5.4.4 – Agonista, antagonista, szinergista és az emelőelv – Agonist, Antagonist, Synergist und das Hebelprinzip
1. Az izmok a valóságban ritkán működnek egyedül, sokkal inkább összehangolt csoportokban. – In Wirklichkeit arbeiten Muskeln selten allein, vielmehr in aufeinander abgestimmten Gruppen.
2. Egy adott mozgás létrehozásában több izom vesz részt, egymáshoz jól meghatározott viszonyban. – An der Erzeugung einer bestimmten Bewegung sind mehrere Muskeln beteiligt, in einem genau festgelegten Verhältnis zueinander.
3. Azt az izmot, amely egy mozgást elsődlegesen és a legnagyobb erővel hoz létre, agonistának nevezzük. – Denjenigen Muskel, der eine Bewegung hauptsächlich und mit der größten Kraft erzeugt, nennen wir Agonist.
4. Az agonistát gyakran fő mozgatóizomnak is hívjuk. – Den Agonisten bezeichnet man häufig auch als Hauptbeweger.
5. Azt az izmot, amely az agonistával ellentétes mozgást végez, antagonistának nevezzük. – Denjenigen Muskel, der die dem Agonisten entgegengesetzte Bewegung ausführt, nennen wir Antagonist (Gegenspieler).
6. Az agonista és az antagonista az ízület két ellentétes oldalán helyezkedik el. – Agonist und Antagonist liegen an den beiden gegenüberliegenden Seiten des Gelenks.
7. Amikor az agonista összehúzódik, az antagonistának engednie, vagyis elernyednie kell. – Wenn sich der Agonist zusammenzieht, muss der Antagonist nachgeben, sich also entspannen.
8. Ezt a finoman szabályozott ellazulást az idegrendszer biztosítja, kölcsönös gátlás útján. – Diese fein geregelte Entspannung besorgt das Nervensystem durch wechselseitige Hemmung (reziproke Hemmung).
9. A kölcsönös gátlás nélkül a két ellentétes izom egyszerre húzna, és a mozgás lehetetlenné válna. – Ohne die wechselseitige Hemmung würden die beiden gegensinnigen Muskeln zugleich ziehen, und die Bewegung würde unmöglich.
10. A karhajlításnál a kétfejű karizom az agonista, a háromfejű karizom pedig az antagonista. – Bei der Armbeugung ist der zweiköpfige Armmuskel der Agonist und der dreiköpfige Armmuskel der Antagonist.
11. A kar nyújtásakor a két izom szerepe felcserélődik. – Bei der Streckung des Arms vertauschen die beiden Muskeln ihre Rollen.
12. Az agonista és az antagonista fogalma tehát nem az izom állandó tulajdonsága, hanem a mozgástól függ. – Die Begriffe Agonist und Antagonist sind also keine feste Eigenschaft des Muskels, sondern hängen von der Bewegung ab.
13. Egy harmadik szerepben azok az izmok állnak, amelyek segítik az agonista működését. – In einer dritten Rolle stehen jene Muskeln, die die Wirkung des Agonisten unterstützen.
14. Ezeket a támogató izmokat szinergistáknak, azaz együttműködő izmoknak nevezzük. – Diese unterstützenden Muskeln nennen wir Synergisten, also zusammenwirkende Muskeln.
15. A szinergisták erősíthetik az agonista húzását, vagy kiiktathatják annak nem kívánt mellékhatását. – Die Synergisten können den Zug des Agonisten verstärken oder dessen unerwünschte Nebenwirkung ausschalten.
16. Ha például egy izom egyszerre hajlít és forgat, egy szinergista semlegesítheti a forgató hatást. – Beugt und dreht ein Muskel etwa zugleich, so kann ein Synergist die drehende Wirkung aufheben.
17. Így a kívánt tiszta hajlítás marad meg, a fölösleges elfordulás nélkül. – So bleibt die gewünschte reine Beugung erhalten, ohne die überflüssige Drehung.
