4.14.2 – Az alkar forgása: a két radioulnaris ízület – Die Umwendbewegung: die beiden Radioulnargelenke
1. Az alkar forgását borintásnak és hanyintásnak nevezzük. – Die Umwendbewegung des Unterarms wird als Pronation und Supination bezeichnet.
2. A mozgásban a felső és az alsó orsócsont–singcsonti ízület együtt vesz részt. – An dieser Bewegung wirken das obere und das untere Speichen-Ellen-Gelenk gemeinsam mit.
3. A két ízület anatómiailag külön helyen található, de funkcionálisan egységet alkot. – Die beiden Gelenke liegen anatomisch an verschiedenen Stellen, bilden funktionell jedoch eine Einheit.
4. A felső radioulnaris ízület a könyökízület közös tokján belül helyezkedik el. – Das obere Speichen-Ellen-Gelenk (Articulatio radioulnaris proximalis) liegt innerhalb der gemeinsamen Kapsel des Ellenbogengelenks.
5. Itt az orsócsont fejének körkörös ízfelszíne a singcsont bevágásával és a gyűrűszalaggal érintkezik. – Hier steht der Gelenkumfang des Speichenkopfes (Circumferentia articularis capitis radii) mit der Speichenkerbe der Elle und dem Ringband in Kontakt.
6. Az orsócsont feje a gyűrűszalag által alkotott vezetőgyűrűben forog. – Der Speichenkopf dreht sich in dem vom Ringband der Speiche (Ligamentum anulare radii) gebildeten Führungsring.
7. Az alsó radioulnaris ízület a csukló közelében helyezkedik el. – Das untere Speichen-Ellen-Gelenk (Articulatio radioulnaris distalis) liegt in der Nähe des Handgelenks.
8. Ebben az ízületben a singcsont feje az orsócsont singcsonti bevágásával kapcsolódik. – In diesem Gelenk verbindet sich der Ellenkopf (Caput ulnae) mit der Ellenkerbe der Speiche (Incisura ulnaris radii).
9. Az alsó ízületben az orsócsont homorú ízfelszíne mozog a singcsont fejének domború felszínén. – Im unteren Gelenk bewegt sich die konkave Gelenkfläche der Speiche auf der gewölbten Fläche des Ellenkopfes.
10. A singcsont fejétől háromszögletű ízületi porckorong húzódik az orsócsont felé. – Vom Ellenkopf zieht eine dreieckige Gelenkscheibe (Discus articularis) zur Speiche.
11. Ez a porckorong elválasztja az alsó radioulnaris ízületet a kéztőcsontoktól. – Diese Gelenkscheibe trennt das untere Speichen-Ellen-Gelenk von den Handwurzelknochen.
12. Az ízületi porckorong a háromszögletű rostporcos komplexum része, és a csukló singcsont felőli oldalát stabilizálja. – Die Gelenkscheibe ist Teil des dreieckigen Faserknorpelkomplexes (Complexus fibrocartilagineus triangularis) und stabilisiert die Ellenseite des Handgelenks.
13. A két alkarcsont között erős kötőszövetes lemez, a csontközi hártya feszül. – Zwischen den beiden Unterarmknochen spannt sich eine kräftige bindegewebige Platte, die Zwischenknochenmembran (Membrana interossea antebrachii).
14. A hártya rostjai többnyire ferdén az orsócsonttól a singcsont felé futnak. – Die Fasern dieser Membran verlaufen überwiegend schräg von der Speiche zur Elle.
15. A csontközi hártya összeköti az alkarcsontokat, és nagy felületet ad az izmok eredéséhez. – Die Zwischenknochenmembran verbindet die Unterarmknochen und bietet eine große Ursprungsfläche für Muskeln.
16. Emellett a kézről az orsócsontra jutó erők egy részét a singcsontra vezeti át. – Außerdem überträgt sie einen Teil der von der Hand auf die Speiche einwirkenden Kräfte auf die Elle.
17. A borintás és hanyintás forgástengelye a felső végén az orsócsont fején halad át. – Die Drehachse von Pronation und Supination verläuft am oberen Ende durch den Speichenkopf.
18. Az alsó végén ugyanez a tengely a singcsont fejének közelében halad. – Am unteren Ende verläuft dieselbe Achse nahe dem Ellenkopf.
19. Hanyintáskor az orsócsont és a singcsont megközelítőleg párhuzamosan helyezkedik el. – Bei der Supination liegen Speiche und Elle annähernd parallel.
20. Anatómiai alaphelyzetben az alkar és a kéz hanyintott helyzetben van. – In der anatomischen Grundstellung befinden sich Unterarm und Hand in Supinationsstellung.
