4.17.4 – A láb ízületei és szalagjai – Die Gelenke und Bänder des Fußes
1. Az ugróízületektől distalisan számos kisebb ízület kapcsolja össze a lábtő, a lábközép és a lábujjak csontjait egységes, terhelhető rendszerré. – Distal der Sprunggelenke verbinden zahlreiche kleinere Gelenke die Knochen von Fußwurzel, Mittelfuß und Zehen zu einem einheitlichen belastbaren System.
2. E kapcsolatok többsége csak csekély elmozdulást enged, mozgásaik összeadódása azonban nélkülözhetetlen a láb rugalmasságához és a talajhoz való alkalmazkodásához. – Die meisten dieser Verbindungen gestatten nur geringe Verschiebungen, deren Summe jedoch für die Elastizität des Fußes und seine Anpassung an den Boden unverzichtbar ist.
3. A lábtő harántízülete (articulatio tarsi transversa), más néven Chopart-ízületi vonal, két anatómiailag elkülönülő ízületből tevődik össze. – Das quere Fußwurzelgelenk (Articulatio tarsi transversa), auch Chopart-Gelenklinie genannt, setzt sich aus zwei anatomisch getrennten Gelenken zusammen.
4. Medialisan az ugró–sajkacsonti kapcsolat, lateralisan pedig a sarok–köbcsonti ízület alkotja ezt a haránt irányú, enyhén S alakú ízületi vonalat. – Medial bildet die Verbindung zwischen Sprung- und Kahnbein, lateral das Fersenbein-Würfelbein-Gelenk diese quer verlaufende, leicht S-förmige Gelenklinie.
5. Az ugró–sajkacsonti rész az alsó ugróízület elülső részéhez tartozik, ezért mozgása szorosan kapcsolódik a láb pronatiójához és supinatiójához. – Der Sprungbein-Kahnbein-Anteil gehört zum vorderen Abschnitt des unteren Sprunggelenks, weshalb seine Bewegung eng mit Pronation und Supination des Fußes gekoppelt ist.
6. Oldalt a sarok–köbcsonti ízület (articulatio calcaneocuboidea) nyereghez hasonló, egymásba illeszkedő felszínei egyszerre biztosítanak mozgékonyságot és csontos stabilitást. – Lateral gewährleisten die sattelartig ineinandergreifenden Flächen des Fersenbein-Würfelbein-Gelenks (Articulatio calcaneocuboidea) zugleich Beweglichkeit und knöcherne Stabilität.
7. A két részt felül az elágazó szalag (ligamentum bifurcatum) kapcsolja össze, amely a sarokcsontból kiindulva a sajkacsonthoz és a köbcsonthoz halad. – Beide Abschnitte werden dorsal durch das gegabelte Band (Ligamentum bifurcatum) verbunden, das vom Fersenbein zum Kahnbein und zum Würfelbein zieht.
8. Két szára miatt a szalag kulcsszerűen rögzíti a Chopart-ízületet, és különösen a lábtő túlzott szétnyílását akadályozza. – Mit seinen beiden Schenkeln stabilisiert das Band die Chopart-Gelenklinie schlüsselartig und verhindert insbesondere ein übermäßiges Auseinanderweichen der Fußwurzel.
9. A sarok–köbcsonti ízület talpi oldalát a rövid talpi szalag, vagyis a ligamentum calcaneocuboideum plantare erősíti meg. – Die plantare Seite des Fersenbein-Würfelbein-Gelenks wird durch das kurze Sohlenband, das Ligamentum calcaneocuboideum plantare, verstärkt.
10. Felületesebben a hosszú talpi szalag (ligamentum plantare longum) húzódik a sarokcsonttól a köbcsonthoz és a lateralis lábközépcsontok alapjához. – Oberflächlicher zieht das lange Sohlenband (Ligamentum plantare longum) vom Fersenbein zum Würfelbein und zu den Basen der lateralen Mittelfußknochen.
