3.10.1 – A jelátvitel távolság szerinti formái – Die Signalwege nach Reichweite
1. A többsejtű szervezet összehangolt működéséhez a sejteknek folyamatosan információt kell cserélniük egymással, különben tevékenységük elszigetelt és szabályozatlan maradna. – Für das koordinierte Funktionieren eines mehrzelligen Organismus müssen die Zellen ständig Informationen miteinander austauschen, andernfalls bliebe ihre Tätigkeit isoliert und ungeregelt.
2. Közvetlen jelátvitel történik akkor, amikor egymással érintkező sejtek kapcsolóelemei kis molekulákat vagy ionokat juttatnak át az egyik sejtből a másikba. – Eine direkte Signalübertragung findet statt, wenn Verbindungselemente einander berührender Zellen kleine Moleküle oder Ionen von einer Zelle in die andere gelangen lassen.
3. Ilyen összeköttetést biztosítanak a réskapcsolatok, amelyek különösen azokban a szövetekben fontosak, ahol sok sejtnek szinte egyidejűleg kell válaszolnia. – Eine solche Verbindung gewährleisten die Gap Junctions, die besonders in Geweben wichtig sind, in denen viele Zellen nahezu gleichzeitig reagieren müssen.
4. Rövid távolságon parakrin jelátvitel zajlik, melynek során a kibocsátott hírvivő anyag a szövetközti folyadékban diffundálva főként a szomszédos sejteket éri el. – Über kurze Entfernung erfolgt eine parakrine Signalübertragung, bei der der freigesetzte Botenstoff durch die Gewebsflüssigkeit diffundiert und vor allem benachbarte Zellen erreicht.
5. Számos szöveti hormon, például a prosztaglandinok egy része, ilyen helyi módon módosítja a környező sejtek működését, anélkül hogy nagy távolságot tenne meg. – Zahlreiche Gewebshormone, beispielsweise ein Teil der Prostaglandine, verändern auf diese lokale Weise die Funktion der umgebenden Zellen, ohne eine große Entfernung zurückzulegen.
6. Amikor a sejt saját maga által termelt jelzőanyagra válaszol, autokrin szabályozásról beszélünk, amely gyakran a már megindult válasz megerősítését vagy korlátozását szolgálja. – Wenn eine Zelle auf einen von ihr selbst gebildeten Signalstoff antwortet, spricht man von autokriner Regulation, die häufig der Verstärkung oder Begrenzung einer bereits eingeleiteten Antwort dient.
7. Növekedési faktorok esetében gyakran egyaránt megfigyelhető parakrin és autokrin hatás, mivel ugyanaz az anyag a termelő sejtet és közvetlen környezetét is befolyásolhatja. – Bei Wachstumsfaktoren lässt sich häufig sowohl eine parakrine als auch eine autokrine Wirkung beobachten, da derselbe Stoff die produzierende Zelle und ihre unmittelbare Umgebung beeinflussen kann.
8. Távoli célsejtek elérését az endokrin jelátvitel teszi lehetővé, amelynek során a belső elválasztású sejtek hormonokat bocsátanak a vérkeringésbe. – Das Erreichen entfernter Zielzellen wird durch die endokrine Signalübertragung ermöglicht, bei der endokrine Zellen Hormone in den Blutkreislauf abgeben.
9. A vérrel szállított klasszikus hormon, például az inzulin, számos szerven áthalad, mégis csak azokon a sejteken fejti ki hatását, amelyek megfelelő receptorral rendelkeznek. – Ein mit dem Blut transportiertes klassisches Hormon, beispielsweise Insulin, passiert zahlreiche Organe, wirkt jedoch nur auf jene Zellen, die über einen geeigneten Rezeptor verfügen.
10. Szinaptikus jelátvitelkor az idegsejt elektromos ingerülete az axonvégződéshez jut, ahol kémiai átvivő anyag felszabadulásával adódik tovább a célsejtnek. – Bei der synaptischen Signalübertragung gelangt die elektrische Erregung der Nervenzelle zur Axonendigung, wo sie durch die Freisetzung eines chemischen Überträgerstoffs an die Zielzelle weitergegeben wird.
11. Egy neurotranszmitter, például az acetilkolin, rendszerint csak rendkívül keskeny szinaptikus rést hidal át, ezért a jel térben pontosan irányítható. – Ein Neurotransmitter, beispielsweise Acetylcholin, überbrückt gewöhnlich nur einen äußerst schmalen synaptischen Spalt, weshalb das Signal räumlich sehr genau gesteuert werden kann.
12. Az immunsejtek által kibocsátott citokinek helyileg és távolabb is hathatnak, így az immunválasz során nem mindig választhatók el élesen a különböző jelátviteli formák. – Die von Immunzellen freigesetzten Zytokine können lokal und auch in größerer Entfernung wirken, sodass die verschiedenen Signalwege während der Immunantwort nicht immer scharf voneinander getrennt werden können.
