4.13.1 – A felkarcsont – Der Oberarmknochen
1. A felkarcsont a felkar egyetlen csontja és a felső végtag egyik leghosszabb csontja. – Der Oberarmknochen (Humerus) ist der einzige Knochen des Oberarms und einer der längsten Knochen der oberen Extremität.
2. Hosszú csontként egy középső testből, valamint egy felső és egy alsó végből áll. – Als langer Knochen besteht er aus einem mittleren Schaft sowie einem oberen und einem unteren Ende.
3. Felső végének legnagyobb része a gömb alakú felkarcsontfej. – Den größten Teil seines oberen Endes bildet der kugelförmige Oberarmkopf (Caput humeri).
4. A felkarcsontfej a lapocka ízületi árkával együtt alkotja a vállízületet. – Der Oberarmkopf bildet zusammen mit der Gelenkpfanne des Schulterblattes das Schultergelenk.
5. A fej ízületi felszínét sima üvegporc borítja, amely csökkenti a mozgás közbeni súrlódást. – Die Gelenkfläche des Kopfes ist mit glattem hyalinem Knorpel überzogen, der die Reibung bei Bewegungen vermindert.
6. A fejet keskeny barázda, az anatómiai nyak választja el a szomszédos csontképletektől. – Der Kopf wird durch eine schmale Furche, den anatomischen Hals (Collum anatomicum), von den benachbarten Knochenstrukturen abgegrenzt.
7. A fej mellett laterálisan helyezkedik el a nagygumó, amely több vállizom tapadási helye. – Seitlich neben dem Kopf liegt der große Höcker (Tuberculum majus), an dem mehrere Schultermuskeln ansetzen.
8. A kisebb, előrefelé tekintő kisgumó szintén fontos izomtapadási terület. – Der kleinere, nach vorne gerichtete kleine Höcker (Tuberculum minus) ist ebenfalls eine wichtige Muskelansatzstelle.
9. A két gumó között húzódik a gumók közötti barázda. – Zwischen den beiden Höckern verläuft die Zwischenhöckerrinne (Sulcus intertubercularis).
10. Ebben a barázdában halad a kétfejű karizom hosszú fejének ina. – In dieser Rinne verläuft die Sehne des langen Kopfes des zweiköpfigen Oberarmmuskels.
11. A gumóktól lefelé húzódó csonttarajok izmok tapadására szolgálnak. – Die von den Höckern nach unten ziehenden Knochenleisten dienen dem Ansatz von Muskeln.
12. A felkarcsont felső vége és teste közötti keskenyebb területet sebészi nyaknak nevezzük. – Der schmalere Bereich zwischen dem oberen Ende und dem Schaft heißt chirurgischer Hals (Collum chirurgicum).
13. A sebészi nyak gyakori törési hely, különösen idősebb emberek elesésekor. – Der chirurgische Hals ist eine häufige Frakturstelle, insbesondere bei Stürzen älterer Menschen.
14. A sebészi nyak közelében halad a hónaljideg és egy, a felkarcsontot körülvevő artéria. – In der Nähe des chirurgischen Halses verlaufen der Achselnerv (Nervus axillaris) und eine den Oberarmknochen umgebende Arterie.
15. A felkarcsont teste felső részén inkább hengeres, lefelé haladva pedig fokozatosan háromoldalúvá válik. – Der Schaft des Oberarmknochens ist im oberen Abschnitt eher rund und wird nach unten zunehmend dreikantig.
16. A test laterális oldalán található a deltaizom érdessége. – An der lateralen Seite des Schaftes liegt die Rauigkeit für den Deltamuskel (Tuberositas deltoidea).
17. Ezen a területen tapad a váll külső körvonalát kialakító deltaizom. – An dieser Stelle setzt der Deltamuskel an, der die äußere Kontur der Schulter bildet.
18. A csonttest hátulsó felszínén ferdén fut az orsóideg barázdája. – Auf der hinteren Fläche des Schaftes verläuft schräg die Rinne des Speichennervs (Sulcus nervi radialis).
19. Az orsóideg mellett ebben a barázdában halad a felkar mély artériája is. – Neben dem Speichennerv (Nervus radialis) verläuft in dieser Rinne auch die tiefe Oberarmarterie (Arteria profunda brachii).
20. A felkarcsont alsó vége kiszélesedik, és két oldalán erős csontkiemelkedéseket visel. – Das untere Ende des Oberarmknochens verbreitert sich und trägt auf beiden Seiten kräftige Knochenvorsprünge.
21. A kiszélesedett alsó ízületi részt összefoglalóan a felkarcsont ízületi bütykének nevezzük. – Der verbreiterte untere Gelenkabschnitt wird zusammenfassend als Gelenkknorren des Oberarmknochens (Condylus humeri) bezeichnet.
