7.2.3 – Juhász Gyula: Trianon és Karinthy Frigyes: Levél – Gyula Juhász: „Trianon“ und Frigyes Karinthy: „Levél“ („Brief“)
1. A trianoni veszteség számos versben jutott kifejezésre. – Der Verlust von Trianon fand in vielen Gedichten seinen Ausdruck.
2. Jelentős költők is foglalkoztak ezzel a témával. – Auch bedeutende Dichter behandelten das Thema.
3. Itt két verset vizsgálunk meg közelebbről. – Zwei Gedichte sollen hier näher betrachtet werden.
4. Az egyiket Juhász Gyula írta. – Das eine stammt von Gyula Juhász.
5. A másik Karinthy Frigyes műve. – Das andere stammt von Frigyes Karinthy.
6. Mindkét költő a Nyugathoz tartozott. – Beide Dichter gehörten zur Nyugat.
7. Mindketten saját hangot találtak a fájdalom kifejezésére. – Beide fanden eigene Töne für den Schmerz.
8. Juhász Gyula „Trianon” címmel írt verset. – Gyula Juhász schrieb ein Gedicht mit dem Titel „Trianon”.
9. A mű tehát magának a békeszerződésnek a nevét viseli. – Es trägt also den Namen des Vertrags selbst.
10. Juhász csendes, melankolikus költő volt. – Juhász war ein stiller, schwermütiger Dichter.
11. Ebben a versben is visszafogott marad. – Auch in diesem Gedicht bleibt er verhalten.
12. Lemond a hangos pátoszról. – Er verzichtet auf lautes Pathos.
13. Halkan, mégis mélyen fejezi ki a fájdalmat. – Er drückt den Schmerz leise und tief aus.
14. A vers az ország feldarabolását panaszolja. – Das Gedicht klagt über die Zerstückelung des Landes.
15. Gyászolja az elveszett területeket. – Es trauert um die verlorenen Gebiete.
16. Ugyanakkor a nemzet egységét hangsúlyozza. – Zugleich betont es die Einheit der Nation.
17. Az országot felosztották, a nép azonban egy maradt. – Das Land ist geteilt, doch das Volk bleibt eins.
18. A nyelv és a kultúra összeköti a magyarokat. – Die Sprache und die Kultur verbinden die Ungarn.
19. A határokon túl is összetartoznak. – Auch über die Grenzen hinweg gehören sie zusammen.
20. Ez az üzenet adja a vers erejét. – Diese Botschaft gibt dem Gedicht seine Kraft.
21. A mű nemcsak panaszol, hanem vigaszt is nyújt. – Es klagt nicht nur, es tröstet auch.
22. A szétszakítottságban is a maradandót hangsúlyozza. – Es betont das Bleibende in der Zerrissenheit.
23. Juhász a fájdalmat a bizakodással kapcsolja össze. – Juhász verbindet Schmerz und Zuversicht.
24. Versét csendes méltóság tölti meg. – Sein Gedicht ist von stiller Würde erfüllt.
25. Jól példázza finom és visszafogott hangját. – Es zeigt seinen feinen, verhaltenen Ton.
26. Ezzel kiemelkedik a hangos Trianon-költészetből. – Damit hebt es sich von der lauten Trianon-Dichtung ab.
27. Nem politikai hatásra törekszik. – Es sucht nicht den politischen Effekt.
28. Valódi és mély kifejezést keres. – Es sucht den echten, tiefen Ausdruck.
29. Ezért mindmáig megőrizte értékét. – Deshalb hat es bis heute Bestand.
30. Karinthy verse egészen más hangon szólal meg. – Ganz anders ist das Gedicht Karinthys.
31. A címe „Levél”. – Es trägt den Titel „Levél”.
32. A cím jelentése „Brief”. – Der Titel bedeutet „Brief”.
33. Pontosabban egy távoli baráthoz írt levélről van szó. – Genauer heißt es ein Brief an einen fernen Freund.
34. Karinthy elsősorban humoristaként volt ismert. – Karinthy war vor allem als Humorist bekannt.
35. Ez a verse azonban mélyen komoly. – Doch dieses Gedicht ist tief ernst.
36. A költő egy másik oldalát mutatja meg. – Es zeigt eine andere Seite des Dichters.
37. A vers egy baráthoz fordul. – Das Gedicht wendet sich an einen Freund.
38. Ez a barát immár a határ túloldalán él. – Dieser Freund lebt nun jenseits der Grenze.
39. Trianon elválasztotta őt a költőtől. – Durch Trianon ist er vom Dichter getrennt.
40. Korábban ugyanahhoz az országhoz tartoztak. – Früher gehörten sie zum selben Land.
41. Most különböző államokban élnek. – Nun leben sie in verschiedenen Staaten.
42. A költő ezt az elszakítottságot panaszolja. – Der Dichter beklagt diese Trennung.
43. A szétszakított közösségről beszél. – Er spricht von der zerrissenen Gemeinschaft.
44. Az egymástól elválasztott emberekről szól. – Er spricht von den getrennten Menschen.
45. A vers nagyon személyesen mutatja be a fájdalmat. – Das Gedicht zeigt den Schmerz sehr persönlich.
46. Nem elvont területekről van szó. – Es geht nicht um abstrakte Gebiete.
47. Konkrét emberek és barátságok állnak a középpontban. – Es geht um konkrete Menschen und Freundschaften.
48. Ez teszi különösen megrendítővé a verset. – Das macht das Gedicht besonders bewegend.
49. Karinthy a veszteség emberi oldalát mutatja meg. – Karinthy zeigt die menschliche Seite des Verlusts.
50. Trianon nemcsak országokat választott el egymástól. – Trianon trennte nicht nur Länder.
51. Családokat és barátokat is elszakított egymástól. – Es trennte Familien und Freunde.
52. Széttépte a hosszú idő alatt kialakult kapcsolatokat. – Es zerriss gewachsene Bindungen.
53. Ezt az emberi szenvedést mutatja be a vers. – Diese menschliche Not zeigt das Gedicht.
54. Így válik a politikai veszteség személyesen is érthetővé. – So wird der politische Verlust persönlich fassbar.