18. Külön csoportot alkotnak a rögzítőizmok, amelyek egy csontot mozdulatlanul tartanak. – Eine eigene Gruppe bilden die Fixatoren, die einen Knochen unbeweglich halten.
19. A rögzítőizmok teremtik meg azt a szilárd alapot, amelyről az agonista dolgozni tud. – Die Fixatoren schaffen die feste Grundlage, von der aus der Agonist arbeiten kann.
20. A lapocka rögzítése nélkül például a karizmok nem tudnának hatékonyan emelni. – Ohne die Fixierung des Schulterblattes etwa könnten die Armmuskeln nicht wirksam heben.
21. Egy mozgás finomsága abból ered, hogy e négy szerep pontosan összehangolódik. – Die Feinheit einer Bewegung entsteht daraus, dass sich diese vier Rollen genau aufeinander abstimmen.
22. Az izom, az ízület és a csont együtt egy egyszerű gépet, egy emelőt alkot. – Muskel, Gelenk und Knochen bilden gemeinsam eine einfache Maschine, einen Hebel.
23. Az emelőben az ízület a forgáspont, a csont az emelőrúd, az izom pedig az erő forrása. – Im Hebel ist das Gelenk der Drehpunkt, der Knochen der Hebelarm und der Muskel die Quelle der Kraft.
24. A rúdon két erő hat egymással szemben: az izom ereje és a megmozdítandó teher. – Am Hebelarm wirken zwei Kräfte einander entgegen: die Kraft des Muskels und die zu bewegende Last.
25. Az erő és a forgáspont közötti távolságot erőkarnak nevezzük. – Den Abstand zwischen der Kraft und dem Drehpunkt nennen wir Kraftarm.
26. A teher és a forgáspont közötti távolságot teherkarnak hívjuk. – Den Abstand zwischen der Last und dem Drehpunkt nennen wir Lastarm.
27. Az emelő akkor van egyensúlyban, ha az erő és a teher forgatónyomatéka egyenlő. – Der Hebel ist im Gleichgewicht, wenn das Drehmoment von Kraft und Last gleich ist.
28. Az emelőket a forgáspont, az erő és a teher elrendezése szerint három fajtára osztjuk. – Die Hebel teilen wir nach der Anordnung von Drehpunkt, Kraft und Last in drei Arten ein.
29. Az elsőfajú emelőnél a forgáspont az erő és a teher között helyezkedik el, mint a mérleghintánál. – Beim Hebel erster Art liegt der Drehpunkt zwischen Kraft und Last, wie bei einer Wippe.
30. Ilyen kétkarú emelő a fej, amely a nyakszirt és a gerinc találkozásánál billeg. – Ein solcher zweiseitiger Hebel ist der Kopf, der am Übergang von Hinterhaupt und Wirbelsäule balanciert.
31. A másodfajú emelőnél a teher esik a forgáspont és az erő közé. – Beim Hebel zweiter Art fällt die Last zwischen Drehpunkt und Kraft.
32. Erre példa a lábfej, amikor lábujjhegyre emelkedünk, és a testsúlyt megemeljük. – Ein Beispiel dafür ist der Fuß, wenn wir uns auf die Zehenspitzen erheben und das Körpergewicht anheben.
33. A harmadfajú emelőnél az erő esik a forgáspont és a teher közé, és ez a leggyakoribb a testben. – Beim Hebel dritter Art fällt die Kraft zwischen Drehpunkt und Last, und dieser ist im Körper am häufigsten.
34. A kétfejű karizom is így dolgozik, mert tapadása közel van az ízülethez, a teher pedig a kéz felőli végen hat. – Auch der zweiköpfige Armmuskel arbeitet so, denn sein Ansatz liegt nahe am Gelenk und die Last wirkt am handseitigen Ende.
35. Ez az elrendezés erőt áldoz a sebesség és a nagy mozgásterjedelem javára, ami a gyors végtagmozgás titka. – Diese Anordnung opfert Kraft zugunsten von Geschwindigkeit und großem Bewegungsumfang, was das Geheimnis der schnellen Gliedmaßenbewegung ist.
