10.1.2 – A bélcső saját idegrendszere és mozgásai – Das Eigennervensystem des Darmrohrs und seine Bewegungen
1. A bélcső falában egy önálló, a központi idegrendszertől nagyrészt független idegi hálózat helyezkedik el. – In der Wand des Darmrohrs liegt ein eigenständiges, vom Zentralnervensystem weitgehend unabhängiges Nervengeflecht.
2. Ezt a hálózatot a bélcső saját idegrendszerének nevezzük, amely a nyelőcsőtől a végbélig kíséri a csövet. – Dieses Geflecht wird als Eigennervensystem des Darmrohrs (enterisches Nervensystem) bezeichnet und begleitet die Röhre von der Speiseröhre bis zum Mastdarm.
3. A rendszert gyakran „a bél saját agyának” is nevezik, mivel önálló érző, feldolgozó és mozgató elemekkel rendelkezik. – Das System wird oft auch als das „eigene Gehirn des Darms“ bezeichnet, da es über eigenständige sensorische, verarbeitende und motorische Elemente verfügt.
4. Az idegsejtek száma a bélfalban meghaladja a gerincvelőben találhatóét. – Die Zahl der Nervenzellen in der Darmwand übertrifft jene im Rückenmark.
5. A bélfali idegsejtek nem szórtan helyezkednek el, hanem sűrűn kapcsolódó dúcokba tömörülnek. – Die Nervenzellen der Darmwand liegen nicht verstreut, sondern sind dicht verschaltet in Ganglien zusammengefasst.
6. Ezek a dúcok két jól elkülöníthető idegfonatba rendeződnek a bélfal különböző rétegeiben. – Diese Ganglien ordnen sich zu zwei gut unterscheidbaren Nervengeflechten in verschiedenen Schichten der Darmwand.
7. Az egyik fonat a körkörös és a hosszanti izomréteg között húzódik. – Das eine Geflecht zieht zwischen der Ring- und der Längsmuskelschicht hindurch.
8. Ezt izomközötti idegfonatnak nevezik, és elsősorban a mozgások szabályozásáért felelős. – Es wird als myenterisches Geflecht (Plexus myentericus, Auerbach-Geflecht) bezeichnet und ist vor allem für die Steuerung der Bewegungen zuständig.
9. A másik fonat a nyálkahártya alatti kötőszövetes rétegben található. – Das andere Geflecht befindet sich in der bindegewebigen Schicht unterhalb der Schleimhaut.
10. Ezt nyálkahártya alatti idegfonatnak hívják, és főként a mirigyek elválasztását és az érátmérőt befolyásolja. – Es wird als submuköses Geflecht (Plexus submucosus, Meissner-Geflecht) bezeichnet und beeinflusst vor allem die Drüsensekretion und den Gefäßdurchmesser.
11. A két idegfonat sűrű rostokkal áll egymással összeköttetésben, így egységes rendszerként működnek. – Die beiden Nervengeflechte stehen über dichte Faserverbindungen miteinander in Verbindung, sodass sie als einheitliches System funktionieren.
12. A bélfali idegrendszerben háromféle idegsejt különíthető el feladatuk szerint. – Im Eigennervensystem der Darmwand lassen sich drei Arten von Nervenzellen nach ihrer Aufgabe unterscheiden.
13. Az érzősejtek a bélfal nyúlását, a béltartalom kémiai összetételét és a hőmérsékletet érzékelik. – Die sensorischen Zellen registrieren die Dehnung der Darmwand, die chemische Zusammensetzung des Darminhalts und die Temperatur.
14. A közbeiktatott sejtek dolgozzák fel és kapcsolják össze az érkező ingereket. – Die zwischengeschalteten Zellen verarbeiten die eintreffenden Reize und verknüpfen sie miteinander.
15. A mozgatósejtek ingerlik vagy gátolják a simaizomzatot, illetve a mirigyeket. – Die motorischen Zellen erregen oder hemmen die glatte Muskulatur beziehungsweise die Drüsen.
16. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy helyi reflexek a központi idegrendszer bevonása nélkül is lezajlódjanak. – Dieser Aufbau ermöglicht es, dass lokale Reflexe auch ohne Beteiligung des Zentralnervensystems ablaufen können.
17. A bélfal nyúlása így önmagában is kiválthat egy szomszédos szakaszra terjedő mozgásválaszt. – Die Dehnung der Darmwand kann somit für sich allein eine auf den benachbarten Abschnitt übergreifende Bewegungsantwort auslösen.
18. A saját idegrendszer működését a vegetatív idegrendszer két ága módosítja. – Die Tätigkeit des Eigennervensystems wird von den beiden Ästen des vegetativen Nervensystems moduliert.