55. Mindkét vers ugyanazzal a témával foglalkozik. – Beide Gedichte behandeln dasselbe Thema.
56. Mégis eltérő módon teszik ezt. – Doch sie tun es auf verschiedene Weise.
57. Juhász a nemzet egységét hangsúlyozza. – Juhász betont die Einheit der Nation.
58. Karinthy az egymástól elszakított embereket állítja középpontba. – Karinthy betont die getrennten Menschen.
59. Juhász általánosabb és ünnepélyesebb hangon beszél. – Juhász spricht allgemein und feierlich.
60. Karinthy személyesen és közvetlenül szólal meg. – Karinthy spricht persönlich und unmittelbar.
61. Egyikük sem használ azonban hangos, gyűlölködő hangot. – Beide aber verzichten auf lauten Hass.
62. Mindketten valódi és mély fájdalmat mutatnak meg. – Beide zeigen den echten, tiefen Schmerz.
63. Ebben rejlik különleges értékük. – Darin liegt ihr besonderer Wert.
64. Eltérnek a puszta politikai retorikától. – Sie unterscheiden sich von der bloßen Rhetorik.
65. Sok Trianon-vers hangos és egyoldalú volt. – Viele Trianon-Gedichte waren laut und einseitig.
66. Gyűlöletre és bosszúra szólítottak fel. – Sie riefen zum Hass und zur Rache auf.
67. Ezek a versek mára feledésbe merültek. – Diese Gedichte sind heute vergessen.
68. Juhász és Karinthy költeményei azonban fennmaradtak. – Die Gedichte von Juhász und Karinthy aber bleiben.
69. A veszteség emberi lényegét mutatják meg. – Sie zeigen den menschlichen Kern des Verlusts.
70. Panaszolnak, de nem uszítanak. – Sie klagen, ohne zu hetzen.
71. Gyászolnak, de nem keserednek meg. – Sie trauern, ohne zu verbittern.
72. Ezért ma is megszólítják az olvasót. – Deshalb sprechen sie bis heute an.
73. Egyik költő sem volt hangos politikai szereplő. – Beide Dichter waren keine lauten Politiker.
74. Juhász csendes és érzékeny ember volt. – Juhász war ein stiller, empfindsamer Mensch.
75. Karinthy éles eszű és emberséges gondolkodó volt. – Karinthy war ein kluger, menschlicher Denker.
76. Mindketten nagy érzékenységgel kezelték a veszteséget. – Beide behandelten den Verlust mit Feingefühl.
77. A fájdalomból valódi költészetet teremtettek. – Sie machten aus dem Schmerz echte Dichtung.
78. Ebben áll különleges teljesítményük. – Das ist ihre besondere Leistung.
79. Verseik a korszak fontos tanúbizonyságai. – Ihre Gedichte sind Zeugnisse der Zeit.
80. Megmutatják, miként élte meg a nép a veszteséget. – Sie zeigen, wie das Volk den Verlust empfand.
81. Kifejezik a gyászt és a vágyakozást. – Sie zeigen die Trauer und die Sehnsucht.
82. Ugyanakkor az összetartozást is megmutatják. – Zugleich zeigen sie den Zusammenhalt.
83. A határok ellenére a magyarok egy közösséghez tartozónak érezték magukat. – Trotz der Grenzen fühlten sich die Ungarn eins.
84. A versek ezt az összetartozást mondják ki. – Diese Verbundenheit sprechen die Gedichte aus.
85. Így fontos feladatot töltenek be. – So erfüllen sie eine wichtige Aufgabe.
86. Méltó formát adnak a fájdalomnak. – Sie geben dem Schmerz eine würdige Gestalt.
87. Megőrzik a régi ország emlékét. – Sie bewahren die Erinnerung an das alte Land.
88. Ébren tartják a határokon átívelő kapcsolatot. – Sie halten die Verbindung über die Grenzen wach.
89. Mindkét költemény a színvonalas Trianon-líra példája. – Beide Gedichte sind Beispiele guter Trianon-Dichtung.
90. Megmutatják, hogy egy nehéz témából is születhet művészet. – Sie zeigen, dass auch ein schwieriges Thema Kunst werden kann.
91. A hangnemen és a költői magatartáson múlik minden. – Es kommt auf den Ton und die Haltung an.
92. Ahol a gyűlölet beszél, ott a művészet veszít. – Wo der Hass spricht, verliert die Kunst.
93. Ahol valódi fájdalom szólal meg, ott költészet születik. – Wo der echte Schmerz spricht, entsteht Dichtung.
94. Juhász és Karinthy a második utat választotta. – Juhász und Karinthy wählten den zweiten Weg.
95. Ezért maradtak fenn verseik. – Deshalb überdauerten ihre Gedichte.
96. A korszak maradandó művei közé tartoznak. – Sie gehören zu den bleibenden Werken der Zeit.
97. Emberi mélységében mutatják meg a veszteséget. – Sie zeigen den Verlust in menschlicher Tiefe.
98. Az országot és az embereket egyaránt gyászolják. – Sie klagen um das Land und die Menschen.
99. A gyászt, a méltóságot és a reményt kapcsolják össze. – Sie verbinden Trauer, Würde und Hoffnung.
100. Ezért a magyar Trianon-költészet kiemelkedő alkotásai. – So sind sie Höhepunkte der ungarischen Trianon-Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. A trianoni veszteség számos versben jutott kifejezésre.