13. Sajátos csoportot alkotnak a gáz halmazállapotú jelzőanyagok, amelyek nem hólyagokban tárolódnak, hanem keletkezésük után közvetlenül átdiffundálnak a sejtmembránokon. – Eine besondere Gruppe bilden gasförmige Signalstoffe, die nicht in Vesikeln gespeichert werden, sondern nach ihrer Entstehung unmittelbar durch Zellmembranen diffundieren.
14. Közülük a nitrogén-monoxid különösen jelentős, mivel az érfal belső rétegéből felszabadulva ellazítja a környező simaizomsejteket és tágítja az eret. – Unter ihnen ist Stickstoffmonoxid besonders bedeutsam, da es nach seiner Freisetzung aus der inneren Gefäßschicht die umgebenden glatten Muskelzellen entspannt und das Gefäß erweitert.
15. A jelátvitel sebességét tekintve a közvetlen és a szinaptikus kapcsolat általában gyors, míg a vérkeringéssel terjedő hormonális jel többnyire lassabban éri el célját. – Hinsichtlich der Übertragungsgeschwindigkeit sind der direkte und der synaptische Kontakt gewöhnlich schnell, während ein über den Blutkreislauf verbreitetes hormonelles Signal sein Ziel meist langsamer erreicht.
16. Hatástartamuk is eltérő: a neurotranszmitterek válasza gyakran ezredmásodpercek vagy másodpercek alatt lezajlik, bizonyos hormonoké viszont percekig, órákig vagy még tovább fennmaradhat. – Auch ihre Wirkungsdauer unterscheidet sich: Die Antwort auf Neurotransmitter läuft häufig innerhalb von Millisekunden oder Sekunden ab, während die Wirkung bestimmter Hormone Minuten, Stunden oder noch länger anhalten kann.
17. Összefoglalva: a közvetlen kapcsolat érintkező sejtek között, a parakrin hatás helyileg, az autokrin visszahatás ugyanarra a sejtre, az endokrin jel vérrel, a szinaptikus jel pedig idegvégződésen keresztül működik. – Zusammengefasst: Der direkte Kontakt wirkt zwischen einander berührenden Zellen, die parakrine Wirkung lokal, die autokrine Rückwirkung auf dieselbe Zelle, das endokrine Signal über das Blut und das synaptische Signal über eine Nervenendigung.
(aufklappen)magyar
1. A többsejtű szervezet összehangolt működéséhez a sejteknek folyamatosan információt kell cserélniük egymással, különben tevékenységük elszigetelt és szabályozatlan maradna.
2. Közvetlen jelátvitel történik akkor, amikor egymással érintkező sejtek kapcsolóelemei kis molekulákat vagy ionokat juttatnak át az egyik sejtből a másikba.
3. Ilyen összeköttetést biztosítanak a réskapcsolatok, amelyek különösen azokban a szövetekben fontosak, ahol sok sejtnek szinte egyidejűleg kell válaszolnia.
4. Rövid távolságon parakrin jelátvitel zajlik, melynek során a kibocsátott hírvivő anyag a szövetközti folyadékban diffundálva főként a szomszédos sejteket éri el.
5. Számos szöveti hormon, például a prosztaglandinok egy része, ilyen helyi módon módosítja a környező sejtek működését, anélkül hogy nagy távolságot tenne meg.
6. Amikor a sejt saját maga által termelt jelzőanyagra válaszol, autokrin szabályozásról beszélünk, amely gyakran a már megindult válasz megerősítését vagy korlátozását szolgálja.
7. Növekedési faktorok esetében gyakran egyaránt megfigyelhető parakrin és autokrin hatás, mivel ugyanaz az anyag a termelő sejtet és közvetlen környezetét is befolyásolhatja.
8. Távoli célsejtek elérését az endokrin jelátvitel teszi lehetővé, amelynek során a belső elválasztású sejtek hormonokat bocsátanak a vérkeringésbe.
9. A vérrel szállított klasszikus hormon, például az inzulin, számos szerven áthalad, mégis csak azokon a sejteken fejti ki hatását, amelyek megfelelő receptorral rendelkeznek.
10. Szinaptikus jelátvitelkor az idegsejt elektromos ingerülete az axonvégződéshez jut, ahol kémiai átvivő anyag felszabadulásával adódik tovább a célsejtnek.
11. Egy neurotranszmitter, például az acetilkolin, rendszerint csak rendkívül keskeny szinaptikus rést hidal át, ezért a jel térben pontosan irányítható.
12. Az immunsejtek által kibocsátott citokinek helyileg és távolabb is hathatnak, így az immunválasz során nem mindig választhatók el élesen a különböző jelátviteli formák.
