5.1.1 – Az izomhas, a rostkötegek és a burkok – Muskelbauch, Faserbündel und Hüllen
1. A vázizom önálló szerv, amely összehúzódásra képes izomszövetből, kötőszövetes burkokból, erekből, idegekből és érző receptorokból épül fel. – Der Skelettmuskel ist ein eigenständiges Organ, das aus kontraktionsfähigem Muskelgewebe, bindegewebigen Hüllen, Gefäßen, Nerven und sensorischen Rezeptoren aufgebaut ist.
2. Középső, többnyire húsos részét izomhasnak (venter musculi) nevezzük, amely az izom aktív erőkifejtését végző rostok legnagyobb tömegét tartalmazza. – Sein mittlerer, meist fleischiger Abschnitt wird als Muskelbauch (Venter musculi) bezeichnet, der den größten Teil der aktiv Kraft entwickelnden Fasern enthält.
3. Az izomhas két végén a kötőszövet rendszerint tömöttebbé válik, majd ínba vagy széles, lemezszerű bőnyébe folytatódva kapcsolja az izmot a csonthoz. – An den beiden Enden des Muskelbauchs verdichtet sich das Bindegewebe gewöhnlich und verbindet den Muskel, in eine Sehne oder breite Aponeurose übergehend, mit dem Knochen.
4. Egyes izmokban több izomhas követi egymást, amelyeket közbeiktatott inak választanak el, miközben működésük továbbra is összehangolt marad. – In manchen Muskeln folgen mehrere Muskelbäuche aufeinander, die durch Zwischensehnen getrennt sind, während ihre Funktion weiterhin koordiniert bleibt.
5. Más esetekben két vagy több, külön eredő izomfej egyesül közös izomhassá, majd rendszerint egyetlen közös ínnal tapad. – In anderen Fällen vereinigen sich zwei oder mehrere getrennt entspringende Muskelköpfe zu einem gemeinsamen Muskelbauch und setzen meist mit einer gemeinsamen Sehne an.
6. Mikroszkópos felépítését tekintve az izomhas hosszú, hengeres, többmagvú harántcsíkolt izomrostokból áll, amelyek egymással nagyjából párhuzamosan rendeződnek. – Mikroskopisch besteht der Muskelbauch aus langen, zylindrischen, mehrkernigen quergestreiften Muskelfasern, die annähernd parallel zueinander angeordnet sind.
7. Minden izomrost egyetlen, sejthártyával körülvett izomsejt, amelynek belsejét párhuzamosan futó miofibrillumok és a működésükhöz szükséges sejtalkotók töltik ki. – Jede Muskelfaser ist eine einzelne, von einer Zellmembran umgebene Muskelzelle, deren Inneres von parallel verlaufenden Myofibrillen und den für ihre Funktion erforderlichen Zellbestandteilen ausgefüllt wird.
8. Az azonos irányban haladó rostokat finom kötőszövet fogja össze elsődleges rostkötegekké, amelyek az izom szerkezetének jól elkülöníthető kisebb egységei. – Gleichgerichtete Fasern werden durch feines Bindegewebe zu primären Faserbündeln zusammengefasst, die deutlich abgrenzbare kleinere Einheiten des Muskelaufbaus bilden.
9. Több elsődleges köteg nagyobb másodlagos köteget alkot, ezek ismételt egyesüléséből pedig fokozatosan felépül az egész izomhas. – Mehrere primäre Bündel bilden ein größeres sekundäres Bündel, und durch deren wiederholte Vereinigung entsteht schrittweise der gesamte Muskelbauch.
10. Ez a hierarchikus tagolódás lehetővé teszi, hogy az egyes rostokban keletkező erő rendezett módon adódjon át az izom egészére. – Diese hierarchische Gliederung ermöglicht, dass die in den einzelnen Fasern entstehende Kraft geordnet auf den gesamten Muskel übertragen wird.
11. Közvetlenül minden izomrost körül vékony, laza kötőszövetes réteg, az endomysium helyezkedik el, amely szorosan követi a sejt felszínét. – Unmittelbar um jede Muskelfaser liegt eine dünne Schicht lockeren Bindegewebes, das Endomysium, das der Zelloberfläche eng folgt.