(aufklappen)magyar
1. Az izmok a valóságban ritkán működnek egyedül, sokkal inkább összehangolt csoportokban.
2. Egy adott mozgás létrehozásában több izom vesz részt, egymáshoz jól meghatározott viszonyban.
3. Azt az izmot, amely egy mozgást elsődlegesen és a legnagyobb erővel hoz létre, agonistának nevezzük.
4. Az agonistát gyakran fő mozgatóizomnak is hívjuk.
5. Azt az izmot, amely az agonistával ellentétes mozgást végez, antagonistának nevezzük.
6. Az agonista és az antagonista az ízület két ellentétes oldalán helyezkedik el.
7. Amikor az agonista összehúzódik, az antagonistának engednie, vagyis elernyednie kell.
8. Ezt a finoman szabályozott ellazulást az idegrendszer biztosítja, kölcsönös gátlás útján.
9. A kölcsönös gátlás nélkül a két ellentétes izom egyszerre húzna, és a mozgás lehetetlenné válna.
10. A karhajlításnál a kétfejű karizom az agonista, a háromfejű karizom pedig az antagonista.
11. A kar nyújtásakor a két izom szerepe felcserélődik.
12. Az agonista és az antagonista fogalma tehát nem az izom állandó tulajdonsága, hanem a mozgástól függ.
13. Egy harmadik szerepben azok az izmok állnak, amelyek segítik az agonista működését.
14. Ezeket a támogató izmokat szinergistáknak, azaz együttműködő izmoknak nevezzük.
15. A szinergisták erősíthetik az agonista húzását, vagy kiiktathatják annak nem kívánt mellékhatását.
16. Ha például egy izom egyszerre hajlít és forgat, egy szinergista semlegesítheti a forgató hatást.
17. Így a kívánt tiszta hajlítás marad meg, a fölösleges elfordulás nélkül.
18. Külön csoportot alkotnak a rögzítőizmok, amelyek egy csontot mozdulatlanul tartanak.
19. A rögzítőizmok teremtik meg azt a szilárd alapot, amelyről az agonista dolgozni tud.
20. A lapocka rögzítése nélkül például a karizmok nem tudnának hatékonyan emelni.
21. Egy mozgás finomsága abból ered, hogy e négy szerep pontosan összehangolódik.
22. Az izom, az ízület és a csont együtt egy egyszerű gépet, egy emelőt alkot.
23. Az emelőben az ízület a forgáspont, a csont az emelőrúd, az izom pedig az erő forrása.
24. A rúdon két erő hat egymással szemben: az izom ereje és a megmozdítandó teher.
25. Az erő és a forgáspont közötti távolságot erőkarnak nevezzük.
26. A teher és a forgáspont közötti távolságot teherkarnak hívjuk.
27. Az emelő akkor van egyensúlyban, ha az erő és a teher forgatónyomatéka egyenlő.
28. Az emelőket a forgáspont, az erő és a teher elrendezése szerint három fajtára osztjuk.
29. Az elsőfajú emelőnél a forgáspont az erő és a teher között helyezkedik el, mint a mérleghintánál.
30. Ilyen kétkarú emelő a fej, amely a nyakszirt és a gerinc találkozásánál billeg.
31. A másodfajú emelőnél a teher esik a forgáspont és az erő közé.
32. Erre példa a lábfej, amikor lábujjhegyre emelkedünk, és a testsúlyt megemeljük.
33. A harmadfajú emelőnél az erő esik a forgáspont és a teher közé, és ez a leggyakoribb a testben.
34. A kétfejű karizom is így dolgozik, mert tapadása közel van az ízülethez, a teher pedig a kéz felőli végen hat.
35. Ez az elrendezés erőt áldoz a sebesség és a nagy mozgásterjedelem javára, ami a gyors végtagmozgás titka.
(aufklappen)német
1. In Wirklichkeit arbeiten Muskeln selten allein, vielmehr in aufeinander abgestimmten Gruppen.
2. An der Erzeugung einer bestimmten Bewegung sind mehrere Muskeln beteiligt, in einem genau festgelegten Verhältnis zueinander.
