10.1.1 – A négy réteg: nyálkahártya, kötőszövetes lemez, izomréteg, külső borítás – Die vier Schichten: Mukosa, Submukosa, Muskularis, äußere Hülle
1. A bélcső fala a nyelőcsőtől a végbélig alapvetően azonos szerkezeti mintát követi. – Die Wand des Verdauungsrohrs folgt von der Speiseröhre bis zum Mastdarm einem grundsätzlich einheitlichen Bauplan.
2. Ez az egységes felépítés négy egymásra rétegződő rétegből áll. – Dieser einheitliche Aufbau besteht aus vier übereinanderliegenden Schichten.
3. Belülről kifelé haladva a nyálkahártya, a kötőszövetes lemez, az izomréteg és a külső borítás következik. – Von innen nach außen folgen die Mukosa, die Submukosa, die Muskularis und die äußere Hülle.
4. Ez a rétegrend a bélcső teljes hosszában megmarad, csak a rétegek részletei változnak szakaszonként. – Diese Schichtenfolge bleibt über die gesamte Länge des Verdauungsrohrs erhalten, nur die Details der Schichten ändern sich abschnittsweise.
5. A legbelső réteg, a nyálkahártya, közvetlenül érintkezik a béltartalommal. – Die innerste Schicht, die Mukosa, steht in direktem Kontakt mit dem Darminhalt.
6. A nyálkahártya maga is három egymás alatti alrétegre tagolódik. – Die Mukosa selbst gliedert sich wiederum in drei untereinanderliegende Unterschichten.
7. A legbelső alréteg a hám, amely a felszín borítását adja. – Die innerste Unterschicht ist das Epithel, welches die Oberflächenbedeckung bildet.
8. A hám típusa attól függ, hogy az adott szakasz elsősorban védelmet vagy felszívást lát-e el. – Der Epitheltyp hängt davon ab, ob der jeweilige Abschnitt vorwiegend Schutz- oder Resorptionsaufgaben erfüllt.
9. A mechanikai igénybevételnek kitett szakaszokban többrétegű, elszarusodó hám található. – In den mechanisch stark beanspruchten Abschnitten findet sich ein mehrschichtiges, verhornendes Epithel.
10. A felszívásra és váladéktermelésre szakosodott szakaszokban egyrétegű hengerhám alakul ki. – In den auf Resorption und Sekretion spezialisierten Abschnitten bildet sich ein einschichtiges Zylinderepithel.
11. A hám alatt helyezkedik el a saját lemez, a nyálkahártya kötőszöveti alapja. – Unter dem Epithel liegt die Lamina propria, die bindegewebige Grundlage der Mukosa.
12. A saját lemez laza kötőszövetből áll, amelyben hajszálerek és immunsejtek találhatók. – Die Lamina propria besteht aus lockerem Bindegewebe, in dem Kapillaren und Immunzellen zu finden sind.
13. Ez a réteg táplálja a fölötte fekvő hámot, amelynek önmagában nincsenek erei. – Diese Schicht ernährt das darüberliegende Epithel, welches selbst keine eigenen Gefäße besitzt.
14. A saját lemezben gyakran apró nyálkahártyamirigyek és nyirokcsomócskák is elhelyezkednek. – In der Lamina propria liegen häufig auch kleine Schleimhautdrüsen und Lymphknötchen.
15. A nyálkahártya harmadik alrétege egy vékony, sima izomsejtekből álló lemez. – Die dritte Unterschicht der Mukosa ist eine dünne, aus glatten Muskelzellen bestehende Lamelle.
16. Ezt a réteget a nyálkahártya izomlemezének nevezzük. – Diese Schicht wird als Lamina muscularis mucosae bezeichnet.
17. Összehúzódásával apró redőket hoz létre, és segíti a mirigyek váladékának kiürülését. – Durch ihre Kontraktion erzeugt sie kleine Falten und unterstützt die Entleerung des Drüsensekrets.
18. A nyálkahártya izomlemeze egyben a nyálkahártya és a kötőszövetes lemez közötti határt is jelöli. – Die Lamina muscularis mucosae markiert zugleich die Grenze zwischen der Mukosa und der Submukosa.
19. A nyálkahártya alatt következik a bélcső fal második rétege, a kötőszövetes lemez. – Unter der Mukosa folgt die zweite Schicht der Rohrwand, die Submukosa.
20. Ez a réteg jóval vaskosabb kötőszövetből épül fel, mint a saját lemez. – Diese Schicht besteht aus deutlich derberem Bindegewebe als die Lamina propria.
21. Rostjai lazán, de rugalmasan kötik össze a nyálkahártyát az alatta fekvő izomréteggel. – Ihre Fasern verbinden die Mukosa locker, aber elastisch mit der darunterliegenden Muskularis.