12. Az endomysium finom kollagén- és rácsrostjai mechanikailag összekapcsolják a szomszédos izomrostokat, ugyanakkor helyet biztosítanak a hajszálereknek és idegvégződéseknek. – Die feinen Kollagen- und Retikulinfasern des Endomysiums verbinden benachbarte Muskelfasern mechanisch und bieten zugleich Raum für Kapillaren und Nervenendigungen.
13. Mivel ez a réteg rendkívül vékony és rugalmas, nem akadályozza az izomrost rövidülését, de megakadályozza annak elszigetelt elmozdulását. – Da diese Schicht außerordentlich dünn und elastisch ist, behindert sie die Verkürzung der Muskelfaser nicht, verhindert jedoch deren isolierte Verschiebung.
14. Az elsődleges és másodlagos rostkötegeket erősebb kötőszövetes sövények, összefoglaló néven a perimysium veszik körül. – Die primären und sekundären Faserbündel werden von kräftigeren bindegewebigen Septen umgeben, die zusammenfassend als Perimysium bezeichnet werden.
15. A perimysium vastagsága az izom különböző részein eltérő, és rendszerint ott jelentősebb, ahol nagyobb erek vagy idegágak haladnak a kötegek között. – Die Dicke des Perimysiums variiert in den verschiedenen Muskelabschnitten und ist gewöhnlich dort größer, wo stärkere Gefäße oder Nervenäste zwischen den Bündeln verlaufen.
16. Az izom belsejében hálózatszerűen elágazó perimysialis sövények egyszerre biztosítják a kötegek mechanikai elválasztását és egymáshoz rögzítését. – Die im Muskelinneren netzartig verzweigten perimysialen Septen gewährleisten zugleich die mechanische Abgrenzung und die gegenseitige Befestigung der Bündel.
17. Kívülről az egész izmot tömött rostos kötőszövetből álló epimysium borítja, amely az izomhas felszínéhez szorosan kapcsolódó egységes tokot alkot. – Von außen wird der gesamte Muskel durch das aus straffem faserigem Bindegewebe bestehende Epimysium bedeckt, das eine eng mit der Oberfläche des Muskelbauchs verbundene einheitliche Hülle bildet.
18. Az epimysium elhatárolja az izmot a környező képletektől, miközben csúszó felszínt biztosít a szomszédos izmokhoz és kötőszövetes terekhez képest. – Das Epimysium grenzt den Muskel von den umgebenden Strukturen ab und stellt zugleich eine Gleitfläche gegenüber benachbarten Muskeln und Bindegewebsräumen bereit.
19. Felszínén kívül további, lazább vagy tömöttebb pólyarétegek helyezkedhetnek el, amelyek egyes izmokat vagy teljes izomcsoportokat vesznek körül. – Außerhalb seiner Oberfläche können weitere lockere oder straffere Faszienschichten liegen, die einzelne Muskeln oder ganze Muskelgruppen umgeben.
20. Az endomysium, a perimysium és az epimysium nem egymástól független burkok, hanem folytonos, háromdimenziós kötőszövetes vázat alkotnak. – Endomysium, Perimysium und Epimysium sind keine voneinander unabhängigen Hüllen, sondern bilden ein kontinuierliches dreidimensionales Bindegewebsgerüst.
21. E váz kollagénrostjai az izomvégek felé egyre rendezettebbé és tömöttebbé válnak, majd közvetlenül folytatódnak az ín rostjaiban. – Die Kollagenfasern dieses Gerüsts werden zu den Muskelenden hin zunehmend geordneter und dichter und setzen sich schließlich unmittelbar in den Sehnenfasern fort.
22. Emiatt az összehúzódó izomrostok ereje nem csupán a rostok végén, hanem oldalsó kapcsolataikon keresztül is átadódhat a kötőszövetes rendszernek. – Dadurch kann die Kraft der kontrahierenden Muskelfasern nicht nur an ihren Enden, sondern auch über seitliche Verbindungen auf das Bindegewebssystem übertragen werden.
23. Az erő továbbítása tehát az izom teljes keresztmetszetében történik, ami csökkenti az egyes rostokra és azok tapadási helyeire jutó helyi terhelést. – Die Kraftübertragung erfolgt somit über den gesamten Muskelquerschnitt, wodurch die örtliche Belastung einzelner Fasern und ihrer Ansatzstellen vermindert wird.
24. A kötőszövetes burkok emellett rugalmas energiát tárolnak, amikor az izom megnyúlik, majd annak felszabadításával támogatják a következő mozgást. – Die bindegewebigen Hüllen speichern außerdem elastische Energie, wenn der Muskel gedehnt wird, und unterstützen durch deren Freisetzung die nachfolgende Bewegung.
