6.10 – Literatur lang

6.10 – A Nyugat harmadik nemzedéke: Radnóti Miklós és Weöres Sándor – Die dritte Nyugat-Generation: Miklós Radnóti und Sándor Weöres

1. A Nyugat harmadik nemzedékéhez az 1930-as években pályára lépő költőket és írókat sorolja az irodalomtörténet. – Zur dritten Generation der Nyugat zählt die Literaturgeschichte jene Dichter und Schriftsteller, die in den 1930er-Jahren ihre Laufbahn begannen.

2. Ez a nemzedék már a gazdasági világválság, a szélsőséges politikai eszmék terjedése és az újabb világháború fenyegetése közepette alkotott. – Diese Generation schuf ihre Werke bereits inmitten der Weltwirtschaftskrise, der Ausbreitung extremer politischer Ideen und der Bedrohung durch einen neuen Weltkrieg.

3. A harmadik nemzedék jelentős költői közé tartozott Radnóti Miklós és Weöres Sándor. – Zu den bedeutenden Dichtern der dritten Generation gehörten Miklós Radnóti und Sándor Weöres.

4. Radnóti költészetét egyre erősebben határozta meg a történelmi fenyegetettség és a személyes üldöztetés tapasztalata. – Radnótis Dichtung wurde zunehmend durch die Erfahrung historischer Bedrohung und persönlicher Verfolgung geprägt.

5. Weöres Sándor ezzel szemben elsősorban a költői nyelv, a ritmus, a mítosz és az emberi személyiség lehetőségeit kutatta. – Sándor Weöres untersuchte dagegen vor allem die Möglichkeiten der dichterischen Sprache, des Rhythmus, des Mythos und der menschlichen Persönlichkeit.

6. Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten Glatter Miklós néven. – Miklós Radnóti wurde 1909 in Budapest unter dem Namen Miklós Glatter geboren.

7. Édesanyja és ikertestvére a szülés során meghalt, ezért születésének emléke egész életében összekapcsolódott a veszteség érzésével. – Seine Mutter und sein Zwillingsbruder starben bei der Geburt, weshalb die Erinnerung an seine Geburt während seines gesamten Lebens mit einem Gefühl des Verlustes verbunden blieb.

8. Édesapját tizenkét éves korában veszítette el, ezután rokonai gondoskodtak róla. – Seinen Vater verlor er im Alter von zwölf Jahren, danach kümmerten sich Verwandte um ihn.

9. Középiskolai tanulmányai után egy ideig kereskedelmi pályára készült, de érdeklődése egyre inkább az irodalom felé fordult. – Nach seiner Schulzeit bereitete er sich zunächst auf eine kaufmännische Laufbahn vor, doch sein Interesse wandte sich immer stärker der Literatur zu.

10. 1930-tól a szegedi egyetemen magyar és francia szakos tanulmányokat folytatott. – Ab 1930 studierte er an der Universität Szeged Ungarisch und Französisch.

11. Szegeden kapcsolatba került Sík Sándor költővel és egyetemi tanárral, aki fontos szellemi mestere lett. – In Szeged lernte er den Dichter und Universitätslehrer Sándor Sík kennen, der zu einem wichtigen geistigen Lehrer für ihn wurde.

12. Részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájában, amely társadalmi és néprajzi kérdésekkel is foglalkozott. – Er beteiligte sich an der Arbeit des Kunstkollegiums der jungen Szegeder, das sich auch mit gesellschaftlichen und volkskundlichen Fragen beschäftigte.

13. Első verseskötete, a Pogány köszöntő 1930-ban jelent meg. – Sein erster Gedichtband „Pogány köszöntő“ erschien 1930.

14. Korai verseire az avantgárd, az expresszionizmus, a népköltészet és az antik kultúra egyaránt hatott. – Seine frühen Gedichte wurden gleichermaßen von der Avantgarde, dem Expressionismus, der Volksdichtung und der antiken Kultur beeinflusst.

15. Az Újmódi pásztorok éneke című kötetét 1931-ben vallásgyalázónak minősítették, és az ügyben bírósági eljárás indult ellene. – Sein Band „Újmódi pásztorok éneke“ wurde 1931 als religionsbeleidigend eingestuft, und gegen ihn wurde ein Gerichtsverfahren eingeleitet.

16. Későbbi költészetében a korai lázadó hangot egyre fegyelmezettebb formák és pontosabb képek váltották fel. – In seiner späteren Dichtung wurde der frühe rebellische Ton zunehmend durch strengere Formen und präzisere Bilder ersetzt.

17. 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, aki fiatalkora óta társa és költészetének egyik legfontosabb megszólítottja volt. – Im Jahr 1935 heiratete er Fanni Gyarmati, die seit seiner Jugend seine Gefährtin und eine der wichtigsten Adressatinnen seiner Dichtung war.