21. Ebben a helyzetben a tenyér előrefelé néz. – In dieser Stellung zeigt die Handfläche nach vorne.
22. Borintáskor az orsócsont elfordul, és ferdén keresztezi a singcsontot. – Bei der Pronation dreht sich die Speiche und kreuzt die Elle schräg.
23. A singcsont helyzete eközben lényegesen kevésbé változik. – Die Lage der Elle verändert sich dabei wesentlich weniger.
24. A kéz azért követi az orsócsont mozgását, mert a kéztő elsősorban az orsócsonthoz kapcsolódik. – Die Hand folgt der Bewegung der Speiche, weil die Handwurzel vor allem mit der Speiche verbunden ist.
25. A borintást főként a hengeres borintóizom és a négyszögű borintóizom hozza létre. – Die Pronation wird vor allem durch den runden Einwärtsdreher (Musculus pronator teres) und den quadratischen Einwärtsdreher (Musculus pronator quadratus) erzeugt.
26. A hanyintás legfontosabb izmai a hanyintóizom és a kétfejű karizom. – Die wichtigsten Muskeln der Supination sind der Auswärtsdreher (Musculus supinator) und der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii).
27. A kétfejű karizom különösen hajlított könyöknél erős hanyintó. – Der zweiköpfige Oberarmmuskel wirkt besonders bei gebeugtem Ellenbogen als kräftiger Supinator.
28. A borintás és hanyintás mozgásterjedelme általában külön-külön megközelíti a nyolcvan-kilencven fokot. – Der Bewegungsumfang von Pronation und Supination erreicht gewöhnlich jeweils etwa 80 bis 90 Grad.
29. A vállízület forgása részben pótolhatja az alkar beszűkült forgását, de nem helyettesíti teljesen. – Eine Drehung im Schultergelenk kann eine eingeschränkte Unterarmdrehung teilweise ausgleichen, aber nicht vollständig ersetzen.
30. A két radioulnaris ízület, a csontközi hártya és az izmok együttműködése teszi lehetővé a tenyér pontos térbeli beállítását. – Das Zusammenwirken der beiden Speichen-Ellen-Gelenke, der Zwischenknochenmembran und der Muskeln ermöglicht die präzise räumliche Ausrichtung der Handfläche.
