12.8.5 – A tüszőelhalás és a petefészek életkori változásai – Follikelatresie und Altersveränderungen des Eierstocks
1. A petefészekben fejlődésnek induló tüszők túlnyomó többsége nem jut el a tüszőrepedésig, hanem különböző érési szakaszokban fokozatosan visszafejlődik. – Die überwiegende Mehrzahl der im Eierstock heranwachsenden Follikel erreicht den Eisprung nicht, sondern bildet sich in unterschiedlichen Reifungsstadien allmählich zurück.
2. Ezt a szabályozott, élettani leépülési folyamatot tüszőelhalásnak nevezik, amely a magzati élettől egészen a változókorig folyamatosan csökkenti a tüszőkészletet. – Dieser geregelte physiologische Abbauprozess wird als Follikelatresie bezeichnet und vermindert den Follikelbestand vom fetalen Leben bis zu den Wechseljahren kontinuierlich.
3. Bár egy petefészekciklus kezdetén rendszerint több tüsző növekedése gyorsul fel, közülük általában csak egy válik uralkodó, tüszőrepedésre képes tüszővé. – Obwohl sich zu Beginn eines Eierstockzyklus gewöhnlich das Wachstum mehrerer Follikel beschleunigt, wird von ihnen meist nur einer zum dominanten, sprungfähigen Follikel.
4. A fejlődési versenyből kieső tüszők sejtjei elveszítik működési kapcsolataikat, majd olyan lebontó folyamatok indulnak meg bennük, amelyek nem járnak kifejezett gyulladással. – Die Zellen der aus der Entwicklungsselektion ausscheidenden Follikel verlieren ihre funktionellen Verbindungen, worauf Abbauvorgänge einsetzen, die keine ausgeprägte Entzündung hervorrufen.
5. Tüszőelhalás bármely érési szakaszban bekövetkezhet, ezért a petefészek kérgében apró őstüszők és nagyobb, üreges tüszők pusztuló alakjai egyaránt előfordulhatnak. – Eine Follikelatresie kann in jedem Reifungsstadium eintreten, weshalb in der Eierstockrinde sowohl untergehende kleine Primordialfollikel als auch größere Höhlenfollikel vorkommen können.
6. A korai tüszők visszafejlődése többnyire kevés nyomot hagy, mivel a petesejt és az azt körülvevő lapos vagy köbös hámsejtek gyorsan lebomlanak. – Die Rückbildung früher Follikel hinterlässt meist nur geringe Spuren, da die Eizelle und die sie umgebenden flachen oder kubischen Epithelzellen rasch abgebaut werden.
7. Nagyobb tüszőkben ezzel szemben először a tüszőhám rendezettsége bomlik fel, miközben sejtjei elválnak egymástól és részben a tüszőüregbe kerülnek. – In größeren Follikeln löst sich dagegen zunächst die geordnete Struktur des Follikelepithels auf, während sich seine Zellen voneinander trennen und teilweise in die Follikelhöhle gelangen.
8. A pusztuló tüszőhám sejtmagjai zsugorodnak és feldarabolódnak, a sejtréteg pedig egyre vékonyabbá, szabálytalanná, végül folytonossági hiányokkal megszakítottá válik. – Die Zellkerne des untergehenden Follikelepithels schrumpfen und zerfallen, während die Zellschicht zunehmend dünner, unregelmäßiger und schließlich durch Lücken unterbrochen wird.
9. Röviddel ezután a petesejt szerkezete is károsodik, sejtmagja eltűnik, sejtplazmája szétesik, a körülötte kialakult burok azonban átmenetileg felismerhető maradhat. – Kurz darauf wird auch die Struktur der Eizelle geschädigt, ihr Zellkern verschwindet und ihr Zellplasma zerfällt, während die um sie entstandene Hülle vorübergehend erkennbar bleiben kann.
10. Az egykor folyadékkal telt tüszőüreg a sejtek pusztulásával összeesik, így a korábban gömbölyű képlet szabálytalan, redőzött maradvánnyá alakul. – Die ehemals flüssigkeitsgefüllte Follikelhöhle fällt infolge des Zelluntergangs zusammen, sodass sich das zuvor rundliche Gebilde in einen unregelmäßigen, gefalteten Rest verwandelt.
