1.8.1 – Literatur lang

1. A középkori Magyarországon a legendák fontos irodalmi műfajt jelentettek, mert a szentek életét és csodáit örökítették meg a hívek épülésére.

2. A legenda szó eredetileg olvasmányt jelentett, vagyis olyan szöveget, amelyet a szent ünnepén felolvastak a szerzeteseknek.

3. A magyar szentek közül elsőként Szent István királyról és Szent Gellért püspökről születtek jelentős legendák.

4. Ezek a művek latin nyelven íródtak, és a keresztény magyar állam megszilárdulásának korát tükrözik.

5. A Szent István-legendák Magyarország első királyának, az államalapítónak és térítőnek a szentségét hirdetik.

6. Szent Istvánt 1083-ban avatták szentté, ezért ekkortájt keletkeztek az első, róla szóló legendák is.

7. A szentté avatás politikai és vallási szempontból is fontos volt, mert megerősítette a magyar keresztény királyság tekintélyét.

8. Istvánról három fő legenda maradt fenn, amelyeket a kutatás nagy, kis és Hartvik-féle legendának nevez.

9. A nagyobb legenda, a Legenda maior, röviddel a szentté avatás után keletkezett, és István életét eszményítve mutatja be.

10. Ez a mű a királyt bölcs, igazságos és mélyen vallásos uralkodóként ábrázolja, aki egész népét a hitre vezette.

11. A kisebb legenda, a Legenda minor, valamivel később készült, és inkább István szigorú, kemény vonásait emeli ki.

12. Ez a szöveg tömörebb, és kevesebb csodát tartalmaz, mint a nagyobb legenda, ezért józanabb hangvételű.

13. A harmadik, legteljesebb mű a Hartvik püspök nevéhez fűződő legenda, amely a korábbi kettőt egyesíti és kibővíti.

14. A Hartvik-legenda Könyves Kálmán király megbízásából készült a 12. század elején, hivatalos céllal.

15. Ez a legenda vált a hivatalos, egyházilag elfogadott változattá, amelyet a liturgiában is használtak.

16. A Hartvik-legenda tartalmazza a Szent Korona küldésének híres történetét, amely szerint a korona a pápától érkezett.

17. E szerint II. Szilveszter pápa küldött koronát Istvánnak, ezzel ismerve el őt apostoli királyként.

18. Ez a mozzanat a magyar királyság önállóságát és egyházi tekintélyét volt hivatott alátámasztani.

19. A legendák egyik legfontosabb témája István térítő tevékenysége, amellyel a pogány magyarokat a kereszténységre vezette.

20. A szövegek elmondják, hogyan alapított István püspökségeket, kolostorokat és templomokat országszerte.

21. A legendák szerint a király személyesen gondoskodott a szegényekről, a zarándokokról és az egyház ügyeiről.

22. Egyik megható jelenetben Istvánt éjjel megtámadják és kirabolják koldusok, ő azonban nem büntet, hanem hálát ad Istennek.

23. Ez a történet a király keresztény alázatát és a szegények iránti szeretetét hivatott bemutatni.

24. A legendák külön hangsúlyt fektetnek István és fia, Imre herceg kapcsolatára, akit szintén szentként tiszteltek.

25. Imre korai halála nagy fájdalmat okozott Istvánnak, mert a herceg lett volna a keresztény királyság örököse.

26. A legendák szerint István a trónörökös elvesztése után az ország sorsát Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

27. Ez a felajánlás a magyar Mária-tisztelet, a Regnum Marianum eszméjének egyik középkori gyökere.

28. A legendák István halálát is megrendítő módon beszélik el, mint egy szent uralkodó békés eltávozását.

29. A király holttesténél és sírjánál a legendák szerint számos csoda történt, ami szentségét bizonyította.

30. A csodák elbeszélése a hagiográfia, vagyis a szentek életrajzának lényeges eleme, mert az égi kiválasztottságot igazolja.

31. A Szent István-legendák tehát nemcsak életrajzot nyújtanak, hanem a szentség eszményét is megfogalmazzák.

32. Istvánban a legendák a keresztény uralkodó tökéletes mintáját mutatják be, aki hitét és népét egyaránt szolgálja.

33. A király alakja így egyszerre lett vallási és nemzeti eszménykép a magyar hagyományban.

34. Szent Gellért püspök legendái egy másik fontos alakot állítanak a középpontba, aki a magyar egyházszervezés vértanúja lett.

