10.17.1 – A fali és a zsigeri hashártya, a hashártyaűr – Bauchfell der Wand und der Eingeweide, die Bauchfellhöhle
1. A hashártya, latin nevén peritoneum, a has- és medenceüreget bélelő, valamint számos hasi szerv felszínét beborító, nagy kiterjedésű savós hártya. – Das Bauchfell, lateinisch Peritoneum, ist eine ausgedehnte seröse Haut, welche die Bauch- und Beckenhöhle auskleidet und zahlreiche Bauchorgane überzieht.
2. Szerkezetét tekintve fali és zsigeri lemezre különül, amelyek azonban nem önálló hártyák, hanem ugyanazon összefüggő réteg különböző szakaszai. – Strukturell gliedert es sich in ein wandständiges und ein eingeweideseitiges Blatt, die jedoch keine selbstständigen Häute, sondern Abschnitte derselben zusammenhängenden Schicht sind.
3. A hashártya szabad felszínét egyrétegű laphám, a mezotélium borítja, amely sima és nedves érintkezési felületet hoz létre. – Die freie Oberfläche des Bauchfells wird von einem einschichtigen Plattenepithel, dem Mesothel, bedeckt, das eine glatte und feuchte Kontaktfläche bildet.
4. Alatta vékony kötőszövetes réteg húzódik, amelyben kisebb vérerek, nyirokerek, idegrostok és változó mennyiségű zsírszövet helyezkedik el. – Darunter liegt eine dünne Bindegewebsschicht, in der kleinere Blutgefäße, Lymphgefäße, Nervenfasern und unterschiedlich viel Fettgewebe verlaufen.
5. A hasfal belső felszínét borító fali hashártya a peritoneum parietale, amely elöl, oldalt és hátul követi a testüreg határait. – Das die Innenfläche der Bauchwand bedeckende parietale Bauchfell ist das Peritoneum parietale, das vorne, seitlich und hinten den Grenzen der Körperhöhle folgt.
6. Medence felé haladva ez a lemez ráborul a medence falára és egyes szerveire, miközben változatos mélységű bemélyedéseket alakít ki. – Zum Becken hin überzieht dieses Blatt die Beckenwand und bestimmte Organe, wobei es unterschiedlich tiefe Einsenkungen ausbildet.
7. A zsigeri hashártya, vagyis a peritoneum viscerale, közvetlenül a hasi szervek külső felszínére simul, és azok savós borítását képezi. – Das viszerale Bauchfell, also das Peritoneum viscerale, liegt der äußeren Oberfläche der Bauchorgane unmittelbar an und bildet deren serösen Überzug.
8. E borítás szorosan kapcsolódik az alatta fekvő szervfalhoz, ezért annak mozgásait, alakváltozásait és térfogatváltozásait közvetlenül követi. – Dieser Überzug ist eng mit der darunterliegenden Organwand verbunden und folgt daher unmittelbar ihren Bewegungen, Form- und Volumenänderungen.
9. Valójában a fali és a zsigeri lemez között nincs éles anatómiai határ, mert az egyik megfelelő átfordulási vonalak mentén folyamatosan átmegy a másikba. – Tatsächlich besteht zwischen dem parietalen und dem viszeralen Blatt keine scharfe anatomische Grenze, da das eine an entsprechenden Umschlaglinien kontinuierlich in das andere übergeht.
10. Az átfordulási helyeken a hashártya redőket, szalagokat vagy kettős lemezeket alkothat, amelyek szerveket rögzítenek, és vezetőpályákat fogadnak magukba. – An den Umschlagstellen kann das Bauchfell Falten, Bänder oder Doppelblätter bilden, welche Organe befestigen und Leitungsbahnen aufnehmen.
11. A két lemez által közrefogott hashártyaüreg nem azonos a teljes hasüreggel, hanem annak savós hártyával határolt, különleges része. – Die von beiden Blättern begrenzte Bauchfellhöhle ist nicht mit der gesamten Bauchhöhle identisch, sondern bildet deren von seröser Haut begrenzten besonderen Anteil.
12. Élettani körülmények között ez az üreg csupán hajszálvékony, lehetséges rés, mivel a szomszédos felszínek csaknem közvetlenül egymáshoz simulnak. – Unter physiologischen Bedingungen ist diese Höhle lediglich ein haarfeiner potenzieller Spaltraum, da die benachbarten Oberflächen fast unmittelbar aneinanderliegen.