(aufklappen)magyar
1. Az alkar forgását borintásnak és hanyintásnak nevezzük.
2. A mozgásban a felső és az alsó orsócsont–singcsonti ízület együtt vesz részt.
3. A két ízület anatómiailag külön helyen található, de funkcionálisan egységet alkot.
4. A felső radioulnaris ízület a könyökízület közös tokján belül helyezkedik el.
5. Itt az orsócsont fejének körkörös ízfelszíne a singcsont bevágásával és a gyűrűszalaggal érintkezik.
6. Az orsócsont feje a gyűrűszalag által alkotott vezetőgyűrűben forog.
7. Az alsó radioulnaris ízület a csukló közelében helyezkedik el.
8. Ebben az ízületben a singcsont feje az orsócsont singcsonti bevágásával kapcsolódik.
9. Az alsó ízületben az orsócsont homorú ízfelszíne mozog a singcsont fejének domború felszínén.
10. A singcsont fejétől háromszögletű ízületi porckorong húzódik az orsócsont felé.
11. Ez a porckorong elválasztja az alsó radioulnaris ízületet a kéztőcsontoktól.
12. Az ízületi porckorong a háromszögletű rostporcos komplexum része, és a csukló singcsont felőli oldalát stabilizálja.
13. A két alkarcsont között erős kötőszövetes lemez, a csontközi hártya feszül.
14. A hártya rostjai többnyire ferdén az orsócsonttól a singcsont felé futnak.
15. A csontközi hártya összeköti az alkarcsontokat, és nagy felületet ad az izmok eredéséhez.
16. Emellett a kézről az orsócsontra jutó erők egy részét a singcsontra vezeti át.
17. A borintás és hanyintás forgástengelye a felső végén az orsócsont fején halad át.
18. Az alsó végén ugyanez a tengely a singcsont fejének közelében halad.
19. Hanyintáskor az orsócsont és a singcsont megközelítőleg párhuzamosan helyezkedik el.
20. Anatómiai alaphelyzetben az alkar és a kéz hanyintott helyzetben van.
21. Ebben a helyzetben a tenyér előrefelé néz.
22. Borintáskor az orsócsont elfordul, és ferdén keresztezi a singcsontot.
23. A singcsont helyzete eközben lényegesen kevésbé változik.
24. A kéz azért követi az orsócsont mozgását, mert a kéztő elsősorban az orsócsonthoz kapcsolódik.
25. A borintást főként a hengeres borintóizom és a négyszögű borintóizom hozza létre.
26. A hanyintás legfontosabb izmai a hanyintóizom és a kétfejű karizom.
27. A kétfejű karizom különösen hajlított könyöknél erős hanyintó.
28. A borintás és hanyintás mozgásterjedelme általában külön-külön megközelíti a nyolcvan-kilencven fokot.
29. A vállízület forgása részben pótolhatja az alkar beszűkült forgását, de nem helyettesíti teljesen.
30. A két radioulnaris ízület, a csontközi hártya és az izmok együttműködése teszi lehetővé a tenyér pontos térbeli beállítását.
(aufklappen)német
1. Die Umwendbewegung des Unterarms wird als Pronation und Supination bezeichnet.
2. An dieser Bewegung wirken das obere und das untere Speichen-Ellen-Gelenk gemeinsam mit.
3. Die beiden Gelenke liegen anatomisch an verschiedenen Stellen, bilden funktionell jedoch eine Einheit.
4. Das obere Speichen-Ellen-Gelenk (Articulatio radioulnaris proximalis) liegt innerhalb der gemeinsamen Kapsel des Ellenbogengelenks.
5. Hier steht der Gelenkumfang des Speichenkopfes (Circumferentia articularis capitis radii) mit der Speichenkerbe der Elle und dem Ringband in Kontakt.
6. Der Speichenkopf dreht sich in dem vom Ringband der Speiche (Ligamentum anulare radii) gebildeten Führungsring.
7. Das untere Speichen-Ellen-Gelenk (Articulatio radioulnaris distalis) liegt in der Nähe des Handgelenks.
8. In diesem Gelenk verbindet sich der Ellenkopf (Caput ulnae) mit der Ellenkerbe der Speiche (Incisura ulnaris radii).
9. Im unteren Gelenk bewegt sich die konkave Gelenkfläche der Speiche auf der gewölbten Fläche des Ellenkopfes.
10. Vom Ellenkopf zieht eine dreieckige Gelenkscheibe (Discus articularis) zur Speiche.
11. Diese Gelenkscheibe trennt das untere Speichen-Ellen-Gelenk von den Handwurzelknochen.
12. Die Gelenkscheibe ist Teil des dreieckigen Faserknorpelkomplexes (Complexus fibrocartilagineus triangularis) und stabilisiert die Ellenseite des Handgelenks.
13. Zwischen den beiden Unterarmknochen spannt sich eine kräftige bindegewebige Platte, die Zwischenknochenmembran (Membrana interossea antebrachii).
14. Die Fasern dieser Membran verlaufen überwiegend schräg von der Speiche zur Elle.
15. Die Zwischenknochenmembran verbindet die Unterarmknochen und bietet eine große Ursprungsfläche für Muskeln.
16. Außerdem überträgt sie einen Teil der von der Hand auf die Speiche einwirkenden Kräfte auf die Elle.
17. Die Drehachse von Pronation und Supination verläuft am oberen Ende durch den Speichenkopf.
18. Am unteren Ende verläuft dieselbe Achse nahe dem Ellenkopf.
19. Bei der Supination liegen Speiche und Elle annähernd parallel.
20. In der anatomischen Grundstellung befinden sich Unterarm und Hand in Supinationsstellung.
21. In dieser Stellung zeigt die Handfläche nach vorne.
22. Bei der Pronation dreht sich die Speiche und kreuzt die Elle schräg.
23. Die Lage der Elle verändert sich dabei wesentlich weniger.
24. Die Hand folgt der Bewegung der Speiche, weil die Handwurzel vor allem mit der Speiche verbunden ist.
25. Die Pronation wird vor allem durch den runden Einwärtsdreher (Musculus pronator teres) und den quadratischen Einwärtsdreher (Musculus pronator quadratus) erzeugt.
26. Die wichtigsten Muskeln der Supination sind der Auswärtsdreher (Musculus supinator) und der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii).
27. Der zweiköpfige Oberarmmuskel wirkt besonders bei gebeugtem Ellenbogen als kräftiger Supinator.
28. Der Bewegungsumfang von Pronation und Supination erreicht gewöhnlich jeweils etwa 80 bis 90 Grad.
29. Eine Drehung im Schultergelenk kann eine eingeschränkte Unterarmdrehung teilweise ausgleichen, aber nicht vollständig ersetzen.
30. Das Zusammenwirken der beiden Speichen-Ellen-Gelenke, der Zwischenknochenmembran und der Muskeln ermöglicht die präzise räumliche Ausrichtung der Handfläche.