25. Gyors, ismétlődő mozgások során ez a rugalmasság mérsékli az energiafelhasználást, és tompítja az izomrostokra ható hirtelen erőváltozásokat. – Bei schnellen, wiederholten Bewegungen vermindert diese Elastizität den Energieverbrauch und dämpft plötzliche Kraftänderungen, die auf die Muskelfasern einwirken.
26. Az izom kötőszövetes váza ugyanakkor korlátozza a túlzott megnyúlást, ezért passzív módon is hozzájárul a szövet mechanikai védelméhez. – Das Bindegewebsgerüst des Muskels begrenzt zugleich eine übermäßige Dehnung und trägt daher auch passiv zum mechanischen Schutz des Gewebes bei.
27. A rostkötegek iránya nem minden izomban egyezik meg az izom teljes hosszanti tengelyével, hanem az adott izom alakjához és feladatához alkalmazkodik. – Die Richtung der Faserbündel stimmt nicht in jedem Muskel mit dessen gesamter Längsachse überein, sondern passt sich der Form und Aufgabe des jeweiligen Muskels an.
28. Párhuzamos rostlefutás esetén a rostok hosszú utat rövidülhetnek, míg ferde elrendeződésük nagyobb számú rost elhelyezését teszi lehetővé ugyanakkora izomtérfogatban. – Bei parallelem Faserverlauf können sich die Fasern über eine große Strecke verkürzen, während eine schräge Anordnung die Unterbringung einer größeren Faserzahl im gleichen Muskelvolumen ermöglicht.
29. Az izom által kifejthető erő elsősorban az élettani keresztmetszettel függ össze, amely a rostok lefutására merőlegesen mért összterületnek felel meg. – Die von einem Muskel entwickelbare Kraft hängt vor allem mit dem physiologischen Querschnitt zusammen, der der senkrecht zum Faserverlauf gemessenen Gesamtfläche entspricht.
30. Ezzel szemben az anatómiai keresztmetszetet az izom hosszanti tengelyére merőlegesen határozzák meg, ezért a két érték ferde rostlefutásnál jelentősen eltérhet. – Der anatomische Querschnitt wird dagegen senkrecht zur Längsachse des Muskels bestimmt, weshalb beide Werte bei schrägem Faserverlauf deutlich voneinander abweichen können.
31. Az izomhas állománya nyugalomban is bizonyos alapfeszülést, izomtónust mutat, amely fenntartja alakját és előkészíti a gyors erőkifejtésre. – Auch in Ruhe weist die Substanz des Muskelbauchs eine gewisse Grundspannung, den Muskeltonus, auf, die seine Form erhält und ihn auf eine schnelle Kraftentwicklung vorbereitet.
32. Sérüléskor a burkok folytonosságának megszakadása rontja az erőátvitelt, még akkor is, ha az izomrostok egy része közvetlenül nem károsodott. – Bei einer Verletzung beeinträchtigt die Unterbrechung der Hüllenkontinuität die Kraftübertragung, selbst wenn ein Teil der Muskelfasern nicht unmittelbar geschädigt wurde.
33. Heges gyógyulás során a kiesett izomállományt gyakran tömött kötőszövet helyettesíti, amely teherbíró, de az aktív összehúzódásban nem vesz részt. – Bei narbiger Heilung wird ausgefallenes Muskelgewebe häufig durch straffes Bindegewebe ersetzt, das belastbar ist, aber nicht aktiv an der Kontraktion teilnimmt.
34. Az izom makroszkópos alakja mögött tehát finoman tagolt szerkezet áll, amely a sejtek összehúzódását egységes, irányított szervmozgássá alakítja. – Hinter der makroskopischen Form des Muskels steht somit ein fein gegliederter Aufbau, der die Kontraktion der Zellen in eine einheitliche, gerichtete Organbewegung umsetzt.
35. Az izomhas, a rostkötegek és a folytonos kötőszövetes burkok együtt alkotják azt a mechanikai egységet, amelyből az izom működőképessége ered. – Muskelbauch, Faserbündel und kontinuierliche Bindegewebshüllen bilden gemeinsam jene mechanische Einheit, aus der die Funktionsfähigkeit des Muskels hervorgeht.
