13.7 – A mellékvesekéreg zónái – Die Zonen der Nebennierenrinde
Version 1
1. A mellékvese páros belső elválasztású mirigy, amely a vesék felső pólusán helyezkedik el. – Die Nebenniere (Glandula suprarenalis) ist eine paarige endokrine Drüse, die am oberen Pol der Nieren liegt.
2. Minden mellékvese két eltérő eredetű és szerkezetű részből, kéregből és velőből áll. – Jede Nebenniere besteht aus zwei Teilen unterschiedlicher Herkunft und Struktur: der Rinde und dem Mark.
3. A mellékvesekéreg kívül helyezkedik el, és a szerv tömegének nagyobb részét alkotja. – Die Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis) liegt außen und bildet den größeren Teil der Organmasse.
4. A mellékvesevelő a szerv központi részében található, és szerkezete élesen különbözik a kéregétől. – Das Nebennierenmark (Medulla glandulae suprarenalis) liegt im Zentrum des Organs und unterscheidet sich deutlich von der Rinde.
5. A mellékvesét kívülről feszes kötőszövetes tok veszi körül. – Die Nebenniere wird außen von einer straffen Bindegewebskapsel umgeben.
6. A tokból vékony kötőszövetes sövények nyomulnak be a mirigy állományába. – Von der Kapsel ziehen dünne Bindegewebssepten in das Drüsengewebe hinein.
7. Ezek a sövények ereket és idegrostokat vezetnek a mellékvese belsejébe. – Diese Septen führen Blutgefäße und Nervenfasern in das Innere der Nebenniere.
8. A mellékvesekéreg hormontermelő hámsejtekből és gazdag hajszálérhálózatból épül fel. – Die Nebennierenrinde besteht aus hormonbildenden Epithelzellen und einem dichten Kapillarnetz.
9. A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek, ezért sok sima felszínű endoplazmás hálózatot tartalmaznak. – Die Zellen der Rinde bilden Steroidhormone und enthalten daher viel glattes endoplasmatisches Retikulum.
10. Sejtjeikben számos mitokondrium és különböző mennyiségű zsírcsepp is megfigyelhető. – In ihren Zellen sind außerdem zahlreiche Mitochondrien und unterschiedlich viele Lipidtropfen zu erkennen.
11. A zsírcseppekben tárolt koleszterin a szteroidhormonok képzésének kiindulási anyaga. – Das in den Lipidtropfen gespeicherte Cholesterin ist der Ausgangsstoff für die Bildung der Steroidhormone.
12. A mellékvesekéreg három, egymástól mikroszkóposan elkülöníthető zónára tagolódik. – Die Nebennierenrinde gliedert sich in drei mikroskopisch unterscheidbare Zonen.
13. Kívülről befelé haladva a gomolyagos, a köteges és a hálózatos réteg követi egymást. – Von außen nach innen folgen die Knäuelzone, die Bündelzone und die Netzzone aufeinander.
14. Latin nevük sorrendben zona glomerulosa, zona fasciculata és zona reticularis. – Ihre lateinischen Namen lauten in dieser Reihenfolge Zona glomerulosa, Zona fasciculata und Zona reticularis.
15. A három zóna sejtjeinek elrendeződése és hormontermelése egyaránt különbözik. – Die drei Zonen unterscheiden sich sowohl in der Anordnung ihrer Zellen als auch in ihrer Hormonbildung.
16. A legkülső kéregzóna közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el. – Die äußerste Rindenzone liegt unmittelbar unter der Bindegewebskapsel.
17. Ezt a keskeny réteget gomolyagos rétegnek, vagyis zona glomerulosának nevezzük. – Diese schmale Schicht wird Knäuelzone oder Zona glomerulosa genannt.
18. Sejtjei kisebbek, és lekerekített vagy íves csoportokba rendeződnek. – Ihre Zellen sind relativ klein und ordnen sich zu rundlichen oder bogenförmigen Gruppen.
19. A sejtcsoportokat sűrű hajszálérhálózat veszi körül. – Die Zellgruppen werden von einem dichten Kapillarnetz umgeben.
20. A zona glomerulosa sejtjei elsősorban mineralokortikoid hormonokat termelnek. – Die Zellen der Zona glomerulosa bilden hauptsächlich Mineralokortikoide.
21. Legfontosabb hormonjuk az aldoszteron, amely a só- és vízháztartás szabályozásában vesz részt. – Ihr wichtigstes Hormon ist Aldosteron, das an der Regulation des Salz- und Wasserhaushalts beteiligt ist.
22. Az aldoszteron főként a vesében fokozza a nátrium visszaszívását és a kálium kiválasztását. – Aldosteron steigert vor allem in der Niere die Rückresorption von Natrium und die Ausscheidung von Kalium.
23. A zona glomerulosa működését elsősorban a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szabályozza. – Die Funktion der Zona glomerulosa wird vor allem durch das Renin-Angiotensin-Aldosteron-System gesteuert.
24. A vér káliumtartalmának emelkedése szintén fokozhatja az aldoszteron termelését. – Auch ein Anstieg der Kaliumkonzentration im Blut kann die Aldosteronbildung steigern.
