14.12 – Anatomie lang

14.12 – A nagyagyfélteke felszíne: barázdák és tekervények – Die Oberfläche der Großhirnhemisphäre: Furchen und Windungen

Version 1

1. Kívülről szemlélve a nagyagy felszínét szabálytalanul kanyargó barázdák és közöttük kiemelkedő tekervények rendkívül összetett, egyénenként változó mintázata jellemzi. – Von außen betrachtet wird die Oberfläche des Großhirns durch ein äußerst komplexes, individuell variables Muster gewundener Furchen und dazwischen hervortretender Windungen geprägt.

2. Miközben a felszíni redőzet jelentősen növeli az agykéreg rendelkezésére álló területét, a koponya térfogatának nem kell hasonló mértékben megnövekednie. – Während die Oberflächenfaltung die verfügbare Fläche der Großhirnrinde erheblich vergrößert, muss das Volumen des Schädels nicht in entsprechendem Maße zunehmen.

3. A jobb és bal nagyagyféltekét a mély fissura longitudinalis cerebri választja el, amely csaknem a teljes elülső-hátsó kiterjedésük mentén követhető. – Die rechte und linke Großhirnhemisphäre werden durch die tiefe Fissura longitudinalis cerebri getrennt, die nahezu über ihre gesamte anteroposteriore Ausdehnung verfolgt werden kann.

4. Bár kívülről a két félteke világosan elkülönül, mélyebben commissuralis rostkötegek, mindenekelőtt a corpus callosum, teremtenek kapcsolatot megfelelő kérgi területeik között. – Obwohl beide Hemisphären äußerlich deutlich getrennt erscheinen, verbinden sie in der Tiefe kommissurale Faserbündel, vor allem das Corpus callosum, miteinander.

5. Térbeli tájékozódáskor egy-egy féltekén három fő felszínt különítünk el: a domború superolateralis, a medialis és az alsó basalis felszínt. – Zur räumlichen Orientierung unterscheidet man an jeder Hemisphäre drei Hauptflächen: die konvexe superolaterale, die mediale und die untere basale Fläche.

6. E három felszín egymásba való átmenetén felső, inferolateralis és inferomedialis szélek rajzolódnak ki, amelyek preparátumokon különösen jól használhatók tájékozódási pontként. – An den Übergängen dieser drei Flächen entstehen obere, inferolaterale und inferomediale Ränder, die besonders an Präparaten als Orientierungslinien gut genutzt werden können.

7. Nem minden felszíni barázda ugyanolyan mély vagy állandó, ezért a jól felismerhető fő sulcusokat számos kisebb, egyénenként változó barázda egészíti ki. – Nicht jede Oberflächenfurche ist gleich tief oder konstant, weshalb die gut erkennbaren Hauptsulci durch zahlreiche kleinere, individuell variable Furchen ergänzt werden.

8. Különösen megbízható tájékozódási képlet a sulcus centralis, amely a superolateralis felszínen a homloklebeny és a fali lebeny közötti határt jelöli. – Eine besonders zuverlässige Orientierungsstruktur ist der Sulcus centralis, der auf der superolateralen Fläche die Grenze zwischen Frontal- und Parietallappen markiert.

9. A félteke felső szélétől lefelé és kissé előrefelé haladó központi barázda rendszerint a sulcus lateralis közelében végződik, anélkül hogy elérné azt. – Die vom oberen Hemisphärenrand nach unten und etwas nach vorn ziehende Zentralfurche endet gewöhnlich nahe dem Sulcus lateralis, ohne ihn zu erreichen.

10. Közvetlenül e barázda előtt helyezkedik el a gyrus precentralis, amelyet elöl többnyire a változó lefutású sulcus precentralis választ el. – Unmittelbar vor dieser Furche liegt der Gyrus precentralis, der nach vorn meist durch den unterschiedlich verlaufenden Sulcus precentralis abgegrenzt wird.

11. A központi barázdát hátul követő gyrus postcentralis nagyjából párhuzamosan fut vele, hátsó határát pedig rendszerint a sulcus postcentralis alkotja. – Der hinter der Zentralfurche gelegene Gyrus postcentralis verläuft ungefähr parallel zu ihr, während seine hintere Grenze gewöhnlich vom Sulcus postcentralis gebildet wird.

12. Lefelé tekintve egy másik feltűnően mély barázda, a sulcus lateralis választja el a temporalis lebenyt a fölötte fekvő frontalis és parietalis területektől. – Weiter unten trennt eine weitere auffallend tiefe Furche, der Sulcus lateralis, den Temporallappen von den darüberliegenden frontalen und parietalen Gebieten.