(aufklappen)magyar
1. A vázizom önálló szerv, amely összehúzódásra képes izomszövetből, kötőszövetes burkokból, erekből, idegekből és érző receptorokból épül fel.
2. Középső, többnyire húsos részét izomhasnak (venter musculi) nevezzük, amely az izom aktív erőkifejtését végző rostok legnagyobb tömegét tartalmazza.
3. Az izomhas két végén a kötőszövet rendszerint tömöttebbé válik, majd ínba vagy széles, lemezszerű bőnyébe folytatódva kapcsolja az izmot a csonthoz.
4. Egyes izmokban több izomhas követi egymást, amelyeket közbeiktatott inak választanak el, miközben működésük továbbra is összehangolt marad.
5. Más esetekben két vagy több, külön eredő izomfej egyesül közös izomhassá, majd rendszerint egyetlen közös ínnal tapad.
6. Mikroszkópos felépítését tekintve az izomhas hosszú, hengeres, többmagvú harántcsíkolt izomrostokból áll, amelyek egymással nagyjából párhuzamosan rendeződnek.
7. Minden izomrost egyetlen, sejthártyával körülvett izomsejt, amelynek belsejét párhuzamosan futó miofibrillumok és a működésükhöz szükséges sejtalkotók töltik ki.
8. Az azonos irányban haladó rostokat finom kötőszövet fogja össze elsődleges rostkötegekké, amelyek az izom szerkezetének jól elkülöníthető kisebb egységei.
9. Több elsődleges köteg nagyobb másodlagos köteget alkot, ezek ismételt egyesüléséből pedig fokozatosan felépül az egész izomhas.
10. Ez a hierarchikus tagolódás lehetővé teszi, hogy az egyes rostokban keletkező erő rendezett módon adódjon át az izom egészére.
11. Közvetlenül minden izomrost körül vékony, laza kötőszövetes réteg, az endomysium helyezkedik el, amely szorosan követi a sejt felszínét.
12. Az endomysium finom kollagén- és rácsrostjai mechanikailag összekapcsolják a szomszédos izomrostokat, ugyanakkor helyet biztosítanak a hajszálereknek és idegvégződéseknek.
13. Mivel ez a réteg rendkívül vékony és rugalmas, nem akadályozza az izomrost rövidülését, de megakadályozza annak elszigetelt elmozdulását.
14. Az elsődleges és másodlagos rostkötegeket erősebb kötőszövetes sövények, összefoglaló néven a perimysium veszik körül.
15. A perimysium vastagsága az izom különböző részein eltérő, és rendszerint ott jelentősebb, ahol nagyobb erek vagy idegágak haladnak a kötegek között.
16. Az izom belsejében hálózatszerűen elágazó perimysialis sövények egyszerre biztosítják a kötegek mechanikai elválasztását és egymáshoz rögzítését.
17. Kívülről az egész izmot tömött rostos kötőszövetből álló epimysium borítja, amely az izomhas felszínéhez szorosan kapcsolódó egységes tokot alkot.
18. Az epimysium elhatárolja az izmot a környező képletektől, miközben csúszó felszínt biztosít a szomszédos izmokhoz és kötőszövetes terekhez képest.
19. Felszínén kívül további, lazább vagy tömöttebb pólyarétegek helyezkedhetnek el, amelyek egyes izmokat vagy teljes izomcsoportokat vesznek körül.
20. Az endomysium, a perimysium és az epimysium nem egymástól független burkok, hanem folytonos, háromdimenziós kötőszövetes vázat alkotnak.
21. E váz kollagénrostjai az izomvégek felé egyre rendezettebbé és tömöttebbé válnak, majd közvetlenül folytatódnak az ín rostjaiban.
22. Emiatt az összehúzódó izomrostok ereje nem csupán a rostok végén, hanem oldalsó kapcsolataikon keresztül is átadódhat a kötőszövetes rendszernek.
23. Az erő továbbítása tehát az izom teljes keresztmetszetében történik, ami csökkenti az egyes rostokra és azok tapadási helyeire jutó helyi terhelést.
24. A kötőszövetes burkok emellett rugalmas energiát tárolnak, amikor az izom megnyúlik, majd annak felszabadításával támogatják a következő mozgást.
25. Gyors, ismétlődő mozgások során ez a rugalmasság mérsékli az energiafelhasználást, és tompítja az izomrostokra ható hirtelen erőváltozásokat.
