15.11 – Anatomie lang

15.11 – A külső fül és a dobhártya – Äußeres Ohr und Trommelfell

1. A hallószerv legkülső, a hangvezetés kezdeti szakaszát alkotó része a külső fül (auris externa), amely a fülkagylóból és a dobhártyáig terjedő külső hallójáratból áll. – Der äußerste, den Anfang der Schallleitung bildende Abschnitt des Hörorgans ist das äußere Ohr (Auris externa), das aus Ohrmuschel und dem bis zum Trommelfell reichenden äußeren Gehörgang besteht.

2. Mivel a külső fülben nincsenek hallási receptorok, feladata elsősorban a környezetből érkező hanghullámok összegyűjtése, térbeli módosítása és a középfül felé történő továbbítása. – Da das äußere Ohr keine Hörrezeptoren enthält, besteht seine Aufgabe vor allem darin, eintreffende Schallwellen zu sammeln, räumlich zu verändern und zum Mittelohr weiterzuleiten.

3. Topográfiai szempontból a külső fül előtt az állkapocsízület, mögötte pedig a halántékcsont csecsnyúlványa helyezkedik el, ami klinikai vizsgálatakor is fontos tájékozódási viszonyt jelent. – Topographisch liegt vor dem äußeren Ohr das Kiefergelenk und dahinter der Warzenfortsatz des Schläfenbeins, was auch bei der klinischen Untersuchung eine wichtige Orientierungsbeziehung darstellt.

4. Kívülről a fülkagyló (auricula) látható, amelyet a fülcimpa kivételével rugalmas porc merevít, miközben felszínét a porc alakját szorosan követő vékony bőr borítja. – Von außen sichtbar ist die Ohrmuschel (Auricula), die mit Ausnahme des Ohrläppchens durch elastischen Knorpel gestützt und von dünner, der Knorpelform eng folgender Haut bedeckt wird.

5. Tölcsérszerű, ugyanakkor kifejezetten aszimmetrikus alakja nemcsak a hanghullámokat tereli a hallójárat bejáratához, hanem finom felszíni tagoltságával a hangforrás térbeli meghatározását is segíti. – Ihre trichterartige, zugleich deutlich asymmetrische Form leitet nicht nur Schallwellen zum Eingang des Gehörgangs, sondern unterstützt durch ihr fein gegliedertes Oberflächenrelief auch die räumliche Bestimmung der Schallquelle.

6. A porcos váz által kialakított kiemelkedések és bemélyedések egyénenként eltérőek, ezért a fülkagyló formája – számos más anatómiai képlethez hasonlóan – jelentős természetes változatosságot mutat. – Die durch das Knorpelgerüst gebildeten Erhebungen und Vertiefungen unterscheiden sich individuell, sodass die Form der Ohrmuschel – wie bei zahlreichen anderen anatomischen Strukturen – eine erhebliche natürliche Variabilität zeigt.

7. A külső peremet alkotó helixszel párhuzamosan húzódó antihelix felső részén két szárra válik, amelyek között a háromszögletű árok (fossa triangularis) mélyedése figyelhető meg. – Parallel zur den äußeren Rand bildenden Helix verläuft die Antihelix, die sich oben in zwei Schenkel teilt, zwischen denen die Vertiefung der Fossa triangularis liegt.

8. A hallójárat bejárata előtt elhelyezkedő tragus és a vele szemben fekvő antitragus részben körülhatárolja azt a mélyebb területet, amelyen keresztül a hang a hallójáratba jut. – Der vor dem Eingang des Gehörgangs gelegene Tragus und der ihm gegenüberliegende Antitragus begrenzen teilweise den tieferen Bereich, durch den der Schall in den Gehörgang gelangt.

9. A fülkagyló központi, tölcsérszerű bemélyedése, a concha auriculae közvetlenül a külső hallójáratba folytatódik, így a felszíni porcredők által összegyűjtött hanghullámok természetes továbbvezető útját képezi. – Die zentrale trichterförmige Vertiefung der Ohrmuschel, die Concha auriculae, setzt sich unmittelbar in den äußeren Gehörgang fort und bildet damit den natürlichen Leitungsweg für die von den Knorpelfalten gesammelten Schallwellen.