13. Elülső szakaszán a Sylvius-ároknak is nevezett oldalsó barázda több ágra válhat, amelyek az alsó homloktekervény részeinek elkülönítésében szolgálnak támpontként. – In seinem vorderen Abschnitt kann sich der auch Sylvische Furche genannte Sulcus lateralis verzweigen und so Orientierungspunkte am unteren Stirngyrus bilden.

14. Csak a sulcus lateralis széleinek széthúzása után válik teljesen láthatóvá a mélyben fekvő insula, amelyet több lebeny operculumai fednek be. – Erst nach dem Auseinanderziehen der Ränder des Sulcus lateralis wird die tief gelegene Insula vollständig sichtbar, die von Opercula mehrerer Lappen bedeckt wird.

15. Saját felszínén az insulát rövid és hosszú tekervények tagolják, körülötte pedig a sulcus circularis insulae képez jól felismerhető határvonalat. – Auf ihrer eigenen Oberfläche wird die Insula durch kurze und lange Windungen gegliedert, während der Sulcus circularis insulae eine gut erkennbare Begrenzung bildet.

16. Ha a sulcus centralist és a sulcus lateralist együtt azonosítjuk, a superolateralis felszínen már könnyen elkülöníthetők a legfontosabb lebenyek fő területei. – Werden Sulcus centralis und Sulcus lateralis gemeinsam identifiziert, lassen sich auf der superolateralen Fläche bereits die Hauptgebiete der wichtigsten Hirnlappen gut unterscheiden.

17. Elöl, a frontalis pólus és a központi barázda között terül el a homloklebeny, amelyet több hosszanti barázda különböző nagyságú tekervényekre oszt. – Vorn zwischen Frontalpol und Zentralfurche erstreckt sich der Frontallappen, der durch mehrere längs verlaufende Furchen in unterschiedlich große Windungen gegliedert wird.

18. A gyrus precentralis előtt a sulcus frontalis superior és inferior három hosszanti kéregterületet különít el, amelyek a fő frontalis tekervényeknek felelnek meg. – Vor dem Gyrus precentralis trennen Sulcus frontalis superior und inferior drei längsgerichtete Kortexgebiete, die den wichtigsten frontalen Windungen entsprechen.

19. Legmagasabban a gyrus frontalis superior helyezkedik el, amely a felső hemisphaeriumszélen áthaladva jelentős szakaszon a medialis felszínre is átterjed. – Am höchsten liegt der Gyrus frontalis superior, der über den oberen Hemisphärenrand hinweg über eine größere Strecke auf die mediale Fläche übergeht.

20. Jóval szélesebb és egyénileg változatosabb megjelenésű a középső homloktekervény, amely a felső és alsó frontalis barázda között foglal helyet. – Deutlich breiter und individuell variabler erscheint der mittlere Stirngyrus, der zwischen der oberen und der unteren Frontalfurche gelegen ist.

21. Közvetlenül az oldalsó barázda fölött húzódó gyrus frontalis inferior felszínét annak elülső ágai több, anatómiailag jól elkülöníthető szakaszra bontják. – Der unmittelbar oberhalb der Seitenfurche verlaufende Gyrus frontalis inferior wird durch deren vordere Äste in mehrere anatomisch gut unterscheidbare Abschnitte gegliedert.

22. Ennek megfelelően a tekervényen pars orbitalis, pars triangularis és pars opercularis különíthető el, amelyek közötti határokat elsősorban a környező sulcusok adják. – Entsprechend lassen sich Pars orbitalis, Pars triangularis und Pars opercularis unterscheiden, deren Grenzen vor allem durch die umgebenden Sulci festgelegt werden.

23. Mögötte, a sulcus centralis másik oldalán kezdődik a parietalis lebeny, amelynek felszíni felépítésében a postcentralis tekervény mellett nagyobb lebenykék vesznek részt. – Dahinter beginnt jenseits des Sulcus centralis der Parietallappen, an dessen Oberflächengliederung neben dem Postzentralgyrus mehrere größere Läppchen beteiligt sind.

24. Nagyjából hosszanti lefutásával a sulcus intraparietalis a postcentralis barázda mögötti kérget felső és alsó parietalis lebenykére osztja. – Mit seinem ungefähr längsgerichteten Verlauf teilt der Sulcus intraparietalis den hinter der Postzentralfurche gelegenen Kortex in ein oberes und unteres Parietalläppchen.

25. Felfelé a lobulus parietalis superior egészen a félteke felső széléig terjed, majd azon túl részben a medialis precuneus területébe folytatódik. – Nach oben reicht der Lobulus parietalis superior bis zum oberen Hemisphärenrand und setzt sich darüber teilweise in den medial gelegenen Precuneus fort.

