14.1 – Az idegrendszer felosztása és alapfogalmai – Gliederung und Grundbegriffe des Nervensystems
1. Az idegrendszer a szervezet legfontosabb irányító és hírközlő rendszere. – Das Nervensystem ist das wichtigste Steuerungs- und Kommunikationssystem des Organismus.
2. Összekapcsolja a szerveket, összehangolja működésüket, és a testet a környezethez igazítja. – Es verbindet die Organe, koordiniert ihre Tätigkeit und passt den Körper an die Umwelt an.
3. Feladata, hogy információt vegyen fel, feldolgozza azt, majd megfelelő választ hozzon létre. – Seine Aufgabe besteht darin, Informationen aufzunehmen, sie zu verarbeiten und daraufhin eine passende Antwort zu erzeugen.
4. A hormonrendszerhez képest sokkal gyorsabban működik. – Im Vergleich zum Hormonsystem arbeitet es sehr viel schneller.
5. Az információt elektromos és kémiai jelek formájában továbbítja. – Die Information wird in Form elektrischer und chemischer Signale weitergeleitet.
6. Így a válaszreakciók a másodperc törtrésze alatt lezajlanak. – Auf diese Weise laufen die Reaktionen innerhalb von Sekundenbruchteilen ab.
7. Az idegrendszerhez kötődnek a magasabb rendű működések is, például a gondolkodás, az emlékezés és az érzelmek. – An das Nervensystem sind auch die höheren Leistungen gebunden, etwa das Denken, das Erinnern und die Gefühle.
8. Az anatómia az idegrendszert két szempont szerint osztja fel: elhelyezkedése és működése alapján. – Die Anatomie gliedert das Nervensystem nach zwei Gesichtspunkten: nach seiner Lage und nach seiner Funktion.
9. Elhelyezkedése szerint központi és környéki idegrendszert különböztetünk meg. – Nach der Lage unterscheidet man das zentrale und das periphere Nervensystem.
10. A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja. – Das Zentralnervensystem wird vom Gehirn und vom Rückenmark gebildet.
11. Az agy a koponyaüregben, a gerincvelő a gerinccsatornában foglal helyet. – Das Gehirn liegt in der Schädelhöhle, das Rückenmark im Wirbelkanal.
12. Mindkettőt csontok, agyhártyák és az agy-gerincvelői folyadék védi. – Beide werden von Knochen, Hirnhäuten und der Gehirn-Rückenmarks-Flüssigkeit (Liquor) geschützt.
13. A központi idegrendszer a feldolgozás és az összehangolás helyszíne. – Das Zentralnervensystem ist der Ort der Verarbeitung und der Integration.
14. A környéki idegrendszerhez mindaz tartozik, ami a központi részen kívül esik. – Zum peripheren Nervensystem gehört alles, was außerhalb des zentralen Teils liegt.
15. Ez a rész köti össze a központi idegrendszert a szervekkel, az izmokkal és a bőrrel. – Dieser Teil verbindet das Zentralnervensystem mit den Organen, den Muskeln und der Haut.
16. A környéki idegrendszert az idegek és az idegdúcok építik fel. – Das periphere Nervensystem baut sich aus den Nerven und den Nervenknoten auf.
17. Az agyból tizenkét pár agyideg lép ki. – Aus dem Gehirn treten zwölf Paar Hirnnerven aus.
18. A gerincvelőből harmincegy pár gerincvelői ideg ered. – Aus dem Rückenmark entspringen einunddreißig Paar Rückenmarksnerven.
19. Az ideg kötőszövettel körülvett idegrostok nyalábja. – Ein Nerv ist ein von Bindegewebe umhülltes Bündel aus Nervenfasern.
20. Az idegdúc az idegsejtek testének a központi idegrendszeren kívüli csoportosulása. – Ein Nervenknoten ist eine Ansammlung von Nervenzellkörpern außerhalb des Zentralnervensystems.
