3.11.3 – A szinapszis szerkezete és működése – Bau und Funktion der Synapse
1. A szinapszis két idegsejt, illetve egy idegsejt és valamely izom- vagy mirigysejt közötti, információátadásra specializálódott kapcsolódási hely. – Die Synapse ist eine auf Informationsübertragung spezialisierte Kontaktstelle zwischen zwei Nervenzellen oder zwischen einer Nervenzelle und einer Muskel- beziehungsweise Drüsenzelle.
2. Elhelyezkedésétől függően az axonvégződés a következő neuron dendritjével, sejttestével, axonjával vagy ritkábban más sejtrészével létesíthet kapcsolatot. – Je nach Lage kann die Axonendigung mit dem Dendriten, dem Zellkörper, dem Axon oder seltener einem anderen Abschnitt des nachgeschalteten Neurons Kontakt aufnehmen.
3. Az axodendritikus szinapszisok gyakran dendrittüskéken alakulnak ki, amelyek alakja és száma a neuronális plaszticitás során megváltozhat. – Axodendritische Synapsen entstehen häufig an dendritischen Dornen, deren Form und Zahl sich im Rahmen der neuronalen Plastizität verändern können.
4. Amikor az axonvégződés közvetlenül a sejttesthez kapcsolódik, axoszomatikus szinapszisról beszélünk, amely rendszerint erőteljesen befolyásolja a célsejt ingerelhetőségét. – Verbindet sich die Axonendigung unmittelbar mit dem Zellkörper, spricht man von einer axosomatischen Synapse, die die Erregbarkeit der Zielzelle meist stark beeinflusst.
5. Axoaxonális kapcsolat esetén a preszinaptikus végződés egy másik axonra hat, ezért elsősorban annak ingerületátvivőanyag-leadását szabályozza. – Bei einem axoaxonalen Kontakt wirkt die präsynaptische Endigung auf ein anderes Axon und reguliert daher vor allem dessen Transmitterfreisetzung.
6. Működési elvük alapján kémiai és elektromos szinapszisokat különböztetünk meg, amelyek szerkezete, sebessége és szabályozhatósága jelentősen eltér egymástól. – Nach ihrem Funktionsprinzip unterscheidet man chemische und elektrische Synapsen, die sich in Aufbau, Geschwindigkeit und Regulierbarkeit erheblich voneinander unterscheiden.
7. A kémiai szinapszis három alapvető részből, a preszinaptikus végződésből, a szinaptikus résből és a posztszinaptikus membránból épül fel. – Die chemische Synapse besteht aus drei grundlegenden Abschnitten: der präsynaptischen Endigung, dem synaptischen Spalt und der postsynaptischen Membran.
8. Bunkószerűen kiszélesedő preszinaptikus végződésében mitokondriumok, citoszkeletális elemek és ingerületátvivő anyaggal telt szinaptikus hólyagok helyezkednek el. – In ihrer knopfförmig erweiterten präsynaptischen Endigung liegen Mitochondrien, Zytoskelettelemente und mit Überträgerstoff gefüllte synaptische Vesikel.
9. A kisméretű, világos szinaptikus hólyagok rendszerint klasszikus neurotranszmittereket, míg a nagy, sötét magvú hólyagok főként neuropeptideket tartalmaznak. – Kleine, helle synaptische Vesikel enthalten meist klassische Neurotransmitter, während große Vesikel mit dichtem Kern vor allem Neuropeptide speichern.
10. Közvetlenül a preszinaptikus membrán alatt található az aktív zóna, ahol a hólyagok rögzítése, membránhoz kötődése és kiürülése végbemegy. – Unmittelbar unter der präsynaptischen Membran liegt die aktive Zone, an der die Vesikel verankert, an die Membran gebunden und entleert werden.
11. Az akciós potenciál megérkezése depolarizálja az axonvégződést, ennek hatására pedig feszültségfüggő kalciumcsatornák nyílnak meg a preszinaptikus membránban. – Das Eintreffen des Aktionspotenzials depolarisiert die Axonendigung, wodurch sich spannungsabhängige Calciumkanäle in der präsynaptischen Membran öffnen.
12. A koncentráció- és elektromos gradiensét követő kalciumion-beáramlás indítja el azt a fehérjék által közvetített folyamatot, amely a hólyagmembrán összeolvadásához vezet. – Der seinem Konzentrations- und elektrischen Gradienten folgende Calciumeinstrom löst einen proteinvermittelten Vorgang aus, der zur Verschmelzung der Vesikelmembran führt.