19. A bolygóideg által közvetített paraszimpatikus hatás általában fokozza a mozgásokat és az elválasztást. – Die über den Vagusnerv vermittelte parasympathische Wirkung steigert in der Regel die Bewegungen und die Sekretion.
20. A szimpatikus idegrostok hatása ezzel ellentétes, mivel többnyire gátolják a bélmozgásokat. – Die Wirkung der sympathischen Nervenfasern ist gegensätzlich, da sie die Darmbewegungen meist hemmen.
21. Fontos hangsúlyozni, hogy a bélfali idegrendszer a vegetatív rostok teljes hiányában is működőképes marad. – Es ist wichtig zu betonen, dass das Eigennervensystem der Darmwand auch bei völligem Fehlen der vegetativen Fasern funktionsfähig bleibt.
22. Az idegsejtek közötti jelátvitel legfontosabb ingerületátvivő anyaga az acetilkolin. – Der wichtigste Botenstoff der Signalübertragung zwischen den Nervenzellen ist das Acetylcholin.
23. Az acetilkolin serkentő hatására a simaizomzat összehúzódik és a mirigyek elválasztása fokozódik. – Unter der erregenden Wirkung des Acetylcholins zieht sich die glatte Muskulatur zusammen, und die Drüsensekretion nimmt zu.
24. Egyes idegsejtek gátló anyagokat, például nitrogén-monoxidot szabadítanak fel, amelyek elernyesztik az izomzatot. – Manche Nervenzellen setzen hemmende Stoffe wie Stickstoffmonoxid frei, welche die Muskulatur entspannen.
25. A bélfal izomrétegében különleges, a mozgás ütemét megadó ingerlékeny sejtek is találhatók. – In der Muskelschicht der Darmwand befinden sich auch besondere, erregbare Zellen, die den Takt der Bewegung vorgeben.
26. Ezeket Cajal-féle intersticiális sejteknek nevezik, és önállóan, ritmikusan képesek elektromos hullámokat kelteni. – Sie werden als interstitielle Zellen von Cajal bezeichnet und sind in der Lage, eigenständig und rhythmisch elektrische Wellen zu erzeugen.
27. Ezek a lassú hullámok határozzák meg, hogy a simaizomzat mikor válik összehúzódásra késszé. – Diese langsamen Wellen bestimmen, wann die glatte Muskulatur bereit für eine Kontraktion wird.
28. A bélcső legjellemzőbb mozgásformája a perisztaltika, amely a béltartalmat előre továbbítja. – Die charakteristischste Bewegungsform des Darmrohrs ist die Peristaltik, welche den Darminhalt vorwärts befördert.
29. Perisztaltika során a béltartalom mögötti szakasz körkörös izomzata összehúzódik, míg az előtte lévő elernyed. – Bei der Peristaltik zieht sich die Ringmuskulatur hinter dem Darminhalt zusammen, während sich die davorliegende entspannt.
30. Ezt a törvényszerű váltakozást a bél törvényének is nevezik, amelyet a nyúlási inger vált ki. – Diese gesetzmäßige Abwechslung wird auch als Darmgesetz bezeichnet und wird durch den Dehnungsreiz ausgelöst.
31. A keverő mozgások közé tartozik a szegmentáló mozgás, amely szakaszos befűződésekkel tagolja a béltartalmat. – Zu den mischenden Bewegungen zählt die Segmentationsbewegung, welche den Darminhalt durch abschnittsweise Einschnürungen gliedert.
32. Ez a mozgásforma nem továbbítja, hanem alaposan összekeveri a béltartalmat az emésztőnedvekkel. – Diese Bewegungsform befördert den Darminhalt nicht weiter, sondern vermischt ihn gründlich mit den Verdauungssäften.
33. Az ingamozgás a hosszanti izomzat váltakozó összehúzódásával rövid szakaszokon ide-oda mozgatja a béltartalmat. – Die Pendelbewegung verschiebt durch abwechselnde Kontraktion der Längsmuskulatur den Darminhalt auf kurzen Abschnitten hin und her.
34. A záróizmok a bélcső egyes szakaszait tartós, tónusos összehúzódással zárják el egymástól. – Die Schließmuskeln trennen einzelne Abschnitte des Darmrohrs durch eine dauerhafte, tonische Kontraktion voneinander ab.
35. A bélfali idegrendszer és a rá épülő mozgásformák együtt biztosítják a táplálék rendezett továbbítását és keverését. – Das Eigennervensystem der Darmwand und die darauf aufbauenden Bewegungsformen gewährleisten gemeinsam den geordneten Transport und die Durchmischung der Nahrung.