2. Jelentős költők is foglalkoztak ezzel a témával.
3. Itt két verset vizsgálunk meg közelebbről.
4. Az egyiket Juhász Gyula írta.
5. A másik Karinthy Frigyes műve.
6. Mindkét költő a Nyugathoz tartozott.
7. Mindketten saját hangot találtak a fájdalom kifejezésére.
8. Juhász Gyula „Trianon” címmel írt verset.
9. A mű tehát magának a békeszerződésnek a nevét viseli.
10. Juhász csendes, melankolikus költő volt.
11. Ebben a versben is visszafogott marad.
12. Lemond a hangos pátoszról.
13. Halkan, mégis mélyen fejezi ki a fájdalmat.
14. A vers az ország feldarabolását panaszolja.
15. Gyászolja az elveszett területeket.
16. Ugyanakkor a nemzet egységét hangsúlyozza.
17. Az országot felosztották, a nép azonban egy maradt.
18. A nyelv és a kultúra összeköti a magyarokat.
19. A határokon túl is összetartoznak.
20. Ez az üzenet adja a vers erejét.
21. A mű nemcsak panaszol, hanem vigaszt is nyújt.
22. A szétszakítottságban is a maradandót hangsúlyozza.
23. Juhász a fájdalmat a bizakodással kapcsolja össze.
24. Versét csendes méltóság tölti meg.
25. Jól példázza finom és visszafogott hangját.
26. Ezzel kiemelkedik a hangos Trianon-költészetből.
27. Nem politikai hatásra törekszik.
28. Valódi és mély kifejezést keres.
29. Ezért mindmáig megőrizte értékét.
30. Karinthy verse egészen más hangon szólal meg.
31. A címe „Levél”.
32. A cím jelentése „Brief”.
33. Pontosabban egy távoli baráthoz írt levélről van szó.
34. Karinthy elsősorban humoristaként volt ismert.
35. Ez a verse azonban mélyen komoly.
36. A költő egy másik oldalát mutatja meg.
37. A vers egy baráthoz fordul.
38. Ez a barát immár a határ túloldalán él.
39. Trianon elválasztotta őt a költőtől.
40. Korábban ugyanahhoz az országhoz tartoztak.
41. Most különböző államokban élnek.
42. A költő ezt az elszakítottságot panaszolja.
43. A szétszakított közösségről beszél.
44. Az egymástól elválasztott emberekről szól.
45. A vers nagyon személyesen mutatja be a fájdalmat.
46. Nem elvont területekről van szó.
47. Konkrét emberek és barátságok állnak a középpontban.
48. Ez teszi különösen megrendítővé a verset.
49. Karinthy a veszteség emberi oldalát mutatja meg.
50. Trianon nemcsak országokat választott el egymástól.
51. Családokat és barátokat is elszakított egymástól.
52. Széttépte a hosszú idő alatt kialakult kapcsolatokat.
53. Ezt az emberi szenvedést mutatja be a vers.
54. Így válik a politikai veszteség személyesen is érthetővé.
