6.10.1 – A tejmirigy felépítése és a bimbóudvar – Bau der Milchdrüse und Warzenhof
1. Az emlő bőrrel borított, páros képlet, amelynek állományát a tejmirigy (glandula mammaria), kötőszövet és változó mennyiségű zsírszövet alkotja. – Die Brust ist ein paariges, von Haut bedecktes Gebilde, dessen Substanz aus der Milchdrüse (Glandula mammaria), Bindegewebe und einer variablen Menge Fettgewebe besteht.
2. A mellkas elülső falán elhelyezkedő emlő alapja rendszerint a második bordától a hatodik bordáig, medialisan pedig a szegycsont szélétől az elülső hónaljvonalig terjed. – Die an der vorderen Brustwand gelegene Brust erstreckt sich mit ihrer Basis gewöhnlich von der zweiten bis zur sechsten Rippe und medial vom Brustbeinrand bis zur vorderen Axillarlinie.
3. Állományának nagyobb része a nagy mellizmot borító fascián nyugszik, oldalsó része azonban részben az elülső fűrészizom fölé is átterjed. – Der größte Teil ihrer Substanz ruht auf der Faszie des großen Brustmuskels, während sich der seitliche Abschnitt teilweise auch über den vorderen Sägemuskel erstreckt.
4. A mirigy felső-külső része gyakran a hónaljárok irányába nyúlik, és az úgynevezett hónalji nyúlványt (processus axillaris) képezi. – Der obere äußere Drüsenabschnitt zieht häufig in Richtung der Achselhöhle und bildet den sogenannten Achselfortsatz (Processus axillaris).
5. Az emlő és a mellizom fasciája között laza kötőszövetből álló elmozdulási réteg található, amely lehetővé teszi a mirigy korlátozott elcsúszását. – Zwischen Brustdrüse und Brustmuskelfaszie liegt eine Verschiebeschicht aus lockerem Bindegewebe, welche die begrenzte Beweglichkeit der Drüse ermöglicht.
6. Ezt a kötőszövetes teret retromammaris térnek nevezik, és épsége fontos az emlő normális mozgathatósága szempontjából. – Dieser bindegewebige Raum wird als retromammärer Raum bezeichnet und ist für die normale Verschieblichkeit der Brust von Bedeutung.
7. A mirigyállományt körülvevő zsírszövet jelentős mértékben meghatározza az emlő nagyságát és külső alakját, de önmagában nem befolyásolja a tejtermelő képességet. – Das die Drüsensubstanz umgebende Fettgewebe bestimmt wesentlich Größe und äußere Form der Brust, beeinflusst für sich allein jedoch nicht ihre Fähigkeit zur Milchbildung.
8. A tejmirigy összetett, tubuloalveoláris mirigy, amely rendszerint tizenöt-húsz, egymástól részben elkülönülő mirigylebenyből épül fel. – Die Milchdrüse ist eine zusammengesetzte tubuloalveoläre Drüse, die gewöhnlich aus fünfzehn bis zwanzig teilweise voneinander getrennten Drüsenlappen aufgebaut ist.
9. Minden mirigylebeny (lobus glandulae mammariae) több kisebb lebenykére tagolódik, amelyekben az elágazó kivezetőcsövek és a váladéktermelő végkamrák helyezkednek el. – Jeder Drüsenlappen (Lobus glandulae mammariae) gliedert sich in mehrere kleinere Läppchen, in denen verzweigte Ausführungsgänge und sekretbildende Endstücke liegen.
10. Nyugalmi állapotban a lebenykék főként csőrendszerből állnak, míg a valódi mirigyvégkamrák legnagyobb számban a terhesség és a szoptatás idején fejlődnek ki. – Im Ruhezustand bestehen die Läppchen überwiegend aus einem Gangsystem, während sich die eigentlichen Drüsenendstücke vor allem während Schwangerschaft und Stillzeit entwickeln.
11. A végkamrákat egyrétegű köbhám vagy alacsony hengerhám béleli, amelyet kívülről összehúzódásra képes myoepithelialis sejtek vesznek körül. – Die Endstücke sind von einschichtigem kubischem oder niedrigem zylindrischem Epithel ausgekleidet, das außen von kontraktionsfähigen Myoepithelzellen umgeben wird.