13. A benne található kevés savós folyadék vékony filmréteget képez, amely nedvesen tartja a mezotéliumot és csökkenti a súrlódást. – Die darin befindliche geringe Menge seröser Flüssigkeit bildet einen dünnen Film, der das Mesothel feucht hält und die Reibung vermindert.
14. Légzéskor, emésztéskor és testhelyzetváltozáskor a hasi szervek egymáshoz képest jelentősen elmozdulnak, amit ez a síkos felszín tesz lehetővé. – Bei Atmung, Verdauung und Lageveränderungen bewegen sich die Bauchorgane erheblich gegeneinander, was durch diese gleitfähige Oberfläche ermöglicht wird.
15. Mivel a folyadék folyamatosan termelődik és vissza is szívódik, mennyisége egészséges körülmények között szűk határok között marad. – Da die Flüssigkeit fortlaufend gebildet und wieder aufgenommen wird, bleibt ihre Menge unter gesunden Bedingungen innerhalb enger Grenzen.
16. A savós folyadék nem egyszerűen kenőanyag, hanem oldott fehérjéket és a helyi védekezésben részt vevő sejteket is tartalmazhat. – Die seröse Flüssigkeit ist nicht nur ein Gleitmittel, sondern kann auch gelöste Proteine und an der lokalen Abwehr beteiligte Zellen enthalten.
17. Nem csupán az elmozdulást segíti a hashártya, hanem rugalmas összeköttetései révén hozzájárul a szervek megfelelő helyzetének fenntartásához is. – Das Bauchfell erleichtert nicht nur die Verschiebung, sondern trägt durch seine elastischen Verbindungen auch zur Erhaltung der richtigen Organlage bei.
18. Nagy felszíne és felszívóképessége miatt a hashártya részt vesz a folyadékforgalomban, miközben jelentős helyi védekező felületet biztosít. – Aufgrund seiner großen Oberfläche und Resorptionsfähigkeit beteiligt sich das Bauchfell am Flüssigkeitsaustausch und stellt zugleich eine bedeutende lokale Abwehrfläche dar.
19. A fali hashártya érző beidegzése nagyrészt a szomszédos testfal szomatikus idegeiből származik, ezért mechanikai vagy gyulladásos ingerlése fájdalmas. – Die sensible Innervation des parietalen Bauchfells stammt größtenteils aus den somatischen Nerven der benachbarten Körperwand, weshalb mechanische oder entzündliche Reizung schmerzhaft ist.
20. Emiatt a fali lemez érintettsége rendszerint éles, jól körülhatárolható fájdalmat okoz, amelynek helyét a beteg viszonylag pontosan meg tudja mutatni. – Daher verursacht eine Beteiligung des parietalen Blattes meist einen scharfen, gut begrenzbaren Schmerz, dessen Ort der Patient relativ genau angeben kann.
21. Különösen érzékeny a rekeszizom központi részét borító hashártya, amelynek érzőrostjai a rekeszideggel haladnak a központi idegrendszer felé. – Besonders empfindlich ist das Bauchfell über dem zentralen Abschnitt des Zwerchfells, dessen sensible Fasern mit dem Zwerchfellnerv zum Zentralnervensystem ziehen.
22. Ezzel szemben a zsigeri hashártya érzőrostjai a belső szervek vegetatív idegeit követik, ezért fájdalma kevésbé pontosan határozható meg. – Dagegen folgen die sensiblen Fasern des viszeralen Bauchfells den vegetativen Nerven der inneren Organe, weshalb sein Schmerz weniger genau lokalisierbar ist.
23. Feszülésre, húzásra, keringési zavarra és kémiai ingerlésre a zsigeri lemez érzékeny, míg érintésre vagy metszésre jóval kevésbé reagál. – Auf Dehnung, Zug, Durchblutungsstörung und chemische Reizung reagiert das viszerale Blatt empfindlich, während es auf Berührung oder Schnitt deutlich schwächer anspricht.