11. A tüszőhámot a környező kötőszövettől elválasztó alaphártya gyakran jelentősen megvastagszik, üvegszerűvé válik, és feltűnően hullámos vonalként övezi az összeesett tüszőt. – Die Basalmembran, die das Follikelepithel vom umgebenden Bindegewebe trennt, verdickt sich häufig deutlich, wird glasig und umgibt den kollabierten Follikel als auffällig gewellte Linie.
12. Miközben a tüsző belső részei már szétesnek, a belső tüszőburok sejtjei egy ideig fennmaradhatnak, sőt átmenetileg szteroid hormonokat is termelhetnek. – Während die inneren Follikelanteile bereits zerfallen, können die Zellen der inneren Follikelhülle noch eine Zeit lang bestehen bleiben und vorübergehend Steroidhormone bilden.
13. Később ezek a sejtek is visszafejlődnek, a hajszálerek száma csökken, és a korábbi tüsző helyét fokozatosan benövi a környező petefészekállomány. – Später bilden sich auch diese Zellen zurück, die Zahl der Kapillaren nimmt ab und das umgebende Eierstockgewebe wächst allmählich in den Bereich des ehemaligen Follikels ein.
14. Az elhalt sejteket falósejtek távolítják el, miközben kötőszöveti sejtek és rostok rendeződnek a visszamaradt üreg helyére. – Die abgestorbenen Zellen werden von Fresszellen beseitigt, während sich Bindegewebszellen und Fasern im Bereich des zurückbleibenden Hohlraums anordnen.
15. A nagyobb atretikus tüszők helyén ezért kisebb heges területek maradhatnak, amelyek idővel beleolvadnak a petefészek kérgi kötőszövetébe. – An der Stelle größerer atretischer Follikel können daher kleine Narbenfelder zurückbleiben, die mit der Zeit in das Bindegewebe der Eierstockrinde übergehen.
16. A tüszőelhalás nem kóros veszteség, hanem olyan szelekciós folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az adott ciklusban a legkedvezőbben fejlődő tüsző jusson el a tüszőrepedésig. – Die Follikelatresie ist kein krankhafter Verlust, sondern ein Selektionsvorgang, durch den im jeweiligen Zyklus der am günstigsten entwickelte Follikel den Eisprung erreichen kann.
17. Mennyiségi szempontból az elhalás jóval jelentősebb, mint a tüszőrepedés, hiszen egy nő élete során mindössze néhány száz petesejt hagyja el a petefészket. – Mengenmäßig ist die Atresie wesentlich bedeutender als der Eisprung, da im Leben einer Frau lediglich einige Hundert Eizellen den Eierstock verlassen.
18. A petefészek tüszőkészlete már a születés előtt csökkenni kezd, mert a magzati életben létrejött petesejtek jelentős része még a születésig elpusztul. – Der Follikelbestand des Eierstocks beginnt bereits vor der Geburt abzunehmen, weil ein erheblicher Teil der im fetalen Leben entstandenen Eizellen noch bis zur Geburt zugrunde geht.
19. Születéskor mindkét petefészekben együtt még több százezer nyugvó tüsző található, új petesejtképződés azonban a későbbi élet során már nem indul meg. – Bei der Geburt befinden sich in beiden Eierstöcken zusammen noch mehrere Hunderttausend ruhende Follikel, eine Neubildung von Eizellen beginnt im späteren Leben jedoch nicht mehr.
20. Gyermekkorban a tüszőkészlet további lassú fogyása ciklusos tüszőérés nélkül zajlik, így a nemi érés kezdetére az eredeti állománynak már csak egy része marad meg. – Im Kindesalter setzt sich die langsame Abnahme des Follikelbestands ohne zyklische Follikelreifung fort, sodass zu Beginn der Geschlechtsreife nur noch ein Teil des ursprünglichen Bestands vorhanden ist.
