3.1.2 – A diffúzió a sejthártyán át – Diffusion durch die Zellmembran
1. A sejthártya a sejt számára egyszerre jelent fizikai akadályt és szelektív szűrőt. – Die Zellmembran stellt für die Zelle gleichzeitig ein physikalisches Hindernis und einen selektiven Filter dar.
2. A membrán szerkezetét alkotó kettős lipidréteg alapvetően meghatározza az áteresztőképességet. – Die Lipiddoppelschicht, welche die Struktur der Membran bildet, bestimmt grundlegend die Durchlässigkeit.
3. A zsíroldékony anyagok könnyen és közvetlenül átjutnak a membrán zsírsavmolekulái között. – Fettlösliche Stoffe treten leicht und direkt zwischen den Fettsäuremolekülen der Membran hindurch.
4. Ilyen módon jut át például az oxigén, a szén-dioxid, az alkohol és a szteroid hormonok is. – Auf diese Weise gelangen zum Beispiel Sauerstoff, Kohlendioxid, Alkohol und auch Steroidhormone hindurch.
5. A vízmolekulák, bár polárisak, kis méretük miatt szintén képesek átjutni a kettős rétegen. – Wassermoleküle können, obwohl sie polar sind, aufgrund ihrer geringen Größe ebenfalls durch die Doppelschicht treten.
6. A víz gyors áramlását a membránban található speciális vízcsatornák teszik lehetővé. – Den schnellen Fluss des Wassers ermöglichen spezielle Wasserkanäle, die sich in der Membran befinden.
7. Az elektromos töltéssel rendelkező ionoknak saját csatornákra van szükségük az átjutáshoz. – Ionen mit elektrischer Ladung benötigen eigene Kanäle für den Durchtritt.
8. Az ionok elektromos töltése megakadályozza, hogy közvetlenül a zsírrétegen keresztül haladjanak át. – Die elektrische Ladung der Ionen verhindert, dass sie direkt durch die Fettschicht wandern.
9. Az átjutás esélyét három fő kritérium határozza meg: a méret, a töltés és a zsíroldékonyság. – Die Chance des Durchtritts wird durch drei Hauptkriterien bestimmt: Größe, Ladung und Fettlöslichkeit.
10. A membrán egyik legfontosabb jellemzője a permeabilitás, amely megadja az áteresztőképesség mértékét. – Eine der wichtigsten Eigenschaften der Membran ist die Permeabilität, welche das Maß der Durchlässigkeit angibt.
11. Nyugalmi állapotban a sejthártya permeabilitása sokkal nagyobb a káliumra, mint a nátriumra. – Im Ruhezustand ist die Permeabilität der Zellmembran für Kalium viel größer als für Natrium.
12. Ennek a különbségnek alapvető szerepe van a nyugalmi membránpotenciál kialakulásában. – Dieser Unterschied spielt eine grundlegende Rolle bei der Entstehung des Ruhemembranpotentials.
13. A diffúzió mértékét befolyásolja a rendelkezésre álló membránfelület és a nyitott csatornák száma. – Das Ausmaß der Diffusion wird durch die verfügbare Membranfläche und die Zahl der offenen Kanäle beeinflusst.
14. A csatornák nyitásával és zárásával a sejt szabályozni tudja a belső összetételét. – Durch das Öffnen und Schließen der Kanäle kann die Zelle ihre innere Zusammensetzung regulieren.
15. Jó példa erre a tüdőben zajló gázcsere, ahol a gázok a parciális nyomáskülönbség hatására diffundálnak. – Ein gutes Beispiel hierfür ist der Gasaustausch in der Lunge, wo Gase infolge der Partialdruckdifferenz diffundieren.
16. A membránon keresztüli transzport részletesebb leírását a 3.3-as és 3.6-os fejezetekben találjuk. – Eine detailliertere Beschreibung des Transports durch die Membran finden wir in den Kapiteln 3.3 und 3.6.