12. A hám és a myoepithelialis sejtek közösen nyugszanak az alaphártyán, amely a mirigyhámból és a környező kötőszövetből álló egységet határolja. – Epithel und Myoepithelzellen liegen gemeinsam auf der Basalmembran, welche die Einheit aus Drüsenepithel und umgebendem Bindegewebe begrenzt.
13. Az egyes lebenykékből kiinduló kis csövek fokozatosan nagyobb járatokká egyesülnek, miközben a váladékot az emlőbimbó felé vezetik. – Die aus den einzelnen Läppchen hervorgehenden kleinen Gänge vereinigen sich allmählich zu größeren Ausführungsgängen und leiten das Sekret zur Brustwarze.
14. Minden lebenyhez egy fő tejvezeték (ductus lactifer) tartozik, így a nagyobb járatok száma megközelítőleg megfelel a mirigylebenyek számának. – Zu jedem Lappen gehört ein Hauptmilchgang (Ductus lactifer), sodass die Zahl der größeren Gänge ungefähr der Anzahl der Drüsenlappen entspricht.
15. Az emlőbimbó közelében a tejvezetékek rövid szakaszon kissé kitágulhatnak, majd különálló nyílásokkal érik el a bőr felszínét. – In der Nähe der Brustwarze können sich die Milchgänge auf einem kurzen Abschnitt geringfügig erweitern und erreichen anschließend mit getrennten Öffnungen die Hautoberfläche.
16. A tejvezetékek kivezetőnyílásai az emlőbimbó csúcsán helyezkednek el, ezért a mirigy lebenyei egymástól függetlenül ürítik váladékukat. – Die Mündungen der Milchgänge liegen an der Spitze der Brustwarze, weshalb die einzelnen Drüsenlappen ihr Sekret voneinander unabhängig abgeben.
17. Az emlő kötőszövetes váza a mirigyállományt szabálytalan lebenyekre osztja, miközben a bőrt a mélyben fekvő mellkasi fasciával kapcsolja össze. – Das bindegewebige Gerüst der Brust unterteilt die Drüsensubstanz in unregelmäßige Lappen und verbindet zugleich die Haut mit der tiefer liegenden Brustfaszie.
18. A bőrtől a mirigyállományon át a mély fascia felé húzódó rostos kötegeket függesztőszalagoknak, illetve Cooper-szalagoknak (ligamenta suspensoria mammae) nevezik. – Die von der Haut durch die Drüsensubstanz zur tiefen Faszie ziehenden Faserzüge werden Aufhängebänder oder Cooper-Bänder (Ligamenta suspensoria mammae) genannt.
19. Ezek a kötegek megtámasztják az emlőt, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy annak alakja testhelyzettől és a mirigy aktuális állapotától függően változzon. – Diese Faserzüge stützen die Brust, erlauben jedoch zugleich Formveränderungen in Abhängigkeit von Körperhaltung und aktuellem Zustand der Drüse.
20. A kötőszövet felszínes részei a bőr irharétegéhez rögzülnek, ezért kóros megrövidülésük vagy behúzódásuk a bőr felszínén is láthatóvá válhat. – Die oberflächlichen Anteile des Bindegewebes sind an der Lederhaut befestigt, weshalb ihre krankhafte Verkürzung oder Einziehung auch an der Hautoberfläche sichtbar werden kann.
21. Az emlő középső részén emelkedik ki az emlőbimbó (papilla mammae), amelynek alakja, mérete és előemelkedése egyénenként jelentősen eltérhet. – Im mittleren Bereich der Brust erhebt sich die Brustwarze (Papilla mammae), deren Form, Größe und Vorsprung individuell deutlich variieren können.
22. Belsejében a tejvezetékek mellett sűrű kötőszövet és simaizomrostok találhatók, zsírszövet azonban alig vagy egyáltalán nem fordul elő. – In ihrem Inneren liegen neben den Milchgängen dichtes Bindegewebe und glatte Muskelfasern, während Fettgewebe kaum oder gar nicht vorkommt.
23. A simaizomrostok részben körkörösen, részben hosszanti irányban rendeződnek, összehúzódásuk pedig az emlőbimbó megmerevedését és előemelkedését okozza. – Die glatten Muskelfasern sind teils ringförmig, teils längs angeordnet; ihre Kontraktion bewirkt die Versteifung und das Hervortreten der Brustwarze.
