8.2 – Márai Sándor – Sándor Márai
1. Márai Sándor az emigráció legnagyobb magyar írója volt. – Sándor Márai war der größte ungarische Schriftsteller der Emigration.
2. A diktatúra elől a szabad világba menekült. – Vor der Diktatur floh er in die freie Welt.
3. Négy évtizeden át élt idegen földön, magányban. – Vier Jahrzehnte lang lebte er in fremdem Land, in Einsamkeit.
4. A hazától távol is hűen őrizte a magyar szót. – Auch fern der Heimat bewahrte er treu das ungarische Wort.
5. E fejezet Márai emigrációs életét és művét mutatja be. – Dieses Kapitel stellt Márais Emigrationsleben und -werk dar.
6. Márai Sándort korábban már bemutattuk mint a polgári irodalom mesterét. – Sándor Márai haben wir bereits als Meister der bürgerlichen Literatur vorgestellt.
7. A két háború között a magyar próza vezető alakja volt. – Zwischen den beiden Kriegen war er eine führende Gestalt der ungarischen Prosa.
8. A második világháború után élete gyökeresen megváltozott. – Nach dem Zweiten Weltkrieg änderte sich sein Leben radikal.
9. A kommunista hatalom átvette az ország irányítását. – Die kommunistische Macht übernahm die Leitung des Landes.
10. Márai nem volt hajlandó a diktatúrában élni és alkotni. – Márai war nicht bereit, in der Diktatur zu leben und zu schaffen.
11. A szellemi szabadságot mindennél többre becsülte. – Die geistige Freiheit schätzte er über alles.
12. 1948-ban örökre elhagyta Magyarországot. – 1948 verließ er Ungarn für immer.
13. Az emigrációt a méltóság és a hűség útjának tekintette. – Die Emigration betrachtete er als den Weg der Würde und der Treue.
14. Előbb Olaszországban, Nápoly közelében telepedett le. – Zuerst ließ er sich in Italien, nahe Neapel, nieder.
15. Később az Egyesült Államokba, New Yorkba költözött. – Später zog er in die Vereinigten Staaten, nach New York.
16. Éveket töltött Amerikában és újra Olaszországban is. – Er verbrachte Jahre in Amerika und wieder auch in Italien.
17. Végül a kaliforniai San Diegóban élt. – Schließlich lebte er im kalifornischen San Diego.
18. Az emigráció nehéz, magányos sorsot jelentett számára. – Die Emigration bedeutete für ihn ein schweres, einsames Schicksal.
19. Elszakadt hazájától, közönségétől és nyelvi közegétől. – Er wurde von seiner Heimat, seinem Publikum und seiner sprachlichen Umgebung getrennt.
20. Márai mégis mindvégig magyarul írt. – Márai schrieb dennoch bis zuletzt auf Ungarisch.
21. A magyar nyelvhez való hűsége rendíthetetlen volt. – Seine Treue zur ungarischen Sprache war unerschütterlich.
22. Az anyanyelv az emigrációban is az otthona maradt. – Die Muttersprache blieb auch in der Emigration seine Heimat.
23. Naplóját az emigrációban is fáradhatatlanul vezette. – Sein Tagebuch führte er auch in der Emigration unermüdlich.
24. A napló Márai legfontosabb, legőszintébb műfaja lett. – Das Tagebuch wurde zu Márais wichtigster, aufrichtigster Gattung.
25. Feljegyzéseiben a kor és a saját sorsa elevenedik meg. – In seinen Aufzeichnungen werden die Zeit und sein eigenes Schicksal lebendig.
26. A napló a XX. század megrendítő szellemi tanúsága. – Das Tagebuch ist ein ergreifendes geistiges Zeugnis des 20. Jahrhunderts.
27. Márai a szabad világot is éles, kritikus szemmel figyelte. – Márai beobachtete auch die freie Welt mit scharfem, kritischem Blick.
28. A modern fogyasztói társadalmat is bírálta. – Auch die moderne Konsumgesellschaft kritisierte er.
29. Sehol sem érezte igazán otthon magát. – Nirgends fühlte er sich wirklich zu Hause.
30. A polgári világ, amelyet szeretett, mindenütt eltűnt. – Die bürgerliche Welt, die er liebte, verschwand überall.
31. Márai a régi Európa és Magyarország utolsó tanúja volt. – Márai war der letzte Zeuge des alten Europa und Ungarn.
32. Az emigrációban is nagy regényeket és műveket írt. – In der Emigration schrieb er auch große Romane und Werke.
33. Műveit magyar emigráns kiadók jelentették meg. – Seine Werke veröffentlichten ungarische Emigrantenverlage.
34. Otthon, Magyarországon műveit betiltották. – Zu Hause, in Ungarn, verbot man seine Werke.
35. Nevét évtizedekig ki sem lehetett mondani. – Seinen Namen durfte man jahrzehntelang nicht einmal aussprechen.
36. Márai megtiltotta műveinek hazai kiadását. – Márai verbot die heimische Veröffentlichung seiner Werke.
37. Amíg szovjet katonák álltak az országban, nem engedélyezte. – Solange sowjetische Soldaten im Land standen, erlaubte er es nicht.
38. E döntés a szabadság iránti hűségét fejezte ki. – Diese Entscheidung drückte seine Treue zur Freiheit aus.
39. Márai a szellemi függetlenség megalkuvás nélküli híve volt. – Márai war ein kompromissloser Anhänger der geistigen Unabhängigkeit.