21. A serdülőkortól kezdve a ciklusonként növekedésnek induló tüszőcsoportok elhalása felgyorsítja ezt a fogyást, miközben rendszerint csupán egyetlen tüsző ovulál. – Von der Pubertät an beschleunigt die Atresie der in jedem Zyklus heranwachsenden Follikelgruppen diese Abnahme, während gewöhnlich nur ein einziger Follikel ovuliert.
22. Az ismétlődő tüszőrepedések, sárgatestképződések és visszafejlődési folyamatok következtében a fiatalon simább petefészekfelszín fokozatosan egyenetlenné és barázdálttá válik. – Infolge wiederholter Eisprünge, Gelbkörperbildungen und Rückbildungsvorgänge wird die in jungen Jahren glattere Eierstockoberfläche allmählich unregelmäßig und gefurcht.
23. Az életkor előrehaladtával a kéregben egyre ritkábban láthatók növekvő tüszők, míg a heges maradványok és a tömöttebb kötőszövet aránya fokozatosan növekszik. – Mit zunehmendem Alter sind in der Rinde immer seltener wachsende Follikel zu erkennen, während der Anteil narbiger Reste und dichteren Bindegewebes allmählich zunimmt.
24. Különösen a változókort megelőző években válik szabálytalanná a tüszők kiválasztódása és érése, mert a megmaradt állomány mennyisége és válaszkészsége egyaránt csökken. – Besonders in den Jahren vor den Wechseljahren werden Auswahl und Reifung der Follikel unregelmäßig, weil sowohl die Menge als auch die Reaktionsfähigkeit des verbliebenen Bestands abnimmt.
25. Amikor már nem áll rendelkezésre elegendő működőképes tüsző, elmarad a tüszőrepedés, megszűnik a rendszeres sárgatestképződés, és lezárul a termékeny életszakasz. – Wenn nicht mehr genügend funktionsfähige Follikel vorhanden sind, bleibt der Eisprung aus, die regelmäßige Gelbkörperbildung endet und die fruchtbare Lebensphase wird abgeschlossen.
26. A menopauza körüli időszakban a petefészek hormontermelő működése jelentősen visszaesik, ami nem egyetlen hirtelen esemény, hanem több éven át tartó átmendése jelentősen visszaesik, ami nem egyetlen hirtelen esemet eredménye. – Im Zeitraum um die Menopause nimmt die hormonbildende Tätigkeit des Eierstocks deutlich ab, was nicht auf einem einzelnen plötzlichen Ereignis, sondern auf einem mehrjährigen Übergang beruht.
27. Menopauza után a petefészek kisebbé és tömörebbé válik, kérgében pedig fejlődő tüszők és frissen kialakult sárgatestek rendszerint már nem találhatók. – Nach der Menopause wird der Eierstock kleiner und fester; in seiner Rinde finden sich gewöhnlich keine heranwachsenden Follikel und keine neu entstandenen Gelbkörper mehr.
28. Metszetben ilyenkor a rostos kötőszövet túlsúlya, a korábbi sárgatestek fehéres hegei, valamint az erek falának életkorral összefüggő megvastagodása tűnik fel. – Im Schnittbild fallen dann das Überwiegen faserigen Bindegewebes, die weißlichen Narben früherer Gelbkörper sowie die altersbedingte Verdickung der Gefäßwände auf.
29. Bár a ciklusos működés megszűnik, egyes kötőszöveti eredetű sejtcsoportok csekély hormontermelő képessége idősebb korban is fennmaradhat. – Obwohl die zyklische Tätigkeit endet, kann bei einzelnen bindegewebigen Zellgruppen auch im höheren Alter eine geringe Fähigkeit zur Hormonbildung erhalten bleiben.
30. A petefészek életkori átalakulása tehát a tüszőkészlet fokozatos kimerülését, a ciklikus képletek eltűnését és a szerv kötőszövetes átépülését foglalja magában. – Die altersbedingte Umgestaltung des Eierstocks umfasst somit die allmähliche Erschöpfung des Follikelbestands, das Verschwinden der zyklischen Strukturen und den bindegewebigen Umbau de:contentReference[oaicite:0]{index=0}a:contentReference[oaicite:1]{index=1} :contentReference[oaicite:2]{index=2}teturn3file0 fileciteturn3file2 fileciteturn3file3
(aufklappen)magyar
1. A petefészekben fejlődésnek induló tüszők túlnyomó többsége nem jut el a tüszőrepedésig, hanem különböző érési szakaszokban fokozatosan visszafejlődik.