25. A kéreg középső és legvastagabb zónája a köteges réteg, vagyis a zona fasciculata. – Die mittlere und dickste Zone der Rinde ist die Bündelzone oder Zona fasciculata.
26. Ez a réteg a mellékvesekéreg teljes vastagságának több mint felét alkothatja. – Diese Schicht kann mehr als die Hälfte der gesamten Dicke der Nebennierenrinde ausmachen.
27. Sejtjei hosszú, többnyire egyenes és egymással párhuzamos kötegekbe rendeződnek. – Ihre Zellen sind zu langen, meist geraden und parallel verlaufenden Strängen angeordnet.
28. A sejtkötegek között tág, vékony falú hajszálerek húzódnak. – Zwischen den Zellsträngen verlaufen weite, dünnwandige Kapillaren.
29. A zona fasciculata sejtjei nagyok, világosak és sok zsírcseppet tartalmaznak. – Die Zellen der Zona fasciculata sind groß, hell und enthalten zahlreiche Lipidtropfen.
30. A szövettani metszet készítésekor a zsír gyakran kioldódik a sejtekből. – Bei der Herstellung histologischer Schnitte wird das Fett häufig aus den Zellen herausgelöst.
31. Emiatt a sejtek citoplazmája habos vagy szivacsos megjelenésű lehet. – Dadurch kann das Zytoplasma der Zellen schaumig oder schwammartig erscheinen.
32. Ezeket a jellegzetes sejteket szivacsos sejteknek is nevezik. – Diese charakteristischen Zellen werden auch Spongiozyten genannt.
33. A zona fasciculata elsősorban glükokortikoid hormonokat termel. – Die Zona fasciculata bildet hauptsächlich Glukokortikoide.
34. Emberben a legfontosabb glükokortikoid a kortizol. – Beim Menschen ist Cortisol das wichtigste Glukokortikoid.
35. A kortizol hatással van a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcserére. – Cortisol beeinflusst den Kohlenhydrat-, Protein- und Fettstoffwechsel.
36. Stresszhelyzetben a kortizol hozzájárul a szervezet energiatartalékainak mozgósításához. – In Stresssituationen trägt Cortisol zur Mobilisierung der Energiereserven des Körpers bei.
37. A zona fasciculata hormontermelését főként az agyalapi mirigy adrenokortikotrop hormonja serkenti. – Die Hormonbildung der Zona fasciculata wird hauptsächlich durch das adrenokortikotrope Hormon der Hypophyse angeregt.
38. Az adrenokortikotrop hormont általában az ACTH rövidítéssel jelöljük. – Das adrenokortikotrope Hormon wird gewöhnlich mit ACTH abgekürzt.
39. A kéreg legbelső zónája a velőállománnyal határos hálózatos réteg. – Die innerste Zone der Rinde ist die an das Nebennierenmark grenzende Netzzone.
40. Ennek latin neve zona reticularis. – Ihr lateinischer Name lautet Zona reticularis.
41. Sejtjei szabálytalanul elágazódó kötegeket és hálózatokat alkotnak. – Ihre Zellen bilden unregelmäßig verzweigte Stränge und Netzwerke.
42. A zona reticularis sejtjei kisebbek és sötétebben festődnek, mint a köteges réteg sejtjei. – Die Zellen der Zona reticularis sind kleiner und färben sich dunkler als die Zellen der Bündelzone.
43. Citoplazmájukban kevesebb zsírcsepp, de gyakran barnás lipofuszcin szemcsék találhatók. – Ihr Zytoplasma enthält weniger Lipidtropfen, dafür jedoch häufig bräunliche Lipofuszingranula.
44. A lipofuszcin olyan maradványanyag, amely a sejtek tartós anyagcseréje során halmozódhat fel. – Lipofuszin ist ein Reststoff, der sich während der langjährigen Stoffwechselaktivität der Zellen ansammeln kann.
45. A zona reticularis főként gyenge hatású androgén hormonokat termel. – Die Zona reticularis bildet hauptsächlich schwach wirksame Androgene.
46. Ezek közé tartozik például a dehidroepiandroszteron, amelyet DHEA-nak rövidítünk. – Zu ihnen gehört beispielsweise Dehydroepiandrosteron, das als DHEA abgekürzt wird.
47. A hálózatos réteg kisebb mennyiségben glükokortikoidokat is előállíthat. – Die Netzzone kann in geringerer Menge auch Glukokortikoide bilden.
48. Működését a köteges réteghez hasonlóan főként az ACTH befolyásolja. – Ihre Funktion wird ähnlich wie die der Bündelzone hauptsächlich durch ACTH beeinflusst.
49. A kéreg hajszálereiben a vér kívülről befelé, a velőállomány irányába áramlik. – In den Kapillaren der Rinde fließt das Blut von außen nach innen in Richtung des Nebennierenmarks.
50. A mellékvesekéreg három zónája így eltérő szerkezetével és hormontermelésével egységes szabályozórendszert alkot. – Die drei Zonen der Nebennierenrinde bilden somit mit ihrem unterschiedlichen Aufbau und ihrer unterschiedlichen Hormonproduktion ein einheitliches Regulationssystem.