18. Házasságuk és a feleségéhez fűződő szeretete a történelmi üldöztetés éveiben különösen fontos lelki támaszt jelentett számára. – Seine Ehe und die Liebe zu seiner Frau bedeuteten ihm in den Jahren der historischen Verfolgung einen besonders wichtigen seelischen Halt.

19. Radnóti zsidó származása miatt a harmincas évek végétől egyre több jogfosztással és megaláztatással szembesült. – Wegen seiner jüdischen Herkunft war Radnóti seit dem Ende der 1930er-Jahre mit immer mehr Entrechtung und Erniedrigung konfrontiert.

20. Bár 1943-ban katolikus hitre tért, a faji törvények továbbra is zsidónak minősítették. – Obwohl er 1943 zum katholischen Glauben übertrat, galt er nach den Rassengesetzen weiterhin als Jude.

21. Többször behívták munkaszolgálatra, ahol fegyver nélküli, kényszerítő jellegű katonai munkát kellett végeznie. – Mehrfach wurde er zum Arbeitsdienst eingezogen, bei dem er unbewaffnete militärische Zwangsarbeit leisten musste.

22. A munkaszolgálat embertelen körülményei ellenére továbbra is írt, és a költészetben próbálta megőrizni emberi méltóságát. – Trotz der unmenschlichen Bedingungen des Arbeitsdienstes schrieb er weiter und versuchte, durch die Dichtung seine menschliche Würde zu bewahren.

23. Költészetében a klasszikus formák rendje egyre gyakrabban került szembe a háború és az üldöztetés káoszával. – In seiner Dichtung trat die Ordnung klassischer Formen immer häufiger dem Chaos des Krieges und der Verfolgung gegenüber.

24. Ezt az ellentétet különösen jól mutatják eklogái, amelyek az antik pásztorköltészet műfaját újították meg. – Diesen Gegensatz zeigen besonders deutlich seine Eklogen, in denen er die Gattung der antiken Hirtendichtung erneuerte.

25. Az ekloga eredetileg pásztorok párbeszédére épülő költői forma volt, amelyet Vergilius tett az európai irodalom egyik fontos műfajává. – Die Ekloge war ursprünglich eine auf dem Dialog von Hirten beruhende Gedichtform, die Vergil zu einer wichtigen Gattung der europäischen Literatur machte.

26. Radnóti eklogáiban a békés természeti képek mögött állandóan jelen van a háború, az erőszak és a közelgő pusztulás. – In Radnótis Eklogen sind hinter den friedlichen Naturbildern ständig Krieg, Gewalt und die bevorstehende Vernichtung gegenwärtig.

27. Az Első ecloga a költő és a pásztor párbeszédében a spanyol polgárháborút, a költők felelősségét és a halál fenyegetését idézi fel. – Die „Első ecloga“ erinnert im Gespräch zwischen dem Dichter und dem Hirten an den Spanischen Bürgerkrieg, die Verantwortung der Dichter und die Bedrohung durch den Tod.

28. A Negyedik ecloga párbeszéde a szabadságra vágyó ember és a fogságot jelentő belső hang között zajlik. – Der Dialog der „Negyedik ecloga“ findet zwischen dem nach Freiheit verlangenden Menschen und einer inneren Stimme statt, die seine Gefangenschaft verkörpert.

29. A Hetedik ecloga már a bori munkatáborból szólal meg, és a rabok szenvedését a feleséghez forduló szerelmi vallomással kapcsolja össze. – Die „Hetedik ecloga“ spricht bereits aus dem Arbeitslager Bor und verbindet das Leiden der Gefangenen mit einem an die Ehefrau gerichteten Liebesbekenntnis.

30. A versben a foglyok éjszakai álmai rövid időre megszüntetik a szögesdrótokkal körülzárt tábor valóságát. – In dem Gedicht heben die nächtlichen Träume der Gefangenen für kurze Zeit die Wirklichkeit des von Stacheldraht umgebenen Lagers auf.

31. Radnótit 1944 májusában ismét munkaszolgálatra hívták be, és a német megszállás alatt álló Szerbia területére vitték. – Im Mai 1944 wurde Radnóti erneut zum Arbeitsdienst eingezogen und in das von Deutschland besetzte Serbien gebracht.

32. A Bor környéki táborokban rézbányákhoz és vasútépítéshez kapcsolódó nehéz fizikai munkát végzett. – In den Lagern bei Bor musste er schwere körperliche Arbeit im Zusammenhang mit Kupferminen und Eisenbahnbau leisten.

33. Utolsó verseit egy kis füzetbe írta, amely később Bori notesz néven vált ismertté. – Seine letzten Gedichte schrieb er in ein kleines Heft, das später unter dem Namen „Bori notesz“ bekannt wurde.

34. A füzet versei között található a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet, a Levél a hitveshez és a négy Razglednica. – Zu den Gedichten des Heftes gehören die „Hetedik ecloga“, „Erőltetett menet“, „Levél a hitveshez“ und die vier „Razglednicák“.