22. Ennek a laza kapcsolatnak köszönhetően a nyálkahártya el tud csúszni az izomréteghez képest. – Dank dieser losen Verbindung kann die Mukosa gegenüber der Muskularis verschoben werden.
23. A kötőszövetes lemezben a bélcső legnagyobb átmérőjű vér- és nyirokerei futnak. – In der Submukosa verlaufen die Blut- und Lymphgefäße mit dem größten Durchmesser im Verdauungsrohr.
24. Ezek az erek látják el tápanyaggal és oxigénnel a nyálkahártyát és az izomréteget is. – Diese Gefäße versorgen sowohl die Mukosa als auch die Muskularis mit Nährstoffen und Sauerstoff.
25. A kötőszövetes lemezben sűrű idegfonat húzódik, amelynek részletes működését a következő alfejezet tárgyalja. – In der Submukosa verläuft ein dichtes Nervengeflecht, dessen genaue Funktion im folgenden Unterkapitel behandelt wird.
26. Egyes szakaszokon, például a nyombélben, a kötőszövetes lemez saját mirigyeket is tartalmaz. – In manchen Abschnitten, zum Beispiel im Zwölffingerdarm, enthält die Submukosa auch eigene Drüsen.
27. A bélcső fal harmadik rétege az izomréteg, amely a bélmozgásokért felelős. – Die dritte Schicht der Rohrwand ist die Muskularis, welche für die Darmbewegungen verantwortlich ist.
28. Az izomréteg a legtöbb szakaszon két, egymásra merőleges lefutású rétegből áll. – Die Muskularis besteht in den meisten Abschnitten aus zwei Schichten mit zueinander senkrechtem Faserverlauf.
29. A belső réteg rostjai körkörösen, a bélcső hossztengelyére merőlegesen futnak. – Die Fasern der inneren Schicht verlaufen ringförmig, senkrecht zur Längsachse des Verdauungsrohrs.
30. A külső réteg rostjai ezzel szemben hosszanti irányban, a bélcső tengelyével párhuzamosan haladnak. – Die Fasern der äußeren Schicht verlaufen dagegen längs, parallel zur Achse des Verdauungsrohrs.
31. A gyomorban ehhez a két réteghez egy harmadik, ferde lefutású izomréteg is társul. – Im Magen gesellt sich zu diesen beiden Schichten noch eine dritte, schräg verlaufende Muskelschicht.
32. A körkörös és a hosszanti izomréteg között is egy idegfonat helyezkedik el. – Auch zwischen der Ring- und der Längsmuskelschicht liegt ein Nervengeflecht.
33. Ez az idegfonat hangolja össze a két izomréteg összehúzódását a bélmozgások során. – Dieses Nervengeflecht koordiniert die Kontraktion der beiden Muskelschichten während der Darmbewegungen.
34. Az izomréteg összehúzódásainak típusait és szabályozását a következő alfejezet mutatja be részletesen. – Die Arten und die Steuerung der Kontraktionen der Muskularis werden im folgenden Unterkapitel ausführlich dargestellt.
35. A bélcső fal negyedik, legkülső rétege a külső borítás, amely két formában jelenhet meg. – Die vierte, äußerste Schicht der Rohrwand ist die äußere Hülle, die in zwei Formen auftreten kann.
36. A hasüregbe szabadon benyúló szakaszokon a külső borítás savóshártyaként jelenik meg. – In den frei in die Bauchhöhle hineinragenden Abschnitten tritt die äußere Hülle als Serosa auf.
37. A savóshártya a hashártya zsigeri lemezének felel meg, és sima, nedves felszínt biztosít. – Die Serosa entspricht dem viszeralen Blatt des Peritoneums und stellt eine glatte, feuchte Oberfläche bereit.
38. A hátsó hasfalhoz rögzített vagy a hasüregen kívül futó szakaszokon ehelyett kötőszövetes külső réteg található. – In den an der hinteren Bauchwand fixierten oder außerhalb der Bauchhöhle verlaufenden Abschnitten findet sich stattdessen eine bindegewebige äußere Schicht.
39. Ez a kötőszövetes külső réteg szorosan összefonódik a szomszédos szervek és szövetek kötőszövetével. – Diese bindegewebige äußere Schicht verflicht sich eng mit dem Bindegewebe der benachbarten Organe und Gewebe.
40. A négy réteg azonos alapmintája teszi lehetővé, hogy a bélcső egyes szakaszait egymással összehasonlítsuk. – Das einheitliche Grundmuster der vier Schichten ermöglicht es, die einzelnen Abschnitte des Verdauungsrohrs miteinander zu vergleichen.