26. Az alsó fali lebenyke egyik feltűnő képlete a gyrus supramarginalis, amely ívszerűen körülöleli a sulcus lateralis hátsó végének területét. – Eine auffällige Struktur des unteren Parietalläppchens ist der Gyrus supramarginalis, der sich bogenförmig um das hintere Ende des Sulcus lateralis legt.

27. Hátrébb már a gyrus angularis következik, amely többnyire a sulcus temporalis superior hátsó végének környezetében hajlik át a szomszédos kéregterületek közé. – Weiter hinten folgt der Gyrus angularis, der sich meist um das hintere Ende des Sulcus temporalis superior in benachbarte Kortexgebiete herumlegt.

28. A félteke inferolateralis részén elhelyezkedő temporalis lebenyt felül világosan határolja a sulcus lateralis, hátsó átmenete azonban sokkal kevésbé élesen meghatározható. – Der im inferolateralen Hemisphärenabschnitt gelegene Temporallappen wird oben klar vom Sulcus lateralis begrenzt, während sein hinterer Übergang wesentlich weniger scharf bestimmbar ist.

29. Oldalnézetben a sulcus temporalis superior és inferior hosszanti lefutása három nagy halántéktekervényt különít el, amelyek egymás alatt helyezkednek el. – In der Seitenansicht grenzen Sulcus temporalis superior und inferior drei große, untereinander gelegene Schläfenwindungen durch ihren längsgerichteten Verlauf voneinander ab.

30. Legfelül, közvetlenül a Sylvius-árok alatt található a gyrus temporalis superior, amelyet lefelé a középső, majd az alsó halántéktekervény követ. – Ganz oben unmittelbar unter der Sylvischen Furche liegt der Gyrus temporalis superior, dem nach unten der mittlere und anschließend der untere Temporalgyrus folgen.

31. Amennyiben az oldalsó barázdát szétnyitjuk, a felső temporalis tekervény rejtett felszínén harántirányban futó további tekervények is megfigyelhetővé válnak. – Wird die Seitenfurche auseinandergezogen, werden auf der verborgenen Oberfläche des oberen Temporalgyrus zusätzlich quer verlaufende Windungen sichtbar.

32. Egészen más képet mutat a hátsó pólust alkotó occipitalis lebeny, amelynek lateralis barázda- és tekervénymintázata különösen nagy egyéni változatosságot mutat. – Ein deutlich anderes Bild bietet der den hinteren Pol bildende Okzipitallappen, dessen laterales Furchen- und Windungsmuster besonders große individuelle Unterschiede zeigt.

33. Emiatt ezen a felszínen kevesebb olyan állandó sulcus található, amely valamennyi agyban ugyanolyan megbízhatóan használható lenne anatómiai tájékozódásra. – Deshalb finden sich auf dieser Fläche weniger konstante Sulci, die in jedem Gehirn gleichermaßen zuverlässig zur anatomischen Orientierung verwendet werden könnten.

34. Medialisan viszont a mély sulcus parietooccipitalis feltűnő és megbízható határképlet, amely jelentős szakaszon választja el a parietalis és occipitalis lebenyt. – Medial bildet dagegen der tiefe Sulcus parietooccipitalis eine auffällige und zuverlässige Grenze, die Parietal- und Okzipitallappen über eine größere Strecke trennt.

35. Ettől nem messze a sulcus calcarinus nagyjából vízszintesen halad hátrafelé, miközben az occipitalis lebeny medialis felszínének fontos tagolását hozza létre. – Nicht weit davon zieht der Sulcus calcarinus ungefähr horizontal nach hinten und schafft dabei eine wichtige Gliederung der medialen Okzipitalfläche.

36. A parietooccipitalis és calcarinus barázda által közrefogott háromszögletű kérgi terület a cuneus, amelynek csúcsa a két sulcus találkozása felé mutat. – Das zwischen Parietooccipital- und Calcarinafurche eingeschlossene dreieckige Kortexgebiet ist der Cuneus, dessen Spitze zum Zusammentreffen der beiden Sulci gerichtet ist.

37. Közvetlenül a sulcus calcarinus alatt húzódik a gyrus lingualis, amely előrefelé az inferomedialis felszín további occipitotemporalis képleteivel kerül folytonosságba. – Unmittelbar unterhalb des Sulcus calcarinus verläuft der Gyrus lingualis, der nach vorn kontinuierlich in weitere okzipitotemporale Strukturen der inferomedialen Fläche übergeht.

38. A medialis felszín vizsgálatakor a corpus callosum szolgál központi tájékozódási képletként, amelynek felső kontúrját ívesen követi a sulcus corporis callosi. – Bei der Betrachtung der medialen Fläche dient das Corpus callosum als zentrale Orientierungsstruktur, dessen obere Kontur bogenförmig vom Sulcus corporis callosi begleitet wird.