21. A központi idegrendszeren belül az idegsejttestek csoportjait magoknak nevezzük. – Innerhalb des Zentralnervensystems werden die Gruppen von Nervenzellkörpern als Kerne bezeichnet.
22. A két rész egyetlen, összefüggő rendszert alkot. – Die beiden Teile bilden ein einziges, zusammenhängendes System.
23. Az idegrendszer alapvető építőelemei az idegsejtek és a gliasejtek. – Die grundlegenden Bausteine des Nervensystems sind die Nervenzellen und die Gliazellen.
24. Az idegsejtek veszik fel, vezetik és adják tovább a jeleket. – Die Nervenzellen nehmen die Signale auf, leiten sie weiter und geben sie ab.
25. A gliasejtek támasztják, táplálják és védik az idegsejteket. – Die Gliazellen stützen, ernähren und schützen die Nervenzellen.
26. Az idegsejt egy sejttestből, rövid nyúlványokból és egy hosszú nyúlványból áll. – Eine Nervenzelle besteht aus einem Zellkörper, kurzen Fortsätzen und einem langen Fortsatz.
27. Az idegrost tulajdonképpen a hosszú nyúlvány a burkaival együtt. – Eine Nervenfaser ist im Grunde der lange Fortsatz zusammen mit seinen Hüllen.
28. A sok idegsejttest együtt a szürkeállományt alkotja. – Viele Nervenzellkörper bilden gemeinsam die graue Substanz.
29. A rostok tömege a világosabb színű fehérállományt hozza létre. – Die Masse der Fasern bildet die hellere weiße Substanz.
30. Az agyban a szürkeállomány kívül, a fehérállomány belül helyezkedik el, a gerincvelőben fordítva. – Im Gehirn liegt die graue Substanz außen und die weiße Substanz innen, im Rückenmark ist es umgekehrt.
31. A központi idegrendszeren belül a közös lefutású rostok kötegét pályának nevezzük. – Innerhalb des Zentralnervensystems wird ein Bündel gleich verlaufender Fasern als Bahn bezeichnet.
32. Az azonos feladatú rostok így pályákba rendeződnek. – Die Fasern mit gleicher Aufgabe ordnen sich auf diese Weise zu Bahnen.
33. Két idegsejt kapcsolódási helyét szinapszisnak nevezzük. – Die Verbindungsstelle zwischen zwei Nervenzellen wird als Synapse bezeichnet.
34. A szinapszisban a jel többnyire kémiai úton, ingerületátvivő anyagok révén jut tovább. – An der Synapse wird das Signal meist auf chemischem Weg über Überträgerstoffe weitergegeben.
35. Működése szerint az idegrendszert szomatikus és vegetatív részre osztjuk. – Nach ihrer Funktion teilt man das Nervensystem in einen somatischen und einen vegetativen Teil.
36. A szomatikus idegrendszer a tudatos érzékelést és az akaratlagos mozgást irányítja. – Das somatische Nervensystem steuert die bewusste Wahrnehmung und die willkürliche Bewegung.
37. A vázizmokat mozgatja, és a bőrből, valamint az érzékszervekből fogad információt. – Es bewegt die Skelettmuskeln und empfängt Informationen aus der Haut und den Sinnesorganen.
38. A vegetatív idegrendszer az akarattól független szervi működéseket szabályozza. – Das vegetative Nervensystem regelt die vom Willen unabhängigen Organfunktionen.
39. Hatása alá tartozik a szív, az erek, a mirigyek és a simaizmok működése. – Seiner Wirkung unterliegen die Tätigkeit des Herzens, der Gefäße, der Drüsen und der glatten Muskeln.
40. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus részre tagolódik. – Das vegetative Nervensystem gliedert sich in einen sympathischen und einen parasympathischen Teil.
41. A szimpatikus rész a szervezetet fokozott teljesítményre és veszélyhelyzetre készíti fel. – Der sympathische Teil bereitet den Organismus auf erhöhte Leistung und auf Gefahrensituationen vor.