35. Gellért itáliai, velencei származású szerzetes volt, aki eredetileg a Szentföldre igyekezett zarándokként.

36. A hagyomány szerint egy vihar és egy találkozás térítette Magyarországra, ahol István szolgálatába állt.

37. Gellért lett Imre herceg nevelője, ezért fontos szerepet játszott a királyi udvar szellemi életében.

38. Később a frissen alapított csanádi püspökség első főpásztora lett, és a térség kereszténnyé tételén fáradozott.

39. Gellért nagy tudású, szigorú és mélyen hívő ember volt, aki teológiai műveket is írt.

40. A legenda szerint egyszer egy malomkövet forgató, éneklő szolgálólányt hallgatva ismerte fel a magyar népzene és nyelv sajátosságát.

41. Ez a jelenet, az úgynevezett „szimfónia”, a legenda egyik legszebb és legismertebb részlete.

42. A történet azt mutatja, hogy a művelt idegen püspök figyelt a magyar nép hangjára és kultúrájára.

43. Gellért sorsa tragikusra fordult, amikor 1046-ban pogánylázadás tört ki Magyarországon.

44. A Vata vezette felkelés a kereszténység és a régi hit hívei közötti véres összecsapás volt.

45. A legenda szerint a lázadók elfogták Gellértet, amikor Budán a Duna felé tartott.

46. A püspököt egy szekérre vagy taligára tették, majd a mai Gellért-hegyről a mélybe taszították.

47. A hagyomány szerint így halt vértanúhalált, ezért a hegy azóta az ő nevét viseli.

48. Gellért mártíriuma a magyar egyház első nagy vértanútörténete, amely a hit melletti kitartást hirdeti.

49. A püspök haláláról két fő legenda szól, egy rövidebb és egy hosszabb változat.

50. A hosszabb, úgynevezett nagy legenda részletesen beszéli el Gellért életét, tanítását és vértanúságát.

51. Ez a mű később keletkezett, és számos legendás, csodás elemmel egészítette ki a történetet.

52. A legenda Gellértet a keresztény hit rendíthetetlen bajnokaként ábrázolja, aki életét adta meggyőződéséért.

53. A Szent István- és a Szent Gellért-legendák szorosan összefüggnek, mert ugyanahhoz a történelmi korszakhoz kötődnek.

54. Mindkét szentcsoport a magyar kereszténység megalapításának és megszilárdításának hőseit örökíti meg.

55. István a keresztény állam megalapítója, Gellért pedig a hitért életét áldozó vértanú.

56. A két alak együtt jeleníti meg a magyar egyház kettős eszményét: az uralkodó bölcsességét és a mártír áldozatát.

57. A legendák műfaja szigorú hagyományt követett, amelyet az egész európai kereszténység osztott.

58. A szentek élete rendszerint hasonló mintát követett: jámbor ifjúság, hősies helytállás és csodákkal kísért halál.

59. A magyar legendák ezt az európai mintát alkalmazták a hazai szentek életére, ezért nemzetközi és helyi elemeket ötvöznek.

60. A szövegek célja nem a pontos történeti beszámoló volt, hanem a hívek lelki épülése és a szentek tiszteletének erősítése.

61. Ezért a legendák történeti adatait óvatosan, forráskritikával kell kezelni, mert bennük tény és jámbor hagyomány keveredik.