22. Laterálisan helyezkedik el a gömbölyű fejecske, amely az orsócsont fejével ízesül. – Lateral liegt das abgerundete Köpfchen (Capitulum humeri), das mit dem Kopf der Speiche artikuliert.
23. Mediálisan található a csiga alakú ízületi felszín, amely a singcsonttal kapcsolódik. – Medial befindet sich die rollenförmige Gelenkfläche (Trochlea humeri), die mit der Elle verbunden ist.
24. A belső könyökdudor nagyobb és jobban kitapintható, mint a külső. – Der innere Oberarmknorren (Epicondylus medialis) ist größer und besser tastbar als der äußere.
25. A belső könyökdudor mögött sekély barázdában halad a singideg. – Hinter dem inneren Oberarmknorren verläuft der Ellennerv (Nervus ulnaris) in einer flachen Rinne.
26. A singideg ezen a helyen csak kevés lágyrésszel fedett, ezért ütésre jellegzetes zsibbadás keletkezhet. – Der Ellennerv ist an dieser Stelle nur von wenig Weichgewebe bedeckt, weshalb ein Stoß ein typisches Kribbeln auslösen kann.
27. A külső könyökdudor több alkarfeszítő izom közös eredési területe. – Der äußere Oberarmknorren (Epicondylus lateralis) ist ein gemeinsamer Ursprungsbereich mehrerer Unterarmstrecker.
28. Az alsó vég elülső oldalán az orsócsont feje és a singcsont koronanyúlványa számára egy-egy sekély árok található. – An der Vorderseite des unteren Endes liegen je eine flache Grube für den Speichenkopf und den Kronenfortsatz der Elle (Fossa radialis und Fossa coronoidea).
29. A hátulsó oldalon elhelyezkedő mély könyökárok a singcsont könyöknyúlványát fogadja be nyújtáskor. – Die tiefe Ellenbogengrube auf der Rückseite (Fossa olecrani) nimmt bei der Streckung den Ellenbogenfortsatz der Elle auf.
30. A felkarcsont alakja így egyszerre teszi lehetővé a váll nagy mozgásterjedelmét és a könyök stabil vezetését. – Die Form des Oberarmknochens ermöglicht somit zugleich den großen Bewegungsumfang der Schulter und die stabile Führung des Ellenbogens.