24. Ezt a reakciót hideginger, mechanikai érintés vagy vegetatív idegi hatás válthatja ki, anélkül hogy a mirigyállomány aktívvá válna. – Diese Reaktion kann durch Kälte, mechanische Berührung oder vegetative Nervenreize ausgelöst werden, ohne dass die Drüsensubstanz aktiv werden muss.
25. Az emlőbimbót körülvevő pigmentált bőrterület a bimbóudvar (areola mammae), amely rendszerint kerek vagy enyhén ovális alakú. – Das die Brustwarze umgebende pigmentierte Hautgebiet ist der Warzenhof (Areola mammae), der gewöhnlich rund oder leicht oval geformt ist.
26. Színe a bőr általános pigmentációjától, az életkortól és a hormonális állapottól függ, terhesség alatt pedig rendszerint kifejezettebbé válik. – Seine Farbe hängt von der allgemeinen Hautpigmentierung, dem Lebensalter und der hormonellen Situation ab und wird während der Schwangerschaft gewöhnlich ausgeprägter.
27. A bimbóudvar felszínén faggyúmirigyek, verejtékmirigyek és módosult areolaris mirigyek találhatók, amelyek apró kiemelkedéseket alkothatnak. – Auf der Oberfläche des Warzenhofs liegen Talgdrüsen, Schweißdrüsen und modifizierte Areolardrüsen, die kleine Erhebungen bilden können.
28. A nagyobb, terhesség alatt feltűnőbbé váló areolaris mirigyeket Montgomery-mirigyeknek nevezik, váladékuk pedig védi és zsírozza a bőr felszínét. – Die größeren, während der Schwangerschaft deutlicher hervortretenden Areolardrüsen werden Montgomery-Drüsen genannt; ihr Sekret schützt und fettet die Hautoberfläche.
29. Mivel a bimbóudvar bőrében szőrtüszők is előfordulhatnak, a területen egyes vastagabb szőrszálak megjelenése anatómiailag nem rendellenes. – Da in der Haut des Warzenhofs auch Haarfollikel vorkommen können, ist das Auftreten einzelner kräftigerer Haare in diesem Gebiet anatomisch nicht ungewöhnlich.
30. Az emlőbimbó és a bimbóudvar gazdag érzőideg-ellátása különösen érzékennyé teszi ezt a területet érintésre, nyomásra és hőmérsékleti ingerekre. – Die reiche sensible Innervation von Brustwarze und Warzenhof macht dieses Gebiet besonders empfindlich gegenüber Berührung, Druck und Temperaturreizen.
31. Érzőrostjaik túlnyomórészt a második-hatodik bordaközi idegek elülső és oldalsó bőrágain keresztül jutnak el az emlőhöz. – Ihre sensiblen Fasern gelangen überwiegend über die vorderen und seitlichen Hautäste des zweiten bis sechsten Zwischenrippennervs zur Brust.
32. Az artériás vérellátás több forrásból származik, köztük a belső mellkasi artéria átfúró ágaiból, valamint az oldalsó mellkasi és bordaközi artériákból. – Die arterielle Versorgung stammt aus mehreren Quellen, darunter den Perforansästen der inneren Brustarterie sowie der seitlichen Brustarterie und den Zwischenrippenarterien.
33. A vénák az artériákat kísérve a hónalji, a belső mellkasi és a bordaközi vénák felé vezetik el a vért. – Die Venen begleiten die Arterien und leiten das Blut zu den Achselvenen, den inneren Brustvenen und den Zwischenrippenvenen ab.
34. Nyirokereinek nagyobb része a hónalji nyirokcsomók felé halad, míg a medialis területekről nyirok a szegycsont melletti csomókba is kerülhet. – Der größere Teil der Lymphgefäße zieht zu den Achsellymphknoten, während Lymphe aus den medialen Gebieten auch die neben dem Brustbein gelegenen Knoten erreichen kann.
35. A lebenyes mirigyállomány, a zsírszövet, a függesztő kötőszövet és a bimbóudvar együttesen olyan szervet alkot, amelynek felépítése szorosan alkalmazkodik változó funkcionális állapotaihoz. – Die gelappte Drüsensubstanz, das Fettgewebe, das aufhängende Bindegewebe und der Warzenhof bilden gemeinsam ein Organ, dessen Bau eng an seine wechselnden Funktionszustände angepasst ist.