11. Rostjai részben áthidalják a köbcsont barázdáját, így csontos-szalagos csatornát képeznek a hosszú szárkapcsi izom ina számára. – Seine Fasern überbrücken teilweise die Furche des Würfelbeins und bilden dadurch einen osteofibrösen Kanal für die Sehne des langen Wadenbeinmuskels.
12. Ugyanez a szalag a láb lateralis hosszanti boltozatát is alátámasztja, miközben járáskor ellenáll a sarok- és lábközépcsontok széthajlásának. – Dasselbe Band stützt das laterale Längsgewölbe des Fußes und wirkt beim Gehen einem Auseinanderbiegen von Fersen- und Mittelfußknochen entgegen.
13. Medialisan a talpi sarok–sajkacsonti szalag (ligamentum calcaneonaviculare plantare) a sarokcsont támasztónyúlványát köti össze a sajkacsonttal. – Medial verbindet das plantare Fersenbein-Kahnbein-Band (Ligamentum calcaneonaviculare plantare) den Sustentaculumfortsatz des Fersenbeins mit dem Kahnbein.
14. Porccal fedett felső felszíne alátámasztja az ugrócsont fejét, ezért gyakran rugószalagnak nevezik, és a medialis hosszanti boltozat fenntartásában alapvető szerepet játszik. – Seine knorpelbedeckte Oberseite stützt den Sprungbeinkopf, weshalb es häufig als Pfannen- oder Federband bezeichnet wird und wesentlich zur Erhaltung des medialen Längsgewölbes beiträgt.
15. Megnyúlása esetén az ugrócsont feje lefelé és medial felé süllyedhet, ami a láb belső boltozatának ellapulását segíti elő. – Bei seiner Überdehnung kann der Sprungbeinkopf nach unten und medial absinken, wodurch eine Abflachung des inneren Fußgewölbes begünstigt wird.
16. A sajka-, ék- és köbcsont közötti ízületek többnyire feszes ízületek, amelyeket háti, talpi és csontok közötti szalagok rendszere fog össze. – Die Gelenke zwischen Kahn-, Keil- und Würfelbein sind überwiegend straffe Gelenke, die durch ein System dorsaler, plantarer und interossärer Bänder zusammengehalten werden.
17. Bár egyenként alig mozdulnak el, terheléskor lehetővé teszik a lábtő finom alakváltozását, majd a terhelés megszűnése után annak rugalmas visszatérését. – Obwohl sie sich einzeln kaum bewegen, ermöglichen sie unter Belastung eine feine Formveränderung der Fußwurzel und anschließend deren elastische Rückkehr.
18. A lábtő–lábközépízületek (articulationes tarsometatarseae) a három ékcsont és a köbcsont distalis felszínei, valamint az öt lábközépcsont alapjai között alakulnak ki. – Die Fußwurzel-Mittelfuß-Gelenke (Articulationes tarsometatarseae) entstehen zwischen den distalen Flächen der drei Keilbeine und des Würfelbeins sowie den Basen der fünf Mittelfußknochen.
19. Együttes ízületi vonalukat Lisfranc-ízületi vonalnak nevezik, amely a második lábközépcsont alapjának proximális beékelődése miatt szabálytalan lefutású. – Ihre gemeinsame Gelenklinie wird als Lisfranc-Gelenklinie bezeichnet und verläuft wegen der proximalen Einlagerung der Basis des zweiten Mittelfußknochens unregelmäßig.
20. A második lábközépcsont alapja a három ékcsont közé ékelődve a lábközép csontos zárókövét alkotja, és jelentősen növeli a harántboltozat stabilitását. – Die zwischen den drei Keilbeinen eingekeilte Basis des zweiten Mittelfußknochens bildet einen knöchernen Schlussstein des Mittelfußes und erhöht wesentlich die Stabilität des Quergewölbes.