(aufklappen)magyar
1. A mellékvese páros belső elválasztású mirigy, amely a vesék felső pólusán helyezkedik el.
2. Minden mellékvese két eltérő eredetű és szerkezetű részből, kéregből és velőből áll.
3. A mellékvesekéreg kívül helyezkedik el, és a szerv tömegének nagyobb részét alkotja.
4. A mellékvesevelő a szerv központi részében található, és szerkezete élesen különbözik a kéregétől.
5. A mellékvesét kívülről feszes kötőszövetes tok veszi körül.
6. A tokból vékony kötőszövetes sövények nyomulnak be a mirigy állományába.
7. Ezek a sövények ereket és idegrostokat vezetnek a mellékvese belsejébe.
8. A mellékvesekéreg hormontermelő hámsejtekből és gazdag hajszálérhálózatból épül fel.
9. A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek, ezért sok sima felszínű endoplazmás hálózatot tartalmaznak.
10. Sejtjeikben számos mitokondrium és különböző mennyiségű zsírcsepp is megfigyelhető.
11. A zsírcseppekben tárolt koleszterin a szteroidhormonok képzésének kiindulási anyaga.
12. A mellékvesekéreg három, egymástól mikroszkóposan elkülöníthető zónára tagolódik.
13. Kívülről befelé haladva a gomolyagos, a köteges és a hálózatos réteg követi egymást.
14. Latin nevük sorrendben zona glomerulosa, zona fasciculata és zona reticularis.
15. A három zóna sejtjeinek elrendeződése és hormontermelése egyaránt különbözik.
16. A legkülső kéregzóna közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el.
17. Ezt a keskeny réteget gomolyagos rétegnek, vagyis zona glomerulosának nevezzük.
18. Sejtjei kisebbek, és lekerekített vagy íves csoportokba rendeződnek.
19. A sejtcsoportokat sűrű hajszálérhálózat veszi körül.
20. A zona glomerulosa sejtjei elsősorban mineralokortikoid hormonokat termelnek.
21. Legfontosabb hormonjuk az aldoszteron, amely a só- és vízháztartás szabályozásában vesz részt.
22. Az aldoszteron főként a vesében fokozza a nátrium visszaszívását és a kálium kiválasztását.
23. A zona glomerulosa működését elsősorban a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szabályozza.
24. A vér káliumtartalmának emelkedése szintén fokozhatja az aldoszteron termelését.
25. A kéreg középső és legvastagabb zónája a köteges réteg, vagyis a zona fasciculata.
26. Ez a réteg a mellékvesekéreg teljes vastagságának több mint felét alkothatja.
27. Sejtjei hosszú, többnyire egyenes és egymással párhuzamos kötegekbe rendeződnek.
28. A sejtkötegek között tág, vékony falú hajszálerek húzódnak.
29. A zona fasciculata sejtjei nagyok, világosak és sok zsírcseppet tartalmaznak.
30. A szövettani metszet készítésekor a zsír gyakran kioldódik a sejtekből.
31. Emiatt a sejtek citoplazmája habos vagy szivacsos megjelenésű lehet.
32. Ezeket a jellegzetes sejteket szivacsos sejteknek is nevezik.
33. A zona fasciculata elsősorban glükokortikoid hormonokat termel.
34. Emberben a legfontosabb glükokortikoid a kortizol.
35. A kortizol hatással van a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcserére.
36. Stresszhelyzetben a kortizol hozzájárul a szervezet energiatartalékainak mozgósításához.
37. A zona fasciculata hormontermelését főként az agyalapi mirigy adrenokortikotrop hormonja serkenti.
38. Az adrenokortikotrop hormont általában az ACTH rövidítéssel jelöljük.
39. A kéreg legbelső zónája a velőállománnyal határos hálózatos réteg.
40. Ennek latin neve zona reticularis.
41. Sejtjei szabálytalanul elágazódó kötegeket és hálózatokat alkotnak.
42. A zona reticularis sejtjei kisebbek és sötétebben festődnek, mint a köteges réteg sejtjei.
43. Citoplazmájukban kevesebb zsírcsepp, de gyakran barnás lipofuszcin szemcsék találhatók.
44. A lipofuszcin olyan maradványanyag, amely a sejtek tartós anyagcseréje során halmozódhat fel.
45. A zona reticularis főként gyenge hatású androgén hormonokat termel.
46. Ezek közé tartozik például a dehidroepiandroszteron, amelyet DHEA-nak rövidítünk.
47. A hálózatos réteg kisebb mennyiségben glükokortikoidokat is előállíthat.
48. Működését a köteges réteghez hasonlóan főként az ACTH befolyásolja.
49. A kéreg hajszálereiben a vér kívülről befelé, a velőállomány irányába áramlik.
50. A mellékvesekéreg három zónája így eltérő szerkezetével és hormontermelésével egységes szabályozórendszert alkot.
(aufklappen)német
1. Die Nebenniere (Glandula suprarenalis) ist eine paarige endokrine Drüse, die am oberen Pol der Nieren liegt.
2. Jede Nebenniere besteht aus zwei Teilen unterschiedlicher Herkunft und Struktur: der Rinde und dem Mark.
3. Die Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis) liegt außen und bildet den größeren Teil der Organmasse.
4. Das Nebennierenmark (Medulla glandulae suprarenalis) liegt im Zentrum des Organs und unterscheidet sich deutlich von der Rinde.