(aufklappen)magyar
1. A bélcső fala a nyelőcsőtől a végbélig alapvetően azonos szerkezeti mintát követi.
2. Ez az egységes felépítés négy egymásra rétegződő rétegből áll.
3. Belülről kifelé haladva a nyálkahártya, a kötőszövetes lemez, az izomréteg és a külső borítás következik.
4. Ez a rétegrend a bélcső teljes hosszában megmarad, csak a rétegek részletei változnak szakaszonként.
5. A legbelső réteg, a nyálkahártya, közvetlenül érintkezik a béltartalommal.
6. A nyálkahártya maga is három egymás alatti alrétegre tagolódik.
7. A legbelső alréteg a hám, amely a felszín borítását adja.
8. A hám típusa attól függ, hogy az adott szakasz elsősorban védelmet vagy felszívást lát-e el.
9. A mechanikai igénybevételnek kitett szakaszokban többrétegű, elszarusodó hám található.
10. A felszívásra és váladéktermelésre szakosodott szakaszokban egyrétegű hengerhám alakul ki.
11. A hám alatt helyezkedik el a saját lemez, a nyálkahártya kötőszöveti alapja.
12. A saját lemez laza kötőszövetből áll, amelyben hajszálerek és immunsejtek találhatók.
13. Ez a réteg táplálja a fölötte fekvő hámot, amelynek önmagában nincsenek erei.
14. A saját lemezben gyakran apró nyálkahártyamirigyek és nyirokcsomócskák is elhelyezkednek.
15. A nyálkahártya harmadik alrétege egy vékony, sima izomsejtekből álló lemez.
16. Ezt a réteget a nyálkahártya izomlemezének nevezzük.
17. Összehúzódásával apró redőket hoz létre, és segíti a mirigyek váladékának kiürülését.
18. A nyálkahártya izomlemeze egyben a nyálkahártya és a kötőszövetes lemez közötti határt is jelöli.
19. A nyálkahártya alatt következik a bélcső fal második rétege, a kötőszövetes lemez.
20. Ez a réteg jóval vaskosabb kötőszövetből épül fel, mint a saját lemez.
21. Rostjai lazán, de rugalmasan kötik össze a nyálkahártyát az alatta fekvő izomréteggel.
22. Ennek a laza kapcsolatnak köszönhetően a nyálkahártya el tud csúszni az izomréteghez képest.
23. A kötőszövetes lemezben a bélcső legnagyobb átmérőjű vér- és nyirokerei futnak.
24. Ezek az erek látják el tápanyaggal és oxigénnel a nyálkahártyát és az izomréteget is.
25. A kötőszövetes lemezben sűrű idegfonat húzódik, amelynek részletes működését a következő alfejezet tárgyalja.
26. Egyes szakaszokon, például a nyombélben, a kötőszövetes lemez saját mirigyeket is tartalmaz.
27. A bélcső fal harmadik rétege az izomréteg, amely a bélmozgásokért felelős.
28. Az izomréteg a legtöbb szakaszon két, egymásra merőleges lefutású rétegből áll.
29. A belső réteg rostjai körkörösen, a bélcső hossztengelyére merőlegesen futnak.
30. A külső réteg rostjai ezzel szemben hosszanti irányban, a bélcső tengelyével párhuzamosan haladnak.
31. A gyomorban ehhez a két réteghez egy harmadik, ferde lefutású izomréteg is társul.
32. A körkörös és a hosszanti izomréteg között is egy idegfonat helyezkedik el.
33. Ez az idegfonat hangolja össze a két izomréteg összehúzódását a bélmozgások során.
34. Az izomréteg összehúzódásainak típusait és szabályozását a következő alfejezet mutatja be részletesen.
35. A bélcső fal negyedik, legkülső rétege a külső borítás, amely két formában jelenhet meg.
36. A hasüregbe szabadon benyúló szakaszokon a külső borítás savóshártyaként jelenik meg.
37. A savóshártya a hashártya zsigeri lemezének felel meg, és sima, nedves felszínt biztosít.
38. A hátsó hasfalhoz rögzített vagy a hasüregen kívül futó szakaszokon ehelyett kötőszövetes külső réteg található.
39. Ez a kötőszövetes külső réteg szorosan összefonódik a szomszédos szervek és szövetek kötőszövetével.
40. A négy réteg azonos alapmintája teszi lehetővé, hogy a bélcső egyes szakaszait egymással összehasonlítsuk.
(aufklappen)német
1. Die Wand des Verdauungsrohrs folgt von der Speiseröhre bis zum Mastdarm einem grundsätzlich einheitlichen Bauplan.
2. Dieser einheitliche Aufbau besteht aus vier übereinanderliegenden Schichten.
3. Von innen nach außen folgen die Mukosa, die Submukosa, die Muskularis und die äußere Hülle.
4. Diese Schichtenfolge bleibt über die gesamte Länge des Verdauungsrohrs erhalten, nur die Details der Schichten ändern sich abschnittsweise.
