bauchorganen ziehen.
31. Die spinalen Wurzeln des Zusatznervs entspringen den oberen Halssegmenten und treten durch das große Hinterhauptsloch in die Schädelhöhle ein.
32. Die Wurzelfasern des Unterzungennervs treten in der Furche zwischen Pyramide und Olive aus und ziehen durch den Unterzungennervenkanal.
33. Der reale Ursprung eines Hirnnervs liegt in seinem Kern oder sensiblen Ganglion, während sein scheinbarer Ursprung der sichtbaren Austrittsstelle an der Hirnoberfläche entspricht.
34. Die primären Nervenzellen sensibler Hirnnerven liegen meist in extra- oder intrakraniellen Ganglien, die funktionell den Spinalganglien entsprechen.
35. Die Kenntnis der Hirnnervenkerne, ihrer Austrittsstellen an der Hirnoberfläche und der Schädelbasisöffnungen ist grundlegend für die genaue anatomische Lokalisation neurologischer Symptome.