13. Exocitózis során a hólyag tartalma a szinaptikus résbe ürül, miközben membránja átmenetileg beépül a preszinaptikus sejtmembránba. – Bei der Exozytose wird der Vesikelinhalt in den synaptischen Spalt abgegeben, während sich seine Membran vorübergehend in die präsynaptische Zellmembran einfügt.
14. A felszabaduló neurotranszmitter a keskeny szinaptikus résen át diffundál, majd a posztszinaptikus membrán megfelelő receptoraihoz kötődik. – Der freigesetzte Neurotransmitter diffundiert durch den schmalen synaptischen Spalt und bindet anschließend an passende Rezeptoren der postsynaptischen Membran.
15. A posztszinaptikus membrán receptorokban és jelátviteli fehérjékben gazdag, citoplazmatikus oldalát pedig tömött fehérjeréteg, a posztszinaptikus denzitás erősíti. – Die postsynaptische Membran ist reich an Rezeptoren und Signalproteinen; ihre zytoplasmatische Seite wird durch eine dichte Proteinschicht, die postsynaptische Verdichtung, verstärkt.
16. Ionotróp receptorok esetében a neurotranszmitter kötődése közvetlenül nyit vagy zár egy ioncsatornát, ezért a válasz gyorsan kialakul. – Bei ionotropen Rezeptoren öffnet oder schließt die Bindung des Neurotransmitters unmittelbar einen Ionenkanal, weshalb die Antwort rasch einsetzt.
17. Metabotróp receptorok ezzel szemben G-fehérjék és sejten belüli hírvivő rendszerek közvetítésével módosítják a célsejt működését. – Metabotrope Rezeptoren verändern die Funktion der Zielzelle dagegen über G-Proteine und intrazelluläre Botenstoffsysteme.
18. Mivel ez az út több egymást követő lépést foglal magában, hatása lassabban kezdődik, ugyanakkor hosszabb ideig tarthat és szélesebb körű lehet. – Da dieser Weg mehrere aufeinanderfolgende Schritte umfasst, beginnt seine Wirkung langsamer, kann jedoch länger anhalten und umfassender sein.
19. Serkentő szinapszisban a megnyíló ioncsatornák depolarizálják a posztszinaptikus membránt, így annak potenciálja közelebb kerül az akciós potenciál küszöbéhez. – An einer erregenden Synapse depolarisieren die geöffneten Ionenkanäle die postsynaptische Membran, sodass sich ihr Potenzial der Schwelle des Aktionspotenzials nähert.
20. Az így létrejövő átmeneti feszültségváltozást serkentő posztszinaptikus potenciálnak nevezzük, amely önmagában többnyire nem vált ki új akciós potenciált. – Die so entstehende vorübergehende Spannungsänderung wird als erregendes postsynaptisches Potenzial bezeichnet, das allein meist kein neues Aktionspotenzial auslöst.
21. Gátló kapcsolatban rendszerint kloridionok beáramlása vagy káliumionok kiáramlása csökkenti a membrán ingerelhetőségét, illetve ellensúlyozza a serkentő hatásokat. – An einer hemmenden Verbindung vermindern meist der Einstrom von Chloridionen oder der Ausstrom von Kaliumionen die Membranerregbarkeit beziehungsweise gleichen erregende Einflüsse aus.
22. Egyetlen neuron dendritjein és sejttestén sok ezer serkentő és gátló végződés helyezkedhet el, amelyek hatásai folyamatosan összegződnek. – Auf den Dendriten und dem Zellkörper eines einzelnen Neurons können viele Tausend erregende und hemmende Endigungen liegen, deren Wirkungen fortlaufend summiert werden.
23. Térbeli összegződéskor több különböző szinapszis egyidejű aktivitása adódik össze, időbeli összegződéskor pedig ugyanazon kapcsolat gyorsan ismétlődő válaszai erősítik egymást. – Bei der räumlichen Summation addiert sich die gleichzeitige Aktivität mehrerer Synapsen, während bei der zeitlichen Summation rasch wiederholte Antworten derselben Verbindung einander verstärken.
