4.16.1 – A combcsont és a térdkalács – Oberschenkelknochen und Kniescheibe
1. A combcsont (femur) az emberi csontváz leghosszabb és legerősebb csontja, amely a csípőízületet a térdízülettel köti össze. – Der Oberschenkelknochen (Femur) ist der längste und kräftigste Knochen des menschlichen Skeletts und verbindet das Hüftgelenk mit dem Kniegelenk.
2. Hosszú csöves csontként proximális és disztális végből, valamint a kettő között elhelyezkedő, csaknem hengeres testből áll. – Als langer Röhrenknochen besteht er aus einem proximalen und einem distalen Ende sowie dem dazwischenliegenden, annähernd zylindrischen Schaft.
3. Proximálisan a gömb alakú combcsontfej (caput femoris) illeszkedik a medencecsont ízületi árkába, az acetabulumba. – Proximal fügt sich der kugelförmige Oberschenkelkopf (Caput femoris) in die Gelenkpfanne des Hüftbeins, das Acetabulum, ein.
4. A fej ízületi felszínét üvegporc borítja, közepén azonban egy kisebb bemélyedés, a combcsontfej gödre (fovea capitis femoris) található. – Die Gelenkfläche des Kopfes ist von hyalinem Knorpel bedeckt; in ihrer Mitte liegt jedoch eine kleine Vertiefung, die Hüftkopfgrube (Fovea capitis femoris).
5. Ehhez a gödörhöz rögzül a combcsontfej szalagja, amely gyermekkorban a fej vérellátásában is szerepet játszó eret vezethet. – An dieser Grube setzt das Hüftkopfband an, das besonders im Kindesalter ein an der Blutversorgung des Kopfes beteiligtes Gefäß führen kann.
6. A combcsontfejet a csont testével a viszonylag hosszú combnyak (collum femoris) kapcsolja össze, amely ferdén lefelé és oldalra irányul. – Der Oberschenkelkopf ist durch den relativ langen Schenkelhals (Collum femoris), der schräg nach unten und lateral gerichtet ist, mit dem Schaft verbunden.
7. A nyak és a test hossztengelye felnőttkorban rendszerint körülbelül 125 fokos nyak-test szöget zár be egymással. – Die Längsachsen von Hals und Schaft bilden beim Erwachsenen gewöhnlich einen Schenkelhalswinkel von etwa 125 Grad.
8. Ennek a szögnek az életkorral összefüggő vagy kóros megváltozása jelentősen befolyásolhatja a csípő terhelési viszonyait és az alsó végtag tengelyállását. – Altersabhängige oder krankhafte Veränderungen dieses Winkels können die Belastungsverhältnisse der Hüfte und die Achsenstellung der unteren Extremität wesentlich beeinflussen.
9. A combnyak elöl kissé előrefordul a combcsont bütykeinek síkjához képest, amit antetorziós szögnek nevezünk. – Der Schenkelhals ist gegenüber der Ebene der Femurkondylen leicht nach vorn gedreht, was als Antetorsionswinkel bezeichnet wird.
10. A nyak és a test találkozásánál két nagy csontkiemelkedés, a nagytompor és a kistompor helyezkedik el. – Am Übergang zwischen Hals und Schaft liegen zwei große Knochenvorsprünge, der große und der kleine Rollhügel.
11. Oldalt és felül emelkedik ki a nagytompor (trochanter major), amely számos, a csípőízületet mozgató és stabilizáló izom tapadási helye. – Lateral und kranial ragt der große Rollhügel (Trochanter major) hervor, an dem zahlreiche das Hüftgelenk bewegende und stabilisierende Muskeln ansetzen.
12. A nagytompor belső felszínén mélyed be a trochanterárok (fossa trochanterica), ahová elsősorban mélyen fekvő külső rotátorok tapadnak. – An der Innenfläche des großen Rollhügels liegt die Rollhügelgrube (Fossa trochanterica), an der vor allem tief gelegene Außenrotatoren ansetzen.