(aufklappen)magyar
1. A bélcső falában egy önálló, a központi idegrendszertől nagyrészt független idegi hálózat helyezkedik el.
2. Ezt a hálózatot a bélcső saját idegrendszerének nevezzük, amely a nyelőcsőtől a végbélig kíséri a csövet.
3. A rendszert gyakran „a bél saját agyának” is nevezik, mivel önálló érző, feldolgozó és mozgató elemekkel rendelkezik.
4. Az idegsejtek száma a bélfalban meghaladja a gerincvelőben találhatóét.
5. A bélfali idegsejtek nem szórtan helyezkednek el, hanem sűrűn kapcsolódó dúcokba tömörülnek.
6. Ezek a dúcok két jól elkülöníthető idegfonatba rendeződnek a bélfal különböző rétegeiben.
7. Az egyik fonat a körkörös és a hosszanti izomréteg között húzódik.
8. Ezt izomközötti idegfonatnak nevezik, és elsősorban a mozgások szabályozásáért felelős.
9. A másik fonat a nyálkahártya alatti kötőszövetes rétegben található.
10. Ezt nyálkahártya alatti idegfonatnak hívják, és főként a mirigyek elválasztását és az érátmérőt befolyásolja.
11. A két idegfonat sűrű rostokkal áll egymással összeköttetésben, így egységes rendszerként működnek.
12. A bélfali idegrendszerben háromféle idegsejt különíthető el feladatuk szerint.
13. Az érzősejtek a bélfal nyúlását, a béltartalom kémiai összetételét és a hőmérsékletet érzékelik.
14. A közbeiktatott sejtek dolgozzák fel és kapcsolják össze az érkező ingereket.
15. A mozgatósejtek ingerlik vagy gátolják a simaizomzatot, illetve a mirigyeket.
16. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy helyi reflexek a központi idegrendszer bevonása nélkül is lezajlódjanak.
17. A bélfal nyúlása így önmagában is kiválthat egy szomszédos szakaszra terjedő mozgásválaszt.
18. A saját idegrendszer működését a vegetatív idegrendszer két ága módosítja.
19. A bolygóideg által közvetített paraszimpatikus hatás általában fokozza a mozgásokat és az elválasztást.
20. A szimpatikus idegrostok hatása ezzel ellentétes, mivel többnyire gátolják a bélmozgásokat.
21. Fontos hangsúlyozni, hogy a bélfali idegrendszer a vegetatív rostok teljes hiányában is működőképes marad.
22. Az idegsejtek közötti jelátvitel legfontosabb ingerületátvivő anyaga az acetilkolin.
23. Az acetilkolin serkentő hatására a simaizomzat összehúzódik és a mirigyek elválasztása fokozódik.
24. Egyes idegsejtek gátló anyagokat, például nitrogén-monoxidot szabadítanak fel, amelyek elernyesztik az izomzatot.
25. A bélfal izomrétegében különleges, a mozgás ütemét megadó ingerlékeny sejtek is találhatók.
26. Ezeket Cajal-féle intersticiális sejteknek nevezik, és önállóan, ritmikusan képesek elektromos hullámokat kelteni.
27. Ezek a lassú hullámok határozzák meg, hogy a simaizomzat mikor válik összehúzódásra késszé.
28. A bélcső legjellemzőbb mozgásformája a perisztaltika, amely a béltartalmat előre továbbítja.
29. Perisztaltika során a béltartalom mögötti szakasz körkörös izomzata összehúzódik, míg az előtte lévő elernyed.
30. Ezt a törvényszerű váltakozást a bél törvényének is nevezik, amelyet a nyúlási inger vált ki.
31. A keverő mozgások közé tartozik a szegmentáló mozgás, amely szakaszos befűződésekkel tagolja a béltartalmat.
32. Ez a mozgásforma nem továbbítja, hanem alaposan összekeveri a béltartalmat az emésztőnedvekkel.
33. Az ingamozgás a hosszanti izomzat váltakozó összehúzódásával rövid szakaszokon ide-oda mozgatja a béltartalmat.
34. A záróizmok a bélcső egyes szakaszait tartós, tónusos összehúzódással zárják el egymástól.
35. A bélfali idegrendszer és a rá épülő mozgásformák együtt biztosítják a táplálék rendezett továbbítását és keverését.
(aufklappen)német
1. In der Wand des Darmrohrs liegt ein eigenständiges, vom Zentralnervensystem weitgehend unabhängiges Nervengeflecht.
2. Dieses Geflecht wird als Eigennervensystem des Darmrohrs (enterisches Nervensystem) bezeichnet und begleitet die Röhre von der Speiseröhre bis zum Mastdarm.