24. A zsigeri eredetű fájdalom ezért gyakran tompa, kiterjedt és a test középvonala közelében érzékelhető, nem pedig közvetlenül a beteg szerv felett. – Viszeral bedingter Schmerz wird deshalb häufig dumpf, ausgedehnt und nahe der Körpermittellinie wahrgenommen, nicht unmittelbar über dem erkrankten Organ.
25. Vérellátását tekintve a fali hashártyát a has- és medencefal erei táplálják, míg a zsigeri lemez az általa borított szerv ereiből kap ágakat. – Hinsichtlich der Blutversorgung wird das parietale Bauchfell von Gefäßen der Bauch- und Beckenwand versorgt, während das viszerale Blatt Äste aus den Gefäßen des bedeckten Organs erhält.
26. Az alatta fekvő kötőszövetben futó hajszálerekből a mezotélium diffúzió útján jut oxigénhez és tápanyagokhoz. – Aus den in der darunterliegenden Bindegewebsschicht verlaufenden Kapillaren erhält das Mesothel durch Diffusion Sauerstoff und Nährstoffe.
27. Nyirokerei a folyadék, a fehérjék és az idegen részecskék elszállításában vesznek részt, ezáltal a hashártya tisztulását és védekezését szolgálják. – Seine Lymphgefäße beteiligen sich am Abtransport von Flüssigkeit, Proteinen und Fremdpartikeln und dienen dadurch der Reinigung und Abwehr des Bauchfells.
28. Férfiban a hashártyaüreg minden oldalról zárt rendszer, amelynek normális körülmények között nincs közvetlen összeköttetése a külvilággal. – Beim Mann bildet die Bauchfellhöhle ein allseits geschlossenes System, das unter normalen Bedingungen keine direkte Verbindung zur Außenwelt besitzt.
29. Nőben közvetett kapcsolat áll fenn a petevezetékek, a méh és a hüvely üregén keresztül, ami anatómiailag sajátos fertőzési lehetőséget teremt. – Bei der Frau besteht über Eileiter, Gebärmutter und Scheide eine indirekte Verbindung, die anatomisch eine besondere Möglichkeit für aufsteigende Infektionen schafft.
30. Ez az anatómiai különbség nem változtatja meg a hashártya alapvető felépítését, azonban klinikailag fontos lehet a kórokozók terjedése szempontjából. – Dieser anatomische Unterschied verändert den grundlegenden Bau des Bauchfells nicht, kann jedoch für die Ausbreitung von Krankheitserregern klinisch bedeutsam sein.
31. Gyulladás során a mezotélium felszíne elveszítheti simaságát, miközben folyadék, fehérjék és gyulladásos sejtek halmozódnak fel a hashártyaüregben. – Bei einer Entzündung kann die Mesotheloberfläche ihre Glätte verlieren, während sich Flüssigkeit, Proteine und Entzündungszellen in der Bauchfellhöhle ansammeln.
32. Ha a termelődés és a felszívódás egyensúlya tartósan felborul, nagyobb folyadékgyülem, úgynevezett hasvízkór alakulhat ki. – Wird das Gleichgewicht zwischen Bildung und Resorption dauerhaft gestört, kann sich eine größere Flüssigkeitsansammlung, der sogenannte Aszites, entwickeln.
33. Korábbi gyulladások vagy műtétek után összenövések keletkezhetnek, amelyek korlátozzák a szervek mozgását, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a bélkacsok helyzetét. – Nach früheren Entzündungen oder Operationen können Verwachsungen entstehen, welche die Organbeweglichkeit einschränken und die Lage der Darmschlingen ungünstig beeinflussen.
34. Műtéti feltáráskor ezért pontosan ismerni kell, hol fekszik a fali hashártya, miként fordul át a szervekre, és mely tér nyílik meg. – Bei einem operativen Zugang muss daher genau bekannt sein, wo das parietale Bauchfell liegt, wie es auf die Organe umschlägt und welcher Raum eröffnet wird.
35. Összességében a fali és a zsigeri hashártya olyan egységes, mozgékony rendszert alkot, amely egyszerre határol, borít, rögzít, síkosít és véd. – Insgesamt bilden parietales und viszerales Bauchfell ein einheitliches bewegliches System, das zugleich begrenzt, überzieht, befestigt, gleitfähig macht und schützt.