13. Hátul és mediálisan található a kisebb méretű kistompor (trochanter minor), amelyhez a csípőhorpaszizom ina rögzül. – Dorsal und medial liegt der kleinere Rollhügel (Trochanter minor), an dem die Sehne des Hüftlendenmuskels ansetzt.
14. A két tomport elöl a tomporok közötti vonal (linea intertrochanterica), hátul pedig az erőteljesebb tomporok közötti taraj (crista intertrochanterica) kapcsolja össze. – Die beiden Rollhügel werden vorn durch die Linea intertrochanterica und hinten durch die kräftigere Crista intertrochanterica miteinander verbunden.
15. Míg az elülső vonal a csípőízület rostos tokjának tapadási helyéül szolgál, a hátsó tarajon egy négyszögletű gumó is megfigyelhető. – Während die vordere Linie dem Ansatz der fibrösen Hüftgelenkkapsel dient, ist auf dem hinteren Kamm zusätzlich ein quadratischer Höcker erkennbar.
16. A combcsont teste (corpus femoris) enyhén előrefelé domborodik, ami növeli a csont ellenállását a járás során fellépő hajlítóerőkkel szemben. – Der Femurschaft (Corpus femoris) ist leicht nach vorn gekrümmt, wodurch seine Widerstandsfähigkeit gegenüber den beim Gehen auftretenden Biegekräften erhöht wird.
17. Elülső és oldalsó felszíne viszonylag sima, hátulsó oldalán azonban végighúzódik az érdes vonal (linea aspera). – Seine Vorder- und Seitenflächen sind relativ glatt, während an der Rückseite die raue Linie (Linea aspera) entlangzieht.
18. Az érdes vonal mediális és laterális ajka számos combizom eredését vagy tapadását biztosítja, ezért a csont egyik legfontosabb izomrögzítő területe. – Die mediale und laterale Lippe der Linea aspera dienen zahlreichen Oberschenkelmuskeln als Ursprungs- oder Ansatzfläche und bilden daher ein bedeutendes Muskelbefestigungsgebiet.
19. Proximális irányban a laterális ajak a farizom érdességében, a mediális pedig a fésűs vonalban folytatódik. – Nach proximal setzt sich die laterale Lippe in der Gesäßmuskelrauigkeit, die mediale Lippe dagegen in der Kammlinie fort.
20. Disztálisan a két ajak eltávolodik egymástól, és közrefogja a térdhajlati felszínt (facies poplitea), amely a térdhajlat csontos alapjához tartozik. – Distal weichen beide Lippen auseinander und begrenzen die Kniekehlenfläche (Facies poplitea), die einen Teil der knöchernen Grundlage der Kniekehle bildet.
21. Az alsó vég jelentősen kiszélesedik, és két nagy ízületi bütyökben, a mediális és a laterális condylusban végződik. – Das untere Ende verbreitert sich deutlich und endet in zwei großen Gelenkknorren, dem medialen und dem lateralen Kondylus.
22. A két bütyök elülső felszíne összefüggő térdkalácsi felszínt (facies patellaris) alkot, amelyen a patella mozgás közben fel-le csúszik. – Die Vorderflächen beider Kondylen bilden gemeinsam die Kniescheibenfläche (Facies patellaris), auf der die Patella bei Bewegungen auf- und abgleitet.
23. Hátul a bütyköket a mély bütykök közötti árok (fossa intercondylaris) választja el, amelyhez a térd keresztszalagjai kapcsolódnak. – Hinten werden die Kondylen durch die tiefe interkondyläre Grube (Fossa intercondylaris) getrennt, an der die Kreuzbänder des Kniegelenks befestigt sind.
24. A mediális condylus rendszerint kissé lejjebb ér, ezzel ellensúlyozva a combcsont testének ferde, lefelé és befelé tartó helyzetét. – Der mediale Kondylus reicht gewöhnlich etwas weiter nach distal und gleicht dadurch die schräg nach unten und medial gerichtete Stellung des Femurschaftes aus.