(aufklappen)magyar
1. Az emlő bőrrel borított, páros képlet, amelynek állományát a tejmirigy (glandula mammaria), kötőszövet és változó mennyiségű zsírszövet alkotja.
2. A mellkas elülső falán elhelyezkedő emlő alapja rendszerint a második bordától a hatodik bordáig, medialisan pedig a szegycsont szélétől az elülső hónaljvonalig terjed.
3. Állományának nagyobb része a nagy mellizmot borító fascián nyugszik, oldalsó része azonban részben az elülső fűrészizom fölé is átterjed.
4. A mirigy felső-külső része gyakran a hónaljárok irányába nyúlik, és az úgynevezett hónalji nyúlványt (processus axillaris) képezi.
5. Az emlő és a mellizom fasciája között laza kötőszövetből álló elmozdulási réteg található, amely lehetővé teszi a mirigy korlátozott elcsúszását.
6. Ezt a kötőszövetes teret retromammaris térnek nevezik, és épsége fontos az emlő normális mozgathatósága szempontjából.
7. A mirigyállományt körülvevő zsírszövet jelentős mértékben meghatározza az emlő nagyságát és külső alakját, de önmagában nem befolyásolja a tejtermelő képességet.
8. A tejmirigy összetett, tubuloalveoláris mirigy, amely rendszerint tizenöt-húsz, egymástól részben elkülönülő mirigylebenyből épül fel.
9. Minden mirigylebeny (lobus glandulae mammariae) több kisebb lebenykére tagolódik, amelyekben az elágazó kivezetőcsövek és a váladéktermelő végkamrák helyezkednek el.
10. Nyugalmi állapotban a lebenykék főként csőrendszerből állnak, míg a valódi mirigyvégkamrák legnagyobb számban a terhesség és a szoptatás idején fejlődnek ki.
11. A végkamrákat egyrétegű köbhám vagy alacsony hengerhám béleli, amelyet kívülről összehúzódásra képes myoepithelialis sejtek vesznek körül.
12. A hám és a myoepithelialis sejtek közösen nyugszanak az alaphártyán, amely a mirigyhámból és a környező kötőszövetből álló egységet határolja.
13. Az egyes lebenykékből kiinduló kis csövek fokozatosan nagyobb járatokká egyesülnek, miközben a váladékot az emlőbimbó felé vezetik.
14. Minden lebenyhez egy fő tejvezeték (ductus lactifer) tartozik, így a nagyobb járatok száma megközelítőleg megfelel a mirigylebenyek számának.
15. Az emlőbimbó közelében a tejvezetékek rövid szakaszon kissé kitágulhatnak, majd különálló nyílásokkal érik el a bőr felszínét.
16. A tejvezetékek kivezetőnyílásai az emlőbimbó csúcsán helyezkednek el, ezért a mirigy lebenyei egymástól függetlenül ürítik váladékukat.
17. Az emlő kötőszövetes váza a mirigyállományt szabálytalan lebenyekre osztja, miközben a bőrt a mélyben fekvő mellkasi fasciával kapcsolja össze.
18. A bőrtől a mirigyállományon át a mély fascia felé húzódó rostos kötegeket függesztőszalagoknak, illetve Cooper-szalagoknak (ligamenta suspensoria mammae) nevezik.
19. Ezek a kötegek megtámasztják az emlőt, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy annak alakja testhelyzettől és a mirigy aktuális állapotától függően változzon.
20. A kötőszövet felszínes részei a bőr irharétegéhez rögzülnek, ezért kóros megrövidülésük vagy behúzódásuk a bőr felszínén is láthatóvá válhat.
21. Az emlő középső részén emelkedik ki az emlőbimbó (papilla mammae), amelynek alakja, mérete és előemelkedése egyénenként jelentősen eltérhet.
22. Belsejében a tejvezetékek mellett sűrű kötőszövet és simaizomrostok találhatók, zsírszövet azonban alig vagy egyáltalán nem fordul elő.
23. A simaizomrostok részben körkörösen, részben hosszanti irányban rendeződnek, összehúzódásuk pedig az emlőbimbó megmerevedését és előemelkedését okozza.
24. Ezt a reakciót hideginger, mechanikai érintés vagy vegetatív idegi hatás válthatja ki, anélkül hogy a mirigyállomány aktívvá válna.
25. Az emlőbimbót körülvevő pigmentált bőrterület a bimbóudvar (areola mammae), amely rendszerint kerek vagy enyhén ovális alakú.