5. Die innerste Schicht, die Mukosa, steht in direktem Kontakt mit dem Darminhalt.
6. Die Mukosa selbst gliedert sich wiederum in drei untereinanderliegende Unterschichten.
7. Die innerste Unterschicht ist das Epithel, welches die Oberflächenbedeckung bildet.
8. Der Epitheltyp hängt davon ab, ob der jeweilige Abschnitt vorwiegend Schutz- oder Resorptionsaufgaben erfüllt.
9. In den mechanisch stark beanspruchten Abschnitten findet sich ein mehrschichtiges, verhornendes Epithel.
10. In den auf Resorption und Sekretion spezialisierten Abschnitten bildet sich ein einschichtiges Zylinderepithel.
11. Unter dem Epithel liegt die Lamina propria, die bindegewebige Grundlage der Mukosa.
12. Die Lamina propria besteht aus lockerem Bindegewebe, in dem Kapillaren und Immunzellen zu finden sind.
13. Diese Schicht ernährt das darüberliegende Epithel, welches selbst keine eigenen Gefäße besitzt.
14. In der Lamina propria liegen häufig auch kleine Schleimhautdrüsen und Lymphknötchen.
15. Die dritte Unterschicht der Mukosa ist eine dünne, aus glatten Muskelzellen bestehende Lamelle.
16. Diese Schicht wird als Lamina muscularis mucosae bezeichnet.
17. Durch ihre Kontraktion erzeugt sie kleine Falten und unterstützt die Entleerung des Drüsensekrets.
18. Die Lamina muscularis mucosae markiert zugleich die Grenze zwischen der Mukosa und der Submukosa.
19. Unter der Mukosa folgt die zweite Schicht der Rohrwand, die Submukosa.
20. Diese Schicht besteht aus deutlich derberem Bindegewebe als die Lamina propria.
21. Ihre Fasern verbinden die Mukosa locker, aber elastisch mit der darunterliegenden Muskularis.
22. Dank dieser losen Verbindung kann die Mukosa gegenüber der Muskularis verschoben werden.
23. In der Submukosa verlaufen die Blut- und Lymphgefäße mit dem größten Durchmesser im Verdauungsrohr.
24. Diese Gefäße versorgen sowohl die Mukosa als auch die Muskularis mit Nährstoffen und Sauerstoff.
25. In der Submukosa verläuft ein dichtes Nervengeflecht, dessen genaue Funktion im folgenden Unterkapitel behandelt wird.
26. In manchen Abschnitten, zum Beispiel im Zwölffingerdarm, enthält die Submukosa auch eigene Drüsen.
27. Die dritte Schicht der Rohrwand ist die Muskularis, welche für die Darmbewegungen verantwortlich ist.
28. Die Muskularis besteht in den meisten Abschnitten aus zwei Schichten mit zueinander senkrechtem Faserverlauf.
29. Die Fasern der inneren Schicht verlaufen ringförmig, senkrecht zur Längsachse des Verdauungsrohrs.
30. Die Fasern der äußeren Schicht verlaufen dagegen längs, parallel zur Achse des Verdauungsrohrs.
31. Im Magen gesellt sich zu diesen beiden Schichten noch eine dritte, schräg verlaufende Muskelschicht.
32. Auch zwischen der Ring- und der Längsmuskelschicht liegt ein Nervengeflecht.
33. Dieses Nervengeflecht koordiniert die Kontraktion der beiden Muskelschichten während der Darmbewegungen.
34. Die Arten und die Steuerung der Kontraktionen der Muskularis werden im folgenden Unterkapitel ausführlich dargestellt.
35. Die vierte, äußerste Schicht der Rohrwand ist die äußere Hülle, die in zwei Formen auftreten kann.
36. In den frei in die Bauchhöhle hineinragenden Abschnitten tritt die äußere Hülle als Serosa auf.
37. Die Serosa entspricht dem viszeralen Blatt des Peritoneums und stellt eine glatte, feuchte Oberfläche bereit.
38. In den an der hinteren Bauchwand fixierten oder außerhalb der Bauchhöhle verlaufenden Abschnitten findet sich stattdessen eine bindegewebige äußere Schicht.
39. Diese bindegewebige äußere Schicht verflicht sich eng mit dem Bindegewebe der benachbarten Organe und Gewebe.
40. Das einheitliche Grundmuster der vier Schichten ermöglicht es, die einzelnen Abschnitte des Verdauungsrohrs miteinander zu vergleichen.