55. Mindkét vers ugyanazzal a témával foglalkozik.
56. Mégis eltérő módon teszik ezt.
57. Juhász a nemzet egységét hangsúlyozza.
58. Karinthy az egymástól elszakított embereket állítja középpontba.
59. Juhász általánosabb és ünnepélyesebb hangon beszél.
60. Karinthy személyesen és közvetlenül szólal meg.
61. Egyikük sem használ azonban hangos, gyűlölködő hangot.
62. Mindketten valódi és mély fájdalmat mutatnak meg.
63. Ebben rejlik különleges értékük.
64. Eltérnek a puszta politikai retorikától.
65. Sok Trianon-vers hangos és egyoldalú volt.
66. Gyűlöletre és bosszúra szólítottak fel.
67. Ezek a versek mára feledésbe merültek.
68. Juhász és Karinthy költeményei azonban fennmaradtak.
69. A veszteség emberi lényegét mutatják meg.
70. Panaszolnak, de nem uszítanak.
71. Gyászolnak, de nem keserednek meg.
72. Ezért ma is megszólítják az olvasót.
73. Egyik költő sem volt hangos politikai szereplő.
74. Juhász csendes és érzékeny ember volt.
75. Karinthy éles eszű és emberséges gondolkodó volt.
76. Mindketten nagy érzékenységgel kezelték a veszteséget.
77. A fájdalomból valódi költészetet teremtettek.
78. Ebben áll különleges teljesítményük.
79. Verseik a korszak fontos tanúbizonyságai.
80. Megmutatják, miként élte meg a nép a veszteséget.
81. Kifejezik a gyászt és a vágyakozást.
82. Ugyanakkor az összetartozást is megmutatják.
83. A határok ellenére a magyarok egy közösséghez tartozónak érezték magukat.
84. A versek ezt az összetartozást mondják ki.
85. Így fontos feladatot töltenek be.
86. Méltó formát adnak a fájdalomnak.
87. Megőrzik a régi ország emlékét.
88. Ébren tartják a határokon átívelő kapcsolatot.