26. Színe a bőr általános pigmentációjától, az életkortól és a hormonális állapottól függ, terhesség alatt pedig rendszerint kifejezettebbé válik.
27. A bimbóudvar felszínén faggyúmirigyek, verejtékmirigyek és módosult areolaris mirigyek találhatók, amelyek apró kiemelkedéseket alkothatnak.
28. A nagyobb, terhesség alatt feltűnőbbé váló areolaris mirigyeket Montgomery-mirigyeknek nevezik, váladékuk pedig védi és zsírozza a bőr felszínét.
29. Mivel a bimbóudvar bőrében szőrtüszők is előfordulhatnak, a területen egyes vastagabb szőrszálak megjelenése anatómiailag nem rendellenes.
30. Az emlőbimbó és a bimbóudvar gazdag érzőideg-ellátása különösen érzékennyé teszi ezt a területet érintésre, nyomásra és hőmérsékleti ingerekre.
31. Érzőrostjaik túlnyomórészt a második-hatodik bordaközi idegek elülső és oldalsó bőrágain keresztül jutnak el az emlőhöz.
32. Az artériás vérellátás több forrásból származik, köztük a belső mellkasi artéria átfúró ágaiból, valamint az oldalsó mellkasi és bordaközi artériákból.
33. A vénák az artériákat kísérve a hónalji, a belső mellkasi és a bordaközi vénák felé vezetik el a vért.
34. Nyirokereinek nagyobb része a hónalji nyirokcsomók felé halad, míg a medialis területekről nyirok a szegycsont melletti csomókba is kerülhet.
35. A lebenyes mirigyállomány, a zsírszövet, a függesztő kötőszövet és a bimbóudvar együttesen olyan szervet alkot, amelynek felépítése szorosan alkalmazkodik változó funkcionális állapotaihoz.
(aufklappen)német
1. Die Brust ist ein paariges, von Haut bedecktes Gebilde, dessen Substanz aus der Milchdrüse (Glandula mammaria), Bindegewebe und einer variablen Menge Fettgewebe besteht.
2. Die an der vorderen Brustwand gelegene Brust erstreckt sich mit ihrer Basis gewöhnlich von der zweiten bis zur sechsten Rippe und medial vom Brustbeinrand bis zur vorderen Axillarlinie.
3. Der größte Teil ihrer Substanz ruht auf der Faszie des großen Brustmuskels, während sich der seitliche Abschnitt teilweise auch über den vorderen Sägemuskel erstreckt.
4. Der obere äußere Drüsenabschnitt zieht häufig in Richtung der Achselhöhle und bildet den sogenannten Achselfortsatz (Processus axillaris).
5. Zwischen Brustdrüse und Brustmuskelfaszie liegt eine Verschiebeschicht aus lockerem Bindegewebe, welche die begrenzte Beweglichkeit der Drüse ermöglicht.
6. Dieser bindegewebige Raum wird als retromammärer Raum bezeichnet und ist für die normale Verschieblichkeit der Brust von Bedeutung.
7. Das die Drüsensubstanz umgebende Fettgewebe bestimmt wesentlich Größe und äußere Form der Brust, beeinflusst für sich allein jedoch nicht ihre Fähigkeit zur Milchbildung.
8. Die Milchdrüse ist eine zusammengesetzte tubuloalveoläre Drüse, die gewöhnlich aus fünfzehn bis zwanzig teilweise voneinander getrennten Drüsenlappen aufgebaut ist.
9. Jeder Drüsenlappen (Lobus glandulae mammariae) gliedert sich in mehrere kleinere Läppchen, in denen verzweigte Ausführungsgänge und sekretbildende Endstücke liegen.
10. Im Ruhezustand bestehen die Läppchen überwiegend aus einem Gangsystem, während sich die eigentlichen Drüsenendstücke vor allem während Schwangerschaft und Stillzeit entwickeln.
11. Die Endstücke sind von einschichtigem kubischem oder niedrigem zylindrischem Epithel ausgekleidet, das außen von kontraktionsfähigen Myoepithelzellen umgeben wird.
12. Epithel und Myoepithelzellen liegen gemeinsam auf der Basalmembran, welche die Einheit aus Drüsenepithel und umgebendem Bindegewebe begrenzt.