25. Mindkét bütyök felett egy-egy epicondylus emelkedik ki, amelyek a térdízület oldalszalagjainak és több izomnak biztosítanak rögzülési helyet. – Oberhalb beider Kondylen erhebt sich jeweils ein Epicondylus, der den Seitenbändern des Kniegelenks und mehreren Muskeln als Befestigungsstelle dient.
26. A mediális epicondylus felett kitapintható közelítőizom-gumó (tuberculum adductorium) található, amelyhez a nagy közelítőizom egyik ina tapad. – Oberhalb des medialen Epicondylus liegt der tastbare Adduktorhöcker (Tuberculum adductorium), an dem eine Sehne des großen Adduktorenmuskels ansetzt.
27. A térdkalács (patella) a négyfejű combizom inába ágyazott, háromszögletű szezámcsont, amely a térd elülső oldalán helyezkedik el. – Die Kniescheibe (Patella) ist ein dreieckiges, in die Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels eingelassenes Sesambein an der Vorderseite des Knies.
28. Széles alapja felfelé, hegyes csúcsa lefelé tekint, és a térdkalácsszalag közvetítésével a sípcsont érdességéhez kapcsolódik. – Ihre breite Basis ist nach oben, ihre Spitze nach unten gerichtet und über das Kniescheibenband mit der Rauigkeit des Schienbeins verbunden.
29. Elülső felszíne érdes és bőr alatt tapintható, vastag porccal borított hátsó felszíne viszont a combcsont térdkalácsi felszínével ízesül. – Ihre Vorderfläche ist rau und unter der Haut tastbar, während ihre dick überknorpelte Rückfläche mit der Kniescheibenfläche des Femurs artikuliert.
30. A térdkalács távol tartja a négyfejű combizom inát a térd forgástengelyétől, ezáltal növeli az izom erőkarját, miközben védi az ízület elülső részét. – Die Patella hält die Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels von der Drehachse des Knies entfernt, vergrößert dadurch dessen Hebelarm und schützt zugleich die Vorderseite des Gelenks.
(aufklappen)magyar
1. A combcsont (femur) az emberi csontváz leghosszabb és legerősebb csontja, amely a csípőízületet a térdízülettel köti össze.
2. Hosszú csöves csontként proximális és disztális végből, valamint a kettő között elhelyezkedő, csaknem hengeres testből áll.
3. Proximálisan a gömb alakú combcsontfej (caput femoris) illeszkedik a medencecsont ízületi árkába, az acetabulumba.
4. A fej ízületi felszínét üvegporc borítja, közepén azonban egy kisebb bemélyedés, a combcsontfej gödre (fovea capitis femoris) található.
5. Ehhez a gödörhöz rögzül a combcsontfej szalagja, amely gyermekkorban a fej vérellátásában is szerepet játszó eret vezethet.
6. A combcsontfejet a csont testével a viszonylag hosszú combnyak (collum femoris) kapcsolja össze, amely ferdén lefelé és oldalra irányul.
7. A nyak és a test hossztengelye felnőttkorban rendszerint körülbelül 125 fokos nyak-test szöget zár be egymással.
8. Ennek a szögnek az életkorral összefüggő vagy kóros megváltozása jelentősen befolyásolhatja a csípő terhelési viszonyait és az alsó végtag tengelyállását.
9. A combnyak elöl kissé előrefordul a combcsont bütykeinek síkjához képest, amit antetorziós szögnek nevezünk.
10. A nyak és a test találkozásánál két nagy csontkiemelkedés, a nagytompor és a kistompor helyezkedik el.
11. Oldalt és felül emelkedik ki a nagytompor (trochanter major), amely számos, a csípőízületet mozgató és stabilizáló izom tapadási helye.
12. A nagytompor belső felszínén mélyed be a trochanterárok (fossa trochanterica), ahová elsősorban mélyen fekvő külső rotátorok tapadnak.
13. Hátul és mediálisan található a kisebb méretű kistompor (trochanter minor), amelyhez a csípőhorpaszizom ina rögzül.
14. A két tomport elöl a tomporok közötti vonal (linea intertrochanterica), hátul pedig az erőteljesebb tomporok közötti taraj (crista intertrochanterica) kapcsolja össze.