89. Mindkét költemény a színvonalas Trianon-líra példája.
90. Megmutatják, hogy egy nehéz témából is születhet művészet.
91. A hangnemen és a költői magatartáson múlik minden.
92. Ahol a gyűlölet beszél, ott a művészet veszít.
93. Ahol valódi fájdalom szólal meg, ott költészet születik.
94. Juhász és Karinthy a második utat választotta.
95. Ezért maradtak fenn verseik.
96. A korszak maradandó művei közé tartoznak.
97. Emberi mélységében mutatják meg a veszteséget.
98. Az országot és az embereket egyaránt gyászolják.
99. A gyászt, a méltóságot és a reményt kapcsolják össze.
100. Ezért a magyar Trianon-költészet kiemelkedő alkotásai.
(aufklappen)német
1. Der Verlust von Trianon fand in vielen Gedichten seinen Ausdruck.
2. Auch bedeutende Dichter behandelten das Thema.
3. Zwei Gedichte sollen hier näher betrachtet werden.
4. Das eine stammt von Gyula Juhász.
5. Das andere stammt von Frigyes Karinthy.
6. Beide Dichter gehörten zur Nyugat.
7. Beide fanden eigene Töne für den Schmerz.
8. Gyula Juhász schrieb ein Gedicht mit dem Titel „Trianon”.
9. Es trägt also den Namen des Vertrags selbst.
10. Juhász war ein stiller, schwermütiger Dichter.
11. Auch in diesem Gedicht bleibt er verhalten.
12. Er verzichtet auf lautes Pathos.
13. Er drückt den Schmerz leise und tief aus.
14. Das Gedicht klagt über die Zerstückelung des Landes.
15. Es trauert um die verlorenen Gebiete.
16. Zugleich betont es die Einheit der Nation.
17. Das Land ist geteilt, doch das Volk bleibt eins.
18. Die Sprache und die Kultur verbinden die Ungarn.
19. Auch über die Grenzen hinweg gehören sie zusammen.
20. Diese Botschaft gibt dem Gedicht seine Kraft.
21. Es klagt nicht nur, es tröstet auch.
22. Es betont das Bleibende in der Zerrissenheit.
23. Juhász verbindet Schmerz und Zuversicht.
24. Sein Gedicht ist von stiller Würde erfüllt.
25. Es zeigt seinen feinen, verhaltenen Ton.
26. Damit hebt es sich von der lauten Trianon-Dichtung ab.
27. Es sucht nicht den politischen Effekt.
28. Es sucht den echten, tiefen Ausdruck.
29. Deshalb hat es bis heute Bestand.
30. Ganz anders ist das Gedicht Karinthys.
31. Es trägt den Titel „Levél”.
32. Der Titel bedeutet „Brief”.
33. Genauer heißt es ein Brief an einen fernen Freund.
34. Karinthy war vor allem als Humorist bekannt.
35. Doch dieses Gedicht ist tief ernst.
36. Es zeigt eine andere Seite des Dichters.
37. Das Gedicht wendet sich an einen Freund.
38. Dieser Freund lebt nun jenseits der Grenze.
39. Durch Trianon ist er vom Dichter getrennt.
40. Früher gehörten sie zum selben Land.
41. Nun leben sie in verschiedenen Staaten.
42. Der Dichter beklagt diese Trennung.
43. Er spricht von der zerrissenen Gemeinschaft.
