7.3.1 – A jobb pitvar és a jobb kamra – Rechter Vorhof und rechte Kammer
1. A jobb szívfél a nagyvérkörből visszatérő, oxigénben szegény vért fogadja be, majd a tüdőkeringés felé továbbítja. – Die rechte Herzhälfte nimmt das aus dem Körperkreislauf zurückkehrende sauerstoffarme Blut auf und leitet es anschließend in den Lungenkreislauf weiter.
2. Felső üregét a jobb pitvar (atrium dextrum), alsó és elülső részét pedig a jobb kamra (ventriculus dexter) alkotja. – Seine obere Höhle bildet der rechte Vorhof (Atrium dextrum), während der untere und vordere Abschnitt von der rechten Kammer (Ventriculus dexter) eingenommen wird.
3. A vékony falú jobb pitvar a szív alapján helyezkedik el, és külső felszínének jelentős része jobbra tekint. – Der dünnwandige rechte Vorhof liegt an der Herzbasis, wobei ein großer Teil seiner Außenfläche nach rechts gerichtet ist.
4. Üregébe felülről a felső üres véna (vena cava superior), alulról pedig az alsó üres véna (vena cava inferior) nyílik. – In seine Höhle mündet von oben die obere Hohlvene (Vena cava superior) und von unten die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
5. A két nagy véna szájadéka között húzódó, sima felszínű hátsó falszakaszt vénás öbölnek (sinus venarum cavarum) nevezzük. – Der zwischen den Mündungen der beiden großen Venen gelegene glattwandige hintere Wandabschnitt wird als Hohlvenensinus (Sinus venarum cavarum) bezeichnet.
6. Mivel ez a terület fejlődéstanilag a jobb szarvú vénás öbölből származik, belső felszíne eltér a pitvar eredeti részének szerkezetétől. – Da dieser Bereich entwicklungsgeschichtlich aus dem rechten Horn des Venensinus hervorgeht, unterscheidet sich seine Innenfläche vom ursprünglichen Anteil des Vorhofs.
7. A sima és az egyenetlen felszínű pitvari részeket belül egy függőleges izomléc, a határléc (crista terminalis) választja el. – Die glatten und unebenen Abschnitte des Vorhofs werden innen durch eine senkrechte Muskelleiste, die Crista terminalis, voneinander getrennt.
8. Ennek külső megfelelője a felső és az alsó üres véna között húzódó, sekély határbarázda (sulcus terminalis). – Ihr äußeres Gegenstück ist die zwischen oberer und unterer Hohlvene verlaufende flache Grenzfurche (Sulcus terminalis).
9. A határléctől előrefelé párhuzamos izomgerendák, a fésűizmok (musculi pectinati) emelkednek a pitvar üregébe. – Von der Crista terminalis ziehen nach vorn parallele Muskelbalken, die Kamm-Muskeln (Musculi pectinati), in die Vorhofhöhle vor.
10. Különösen fejlettek ezek a jobb fülcsében (auricula dextra), amely zsákszerűen nyúlik előre a felszálló aorta jobb oldalán. – Besonders kräftig sind sie im rechten Herzohr (Auricula dextra), das sich sackförmig an der rechten Seite der aufsteigenden Aorta nach vorn erstreckt.
11. A fülcse növeli a pitvar befogadóképességét, szabálytalan belső felszínét pedig csaknem teljesen fésűizmok borítják. – Das Herzohr vergrößert das Aufnahmevermögen des Vorhofs; seine unregelmäßige Innenfläche ist nahezu vollständig von Kamm-Muskeln bedeckt.
12. A pitvar hátsó-alsó részébe nyílik a koszorúér-öböl (sinus coronarius), amely a szív saját vénás vérének legnagyobb részét vezeti el. – In den hinteren unteren Vorhofabschnitt mündet der Koronarsinus (Sinus coronarius), der den größten Teil des venösen Blutes des Herzens ableitet.
13. Szájadékát gyakran egy félhold alakú endocardiumredő, a koszorúér-öböl billentyűje (valvula sinus coronarii) határolja. – Seine Mündung wird häufig von einer halbmondförmigen Endokardfalte, der Klappe des Koronarsinus (Valvula sinus coronarii), begrenzt.
14. Az alsó üres véna nyílásának elülső peremén szintén található egy változó nagyságú redő, a vena cava inferior billentyűje. – Am vorderen Rand der Mündung der unteren Hohlvene liegt ebenfalls eine unterschiedlich große Falte, die Klappe der Vena cava inferior.