24. Az axondomb és az iniciális szegmentum a beérkező posztszinaptikus potenciálokat integrálja, majd megfelelő küszöbérték elérésekor akciós potenciált indít. – Axonhügel und Initialsegment integrieren die eintreffenden postsynaptischen Potenziale und lösen beim Erreichen eines geeigneten Schwellenwertes ein Aktionspotenzial aus.
25. A neurotranszmitter hatását rövid időn belül meg kell szüntetni, különben a célsejt tartósan serkentett vagy gátolt állapotban maradna. – Die Wirkung des Neurotransmitters muss innerhalb kurzer Zeit beendet werden, da die Zielzelle sonst dauerhaft erregt oder gehemmt bliebe.
26. Egyes ingerületátvivő anyagokat enzimek bontanak le a szinaptikus résben, másokat a preszinaptikus végződés vagy a környező gliasejtek vesznek fel. – Einige Überträgerstoffe werden im synaptischen Spalt enzymatisch abgebaut, andere von der präsynaptischen Endigung oder den umgebenden Gliazellen aufgenommen.
27. A visszavett molekulák részben újra felhasználhatók, míg a szinaptikus hólyagok membránja endocitózissal visszakerül a sejten belüli körforgásba. – Die wiederaufgenommenen Moleküle können teilweise erneut verwendet werden, während die Membran der synaptischen Vesikel durch Endozytose in den intrazellulären Kreislauf zurückgeführt wird.
28. Kémiai szinapszisban az ingerületátvitel rendszerint egyirányú, mivel a hólyagok preszinaptikusan, a receptorok pedig túlnyomórészt posztszinaptikusan helyezkednek el. – An chemischen Synapsen verläuft die Erregungsübertragung gewöhnlich in einer Richtung, da die Vesikel präsynaptisch und die Rezeptoren überwiegend postsynaptisch angeordnet sind.
29. A jelátvitelhez szükséges felszabadulás, diffúzió és receptorkötődés rövid szinaptikus késést okoz, amely az idegi kapcsolatok működésében mérhető. – Die für die Signalübertragung erforderliche Freisetzung, Diffusion und Rezeptorbindung verursachen eine kurze synaptische Verzögerung, die in neuronalen Verschaltungen messbar ist.
30. Elektromos szinapszisokban a szomszédos sejtek membránjait réskapcsolatok (nexusok; gap junctions) kötik össze, amelyek közvetlen ionáramlást tesznek lehetővé. – In elektrischen Synapsen werden die Membranen benachbarter Zellen durch Spaltkontakte (Nexus; Gap Junctions) verbunden, die einen unmittelbaren Ionenstrom ermöglichen.
31. A réskapcsolatok csatornáit egymáshoz illeszkedő connexonok alkotják, így a két sejt citoplazmája kis molekulák és ionok számára folytonossá válik. – Die Kanäle der Spaltkontakte werden von aneinanderliegenden Connexonen gebildet, wodurch die Zytoplasmen beider Zellen für Ionen und kleine Moleküle miteinander verbunden werden.
32. Mivel közvetítőanyag felszabadítására nincs szükség, az elektromos jel szinte késedelem nélkül, gyakran mindkét irányban terjedhet tovább. – Da kein Überträgerstoff freigesetzt werden muss, kann sich das elektrische Signal nahezu verzögerungsfrei und häufig in beide Richtungen ausbreiten.
33. Ilyen kapcsolatok összehangolják egymással a sejtcsoportok aktivitását, ezért különösen alkalmasak gyors és szinkron működések kialakítására. – Solche Verbindungen koordinieren die Aktivität von Zellgruppen und eignen sich daher besonders zur Erzeugung schneller und synchroner Funktionsabläufe.
34. A szinaptikus hatékonyság az aktivitás függvényében rövid vagy hosszú időre megváltozhat, ami az idegrendszer alkalmazkodóképességének egyik sejtszintű alapja. – Die synaptische Wirksamkeit kann sich abhängig von der Aktivität kurz- oder langfristig verändern, was eine zelluläre Grundlage der Anpassungsfähigkeit des Nervensystems bildet.
35. Szerkezetük és működésük révén a szinapszisok nem egyszerű vezetési pontok, hanem az információ kiválasztásának, módosításának és integrálásának helyei. – Aufgrund ihres Aufbaus und ihrer Funktion sind Synapsen keine einfachen Leitungsstellen, sondern Orte der Auswahl, Veränderung und Integration von Informationen.