40. Az emigráció évei egyre magányosabbak lettek. – Die Jahre der Emigration wurden immer einsamer.
41. Régi barátai és kortársai sorra elhunytak. – Seine alten Freunde und Zeitgenossen starben nacheinander.
42. Márai egyre inkább egyedül maradt a világban. – Márai blieb immer mehr allein in der Welt.
43. 1986-ban meghalt szeretett felesége, Lola. – 1986 starb seine geliebte Frau Lola.
44. Nem sokkal később fogadott fia is elhunyt. – Nicht viel später starb auch sein Adoptivsohn.
45. E veszteségek Máraira mérhetetlen fájdalmat mértek. – Diese Verluste fügten Márai unermesslichen Schmerz zu.
46. Egészsége is egyre inkább megromlott. – Auch seine Gesundheit verschlechterte sich immer mehr.
47. Az öreg író teljes magányban, betegen élt. – Der alte Schriftsteller lebte in völliger Einsamkeit, krank.
48. Márai 1989-ben önkezével vetett véget életének. – Márai setzte 1989 mit eigener Hand seinem Leben ein Ende.
49. A szabad Magyarország eljövetelét már nem érte meg. – Das Kommen des freien Ungarn erlebte er nicht mehr.
50. Néhány hónappal halála után omlott össze a diktatúra. – Wenige Monate nach seinem Tod brach die Diktatur zusammen.
51. Márai tragédiája a XX. századi magyar sors jelképe. – Márais Tragödie ist ein Sinnbild des ungarischen Schicksals des 20. Jahrhunderts.
52. Halála után műveit hazájában újra kiadták. – Nach seinem Tod veröffentlichte man seine Werke in seiner Heimat erneut.
53. A magyar olvasók újra felfedezték nagy íróját. – Die ungarischen Leser entdeckten ihren großen Schriftsteller neu.
54. Márai művészete világszerte is ismertté vált. – Márais Kunst wurde auch weltweit bekannt.
55. Regényeit számos nyelvre lefordították. – Seine Romane wurden in zahlreiche Sprachen übersetzt.
56. A gyertyák csonkig égnek világsikert aratott. – A gyertyák csonkig égnek errang einen Welterfolg.
57. Márai így halála után lett igazán világhírű. – Márai wurde so erst nach seinem Tod wahrhaft weltberühmt.
58. Az emigráció fájdalma egész kései művét áthatja. – Der Schmerz der Emigration durchdringt sein ganzes spätes Werk.
59. A hazavágyódás és a magány visszatérő témák. – Die Heimatsehnsucht und die Einsamkeit sind wiederkehrende Themen.
60. Márai a régi világ hű, méltóságteljes tanúja maradt. – Márai blieb ein treuer, würdevoller Zeuge der alten Welt.
61. Az emigrációban is a kultúra és a szellem védője volt. – Auch in der Emigration war er ein Verteidiger der Kultur und des Geistes.
62. Naplói a szellemi ellenállás nagy dokumentumai. – Seine Tagebücher sind große Dokumente des geistigen Widerstands.
63. Márai a szabadságot sosem adta fel, sosem árulta el. – Márai gab die Freiheit nie auf, verriet sie nie.
64. Élete a hűség és a méltóság megrendítő példája. – Sein Leben ist ein ergreifendes Beispiel der Treue und der Würde.
65. Az emigráns Márai a magyar szellem büszkesége lett. – Der Emigrant Márai wurde zum Stolz des ungarischen Geistes.
66. Műveiben a polgári világ elegáns emléke tovább él. – In seinen Werken lebt die elegante Erinnerung an die bürgerliche Welt fort.
67. Márai a mérték és az emberség európai írója volt. – Márai war ein europäischer Schriftsteller des Maßes und der Menschlichkeit.
68. Az emigráció nem törte meg szellemi erejét. – Die Emigration brach seine geistige Kraft nicht.
69. Egészen a végsőkig hű maradt hivatásához. – Bis zum Letzten blieb er seiner Berufung treu.
70. Márai a magyar irodalom nagy, tragikus sorsú alakja. – Márai ist eine große Gestalt der ungarischen Literatur von tragischem Schicksal.
71. Élete a szabadság és a hűség áldozatos útja volt. – Sein Leben war ein opfervoller Weg der Freiheit und der Treue.
72. Márai a diktatúrával szemben a méltóságot választotta. – Márai wählte gegenüber der Diktatur die Würde.
73. Az emigráció magánya nagy műveket érlelt benne. – Die Einsamkeit der Emigration ließ große Werke in ihm reifen.
74. Prózája az emigrációban is elegáns és mély maradt. – Seine Prosa blieb auch in der Emigration elegant und tief.
75. Márai a XX. századi magyar emigráció legnagyobb írója. – Márai ist der größte Schriftsteller der ungarischen Emigration des 20. Jahrhunderts.
76. Öröksége a szabadság és a szellem el nem múló tanúsága. – Sein Erbe ist ein unvergängliches Zeugnis der Freiheit und des Geistes.
77. Márai neve ma a hűség és a méltóság jelképe. – Márais Name ist heute ein Sinnbild der Treue und der Würde.
78. Élete és műve a magyar szellem büszkesége maradt. – Sein Leben und Werk blieben der Stolz des ungarischen Geistes.