39. Valamivel távolabb ugyancsak íves pályát ír le a sulcus cinguli, így közte és a kérgestest barázdája között hosszú tekervény alakul ki. – Etwas weiter entfernt beschreibt auch der Sulcus cinguli einen bogenförmigen Verlauf, sodass zwischen ihm und der Balkenfurche eine lange Windung entsteht.

40. Ezt, a corpus callosum fölött és körülötte húzódó kérgi képletet gyrus cingulinak nevezzük, amely hátul fokozatosan lefelé és előrefelé fordul. – Diese oberhalb und um das Corpus callosum verlaufende Kortexstruktur wird Gyrus cinguli genannt und biegt hinten allmählich nach unten und vorn um.

41. A sulcus cinguli fölötti széles területen már a frontalis és parietalis lebeny medialis kérgi részei húzódnak egészen a félteke felső széléig. – In dem breiten Gebiet oberhalb des Sulcus cinguli erstrecken sich die medialen Kortexanteile von Frontal- und Parietallappen bis zum oberen Hemisphärenrand.

42. Ott, ahol a sulcus centralis eléri a medialis felszín környezetét, a lobulus paracentralis egyesíti a precentralis és postcentralis tekervény folytatásait. – Dort, wo der Sulcus centralis die mediale Fläche erreicht, vereinigt der Lobulus paracentralis die medialen Fortsetzungen von Präzentral- und Postzentralgyrus.

43. A lobulus paracentralis mögött elterülő, nagyjából négyszögletes precuneust elöl a sulcus marginalis, hátul pedig a mély sulcus parietooccipitalis határolja. – Der hinter dem Lobulus paracentralis gelegene, annähernd viereckige Precuneus wird vorne vom Sulcus marginalis und hinten vom tiefen Sulcus parietooccipitalis begrenzt.

44. Az alsó felszínre áttérve az orbiták fölötti frontalis kéreg több orbitális tekervényre oszlik, amelyek között gyakran H alakú barázdarendszer figyelhető meg. – Beim Übergang zur Unterfläche gliedert sich der über den Orbitae gelegene Frontalkortex in mehrere orbitale Windungen mit einem häufig H-förmigen Furchensystem.

45. Medialis helyzetben ezzel szemben a gyrus rectus húzódik, amelyet oldalról a sulcus olfactorius választ el a szomszédos orbitális tekervényektől. – In medialer Lage verläuft dagegen der Gyrus rectus, der lateral durch den Sulcus olfactorius von den benachbarten orbitalen Windungen getrennt wird.

46. Hátrafelé haladva az alsó hemisphaeriumfelszínen egyre inkább hosszanti occipitotemporalis barázdák és tekervények kerülnek előtérbe, amelyek több lebeny területén is követhetők. – Nach hinten treten auf der unteren Hemisphärenfläche zunehmend längsgerichtete okzipitotemporale Furchen und Windungen hervor, die über mehrere Lappengebiete verfolgt werden können.

47. A sulcus collateralis medialis oldalán fekvő gyrus parahippocampalis előrefelé fokozatosan beszűkül és kampószerűen meghajlik, létrehozva az uncus jellegzetes alakját. – Der medial des Sulcus collateralis gelegene Gyrus parahippocampalis verengt sich nach vorn und krümmt sich hakenförmig zum charakteristisch geformten Uncus.

48. Mivel különösen a kisebb sulcusok lefutása jelentősen eltérhet az egyes emberek között, az anatómiai azonosítást célszerű mindig a nagyobb barázdákkal kezdeni. – Da besonders der Verlauf kleinerer Sulci zwischen einzelnen Menschen erheblich variieren kann, sollte die anatomische Identifikation stets mit den größeren Furchen beginnen.

49. Ha először a sulcus centralist, lateralist, parietooccipitalist és calcarinust keressük meg, ezekhez viszonyítva a környező lebenyek és tekervények jóval könnyebben meghatározhatók. – Werden zunächst Sulcus centralis, lateralis, parietooccipitalis und calcarinus aufgesucht, lassen sich die umliegenden Lappen und Windungen wesentlich leichter zuordnen.

50. Végül csak a lateralis, medialis és basalis felszínek együttes térbeli áttekintése mutatja meg, miként alkotnak a változatos barázdák rendezett anatómiai rendszert. – Erst die gemeinsame räumliche Betrachtung der lateralen, medialen und basalen Flächen zeigt schließlich, wie die vielfältigen Furchen ein geordnetes anatomisches System bilden.

——————————————————-

Version 2

1. Kívülről szemlélve a nagyagy két hatalmas féltekéből áll, amelyek felszínét szabálytalanul kanyargó barázdák és közöttük kiemelkedő tekervények rendkívül változatos rendszere tagolja. – Von außen betrachtet besteht das Großhirn aus zwei mächtigen Hemisphären, deren Oberfläche durch unregelmäßig verlaufende Furchen und dazwischen hervortretende Windungen außerordentlich vielfältig gegliedert wird.