26. Az izom kötőszövetes váza ugyanakkor korlátozza a túlzott megnyúlást, ezért passzív módon is hozzájárul a szövet mechanikai védelméhez.
27. A rostkötegek iránya nem minden izomban egyezik meg az izom teljes hosszanti tengelyével, hanem az adott izom alakjához és feladatához alkalmazkodik.
28. Párhuzamos rostlefutás esetén a rostok hosszú utat rövidülhetnek, míg ferde elrendeződésük nagyobb számú rost elhelyezését teszi lehetővé ugyanakkora izomtérfogatban.
29. Az izom által kifejthető erő elsősorban az élettani keresztmetszettel függ össze, amely a rostok lefutására merőlegesen mért összterületnek felel meg.
30. Ezzel szemben az anatómiai keresztmetszetet az izom hosszanti tengelyére merőlegesen határozzák meg, ezért a két érték ferde rostlefutásnál jelentősen eltérhet.
31. Az izomhas állománya nyugalomban is bizonyos alapfeszülést, izomtónust mutat, amely fenntartja alakját és előkészíti a gyors erőkifejtésre.
32. Sérüléskor a burkok folytonosságának megszakadása rontja az erőátvitelt, még akkor is, ha az izomrostok egy része közvetlenül nem károsodott.
33. Heges gyógyulás során a kiesett izomállományt gyakran tömött kötőszövet helyettesíti, amely teherbíró, de az aktív összehúzódásban nem vesz részt.
34. Az izom makroszkópos alakja mögött tehát finoman tagolt szerkezet áll, amely a sejtek összehúzódását egységes, irányított szervmozgássá alakítja.
35. Az izomhas, a rostkötegek és a folytonos kötőszövetes burkok együtt alkotják azt a mechanikai egységet, amelyből az izom működőképessége ered.
(aufklappen)német
1. Der Skelettmuskel ist ein eigenständiges Organ, das aus kontraktionsfähigem Muskelgewebe, bindegewebigen Hüllen, Gefäßen, Nerven und sensorischen Rezeptoren aufgebaut ist.
2. Sein mittlerer, meist fleischiger Abschnitt wird als Muskelbauch (Venter musculi) bezeichnet, der den größten Teil der aktiv Kraft entwickelnden Fasern enthält.
3. An den beiden Enden des Muskelbauchs verdichtet sich das Bindegewebe gewöhnlich und verbindet den Muskel, in eine Sehne oder breite Aponeurose übergehend, mit dem Knochen.
4. In manchen Muskeln folgen mehrere Muskelbäuche aufeinander, die durch Zwischensehnen getrennt sind, während ihre Funktion weiterhin koordiniert bleibt.
5. In anderen Fällen vereinigen sich zwei oder mehrere getrennt entspringende Muskelköpfe zu einem gemeinsamen Muskelbauch und setzen meist mit einer gemeinsamen Sehne an.
6. Mikroskopisch besteht der Muskelbauch aus langen, zylindrischen, mehrkernigen quergestreiften Muskelfasern, die annähernd parallel zueinander angeordnet sind.
7. Jede Muskelfaser ist eine einzelne, von einer Zellmembran umgebene Muskelzelle, deren Inneres von parallel verlaufenden Myofibrillen und den für ihre Funktion erforderlichen Zellbestandteilen ausgefüllt wird.
8. Gleichgerichtete Fasern werden durch feines Bindegewebe zu primären Faserbündeln zusammengefasst, die deutlich abgrenzbare kleinere Einheiten des Muskelaufbaus bilden.
9. Mehrere primäre Bündel bilden ein größeres sekundäres Bündel, und durch deren wiederholte Vereinigung entsteht schrittweise der gesamte Muskelbauch.
10. Diese hierarchische Gliederung ermöglicht, dass die in den einzelnen Fasern entstehende Kraft geordnet auf den gesamten Muskel übertragen wird.
11. Unmittelbar um jede Muskelfaser liegt eine dünne Schicht lockeren Bindegewebes, das Endomysium, das der Zelloberfläche eng folgt.
12. Die feinen Kollagen- und Retikulinfasern des Endomysiums verbinden benachbarte Muskelfasern mechanisch und bieten zugleich Raum für Kapillaren und Nervenendigungen.
13. Da diese Schicht außerordentlich dünn und elastisch ist, behindert sie die Verkürzung der Muskelfaser nicht, verhindert jedoch deren isolierte Verschiebung.
