8.6.3 – A vörös és a sárga csontvelő szerkezete – Der Bau von rotem und gelbem Knochenmark
1. A csontvelő a csontok velőüregeiben és a szivacsos csontgerendák közötti terekben helyezkedik el. – Das Knochenmark liegt in den Markhöhlen der Knochen und in den Räumen zwischen den Bälkchen der Spongiosa.
2. Felszínét a csont belső hártyája, a csontbelhártya határolja. – Seine Oberfläche wird von der inneren Knochenhaut, dem Endost, begrenzt.
3. A vörös csontvelő metszetben vörösesbarna, mert sok fejlődő vérsejtet és eret tartalmaz. – Das rote Knochenmark erscheint im Schnitt rötlich-braun, weil es zahlreiche heranreifende Blutzellen und Gefäße enthält.
4. Alapvázát különleges retikuláris kötőszövet alkotja. – Sein Grundgerüst wird von einem besonderen retikulären Bindegewebe gebildet.
5. A retikuláris sejtek finom rácsrostokat termelnek, amelyek háromdimenziós hálózatot képeznek. – Retikuläre Zellen bilden feine retikuläre Fasern, die ein dreidimensionales Netz aufbauen.
6. A hálózat hézagaiban vérképző sejtek, falósejtek, zsírsejtek és más támasztó sejtek helyezkednek el. – In den Maschen dieses Netzes liegen blutbildende Zellen, Fresszellen, Fettzellen und weitere Stützzellen.
7. A vérképző sejtek nem egyenletesen, hanem fejlődési soroknak megfelelő csoportokban rendeződnek. – Die blutbildenden Zellen sind nicht gleichmäßig verteilt, sondern entsprechend ihren Entwicklungsreihen gruppiert.
8. A vörösvérsejtek előalakjai gyakran egy központi falósejt körül eritroblasztszigetet alkotnak. – Die Vorstufen der Erythrozyten bilden häufig um eine zentrale Fresszelle eine Erythroblasteninsel.
9. A központi falósejt vasat ad át a fejlődő sejteknek, és eltávolítja a kilökött sejtmagokat. – Die zentrale Fresszelle gibt Eisen an die heranreifenden Zellen weiter und beseitigt die ausgestoßenen Zellkerne.
10. A granulociták előalakjai általában külön sejtcsoportokban fejlődnek a velőállományban. – Die Vorstufen der Granulozyten entwickeln sich meist in eigenen Zellgruppen im Markgewebe.
11. A megakariociták hatalmas sejtjei rendszerint közvetlenül az öblös hajszálerek mellett helyezkednek el. – Die riesigen Megakaryozyten liegen in der Regel unmittelbar neben den weiten Sinusoiden.
12. Innen nyúlványaikat az érfal felé vezetik, hogy vérlemezkéket juttassanak a keringésbe. – Von dort richten sie ihre Fortsätze zur Gefäßwand, um Blutplättchen in den Kreislauf abzugeben.
13. A vörös csontvelő érhálózatának legjellemzőbb elemei az öblös hajszálerek, vagyis a szinuszoidok. – Die charakteristischsten Gefäße des roten Knochenmarks sind die weiten Kapillaren, die sogenannten Sinusoide.
14. A szinuszoidok fala lapos belhámsejtekből áll, és helyenként átjárható a vérsejtek számára. – Die Wand der Sinusoide besteht aus flachen Endothelzellen und ist stellenweise für Blutzellen durchlässig.
15. Az érfal alaphártyája nem folytonos, ezért az érett sejtek könnyebben átjuthatnak rajta. – Die Basalmembran der Gefäßwand ist nicht durchgehend, sodass reife Zellen sie leichter passieren können.
16. A belhám külső oldalán retikuláris sejtek nyúlványai támasztják meg az eret. – An der Außenseite des Endothels stützen Fortsätze retikulärer Zellen das Gefäß.
17. A fejlődő vérsejtek a velőállományból az érfalon keresztül lépnek be a vérbe. – Die heranreifenden Blutzellen treten aus dem Markgewebe durch die Gefäßwand in das Blut ein.
18. Az éretlen sejtek többségét a csontvelői gát visszatartja. – Die meisten unreifen Zellen werden von der Knochenmarkschranke zurückgehalten.
19. A csontvelő gazdag vérellátása biztosítja a sejtképzéshez szükséges oxigént és tápanyagokat. – Die reiche Blutversorgung des Knochenmarks liefert den für die Zellbildung benötigten Sauerstoff und die Nährstoffe.
20. Az erek egyben elszállítják az újonnan képződött érett vérsejteket. – Zugleich transportieren die Gefäße die neu gebildeten reifen Blutzellen ab.
21. A vörös csontvelőben zsírsejtek is találhatók, de arányuk kisebb, mint a sárga csontvelőben. – Auch im roten Knochenmark kommen Fettzellen vor, ihr Anteil ist jedoch geringer als im gelben Knochenmark.