2. A számos felszíni redő kialakulása jelentősen megnöveli az agykéreg rendelkezésére álló területet anélkül, hogy a koponya térfogatának hasonló mértékben növekednie kellene. – Die Ausbildung zahlreicher Oberflächenfalten vergrößert die für die Großhirnrinde verfügbare Fläche erheblich, ohne dass das Schädelvolumen in entsprechendem Ausmaß zunehmen müsste.

3. Mélyen a két félteke között húzódik a fissura longitudinalis cerebri, amely a jobb és bal nagyagyféltekét szinte teljes hosszában elválasztja egymástól. – Tief zwischen beiden Hemisphären verläuft die Fissura longitudinalis cerebri, welche die rechte und linke Großhirnhemisphäre nahezu über ihre gesamte Länge voneinander trennt.

4. A hosszanti hasadék mélyén azonban commissuralis rostkötegek, mindenekelőtt a kérgestest teremtenek kapcsolatot a két félteke megfelelő kérgi területei között. – In der Tiefe der Längsspalte stellen jedoch kommissurale Faserbündel, insbesondere der Balken, Verbindungen zwischen entsprechenden Kortexgebieten beider Hemisphären her.

5. Egy nagyagyféltekén három alapvető felszínt különíthetünk el: a domború felső-oldalsó, a középvonal felé tekintő medialis és az alsó, basalis felszínt. – An jeder Großhirnhemisphäre lassen sich drei grundlegende Flächen unterscheiden: die konvexe superolaterale, die zur Mittellinie gerichtete mediale und die untere basale Fläche.

6. E felszínek találkozásánál felső, alsó-oldalsó és alsó-medialis szélek rajzolódnak ki, amelyek különösen preparátumokon és metszeti anatómiai tájékozódáskor használhatók jól. – An den Übergängen dieser Flächen entstehen obere, inferolaterale und inferomediale Ränder, die sich besonders an Präparaten und bei der schnittanatomischen Orientierung gut erkennen lassen.

7. Nem minden barázda azonos mélységű vagy állandóságú, ezért a nagyobb, rendszeresen előforduló sulcusokat kisebb és egyénenként jelentősen változó másodlagos barázdák egészítik ki. – Nicht jede Furche besitzt dieselbe Tiefe oder Konstanz, weshalb größere regelmäßig auftretende Sulci durch kleinere und individuell deutlich variable sekundäre Furchen ergänzt werden.

8. Anatómiai tájékozódás szempontjából különösen fontos a sulcus centralis, amely a homloklebeny és a fali lebeny közötti egyik legmegbízhatóbb felszíni határvonalat alkotja. – Für die anatomische Orientierung ist besonders der Sulcus centralis wichtig, der eine der zuverlässigsten Oberflächengrenzen zwischen Stirn- und Scheitellappen bildet.

9. A félteke felső szélétől lefelé és kissé előrefelé futó központi barázda rendszerint nem éri el közvetlenül az oldalsó barázdát, bár ahhoz közel végződik. – Die vom oberen Hemisphärenrand nach unten und leicht nach vorn verlaufende Zentralfurche erreicht die Seitenfurche gewöhnlich nicht unmittelbar, endet jedoch in deren Nähe.

10. Közvetlenül a sulcus centralis előtt húzódik a gyrus precentralis, amelyet elöl többnyire a sulcus precentralis különít el a homloklebeny további tekervényeitől. – Unmittelbar vor dem Sulcus centralis liegt der Gyrus precentralis, der nach vorn meist durch den Sulcus precentralis von den übrigen Stirnhirnwindungen abgegrenzt wird.

11. A központi barázda mögött ezzel párhuzamosan a gyrus postcentralis helyezkedik el, amelynek hátsó határát rendszerint a sulcus postcentralis jelöli ki. – Hinter der Zentralfurche liegt parallel dazu der Gyrus postcentralis, dessen hintere Grenze gewöhnlich durch den Sulcus postcentralis markiert wird.

12. Lefelé haladva a félteke oldalsó felszínén egy mély és jellegzetes hasadék, a sulcus lateralis választja el a halántéklebenyt a fölötte elhelyezkedő területektől. – Weiter nach unten trennt auf der lateralen Hemisphärenfläche eine tiefe und charakteristische Furche, der Sulcus lateralis, den Temporallappen von den darüberliegenden Gebieten.

13. A Sylvius-ároknak is nevezett oldalsó barázda elülső szakaszán több ágra oszolhat, amelyek fontos tájékozódási pontokat képeznek az alsó homloktekervény területén. – Die auch als Sylvische Furche bezeichnete Seitenfurche kann sich vorne in mehrere Äste aufteilen, die wichtige Orientierungspunkte im Bereich der unteren Stirnwindung bilden.