14. Die primären und sekundären Faserbündel werden von kräftigeren bindegewebigen Septen umgeben, die zusammenfassend als Perimysium bezeichnet werden.
15. Die Dicke des Perimysiums variiert in den verschiedenen Muskelabschnitten und ist gewöhnlich dort größer, wo stärkere Gefäße oder Nervenäste zwischen den Bündeln verlaufen.
16. Die im Muskelinneren netzartig verzweigten perimysialen Septen gewährleisten zugleich die mechanische Abgrenzung und die gegenseitige Befestigung der Bündel.
17. Von außen wird der gesamte Muskel durch das aus straffem faserigem Bindegewebe bestehende Epimysium bedeckt, das eine eng mit der Oberfläche des Muskelbauchs verbundene einheitliche Hülle bildet.
18. Das Epimysium grenzt den Muskel von den umgebenden Strukturen ab und stellt zugleich eine Gleitfläche gegenüber benachbarten Muskeln und Bindegewebsräumen bereit.
19. Außerhalb seiner Oberfläche können weitere lockere oder straffere Faszienschichten liegen, die einzelne Muskeln oder ganze Muskelgruppen umgeben.
20. Endomysium, Perimysium und Epimysium sind keine voneinander unabhängigen Hüllen, sondern bilden ein kontinuierliches dreidimensionales Bindegewebsgerüst.
21. Die Kollagenfasern dieses Gerüsts werden zu den Muskelenden hin zunehmend geordneter und dichter und setzen sich schließlich unmittelbar in den Sehnenfasern fort.
22. Dadurch kann die Kraft der kontrahierenden Muskelfasern nicht nur an ihren Enden, sondern auch über seitliche Verbindungen auf das Bindegewebssystem übertragen werden.
23. Die Kraftübertragung erfolgt somit über den gesamten Muskelquerschnitt, wodurch die örtliche Belastung einzelner Fasern und ihrer Ansatzstellen vermindert wird.
24. Die bindegewebigen Hüllen speichern außerdem elastische Energie, wenn der Muskel gedehnt wird, und unterstützen durch deren Freisetzung die nachfolgende Bewegung.
25. Bei schnellen, wiederholten Bewegungen vermindert diese Elastizität den Energieverbrauch und dämpft plötzliche Kraftänderungen, die auf die Muskelfasern einwirken.
26. Das Bindegewebsgerüst des Muskels begrenzt zugleich eine übermäßige Dehnung und trägt daher auch passiv zum mechanischen Schutz des Gewebes bei.
27. Die Richtung der Faserbündel stimmt nicht in jedem Muskel mit dessen gesamter Längsachse überein, sondern passt sich der Form und Aufgabe des jeweiligen Muskels an.
28. Bei parallelem Faserverlauf können sich die Fasern über eine große Strecke verkürzen, während eine schräge Anordnung die Unterbringung einer größeren Faserzahl im gleichen Muskelvolumen ermöglicht.
29. Die von einem Muskel entwickelbare Kraft hängt vor allem mit dem physiologischen Querschnitt zusammen, der der senkrecht zum Faserverlauf gemessenen Gesamtfläche entspricht.
30. Der anatomische Querschnitt wird dagegen senkrecht zur Längsachse des Muskels bestimmt, weshalb beide Werte bei schrägem Faserverlauf deutlich voneinander abweichen können.
31. Auch in Ruhe weist die Substanz des Muskelbauchs eine gewisse Grundspannung, den Muskeltonus, auf, die seine Form erhält und ihn auf eine schnelle Kraftentwicklung vorbereitet.
32. Bei einer Verletzung beeinträchtigt die Unterbrechung der Hüllenkontinuität die Kraftübertragung, selbst wenn ein Teil der Muskelfasern nicht unmittelbar geschädigt wurde.
33. Bei narbiger Heilung wird ausgefallenes Muskelgewebe häufig durch straffes Bindegewebe ersetzt, das belastbar ist, aber nicht aktiv an der Kontraktion teilnimmt.
34. Hinter der makroskopischen Form des Muskels steht somit ein fein gegliederter Aufbau, der die Kontraktion der Zellen in eine einheitliche, gerichtete Organbewegung umsetzt.
35. Muskelbauch, Faserbündel und kontinuierliche Bindegewebshüllen bilden gemeinsam jene mechanische Einheit, aus der die Funktionsfähigkeit des Muskels hervorgeht.