15. Míg az elülső vonal a csípőízület rostos tokjának tapadási helyéül szolgál, a hátsó tarajon egy négyszögletű gumó is megfigyelhető.
16. A combcsont teste (corpus femoris) enyhén előrefelé domborodik, ami növeli a csont ellenállását a járás során fellépő hajlítóerőkkel szemben.
17. Elülső és oldalsó felszíne viszonylag sima, hátulsó oldalán azonban végighúzódik az érdes vonal (linea aspera).
18. Az érdes vonal mediális és laterális ajka számos combizom eredését vagy tapadását biztosítja, ezért a csont egyik legfontosabb izomrögzítő területe.
19. Proximális irányban a laterális ajak a farizom érdességében, a mediális pedig a fésűs vonalban folytatódik.
20. Disztálisan a két ajak eltávolodik egymástól, és közrefogja a térdhajlati felszínt (facies poplitea), amely a térdhajlat csontos alapjához tartozik.
21. Az alsó vég jelentősen kiszélesedik, és két nagy ízületi bütyökben, a mediális és a laterális condylusban végződik.
22. A két bütyök elülső felszíne összefüggő térdkalácsi felszínt (facies patellaris) alkot, amelyen a patella mozgás közben fel-le csúszik.
23. Hátul a bütyköket a mély bütykök közötti árok (fossa intercondylaris) választja el, amelyhez a térd keresztszalagjai kapcsolódnak.
24. A mediális condylus rendszerint kissé lejjebb ér, ezzel ellensúlyozva a combcsont testének ferde, lefelé és befelé tartó helyzetét.
25. Mindkét bütyök felett egy-egy epicondylus emelkedik ki, amelyek a térdízület oldalszalagjainak és több izomnak biztosítanak rögzülési helyet.
26. A mediális epicondylus felett kitapintható közelítőizom-gumó (tuberculum adductorium) található, amelyhez a nagy közelítőizom egyik ina tapad.
27. A térdkalács (patella) a négyfejű combizom inába ágyazott, háromszögletű szezámcsont, amely a térd elülső oldalán helyezkedik el.
28. Széles alapja felfelé, hegyes csúcsa lefelé tekint, és a térdkalácsszalag közvetítésével a sípcsont érdességéhez kapcsolódik.
29. Elülső felszíne érdes és bőr alatt tapintható, vastag porccal borított hátsó felszíne viszont a combcsont térdkalácsi felszínével ízesül.
30. A térdkalács távol tartja a négyfejű combizom inát a térd forgástengelyétől, ezáltal növeli az izom erőkarját, miközben védi az ízület elülső részét.
(aufklappen)német
1. Der Oberschenkelknochen (Femur) ist der längste und kräftigste Knochen des menschlichen Skeletts und verbindet das Hüftgelenk mit dem Kniegelenk.
2. Als langer Röhrenknochen besteht er aus einem proximalen und einem distalen Ende sowie dem dazwischenliegenden, annähernd zylindrischen Schaft.
3. Proximal fügt sich der kugelförmige Oberschenkelkopf (Caput femoris) in die Gelenkpfanne des Hüftbeins, das Acetabulum, ein.
4. Die Gelenkfläche des Kopfes ist von hyalinem Knorpel bedeckt; in ihrer Mitte liegt jedoch eine kleine Vertiefung, die Hüftkopfgrube (Fovea capitis femoris).
5. An dieser Grube setzt das Hüftkopfband an, das besonders im Kindesalter ein an der Blutversorgung des Kopfes beteiligtes Gefäß führen kann.
6. Der Oberschenkelkopf ist durch den relativ langen Schenkelhals (Collum femoris), der schräg nach unten und lateral gerichtet ist, mit dem Schaft verbunden.
7. Die Längsachsen von Hals und Schaft bilden beim Erwachsenen gewöhnlich einen Schenkelhalswinkel von etwa 125 Grad.
8. Altersabhängige oder krankhafte Veränderungen dieses Winkels können die Belastungsverhältnisse der Hüfte und die Achsenstellung der unteren Extremität wesentlich beeinflussen.