10. A fülcimpa (lobulus auriculae) ezzel szemben nem tartalmaz porcot, hanem főként bőrből, kötőszövetből és zsírszövetből felépülő, puha és mozgékony része a fülkagylónak. – Das Ohrläppchen (Lobulus auriculae) enthält dagegen keinen Knorpel, sondern ist ein weicher, beweglicher, vorwiegend aus Haut, Binde- und Fettgewebe aufgebauter Teil der Ohrmuschel.

11. Bár az ember külső fülizmaival csak csekély mértékben képes a fülkagyló helyzetét megváltoztatni, ezek az izmok motoros beidegzésüket az arcidegtől (nervus facialis, VII) kapják. – Obwohl der Mensch die Stellung der Ohrmuschel mithilfe der äußeren Ohrmuskeln nur geringfügig verändern kann, erhalten diese Muskeln ihre motorische Innervation vom Gesichtsnerv (Nervus facialis, VII).

12. A fülkagyló mélyéből kiinduló külső hallójárat (meatus acusticus externus) nem egyenes csatornaként, hanem enyhén ívelt lefutással halad medial felé, míg el nem éri a dobhártyát. – Der aus der Tiefe der Ohrmuschel hervorgehende äußere Gehörgang (Meatus acusticus externus) verläuft nicht geradlinig, sondern leicht gekrümmt nach medial, bis er das Trommelfell erreicht.

13. Teljes hossza néhány centiméter, és görbülete miatt a dobhártya közvetlen megtekintéséhez a hallójárat tengelyét a vizsgálat során megfelelően ki kell egyenesíteni. – Seine Gesamtlänge beträgt einige Zentimeter, und wegen seiner Krümmung muss bei der Untersuchung die Achse des Gehörgangs entsprechend begradigt werden, um das Trommelfell direkt betrachten zu können.

14. Falának lateralis szakaszát porc támasztja meg, míg a mélyebben fekvő, hosszabb medialis rész már csontos falú, és a halántékcsont állományában vezet a dobhártya felé. – Der laterale Abschnitt seiner Wand wird durch Knorpel gestützt, während der tiefer gelegene, längere mediale Anteil knöchern ist und im Schläfenbein zum Trommelfell führt.

15. A fülkagyló bőre megszakítás nélkül folytatódik a hallójárat belső felszínén, majd annak medialis végén a dobhártya külső felszínét borító rendkívül vékony hámrétegbe megy át. – Die Haut der Ohrmuschel setzt sich ohne Unterbrechung an der Innenfläche des Gehörgangs fort und geht an dessen medialem Ende in die sehr dünne Epithelschicht der Außenseite des Trommelfells über.

16. Különösen a porcos szakasz bőrében találhatók szőrszálak és fülzsírt termelő mirigyek, amelyek váladéka más mirigyek termékeivel együtt a cerument, vagyis a fülzsírt alkotja. – Besonders in der Haut des knorpeligen Abschnitts befinden sich Haare und Ohrenschmalzdrüsen, deren Sekret zusammen mit den Produkten weiterer Drüsen das Cerumen, also das Ohrenschmalz, bildet.

17. A viszkózus cerumenhez porszemcsék és egyéb idegen anyagok tapadhatnak, ezért a váladék a hallójárat mechanikai védelmének és természetes tisztulásának fontos összetevője. – An dem zähflüssigen Cerumen können Staubpartikel und andere Fremdstoffe haften, weshalb das Sekret einen wichtigen Bestandteil des mechanischen Schutzes und der natürlichen Reinigung des Gehörgangs darstellt.

18. Normális körülmények között a fülzsír a hozzá tapadt szennyeződésekkel együtt lassan kifelé halad, kiszárad, majd külön beavatkozás nélkül eltávozik a hallójáratból. – Unter normalen Bedingungen wandert das Ohrenschmalz zusammen mit den anhaftenden Verunreinigungen langsam nach außen, trocknet ein und verlässt den Gehörgang ohne besondere Maßnahmen.