42. A paraszimpatikus rész a nyugalom és a feltöltődés idején van túlsúlyban. – Der parasympathische Teil überwiegt in Zeiten der Ruhe und der Erholung.
43. A két rész ellentétes hatásával tartja fenn a szervezet egyensúlyát. – Durch ihre gegensätzliche Wirkung halten die beiden Teile das Gleichgewicht des Organismus aufrecht.
44. A jelek iránya szerint érző és mozgató rostokat különítünk el. – Nach der Richtung der Signale unterscheidet man sensible (afferente) und motorische (efferente) Fasern.
45. Az érző rostok a központi idegrendszer felé, a mozgató rostok attól elfelé vezetnek. – Die sensiblen Fasern leiten zum Zentralnervensystem hin, die motorischen von ihm weg.
46. Az információ útja tehát a következő: érzékelő → érző pálya → központ → mozgató pálya → végrehajtó szerv. – Der Weg der Information verläuft also so: Reizempfänger → sensible Bahn → Zentrum → motorische Bahn → Erfolgsorgan.
47. A legegyszerűbb válaszforma a reflex, vagyis az ingerre adott gyors, önműködő válasz. – Die einfachste Form der Antwort ist der Reflex, also die schnelle, selbsttätige Reaktion auf einen Reiz.
48. Anatómiai alapja a reflexív, amely az érzékeléstől a válaszig terjedő pályát foglalja magában. – Seine anatomische Grundlage ist der Reflexbogen, der den Weg von der Wahrnehmung bis zur Antwort umfasst.
49. Az idegrendszer valamennyi része egyetlen működési egészként dolgozik együtt. – Alle Teile des Nervensystems arbeiten als ein einziges funktionelles Ganzes zusammen.
50. Ezek az alapfogalmak képezik a következő fejezetek megértésének alapját. – Diese Grundbegriffe bilden die Grundlage für das Verständnis der folgenden Kapitel.
(aufklappen)magyar
1. Az idegrendszer a szervezet legfontosabb irányító és hírközlő rendszere.
2. Összekapcsolja a szerveket, összehangolja működésüket, és a testet a környezethez igazítja.
3. Feladata, hogy információt vegyen fel, feldolgozza azt, majd megfelelő választ hozzon létre.
4. A hormonrendszerhez képest sokkal gyorsabban működik.
5. Az információt elektromos és kémiai jelek formájában továbbítja.
6. Így a válaszreakciók a másodperc törtrésze alatt lezajlanak.