(aufklappen)magyar
1. A szinapszis két idegsejt, illetve egy idegsejt és valamely izom- vagy mirigysejt közötti, információátadásra specializálódott kapcsolódási hely.
2. Elhelyezkedésétől függően az axonvégződés a következő neuron dendritjével, sejttestével, axonjával vagy ritkábban más sejtrészével létesíthet kapcsolatot.
3. Az axodendritikus szinapszisok gyakran dendrittüskéken alakulnak ki, amelyek alakja és száma a neuronális plaszticitás során megváltozhat.
4. Amikor az axonvégződés közvetlenül a sejttesthez kapcsolódik, axoszomatikus szinapszisról beszélünk, amely rendszerint erőteljesen befolyásolja a célsejt ingerelhetőségét.
5. Axoaxonális kapcsolat esetén a preszinaptikus végződés egy másik axonra hat, ezért elsősorban annak ingerületátvivőanyag-leadását szabályozza.
6. Működési elvük alapján kémiai és elektromos szinapszisokat különböztetünk meg, amelyek szerkezete, sebessége és szabályozhatósága jelentősen eltér egymástól.
7. A kémiai szinapszis három alapvető részből, a preszinaptikus végződésből, a szinaptikus résből és a posztszinaptikus membránból épül fel.
8. Bunkószerűen kiszélesedő preszinaptikus végződésében mitokondriumok, citoszkeletális elemek és ingerületátvivő anyaggal telt szinaptikus hólyagok helyezkednek el.
9. A kisméretű, világos szinaptikus hólyagok rendszerint klasszikus neurotranszmittereket, míg a nagy, sötét magvú hólyagok főként neuropeptideket tartalmaznak.
10. Közvetlenül a preszinaptikus membrán alatt található az aktív zóna, ahol a hólyagok rögzítése, membránhoz kötődése és kiürülése végbemegy.
11. Az akciós potenciál megérkezése depolarizálja az axonvégződést, ennek hatására pedig feszültségfüggő kalciumcsatornák nyílnak meg a preszinaptikus membránban.
12. A koncentráció- és elektromos gradiensét követő kalciumion-beáramlás indítja el azt a fehérjék által közvetített folyamatot, amely a hólyagmembrán összeolvadásához vezet.
13. Exocitózis során a hólyag tartalma a szinaptikus résbe ürül, miközben membránja átmenetileg beépül a preszinaptikus sejtmembránba.
14. A felszabaduló neurotranszmitter a keskeny szinaptikus résen át diffundál, majd a posztszinaptikus membrán megfelelő receptoraihoz kötődik.
15. A posztszinaptikus membrán receptorokban és jelátviteli fehérjékben gazdag, citoplazmatikus oldalát pedig tömött fehérjeréteg, a posztszinaptikus denzitás erősíti.
16. Ionotróp receptorok esetében a neurotranszmitter kötődése közvetlenül nyit vagy zár egy ioncsatornát, ezért a válasz gyorsan kialakul.
17. Metabotróp receptorok ezzel szemben G-fehérjék és sejten belüli hírvivő rendszerek közvetítésével módosítják a célsejt működését.
18. Mivel ez az út több egymást követő lépést foglal magában, hatása lassabban kezdődik, ugyanakkor hosszabb ideig tarthat és szélesebb körű lehet.
19. Serkentő szinapszisban a megnyíló ioncsatornák depolarizálják a posztszinaptikus membránt, így annak potenciálja közelebb kerül az akciós potenciál küszöbéhez.
20. Az így létrejövő átmeneti feszültségváltozást serkentő posztszinaptikus potenciálnak nevezzük, amely önmagában többnyire nem vált ki új akciós potenciált.
21. Gátló kapcsolatban rendszerint kloridionok beáramlása vagy káliumionok kiáramlása csökkenti a membrán ingerelhetőségét, illetve ellensúlyozza a serkentő hatásokat.
22. Egyetlen neuron dendritjein és sejttestén sok ezer serkentő és gátló végződés helyezkedhet el, amelyek hatásai folyamatosan összegződnek.
23. Térbeli összegződéskor több különböző szinapszis egyidejű aktivitása adódik össze, időbeli összegződéskor pedig ugyanazon kapcsolat gyorsan ismétlődő válaszai erősítik egymást.
24. Az axondomb és az iniciális szegmentum a beérkező posztszinaptikus potenciálokat integrálja, majd megfelelő küszöbérték elérésekor akciós potenciált indít.