14. Mélyen a sulcus lateralis szélei alatt rejtőzik az insula, amelyet csak a környező frontalis, parietalis és temporalis operculumok széthúzása után lehet teljesen megtekinteni. – Tief unter den Rändern des Sulcus lateralis liegt die Insula verborgen, die erst nach Auseinanderziehen der umgebenden frontalen, parietalen und temporalen Opercula vollständig sichtbar wird.

15. Az insula felszínét saját rövidebb és hosszabb tekervényei tagolják, miközben környezetét egy körkörösen futó barázda, a sulcus circularis insulae határolja. – Die Oberfläche der Insula wird durch eigene kürzere und längere Windungen gegliedert, während ihre Umgebung durch die ringförmig verlaufende Furche Sulcus circularis insulae begrenzt wird.

16. A sulcus centralis és a sulcus lateralis segítségével a félteke felső-oldalsó felszínén jól elkülöníthetők egymástól a frontalis, parietalis és temporalis lebeny fő területei. – Mithilfe von Sulcus centralis und Sulcus lateralis lassen sich auf der superolateralen Hemisphärenfläche die Hauptgebiete von Frontal-, Parietal- und Temporallappen gut voneinander abgrenzen.

17. Elöl, a frontalis pólus és a központi barázda között terül el a homloklebeny, amelynek felszínét több hosszanti barázda és nagyobb tekervény tagolja. – Vorn zwischen Frontalpol und Zentralfurche erstreckt sich der Stirnlappen, dessen Oberfläche durch mehrere längs verlaufende Furchen und größere Windungen gegliedert wird.

18. A gyrus precentralis előtt elhelyezkedő területet a sulcus frontalis superior és inferior három hosszanti tekervényre, felső, középső és alsó homloktekervényre osztja. – Das vor dem Gyrus precentralis gelegene Gebiet wird durch Sulcus frontalis superior und inferior in drei längs verlaufende Windungen, den oberen, mittleren und unteren Stirngyrus, gegliedert.

19. Legfelül a gyrus frontalis superior húzódik, amely a félteke felső szélén át a medialis felszínre is folytatódik, ezért oldalnézetben csak részben látható. – Am weitesten oben verläuft der Gyrus frontalis superior, der über den oberen Hemisphärenrand auf die mediale Fläche übergeht und deshalb in Seitenansicht nur teilweise sichtbar ist.

20. Alatta a széles gyrus frontalis medius található, amelynek alakját és kisebb barázdáit jelentős egyéni változatosság jellemzi. – Darunter liegt der breite Gyrus frontalis medius, dessen Form und kleinere Furchen eine beträchtliche individuelle Variabilität aufweisen.

21. Közvetlenül a sulcus lateralis fölött húzódik a gyrus frontalis inferior, amelyet az oldalsó barázda elülső ágai több anatómiailag elkülöníthető részre tagolnak. – Unmittelbar oberhalb des Sulcus lateralis verläuft der Gyrus frontalis inferior, der durch die vorderen Äste der Seitenfurche in mehrere anatomisch unterscheidbare Abschnitte gegliedert wird.

22. Ezen a tekervényen klasszikusan pars orbitalis, pars triangularis és pars opercularis különíthető el, amelyek határait elsősorban a környező barázdák lefutása jelöli. – An dieser Windung werden klassischerweise Pars orbitalis, Pars triangularis und Pars opercularis unterschieden, deren Grenzen hauptsächlich durch den Verlauf der umgebenden Furchen bestimmt werden.

23. A sulcus centralis mögött kezdődő fali lebeny felső-oldalsó felszínét a postcentralis tekervény mellett több nagyobb parietalis terület alkotja. – Der hinter dem Sulcus centralis beginnende Scheitellappen wird auf seiner superolateralen Fläche neben dem postzentralen Gyrus von mehreren größeren parietalen Gebieten gebildet.

24. A sulcus intraparietalis nagyjából hosszanti irányban futva felső és alsó fali lebenykére osztja a postcentralis barázda mögötti parietalis kérget. – Der ungefähr längs verlaufende Sulcus intraparietalis gliedert den hinter der Postzentralfurche gelegenen Parietalkortex in ein oberes und ein unteres Scheitelläppchen.

25. A lobulus parietalis superior a félteke felső széléig terjed, majd ezen keresztül részben a medialis felszínen elhelyezkedő precuneusba folytatódik. – Der Lobulus parietalis superior reicht bis zum oberen Hemisphärenrand und setzt sich darüber teilweise in den auf der medialen Fläche gelegenen Precuneus fort.