7. Az idegrendszerhez kötődnek a magasabb rendű működések is, például a gondolkodás, az emlékezés és az érzelmek.
8. Az anatómia az idegrendszert két szempont szerint osztja fel: elhelyezkedése és működése alapján.
9. Elhelyezkedése szerint központi és környéki idegrendszert különböztetünk meg.
10. A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja.
11. Az agy a koponyaüregben, a gerincvelő a gerinccsatornában foglal helyet.
12. Mindkettőt csontok, agyhártyák és az agy-gerincvelői folyadék védi.
13. A központi idegrendszer a feldolgozás és az összehangolás helyszíne.
14. A környéki idegrendszerhez mindaz tartozik, ami a központi részen kívül esik.
15. Ez a rész köti össze a központi idegrendszert a szervekkel, az izmokkal és a bőrrel.
16. A környéki idegrendszert az idegek és az idegdúcok építik fel.
17. Az agyból tizenkét pár agyideg lép ki.
18. A gerincvelőből harmincegy pár gerincvelői ideg ered.
19. Az ideg kötőszövettel körülvett idegrostok nyalábja.
20. Az idegdúc az idegsejtek testének a központi idegrendszeren kívüli csoportosulása.
21. A központi idegrendszeren belül az idegsejttestek csoportjait magoknak nevezzük.
22. A két rész egyetlen, összefüggő rendszert alkot.
23. Az idegrendszer alapvető építőelemei az idegsejtek és a gliasejtek.
24. Az idegsejtek veszik fel, vezetik és adják tovább a jeleket.
25. A gliasejtek támasztják, táplálják és védik az idegsejteket.
26. Az idegsejt egy sejttestből, rövid nyúlványokból és egy hosszú nyúlványból áll.
27. Az idegrost tulajdonképpen a hosszú nyúlvány a burkaival együtt.
28. A sok idegsejttest együtt a szürkeállományt alkotja.
29. A rostok tömege a világosabb színű fehérállományt hozza létre.
30. Az agyban a szürkeállomány kívül, a fehérállomány belül helyezkedik el, a gerincvelőben fordítva.
31. A központi idegrendszeren belül a közös lefutású rostok kötegét pályának nevezzük.
32. Az azonos feladatú rostok így pályákba rendeződnek.
33. Két idegsejt kapcsolódási helyét szinapszisnak nevezzük.
34. A szinapszisban a jel többnyire kémiai úton, ingerületátvivő anyagok révén jut tovább.
35. Működése szerint az idegrendszert szomatikus és vegetatív részre osztjuk.
36. A szomatikus idegrendszer a tudatos érzékelést és az akaratlagos mozgást irányítja.
37. A vázizmokat mozgatja, és a bőrből, valamint az érzékszervekből fogad információt.
38. A vegetatív idegrendszer az akarattól független szervi működéseket szabályozza.
39. Hatása alá tartozik a szív, az erek, a mirigyek és a simaizmok működése.
40. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus részre tagolódik.
41. A szimpatikus rész a szervezetet fokozott teljesítményre és veszélyhelyzetre készíti fel.
42. A paraszimpatikus rész a nyugalom és a feltöltődés idején van túlsúlyban.
43. A két rész ellentétes hatásával tartja fenn a szervezet egyensúlyát.
44. A jelek iránya szerint érző és mozgató rostokat különítünk el.
45. Az érző rostok a központi idegrendszer felé, a mozgató rostok attól elfelé vezetnek.
46. Az információ útja tehát a következő: érzékelő → érző pálya → központ → mozgató pálya → végrehajtó szerv.
47. A legegyszerűbb válaszforma a reflex, vagyis az ingerre adott gyors, önműködő válasz.
48. Anatómiai alapja a reflexív, amely az érzékeléstől a válaszig terjedő pályát foglalja magában.
49. Az idegrendszer valamennyi része egyetlen működési egészként dolgozik együtt.
50. Ezek az alapfogalmak képezik a következő fejezetek megértésének alapját.
(aufklappen)német
1. Das Nervensystem ist das wichtigste Steuerungs- und Kommunikationssystem des Organismus.
2. Es verbindet die Organe, koordiniert ihre Tätigkeit und passt den Körper an die Umwelt an.
3. Seine Aufgabe besteht darin, Informationen aufzunehmen, sie zu verarbeiten und daraufhin eine passende Antwort zu erzeugen.