21. Különösen erős a belső ékcsont és a második lábközépcsont alapja között futó Lisfranc-szalag, amely a lábtő és a lábközép szétnyílását gátolja. – Besonders kräftig ist das zwischen dem medialen Keilbein und der Basis des zweiten Mittelfußknochens verlaufende Lisfranc-Band, das ein Auseinanderweichen von Fußwurzel und Mittelfuß hemmt.
22. Az öt lábközépcsont alapjai között kialakuló intermetatarsalis ízületeket rövid háti, talpi és csontok közötti szalagok biztosítják. – Die zwischen den Basen der fünf Mittelfußknochen ausgebildeten Intermetatarsalgelenke werden durch kurze dorsale, plantare und interossäre Bänder gesichert.
23. Distalisan a lábközépcsontok fejeit a mély haránt lábközépszalag (ligamentum metatarsale transversum profundum) kapcsolja egymáshoz. – Distal verbindet das tiefe quere Mittelfußband (Ligamentum metatarsale transversum profundum) die Köpfe der Mittelfußknochen miteinander.
24. Ez a szalag korlátozza az előláb túlzott szétterülését, miközben a lábujjak alapízületeinek tokjaival és talpi lemezeivel is összekapcsolódik. – Dieses Band begrenzt ein übermäßiges Auseinanderweichen des Vorfußes und steht zugleich mit den Kapseln und Plantarplatten der Zehengrundgelenke in Verbindung.
25. A lábközép–ujjperci ízületek (articulationes metatarsophalangeae) tojásízületek, amelyek hajlítást, feszítést, valamint korlátozott közelítést és távolítást engednek. – Die Zehengrundgelenke (Articulationes metatarsophalangeae) sind Eigelenke, die Beugung, Streckung sowie begrenzte Adduktion und Abduktion ermöglichen.
26. Oldalszalagjaik hajlításkor megfeszülnek, talpi oldalukon pedig rostporcos lemezek növelik az ízfelszínt és védik a lábközépcsontok fejeit. – Ihre Seitenbänder spannen sich bei der Beugung an, während faserknorpelige Plantarplatten die Gelenkfläche vergrößern und die Köpfe der Mittelfußknochen schützen.
27. A nagylábujj alapízületének talpi oldalán két szezámcsont ágyazódik az inas-szalagos rendszerbe, amelyek a rövid hajlítóizom erőátvitelét javítják. – An der Plantarseite des Großzehengrundgelenks sind zwei Sesambeine in den Sehnen-Band-Apparat eingebettet, die die Kraftübertragung des kurzen Beugemuskels verbessern.
28. A lábujjak közötti ízületek (articulationes interphalangeae pedis) egytengelyű csuklóízületek, amelyekben kizárólag hajlítás és feszítés történik. – Die Zehenmittel- und Zehenendgelenke (Articulationes interphalangeae pedis) sind einachsige Scharniergelenke, in denen ausschließlich Beugung und Streckung erfolgen.
29. Tokjukat kétoldalt oldalszalagok, alul pedig talpi szalagok erősítik, így a keskeny ízületek a járás elrugaszkodási szakaszában is stabilak maradnak. – Ihre Kapseln werden beidseits durch Seitenbänder und plantar durch Sohlenbänder verstärkt, sodass die schmalen Gelenke auch während der Abstoßphase des Gehens stabil bleiben.
30. A láb ízületeinek csekély, összehangolt mozgásai és a hosszanti, haránt-, valamint mély szalagok rendszere együtt őrzi meg a boltozatokat, osztja el a terhelést és teszi lehetővé a rugalmas elrugaszkodást. – Die geringen koordinierten Bewegungen der Fußgelenke und das System longitudinaler, querer sowie tiefer Bänder erhalten gemeinsam die Fußgewölbe, verteilen die Belastung und ermöglichen einen elastischen Abstoß.