62. A csodák és a jelképes elemek nem tekinthetők tényként, mégis fontos tanúságot tesznek a kor hitéről.

63. A legendák tehát nemcsak a szentekről, hanem a középkori ember gondolkodásáról és világképéről is sokat elárulnak.

64. A latin nyelvű legendairodalom a magyar írásbeliség és műveltség magas színvonalát bizonyítja.

65. A szerzők ismerték a korabeli európai hagiográfia mintáit, amelyeket ügyesen alkalmaztak a magyar viszonyokra.

66. A legendák stílusa emelkedett és ünnepélyes, mert a szent személyek méltóságához illő hangnemet kívánt.

67. A szövegek gyakran élnek bibliai idézetekkel és utalásokkal, amelyek a szentek életét az üdvtörténetbe illesztik.

68. A legenda így nemcsak egyéni életrajz, hanem az isteni gondviselés megnyilvánulásának bemutatása is.

69. A Szent István- és Szent Gellért-legendák a magyar nemzeti és vallási öntudat fontos alapszövegeivé váltak.

70. István alakja a magyar államiság jelképe lett, amelyet a legendák szentséggel is felruháztak.

71. A király ünnepe, augusztus 20-a, ma is a magyar államalapítás legfontosabb nemzeti ünnepe.

72. Gellért emléke pedig a hitért való helytállás és a művelt, önfeláldozó egyházi ember eszményét őrzi.

73. A budapesti Gellért-hegy és a rajta álló szobor máig őrzi a vértanú püspök emlékét.

74. A legendák hatása a magyar irodalomban és képzőművészetben évszázadokon át érezhető maradt.

75. Számos festmény, szobor és irodalmi mű dolgozta fel Szent István és Szent Gellért történetét.

76. A legendák így a szóbeli és írásbeli hagyomány között fontos közvetítő szerepet töltöttek be.

77. A szentek alakja a nép körében is elevenen élt, mert ünnepeiket és legendáikat nemzedékről nemzedékre hagyományozták.

78. A legendák később magyar nyelvre is lefordítva, kódexekben terjedtek a kolostorokban és az apácák körében.

79. Ez a fordítási hagyomány készítette elő a magyar nyelvű vallásos irodalom kibontakozását.

80. A latin legendák tehát nemcsak önmagukban értékesek, hanem a magyar nyelvű irodalom előzményei is.

81. A Szent István-legendák bemutatják, hogyan született meg a keresztény magyar királyság a pogányság világából.

82. István térítő munkája nem volt könnyű, mert sok pogány magyar ragaszkodott ősei hitéhez és szokásaihoz.

83. A legendák megörökítik a régi és az új hit közötti küzdelmet, amely a korszak egyik nagy feszültsége volt.

84. Gellért vértanúsága éppen ennek a küzdelemnek a legdrámaibb pillanatát mutatja be.

85. A pogánylázadás bukása után a kereszténység végleg megszilárdult Magyarországon, amit a legendák diadalként ünnepelnek.

86. A szentek áldozata és kitartása a legendák szerint nem volt hiábavaló, mert a hit végül győzedelmeskedett.

87. A legendák ezért a győztes kereszténység öntudatát és a megtérés jelentőségét hangsúlyozzák.

88. A Szent István- és Szent Gellért-legendák a magyar középkori latin irodalom kiemelkedő és jellegzetes darabjai.

89. A művek egyszerre szolgálták a vallásos áhítatot, a szentek tiszteletét és a nemzeti öntudat erősítését.

90. A legendák megmutatják, hogy a magyar kereszténység saját szentekkel és hőstörténetekkel rendelkezett.

91. Ez a saját szentek iránti büszkeség Magyarországot egyenrangúvá tette a régi keresztény országokkal.

92. A legendairodalom így a fiatal magyar egyház és állam önigazolásának fontos eszközévé vált.

93. A szentek kultusza összekapcsolta a vallást és a politikát, mert a dinasztia szentségét is bizonyította.

94. Az Árpád-ház büszke lehetett arra, hogy sorai közül szentek kerültek ki, mint István és Imre.

95. Ez a szentség a dinasztia isteni kiválasztottságát és uralmának jogosságát erősítette.

96. A legendák tehát a hit, a történelem és a hatalom találkozásának összetett, gazdag emlékei.

97. A Szent István- és Szent Gellért-legendák a magyar irodalom kezdeteinek megkerülhetetlen alkotásai.

98. A művek a keresztény magyar kultúra születését és első nagy alakjait örökítik meg az utókor számára.

99. A legendák üzenete a hit erejéről és az önfeláldozás értékéről ma is megszólítja az olvasót.

100. A Szent István- és Szent Gellért-legendák így a magyar középkor szellemi és vallási örökségének maradandó kincsei.

1. Im mittelalterlichen Ungarn stellten die Legenden eine wichtige literarische Gattung dar, weil sie das Leben und die Wunder der Heiligen zur Erbauung der Gläubigen festhielten.

2. Das Wort Legende bedeutete ursprünglich eine Lesung, also einen Text, den man am Festtag des Heiligen den Mönchen vorlas.

3. Unter den ungarischen Heiligen entstanden zuerst bedeutende Legenden über den König Stephan den Heiligen und den Bischof Gerhard den Heiligen.

4. Diese Werke wurden auf Latein verfasst und spiegeln die Zeit der Festigung des christlichen ungarischen Staates wider.

5. Die Stephanslegenden verkünden die Heiligkeit des ersten Königs Ungarns, des Staatsgründers und Missionars.

6. Der heilige Stephan wurde 1083 heiliggesprochen, deshalb entstanden um diese Zeit auch die ersten Legenden über ihn.

7. Die Heiligsprechung war aus politischer wie religiöser Sicht wichtig, weil sie das Ansehen des ungarischen christlichen Königtums festigte.