4. Im Vergleich zum Hormonsystem arbeitet es sehr viel schneller.
5. Die Information wird in Form elektrischer und chemischer Signale weitergeleitet.
6. Auf diese Weise laufen die Reaktionen innerhalb von Sekundenbruchteilen ab.
7. An das Nervensystem sind auch die höheren Leistungen gebunden, etwa das Denken, das Erinnern und die Gefühle.
8. Die Anatomie gliedert das Nervensystem nach zwei Gesichtspunkten: nach seiner Lage und nach seiner Funktion.
9. Nach der Lage unterscheidet man das zentrale und das periphere Nervensystem.
10. Das Zentralnervensystem wird vom Gehirn und vom Rückenmark gebildet.
11. Das Gehirn liegt in der Schädelhöhle, das Rückenmark im Wirbelkanal.
12. Beide werden von Knochen, Hirnhäuten und der Gehirn-Rückenmarks-Flüssigkeit (Liquor) geschützt.
13. Das Zentralnervensystem ist der Ort der Verarbeitung und der Integration.
14. Zum peripheren Nervensystem gehört alles, was außerhalb des zentralen Teils liegt.
15. Dieser Teil verbindet das Zentralnervensystem mit den Organen, den Muskeln und der Haut.
16. Das periphere Nervensystem baut sich aus den Nerven und den Nervenknoten auf.
17. Aus dem Gehirn treten zwölf Paar Hirnnerven aus.
18. Aus dem Rückenmark entspringen einunddreißig Paar Rückenmarksnerven.
19. Ein Nerv ist ein von Bindegewebe umhülltes Bündel aus Nervenfasern.
20. Ein Nervenknoten ist eine Ansammlung von Nervenzellkörpern außerhalb des Zentralnervensystems.
21. Innerhalb des Zentralnervensystems werden die Gruppen von Nervenzellkörpern als Kerne bezeichnet.
22. Die beiden Teile bilden ein einziges, zusammenhängendes System.
23. Die grundlegenden Bausteine des Nervensystems sind die Nervenzellen und die Gliazellen.
24. Die Nervenzellen nehmen die Signale auf, leiten sie weiter und geben sie ab.
25. Die Gliazellen stützen, ernähren und schützen die Nervenzellen.
26. Eine Nervenzelle besteht aus einem Zellkörper, kurzen Fortsätzen und einem langen Fortsatz.
27. Eine Nervenfaser ist im Grunde der lange Fortsatz zusammen mit seinen Hüllen.
28. Viele Nervenzellkörper bilden gemeinsam die graue Substanz.
29. Die Masse der Fasern bildet die hellere weiße Substanz.
30. Im Gehirn liegt die graue Substanz außen und die weiße Substanz innen, im Rückenmark ist es umgekehrt.
31. Innerhalb des Zentralnervensystems wird ein Bündel gleich verlaufender Fasern als Bahn bezeichnet.
32. Die Fasern mit gleicher Aufgabe ordnen sich auf diese Weise zu Bahnen.
33. Die Verbindungsstelle zwischen zwei Nervenzellen wird als Synapse bezeichnet.
34. An der Synapse wird das Signal meist auf chemischem Weg über Überträgerstoffe weitergegeben.
35. Nach ihrer Funktion teilt man das Nervensystem in einen somatischen und einen vegetativen Teil.
36. Das somatische Nervensystem steuert die bewusste Wahrnehmung und die willkürliche Bewegung.
37. Es bewegt die Skelettmuskeln und empfängt Informationen aus der Haut und den Sinnesorganen.
38. Das vegetative Nervensystem regelt die vom Willen unabhängigen Organfunktionen.
39. Seiner Wirkung unterliegen die Tätigkeit des Herzens, der Gefäße, der Drüsen und der glatten Muskeln.
40. Das vegetative Nervensystem gliedert sich in einen sympathischen und einen parasympathischen Teil.
41. Der sympathische Teil bereitet den Organismus auf erhöhte Leistung und auf Gefahrensituationen vor.
42. Der parasympathische Teil überwiegt in Zeiten der Ruhe und der Erholung.
43. Durch ihre gegensätzliche Wirkung halten die beiden Teile das Gleichgewicht des Organismus aufrecht.
44. Nach der Richtung der Signale unterscheidet man sensible (afferente) und motorische (efferente) Fasern.
45. Die sensiblen Fasern leiten zum Zentralnervensystem hin, die motorischen von ihm weg.
46. Der Weg der Information verläuft also so: Reizempfänger → sensible Bahn → Zentrum → motorische Bahn → Erfolgsorgan.
47. Die einfachste Form der Antwort ist der Reflex, also die schnelle, selbsttätige Reaktion auf einen Reiz.
48. Seine anatomische Grundlage ist der Reflexbogen, der den Weg von der Wahrnehmung bis zur Antwort umfasst.
49. Alle Teile des Nervensystems arbeiten als ein einziges funktionelles Ganzes zusammen.
50. Diese Grundbegriffe bilden die Grundlage für das Verständnis der folgenden Kapitel.