2. Ezt a szabályozott, élettani leépülési folyamatot tüszőelhalásnak nevezik, amely a magzati élettől egészen a változókorig folyamatosan csökkenti a tüszőkészletet.
3. Bár egy petefészekciklus kezdetén rendszerint több tüsző növekedése gyorsul fel, közülük általában csak egy válik uralkodó, tüszőrepedésre képes tüszővé.
4. A fejlődési versenyből kieső tüszők sejtjei elveszítik működési kapcsolataikat, majd olyan lebontó folyamatok indulnak meg bennük, amelyek nem járnak kifejezett gyulladással.
5. Tüszőelhalás bármely érési szakaszban bekövetkezhet, ezért a petefészek kérgében apró őstüszők és nagyobb, üreges tüszők pusztuló alakjai egyaránt előfordulhatnak.
6. A korai tüszők visszafejlődése többnyire kevés nyomot hagy, mivel a petesejt és az azt körülvevő lapos vagy köbös hámsejtek gyorsan lebomlanak.
7. Nagyobb tüszőkben ezzel szemben először a tüszőhám rendezettsége bomlik fel, miközben sejtjei elválnak egymástól és részben a tüszőüregbe kerülnek.
8. A pusztuló tüszőhám sejtmagjai zsugorodnak és feldarabolódnak, a sejtréteg pedig egyre vékonyabbá, szabálytalanná, végül folytonossági hiányokkal megszakítottá válik.
9. Röviddel ezután a petesejt szerkezete is károsodik, sejtmagja eltűnik, sejtplazmája szétesik, a körülötte kialakult burok azonban átmenetileg felismerhető maradhat.
10. Az egykor folyadékkal telt tüszőüreg a sejtek pusztulásával összeesik, így a korábban gömbölyű képlet szabálytalan, redőzött maradvánnyá alakul.
11. A tüszőhámot a környező kötőszövettől elválasztó alaphártya gyakran jelentősen megvastagszik, üvegszerűvé válik, és feltűnően hullámos vonalként övezi az összeesett tüszőt.
12. Miközben a tüsző belső részei már szétesnek, a belső tüszőburok sejtjei egy ideig fennmaradhatnak, sőt átmenetileg szteroid hormonokat is termelhetnek.
13. Később ezek a sejtek is visszafejlődnek, a hajszálerek száma csökken, és a korábbi tüsző helyét fokozatosan benövi a környező petefészekállomány.
14. Az elhalt sejteket falósejtek távolítják el, miközben kötőszöveti sejtek és rostok rendeződnek a visszamaradt üreg helyére.
15. A nagyobb atretikus tüszők helyén ezért kisebb heges területek maradhatnak, amelyek idővel beleolvadnak a petefészek kérgi kötőszövetébe.
16. A tüszőelhalás nem kóros veszteség, hanem olyan szelekciós folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az adott ciklusban a legkedvezőbben fejlődő tüsző jusson el a tüszőrepedésig.
17. Mennyiségi szempontból az elhalás jóval jelentősebb, mint a tüszőrepedés, hiszen egy nő élete során mindössze néhány száz petesejt hagyja el a petefészket.
18. A petefészek tüszőkészlete már a születés előtt csökkenni kezd, mert a magzati életben létrejött petesejtek jelentős része még a születésig elpusztul.
19. Születéskor mindkét petefészekben együtt még több százezer nyugvó tüsző található, új petesejtképződés azonban a későbbi élet során már nem indul meg.
20. Gyermekkorban a tüszőkészlet további lassú fogyása ciklusos tüszőérés nélkül zajlik, így a nemi érés kezdetére az eredeti állománynak már csak egy része marad meg.
21. A serdülőkortól kezdve a ciklusonként növekedésnek induló tüszőcsoportok elhalása felgyorsítja ezt a fogyást, miközben rendszerint csupán egyetlen tüsző ovulál.