(aufklappen)magyar
1. Az ugróízületektől distalisan számos kisebb ízület kapcsolja össze a lábtő, a lábközép és a lábujjak csontjait egységes, terhelhető rendszerré.
2. E kapcsolatok többsége csak csekély elmozdulást enged, mozgásaik összeadódása azonban nélkülözhetetlen a láb rugalmasságához és a talajhoz való alkalmazkodásához.
3. A lábtő harántízülete (articulatio tarsi transversa), más néven Chopart-ízületi vonal, két anatómiailag elkülönülő ízületből tevődik össze.
4. Medialisan az ugró–sajkacsonti kapcsolat, lateralisan pedig a sarok–köbcsonti ízület alkotja ezt a haránt irányú, enyhén S alakú ízületi vonalat.
5. Az ugró–sajkacsonti rész az alsó ugróízület elülső részéhez tartozik, ezért mozgása szorosan kapcsolódik a láb pronatiójához és supinatiójához.
6. Oldalt a sarok–köbcsonti ízület (articulatio calcaneocuboidea) nyereghez hasonló, egymásba illeszkedő felszínei egyszerre biztosítanak mozgékonyságot és csontos stabilitást.
7. A két részt felül az elágazó szalag (ligamentum bifurcatum) kapcsolja össze, amely a sarokcsontból kiindulva a sajkacsonthoz és a köbcsonthoz halad.
8. Két szára miatt a szalag kulcsszerűen rögzíti a Chopart-ízületet, és különösen a lábtő túlzott szétnyílását akadályozza.
9. A sarok–köbcsonti ízület talpi oldalát a rövid talpi szalag, vagyis a ligamentum calcaneocuboideum plantare erősíti meg.
10. Felületesebben a hosszú talpi szalag (ligamentum plantare longum) húzódik a sarokcsonttól a köbcsonthoz és a lateralis lábközépcsontok alapjához.
11. Rostjai részben áthidalják a köbcsont barázdáját, így csontos-szalagos csatornát képeznek a hosszú szárkapcsi izom ina számára.
12. Ugyanez a szalag a láb lateralis hosszanti boltozatát is alátámasztja, miközben járáskor ellenáll a sarok- és lábközépcsontok széthajlásának.
13. Medialisan a talpi sarok–sajkacsonti szalag (ligamentum calcaneonaviculare plantare) a sarokcsont támasztónyúlványát köti össze a sajkacsonttal.
14. Porccal fedett felső felszíne alátámasztja az ugrócsont fejét, ezért gyakran rugószalagnak nevezik, és a medialis hosszanti boltozat fenntartásában alapvető szerepet játszik.
15. Megnyúlása esetén az ugrócsont feje lefelé és medial felé süllyedhet, ami a láb belső boltozatának ellapulását segíti elő.
16. A sajka-, ék- és köbcsont közötti ízületek többnyire feszes ízületek, amelyeket háti, talpi és csontok közötti szalagok rendszere fog össze.
17. Bár egyenként alig mozdulnak el, terheléskor lehetővé teszik a lábtő finom alakváltozását, majd a terhelés megszűnése után annak rugalmas visszatérését.
18. A lábtő–lábközépízületek (articulationes tarsometatarseae) a három ékcsont és a köbcsont distalis felszínei, valamint az öt lábközépcsont alapjai között alakulnak ki.
19. Együttes ízületi vonalukat Lisfranc-ízületi vonalnak nevezik, amely a második lábközépcsont alapjának proximális beékelődése miatt szabálytalan lefutású.
20. A második lábközépcsont alapja a három ékcsont közé ékelődve a lábközép csontos zárókövét alkotja, és jelentősen növeli a harántboltozat stabilitását.
21. Különösen erős a belső ékcsont és a második lábközépcsont alapja között futó Lisfranc-szalag, amely a lábtő és a lábközép szétnyílását gátolja.