26. Az alsó fali lebenyke két jellegzetes tekervényt foglal magában, amelyek közül a gyrus supramarginalis az oldalsó barázda hátsó vége körül ível. – Das untere Scheitelläppchen umfasst zwei charakteristische Windungen, von denen sich der Gyrus supramarginalis bogenförmig um das hintere Ende der Seitenfurche legt.

27. Hátrébb a gyrus angularis következik, amely rendszerint a sulcus temporalis superior hátsó végének környezetében görbül a szomszédos kérgi területek közé. – Weiter hinten folgt der Gyrus angularis, der sich gewöhnlich um das hintere Ende des Sulcus temporalis superior zwischen benachbarte Kortexgebiete herumlegt.

28. A félteke alsó-oldalsó részét elfoglaló halántéklebenyt felül a sulcus lateralis határolja, hátulsó átmenete azonban kevésbé élesen különül el a parietalis és occipitalis területektől. – Der den inferolateralen Hemisphärenabschnitt einnehmende Temporallappen wird oben vom Sulcus lateralis begrenzt, während sein hinterer Übergang zu Parietal- und Okzipitalgebieten weniger scharf ausgeprägt ist.

29. Oldalsó felszínén két hosszanti barázda, a sulcus temporalis superior és inferior három nagy tekervényt különít el egymástól. – Auf seiner lateralen Fläche trennen zwei längs verlaufende Furchen, der Sulcus temporalis superior und inferior, drei große Windungen voneinander.

30. Legfelül a gyrus temporalis superior fekszik közvetlenül a Sylvius-árok alatt, míg alatta a középső és az alsó halántéktekervény húzódik. – Am weitesten oben liegt unmittelbar unter der Sylvischen Furche der Gyrus temporalis superior, darunter verlaufen die mittlere und die untere Schläfenwindung.

31. Ha az oldalsó barázdát szétnyitjuk, a felső temporalis tekervény rejtett felszínén további harántirányú tekervények válnak láthatóvá. – Öffnet man die Seitenfurche, werden auf der verborgenen Oberfläche des oberen Temporalgyrus weitere quer verlaufende Windungen sichtbar.

32. A félteke hátsó pólusát alkotó occipitalis lebeny külső felszínén a barázdák és tekervények elrendeződése rendszerint változatosabb, mint a frontalis vagy temporalis lebenyben. – Auf der äußeren Oberfläche des den hinteren Hemisphärenpol bildenden Okzipitallappens ist die Anordnung von Furchen und Windungen meist variabler als im Frontal- oder Temporallappen.

33. Emiatt a nyakszirti lebeny lateralis felszínén kevés olyan állandó barázda található, amely valamennyi agyban ugyanolyan megbízható tájékozódási pontként szolgálna. – Deshalb finden sich auf der lateralen Fläche des Okzipitallappens nur wenige konstante Furchen, die in jedem Gehirn als gleichermaßen zuverlässige Orientierungspunkte dienen könnten.

34. A medialis felszínen ezzel szemben a sulcus parietooccipitalis mély barázdaként jól felismerhető, és jelentős részben elválasztja egymástól a parietalis és occipitalis lebenyt. – Auf der medialen Fläche ist dagegen der tiefe Sulcus parietooccipitalis gut erkennbar und trennt den Parietal- vom Okzipitallappen über einen wesentlichen Abschnitt voneinander.

35. Ehhez közel fut a sulcus calcarinus, amely nagyjából vízszintes irányban halad az occipitalis lebeny medialis felszínén, és két jellegzetes kérgi területet választ el. – In seiner Nähe verläuft der Sulcus calcarinus ungefähr horizontal über die mediale Fläche des Okzipitallappens und trennt dort zwei charakteristische Kortexgebiete.

36. A parietooccipitalis és calcarinus barázda között háromszögletű terület, a cuneus helyezkedik el, amely csúcsával nagyjából a két sulcus találkozási pontja felé irányul. – Zwischen Parietooccipital- und Calcarinafurche liegt das dreieckige Gebiet des Cuneus, dessen Spitze ungefähr zum Zusammentreffen beider Sulci gerichtet ist.

37. A sulcus calcarinus alatt elhelyezkedő gyrus lingualis előrefelé az alsó medialis felszín további occipitotemporalis képleteibe folytatódik. – Unterhalb des Sulcus calcarinus liegt der Gyrus lingualis, der nach vorn in weitere okzipitotemporale Strukturen der inferomedialen Fläche übergeht.

38. A nagyagyfélteke medialis felszínének központi tájékozódási képlete a corpus callosum, amelyet felülről ívesen követ a sulcus corporis callosi. – Eine zentrale Orientierungsstruktur der medialen Großhirnfläche ist das Corpus callosum, dem oberhalb bogenförmig der Sulcus corporis callosi folgt.