22. Az ismétlődő tüszőrepedések, sárgatestképződések és visszafejlődési folyamatok következtében a fiatalon simább petefészekfelszín fokozatosan egyenetlenné és barázdálttá válik.
23. Az életkor előrehaladtával a kéregben egyre ritkábban láthatók növekvő tüszők, míg a heges maradványok és a tömöttebb kötőszövet aránya fokozatosan növekszik.
24. Különösen a változókort megelőző években válik szabálytalanná a tüszők kiválasztódása és érése, mert a megmaradt állomány mennyisége és válaszkészsége egyaránt csökken.
25. Amikor már nem áll rendelkezésre elegendő működőképes tüsző, elmarad a tüszőrepedés, megszűnik a rendszeres sárgatestképződés, és lezárul a termékeny életszakasz.
26. A menopauza körüli időszakban a petefészek hormontermelő működése jelentősen visszaesik, ami nem egyetlen hirtelen esemény, hanem több éven át tartó átmendése jelentősen visszaesik, ami nem egyetlen hirtelen esemet eredménye.
27. Menopauza után a petefészek kisebbé és tömörebbé válik, kérgében pedig fejlődő tüszők és frissen kialakult sárgatestek rendszerint már nem találhatók.
28. Metszetben ilyenkor a rostos kötőszövet túlsúlya, a korábbi sárgatestek fehéres hegei, valamint az erek falának életkorral összefüggő megvastagodása tűnik fel.
29. Bár a ciklusos működés megszűnik, egyes kötőszöveti eredetű sejtcsoportok csekély hormontermelő képessége idősebb korban is fennmaradhat.
30. A petefészek életkori átalakulása tehát a tüszőkészlet fokozatos kimerülését, a ciklikus képletek eltűnését és a szerv kötőszövetes átépülését foglalja magában.
(aufklappen)német
1. Die überwiegende Mehrzahl der im Eierstock heranwachsenden Follikel erreicht den Eisprung nicht, sondern bildet sich in unterschiedlichen Reifungsstadien allmählich zurück.
2. Dieser geregelte physiologische Abbauprozess wird als Follikelatresie bezeichnet und vermindert den Follikelbestand vom fetalen Leben bis zu den Wechseljahren kontinuierlich.
3. Obwohl sich zu Beginn eines Eierstockzyklus gewöhnlich das Wachstum mehrerer Follikel beschleunigt, wird von ihnen meist nur einer zum dominanten, sprungfähigen Follikel.
4. Die Zellen der aus der Entwicklungsselektion ausscheidenden Follikel verlieren ihre funktionellen Verbindungen, worauf Abbauvorgänge einsetzen, die keine ausgeprägte Entzündung hervorrufen.
5. Eine Follikelatresie kann in jedem Reifungsstadium eintreten, weshalb in der Eierstockrinde sowohl untergehende kleine Primordialfollikel als auch größere Höhlenfollikel vorkommen können.
6. Die Rückbildung früher Follikel hinterlässt meist nur geringe Spuren, da die Eizelle und die sie umgebenden flachen oder kubischen Epithelzellen rasch abgebaut werden.
7. In größeren Follikeln löst sich dagegen zunächst die geordnete Struktur des Follikelepithels auf, während sich seine Zellen voneinander trennen und teilweise in die Follikelhöhle gelangen.
8. Die Zellkerne des untergehenden Follikelepithels schrumpfen und zerfallen, während die Zellschicht zunehmend dünner, unregelmäßiger und schließlich durch Lücken unterbrochen wird.
9. Kurz darauf wird auch die Struktur der Eizelle geschädigt, ihr Zellkern verschwindet und ihr Zellplasma zerfällt, während die um sie entstandene Hülle vorübergehend erkennbar bleiben kann.
10. Die ehemals flüssigkeitsgefüllte Follikelhöhle fällt infolge des Zelluntergangs zusammen, sodass sich das zuvor rundliche Gebilde in einen unregelmäßigen, gefalteten Rest verwandelt.
11. Die Basalmembran, die das Follikelepithel vom umgebenden Bindegewebe trennt, verdickt sich häufig deutlich, wird glasig und umgibt den kollabierten Follikel als auffällig gewellte Linie.