44. Er spricht von den getrennten Menschen.
45. Das Gedicht zeigt den Schmerz sehr persönlich.
46. Es geht nicht um abstrakte Gebiete.
47. Es geht um konkrete Menschen und Freundschaften.
48. Das macht das Gedicht besonders bewegend.
49. Karinthy zeigt die menschliche Seite des Verlusts.
50. Trianon trennte nicht nur Länder.
51. Es trennte Familien und Freunde.
52. Es zerriss gewachsene Bindungen.
53. Diese menschliche Not zeigt das Gedicht.
54. So wird der politische Verlust persönlich fassbar.
55. Beide Gedichte behandeln dasselbe Thema.
56. Doch sie tun es auf verschiedene Weise.
57. Juhász betont die Einheit der Nation.
58. Karinthy betont die getrennten Menschen.
59. Juhász spricht allgemein und feierlich.
60. Karinthy spricht persönlich und unmittelbar.
61. Beide aber verzichten auf lauten Hass.
62. Beide zeigen den echten, tiefen Schmerz.
63. Darin liegt ihr besonderer Wert.
64. Sie unterscheiden sich von der bloßen Rhetorik.
65. Viele Trianon-Gedichte waren laut und einseitig.
66. Sie riefen zum Hass und zur Rache auf.
67. Diese Gedichte sind heute vergessen.
68. Die Gedichte von Juhász und Karinthy aber bleiben.
69. Sie zeigen den menschlichen Kern des Verlusts.
70. Sie klagen, ohne zu hetzen.
71. Sie trauern, ohne zu verbittern.
72. Deshalb sprechen sie bis heute an.
73. Beide Dichter waren keine lauten Politiker.
74. Juhász war ein stiller, empfindsamer Mensch.
75. Karinthy war ein kluger, menschlicher Denker.
76. Beide behandelten den Verlust mit Feingefühl.
77. Sie machten aus dem Schmerz echte Dichtung.
78. Das ist ihre besondere Leistung.
79. Ihre Gedichte sind Zeugnisse der Zeit.
80. Sie zeigen, wie das Volk den Verlust empfand.
81. Sie zeigen die Trauer und die Sehnsucht.
82. Zugleich zeigen sie den Zusammenhalt.
83. Trotz der Grenzen fühlten sich die Ungarn eins.
84. Diese Verbundenheit sprechen die Gedichte aus.
85. So erfüllen sie eine wichtige Aufgabe.
86. Sie geben dem Schmerz eine würdige Gestalt.
87. Sie bewahren die Erinnerung an das alte Land.
88. Sie halten die Verbindung über die Grenzen wach.
89. Beide Gedichte sind Beispiele guter Trianon-Dichtung.
90. Sie zeigen, dass auch ein schwieriges Thema Kunst werden kann.
91. Es kommt auf den Ton und die Haltung an.
92. Wo der Hass spricht, verliert die Kunst.
93. Wo der echte Schmerz spricht, entsteht Dichtung.
94. Juhász und Karinthy wählten den zweiten Weg.
95. Deshalb überdauerten ihre Gedichte.
96. Sie gehören zu den bleibenden Werken der Zeit.
97. Sie zeigen den Verlust in menschlicher Tiefe.
98. Sie klagen um das Land und die Menschen.
99. Sie verbinden Trauer, Würde und Hoffnung.
100. So sind sie Höhepunkte der ungarischen Trianon-Dichtung.