(aufklappen)magyar
1. A felkarcsont a felkar egyetlen csontja és a felső végtag egyik leghosszabb csontja.
2. Hosszú csontként egy középső testből, valamint egy felső és egy alsó végből áll.
3. Felső végének legnagyobb része a gömb alakú felkarcsontfej.
4. A felkarcsontfej a lapocka ízületi árkával együtt alkotja a vállízületet.
5. A fej ízületi felszínét sima üvegporc borítja, amely csökkenti a mozgás közbeni súrlódást.
6. A fejet keskeny barázda, az anatómiai nyak választja el a szomszédos csontképletektől.
7. A fej mellett laterálisan helyezkedik el a nagygumó, amely több vállizom tapadási helye.
8. A kisebb, előrefelé tekintő kisgumó szintén fontos izomtapadási terület.
9. A két gumó között húzódik a gumók közötti barázda.
10. Ebben a barázdában halad a kétfejű karizom hosszú fejének ina.
11. A gumóktól lefelé húzódó csonttarajok izmok tapadására szolgálnak.
12. A felkarcsont felső vége és teste közötti keskenyebb területet sebészi nyaknak nevezzük.
13. A sebészi nyak gyakori törési hely, különösen idősebb emberek elesésekor.
14. A sebészi nyak közelében halad a hónaljideg és egy, a felkarcsontot körülvevő artéria.
15. A felkarcsont teste felső részén inkább hengeres, lefelé haladva pedig fokozatosan háromoldalúvá válik.
16. A test laterális oldalán található a deltaizom érdessége.
17. Ezen a területen tapad a váll külső körvonalát kialakító deltaizom.
18. A csonttest hátulsó felszínén ferdén fut az orsóideg barázdája.
19. Az orsóideg mellett ebben a barázdában halad a felkar mély artériája is.
20. A felkarcsont alsó vége kiszélesedik, és két oldalán erős csontkiemelkedéseket visel.
21. A kiszélesedett alsó ízületi részt összefoglalóan a felkarcsont ízületi bütykének nevezzük.
22. Laterálisan helyezkedik el a gömbölyű fejecske, amely az orsócsont fejével ízesül.
23. Mediálisan található a csiga alakú ízületi felszín, amely a singcsonttal kapcsolódik.
24. A belső könyökdudor nagyobb és jobban kitapintható, mint a külső.
25. A belső könyökdudor mögött sekély barázdában halad a singideg.
26. A singideg ezen a helyen csak kevés lágyrésszel fedett, ezért ütésre jellegzetes zsibbadás keletkezhet.
27. A külső könyökdudor több alkarfeszítő izom közös eredési területe.
28. Az alsó vég elülső oldalán az orsócsont feje és a singcsont koronanyúlványa számára egy-egy sekély árok található.
29. A hátulsó oldalon elhelyezkedő mély könyökárok a singcsont könyöknyúlványát fogadja be nyújtáskor.
30. A felkarcsont alakja így egyszerre teszi lehetővé a váll nagy mozgásterjedelmét és a könyök stabil vezetését.
(aufklappen)német
1. Der Oberarmknochen (Humerus) ist der einzige Knochen des Oberarms und einer der längsten Knochen der oberen Extremität.
2. Als langer Knochen besteht er aus einem mittleren Schaft sowie einem oberen und einem unteren Ende.
3. Den größten Teil seines oberen Endes bildet der kugelförmige Oberarmkopf (Caput humeri).
4. Der Oberarmkopf bildet zusammen mit der Gelenkpfanne des Schulterblattes das Schultergelenk.
5. Die Gelenkfläche des Kopfes ist mit glattem hyalinem Knorpel überzogen, der die Reibung bei Bewegungen vermindert.
6. Der Kopf wird durch eine schmale Furche, den anatomischen Hals (Collum anatomicum), von den benachbarten Knochenstrukturen abgegrenzt.
7. Seitlich neben dem Kopf liegt der große Höcker (Tuberculum majus), an dem mehrere Schultermuskeln ansetzen.
8. Der kleinere, nach vorne gerichtete kleine Höcker (Tuberculum minus) ist ebenfalls eine wichtige Muskelansatzstelle.
9. Zwischen den beiden Höckern verläuft die Zwischenhöckerrinne (Sulcus intertubercularis).
10. In dieser Rinne verläuft die Sehne des langen Kopfes des zweiköpfigen Oberarmmuskels.
11. Die von den Höckern nach unten ziehenden Knochenleisten dienen dem Ansatz von Muskeln.
12. Der schmalere Bereich zwischen dem oberen Ende und dem Schaft heißt chirurgischer Hals (Collum chirurgicum).
13. Der chirurgische Hals ist eine häufige Frakturstelle, insbesondere bei Stürzen älterer Menschen.
14. In der Nähe des chirurgischen Halses verlaufen der Achselnerv (Nervus axillaris) und eine den Oberarmknochen umgebende Arterie.
15. Der Schaft des Oberarmknochens ist im oberen Abschnitt eher rund und wird nach unten zunehmend dreikantig.
16. An der lateralen Seite des Schaftes liegt die Rauigkeit für den Deltamuskel (Tuberositas deltoidea).
17. An dieser Stelle setzt der Deltamuskel an, der die äußere Kontur der Schulter bildet.
18. Auf der hinteren Fläche des Schaftes verläuft schräg die Rinne des Speichennervs (Sulcus nervi radialis).
19. Neben dem Speichennerv (Nervus radialis) verläuft in dieser Rinne auch die tiefe Oberarmarterie (Arteria profunda brachii).
20. Das untere Ende des Oberarmknochens verbreitert sich und trägt auf beiden Seiten kräftige Knochenvorsprünge.
21. Der verbreiterte untere Gelenkabschnitt wird zusammenfassend als Gelenkknorren des Oberarmknochens (Condylus humeri) bezeichnet.
22. Lateral liegt das abgerundete Köpfchen (Capitulum humeri), das mit dem Kopf der Speiche artikuliert.
23. Medial befindet sich die rollenförmige Gelenkfläche (Trochlea humeri), die mit der Elle verbunden ist.
24. Der innere Oberarmknorren (Epicondylus medialis) ist größer und besser tastbar als der äußere.
25. Hinter dem inneren Oberarmknorren verläuft der Ellennerv (Nervus ulnaris) in einer flachen Rinne.
26. Der Ellennerv ist an dieser Stelle nur von wenig Weichgewebe bedeckt, weshalb ein Stoß ein typisches Kribbeln auslösen kann.
27. Der äußere Oberarmknorren (Epicondylus lateralis) ist ein gemeinsamer Ursprungsbereich mehrerer Unterarmstrecker.
28. An der Vorderseite des unteren Endes liegen je eine flache Grube für den Speichenkopf und den Kronenfortsatz der Elle (Fossa radialis und Fossa coronoidea).
29. Die tiefe Ellenbogengrube auf der Rückseite (Fossa olecrani) nimmt bei der Streckung den Ellenbogenfortsatz der Elle auf.
30. Die Form des Oberarmknochens ermöglicht somit zugleich den großen Bewegungsumfang der Schulter und die stabile Führung des Ellenbogens.