22. A sárga csontvelő sárgás színét a nagy mennyiségű, egyetlen zsírcseppet tartalmazó zsírsejt adja. – Das gelbe Knochenmark verdankt seine gelbliche Farbe den zahlreichen Fettzellen mit jeweils einem großen Fetttropfen.
23. Ezek a zsírsejtek kitöltik a velőállomány nagy részét, és energiatartalékot képeznek. – Diese Fettzellen füllen den größten Teil des Markraums aus und bilden einen Energiespeicher.
24. A sárga csontvelőben csak kevés vérképző sejt és retikuláris szövet marad. – Im gelben Knochenmark bleiben nur wenige blutbildende Zellen und wenig retikuläres Gewebe erhalten.
25. Érhálózata továbbra is megmarad, ezért a szövet szükség esetén ismét átalakulhat. – Sein Gefäßnetz bleibt weiterhin erhalten, sodass sich das Gewebe bei Bedarf erneut umwandeln kann.
26. Tartósan fokozott vérsejtigény esetén a zsírsejtek aránya csökkenhet, és a vérképző állomány ismét felszaporodhat. – Bei dauerhaft erhöhtem Bedarf an Blutzellen kann der Anteil der Fettzellen abnehmen und das blutbildende Gewebe wieder zunehmen.
27. A vörös és a sárga csontvelő tehát nem két teljesen mereven elkülönült szövet, hanem egymásba átalakuló állapotok. – Rotes und gelbes Knochenmark sind daher keine völlig starr getrennten Gewebe, sondern ineinander umwandelbare Zustände.
28. A vörös csontvelő sejtdús, a sárga csontvelő pedig zsírdús megjelenésű. – Rotes Knochenmark erscheint zellreich, gelbes Knochenmark dagegen fettreich.
29. Csontvelőmintát felnőttben gyakran a hátsó csípőtaréjból vesznek, mert ott bőséges vörös csontvelő található. – Beim Erwachsenen wird eine Knochenmarkprobe häufig aus dem hinteren Beckenkamm (Crista iliaca) entnommen, weil dort reichlich rotes Knochenmark vorhanden ist.
30. A csontvelő szövettani vizsgálata megmutatja a sejtvonalak arányát, érési fokát és a támasztó szövet állapotát. – Die histologische Untersuchung des Knochenmarks zeigt das Verhältnis der Zelllinien, ihren Reifungsgrad und den Zustand des Stützgewebes.
(aufklappen)magyar
1. A csontvelő a csontok velőüregeiben és a szivacsos csontgerendák közötti terekben helyezkedik el.
2. Felszínét a csont belső hártyája, a csontbelhártya határolja.
3. A vörös csontvelő metszetben vörösesbarna, mert sok fejlődő vérsejtet és eret tartalmaz.
4. Alapvázát különleges retikuláris kötőszövet alkotja.
5. A retikuláris sejtek finom rácsrostokat termelnek, amelyek háromdimenziós hálózatot képeznek.
6. A hálózat hézagaiban vérképző sejtek, falósejtek, zsírsejtek és más támasztó sejtek helyezkednek el.
7. A vérképző sejtek nem egyenletesen, hanem fejlődési soroknak megfelelő csoportokban rendeződnek.
8. A vörösvérsejtek előalakjai gyakran egy központi falósejt körül eritroblasztszigetet alkotnak.
9. A központi falósejt vasat ad át a fejlődő sejteknek, és eltávolítja a kilökött sejtmagokat.
10. A granulociták előalakjai általában külön sejtcsoportokban fejlődnek a velőállományban.
11. A megakariociták hatalmas sejtjei rendszerint közvetlenül az öblös hajszálerek mellett helyezkednek el.
12. Innen nyúlványaikat az érfal felé vezetik, hogy vérlemezkéket juttassanak a keringésbe.
13. A vörös csontvelő érhálózatának legjellemzőbb elemei az öblös hajszálerek, vagyis a szinuszoidok.
14. A szinuszoidok fala lapos belhámsejtekből áll, és helyenként átjárható a vérsejtek számára.
15. Az érfal alaphártyája nem folytonos, ezért az érett sejtek könnyebben átjuthatnak rajta.
16. A belhám külső oldalán retikuláris sejtek nyúlványai támasztják meg az eret.
17. A fejlődő vérsejtek a velőállományból az érfalon keresztül lépnek be a vérbe.
18. Az éretlen sejtek többségét a csontvelői gát visszatartja.
19. A csontvelő gazdag vérellátása biztosítja a sejtképzéshez szükséges oxigént és tápanyagokat.
20. Az erek egyben elszállítják az újonnan képződött érett vérsejteket.
21. A vörös csontvelőben zsírsejtek is találhatók, de arányuk kisebb, mint a sárga csontvelőben.
22. A sárga csontvelő sárgás színét a nagy mennyiségű, egyetlen zsírcseppet tartalmazó zsírsejt adja.
23. Ezek a zsírsejtek kitöltik a velőállomány nagy részét, és energiatartalékot képeznek.
24. A sárga csontvelőben csak kevés vérképző sejt és retikuláris szövet marad.
25. Érhálózata továbbra is megmarad, ezért a szövet szükség esetén ismét átalakulhat.