79. Márai a szabad gondolat örök képviselője. – Márai ist ein ewiger Vertreter des freien Gedankens.
80. Az emigráció fájdalmát művészetté és tanúsággá emelte. – Den Schmerz der Emigration erhob er zur Kunst und zum Zeugnis.
81. Márai a hazához való hűség megrendítő példája. – Márai ist ein ergreifendes Beispiel der Treue zur Heimat.
82. Naplói és regényei a magyar kultúra kincsei. – Seine Tagebücher und Romane sind Schätze der ungarischen Kultur.
83. Márai a szabadság írója volt a diktatúra korában. – Márai war ein Schriftsteller der Freiheit in der Zeit der Diktatur.
84. Élete a szellemi bátorság és a hűség tanúsága. – Sein Leben ist ein Zeugnis des geistigen Mutes und der Treue.
85. Márai a magyar irodalom halhatatlan, nagy alakja. – Márai ist eine unsterbliche, große Gestalt der ungarischen Literatur.
86. Az emigráció évtizedei sem törték meg alkotó erejét. – Auch die Jahrzehnte der Emigration brachen seine schöpferische Kraft nicht.
87. Márai a méltóság és a szépség örök példaképe. – Márai ist ein ewiges Vorbild der Würde und der Schönheit.
88. Műveit ma az egész világon olvassák és szeretik. – Seine Werke liest und liebt man heute auf der ganzen Welt.
89. Márai a szabadság és a hűség halhatatlan írója. – Márai ist ein unsterblicher Schriftsteller der Freiheit und der Treue.
90. Élete és műve a magyar emigráció nagy fejezete. – Sein Leben und Werk sind ein großes Kapitel der ungarischen Emigration.
91. Márai emigrációs költészetének nagy verse a Mennyből az angyal. – Ein großes Gedicht von Márais Emigrationsdichtung ist Mennyből az angyal.
92. A vers 1956-ban, a forradalom leverése után született. – Das Gedicht entstand 1956, nach der Niederschlagung der Revolution.
93. A cím egy régi, ismert magyar karácsonyi ének kezdete. – Der Titel ist der Beginn eines alten, bekannten ungarischen Weihnachtsliedes.
94. Márai e békés dallamot keserű, tragikus tartalommal tölti meg. – Márai füllt diese friedliche Melodie mit bitterem, tragischem Inhalt.
95. A vers a magyar forradalom bukását gyászolja. – Das Gedicht betrauert das Scheitern der ungarischen Revolution.
96. Az 1956-os felkelést a szovjet hadsereg leverte. – Den Aufstand von 1956 schlug die sowjetische Armee nieder.
97. A szabadságharc vérbe fulladt, a világ pedig tétlen maradt. – Der Freiheitskampf erstickte im Blut, die Welt aber blieb untätig.
98. A költő az angyalt kéri, hogy vigye hírül a tragédiát. – Der Dichter bittet den Engel, die Tragödie zu verkünden.
99. Az angyal szálljon le a karácsonyi Magyarországra. – Der Engel möge auf das weihnachtliche Ungarn herabsteigen.
100. Ott ne az ünnep békéjét, hanem a pusztulást lássa. – Dort sehe er nicht den Frieden des Festes, sondern den Untergang.
101. A vers a magyar főváros romjait és gyászát idézi. – Das Gedicht beschwört die Trümmer und die Trauer der ungarischen Hauptstadt.
102. A szabadságért elesett hősök emlékét is felidézi. – Auch die Erinnerung an die für die Freiheit gefallenen Helden ruft es wach.
103. A vers a világ közönyét keserűen bírálja. – Das Gedicht kritisiert bitter die Gleichgültigkeit der Welt.
104. A szabad Nyugat nem segített a küzdő magyaroknak. – Der freie Westen half den kämpfenden Ungarn nicht.
105. A magyar nép egyedül maradt a túlerővel szemben. – Das ungarische Volk blieb allein gegen die Übermacht.
106. A vers a magára hagyott nemzet fájdalmát fejezi ki. – Das Gedicht drückt den Schmerz der verlassenen Nation aus.
107. A költemény mégis a hősiesség és a méltóság éneke. – Das Gedicht ist dennoch ein Lied des Heldenmuts und der Würde.
108. A magyarok a reménytelen harcban is bátrak voltak. – Die Ungarn waren auch im hoffnungslosen Kampf tapfer.
109. A vers a szabadságvágy örök tanúsága lett. – Das Gedicht wurde zu einem ewigen Zeugnis des Freiheitsdrangs.
110. Márai a távolból, az emigrációból írta e művet. – Márai schrieb dieses Werk aus der Ferne, aus der Emigration.
111. A vers a hazához való hűség megrendítő kifejezése. – Das Gedicht ist ein ergreifender Ausdruck der Treue zur Heimat.
112. A költő a világ lelkiismeretét igyekezett felébreszteni. – Der Dichter versuchte, das Gewissen der Welt zu wecken.
113. A Mennyből az angyal a magyar forradalom nagy verse. – Mennyből az angyal ist ein großes Gedicht der ungarischen Revolution.
114. A mű a gyász, a düh és a méltóság együttes hangja. – Das Werk ist der gemeinsame Ton der Trauer, des Zorns und der Würde.
115. A vers a magyar szabadságküzdelem emlékművévé vált. – Das Gedicht wurde zum Denkmal des ungarischen Freiheitskampfes.