(aufklappen)magyar
1. A sejthártya a sejt számára egyszerre jelent fizikai akadályt és szelektív szűrőt.
2. A membrán szerkezetét alkotó kettős lipidréteg alapvetően meghatározza az áteresztőképességet.
3. A zsíroldékony anyagok könnyen és közvetlenül átjutnak a membrán zsírsavmolekulái között.
4. Ilyen módon jut át például az oxigén, a szén-dioxid, az alkohol és a szteroid hormonok is.
5. A vízmolekulák, bár polárisak, kis méretük miatt szintén képesek átjutni a kettős rétegen.
6. A víz gyors áramlását a membránban található speciális vízcsatornák teszik lehetővé.
7. Az elektromos töltéssel rendelkező ionoknak saját csatornákra van szükségük az átjutáshoz.
8. Az ionok elektromos töltése megakadályozza, hogy közvetlenül a zsírrétegen keresztül haladjanak át.
9. Az átjutás esélyét három fő kritérium határozza meg: a méret, a töltés és a zsíroldékonyság.
10. A membrán egyik legfontosabb jellemzője a permeabilitás, amely megadja az áteresztőképesség mértékét.
11. Nyugalmi állapotban a sejthártya permeabilitása sokkal nagyobb a káliumra, mint a nátriumra.
12. Ennek a különbségnek alapvető szerepe van a nyugalmi membránpotenciál kialakulásában.
13. A diffúzió mértékét befolyásolja a rendelkezésre álló membránfelület és a nyitott csatornák száma.
14. A csatornák nyitásával és zárásával a sejt szabályozni tudja a belső összetételét.
15. Jó példa erre a tüdőben zajló gázcsere, ahol a gázok a parciális nyomáskülönbség hatására diffundálnak.
16. A membránon keresztüli transzport részletesebb leírását a 3.3-as és 3.6-os fejezetekben találjuk.
(aufklappen)német
1. Die Zellmembran stellt für die Zelle gleichzeitig ein physikalisches Hindernis und einen selektiven Filter dar.
2. Die Lipiddoppelschicht, welche die Struktur der Membran bildet, bestimmt grundlegend die Durchlässigkeit.
3. Fettlösliche Stoffe treten leicht und direkt zwischen den Fettsäuremolekülen der Membran hindurch.
4. Auf diese Weise gelangen zum Beispiel Sauerstoff, Kohlendioxid, Alkohol und auch Steroidhormone hindurch.
5. Wassermoleküle können, obwohl sie polar sind, aufgrund ihrer geringen Größe ebenfalls durch die Doppelschicht treten.
6. Den schnellen Fluss des Wassers ermöglichen spezielle Wasserkanäle, die sich in der Membran befinden.
7. Ionen mit elektrischer Ladung benötigen eigene Kanäle für den Durchtritt.
8. Die elektrische Ladung der Ionen verhindert, dass sie direkt durch die Fettschicht wandern.
9. Die Chance des Durchtritts wird durch drei Hauptkriterien bestimmt: Größe, Ladung und Fettlöslichkeit.
10. Eine der wichtigsten Eigenschaften der Membran ist die Permeabilität, welche das Maß der Durchlässigkeit angibt.
11. Im Ruhezustand ist die Permeabilität der Zellmembran für Kalium viel größer als für Natrium.
12. Dieser Unterschied spielt eine grundlegende Rolle bei der Entstehung des Ruhemembranpotentials.
13. Das Ausmaß der Diffusion wird durch die verfügbare Membranfläche und die Zahl der offenen Kanäle beeinflusst.
14. Durch das Öffnen und Schließen der Kanäle kann die Zelle ihre innere Zusammensetzung regulieren.
15. Ein gutes Beispiel hierfür ist der Gasaustausch in der Lunge, wo Gase infolge der Partialdruckdifferenz diffundieren.
16. Eine detailliertere Beschreibung des Transports durch die Membran finden wir in den Kapiteln 3.3 und 3.6.