5. Die Nebenniere wird außen von einer straffen Bindegewebskapsel umgeben.
6. Von der Kapsel ziehen dünne Bindegewebssepten in das Drüsengewebe hinein.
7. Diese Septen führen Blutgefäße und Nervenfasern in das Innere der Nebenniere.
8. Die Nebennierenrinde besteht aus hormonbildenden Epithelzellen und einem dichten Kapillarnetz.
9. Die Zellen der Rinde bilden Steroidhormone und enthalten daher viel glattes endoplasmatisches Retikulum.
10. In ihren Zellen sind außerdem zahlreiche Mitochondrien und unterschiedlich viele Lipidtropfen zu erkennen.
11. Das in den Lipidtropfen gespeicherte Cholesterin ist der Ausgangsstoff für die Bildung der Steroidhormone.
12. Die Nebennierenrinde gliedert sich in drei mikroskopisch unterscheidbare Zonen.
13. Von außen nach innen folgen die Knäuelzone, die Bündelzone und die Netzzone aufeinander.
14. Ihre lateinischen Namen lauten in dieser Reihenfolge Zona glomerulosa, Zona fasciculata und Zona reticularis.
15. Die drei Zonen unterscheiden sich sowohl in der Anordnung ihrer Zellen als auch in ihrer Hormonbildung.
16. Die äußerste Rindenzone liegt unmittelbar unter der Bindegewebskapsel.
17. Diese schmale Schicht wird Knäuelzone oder Zona glomerulosa genannt.
18. Ihre Zellen sind relativ klein und ordnen sich zu rundlichen oder bogenförmigen Gruppen.
19. Die Zellgruppen werden von einem dichten Kapillarnetz umgeben.
20. Die Zellen der Zona glomerulosa bilden hauptsächlich Mineralokortikoide.
21. Ihr wichtigstes Hormon ist Aldosteron, das an der Regulation des Salz- und Wasserhaushalts beteiligt ist.
22. Aldosteron steigert vor allem in der Niere die Rückresorption von Natrium und die Ausscheidung von Kalium.
23. Die Funktion der Zona glomerulosa wird vor allem durch das Renin-Angiotensin-Aldosteron-System gesteuert.
24. Auch ein Anstieg der Kaliumkonzentration im Blut kann die Aldosteronbildung steigern.
25. Die mittlere und dickste Zone der Rinde ist die Bündelzone oder Zona fasciculata.
26. Diese Schicht kann mehr als die Hälfte der gesamten Dicke der Nebennierenrinde ausmachen.
27. Ihre Zellen sind zu langen, meist geraden und parallel verlaufenden Strängen angeordnet.
28. Zwischen den Zellsträngen verlaufen weite, dünnwandige Kapillaren.
29. Die Zellen der Zona fasciculata sind groß, hell und enthalten zahlreiche Lipidtropfen.
30. Bei der Herstellung histologischer Schnitte wird das Fett häufig aus den Zellen herausgelöst.
31. Dadurch kann das Zytoplasma der Zellen schaumig oder schwammartig erscheinen.
32. Diese charakteristischen Zellen werden auch Spongiozyten genannt.
33. Die Zona fasciculata bildet hauptsächlich Glukokortikoide.
34. Beim Menschen ist Cortisol das wichtigste Glukokortikoid.
35. Cortisol beeinflusst den Kohlenhydrat-, Protein- und Fettstoffwechsel.
36. In Stresssituationen trägt Cortisol zur Mobilisierung der Energiereserven des Körpers bei.
37. Die Hormonbildung der Zona fasciculata wird hauptsächlich durch das adrenokortikotrope Hormon der Hypophyse angeregt.
38. Das adrenokortikotrope Hormon wird gewöhnlich mit ACTH abgekürzt.
39. Die innerste Zone der Rinde ist die an das Nebennierenmark grenzende Netzzone.
40. Ihr lateinischer Name lautet Zona reticularis.
41. Ihre Zellen bilden unregelmäßig verzweigte Stränge und Netzwerke.
42. Die Zellen der Zona reticularis sind kleiner und färben sich dunkler als die Zellen der Bündelzone.
43. Ihr Zytoplasma enthält weniger Lipidtropfen, dafür jedoch häufig bräunliche Lipofuszingranula.
44. Lipofuszin ist ein Reststoff, der sich während der langjährigen Stoffwechselaktivität der Zellen ansammeln kann.
45. Die Zona reticularis bildet hauptsächlich schwach wirksame Androgene.
46. Zu ihnen gehört beispielsweise Dehydroepiandrosteron, das als DHEA abgekürzt wird.
47. Die Netzzone kann in geringerer Menge auch Glukokortikoide bilden.
48. Ihre Funktion wird ähnlich wie die der Bündelzone hauptsächlich durch ACTH beeinflusst.
49. In den Kapillaren der Rinde fließt das Blut von außen nach innen in Richtung des Nebennierenmarks.
50. Die drei Zonen der Nebennierenrinde bilden somit mit ihrem unterschiedlichen Aufbau und ihrer unterschiedlichen Hormonproduktion ein einheitliches Regulationssystem.