22. Az öt lábközépcsont alapjai között kialakuló intermetatarsalis ízületeket rövid háti, talpi és csontok közötti szalagok biztosítják.
23. Distalisan a lábközépcsontok fejeit a mély haránt lábközépszalag (ligamentum metatarsale transversum profundum) kapcsolja egymáshoz.
24. Ez a szalag korlátozza az előláb túlzott szétterülését, miközben a lábujjak alapízületeinek tokjaival és talpi lemezeivel is összekapcsolódik.
25. A lábközép–ujjperci ízületek (articulationes metatarsophalangeae) tojásízületek, amelyek hajlítást, feszítést, valamint korlátozott közelítést és távolítást engednek.
26. Oldalszalagjaik hajlításkor megfeszülnek, talpi oldalukon pedig rostporcos lemezek növelik az ízfelszínt és védik a lábközépcsontok fejeit.
27. A nagylábujj alapízületének talpi oldalán két szezámcsont ágyazódik az inas-szalagos rendszerbe, amelyek a rövid hajlítóizom erőátvitelét javítják.
28. A lábujjak közötti ízületek (articulationes interphalangeae pedis) egytengelyű csuklóízületek, amelyekben kizárólag hajlítás és feszítés történik.
29. Tokjukat kétoldalt oldalszalagok, alul pedig talpi szalagok erősítik, így a keskeny ízületek a járás elrugaszkodási szakaszában is stabilak maradnak.
30. A láb ízületeinek csekély, összehangolt mozgásai és a hosszanti, haránt-, valamint mély szalagok rendszere együtt őrzi meg a boltozatokat, osztja el a terhelést és teszi lehetővé a rugalmas elrugaszkodást.
(aufklappen)német
1. Distal der Sprunggelenke verbinden zahlreiche kleinere Gelenke die Knochen von Fußwurzel, Mittelfuß und Zehen zu einem einheitlichen belastbaren System.
2. Die meisten dieser Verbindungen gestatten nur geringe Verschiebungen, deren Summe jedoch für die Elastizität des Fußes und seine Anpassung an den Boden unverzichtbar ist.
3. Das quere Fußwurzelgelenk (Articulatio tarsi transversa), auch Chopart-Gelenklinie genannt, setzt sich aus zwei anatomisch getrennten Gelenken zusammen.
4. Medial bildet die Verbindung zwischen Sprung- und Kahnbein, lateral das Fersenbein-Würfelbein-Gelenk diese quer verlaufende, leicht S-förmige Gelenklinie.
5. Der Sprungbein-Kahnbein-Anteil gehört zum vorderen Abschnitt des unteren Sprunggelenks, weshalb seine Bewegung eng mit Pronation und Supination des Fußes gekoppelt ist.
6. Lateral gewährleisten die sattelartig ineinandergreifenden Flächen des Fersenbein-Würfelbein-Gelenks (Articulatio calcaneocuboidea) zugleich Beweglichkeit und knöcherne Stabilität.
7. Beide Abschnitte werden dorsal durch das gegabelte Band (Ligamentum bifurcatum) verbunden, das vom Fersenbein zum Kahnbein und zum Würfelbein zieht.
8. Mit seinen beiden Schenkeln stabilisiert das Band die Chopart-Gelenklinie schlüsselartig und verhindert insbesondere ein übermäßiges Auseinanderweichen der Fußwurzel.
9. Die plantare Seite des Fersenbein-Würfelbein-Gelenks wird durch das kurze Sohlenband, das Ligamentum calcaneocuboideum plantare, verstärkt.
10. Oberflächlicher zieht das lange Sohlenband (Ligamentum plantare longum) vom Fersenbein zum Würfelbein und zu den Basen der lateralen Mittelfußknochen.
11. Seine Fasern überbrücken teilweise die Furche des Würfelbeins und bilden dadurch einen osteofibrösen Kanal für die Sehne des langen Wadenbeinmuskels.