15. Magzati korban ez a redő az alsó üres vénából érkező vért a pitvari sövényben lévő ovális nyílás felé irányítja. – Während der Fetalzeit lenkt diese Falte das aus der unteren Hohlvene kommende Blut zur ovalen Öffnung in der Vorhofscheidewand.
16. A jobb pitvar mediális falát a pitvari sövény (septum interatriale) alkotja, amely elválasztja egymástól a két pitvar üregét. – Die mediale Wand des rechten Vorhofs wird von der Vorhofscheidewand (Septum interatriale) gebildet, welche die beiden Vorhofhöhlen voneinander trennt.
17. Alsó részén sekély, ovális bemélyedés, az ovális árok (fossa ovalis) látható, amelyet kiemelkedő perem vesz körül. – In ihrem unteren Abschnitt ist eine flache ovale Vertiefung, die Fossa ovalis, sichtbar, die von einem vorspringenden Rand umgeben wird.
18. Az ovális árok vékony feneke a magzati ovális nyílást lezáró sövényrész maradványa. – Der dünne Boden der Fossa ovalis ist der Überrest des Scheidewandanteils, der das fetale Foramen ovale verschließt.
19. Elöl és lefelé a jobb pitvar a jobb pitvar-kamrai szájadékon (ostium atrioventriculare dextrum) keresztül közlekedik a jobb kamrával. – Nach vorn und unten steht der rechte Vorhof über die rechte Vorhof-Kammer-Öffnung (Ostium atrioventriculare dextrum) mit der rechten Kammer in Verbindung.
20. A tág szájadékot a háromhegyű billentyű zárja, amely diasztoléban megnyílik, és lehetővé teszi a kamra telődését. – Die weite Öffnung wird von der Trikuspidalklappe verschlossen, die sich während der Diastole öffnet und die Füllung der Kammer ermöglicht.
21. A jobb kamra a szív elülső felszínének legnagyobb részét képezi, miközben ürege keresztmetszetben félhold alakú. – Die rechte Kammer bildet den größten Teil der Vorderfläche des Herzens, während ihre Höhle im Querschnitt halbmondförmig erscheint.
22. Félhold alakja abból adódik, hogy a jobb kamra ürege részben körülöleli a kör keresztmetszetű, vastag falú bal kamrát. – Ihre Halbmondform entsteht dadurch, dass die rechte Kammer die rundliche, dickwandige linke Kammer teilweise umgreift.
23. Noha fala jóval vastagabb a pitvarénál, csupán körülbelül harmada a bal kamra falvastagságának. – Obwohl ihre Wand deutlich kräftiger als die des Vorhofs ist, erreicht sie nur etwa ein Drittel der Wandstärke der linken Kammer.
24. Ez a különbség megfelel annak, hogy a jobb kamrának a kis ellenállású tüdőkeringésbe kell továbbítania a vért. – Dieser Unterschied entspricht der Aufgabe der rechten Kammer, das Blut in den widerstandsarmen Lungenkreislauf zu befördern.
25. Belső terében beáramlási és kiáramlási szakasz különíthető el, amelyek egymással tompaszöget bezárva kapcsolódnak össze. – In ihrem Innenraum lassen sich ein Einstrom- und ein Ausstromabschnitt unterscheiden, die in einem stumpfen Winkel ineinander übergehen.
26. A pitvar-kamrai szájadék alatt fekvő beáramlási rész felszíne egyenetlen, mert húsos gerendák (trabeculae carneae) emelkednek ki belőle. – Der unterhalb der Vorhof-Kammer-Öffnung gelegene Einstromabschnitt besitzt eine unebene Oberfläche, da aus ihm Fleischbalken (Trabeculae carneae) vorspringen.
27. Egyes húsos gerendák teljes hosszukkal a falhoz simulnak, mások hídszerűen ívelnek át az üreg egy-egy szakasza fölött. – Einige Fleischbalken liegen mit ihrer gesamten Länge der Wand an, andere überspannen einzelne Abschnitte der Höhle brückenartig.
28. A legösszetettebb gerendák egyik végükkel a kamrafalhoz rögzülnek, szabad végükből pedig papilláris izmok emelkednek ki. – Die komplexesten Balken sind mit einem Ende an der Kammerwand befestigt, während aus ihrem freien Ende Papillarmuskeln hervortreten.