116. A költemény a világ elé tárta a magyar tragédiát. – Das Gedicht legte der Welt die ungarische Tragödie dar.
117. Márai a szabadság mellett szenvedélyesen tett hitet. – Márai bekannte sich leidenschaftlich zur Freiheit.
118. A vers a bátrak és az áldozatok tisztelete. – Das Gedicht ist die Ehrung der Tapferen und der Opfer.
119. A Mennyből az angyal ma is megrendíti az olvasót. – Mennyből az angyal erschüttert auch heute den Leser.
120. A mű a magyar líra fontos, megrázó darabja. – Das Werk ist ein wichtiges, erschütterndes Stück der ungarischen Lyrik.
121. Márai e verssel a nemzet fájdalmának adott hangot. – Márai gab mit diesem Gedicht dem Schmerz der Nation Ausdruck.
122. A vers az emigráció és a haza közötti kapocs volt. – Das Gedicht war ein Band zwischen der Emigration und der Heimat.
123. A távoli költő a hazájával érzett együtt. – Der ferne Dichter fühlte mit seiner Heimat mit.
124. A Mennyből az angyal a szabadság örök éneke. – Mennyből az angyal ist ein ewiges Lied der Freiheit.
125. A mű a magyar forradalom szellemi emlékműve maradt. – Das Werk blieb ein geistiges Denkmal der ungarischen Revolution.
126. A vers a hűség, a gyász és a remény egysége. – Das Gedicht ist eine Einheit von Treue, Trauer und Hoffnung.
127. Márai a szabadságért elesetteknek állított emléket. – Márai setzte den für die Freiheit Gefallenen ein Denkmal.
128. A költemény a magyar bátorság örök tanúsága. – Das Gedicht ist ein ewiges Zeugnis des ungarischen Mutes.
129. A Mennyből az angyal az emigráns líra csúcsa. – Mennyből az angyal ist ein Gipfel der Emigrationslyrik.
130. Márai e művel a nemzeti emlékezet őrzője lett. – Márai wurde mit diesem Werk zum Hüter des nationalen Gedächtnisses.
131. A vers a szabadság és az emberi méltóság himnusza. – Das Gedicht ist eine Hymne der Freiheit und der menschlichen Würde.
132. A mű a magyar szellem el nem múló kincse. – Das Werk ist ein unvergänglicher Schatz des ungarischen Geistes.
133. Márai a távolból is a haza hű fia maradt. – Márai blieb auch aus der Ferne ein treuer Sohn der Heimat.
134. A Mennyből az angyal a hűség megrendítő vallomása. – Mennyből az angyal ist ein ergreifendes Bekenntnis der Treue.
135. E vers Márai emigrációs művészetének fénypontja. – Dieses Gedicht ist ein Höhepunkt von Márais Emigrationskunst.
136. Márai Sándor az emigráció nagy, tragikus sorsú írója. – Sándor Márai ist der große Schriftsteller der Emigration von tragischem Schicksal.
137. Élete a szabadság és a hűség áldozatos útja volt. – Sein Leben war ein opfervoller Weg der Freiheit und der Treue.
138. Naplói, regényei és versei a magyar kultúra kincsei. – Seine Tagebücher, Romane und Gedichte sind Schätze der ungarischen Kultur.
139. Márai a méltóság és a szellem örök példaképe maradt. – Márai blieb ein ewiges Vorbild der Würde und des Geistes.
140. Az otthon maradt írók közül is sokan nagy művet alkottak. – Auch von den Daheimgebliebenen schufen viele ein großes Werk.
141. A diktatúra árnyékában is született maradandó irodalom. – Auch im Schatten der Diktatur entstand bleibende Literatur.
142. Ottlik Géza az itthon maradt írók kiemelkedő alakja. – Géza Ottlik ist eine herausragende Gestalt der Daheimgebliebenen.
143. Ottlik egyetlen nagy regénnyel írta be nevét az irodalomba. – Ottlik schrieb sich mit einem einzigen großen Roman in die Literatur ein.
144. Az Iskola a határon a magyar próza rejtett remeke. – Iskola a határon ist ein verborgenes Meisterwerk der ungarischen Prosa.
145. A regény a katonaiskola és a barátság világát idézi. – Der Roman beschwört die Welt der Militärschule und der Freundschaft.
146. A következő fejezet Ottlik Gézát és regényét mutatja be. – Das nächste Kapitel stellt Géza Ottlik und seinen Roman dar.
147. Márai emigrációs világa után most hozzá fordulunk. – Nach Márais Emigrationswelt wenden wir uns nun ihm zu.
148. Ottlik a csendes, mély próza kiváló mestere volt. – Ottlik war ein hervorragender Meister der stillen, tiefen Prosa.
149. Regénye a magyar irodalom rejtett kincse maradt. – Sein Roman blieb ein verborgener Schatz der ungarischen Literatur.
150. Ottlik Géza és az Iskola a határon világa következik. – Die Welt von Géza Ottlik und Iskola a határon folgt.
(aufklappen)magyar
1. Márai Sándor az emigráció legnagyobb magyar írója volt.
2. A diktatúra elől a szabad világba menekült.
3. Négy évtizeden át élt idegen földön, magányban.
4. A hazától távol is hűen őrizte a magyar szót.
5. E fejezet Márai emigrációs életét és művét mutatja be.
6. Márai Sándort korábban már bemutattuk mint a polgári irodalom mesterét.
7. A két háború között a magyar próza vezető alakja volt.
8. A második világháború után élete gyökeresen megváltozott.
9. A kommunista hatalom átvette az ország irányítását.
10. Márai nem volt hajlandó a diktatúrában élni és alkotni.
11. A szellemi szabadságot mindennél többre becsülte.
12. 1948-ban örökre elhagyta Magyarországot.