19. A hallójárat mélyének rendszeres, mechanikus tisztítása ezért általában felesleges, sőt vattapálcikával a természetes öntisztulás megzavarható, miközben az érzékeny hám is könnyen megsérülhet. – Eine regelmäßige mechanische Reinigung der Tiefe des Gehörgangs ist daher meist unnötig; Wattestäbchen können sogar die natürliche Selbstreinigung beeinträchtigen und zugleich das empfindliche Epithel verletzen.

20. Otoszkópos vizsgálatkor a fülkagyló hátrafelé és felfelé történő húzása csökkenti a hallójárat külső szakaszának görbületét, ezáltal kedvezőbb betekintést biztosít a dobhártyára. – Bei der otoskopischen Untersuchung vermindert das Ziehen der Ohrmuschel nach hinten und oben die Krümmung des äußeren Gehörgangs und ermöglicht dadurch einen günstigeren Blick auf das Trommelfell.

21. Medialis végén a hallójáratot a dobhártya (membrana tympani) zárja le, amely anatómiai határként választja el egymástól a külső hallójáratot és a levegővel telt dobüreget. – An seinem medialen Ende wird der Gehörgang durch das Trommelfell (Membrana tympani) abgeschlossen, das als anatomische Grenze den äußeren Gehörgang von der luftgefüllten Paukenhöhle trennt.

22. Ez a nagyjából egy centiméter átmérőjű, vékony és rugalmas hártya nem sík lemezként feszül, hanem a középfül irányába behúzott, sekély tölcsérhez hasonló alakot vesz fel. – Diese ungefähr einen Zentimeter große, dünne und elastische Membran ist nicht als ebene Platte gespannt, sondern bildet eine zum Mittelohr eingezogene, flache trichterähnliche Form.

23. Helyzete a hallójárat tengelyéhez képest ferde: lateralis felszíne előre és lefelé mintegy 45 fokkal hajlik, miközben a sagittalis síkhoz viszonyítva is jelentős szöget zár be. – Seine Lage ist gegenüber der Achse des Gehörgangs schräg: Die laterale Fläche ist etwa 45 Grad nach vorne und unten geneigt und bildet zugleich einen deutlichen Winkel zur Sagittalebene.

24. A tölcsér legmélyebb, medial felé behúzott pontját a dobhártya köldökének (umbo membranae tympanicae) nevezzük, amely otoszkópos vizsgálat során fontos tájékozódási pont. – Der tiefste, nach medial eingezogene Punkt des Trichters wird als Trommelfellnabel (Umbo membranae tympanicae) bezeichnet und stellt bei der Otoskopie einen wichtigen Orientierungspunkt dar.

25. A dobhártya belső felszínéhez rögzül a kalapács nyele (manubrium mallei), amelynek lefutása kívülről is felismerhető, és a dobhártyán kalapácscsíkként (stria mallearis) rajzolódik ki. – An der Innenfläche des Trommelfells ist der Hammergriff (Manubrium mallei) befestigt, dessen Verlauf auch von außen erkennbar ist und sich als Hammerstreifen (Stria mallearis) abzeichnet.

26. A stria mallearis felső végének feltűnőbb kiemelkedését prominentia malleinak nevezik; ettől cranialisan helyezkedik el a dobhártya kisebb, lazábban feszülő területe. – Die deutlichere Vorwölbung am oberen Ende der Stria mallearis wird als Prominentia mallei bezeichnet; kranial davon liegt der kleinere, lockerer gespannte Bereich des Trommelfells.

27. Ez a felső, kissé vöröses és áttetszőbb rész a pars flaccida, amely szerkezetében és mechanikai tulajdonságaiban egyaránt különbözik a dobhártya jóval nagyobb, feszes részétől. – Dieser obere, etwas rötlichere und durchscheinendere Abschnitt ist die Pars flaccida, die sich sowohl strukturell als auch mechanisch vom wesentlich größeren gespannten Trommelfellanteil unterscheidet.

28. A dobhártya túlnyomó részét alkotó pars tensa ezzel szemben szürkés színű, erősen kifeszített terület, amelynek szabályos mechanikai viselkedése alapvető a hangrezgések továbbításához. – Die den überwiegenden Teil des Trommelfells bildende Pars tensa ist dagegen ein gräulicher, straff gespannter Bereich, dessen regelgerechtes mechanisches Verhalten für die Weiterleitung der Schallschwingungen wesentlich ist.