29. A jobb kamrában rendszerint elülső, hátsó és sövényi papilláris izom különíthető el, bár méretük és számuk egyénileg változhat. – In der rechten Kammer werden gewöhnlich ein vorderer, hinterer und septaler Papillarmuskel unterschieden, obwohl ihre Größe und Anzahl individuell variieren können.
30. Csúcsaikról ínhúrok (chordae tendineae) indulnak, amelyek a háromhegyű billentyű vitorláinak szabad széléhez és kamrai felszínéhez rögzülnek. – Von ihren Spitzen ziehen Sehnenfäden (Chordae tendineae) zu den freien Rändern und den Kammerflächen der Segel der Trikuspidalklappe.
31. A sövény és az elülső papilláris izom között gyakran vastag izomköteg, a sövény-széli gerenda (trabecula septomarginalis) feszül. – Zwischen der Scheidewand und dem vorderen Papillarmuskel verläuft häufig ein kräftiges Muskelbündel, die Trabecula septomarginalis.
32. Ez a moderátorkötegnek is nevezett képlet a jobb Tawara-szár rostjainak egy részét vezeti az elülső kamrafalhoz. – Diese auch Moderatorband genannte Struktur leitet einen Teil der Fasern des rechten Tawara-Schenkels zur vorderen Kammerwand.
33. A kiáramlási szakasz felfelé és balra tölcsérszerűen keskenyedik, belső felszíne pedig lényegesen simább a beáramlási résznél. – Der Ausstromabschnitt verengt sich trichterförmig nach oben und links; seine Innenfläche ist wesentlich glatter als die des Einstrombereichs.
34. Ezt a sima falú részt artériás kúpnak (conus arteriosus) vagy infundibulumnak nevezzük, amely a tüdőtörzs szájadékához vezet. – Dieser glattwandige Abschnitt wird als Conus arteriosus oder Infundibulum bezeichnet und führt zur Öffnung des Truncus pulmonalis.
35. A tüdőbillentyűn át kilökött vér a tüdőtörzsbe jut, így a jobb kamra kiáramlási pályájával megkezdődik a kisvérkör. – Das durch die Pulmonalklappe ausgeworfene Blut gelangt in den Truncus pulmonalis, sodass mit der Ausstrombahn der rechten Kammer der Lungenkreislauf beginnt.
(aufklappen)magyar
1. A jobb szívfél a nagyvérkörből visszatérő, oxigénben szegény vért fogadja be, majd a tüdőkeringés felé továbbítja.
2. Felső üregét a jobb pitvar (atrium dextrum), alsó és elülső részét pedig a jobb kamra (ventriculus dexter) alkotja.
3. A vékony falú jobb pitvar a szív alapján helyezkedik el, és külső felszínének jelentős része jobbra tekint.
4. Üregébe felülről a felső üres véna (vena cava superior), alulról pedig az alsó üres véna (vena cava inferior) nyílik.
5. A két nagy véna szájadéka között húzódó, sima felszínű hátsó falszakaszt vénás öbölnek (sinus venarum cavarum) nevezzük.
6. Mivel ez a terület fejlődéstanilag a jobb szarvú vénás öbölből származik, belső felszíne eltér a pitvar eredeti részének szerkezetétől.
7. A sima és az egyenetlen felszínű pitvari részeket belül egy függőleges izomléc, a határléc (crista terminalis) választja el.
8. Ennek külső megfelelője a felső és az alsó üres véna között húzódó, sekély határbarázda (sulcus terminalis).
9. A határléctől előrefelé párhuzamos izomgerendák, a fésűizmok (musculi pectinati) emelkednek a pitvar üregébe.
10. Különösen fejlettek ezek a jobb fülcsében (auricula dextra), amely zsákszerűen nyúlik előre a felszálló aorta jobb oldalán.
11. A fülcse növeli a pitvar befogadóképességét, szabálytalan belső felszínét pedig csaknem teljesen fésűizmok borítják.
12. A pitvar hátsó-alsó részébe nyílik a koszorúér-öböl (sinus coronarius), amely a szív saját vénás vérének legnagyobb részét vezeti el.
13. Szájadékát gyakran egy félhold alakú endocardiumredő, a koszorúér-öböl billentyűje (valvula sinus coronarii) határolja.
14. Az alsó üres véna nyílásának elülső peremén szintén található egy változó nagyságú redő, a vena cava inferior billentyűje.
15. Magzati korban ez a redő az alsó üres vénából érkező vért a pitvari sövényben lévő ovális nyílás felé irányítja.
16. A jobb pitvar mediális falát a pitvari sövény (septum interatriale) alkotja, amely elválasztja egymástól a két pitvar üregét.