13. Az emigrációt a méltóság és a hűség útjának tekintette.
14. Előbb Olaszországban, Nápoly közelében telepedett le.
15. Később az Egyesült Államokba, New Yorkba költözött.
16. Éveket töltött Amerikában és újra Olaszországban is.
17. Végül a kaliforniai San Diegóban élt.
18. Az emigráció nehéz, magányos sorsot jelentett számára.
19. Elszakadt hazájától, közönségétől és nyelvi közegétől.
20. Márai mégis mindvégig magyarul írt.
21. A magyar nyelvhez való hűsége rendíthetetlen volt.
22. Az anyanyelv az emigrációban is az otthona maradt.
23. Naplóját az emigrációban is fáradhatatlanul vezette.
24. A napló Márai legfontosabb, legőszintébb műfaja lett.
25. Feljegyzéseiben a kor és a saját sorsa elevenedik meg.
26. A napló a XX. század megrendítő szellemi tanúsága.
27. Márai a szabad világot is éles, kritikus szemmel figyelte.
28. A modern fogyasztói társadalmat is bírálta.
29. Sehol sem érezte igazán otthon magát.
30. A polgári világ, amelyet szeretett, mindenütt eltűnt.
31. Márai a régi Európa és Magyarország utolsó tanúja volt.
32. Az emigrációban is nagy regényeket és műveket írt.
33. Műveit magyar emigráns kiadók jelentették meg.
34. Otthon, Magyarországon műveit betiltották.
35. Nevét évtizedekig ki sem lehetett mondani.
36. Márai megtiltotta műveinek hazai kiadását.
37. Amíg szovjet katonák álltak az országban, nem engedélyezte.
38. E döntés a szabadság iránti hűségét fejezte ki.
39. Márai a szellemi függetlenség megalkuvás nélküli híve volt.
40. Az emigráció évei egyre magányosabbak lettek.
41. Régi barátai és kortársai sorra elhunytak.
42. Márai egyre inkább egyedül maradt a világban.
43. 1986-ban meghalt szeretett felesége, Lola.
44. Nem sokkal később fogadott fia is elhunyt.
45. E veszteségek Máraira mérhetetlen fájdalmat mértek.
46. Egészsége is egyre inkább megromlott.
47. Az öreg író teljes magányban, betegen élt.
48. Márai 1989-ben önkezével vetett véget életének.
49. A szabad Magyarország eljövetelét már nem érte meg.
50. Néhány hónappal halála után omlott össze a diktatúra.
51. Márai tragédiája a XX. századi magyar sors jelképe.
52. Halála után műveit hazájában újra kiadták.
53. A magyar olvasók újra felfedezték nagy íróját.
54. Márai művészete világszerte is ismertté vált.
55. Regényeit számos nyelvre lefordították.
56. A gyertyák csonkig égnek világsikert aratott.
57. Márai így halála után lett igazán világhírű.
58. Az emigráció fájdalma egész kései művét áthatja.
59. A hazavágyódás és a magány visszatérő témák.
60. Márai a régi világ hű, méltóságteljes tanúja maradt.
61. Az emigrációban is a kultúra és a szellem védője volt.
62. Naplói a szellemi ellenállás nagy dokumentumai.
63. Márai a szabadságot sosem adta fel, sosem árulta el.
64. Élete a hűség és a méltóság megrendítő példája.
65. Az emigráns Márai a magyar szellem büszkesége lett.
66. Műveiben a polgári világ elegáns emléke tovább él.
67. Márai a mérték és az emberség európai írója volt.
68. Az emigráció nem törte meg szellemi erejét.
69. Egészen a végsőkig hű maradt hivatásához.
70. Márai a magyar irodalom nagy, tragikus sorsú alakja.
71. Élete a szabadság és a hűség áldozatos útja volt.
72. Márai a diktatúrával szemben a méltóságot választotta.
73. Az emigráció magánya nagy műveket érlelt benne.
74. Prózája az emigrációban is elegáns és mély maradt.
75. Márai a XX. századi magyar emigráció legnagyobb írója.
76. Öröksége a szabadság és a szellem el nem múló tanúsága.
77. Márai neve ma a hűség és a méltóság jelképe.
78. Élete és műve a magyar szellem büszkesége maradt.
79. Márai a szabad gondolat örök képviselője.
80. Az emigráció fájdalmát művészetté és tanúsággá emelte.
81. Márai a hazához való hűség megrendítő példája.
82. Naplói és regényei a magyar kultúra kincsei.
83. Márai a szabadság írója volt a diktatúra korában.
84. Élete a szellemi bátorság és a hűség tanúsága.
85. Márai a magyar irodalom halhatatlan, nagy alakja.
86. Az emigráció évtizedei sem törték meg alkotó erejét.
87. Márai a méltóság és a szépség örök példaképe.
88. Műveit ma az egész világon olvassák és szeretik.
89. Márai a szabadság és a hűség halhatatlan írója.
90. Élete és műve a magyar emigráció nagy fejezete.