3. Das System wird oft auch als das „eigene Gehirn des Darms“ bezeichnet, da es über eigenständige sensorische, verarbeitende und motorische Elemente verfügt.
4. Die Zahl der Nervenzellen in der Darmwand übertrifft jene im Rückenmark.
5. Die Nervenzellen der Darmwand liegen nicht verstreut, sondern sind dicht verschaltet in Ganglien zusammengefasst.
6. Diese Ganglien ordnen sich zu zwei gut unterscheidbaren Nervengeflechten in verschiedenen Schichten der Darmwand.
7. Das eine Geflecht zieht zwischen der Ring- und der Längsmuskelschicht hindurch.
8. Es wird als myenterisches Geflecht (Plexus myentericus, Auerbach-Geflecht) bezeichnet und ist vor allem für die Steuerung der Bewegungen zuständig.
9. Das andere Geflecht befindet sich in der bindegewebigen Schicht unterhalb der Schleimhaut.
10. Es wird als submuköses Geflecht (Plexus submucosus, Meissner-Geflecht) bezeichnet und beeinflusst vor allem die Drüsensekretion und den Gefäßdurchmesser.
11. Die beiden Nervengeflechte stehen über dichte Faserverbindungen miteinander in Verbindung, sodass sie als einheitliches System funktionieren.
12. Im Eigennervensystem der Darmwand lassen sich drei Arten von Nervenzellen nach ihrer Aufgabe unterscheiden.
13. Die sensorischen Zellen registrieren die Dehnung der Darmwand, die chemische Zusammensetzung des Darminhalts und die Temperatur.
14. Die zwischengeschalteten Zellen verarbeiten die eintreffenden Reize und verknüpfen sie miteinander.
15. Die motorischen Zellen erregen oder hemmen die glatte Muskulatur beziehungsweise die Drüsen.
16. Dieser Aufbau ermöglicht es, dass lokale Reflexe auch ohne Beteiligung des Zentralnervensystems ablaufen können.
17. Die Dehnung der Darmwand kann somit für sich allein eine auf den benachbarten Abschnitt übergreifende Bewegungsantwort auslösen.
18. Die Tätigkeit des Eigennervensystems wird von den beiden Ästen des vegetativen Nervensystems moduliert.
19. Die über den Vagusnerv vermittelte parasympathische Wirkung steigert in der Regel die Bewegungen und die Sekretion.
20. Die Wirkung der sympathischen Nervenfasern ist gegensätzlich, da sie die Darmbewegungen meist hemmen.
21. Es ist wichtig zu betonen, dass das Eigennervensystem der Darmwand auch bei völligem Fehlen der vegetativen Fasern funktionsfähig bleibt.
22. Der wichtigste Botenstoff der Signalübertragung zwischen den Nervenzellen ist das Acetylcholin.
23. Unter der erregenden Wirkung des Acetylcholins zieht sich die glatte Muskulatur zusammen, und die Drüsensekretion nimmt zu.
24. Manche Nervenzellen setzen hemmende Stoffe wie Stickstoffmonoxid frei, welche die Muskulatur entspannen.
25. In der Muskelschicht der Darmwand befinden sich auch besondere, erregbare Zellen, die den Takt der Bewegung vorgeben.
26. Sie werden als interstitielle Zellen von Cajal bezeichnet und sind in der Lage, eigenständig und rhythmisch elektrische Wellen zu erzeugen.
27. Diese langsamen Wellen bestimmen, wann die glatte Muskulatur bereit für eine Kontraktion wird.
28. Die charakteristischste Bewegungsform des Darmrohrs ist die Peristaltik, welche den Darminhalt vorwärts befördert.
29. Bei der Peristaltik zieht sich die Ringmuskulatur hinter dem Darminhalt zusammen, während sich die davorliegende entspannt.
30. Diese gesetzmäßige Abwechslung wird auch als Darmgesetz bezeichnet und wird durch den Dehnungsreiz ausgelöst.
31. Zu den mischenden Bewegungen zählt die Segmentationsbewegung, welche den Darminhalt durch abschnittsweise Einschnürungen gliedert.
32. Diese Bewegungsform befördert den Darminhalt nicht weiter, sondern vermischt ihn gründlich mit den Verdauungssäften.
33. Die Pendelbewegung verschiebt durch abwechselnde Kontraktion der Längsmuskulatur den Darminhalt auf kurzen Abschnitten hin und her.
34. Die Schließmuskeln trennen einzelne Abschnitte des Darmrohrs durch eine dauerhafte, tonische Kontraktion voneinander ab.
35. Das Eigennervensystem der Darmwand und die darauf aufbauenden Bewegungsformen gewährleisten gemeinsam den geordneten Transport und die Durchmischung der Nahrung.