26. Tartósan fokozott vérsejtigény esetén a zsírsejtek aránya csökkenhet, és a vérképző állomány ismét felszaporodhat.
27. A vörös és a sárga csontvelő tehát nem két teljesen mereven elkülönült szövet, hanem egymásba átalakuló állapotok.
28. A vörös csontvelő sejtdús, a sárga csontvelő pedig zsírdús megjelenésű.
29. Csontvelőmintát felnőttben gyakran a hátsó csípőtaréjból vesznek, mert ott bőséges vörös csontvelő található.
30. A csontvelő szövettani vizsgálata megmutatja a sejtvonalak arányát, érési fokát és a támasztó szövet állapotát.
(aufklappen)német
1. Das Knochenmark liegt in den Markhöhlen der Knochen und in den Räumen zwischen den Bälkchen der Spongiosa.
2. Seine Oberfläche wird von der inneren Knochenhaut, dem Endost, begrenzt.
3. Das rote Knochenmark erscheint im Schnitt rötlich-braun, weil es zahlreiche heranreifende Blutzellen und Gefäße enthält.
4. Sein Grundgerüst wird von einem besonderen retikulären Bindegewebe gebildet.
5. Retikuläre Zellen bilden feine retikuläre Fasern, die ein dreidimensionales Netz aufbauen.
6. In den Maschen dieses Netzes liegen blutbildende Zellen, Fresszellen, Fettzellen und weitere Stützzellen.
7. Die blutbildenden Zellen sind nicht gleichmäßig verteilt, sondern entsprechend ihren Entwicklungsreihen gruppiert.
8. Die Vorstufen der Erythrozyten bilden häufig um eine zentrale Fresszelle eine Erythroblasteninsel.
9. Die zentrale Fresszelle gibt Eisen an die heranreifenden Zellen weiter und beseitigt die ausgestoßenen Zellkerne.
10. Die Vorstufen der Granulozyten entwickeln sich meist in eigenen Zellgruppen im Markgewebe.
11. Die riesigen Megakaryozyten liegen in der Regel unmittelbar neben den weiten Sinusoiden.
12. Von dort richten sie ihre Fortsätze zur Gefäßwand, um Blutplättchen in den Kreislauf abzugeben.
13. Die charakteristischsten Gefäße des roten Knochenmarks sind die weiten Kapillaren, die sogenannten Sinusoide.
14. Die Wand der Sinusoide besteht aus flachen Endothelzellen und ist stellenweise für Blutzellen durchlässig.
15. Die Basalmembran der Gefäßwand ist nicht durchgehend, sodass reife Zellen sie leichter passieren können.
16. An der Außenseite des Endothels stützen Fortsätze retikulärer Zellen das Gefäß.
17. Die heranreifenden Blutzellen treten aus dem Markgewebe durch die Gefäßwand in das Blut ein.
18. Die meisten unreifen Zellen werden von der Knochenmarkschranke zurückgehalten.
19. Die reiche Blutversorgung des Knochenmarks liefert den für die Zellbildung benötigten Sauerstoff und die Nährstoffe.
20. Zugleich transportieren die Gefäße die neu gebildeten reifen Blutzellen ab.
21. Auch im roten Knochenmark kommen Fettzellen vor, ihr Anteil ist jedoch geringer als im gelben Knochenmark.
22. Das gelbe Knochenmark verdankt seine gelbliche Farbe den zahlreichen Fettzellen mit jeweils einem großen Fetttropfen.
23. Diese Fettzellen füllen den größten Teil des Markraums aus und bilden einen Energiespeicher.
24. Im gelben Knochenmark bleiben nur wenige blutbildende Zellen und wenig retikuläres Gewebe erhalten.
25. Sein Gefäßnetz bleibt weiterhin erhalten, sodass sich das Gewebe bei Bedarf erneut umwandeln kann.
26. Bei dauerhaft erhöhtem Bedarf an Blutzellen kann der Anteil der Fettzellen abnehmen und das blutbildende Gewebe wieder zunehmen.
27. Rotes und gelbes Knochenmark sind daher keine völlig starr getrennten Gewebe, sondern ineinander umwandelbare Zustände.
28. Rotes Knochenmark erscheint zellreich, gelbes Knochenmark dagegen fettreich.
29. Beim Erwachsenen wird eine Knochenmarkprobe häufig aus dem hinteren Beckenkamm (Crista iliaca) entnommen, weil dort reichlich rotes Knochenmark vorhanden ist.
30. Die histologische Untersuchung des Knochenmarks zeigt das Verhältnis der Zelllinien, ihren Reifungsgrad und den Zustand des Stützgewebes.