91. Márai emigrációs költészetének nagy verse a Mennyből az angyal.
92. A vers 1956-ban, a forradalom leverése után született.
93. A cím egy régi, ismert magyar karácsonyi ének kezdete.
94. Márai e békés dallamot keserű, tragikus tartalommal tölti meg.
95. A vers a magyar forradalom bukását gyászolja.
96. Az 1956-os felkelést a szovjet hadsereg leverte.
97. A szabadságharc vérbe fulladt, a világ pedig tétlen maradt.
98. A költő az angyalt kéri, hogy vigye hírül a tragédiát.
99. Az angyal szálljon le a karácsonyi Magyarországra.
100. Ott ne az ünnep békéjét, hanem a pusztulást lássa.
101. A vers a magyar főváros romjait és gyászát idézi.
102. A szabadságért elesett hősök emlékét is felidézi.
103. A vers a világ közönyét keserűen bírálja.
104. A szabad Nyugat nem segített a küzdő magyaroknak.
105. A magyar nép egyedül maradt a túlerővel szemben.
106. A vers a magára hagyott nemzet fájdalmát fejezi ki.
107. A költemény mégis a hősiesség és a méltóság éneke.
108. A magyarok a reménytelen harcban is bátrak voltak.
109. A vers a szabadságvágy örök tanúsága lett.
110. Márai a távolból, az emigrációból írta e művet.
111. A vers a hazához való hűség megrendítő kifejezése.
112. A költő a világ lelkiismeretét igyekezett felébreszteni.
113. A Mennyből az angyal a magyar forradalom nagy verse.
114. A mű a gyász, a düh és a méltóság együttes hangja.
115. A vers a magyar szabadságküzdelem emlékművévé vált.
116. A költemény a világ elé tárta a magyar tragédiát.
117. Márai a szabadság mellett szenvedélyesen tett hitet.
118. A vers a bátrak és az áldozatok tisztelete.
119. A Mennyből az angyal ma is megrendíti az olvasót.
120. A mű a magyar líra fontos, megrázó darabja.
121. Márai e verssel a nemzet fájdalmának adott hangot.
122. A vers az emigráció és a haza közötti kapocs volt.
123. A távoli költő a hazájával érzett együtt.
124. A Mennyből az angyal a szabadság örök éneke.
125. A mű a magyar forradalom szellemi emlékműve maradt.
126. A vers a hűség, a gyász és a remény egysége.
127. Márai a szabadságért elesetteknek állított emléket.
128. A költemény a magyar bátorság örök tanúsága.
129. A Mennyből az angyal az emigráns líra csúcsa.
130. Márai e művel a nemzeti emlékezet őrzője lett.
131. A vers a szabadság és az emberi méltóság himnusza.
132. A mű a magyar szellem el nem múló kincse.
133. Márai a távolból is a haza hű fia maradt.
134. A Mennyből az angyal a hűség megrendítő vallomása.
135. E vers Márai emigrációs művészetének fénypontja.
136. Márai Sándor az emigráció nagy, tragikus sorsú írója.
137. Élete a szabadság és a hűség áldozatos útja volt.
138. Naplói, regényei és versei a magyar kultúra kincsei.
139. Márai a méltóság és a szellem örök példaképe maradt.
140. Az otthon maradt írók közül is sokan nagy művet alkottak.
141. A diktatúra árnyékában is született maradandó irodalom.
142. Ottlik Géza az itthon maradt írók kiemelkedő alakja.
143. Ottlik egyetlen nagy regénnyel írta be nevét az irodalomba.
144. Az Iskola a határon a magyar próza rejtett remeke.
145. A regény a katonaiskola és a barátság világát idézi.
146. A következő fejezet Ottlik Gézát és regényét mutatja be.
147. Márai emigrációs világa után most hozzá fordulunk.
148. Ottlik a csendes, mély próza kiváló mestere volt.
149. Regénye a magyar irodalom rejtett kincse maradt.
150. Ottlik Géza és az Iskola a határon világa következik.
(aufklappen)német
1. Sándor Márai war der größte ungarische Schriftsteller der Emigration.
2. Vor der Diktatur floh er in die freie Welt.
3. Vier Jahrzehnte lang lebte er in fremdem Land, in Einsamkeit.
4. Auch fern der Heimat bewahrte er treu das ungarische Wort.
5. Dieses Kapitel stellt Márais Emigrationsleben und -werk dar.
6. Sándor Márai haben wir bereits als Meister der bürgerlichen Literatur vorgestellt.
7. Zwischen den beiden Kriegen war er eine führende Gestalt der ungarischen Prosa.
8. Nach dem Zweiten Weltkrieg änderte sich sein Leben radikal.
9. Die kommunistische Macht übernahm die Leitung des Landes.
10. Márai war nicht bereit, in der Diktatur zu leben und zu schaffen.
11. Die geistige Freiheit schätzte er über alles.
12. 1948 verließ er Ungarn für immer.