8. Über Stephan blieben drei Hauptlegenden erhalten, die die Forschung als große, kleine und Hartvik-Legende bezeichnet.

9. Die größere Legende, die „Legenda maior“, entstand kurz nach der Heiligsprechung und stellt Stephans Leben idealisierend dar.

10. Dieses Werk stellt den König als weisen, gerechten und tief religiösen Herrscher dar, der sein ganzes Volk zum Glauben führte.

11. Die kleinere Legende, die „Legenda minor“, entstand etwas später und hebt eher die strengen, harten Züge Stephans hervor.

12. Dieser Text ist knapper und enthält weniger Wunder als die größere Legende, weshalb er einen nüchterneren Ton hat.

13. Das dritte, vollständigste Werk ist die mit dem Namen des Bischofs Hartvik verbundene Legende, die die beiden früheren vereint und erweitert.

14. Die Hartvik-Legende entstand im Auftrag des Königs Koloman zu Beginn des 12. Jahrhunderts, mit offiziellem Zweck.

15. Diese Legende wurde zur offiziellen, kirchlich anerkannten Fassung, die man auch in der Liturgie verwendete.

16. Die Hartvik-Legende enthält die berühmte Geschichte von der Sendung der Heiligen Krone, der zufolge die Krone vom Papst kam.

17. Demnach sandte Papst Silvester II. Stephan eine Krone und erkannte ihn damit als apostolischen König an.

18. Dieser Zug sollte die Selbstständigkeit und die kirchliche Autorität des ungarischen Königtums untermauern.

19. Eines der wichtigsten Themen der Legenden ist Stephans missionarische Tätigkeit, mit der er die heidnischen Ungarn zum Christentum führte.

20. Die Texte erzählen, wie Stephan im ganzen Land Bistümer, Klöster und Kirchen gründete.

21. Den Legenden zufolge sorgte der König persönlich für die Armen, die Pilger und die Angelegenheiten der Kirche.

22. In einer rührenden Szene wird Stephan nachts von Bettlern überfallen und beraubt, doch er straft nicht, sondern dankt Gott.

23. Diese Geschichte soll die christliche Demut des Königs und seine Liebe zu den Armen darstellen.

24. Die Legenden legen besonderen Nachdruck auf die Beziehung Stephans zu seinem Sohn, dem Herzog Emmerich, den man ebenfalls als Heiligen verehrte.

25. Emmerichs früher Tod verursachte Stephan großen Schmerz, weil der Herzog der Erbe des christlichen Königreichs gewesen wäre.

26. Den Legenden zufolge empfahl Stephan nach dem Verlust des Thronfolgers das Schicksal des Landes dem Schutz der Jungfrau Maria an.

27. Diese Weihe ist eine der mittelalterlichen Wurzeln der ungarischen Marienverehrung, der Idee des Regnum Marianum.

28. Die Legenden erzählen auch Stephans Tod auf ergreifende Weise, als das friedliche Hinscheiden eines heiligen Herrschers.

29. Am Leichnam und am Grab des Königs geschahen den Legenden zufolge zahlreiche Wunder, was seine Heiligkeit bewies.

30. Die Erzählung der Wunder ist ein wesentliches Element der Hagiographie, also der Lebensbeschreibung der Heiligen, weil sie die himmlische Auserwähltheit beglaubigt.

31. Die Stephanslegenden bieten somit nicht nur eine Lebensbeschreibung, sondern formulieren auch das Ideal der Heiligkeit.

32. In Stephan zeigen die Legenden das vollkommene Vorbild des christlichen Herrschers, der seinem Glauben und seinem Volk gleichermaßen dient.

33. Die Gestalt des Königs wurde so in der ungarischen Überlieferung zugleich zu einem religiösen und nationalen Idealbild.

34. Die Legenden des Bischofs Gerhard des Heiligen stellen eine andere wichtige Gestalt in den Mittelpunkt, die zum Märtyrer der ungarischen Kirchenorganisation wurde.

35. Gerhard war ein Mönch italienischer, venezianischer Herkunft, der ursprünglich als Pilger ins Heilige Land strebte.

36. Der Überlieferung nach lenkten ihn ein Sturm und eine Begegnung nach Ungarn, wo er in Stephans Dienst trat.

37. Gerhard wurde der Erzieher des Herzogs Emmerich, weshalb er im geistigen Leben des königlichen Hofes eine wichtige Rolle spielte.