29. Szerkezetét kívül vékony bőrréteg, középen szilárd rostos kötőszövet, belül pedig a dobüreg nyálkahártyájával folytonos nyálkahártyaréteg alkotja, így három különböző szövetrendszer találkozik benne. – Sein Aufbau umfasst außen eine dünne Hautschicht, in der Mitte festes faseriges Bindegewebe und innen eine mit der Schleimhaut der Paukenhöhle kontinuierliche Schleimhautschicht, sodass hier drei unterschiedliche Gewebesysteme zusammentreffen.

30. A pars flaccidában a középső kötőszövetes réteg csak gyengén fejlett, ami megmagyarázza, hogy ez a terület miért kevésbé feszes, mint a mechanikailag ellenállóbb pars tensa. – In der Pars flaccida ist die mittlere bindegewebige Schicht nur schwach ausgebildet, was erklärt, weshalb dieser Bereich weniger gespannt ist als die mechanisch widerstandsfähigere Pars tensa.

31. Kerületén a dobhártyát rostos-porcos gyűrű, az anulus fibrocartilagineus rögzíti a környező csontos képletekhez, ezáltal biztosítva a rezgő hártya stabil peremét. – An seinem Umfang wird das Trommelfell durch einen faserknorpeligen Ring, den Anulus fibrocartilagineus, an den umgebenden knöchernen Strukturen befestigt, wodurch ein stabiler Rand für die schwingende Membran entsteht.

32. Amikor a hallójáraton végighaladó hanghullámok elérik a dobhártyát, annak nyomásfüggő rezgései a hozzá rögzített kalapácsot mozgásba hozzák, és ezzel megkezdődik a középfül mechanikai hangátviteli folyamata. – Treffen die durch den Gehörgang laufenden Schallwellen auf das Trommelfell, versetzen dessen druckabhängige Schwingungen den befestigten Hammer in Bewegung und leiten damit die mechanische Schallübertragung des Mittelohres ein.

33. A dobhártya megfelelő rezgőképességéhez lényeges, hogy két oldalán megközelítőleg azonos légnyomás uralkodjon, mert tartós nyomáskülönbség esetén megváltozik a hártya feszülése és mozgékonysága. – Für die regelrechte Schwingungsfähigkeit des Trommelfells ist ein annähernd gleicher Luftdruck auf beiden Seiten wesentlich, da eine anhaltende Druckdifferenz Spannung und Beweglichkeit der Membran verändert.

34. A dobüreg és az orrgarat között húzódó fülkürt ugyan már a középfülhöz tartozik, működésével közvetlenül befolyásolja a dobhártyát, mivel lehetővé teszi a két oldal közötti nyomáskiegyenlítést. – Die zwischen Paukenhöhle und Nasenrachen verlaufende Ohrtrompete gehört zwar bereits zum Mittelohr, beeinflusst das Trommelfell jedoch unmittelbar, indem sie einen Druckausgleich zwischen dessen beiden Seiten ermöglicht.

35. Gyors magasságváltozáskor, például repülőgép emelkedése vagy süllyedése közben, a külső légnyomás változását a dobüreg nyomása késve követheti, ezért átmenetileg feszülés és tompább hallás jelentkezhet. – Bei raschen Höhenänderungen, etwa beim Steigen oder Sinken eines Flugzeugs, kann der Druck in der Paukenhöhle dem veränderten Außendruck verzögert folgen, sodass vorübergehend ein Spannungsgefühl und gedämpftes Hören auftreten können.

36. A külső fül artériás vérellátása több, egymással anasztomizáló érágból származik, amelyek elsősorban az arteria carotis externa rendszeréhez tartoznak, és különböző irányokból érik el a fülkagylót. – Die arterielle Versorgung des äußeren Ohres stammt aus mehreren miteinander anastomosierenden Gefäßästen, die überwiegend zum Stromgebiet der Arteria carotis externa gehören und die Ohrmuschel aus unterschiedlichen Richtungen erreichen.