13. Die Emigration betrachtete er als den Weg der Würde und der Treue.
14. Zuerst ließ er sich in Italien, nahe Neapel, nieder.
15. Später zog er in die Vereinigten Staaten, nach New York.
16. Er verbrachte Jahre in Amerika und wieder auch in Italien.
17. Schließlich lebte er im kalifornischen San Diego.
18. Die Emigration bedeutete für ihn ein schweres, einsames Schicksal.
19. Er wurde von seiner Heimat, seinem Publikum und seiner sprachlichen Umgebung getrennt.
20. Márai schrieb dennoch bis zuletzt auf Ungarisch.
21. Seine Treue zur ungarischen Sprache war unerschütterlich.
22. Die Muttersprache blieb auch in der Emigration seine Heimat.
23. Sein Tagebuch führte er auch in der Emigration unermüdlich.
24. Das Tagebuch wurde zu Márais wichtigster, aufrichtigster Gattung.
25. In seinen Aufzeichnungen werden die Zeit und sein eigenes Schicksal lebendig.
26. Das Tagebuch ist ein ergreifendes geistiges Zeugnis des 20. Jahrhunderts.
27. Márai beobachtete auch die freie Welt mit scharfem, kritischem Blick.
28. Auch die moderne Konsumgesellschaft kritisierte er.
29. Nirgends fühlte er sich wirklich zu Hause.
30. Die bürgerliche Welt, die er liebte, verschwand überall.
31. Márai war der letzte Zeuge des alten Europa und Ungarn.
32. In der Emigration schrieb er auch große Romane und Werke.
33. Seine Werke veröffentlichten ungarische Emigrantenverlage.
34. Zu Hause, in Ungarn, verbot man seine Werke.
35. Seinen Namen durfte man jahrzehntelang nicht einmal aussprechen.
36. Márai verbot die heimische Veröffentlichung seiner Werke.
37. Solange sowjetische Soldaten im Land standen, erlaubte er es nicht.
38. Diese Entscheidung drückte seine Treue zur Freiheit aus.
39. Márai war ein kompromissloser Anhänger der geistigen Unabhängigkeit.
40. Die Jahre der Emigration wurden immer einsamer.
41. Seine alten Freunde und Zeitgenossen starben nacheinander.
42. Márai blieb immer mehr allein in der Welt.
43. 1986 starb seine geliebte Frau Lola.