17. Alsó részén sekély, ovális bemélyedés, az ovális árok (fossa ovalis) látható, amelyet kiemelkedő perem vesz körül.
18. Az ovális árok vékony feneke a magzati ovális nyílást lezáró sövényrész maradványa.
19. Elöl és lefelé a jobb pitvar a jobb pitvar-kamrai szájadékon (ostium atrioventriculare dextrum) keresztül közlekedik a jobb kamrával.
20. A tág szájadékot a háromhegyű billentyű zárja, amely diasztoléban megnyílik, és lehetővé teszi a kamra telődését.
21. A jobb kamra a szív elülső felszínének legnagyobb részét képezi, miközben ürege keresztmetszetben félhold alakú.
22. Félhold alakja abból adódik, hogy a jobb kamra ürege részben körülöleli a kör keresztmetszetű, vastag falú bal kamrát.
23. Noha fala jóval vastagabb a pitvarénál, csupán körülbelül harmada a bal kamra falvastagságának.
24. Ez a különbség megfelel annak, hogy a jobb kamrának a kis ellenállású tüdőkeringésbe kell továbbítania a vért.
25. Belső terében beáramlási és kiáramlási szakasz különíthető el, amelyek egymással tompaszöget bezárva kapcsolódnak össze.
26. A pitvar-kamrai szájadék alatt fekvő beáramlási rész felszíne egyenetlen, mert húsos gerendák (trabeculae carneae) emelkednek ki belőle.
27. Egyes húsos gerendák teljes hosszukkal a falhoz simulnak, mások hídszerűen ívelnek át az üreg egy-egy szakasza fölött.
28. A legösszetettebb gerendák egyik végükkel a kamrafalhoz rögzülnek, szabad végükből pedig papilláris izmok emelkednek ki.
29. A jobb kamrában rendszerint elülső, hátsó és sövényi papilláris izom különíthető el, bár méretük és számuk egyénileg változhat.
30. Csúcsaikról ínhúrok (chordae tendineae) indulnak, amelyek a háromhegyű billentyű vitorláinak szabad széléhez és kamrai felszínéhez rögzülnek.
31. A sövény és az elülső papilláris izom között gyakran vastag izomköteg, a sövény-széli gerenda (trabecula septomarginalis) feszül.
32. Ez a moderátorkötegnek is nevezett képlet a jobb Tawara-szár rostjainak egy részét vezeti az elülső kamrafalhoz.
33. A kiáramlási szakasz felfelé és balra tölcsérszerűen keskenyedik, belső felszíne pedig lényegesen simább a beáramlási résznél.
34. Ezt a sima falú részt artériás kúpnak (conus arteriosus) vagy infundibulumnak nevezzük, amely a tüdőtörzs szájadékához vezet.
35. A tüdőbillentyűn át kilökött vér a tüdőtörzsbe jut, így a jobb kamra kiáramlási pályájával megkezdődik a kisvérkör.
(aufklappen)német
1. Die rechte Herzhälfte nimmt das aus dem Körperkreislauf zurückkehrende sauerstoffarme Blut auf und leitet es anschließend in den Lungenkreislauf weiter.
2. Seine obere Höhle bildet der rechte Vorhof (Atrium dextrum), während der untere und vordere Abschnitt von der rechten Kammer (Ventriculus dexter) eingenommen wird.
3. Der dünnwandige rechte Vorhof liegt an der Herzbasis, wobei ein großer Teil seiner Außenfläche nach rechts gerichtet ist.
4. In seine Höhle mündet von oben die obere Hohlvene (Vena cava superior) und von unten die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
5. Der zwischen den Mündungen der beiden großen Venen gelegene glattwandige hintere Wandabschnitt wird als Hohlvenensinus (Sinus venarum cavarum) bezeichnet.
6. Da dieser Bereich entwicklungsgeschichtlich aus dem rechten Horn des Venensinus hervorgeht, unterscheidet sich seine Innenfläche vom ursprünglichen Anteil des Vorhofs.
7. Die glatten und unebenen Abschnitte des Vorhofs werden innen durch eine senkrechte Muskelleiste, die Crista terminalis, voneinander getrennt.
8. Ihr äußeres Gegenstück ist die zwischen oberer und unterer Hohlvene verlaufende flache Grenzfurche (Sulcus terminalis).
9. Von der Crista terminalis ziehen nach vorn parallele Muskelbalken, die Kamm-Muskeln (Musculi pectinati), in die Vorhofhöhle vor.