3. Denjenigen Muskel, der eine Bewegung hauptsächlich und mit der größten Kraft erzeugt, nennen wir Agonist.
4. Den Agonisten bezeichnet man häufig auch als Hauptbeweger.
5. Denjenigen Muskel, der die dem Agonisten entgegengesetzte Bewegung ausführt, nennen wir Antagonist (Gegenspieler).
6. Agonist und Antagonist liegen an den beiden gegenüberliegenden Seiten des Gelenks.
7. Wenn sich der Agonist zusammenzieht, muss der Antagonist nachgeben, sich also entspannen.
8. Diese fein geregelte Entspannung besorgt das Nervensystem durch wechselseitige Hemmung (reziproke Hemmung).
9. Ohne die wechselseitige Hemmung würden die beiden gegensinnigen Muskeln zugleich ziehen, und die Bewegung würde unmöglich.
10. Bei der Armbeugung ist der zweiköpfige Armmuskel der Agonist und der dreiköpfige Armmuskel der Antagonist.
11. Bei der Streckung des Arms vertauschen die beiden Muskeln ihre Rollen.
12. Die Begriffe Agonist und Antagonist sind also keine feste Eigenschaft des Muskels, sondern hängen von der Bewegung ab.
13. In einer dritten Rolle stehen jene Muskeln, die die Wirkung des Agonisten unterstützen.
14. Diese unterstützenden Muskeln nennen wir Synergisten, also zusammenwirkende Muskeln.
15. Die Synergisten können den Zug des Agonisten verstärken oder dessen unerwünschte Nebenwirkung ausschalten.
16. Beugt und dreht ein Muskel etwa zugleich, so kann ein Synergist die drehende Wirkung aufheben.
17. So bleibt die gewünschte reine Beugung erhalten, ohne die überflüssige Drehung.
18. Eine eigene Gruppe bilden die Fixatoren, die einen Knochen unbeweglich halten.
19. Die Fixatoren schaffen die feste Grundlage, von der aus der Agonist arbeiten kann.
20. Ohne die Fixierung des Schulterblattes etwa könnten die Armmuskeln nicht wirksam heben.
21. Die Feinheit einer Bewegung entsteht daraus, dass sich diese vier Rollen genau aufeinander abstimmen.
22. Muskel, Gelenk und Knochen bilden gemeinsam eine einfache Maschine, einen Hebel.
23. Im Hebel ist das Gelenk der Drehpunkt, der Knochen der Hebelarm und der Muskel die Quelle der Kraft.
24. Am Hebelarm wirken zwei Kräfte einander entgegen: die Kraft des Muskels und die zu bewegende Last.
25. Den Abstand zwischen der Kraft und dem Drehpunkt nennen wir Kraftarm.
26. Den Abstand zwischen der Last und dem Drehpunkt nennen wir Lastarm.
27. Der Hebel ist im Gleichgewicht, wenn das Drehmoment von Kraft und Last gleich ist.
28. Die Hebel teilen wir nach der Anordnung von Drehpunkt, Kraft und Last in drei Arten ein.
29. Beim Hebel erster Art liegt der Drehpunkt zwischen Kraft und Last, wie bei einer Wippe.
30. Ein solcher zweiseitiger Hebel ist der Kopf, der am Übergang von Hinterhaupt und Wirbelsäule balanciert.
31. Beim Hebel zweiter Art fällt die Last zwischen Drehpunkt und Kraft.
32. Ein Beispiel dafür ist der Fuß, wenn wir uns auf die Zehenspitzen erheben und das Körpergewicht anheben.
33. Beim Hebel dritter Art fällt die Kraft zwischen Drehpunkt und Last, und dieser ist im Körper am häufigsten.
34. Auch der zweiköpfige Armmuskel arbeitet so, denn sein Ansatz liegt nahe am Gelenk und die Last wirkt am handseitigen Ende.
35. Diese Anordnung opfert Kraft zugunsten von Geschwindigkeit und großem Bewegungsumfang, was das Geheimnis der schnellen Gliedmaßenbewegung ist.