12. Während die inneren Follikelanteile bereits zerfallen, können die Zellen der inneren Follikelhülle noch eine Zeit lang bestehen bleiben und vorübergehend Steroidhormone bilden.
13. Später bilden sich auch diese Zellen zurück, die Zahl der Kapillaren nimmt ab und das umgebende Eierstockgewebe wächst allmählich in den Bereich des ehemaligen Follikels ein.
14. Die abgestorbenen Zellen werden von Fresszellen beseitigt, während sich Bindegewebszellen und Fasern im Bereich des zurückbleibenden Hohlraums anordnen.
15. An der Stelle größerer atretischer Follikel können daher kleine Narbenfelder zurückbleiben, die mit der Zeit in das Bindegewebe der Eierstockrinde übergehen.
16. Die Follikelatresie ist kein krankhafter Verlust, sondern ein Selektionsvorgang, durch den im jeweiligen Zyklus der am günstigsten entwickelte Follikel den Eisprung erreichen kann.
17. Mengenmäßig ist die Atresie wesentlich bedeutender als der Eisprung, da im Leben einer Frau lediglich einige Hundert Eizellen den Eierstock verlassen.
18. Der Follikelbestand des Eierstocks beginnt bereits vor der Geburt abzunehmen, weil ein erheblicher Teil der im fetalen Leben entstandenen Eizellen noch bis zur Geburt zugrunde geht.
19. Bei der Geburt befinden sich in beiden Eierstöcken zusammen noch mehrere Hunderttausend ruhende Follikel, eine Neubildung von Eizellen beginnt im späteren Leben jedoch nicht mehr.
20. Im Kindesalter setzt sich die langsame Abnahme des Follikelbestands ohne zyklische Follikelreifung fort, sodass zu Beginn der Geschlechtsreife nur noch ein Teil des ursprünglichen Bestands vorhanden ist.
21. Von der Pubertät an beschleunigt die Atresie der in jedem Zyklus heranwachsenden Follikelgruppen diese Abnahme, während gewöhnlich nur ein einziger Follikel ovuliert.
22. Infolge wiederholter Eisprünge, Gelbkörperbildungen und Rückbildungsvorgänge wird die in jungen Jahren glattere Eierstockoberfläche allmählich unregelmäßig und gefurcht.
23. Mit zunehmendem Alter sind in der Rinde immer seltener wachsende Follikel zu erkennen, während der Anteil narbiger Reste und dichteren Bindegewebes allmählich zunimmt.
24. Besonders in den Jahren vor den Wechseljahren werden Auswahl und Reifung der Follikel unregelmäßig, weil sowohl die Menge als auch die Reaktionsfähigkeit des verbliebenen Bestands abnimmt.
25. Wenn nicht mehr genügend funktionsfähige Follikel vorhanden sind, bleibt der Eisprung aus, die regelmäßige Gelbkörperbildung endet und die fruchtbare Lebensphase wird abgeschlossen.
26. Im Zeitraum um die Menopause nimmt die hormonbildende Tätigkeit des Eierstocks deutlich ab, was nicht auf einem einzelnen plötzlichen Ereignis, sondern auf einem mehrjährigen Übergang beruht.
27. Nach der Menopause wird der Eierstock kleiner und fester; in seiner Rinde finden sich gewöhnlich keine heranwachsenden Follikel und keine neu entstandenen Gelbkörper mehr.
28. Im Schnittbild fallen dann das Überwiegen faserigen Bindegewebes, die weißlichen Narben früherer Gelbkörper sowie die altersbedingte Verdickung der Gefäßwände auf.
29. Obwohl die zyklische Tätigkeit endet, kann bei einzelnen bindegewebigen Zellgruppen auch im höheren Alter eine geringe Fähigkeit zur Hormonbildung erhalten bleiben.
30. Die altersbedingte Umgestaltung des Eierstocks umfasst somit die allmähliche Erschöpfung des Follikelbestands, das Verschwinden der zyklischen Strukturen und den bindegewebigen Umbau de:contentReference[oaicite:0]{index=0}a:contentReference[oaicite:1]{index=1} :contentReference[oaicite:2]{index=2}teturn3file0 fileciteturn3file2 fileciteturn3file3