9. Der Schenkelhals ist gegenüber der Ebene der Femurkondylen leicht nach vorn gedreht, was als Antetorsionswinkel bezeichnet wird.
10. Am Übergang zwischen Hals und Schaft liegen zwei große Knochenvorsprünge, der große und der kleine Rollhügel.
11. Lateral und kranial ragt der große Rollhügel (Trochanter major) hervor, an dem zahlreiche das Hüftgelenk bewegende und stabilisierende Muskeln ansetzen.
12. An der Innenfläche des großen Rollhügels liegt die Rollhügelgrube (Fossa trochanterica), an der vor allem tief gelegene Außenrotatoren ansetzen.
13. Dorsal und medial liegt der kleinere Rollhügel (Trochanter minor), an dem die Sehne des Hüftlendenmuskels ansetzt.
14. Die beiden Rollhügel werden vorn durch die Linea intertrochanterica und hinten durch die kräftigere Crista intertrochanterica miteinander verbunden.
15. Während die vordere Linie dem Ansatz der fibrösen Hüftgelenkkapsel dient, ist auf dem hinteren Kamm zusätzlich ein quadratischer Höcker erkennbar.
16. Der Femurschaft (Corpus femoris) ist leicht nach vorn gekrümmt, wodurch seine Widerstandsfähigkeit gegenüber den beim Gehen auftretenden Biegekräften erhöht wird.
17. Seine Vorder- und Seitenflächen sind relativ glatt, während an der Rückseite die raue Linie (Linea aspera) entlangzieht.
18. Die mediale und laterale Lippe der Linea aspera dienen zahlreichen Oberschenkelmuskeln als Ursprungs- oder Ansatzfläche und bilden daher ein bedeutendes Muskelbefestigungsgebiet.
19. Nach proximal setzt sich die laterale Lippe in der Gesäßmuskelrauigkeit, die mediale Lippe dagegen in der Kammlinie fort.
20. Distal weichen beide Lippen auseinander und begrenzen die Kniekehlenfläche (Facies poplitea), die einen Teil der knöchernen Grundlage der Kniekehle bildet.
21. Das untere Ende verbreitert sich deutlich und endet in zwei großen Gelenkknorren, dem medialen und dem lateralen Kondylus.
22. Die Vorderflächen beider Kondylen bilden gemeinsam die Kniescheibenfläche (Facies patellaris), auf der die Patella bei Bewegungen auf- und abgleitet.
23. Hinten werden die Kondylen durch die tiefe interkondyläre Grube (Fossa intercondylaris) getrennt, an der die Kreuzbänder des Kniegelenks befestigt sind.
24. Der mediale Kondylus reicht gewöhnlich etwas weiter nach distal und gleicht dadurch die schräg nach unten und medial gerichtete Stellung des Femurschaftes aus.
25. Oberhalb beider Kondylen erhebt sich jeweils ein Epicondylus, der den Seitenbändern des Kniegelenks und mehreren Muskeln als Befestigungsstelle dient.
26. Oberhalb des medialen Epicondylus liegt der tastbare Adduktorhöcker (Tuberculum adductorium), an dem eine Sehne des großen Adduktorenmuskels ansetzt.
27. Die Kniescheibe (Patella) ist ein dreieckiges, in die Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels eingelassenes Sesambein an der Vorderseite des Knies.
28. Ihre breite Basis ist nach oben, ihre Spitze nach unten gerichtet und über das Kniescheibenband mit der Rauigkeit des Schienbeins verbunden.
29. Ihre Vorderfläche ist rau und unter der Haut tastbar, während ihre dick überknorpelte Rückfläche mit der Kniescheibenfläche des Femurs artikuliert.
30. Die Patella hält die Sehne des vierköpfigen Oberschenkelmuskels von der Drehachse des Knies entfernt, vergrößert dadurch dessen Hebelarm und schützt zugleich die Vorderseite des Gelenks.