25. A neurotranszmitter hatását rövid időn belül meg kell szüntetni, különben a célsejt tartósan serkentett vagy gátolt állapotban maradna.
26. Egyes ingerületátvivő anyagokat enzimek bontanak le a szinaptikus résben, másokat a preszinaptikus végződés vagy a környező gliasejtek vesznek fel.
27. A visszavett molekulák részben újra felhasználhatók, míg a szinaptikus hólyagok membránja endocitózissal visszakerül a sejten belüli körforgásba.
28. Kémiai szinapszisban az ingerületátvitel rendszerint egyirányú, mivel a hólyagok preszinaptikusan, a receptorok pedig túlnyomórészt posztszinaptikusan helyezkednek el.
29. A jelátvitelhez szükséges felszabadulás, diffúzió és receptorkötődés rövid szinaptikus késést okoz, amely az idegi kapcsolatok működésében mérhető.
30. Elektromos szinapszisokban a szomszédos sejtek membránjait réskapcsolatok (nexusok; gap junctions) kötik össze, amelyek közvetlen ionáramlást tesznek lehetővé.
31. A réskapcsolatok csatornáit egymáshoz illeszkedő connexonok alkotják, így a két sejt citoplazmája kis molekulák és ionok számára folytonossá válik.
32. Mivel közvetítőanyag felszabadítására nincs szükség, az elektromos jel szinte késedelem nélkül, gyakran mindkét irányban terjedhet tovább.
33. Ilyen kapcsolatok összehangolják egymással a sejtcsoportok aktivitását, ezért különösen alkalmasak gyors és szinkron működések kialakítására.
34. A szinaptikus hatékonyság az aktivitás függvényében rövid vagy hosszú időre megváltozhat, ami az idegrendszer alkalmazkodóképességének egyik sejtszintű alapja.
35. Szerkezetük és működésük révén a szinapszisok nem egyszerű vezetési pontok, hanem az információ kiválasztásának, módosításának és integrálásának helyei.
(aufklappen)német
1. Die Synapse ist eine auf Informationsübertragung spezialisierte Kontaktstelle zwischen zwei Nervenzellen oder zwischen einer Nervenzelle und einer Muskel- beziehungsweise Drüsenzelle.
2. Je nach Lage kann die Axonendigung mit dem Dendriten, dem Zellkörper, dem Axon oder seltener einem anderen Abschnitt des nachgeschalteten Neurons Kontakt aufnehmen.
3. Axodendritische Synapsen entstehen häufig an dendritischen Dornen, deren Form und Zahl sich im Rahmen der neuronalen Plastizität verändern können.
4. Verbindet sich die Axonendigung unmittelbar mit dem Zellkörper, spricht man von einer axosomatischen Synapse, die die Erregbarkeit der Zielzelle meist stark beeinflusst.
5. Bei einem axoaxonalen Kontakt wirkt die präsynaptische Endigung auf ein anderes Axon und reguliert daher vor allem dessen Transmitterfreisetzung.
6. Nach ihrem Funktionsprinzip unterscheidet man chemische und elektrische Synapsen, die sich in Aufbau, Geschwindigkeit und Regulierbarkeit erheblich voneinander unterscheiden.
7. Die chemische Synapse besteht aus drei grundlegenden Abschnitten: der präsynaptischen Endigung, dem synaptischen Spalt und der postsynaptischen Membran.
8. In ihrer knopfförmig erweiterten präsynaptischen Endigung liegen Mitochondrien, Zytoskelettelemente und mit Überträgerstoff gefüllte synaptische Vesikel.
9. Kleine, helle synaptische Vesikel enthalten meist klassische Neurotransmitter, während große Vesikel mit dichtem Kern vor allem Neuropeptide speichern.
10. Unmittelbar unter der präsynaptischen Membran liegt die aktive Zone, an der die Vesikel verankert, an die Membran gebunden und entleert werden.
11. Das Eintreffen des Aktionspotenzials depolarisiert die Axonendigung, wodurch sich spannungsabhängige Calciumkanäle in der präsynaptischen Membran öffnen.
12. Der seinem Konzentrations- und elektrischen Gradienten folgende Calciumeinstrom löst einen proteinvermittelten Vorgang aus, der zur Verschmelzung der Vesikelmembran führt.