13. Sajátos csoportot alkotnak a gáz halmazállapotú jelzőanyagok, amelyek nem hólyagokban tárolódnak, hanem keletkezésük után közvetlenül átdiffundálnak a sejtmembránokon.
14. Közülük a nitrogén-monoxid különösen jelentős, mivel az érfal belső rétegéből felszabadulva ellazítja a környező simaizomsejteket és tágítja az eret.
15. A jelátvitel sebességét tekintve a közvetlen és a szinaptikus kapcsolat általában gyors, míg a vérkeringéssel terjedő hormonális jel többnyire lassabban éri el célját.
16. Hatástartamuk is eltérő: a neurotranszmitterek válasza gyakran ezredmásodpercek vagy másodpercek alatt lezajlik, bizonyos hormonoké viszont percekig, órákig vagy még tovább fennmaradhat.
17. Összefoglalva: a közvetlen kapcsolat érintkező sejtek között, a parakrin hatás helyileg, az autokrin visszahatás ugyanarra a sejtre, az endokrin jel vérrel, a szinaptikus jel pedig idegvégződésen keresztül működik.
(aufklappen)német
1. Für das koordinierte Funktionieren eines mehrzelligen Organismus müssen die Zellen ständig Informationen miteinander austauschen, andernfalls bliebe ihre Tätigkeit isoliert und ungeregelt.
2. Eine direkte Signalübertragung findet statt, wenn Verbindungselemente einander berührender Zellen kleine Moleküle oder Ionen von einer Zelle in die andere gelangen lassen.
3. Eine solche Verbindung gewährleisten die Gap Junctions, die besonders in Geweben wichtig sind, in denen viele Zellen nahezu gleichzeitig reagieren müssen.
4. Über kurze Entfernung erfolgt eine parakrine Signalübertragung, bei der der freigesetzte Botenstoff durch die Gewebsflüssigkeit diffundiert und vor allem benachbarte Zellen erreicht.
5. Zahlreiche Gewebshormone, beispielsweise ein Teil der Prostaglandine, verändern auf diese lokale Weise die Funktion der umgebenden Zellen, ohne eine große Entfernung zurückzulegen.
6. Wenn eine Zelle auf einen von ihr selbst gebildeten Signalstoff antwortet, spricht man von autokriner Regulation, die häufig der Verstärkung oder Begrenzung einer bereits eingeleiteten Antwort dient.
7. Bei Wachstumsfaktoren lässt sich häufig sowohl eine parakrine als auch eine autokrine Wirkung beobachten, da derselbe Stoff die produzierende Zelle und ihre unmittelbare Umgebung beeinflussen kann.
8. Das Erreichen entfernter Zielzellen wird durch die endokrine Signalübertragung ermöglicht, bei der endokrine Zellen Hormone in den Blutkreislauf abgeben.
9. Ein mit dem Blut transportiertes klassisches Hormon, beispielsweise Insulin, passiert zahlreiche Organe, wirkt jedoch nur auf jene Zellen, die über einen geeigneten Rezeptor verfügen.
10. Bei der synaptischen Signalübertragung gelangt die elektrische Erregung der Nervenzelle zur Axonendigung, wo sie durch die Freisetzung eines chemischen Überträgerstoffs an die Zielzelle weitergegeben wird.
11. Ein Neurotransmitter, beispielsweise Acetylcholin, überbrückt gewöhnlich nur einen äußerst schmalen synaptischen Spalt, weshalb das Signal räumlich sehr genau gesteuert werden kann.
12. Die von Immunzellen freigesetzten Zytokine können lokal und auch in größerer Entfernung wirken, sodass die verschiedenen Signalwege während der Immunantwort nicht immer scharf voneinander getrennt werden können.
13. Eine besondere Gruppe bilden gasförmige Signalstoffe, die nicht in Vesikeln gespeichert werden, sondern nach ihrer Entstehung unmittelbar durch Zellmembranen diffundieren.
14. Unter ihnen ist Stickstoffmonoxid besonders bedeutsam, da es nach seiner Freisetzung aus der inneren Gefäßschicht die umgebenden glatten Muskelzellen entspannt und das Gefäß erweitert.
15. Hinsichtlich der Übertragungsgeschwindigkeit sind der direkte und der synaptische Kontakt gewöhnlich schnell, während ein über den Blutkreislauf verbreitetes hormonelles Signal sein Ziel meist langsamer erreicht.
16. Auch ihre Wirkungsdauer unterscheidet sich: Die Antwort auf Neurotransmitter läuft häufig innerhalb von Millisekunden oder Sekunden ab, während die Wirkung bestimmter Hormone Minuten, Stunden oder noch länger anhalten kann.
17. Zusammengefasst: Der direkte Kontakt wirkt zwischen einander berührenden Zellen, die parakrine Wirkung lokal, die autokrine Rückwirkung auf dieselbe Zelle, das endokrine Signal über das Blut und das synaptische Signal über eine Nervenendigung.