———————————————————
Version 2
1. A mellékvese páros belső elválasztású mirigy, amely a vesék felső pólusán helyezkedik el. – Die Nebenniere (Glandula suprarenalis) ist eine paarige endokrine Drüse, die am oberen Pol der Nieren liegt.
2. Minden mellékvese két eltérő eredetű és szerkezetű részből, kéregből és velőből áll. – Jede Nebenniere besteht aus zwei Teilen unterschiedlicher Herkunft und Struktur: der Rinde und dem Mark.
3. A mellékvesekéreg kívül helyezkedik el, és a szerv tömegének nagyobb részét alkotja. – Die Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis) liegt außen und bildet den größeren Teil der Organmasse.
4. A mellékvesevelő a szerv központi részében található, és szerkezete élesen különbözik a kéregétől. – Das Nebennierenmark (Medulla glandulae suprarenalis) liegt im Zentrum des Organs und unterscheidet sich deutlich von der Rinde.
5. A mellékvesét kívülről feszes kötőszövetes tok veszi körül. – Die Nebenniere wird außen von einer straffen Bindegewebskapsel umgeben.
6. A tokból vékony kötőszövetes sövények nyomulnak be a mirigy állományába. – Von der Kapsel ziehen dünne Bindegewebssepten in das Drüsengewebe hinein.
7. Ezek a sövények ereket és idegrostokat vezetnek a mellékvese belsejébe. – Diese Septen führen Blutgefäße und Nervenfasern in das Innere der Nebenniere.
8. A mellékvesekéreg hormontermelő hámsejtekből és gazdag hajszálérhálózatból épül fel. – Die Nebennierenrinde besteht aus hormonbildenden Epithelzellen und einem dichten Kapillarnetz.
9. A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek, ezért sok sima felszínű endoplazmás hálózatot tartalmaznak. – Die Zellen der Rinde bilden Steroidhormone und enthalten daher viel glattes endoplasmatisches Retikulum.
10. Sejtjeikben számos mitokondrium és különböző mennyiségű zsírcsepp is megfigyelhető. – In ihren Zellen sind außerdem zahlreiche Mitochondrien und unterschiedlich viele Lipidtropfen zu erkennen.
11. A zsírcseppekben tárolt koleszterin a szteroidhormonok képzésének kiindulási anyaga. – Das in den Lipidtropfen gespeicherte Cholesterin ist der Ausgangsstoff für die Bildung der Steroidhormone.
12. A mellékvesekéreg három, egymástól mikroszkóposan elkülöníthető zónára tagolódik. – Die Nebennierenrinde gliedert sich in drei mikroskopisch unterscheidbare Zonen.
13. Kívülről befelé haladva a gomolyagos, a köteges és a hálózatos réteg követi egymást. – Von außen nach innen folgen die Knäuelzone, die Bündelzone und die Netzzone aufeinander.
14. Latin nevük sorrendben zona glomerulosa, zona fasciculata és zona reticularis. – Ihre lateinischen Namen lauten in dieser Reihenfolge Zona glomerulosa, Zona fasciculata und Zona reticularis.
15. A három zóna sejtjeinek elrendeződése és hormontermelése egyaránt különbözik. – Die drei Zonen unterscheiden sich sowohl in der Anordnung ihrer Zellen als auch in ihrer Hormonbildung.
16. A legkülső kéregzóna közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el. – Die äußerste Rindenzone liegt unmittelbar unter der Bindegewebskapsel.
17. Ezt a keskeny réteget gomolyagos rétegnek, vagyis zona glomerulosának nevezzük. – Diese schmale Schicht wird Knäuelzone oder Zona glomerulosa genannt.
18. Sejtjei kisebbek, és lekerekített vagy íves csoportokba rendeződnek. – Ihre Zellen sind relativ klein und ordnen sich zu rundlichen oder bogenförmigen Gruppen.
19. A sejtcsoportokat sűrű hajszálérhálózat veszi körül. – Die Zellgruppen werden von einem dichten Kapillarnetz umgeben.
20. A zona glomerulosa sejtjei elsősorban mineralokortikoid hormonokat termelnek. – Die Zellen der Zona glomerulosa bilden hauptsächlich Mineralokortikoide.
21. Legfontosabb hormonjuk az aldoszteron, amely a só- és vízháztartás szabályozásában vesz részt. – Ihr wichtigstes Hormon ist Aldosteron, das an der Regulation des Salz- und Wasserhaushalts beteiligt ist.
22. Az aldoszteron főként a vesében fokozza a nátrium visszaszívását és a kálium kiválasztását. – Aldosteron steigert vor allem in der Niere die Rückresorption von Natrium und die Ausscheidung von Kalium.
23. A zona glomerulosa működését elsősorban a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szabályozza. – Die Funktion der Zona glomerulosa wird vor allem durch das Renin-Angiotensin-Aldosteron-System gesteuert.
24. A vér káliumtartalmának emelkedése szintén fokozhatja az aldoszteron termelését. – Auch ein Anstieg der Kaliumkonzentration im Blut kann die Aldosteronbildung steigern.