44. Nicht viel später starb auch sein Adoptivsohn.
45. Diese Verluste fügten Márai unermesslichen Schmerz zu.
46. Auch seine Gesundheit verschlechterte sich immer mehr.
47. Der alte Schriftsteller lebte in völliger Einsamkeit, krank.
48. Márai setzte 1989 mit eigener Hand seinem Leben ein Ende.
49. Das Kommen des freien Ungarn erlebte er nicht mehr.
50. Wenige Monate nach seinem Tod brach die Diktatur zusammen.
51. Márais Tragödie ist ein Sinnbild des ungarischen Schicksals des 20. Jahrhunderts.
52. Nach seinem Tod veröffentlichte man seine Werke in seiner Heimat erneut.
53. Die ungarischen Leser entdeckten ihren großen Schriftsteller neu.
54. Márais Kunst wurde auch weltweit bekannt.
55. Seine Romane wurden in zahlreiche Sprachen übersetzt.
56. A gyertyák csonkig égnek errang einen Welterfolg.
57. Márai wurde so erst nach seinem Tod wahrhaft weltberühmt.
58. Der Schmerz der Emigration durchdringt sein ganzes spätes Werk.
59. Die Heimatsehnsucht und die Einsamkeit sind wiederkehrende Themen.
60. Márai blieb ein treuer, würdevoller Zeuge der alten Welt.
61. Auch in der Emigration war er ein Verteidiger der Kultur und des Geistes.
62. Seine Tagebücher sind große Dokumente des geistigen Widerstands.
63. Márai gab die Freiheit nie auf, verriet sie nie.
64. Sein Leben ist ein ergreifendes Beispiel der Treue und der Würde.
65. Der Emigrant Márai wurde zum Stolz des ungarischen Geistes.
66. In seinen Werken lebt die elegante Erinnerung an die bürgerliche Welt fort.
67. Márai war ein europäischer Schriftsteller des Maßes und der Menschlichkeit.
68. Die Emigration brach seine geistige Kraft nicht.
69. Bis zum Letzten blieb er seiner Berufung treu.
70. Márai ist eine große Gestalt der ungarischen Literatur von tragischem Schicksal.
71. Sein Leben war ein opfervoller Weg der Freiheit und der Treue.
72. Márai wählte gegenüber der Diktatur die Würde.
73. Die Einsamkeit der Emigration ließ große Werke in ihm reifen.
74. Seine Prosa blieb auch in der Emigration elegant und tief.
75. Márai ist der größte Schriftsteller der ungarischen Emigration des 20. Jahrhunderts.
76. Sein Erbe ist ein unvergängliches Zeugnis der Freiheit und des Geistes.
77. Márais Name ist heute ein Sinnbild der Treue und der Würde.
78. Sein Leben und Werk blieben der Stolz des ungarischen Geistes.
79. Márai ist ein ewiger Vertreter des freien Gedankens.
80. Den Schmerz der Emigration erhob er zur Kunst und zum Zeugnis.
81. Márai ist ein ergreifendes Beispiel der Treue zur Heimat.
82. Seine Tagebücher und Romane sind Schätze der ungarischen Kultur.
83. Márai war ein Schriftsteller der Freiheit in der Zeit der Diktatur.
84. Sein Leben ist ein Zeugnis des geistigen Mutes und der Treue.
85. Márai ist eine unsterbliche, große Gestalt der ungarischen Literatur.
86. Auch die Jahrzehnte der Emigration brachen seine schöpferische Kraft nicht.
87. Márai ist ein ewiges Vorbild der Würde und der Schönheit.
88. Seine Werke liest und liebt man heute auf der ganzen Welt.
89. Márai ist ein unsterblicher Schriftsteller der Freiheit und der Treue.
90. Sein Leben und Werk sind ein großes Kapitel der ungarischen Emigration.
91. Ein großes Gedicht von Márais Emigrationsdichtung ist Mennyből az angyal.
92. Das Gedicht entstand 1956, nach der Niederschlagung der Revolution.
93. Der Titel ist der Beginn eines alten, bekannten ungarischen Weihnachtsliedes.
94. Márai füllt diese friedliche Melodie mit bitterem, tragischem Inhalt.
95. Das Gedicht betrauert das Scheitern der ungarischen Revolution.
96. Den Aufstand von 1956 schlug die sowjetische Armee nieder.
97. Der Freiheitskampf erstickte im Blut, die Welt aber blieb untätig.
98. Der Dichter bittet den Engel, die Tragödie zu verkünden.
99. Der Engel möge auf das weihnachtliche Ungarn herabsteigen.
100. Dort sehe er nicht den Frieden des Festes, sondern den Untergang.
101. Das Gedicht beschwört die Trümmer und die Trauer der ungarischen Hauptstadt.
102. Auch die Erinnerung an die für die Freiheit gefallenen Helden ruft es wach.
103. Das Gedicht kritisiert bitter die Gleichgültigkeit der Welt.
104. Der freie Westen half den kämpfenden Ungarn nicht.
105. Das ungarische Volk blieb allein gegen die Übermacht.
106. Das Gedicht drückt den Schmerz der verlassenen Nation aus.
107. Das Gedicht ist dennoch ein Lied des Heldenmuts und der Würde.
108. Die Ungarn waren auch im hoffnungslosen Kampf tapfer.
109. Das Gedicht wurde zu einem ewigen Zeugnis des Freiheitsdrangs.
110. Márai schrieb dieses Werk aus der Ferne, aus der Emigration.
111. Das Gedicht ist ein ergreifender Ausdruck der Treue zur Heimat.
112. Der Dichter versuchte, das Gewissen der Welt zu wecken.
113. Mennyből az angyal ist ein großes Gedicht der ungarischen Revolution.
114. Das Werk ist der gemeinsame Ton der Trauer, des Zorns und der Würde.
115. Das Gedicht wurde zum Denkmal des ungarischen Freiheitskampfes.
116. Das Gedicht legte der Welt die ungarische Tragödie dar.
117. Márai bekannte sich leidenschaftlich zur Freiheit.
118. Das Gedicht ist die Ehrung der Tapferen und der Opfer.
119. Mennyből az angyal erschüttert auch heute den Leser.
120. Das Werk ist ein wichtiges, erschütterndes Stück der ungarischen Lyrik.
121. Márai gab mit diesem Gedicht dem Schmerz der Nation Ausdruck.
122. Das Gedicht war ein Band zwischen der Emigration und der Heimat.
123. Der ferne Dichter fühlte mit seiner Heimat mit.
124. Mennyből az angyal ist ein ewiges Lied der Freiheit.
125. Das Werk blieb ein geistiges Denkmal der ungarischen Revolution.
126. Das Gedicht ist eine Einheit von Treue, Trauer und Hoffnung.
127. Márai setzte den für die Freiheit Gefallenen ein Denkmal.
128. Das Gedicht ist ein ewiges Zeugnis des ungarischen Mutes.
129. Mennyből az angyal ist ein Gipfel der Emigrationslyrik.
130. Márai wurde mit diesem Werk zum Hüter des nationalen Gedächtnisses.
131. Das Gedicht ist eine Hymne der Freiheit und der menschlichen Würde.
132. Das Werk ist ein unvergänglicher Schatz des ungarischen Geistes.
133. Márai blieb auch aus der Ferne ein treuer Sohn der Heimat.
134. Mennyből az angyal ist ein ergreifendes Bekenntnis der Treue.
135. Dieses Gedicht ist ein Höhepunkt von Márais Emigrationskunst.
136. Sándor Márai ist der große Schriftsteller der Emigration von tragischem Schicksal.
137. Sein Leben war ein opfervoller Weg der Freiheit und der Treue.
138. Seine Tagebücher, Romane und Gedichte sind Schätze der ungarischen Kultur.
139. Márai blieb ein ewiges Vorbild der Würde und des Geistes.
140. Auch von den Daheimgebliebenen schufen viele ein großes Werk.
141. Auch im Schatten der Diktatur entstand bleibende Literatur.
142. Géza Ottlik ist eine herausragende Gestalt der Daheimgebliebenen.
143. Ottlik schrieb sich mit einem einzigen großen Roman in die Literatur ein.
144. Iskola a határon ist ein verborgenes Meisterwerk der ungarischen Prosa.
145. Der Roman beschwört die Welt der Militärschule und der Freundschaft.
146. Das nächste Kapitel stellt Géza Ottlik und seinen Roman dar.
147. Nach Márais Emigrationswelt wenden wir uns nun ihm zu.
148. Ottlik war ein hervorragender Meister der stillen, tiefen Prosa.
149. Sein Roman blieb ein verborgener Schatz der ungarischen Literatur.
150. Die Welt von Géza Ottlik und Iskola a határon folgt.