12. Dasselbe Band stützt das laterale Längsgewölbe des Fußes und wirkt beim Gehen einem Auseinanderbiegen von Fersen- und Mittelfußknochen entgegen.
13. Medial verbindet das plantare Fersenbein-Kahnbein-Band (Ligamentum calcaneonaviculare plantare) den Sustentaculumfortsatz des Fersenbeins mit dem Kahnbein.
14. Seine knorpelbedeckte Oberseite stützt den Sprungbeinkopf, weshalb es häufig als Pfannen- oder Federband bezeichnet wird und wesentlich zur Erhaltung des medialen Längsgewölbes beiträgt.
15. Bei seiner Überdehnung kann der Sprungbeinkopf nach unten und medial absinken, wodurch eine Abflachung des inneren Fußgewölbes begünstigt wird.
16. Die Gelenke zwischen Kahn-, Keil- und Würfelbein sind überwiegend straffe Gelenke, die durch ein System dorsaler, plantarer und interossärer Bänder zusammengehalten werden.
17. Obwohl sie sich einzeln kaum bewegen, ermöglichen sie unter Belastung eine feine Formveränderung der Fußwurzel und anschließend deren elastische Rückkehr.
18. Die Fußwurzel-Mittelfuß-Gelenke (Articulationes tarsometatarseae) entstehen zwischen den distalen Flächen der drei Keilbeine und des Würfelbeins sowie den Basen der fünf Mittelfußknochen.
19. Ihre gemeinsame Gelenklinie wird als Lisfranc-Gelenklinie bezeichnet und verläuft wegen der proximalen Einlagerung der Basis des zweiten Mittelfußknochens unregelmäßig.
20. Die zwischen den drei Keilbeinen eingekeilte Basis des zweiten Mittelfußknochens bildet einen knöchernen Schlussstein des Mittelfußes und erhöht wesentlich die Stabilität des Quergewölbes.
21. Besonders kräftig ist das zwischen dem medialen Keilbein und der Basis des zweiten Mittelfußknochens verlaufende Lisfranc-Band, das ein Auseinanderweichen von Fußwurzel und Mittelfuß hemmt.
22. Die zwischen den Basen der fünf Mittelfußknochen ausgebildeten Intermetatarsalgelenke werden durch kurze dorsale, plantare und interossäre Bänder gesichert.
23. Distal verbindet das tiefe quere Mittelfußband (Ligamentum metatarsale transversum profundum) die Köpfe der Mittelfußknochen miteinander.
24. Dieses Band begrenzt ein übermäßiges Auseinanderweichen des Vorfußes und steht zugleich mit den Kapseln und Plantarplatten der Zehengrundgelenke in Verbindung.
25. Die Zehengrundgelenke (Articulationes metatarsophalangeae) sind Eigelenke, die Beugung, Streckung sowie begrenzte Adduktion und Abduktion ermöglichen.
26. Ihre Seitenbänder spannen sich bei der Beugung an, während faserknorpelige Plantarplatten die Gelenkfläche vergrößern und die Köpfe der Mittelfußknochen schützen.
27. An der Plantarseite des Großzehengrundgelenks sind zwei Sesambeine in den Sehnen-Band-Apparat eingebettet, die die Kraftübertragung des kurzen Beugemuskels verbessern.
28. Die Zehenmittel- und Zehenendgelenke (Articulationes interphalangeae pedis) sind einachsige Scharniergelenke, in denen ausschließlich Beugung und Streckung erfolgen.
29. Ihre Kapseln werden beidseits durch Seitenbänder und plantar durch Sohlenbänder verstärkt, sodass die schmalen Gelenke auch während der Abstoßphase des Gehens stabil bleiben.
30. Die geringen koordinierten Bewegungen der Fußgelenke und das System longitudinaler, querer sowie tiefer Bänder erhalten gemeinsam die Fußgewölbe, verteilen die Belastung und ermöglichen einen elastischen Abstoß.