25. A kéreg középső és legvastagabb zónája a köteges réteg, vagyis a zona fasciculata. – Die mittlere und dickste Zone der Rinde ist die Bündelzone oder Zona fasciculata.
26. Ez a réteg a mellékvesekéreg teljes vastagságának több mint felét alkothatja. – Diese Schicht kann mehr als die Hälfte der gesamten Dicke der Nebennierenrinde ausmachen.
27. Sejtjei hosszú, többnyire egyenes és egymással párhuzamos kötegekbe rendeződnek. – Ihre Zellen sind zu langen, meist geraden und parallel verlaufenden Strängen angeordnet.
28. A sejtkötegek között tág, vékony falú hajszálerek húzódnak. – Zwischen den Zellsträngen verlaufen weite, dünnwandige Kapillaren.
29. A zona fasciculata sejtjei nagyok, világosak és sok zsírcseppet tartalmaznak. – Die Zellen der Zona fasciculata sind groß, hell und enthalten zahlreiche Lipidtropfen.
30. A szövettani metszet készítésekor a zsír gyakran kioldódik a sejtekből. – Bei der Herstellung histologischer Schnitte wird das Fett häufig aus den Zellen herausgelöst.
31. Emiatt a sejtek citoplazmája habos vagy szivacsos megjelenésű lehet. – Dadurch kann das Zytoplasma der Zellen schaumig oder schwammartig erscheinen.
32. Ezeket a jellegzetes sejteket szivacsos sejteknek is nevezik. – Diese charakteristischen Zellen werden auch Spongiozyten genannt.
33. A zona fasciculata elsősorban glükokortikoid hormonokat termel. – Die Zona fasciculata bildet hauptsächlich Glukokortikoide.
34. Emberben a legfontosabb glükokortikoid a kortizol. – Beim Menschen ist Cortisol das wichtigste Glukokortikoid.
35. A kortizol hatással van a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcserére. – Cortisol beeinflusst den Kohlenhydrat-, Protein- und Fettstoffwechsel.
36. Stresszhelyzetben a kortizol hozzájárul a szervezet energiatartalékainak mozgósításához. – In Stresssituationen trägt Cortisol zur Mobilisierung der Energiereserven des Körpers bei.
37. A zona fasciculata hormontermelését főként az agyalapi mirigy adrenokortikotrop hormonja serkenti. – Die Hormonbildung der Zona fasciculata wird hauptsächlich durch das adrenokortikotrope Hormon der Hypophyse angeregt.
38. Az adrenokortikotrop hormont általában az ACTH rövidítéssel jelöljük. – Das adrenokortikotrope Hormon wird gewöhnlich mit ACTH abgekürzt.
39. A kéreg legbelső zónája a velőállománnyal határos hálózatos réteg. – Die innerste Zone der Rinde ist die an das Nebennierenmark grenzende Netzzone.
40. Ennek latin neve zona reticularis. – Ihr lateinischer Name lautet Zona reticularis.
41. Sejtjei szabálytalanul elágazódó kötegeket és hálózatokat alkotnak. – Ihre Zellen bilden unregelmäßig verzweigte Stränge und Netzwerke.
42. A zona reticularis sejtjei kisebbek és sötétebben festődnek, mint a köteges réteg sejtjei. – Die Zellen der Zona reticularis sind kleiner und färben sich dunkler als die Zellen der Bündelzone.
43. Citoplazmájukban kevesebb zsírcsepp, de gyakran barnás lipofuszcin szemcsék találhatók. – Ihr Zytoplasma enthält weniger Lipidtropfen, dafür jedoch häufig bräunliche Lipofuszingranula.
44. A lipofuszcin olyan maradványanyag, amely a sejtek tartós anyagcseréje során halmozódhat fel. – Lipofuszin ist ein Reststoff, der sich während der langjährigen Stoffwechselaktivität der Zellen ansammeln kann.
45. A zona reticularis főként gyenge hatású androgén hormonokat termel. – Die Zona reticularis bildet hauptsächlich schwach wirksame Androgene.
46. Ezek közé tartozik például a dehidroepiandroszteron, amelyet DHEA-nak rövidítünk. – Zu ihnen gehört beispielsweise Dehydroepiandrosteron, das als DHEA abgekürzt wird.
47. A hálózatos réteg kisebb mennyiségben glükokortikoidokat is előállíthat. – Die Netzzone kann in geringerer Menge auch Glukokortikoide bilden.
48. Működését a köteges réteghez hasonlóan főként az ACTH befolyásolja. – Ihre Funktion wird ähnlich wie die der Bündelzone hauptsächlich durch ACTH beeinflusst.
49. A kéreg hajszálereiben a vér kívülről befelé, a velőállomány irányába áramlik. – In den Kapillaren der Rinde fließt das Blut von außen nach innen in Richtung des Nebennierenmarks.
50. A mellékvesekéreg három zónája így eltérő szerkezetével és hormontermelésével egységes szabályozórendszert alkot. – Die drei Zonen der Nebennierenrinde bilden somit mit ihrem unterschiedlichen Aufbau und ihrer unterschiedlichen Hormonproduktion ein einheitliches Regulationssystem.