38. Später wurde er der erste Oberhirte des neu gegründeten Bistums Csanád und mühte sich um die Christianisierung der Gegend.

39. Gerhard war ein hochgelehrter, strenger und tief gläubiger Mann, der auch theologische Werke verfasste.

40. Der Legende nach erkannte er einmal, als er einer den Mühlstein drehenden, singenden Magd zuhörte, die Eigenart der ungarischen Volksmusik und Sprache.

41. Diese Szene, die sogenannte „Symphonie“, ist eine der schönsten und bekanntesten Stellen der Legende.

42. Die Geschichte zeigt, dass der gebildete fremde Bischof auf die Stimme und die Kultur des ungarischen Volkes achtete.

43. Gerhards Schicksal wandte sich ins Tragische, als 1046 ein heidnischer Aufstand in Ungarn ausbrach.

44. Der von Vata angeführte Aufstand war ein blutiger Zusammenstoß zwischen den Anhängern des Christentums und des alten Glaubens.

45. Der Legende nach ergriffen die Aufständischen Gerhard, als er in Buda zur Donau hin unterwegs war.

46. Den Bischof legte man auf einen Wagen oder Karren und stürzte ihn dann vom heutigen Gellértberg in die Tiefe.

47. Der Überlieferung nach erlitt er so den Märtyrertod, weshalb der Berg seither seinen Namen trägt.

48. Gerhards Martyrium ist die erste große Märtyrergeschichte der ungarischen Kirche, die das Ausharren im Glauben verkündet.

49. Über den Tod des Bischofs berichten zwei Hauptlegenden, eine kürzere und eine längere Fassung.

50. Die längere, sogenannte große Legende erzählt ausführlich von Gerhards Leben, seiner Lehre und seinem Martyrium.

51. Dieses Werk entstand später und ergänzte die Geschichte um zahlreiche legendenhafte, wundersame Elemente.

52. Die Legende stellt Gerhard als unerschütterlichen Streiter des christlichen Glaubens dar, der sein Leben für seine Überzeugung gab.

53. Die Stephans- und die Gerhardslegenden hängen eng zusammen, weil sie an dieselbe historische Epoche gebunden sind.

54. Beide Heiligengruppen verewigen die Helden der Gründung und Festigung des ungarischen Christentums.

55. Stephan ist der Gründer des christlichen Staates, Gerhard hingegen der für den Glauben sein Leben opfernde Märtyrer.

56. Die beiden Gestalten verkörpern gemeinsam das doppelte Ideal der ungarischen Kirche: die Weisheit des Herrschers und das Opfer des Märtyrers.

57. Die Gattung der Legende folgte einer strengen Tradition, die die gesamte europäische Christenheit teilte.

58. Das Leben der Heiligen folgte in der Regel einem ähnlichen Muster: fromme Jugend, heldenhaftes Bestehen und ein von Wundern begleiteter Tod.

59. Die ungarischen Legenden wandten dieses europäische Muster auf das Leben der einheimischen Heiligen an, weshalb sie internationale und lokale Elemente verbinden.

60. Das Ziel der Texte war nicht der genaue historische Bericht, sondern die geistliche Erbauung der Gläubigen und die Stärkung der Heiligenverehrung.

61. Deshalb muss man die historischen Angaben der Legenden vorsichtig, mit Quellenkritik behandeln, weil sich in ihnen Tatsache und fromme Überlieferung vermischen.

62. Die Wunder und die symbolischen Elemente können nicht als Tatsache gelten, dennoch legen sie ein wichtiges Zeugnis vom Glauben der Zeit ab.

63. Die Legenden verraten somit nicht nur über die Heiligen, sondern auch über das Denken und Weltbild des mittelalterlichen Menschen viel.

64. Die lateinischsprachige Legendenliteratur beweist das hohe Niveau der ungarischen Schriftlichkeit und Bildung.

65. Die Verfasser kannten die Vorbilder der damaligen europäischen Hagiographie, die sie geschickt auf die ungarischen Verhältnisse anwandten.

66. Der Stil der Legenden ist erhaben und feierlich, weil er einen der Würde der heiligen Personen angemessenen Ton erforderte.

67. Die Texte bedienen sich häufig biblischer Zitate und Anspielungen, die das Leben der Heiligen in die Heilsgeschichte einfügen.

68. Die Legende ist somit nicht nur eine individuelle Lebensbeschreibung, sondern auch die Darstellung einer Kundgabe der göttlichen Vorsehung.