37. Ebben különösen az arteria auricularis posterior ágai, valamint az arteria maxillarisból eredő arteria auricularis profunda vesznek részt, utóbbi a hallójárat és a dobhártya vérellátásában is jelentős. – Beteiligt sind insbesondere Äste der Arteria auricularis posterior sowie die aus der Arteria maxillaris hervorgehende Arteria auricularis profunda, die auch für die Versorgung von Gehörgang und Trommelfell bedeutsam ist.

38. A külső fül vénás vére főként a vena jugularis externa felé vezetődik el, részben azonban a vena retromandibularison keresztül a vena jugularis interna rendszerébe is eljuthat. – Das venöse Blut des äußeren Ohres wird überwiegend zur Vena jugularis externa abgeleitet, kann jedoch teilweise über die Vena retromandibularis auch in das Stromgebiet der Vena jugularis interna gelangen.

39. Nyirokelvezetése területenként eltér: a fülkagyló hátsó felszínéről főként a mastoidealis nyirokcsomókba, míg az elülső felszínről, a hallójáratból és a dobhártyából elsősorban a parotidealis nyirokcsomókba jut a nyirok. – Der Lymphabfluss unterscheidet sich nach Regionen: Von der Rückfläche der Ohrmuschel gelangt die Lymphe vor allem zu den mastoidalen, von der Vorderfläche, dem Gehörgang und dem Trommelfell hauptsächlich zu den parotidealen Lymphknoten.

40. A külső fül érző beidegzése több ideg között oszlik meg, ami jól tükrözi e viszonylag kis terület összetett fejlődési és topográfiai kapcsolatait. – Die sensible Innervation des äußeren Ohres verteilt sich auf mehrere Nerven, was die komplexen entwicklungsbedingten und topographischen Beziehungen dieses vergleichsweise kleinen Gebietes widerspiegelt.

41. Jelentős érzőrostokat ad a nervus auriculotemporalis a nervus mandibularisból, a nervus vagus ramus auricularisa, továbbá a nyaki fonatból származó nervus auricularis magnus és a fülkagyló egy részén a nervus occipitalis minor. – Bedeutende sensible Fasern stammen vom Nervus auriculotemporalis aus dem Nervus mandibularis, vom Ramus auricularis des Nervus vagus sowie aus dem Plexus cervicalis über Nervus auricularis magnus und teilweise Nervus occipitalis minor.

42. A dobhártya lateralis, vagyis a hallójárat felé tekintő felszínének érző beidegzésében főként a nervus auriculotemporalis és a nervus vagus auricularis ága vesz részt. – An der sensiblen Innervation der lateralen, zum Gehörgang gerichteten Trommelfellfläche sind vor allem der Nervus auriculotemporalis und der aurikuläre Ast des Nervus vagus beteiligt.

43. Medialis oldalról ezzel szemben a nervus glossopharyngeus (IX) nervus tympanicusán és az abból kialakuló plexus tympanicuson keresztül érkeznek érzőrostok a dobhártyához. – Von medial gelangen dagegen sensible Fasern des Nervus glossopharyngeus (IX) über dessen Nervus tympanicus und den daraus hervorgehenden Plexus tympanicus zum Trommelfell.

44. A külső fül és a dobhártya tehát anatómiailag szorosan összekapcsolódó rendszert alkot, amelyben a hang összegyűjtése, irányítása és mechanikai rezgéssé alakítása egymást követő térbeli lépésekben történik. – Äußeres Ohr und Trommelfell bilden somit ein anatomisch eng zusammenhängendes System, in dem Sammlung, Führung und Umwandlung des Schalls in mechanische Schwingungen in aufeinanderfolgenden räumlichen Schritten erfolgen.

45. Mire a hangenergia a dobhártyáról a kalapácsra tevődik át, a külső fül teljesítette vezető szerepét, és a rezgés további feldolgozását már a középfül hallócsontocskáinak rendszere veszi át. – Sobald die Schallenergie vom Trommelfell auf den Hammer übertragen wird, hat das äußere Ohr seine leitende Aufgabe erfüllt, und das System der Gehörknöchelchen des Mittelohres übernimmt die weitere Verarbeitung der Schwingung.