(aufklappen)magyar
1. A hashártya, latin nevén peritoneum, a has- és medenceüreget bélelő, valamint számos hasi szerv felszínét beborító, nagy kiterjedésű savós hártya.
2. Szerkezetét tekintve fali és zsigeri lemezre különül, amelyek azonban nem önálló hártyák, hanem ugyanazon összefüggő réteg különböző szakaszai.
3. A hashártya szabad felszínét egyrétegű laphám, a mezotélium borítja, amely sima és nedves érintkezési felületet hoz létre.
4. Alatta vékony kötőszövetes réteg húzódik, amelyben kisebb vérerek, nyirokerek, idegrostok és változó mennyiségű zsírszövet helyezkedik el.
5. A hasfal belső felszínét borító fali hashártya a peritoneum parietale, amely elöl, oldalt és hátul követi a testüreg határait.
6. Medence felé haladva ez a lemez ráborul a medence falára és egyes szerveire, miközben változatos mélységű bemélyedéseket alakít ki.
7. A zsigeri hashártya, vagyis a peritoneum viscerale, közvetlenül a hasi szervek külső felszínére simul, és azok savós borítását képezi.
8. E borítás szorosan kapcsolódik az alatta fekvő szervfalhoz, ezért annak mozgásait, alakváltozásait és térfogatváltozásait közvetlenül követi.
9. Valójában a fali és a zsigeri lemez között nincs éles anatómiai határ, mert az egyik megfelelő átfordulási vonalak mentén folyamatosan átmegy a másikba.
10. Az átfordulási helyeken a hashártya redőket, szalagokat vagy kettős lemezeket alkothat, amelyek szerveket rögzítenek, és vezetőpályákat fogadnak magukba.
11. A két lemez által közrefogott hashártyaüreg nem azonos a teljes hasüreggel, hanem annak savós hártyával határolt, különleges része.
12. Élettani körülmények között ez az üreg csupán hajszálvékony, lehetséges rés, mivel a szomszédos felszínek csaknem közvetlenül egymáshoz simulnak.
13. A benne található kevés savós folyadék vékony filmréteget képez, amely nedvesen tartja a mezotéliumot és csökkenti a súrlódást.
14. Légzéskor, emésztéskor és testhelyzetváltozáskor a hasi szervek egymáshoz képest jelentősen elmozdulnak, amit ez a síkos felszín tesz lehetővé.
15. Mivel a folyadék folyamatosan termelődik és vissza is szívódik, mennyisége egészséges körülmények között szűk határok között marad.
16. A savós folyadék nem egyszerűen kenőanyag, hanem oldott fehérjéket és a helyi védekezésben részt vevő sejteket is tartalmazhat.
17. Nem csupán az elmozdulást segíti a hashártya, hanem rugalmas összeköttetései révén hozzájárul a szervek megfelelő helyzetének fenntartásához is.
18. Nagy felszíne és felszívóképessége miatt a hashártya részt vesz a folyadékforgalomban, miközben jelentős helyi védekező felületet biztosít.
19. A fali hashártya érző beidegzése nagyrészt a szomszédos testfal szomatikus idegeiből származik, ezért mechanikai vagy gyulladásos ingerlése fájdalmas.
20. Emiatt a fali lemez érintettsége rendszerint éles, jól körülhatárolható fájdalmat okoz, amelynek helyét a beteg viszonylag pontosan meg tudja mutatni.
21. Különösen érzékeny a rekeszizom központi részét borító hashártya, amelynek érzőrostjai a rekeszideggel haladnak a központi idegrendszer felé.
22. Ezzel szemben a zsigeri hashártya érzőrostjai a belső szervek vegetatív idegeit követik, ezért fájdalma kevésbé pontosan határozható meg.
23. Feszülésre, húzásra, keringési zavarra és kémiai ingerlésre a zsigeri lemez érzékeny, míg érintésre vagy metszésre jóval kevésbé reagál.
24. A zsigeri eredetű fájdalom ezért gyakran tompa, kiterjedt és a test középvonala közelében érzékelhető, nem pedig közvetlenül a beteg szerv felett.
25. Vérellátását tekintve a fali hashártyát a has- és medencefal erei táplálják, míg a zsigeri lemez az általa borított szerv ereiből kap ágakat.