(aufklappen)magyar
1. A mellékvese páros belső elválasztású mirigy, amely a vesék felső pólusán helyezkedik el.
2. Minden mellékvese két eltérő eredetű és szerkezetű részből, kéregből és velőből áll.
3. A mellékvesekéreg kívül helyezkedik el, és a szerv tömegének nagyobb részét alkotja.
4. A mellékvesevelő a szerv központi részében található, és szerkezete élesen különbözik a kéregétől.
5. A mellékvesét kívülről feszes kötőszövetes tok veszi körül.
6. A tokból vékony kötőszövetes sövények nyomulnak be a mirigy állományába.
7. Ezek a sövények ereket és idegrostokat vezetnek a mellékvese belsejébe.
8. A mellékvesekéreg hormontermelő hámsejtekből és gazdag hajszálérhálózatból épül fel.
9. A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek, ezért sok sima felszínű endoplazmás hálózatot tartalmaznak.
10. Sejtjeikben számos mitokondrium és különböző mennyiségű zsírcsepp is megfigyelhető.
11. A zsírcseppekben tárolt koleszterin a szteroidhormonok képzésének kiindulási anyaga.
12. A mellékvesekéreg három, egymástól mikroszkóposan elkülöníthető zónára tagolódik.
13. Kívülről befelé haladva a gomolyagos, a köteges és a hálózatos réteg követi egymást.
14. Latin nevük sorrendben zona glomerulosa, zona fasciculata és zona reticularis.
15. A három zóna sejtjeinek elrendeződése és hormontermelése egyaránt különbözik.
16. A legkülső kéregzóna közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el.
17. Ezt a keskeny réteget gomolyagos rétegnek, vagyis zona glomerulosának nevezzük.
18. Sejtjei kisebbek, és lekerekített vagy íves csoportokba rendeződnek.
19. A sejtcsoportokat sűrű hajszálérhálózat veszi körül.
20. A zona glomerulosa sejtjei elsősorban mineralokortikoid hormonokat termelnek.
21. Legfontosabb hormonjuk az aldoszteron, amely a só- és vízháztartás szabályozásában vesz részt.
22. Az aldoszteron főként a vesében fokozza a nátrium visszaszívását és a kálium kiválasztását.
23. A zona glomerulosa működését elsősorban a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szabályozza.
24. A vér káliumtartalmának emelkedése szintén fokozhatja az aldoszteron termelését.
25. A kéreg középső és legvastagabb zónája a köteges réteg, vagyis a zona fasciculata.
26. Ez a réteg a mellékvesekéreg teljes vastagságának több mint felét alkothatja.
27. Sejtjei hosszú, többnyire egyenes és egymással párhuzamos kötegekbe rendeződnek.
28. A sejtkötegek között tág, vékony falú hajszálerek húzódnak.
29. A zona fasciculata sejtjei nagyok, világosak és sok zsírcseppet tartalmaznak.
30. A szövettani metszet készítésekor a zsír gyakran kioldódik a sejtekből.
31. Emiatt a sejtek citoplazmája habos vagy szivacsos megjelenésű lehet.
32. Ezeket a jellegzetes sejteket szivacsos sejteknek is nevezik.
33. A zona fasciculata elsősorban glükokortikoid hormonokat termel.
34. Emberben a legfontosabb glükokortikoid a kortizol.
35. A kortizol hatással van a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcserére.
36. Stresszhelyzetben a kortizol hozzájárul a szervezet energiatartalékainak mozgósításához.
37. A zona fasciculata hormontermelését főként az agyalapi mirigy adrenokortikotrop hormonja serkenti.
38. Az adrenokortikotrop hormont általában az ACTH rövidítéssel jelöljük.
39. A kéreg legbelső zónája a velőállománnyal határos hálózatos réteg.
40. Ennek latin neve zona reticularis.
41. Sejtjei szabálytalanul elágazódó kötegeket és hálózatokat alkotnak.
42. A zona reticularis sejtjei kisebbek és sötétebben festődnek, mint a köteges réteg sejtjei.
43. Citoplazmájukban kevesebb zsírcsepp, de gyakran barnás lipofuszcin szemcsék találhatók.
44. A lipofuszcin olyan maradványanyag, amely a sejtek tartós anyagcseréje során halmozódhat fel.
45. A zona reticularis főként gyenge hatású androgén hormonokat termel.
46. Ezek közé tartozik például a dehidroepiandroszteron, amelyet DHEA-nak rövidítünk.
47. A hálózatos réteg kisebb mennyiségben glükokortikoidokat is előállíthat.
48. Működését a köteges réteghez hasonlóan főként az ACTH befolyásolja.
49. A kéreg hajszálereiben a vér kívülről befelé, a velőállomány irányába áramlik.
50. A mellékvesekéreg három zónája így eltérő szerkezetével és hormontermelésével egységes szabályozórendszert alkot.
(aufklappen)német
1. Die Nebenniere (Glandula suprarenalis) ist eine paarige endokrine Drüse, die am oberen Pol der Nieren liegt.
2. Jede Nebenniere besteht aus zwei Teilen unterschiedlicher Herkunft und Struktur: der Rinde und dem Mark.
3. Die Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis) liegt außen und bildet den größeren Teil der Organmasse.
4. Das Nebennierenmark (Medulla glandulae suprarenalis) liegt im Zentrum des Organs und unterscheidet sich deutlich von der Rinde.