35. Az Erőltetett menet a végsőkig kimerült ember belső vitáját mutatja be a feladás és a továbbhaladás reménye között. – „Erőltetett menet“ zeigt den inneren Streit eines bis zur äußersten Grenze erschöpften Menschen zwischen Aufgabe und der Hoffnung auf ein Weitergehen.

36. A vers szabálytalanul megtörő ritmusa az erőltetett menet bizonytalan, fájdalmas lépéseit érzékelteti. – Der unregelmäßig gebrochene Rhythmus des Gedichts lässt die unsicheren und schmerzhaften Schritte des Gewaltmarsches spürbar werden.

37. A Razglednicák rövid, tömör versei egyre közvetlenebbül ábrázolják a háborús pusztítást és a foglyok halálát. – Die kurzen, verdichteten Gedichte der „Razglednicák“ stellen die Zerstörung des Krieges und den Tod der Gefangenen immer unmittelbarer dar.

38. A negyedik Razglednica szinte tárgyilagos pontossággal írja le egy ember kivégzését, miközben előrevetíti a költő saját sorsát. – Die vierte „Razglednica“ beschreibt mit beinahe sachlicher Genauigkeit die Hinrichtung eines Menschen und nimmt zugleich das eigene Schicksal des Dichters vorweg.

39. A bori tábor kiürítése után Radnótit és társait gyalogmenetben hajtották Magyarország felé. – Nach der Räumung des Lagers Bor wurden Radnóti und seine Gefährten in einem Fußmarsch in Richtung Ungarn getrieben.

40. A végsőkig legyengült költőt 1944 novemberében a Győr melletti Abda közelében más foglyokkal együtt agyonlőtték. – Der bis zum Äußersten geschwächte Dichter wurde im November 1944 in der Nähe von Abda bei Győr zusammen mit anderen Gefangenen erschossen.

41. Holttestét 1946-ban exhumálták, és ruhájának zsebében megtalálták a Bori noteszt. – Sein Leichnam wurde 1946 exhumiert, und in der Tasche seiner Kleidung fand man das „Bori notesz“.

42. Radnóti utolsó versei az emberi méltóság, a szeretet és a költői rend megőrzésének rendkívüli dokumentumai. – Radnótis letzte Gedichte sind außergewöhnliche Zeugnisse für die Bewahrung menschlicher Würde, der Liebe und dichterischer Ordnung.

43. Weöres Sándor 1913-ban született Szombathelyen, gyermekkorát pedig nagyrészt a közeli Csöngén töltötte. – Sándor Weöres wurde 1913 in Szombathely geboren und verbrachte seine Kindheit größtenteils im nahe gelegenen Csönge.

44. Már fiatalon verseket írt, és rendkívüli ritmusérzékére, nyelvi tehetségére hamar felfigyeltek a Nyugat szerkesztői. – Bereits in jungen Jahren schrieb er Gedichte, und die Redakteure der Nyugat wurden früh auf sein außergewöhnliches Rhythmusgefühl und sein sprachliches Talent aufmerksam.

45. A pécsi egyetemen jogot, földrajzot, történelmet és filozófiát tanult, doktori értekezését pedig A vers születése címmel írta. – An der Universität Pécs studierte er Jura, Geografie, Geschichte und Philosophie; seine Dissertation verfasste er unter dem Titel „A vers születése“.

46. Első verseskötete, a Hideg van 1934-ben jelent meg, és már ebben megmutatkozott sokoldalú formaérzéke. – Sein erster Gedichtband „Hideg van“ erschien 1934 und zeigte bereits sein vielseitiges Formgefühl.

47. Weöres költészetében a vers nemcsak személyes vallomás, hanem ritmusból, hangzásból, képekből és különböző szerepekből felépülő önálló világ. – In Weöres’ Dichtung ist das Gedicht nicht nur ein persönliches Bekenntnis, sondern eine eigenständige Welt, die aus Rhythmus, Klang, Bildern und unterschiedlichen Rollen aufgebaut ist.

48. Gyakran szólaltatott meg képzeletbeli alakokat, történelmi személyeket, női beszélőket, gyermekeket és mitikus lényeket. – Häufig ließ er erfundene Gestalten, historische Persönlichkeiten, weibliche Sprecher, Kinder und mythische Wesen zu Wort kommen.

49. A Rongyszőnyeg, a Magyar etűdök, a Medúza, A hallgatás tornya és a Psyché jól mutatja költészetének formai, zenei és gondolati gazdagságát. – „Rongyszőnyeg“, „Magyar etűdök“, „Medúza“, „A hallgatás tornya“ und „Psyché“ zeigen den formalen, musikalischen und gedanklichen Reichtum seiner Dichtung.

50. A következő fejezetek Radnóti Miklós életét, eklogáit és a Bori noteszt, valamint Weöres Sándor sokszínű költészetét mutatják be részletesebben. – Die folgenden Kapitel stellen Miklós Radnótis Leben, seine Eklogen und das „Bori notesz“ sowie die vielfältige Dichtung Sándor Weöres’ genauer dar.