10. Besonders kräftig sind sie im rechten Herzohr (Auricula dextra), das sich sackförmig an der rechten Seite der aufsteigenden Aorta nach vorn erstreckt.
11. Das Herzohr vergrößert das Aufnahmevermögen des Vorhofs; seine unregelmäßige Innenfläche ist nahezu vollständig von Kamm-Muskeln bedeckt.
12. In den hinteren unteren Vorhofabschnitt mündet der Koronarsinus (Sinus coronarius), der den größten Teil des venösen Blutes des Herzens ableitet.
13. Seine Mündung wird häufig von einer halbmondförmigen Endokardfalte, der Klappe des Koronarsinus (Valvula sinus coronarii), begrenzt.
14. Am vorderen Rand der Mündung der unteren Hohlvene liegt ebenfalls eine unterschiedlich große Falte, die Klappe der Vena cava inferior.
15. Während der Fetalzeit lenkt diese Falte das aus der unteren Hohlvene kommende Blut zur ovalen Öffnung in der Vorhofscheidewand.
16. Die mediale Wand des rechten Vorhofs wird von der Vorhofscheidewand (Septum interatriale) gebildet, welche die beiden Vorhofhöhlen voneinander trennt.
17. In ihrem unteren Abschnitt ist eine flache ovale Vertiefung, die Fossa ovalis, sichtbar, die von einem vorspringenden Rand umgeben wird.
18. Der dünne Boden der Fossa ovalis ist der Überrest des Scheidewandanteils, der das fetale Foramen ovale verschließt.
19. Nach vorn und unten steht der rechte Vorhof über die rechte Vorhof-Kammer-Öffnung (Ostium atrioventriculare dextrum) mit der rechten Kammer in Verbindung.
20. Die weite Öffnung wird von der Trikuspidalklappe verschlossen, die sich während der Diastole öffnet und die Füllung der Kammer ermöglicht.
21. Die rechte Kammer bildet den größten Teil der Vorderfläche des Herzens, während ihre Höhle im Querschnitt halbmondförmig erscheint.
22. Ihre Halbmondform entsteht dadurch, dass die rechte Kammer die rundliche, dickwandige linke Kammer teilweise umgreift.
23. Obwohl ihre Wand deutlich kräftiger als die des Vorhofs ist, erreicht sie nur etwa ein Drittel der Wandstärke der linken Kammer.
24. Dieser Unterschied entspricht der Aufgabe der rechten Kammer, das Blut in den widerstandsarmen Lungenkreislauf zu befördern.
25. In ihrem Innenraum lassen sich ein Einstrom- und ein Ausstromabschnitt unterscheiden, die in einem stumpfen Winkel ineinander übergehen.
26. Der unterhalb der Vorhof-Kammer-Öffnung gelegene Einstromabschnitt besitzt eine unebene Oberfläche, da aus ihm Fleischbalken (Trabeculae carneae) vorspringen.
27. Einige Fleischbalken liegen mit ihrer gesamten Länge der Wand an, andere überspannen einzelne Abschnitte der Höhle brückenartig.
28. Die komplexesten Balken sind mit einem Ende an der Kammerwand befestigt, während aus ihrem freien Ende Papillarmuskeln hervortreten.
29. In der rechten Kammer werden gewöhnlich ein vorderer, hinterer und septaler Papillarmuskel unterschieden, obwohl ihre Größe und Anzahl individuell variieren können.
30. Von ihren Spitzen ziehen Sehnenfäden (Chordae tendineae) zu den freien Rändern und den Kammerflächen der Segel der Trikuspidalklappe.
31. Zwischen der Scheidewand und dem vorderen Papillarmuskel verläuft häufig ein kräftiges Muskelbündel, die Trabecula septomarginalis.
32. Diese auch Moderatorband genannte Struktur leitet einen Teil der Fasern des rechten Tawara-Schenkels zur vorderen Kammerwand.
33. Der Ausstromabschnitt verengt sich trichterförmig nach oben und links; seine Innenfläche ist wesentlich glatter als die des Einstrombereichs.
34. Dieser glattwandige Abschnitt wird als Conus arteriosus oder Infundibulum bezeichnet und führt zur Öffnung des Truncus pulmonalis.
35. Das durch die Pulmonalklappe ausgeworfene Blut gelangt in den Truncus pulmonalis, sodass mit der Ausstrombahn der rechten Kammer der Lungenkreislauf beginnt.