39. Ettől kissé távolabb, szintén íves lefutással húzódik a sulcus cinguli, így a két barázda között hosszú, keskeny kérgi tekervény rajzolódik ki. – Etwas weiter entfernt verläuft ebenfalls bogenförmig der Sulcus cinguli, sodass zwischen beiden Furchen eine lange schmale Kortexwindung entsteht.

40. Ezt a kérgestestet körülölelő tekervényt gyrus cingulinak nevezzük, amely hátul a corpus callosum spleniuma mögött fokozatosan az alsó medialis felszín felé fordul. – Diese den Balken umgebende Windung wird Gyrus cinguli genannt und biegt hinter dem Splenium des Corpus callosum allmählich zur inferomedialen Fläche um.

41. A gyrus cinguli fölött, a sulcus cinguli és a félteke felső széle között a frontalis és parietalis lebeny medialis kérgi területei helyezkednek el. – Oberhalb des Gyrus cinguli liegen zwischen Sulcus cinguli und oberem Hemisphärenrand die medialen Kortexgebiete von Frontal- und Parietallappen.

42. A sulcus centralis medialis végének környezetében kialakuló lobulus paracentralis részben a precentralis, részben a postcentralis tekervény medialis folytatását tartalmazza. – Der im Bereich des medialen Endes des Sulcus centralis gelegene Lobulus paracentralis enthält teilweise die medialen Fortsetzungen von Präzentral- und Postzentralgyrus.

43. Mögötte a nagyjából négyszögletes precuneus terül el, amelyet elöl a sulcus marginalis, hátul pedig a mély sulcus parietooccipitalis határol. – Dahinter erstreckt sich der ungefähr viereckige Precuneus, der vorne vom Sulcus marginalis und hinten vom tiefen Sulcus parietooccipitalis begrenzt wird.

44. Az alsó felszínen az orbiták fölött fekvő frontalis kéreg több orbitális tekervényre tagolódik, amelyek között szabálytalan, gyakran H-alakú barázdarendszer húzódik. – Auf der Unterfläche gliedert sich der über den Orbitae gelegene Frontalkortex in mehrere orbitale Windungen, zwischen denen ein unregelmäßiges, häufig H-förmiges Furchensystem verläuft.

45. Medialisabban, a frontalis lebeny alsó felszínén a gyrus rectus húzódik, amelyet oldalról a szaglóbarázda választ el a szomszédos orbitális kéregtől. – Weiter medial verläuft auf der Unterfläche des Frontallappens der Gyrus rectus, der lateral durch die Riechfurche vom benachbarten Orbitalkortex getrennt wird.

46. Hátrafelé haladva az alsó felszín temporalis részén hosszanti occipitotemporalis tekervények és barázdák jelennek meg, amelyek részben az occipitalis lebenybe is folytatódnak. – Nach hinten erscheinen auf dem temporalen Anteil der Unterfläche längs verlaufende okzipitotemporale Windungen und Furchen, die teilweise bis in den Okzipitallappen weiterziehen.

47. A sulcus collateralis medialis oldalán található parahippocampalis tekervény előrefelé kampószerűen görbül, és elülső végén az uncus jellegzetes képletét hozza létre. – Medial des Sulcus collateralis liegt der Gyrus parahippocampalis, der sich nach vorn hakenförmig krümmt und an seinem vorderen Ende die charakteristische Struktur des Uncus bildet.

48. Mivel a kisebb sulcusok és gyri lefutása jelentős egyéni különbségeket mutathat, anatómiai azonosításkor célszerű először a nagy, állandóbb barázdákból kiindulni. – Da Verlauf und Ausbildung kleinerer Sulci und Gyri erhebliche individuelle Unterschiede zeigen können, sollte die anatomische Identifikation zunächst von den größeren und konstanteren Furchen ausgehen.

49. Különösen a sulcus centralis, a sulcus lateralis, a sulcus parietooccipitalis és a sulcus calcarinus felismerése teszi lehetővé, hogy a környező lebenyeket és tekervényeket rendszeresen meghatározzuk. – Besonders die Identifikation von Sulcus centralis, Sulcus lateralis, Sulcus parietooccipitalis und Sulcus calcarinus ermöglicht eine systematische Zuordnung der umgebenden Lappen und Windungen.

50. Csak a lateralis, medialis és basalis felszín barázdáinak térbeli összefüggéseit együtt követve válik érthetővé a nagyagyfélteke erősen redőzött, mégis szabályosan felépülő felszíni anatómiája. – Erst wenn die räumlichen Beziehungen der Furchen auf lateraler, medialer und basaler Fläche gemeinsam verfolgt werden, wird die stark gefaltete und dennoch geordnet aufgebaute Oberflächenanatomie der Großhirnhemisphäre verständlich.