26. Az alatta fekvő kötőszövetben futó hajszálerekből a mezotélium diffúzió útján jut oxigénhez és tápanyagokhoz.
27. Nyirokerei a folyadék, a fehérjék és az idegen részecskék elszállításában vesznek részt, ezáltal a hashártya tisztulását és védekezését szolgálják.
28. Férfiban a hashártyaüreg minden oldalról zárt rendszer, amelynek normális körülmények között nincs közvetlen összeköttetése a külvilággal.
29. Nőben közvetett kapcsolat áll fenn a petevezetékek, a méh és a hüvely üregén keresztül, ami anatómiailag sajátos fertőzési lehetőséget teremt.
30. Ez az anatómiai különbség nem változtatja meg a hashártya alapvető felépítését, azonban klinikailag fontos lehet a kórokozók terjedése szempontjából.
31. Gyulladás során a mezotélium felszíne elveszítheti simaságát, miközben folyadék, fehérjék és gyulladásos sejtek halmozódnak fel a hashártyaüregben.
32. Ha a termelődés és a felszívódás egyensúlya tartósan felborul, nagyobb folyadékgyülem, úgynevezett hasvízkór alakulhat ki.
33. Korábbi gyulladások vagy műtétek után összenövések keletkezhetnek, amelyek korlátozzák a szervek mozgását, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a bélkacsok helyzetét.
34. Műtéti feltáráskor ezért pontosan ismerni kell, hol fekszik a fali hashártya, miként fordul át a szervekre, és mely tér nyílik meg.
35. Összességében a fali és a zsigeri hashártya olyan egységes, mozgékony rendszert alkot, amely egyszerre határol, borít, rögzít, síkosít és véd.
(aufklappen)német
1. Das Bauchfell, lateinisch Peritoneum, ist eine ausgedehnte seröse Haut, welche die Bauch- und Beckenhöhle auskleidet und zahlreiche Bauchorgane überzieht.
2. Strukturell gliedert es sich in ein wandständiges und ein eingeweideseitiges Blatt, die jedoch keine selbstständigen Häute, sondern Abschnitte derselben zusammenhängenden Schicht sind.
3. Die freie Oberfläche des Bauchfells wird von einem einschichtigen Plattenepithel, dem Mesothel, bedeckt, das eine glatte und feuchte Kontaktfläche bildet.
4. Darunter liegt eine dünne Bindegewebsschicht, in der kleinere Blutgefäße, Lymphgefäße, Nervenfasern und unterschiedlich viel Fettgewebe verlaufen.
5. Das die Innenfläche der Bauchwand bedeckende parietale Bauchfell ist das Peritoneum parietale, das vorne, seitlich und hinten den Grenzen der Körperhöhle folgt.
6. Zum Becken hin überzieht dieses Blatt die Beckenwand und bestimmte Organe, wobei es unterschiedlich tiefe Einsenkungen ausbildet.
7. Das viszerale Bauchfell, also das Peritoneum viscerale, liegt der äußeren Oberfläche der Bauchorgane unmittelbar an und bildet deren serösen Überzug.
8. Dieser Überzug ist eng mit der darunterliegenden Organwand verbunden und folgt daher unmittelbar ihren Bewegungen, Form- und Volumenänderungen.
9. Tatsächlich besteht zwischen dem parietalen und dem viszeralen Blatt keine scharfe anatomische Grenze, da das eine an entsprechenden Umschlaglinien kontinuierlich in das andere übergeht.
10. An den Umschlagstellen kann das Bauchfell Falten, Bänder oder Doppelblätter bilden, welche Organe befestigen und Leitungsbahnen aufnehmen.
11. Die von beiden Blättern begrenzte Bauchfellhöhle ist nicht mit der gesamten Bauchhöhle identisch, sondern bildet deren von seröser Haut begrenzten besonderen Anteil.
12. Unter physiologischen Bedingungen ist diese Höhle lediglich ein haarfeiner potenzieller Spaltraum, da die benachbarten Oberflächen fast unmittelbar aneinanderliegen.
13. Die darin befindliche geringe Menge seröser Flüssigkeit bildet einen dünnen Film, der das Mesothel feucht hält und die Reibung vermindert.