13. Bei der Exozytose wird der Vesikelinhalt in den synaptischen Spalt abgegeben, während sich seine Membran vorübergehend in die präsynaptische Zellmembran einfügt.
14. Der freigesetzte Neurotransmitter diffundiert durch den schmalen synaptischen Spalt und bindet anschließend an passende Rezeptoren der postsynaptischen Membran.
15. Die postsynaptische Membran ist reich an Rezeptoren und Signalproteinen; ihre zytoplasmatische Seite wird durch eine dichte Proteinschicht, die postsynaptische Verdichtung, verstärkt.
16. Bei ionotropen Rezeptoren öffnet oder schließt die Bindung des Neurotransmitters unmittelbar einen Ionenkanal, weshalb die Antwort rasch einsetzt.
17. Metabotrope Rezeptoren verändern die Funktion der Zielzelle dagegen über G-Proteine und intrazelluläre Botenstoffsysteme.
18. Da dieser Weg mehrere aufeinanderfolgende Schritte umfasst, beginnt seine Wirkung langsamer, kann jedoch länger anhalten und umfassender sein.
19. An einer erregenden Synapse depolarisieren die geöffneten Ionenkanäle die postsynaptische Membran, sodass sich ihr Potenzial der Schwelle des Aktionspotenzials nähert.
20. Die so entstehende vorübergehende Spannungsänderung wird als erregendes postsynaptisches Potenzial bezeichnet, das allein meist kein neues Aktionspotenzial auslöst.
21. An einer hemmenden Verbindung vermindern meist der Einstrom von Chloridionen oder der Ausstrom von Kaliumionen die Membranerregbarkeit beziehungsweise gleichen erregende Einflüsse aus.
22. Auf den Dendriten und dem Zellkörper eines einzelnen Neurons können viele Tausend erregende und hemmende Endigungen liegen, deren Wirkungen fortlaufend summiert werden.
23. Bei der räumlichen Summation addiert sich die gleichzeitige Aktivität mehrerer Synapsen, während bei der zeitlichen Summation rasch wiederholte Antworten derselben Verbindung einander verstärken.
24. Axonhügel und Initialsegment integrieren die eintreffenden postsynaptischen Potenziale und lösen beim Erreichen eines geeigneten Schwellenwertes ein Aktionspotenzial aus.
25. Die Wirkung des Neurotransmitters muss innerhalb kurzer Zeit beendet werden, da die Zielzelle sonst dauerhaft erregt oder gehemmt bliebe.
26. Einige Überträgerstoffe werden im synaptischen Spalt enzymatisch abgebaut, andere von der präsynaptischen Endigung oder den umgebenden Gliazellen aufgenommen.
27. Die wiederaufgenommenen Moleküle können teilweise erneut verwendet werden, während die Membran der synaptischen Vesikel durch Endozytose in den intrazellulären Kreislauf zurückgeführt wird.
28. An chemischen Synapsen verläuft die Erregungsübertragung gewöhnlich in einer Richtung, da die Vesikel präsynaptisch und die Rezeptoren überwiegend postsynaptisch angeordnet sind.
29. Die für die Signalübertragung erforderliche Freisetzung, Diffusion und Rezeptorbindung verursachen eine kurze synaptische Verzögerung, die in neuronalen Verschaltungen messbar ist.
30. In elektrischen Synapsen werden die Membranen benachbarter Zellen durch Spaltkontakte (Nexus; Gap Junctions) verbunden, die einen unmittelbaren Ionenstrom ermöglichen.
31. Die Kanäle der Spaltkontakte werden von aneinanderliegenden Connexonen gebildet, wodurch die Zytoplasmen beider Zellen für Ionen und kleine Moleküle miteinander verbunden werden.
32. Da kein Überträgerstoff freigesetzt werden muss, kann sich das elektrische Signal nahezu verzögerungsfrei und häufig in beide Richtungen ausbreiten.
33. Solche Verbindungen koordinieren die Aktivität von Zellgruppen und eignen sich daher besonders zur Erzeugung schneller und synchroner Funktionsabläufe.
34. Die synaptische Wirksamkeit kann sich abhängig von der Aktivität kurz- oder langfristig verändern, was eine zelluläre Grundlage der Anpassungsfähigkeit des Nervensystems bildet.
35. Aufgrund ihres Aufbaus und ihrer Funktion sind Synapsen keine einfachen Leitungsstellen, sondern Orte der Auswahl, Veränderung und Integration von Informationen.