5. Die Nebenniere wird außen von einer straffen Bindegewebskapsel umgeben.
6. Von der Kapsel ziehen dünne Bindegewebssepten in das Drüsengewebe hinein.
7. Diese Septen führen Blutgefäße und Nervenfasern in das Innere der Nebenniere.
8. Die Nebennierenrinde besteht aus hormonbildenden Epithelzellen und einem dichten Kapillarnetz.
9. Die Zellen der Rinde bilden Steroidhormone und enthalten daher viel glattes endoplasmatisches Retikulum.
10. In ihren Zellen sind außerdem zahlreiche Mitochondrien und unterschiedlich viele Lipidtropfen zu erkennen.
11. Das in den Lipidtropfen gespeicherte Cholesterin ist der Ausgangsstoff für die Bildung der Steroidhormone.
12. Die Nebennierenrinde gliedert sich in drei mikroskopisch unterscheidbare Zonen.
13. Von außen nach innen folgen die Knäuelzone, die Bündelzone und die Netzzone aufeinander.
14. Ihre lateinischen Namen lauten in dieser Reihenfolge Zona glomerulosa, Zona fasciculata und Zona reticularis.
15. Die drei Zonen unterscheiden sich sowohl in der Anordnung ihrer Zellen als auch in ihrer Hormonbildung.
16. Die äußerste Rindenzone liegt unmittelbar unter der Bindegewebskapsel.
17. Diese schmale Schicht wird Knäuelzone oder Zona glomerulosa genannt.
18. Ihre Zellen sind relativ klein und ordnen sich zu rundlichen oder bogenförmigen Gruppen.
19. Die Zellgruppen werden von einem dichten Kapillarnetz umgeben.
20. Die Zellen der Zona glomerulosa bilden hauptsächlich Mineralokortikoide.
21. Ihr wichtigstes Hormon ist Aldosteron, das an der Regulation des Salz- und Wasserhaushalts beteiligt ist.
22. Aldosteron steigert vor allem in der Niere die Rückresorption von Natrium und die Ausscheidung von Kalium.
23. Die Funktion der Zona glomerulosa wird vor allem durch das Renin-Angiotensin-Aldosteron-System gesteuert.
24. Auch ein Anstieg der Kaliumkonzentration im Blut kann die Aldosteronbildung steigern.
25. Die mittlere und dickste Zone der Rinde ist die Bündelzone oder Zona fasciculata.
26. Diese Schicht kann mehr als die Hälfte der gesamten Dicke der Nebennierenrinde ausmachen.
27. Ihre Zellen sind zu langen, meist geraden und parallel verlaufenden Strängen angeordnet.
28. Zwischen den Zellsträngen verlaufen weite, dünnwandige Kapillaren.
29. Die Zellen der Zona fasciculata sind groß, hell und enthalten zahlreiche Lipidtropfen.
30. Bei der Herstellung histologischer Schnitte wird das Fett häufig aus den Zellen herausgelöst.
31. Dadurch kann das Zytoplasma der Zellen schaumig oder schwammartig erscheinen.
32. Diese charakteristischen Zellen werden auch Spongiozyten genannt.
33. Die Zona fasciculata bildet hauptsächlich Glukokortikoide.
34. Beim Menschen ist Cortisol das wichtigste Glukokortikoid.
35. Cortisol beeinflusst den Kohlenhydrat-, Protein- und Fettstoffwechsel.
36. In Stresssituationen trägt Cortisol zur Mobilisierung der Energiereserven des Körpers bei.
37. Die Hormonbildung der Zona fasciculata wird hauptsächlich durch das adrenokortikotrope Hormon der Hypophyse angeregt.
38. Das adrenokortikotrope Hormon wird gewöhnlich mit ACTH abgekürzt.
39. Die innerste Zone der Rinde ist die an das Nebennierenmark grenzende Netzzone.
40. Ihr lateinischer Name lautet Zona reticularis.
41. Ihre Zellen bilden unregelmäßig verzweigte Stränge und Netzwerke.
42. Die Zellen der Zona reticularis sind kleiner und färben sich dunkler als die Zellen der Bündelzone.
43. Ihr Zytoplasma enthält weniger Lipidtropfen, dafür jedoch häufig bräunliche Lipofuszingranula.
44. Lipofuszin ist ein Reststoff, der sich während der langjährigen Stoffwechselaktivität der Zellen ansammeln kann.
45. Die Zona reticularis bildet hauptsächlich schwach wirksame Androgene.
46. Zu ihnen gehört beispielsweise Dehydroepiandrosteron, das als DHEA abgekürzt wird.
47. Die Netzzone kann in geringerer Menge auch Glukokortikoide bilden.
48. Ihre Funktion wird ähnlich wie die der Bündelzone hauptsächlich durch ACTH beeinflusst.
49. In den Kapillaren der Rinde fließt das Blut von außen nach innen in Richtung des Nebennierenmarks.
50. Die drei Zonen der Nebennierenrinde bilden somit mit ihrem unterschiedlichen Aufbau und ihrer unterschiedlichen Hormonproduktion ein einheitliches Regulationssystem.