13. Die aus den einzelnen Läppchen hervorgehenden kleinen Gänge vereinigen sich allmählich zu größeren Ausführungsgängen und leiten das Sekret zur Brustwarze.
14. Zu jedem Lappen gehört ein Hauptmilchgang (Ductus lactifer), sodass die Zahl der größeren Gänge ungefähr der Anzahl der Drüsenlappen entspricht.
15. In der Nähe der Brustwarze können sich die Milchgänge auf einem kurzen Abschnitt geringfügig erweitern und erreichen anschließend mit getrennten Öffnungen die Hautoberfläche.
16. Die Mündungen der Milchgänge liegen an der Spitze der Brustwarze, weshalb die einzelnen Drüsenlappen ihr Sekret voneinander unabhängig abgeben.
17. Das bindegewebige Gerüst der Brust unterteilt die Drüsensubstanz in unregelmäßige Lappen und verbindet zugleich die Haut mit der tiefer liegenden Brustfaszie.
18. Die von der Haut durch die Drüsensubstanz zur tiefen Faszie ziehenden Faserzüge werden Aufhängebänder oder Cooper-Bänder (Ligamenta suspensoria mammae) genannt.
19. Diese Faserzüge stützen die Brust, erlauben jedoch zugleich Formveränderungen in Abhängigkeit von Körperhaltung und aktuellem Zustand der Drüse.
20. Die oberflächlichen Anteile des Bindegewebes sind an der Lederhaut befestigt, weshalb ihre krankhafte Verkürzung oder Einziehung auch an der Hautoberfläche sichtbar werden kann.
21. Im mittleren Bereich der Brust erhebt sich die Brustwarze (Papilla mammae), deren Form, Größe und Vorsprung individuell deutlich variieren können.
22. In ihrem Inneren liegen neben den Milchgängen dichtes Bindegewebe und glatte Muskelfasern, während Fettgewebe kaum oder gar nicht vorkommt.
23. Die glatten Muskelfasern sind teils ringförmig, teils längs angeordnet; ihre Kontraktion bewirkt die Versteifung und das Hervortreten der Brustwarze.
24. Diese Reaktion kann durch Kälte, mechanische Berührung oder vegetative Nervenreize ausgelöst werden, ohne dass die Drüsensubstanz aktiv werden muss.
25. Das die Brustwarze umgebende pigmentierte Hautgebiet ist der Warzenhof (Areola mammae), der gewöhnlich rund oder leicht oval geformt ist.
26. Seine Farbe hängt von der allgemeinen Hautpigmentierung, dem Lebensalter und der hormonellen Situation ab und wird während der Schwangerschaft gewöhnlich ausgeprägter.
27. Auf der Oberfläche des Warzenhofs liegen Talgdrüsen, Schweißdrüsen und modifizierte Areolardrüsen, die kleine Erhebungen bilden können.
28. Die größeren, während der Schwangerschaft deutlicher hervortretenden Areolardrüsen werden Montgomery-Drüsen genannt; ihr Sekret schützt und fettet die Hautoberfläche.
29. Da in der Haut des Warzenhofs auch Haarfollikel vorkommen können, ist das Auftreten einzelner kräftigerer Haare in diesem Gebiet anatomisch nicht ungewöhnlich.
30. Die reiche sensible Innervation von Brustwarze und Warzenhof macht dieses Gebiet besonders empfindlich gegenüber Berührung, Druck und Temperaturreizen.
31. Ihre sensiblen Fasern gelangen überwiegend über die vorderen und seitlichen Hautäste des zweiten bis sechsten Zwischenrippennervs zur Brust.
32. Die arterielle Versorgung stammt aus mehreren Quellen, darunter den Perforansästen der inneren Brustarterie sowie der seitlichen Brustarterie und den Zwischenrippenarterien.
33. Die Venen begleiten die Arterien und leiten das Blut zu den Achselvenen, den inneren Brustvenen und den Zwischenrippenvenen ab.
34. Der größere Teil der Lymphgefäße zieht zu den Achsellymphknoten, während Lymphe aus den medialen Gebieten auch die neben dem Brustbein gelegenen Knoten erreichen kann.
35. Die gelappte Drüsensubstanz, das Fettgewebe, das aufhängende Bindegewebe und der Warzenhof bilden gemeinsam ein Organ, dessen Bau eng an seine wechselnden Funktionszustände angepasst ist.