69. Die Stephans- und Gerhardslegenden wurden zu wichtigen Grundtexten des ungarischen nationalen und religiösen Selbstbewusstseins.

70. Die Gestalt Stephans wurde zum Sinnbild der ungarischen Staatlichkeit, das die Legenden auch mit Heiligkeit ausstatteten.

71. Der Festtag des Königs, der 20. August, ist auch heute noch der wichtigste nationale Feiertag der ungarischen Staatsgründung.

72. Das Andenken Gerhards hingegen bewahrt das Ideal des Einstehens für den Glauben und des gebildeten, aufopferungsvollen kirchlichen Menschen.

73. Der Budapester Gellértberg und das auf ihm stehende Standbild bewahren bis heute das Andenken an den Märtyrerbischof.

74. Der Einfluss der Legenden blieb in der ungarischen Literatur und bildenden Kunst über Jahrhunderte spürbar.

75. Zahlreiche Gemälde, Standbilder und literarische Werke gestalteten die Geschichte des heiligen Stephan und des heiligen Gerhard.

76. Die Legenden erfüllten somit zwischen der mündlichen und schriftlichen Überlieferung eine wichtige vermittelnde Rolle.

77. Die Gestalt der Heiligen lebte auch im Volk lebendig fort, weil man ihre Feste und Legenden von Generation zu Generation überlieferte.

78. Die Legenden verbreiteten sich später auch ins Ungarische übersetzt, in Kodizes, in den Klöstern und unter den Nonnen.

79. Diese Übersetzungstradition bereitete die Entfaltung der ungarischsprachigen religiösen Literatur vor.

80. Die lateinischen Legenden sind somit nicht nur an sich wertvoll, sondern auch Vorläufer der ungarischsprachigen Literatur.

81. Die Stephanslegenden stellen dar, wie das christliche ungarische Königtum aus der Welt des Heidentums geboren wurde.

82. Stephans Missionsarbeit war nicht leicht, weil viele heidnische Ungarn am Glauben und an den Bräuchen ihrer Vorfahren festhielten.

83. Die Legenden verewigen den Kampf zwischen dem alten und dem neuen Glauben, der eine der großen Spannungen der Epoche war.

84. Gerhards Martyrium stellt gerade den dramatischsten Augenblick dieses Kampfes dar.

85. Nach dem Scheitern des heidnischen Aufstands festigte sich das Christentum in Ungarn endgültig, was die Legenden als Triumph feiern.

86. Das Opfer und das Ausharren der Heiligen war den Legenden zufolge nicht vergeblich, weil der Glaube schließlich siegte.

87. Die Legenden betonen deshalb das Selbstbewusstsein des siegreichen Christentums und die Bedeutung der Bekehrung.

88. Die Stephans- und Gerhardslegenden sind herausragende und charakteristische Stücke der ungarischen mittelalterlichen lateinischen Literatur.

89. Die Werke dienten zugleich der religiösen Andacht, der Heiligenverehrung und der Stärkung des nationalen Selbstbewusstseins.

90. Die Legenden zeigen, dass das ungarische Christentum über eigene Heilige und Heldengeschichten verfügte.

91. Dieser Stolz auf die eigenen Heiligen machte Ungarn den alten christlichen Ländern gleichrangig.

92. Die Legendenliteratur wurde so zu einem wichtigen Werkzeug der Selbstrechtfertigung der jungen ungarischen Kirche und des Staates.

93. Der Kult der Heiligen verband die Religion und die Politik, weil er auch die Heiligkeit der Dynastie bewies.

94. Das Haus Árpád konnte stolz darauf sein, dass aus seinen Reihen Heilige hervorgingen, wie Stephan und Emmerich.

95. Diese Heiligkeit festigte die göttliche Auserwähltheit der Dynastie und die Rechtmäßigkeit ihrer Herrschaft.

96. Die Legenden sind somit vielschichtige, reiche Denkmäler der Begegnung von Glaube, Geschichte und Macht.

97. Die Stephans- und Gerhardslegenden sind unumgängliche Werke der Anfänge der ungarischen Literatur.

98. Die Werke verewigen die Geburt der christlichen ungarischen Kultur und ihre ersten großen Gestalten für die Nachwelt.

99. Die Botschaft der Legenden über die Kraft des Glaubens und den Wert der Selbstaufopferung spricht auch heute noch den Leser an.

100. Die Stephans- und Gerhardslegenden sind somit bleibende Schätze des geistigen und religiösen Erbes des ungarischen Mittelalters.