14. Bei Atmung, Verdauung und Lageveränderungen bewegen sich die Bauchorgane erheblich gegeneinander, was durch diese gleitfähige Oberfläche ermöglicht wird.
15. Da die Flüssigkeit fortlaufend gebildet und wieder aufgenommen wird, bleibt ihre Menge unter gesunden Bedingungen innerhalb enger Grenzen.
16. Die seröse Flüssigkeit ist nicht nur ein Gleitmittel, sondern kann auch gelöste Proteine und an der lokalen Abwehr beteiligte Zellen enthalten.
17. Das Bauchfell erleichtert nicht nur die Verschiebung, sondern trägt durch seine elastischen Verbindungen auch zur Erhaltung der richtigen Organlage bei.
18. Aufgrund seiner großen Oberfläche und Resorptionsfähigkeit beteiligt sich das Bauchfell am Flüssigkeitsaustausch und stellt zugleich eine bedeutende lokale Abwehrfläche dar.
19. Die sensible Innervation des parietalen Bauchfells stammt größtenteils aus den somatischen Nerven der benachbarten Körperwand, weshalb mechanische oder entzündliche Reizung schmerzhaft ist.
20. Daher verursacht eine Beteiligung des parietalen Blattes meist einen scharfen, gut begrenzbaren Schmerz, dessen Ort der Patient relativ genau angeben kann.
21. Besonders empfindlich ist das Bauchfell über dem zentralen Abschnitt des Zwerchfells, dessen sensible Fasern mit dem Zwerchfellnerv zum Zentralnervensystem ziehen.
22. Dagegen folgen die sensiblen Fasern des viszeralen Bauchfells den vegetativen Nerven der inneren Organe, weshalb sein Schmerz weniger genau lokalisierbar ist.
23. Auf Dehnung, Zug, Durchblutungsstörung und chemische Reizung reagiert das viszerale Blatt empfindlich, während es auf Berührung oder Schnitt deutlich schwächer anspricht.
24. Viszeral bedingter Schmerz wird deshalb häufig dumpf, ausgedehnt und nahe der Körpermittellinie wahrgenommen, nicht unmittelbar über dem erkrankten Organ.
25. Hinsichtlich der Blutversorgung wird das parietale Bauchfell von Gefäßen der Bauch- und Beckenwand versorgt, während das viszerale Blatt Äste aus den Gefäßen des bedeckten Organs erhält.
26. Aus den in der darunterliegenden Bindegewebsschicht verlaufenden Kapillaren erhält das Mesothel durch Diffusion Sauerstoff und Nährstoffe.
27. Seine Lymphgefäße beteiligen sich am Abtransport von Flüssigkeit, Proteinen und Fremdpartikeln und dienen dadurch der Reinigung und Abwehr des Bauchfells.
28. Beim Mann bildet die Bauchfellhöhle ein allseits geschlossenes System, das unter normalen Bedingungen keine direkte Verbindung zur Außenwelt besitzt.
29. Bei der Frau besteht über Eileiter, Gebärmutter und Scheide eine indirekte Verbindung, die anatomisch eine besondere Möglichkeit für aufsteigende Infektionen schafft.
30. Dieser anatomische Unterschied verändert den grundlegenden Bau des Bauchfells nicht, kann jedoch für die Ausbreitung von Krankheitserregern klinisch bedeutsam sein.
31. Bei einer Entzündung kann die Mesotheloberfläche ihre Glätte verlieren, während sich Flüssigkeit, Proteine und Entzündungszellen in der Bauchfellhöhle ansammeln.
32. Wird das Gleichgewicht zwischen Bildung und Resorption dauerhaft gestört, kann sich eine größere Flüssigkeitsansammlung, der sogenannte Aszites, entwickeln.
33. Nach früheren Entzündungen oder Operationen können Verwachsungen entstehen, welche die Organbeweglichkeit einschränken und die Lage der Darmschlingen ungünstig beeinflussen.
34. Bei einem operativen Zugang muss daher genau bekannt sein, wo das parietale Bauchfell liegt, wie es auf die Organe umschlägt und welcher Raum eröffnet wird.
35. Insgesamt bilden parietales und viszerales Bauchfell ein einheitliches bewegliches System, das zugleich begrenzt, überzieht, befestigt, gleitfähig macht und schützt.